Kállósemjén Nagyközség ÖnkormányzatA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

8/2017. (XII.01.) önkormányzati rendelete

a hulladékkezelési közszolgáltatásról,

valamint az avar és a kerti hulladék égetésének szabályairól

Kállósemjén Nagyközségi Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) és (4) bekezdéseiben meghatározott feladatkörében eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2012.évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§. (1) Kállósemjén Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) az önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladatának ellátására hulladékgazdálkodási közszolgáltatást(továbbiakban: közszolgáltatást) tart fenn az ingatlanhasználóknál keletkező települési hulladék, zöldhulladék, elkülönítetten gyűjtött települési hulladék, lomhulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és kezelésére.

(2) Az Önkormányzat a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás megszervezésével kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreit a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárdhulladék-gazdálkodási Társulás (továbbiakban: Társulás) útján gyakorolja.

(3) A közszolgáltatás ellátására a Társulás tulajdonában lévő Észak-alföldi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. (4400 Nyíregyháza, Benczúr tér 7.) (továbbiakban: Közszolgáltató), jogosult az önkormányzattal kötött közszolgáltatási szerződés alapján.

2.§ A Közszolgáltató tevékenység kiterjed a hulladékról szóló 2012.évi CLXXXIX. törvény 42. § (1) bekezdésében foglalt valamennyi feladat ellátására, kivéve a 42. §. (1) bekezdés d) pontjában foglalt feladatokat.

2. Hulladékgazdálkodási közszolgáltatással ellátott terület határai

3.§ A közszolgáltatás Kállósemjén Nagyközség közigazgatási területére terjed ki.

3. A közszolgáltatás kötelező igénybevétele

4.§. (1) Az ingatlanhasználó köteles a szervezett közszolgáltatást igénybe venni.

(2) A gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék részét képező vegyes hulladék tekintetében köteles a közszolgáltatást igénybe venni.

(3) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételét nem tagadhatja meg azzal az indokkal, hogy a szolgáltatást nem, vagy csak részben veszi igénybe.

5.§ (1) Az ingatlanhasználó és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt a közszolgáltatás igénybevétele hozza létre vagy az a tény, hogy a Közszolgáltató a közszolgáltatást az az ingatlanhasználó részére felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítése rendelkezésre áll.

(2) Az ingatlanhasználót nem terheli az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség az olyan beépítetlen ingatlana tekintetében, ahol nem tartózkodik és hulladék sem keletkezik.

4. A közszolgáltatás rendje és módja

6 § (1) A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét (gyakoriságát, útvonalát és időpontját) a Közszolgáltató határozza meg, melyet a rendelet 1. melléklete tartalmaz

7. § (1) A szervezett közszolgáltatást igénybe vevők számára a szabványos gyűjtőedény használata kötelező.

(2) A vegyes hulladék gyűjtéséhez alkalmazható szabványos gyűjtőedény:

a) 60 liter űrtartalmú

b) 80 liter űrtartalmú

c) 120 liter űrtartalmú

d) 240 liter űrtartalmú

e) 1100 liter űrtartalmú

gyűjtőedény

(3) 60 literes gyűjtőedény használatára kizárólag a lakóingatlant egyedül és életvitelszerűen használó természetes személy jogosult. A jogosultságot az Önkormányzat által kiadott hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni.

8.§ (1) A Közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített és a keletkezett hulladék mennyiségének megfelelő űrtartalmú és számú gyűjtőedényt az ingatlanhasználó saját költségén köteles biztosítani.

(2) A zöldhulladék gyűjtéséhez a Közszolgáltató 1 db 120 l-es hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába. A használatba adott gyűjtőedény az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.

(3) A települési papír-, műanyag-, fém hulladék elkülönített gyűjtéséhez a Közszolgáltató 1 db 240 l-es, sárga-kék színű hulladékgyűjtő edényt ad az ingatlanhasználó használatába. A gyűjtőedény az az ingatlan tartozéka, annak használatára az ingatlan mindenkori használója jogosult.

5. A gyűjtőedény használata, kezelése, elhelyezése

9. § (1) A települési hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni, közterületen tartósan csak a közterület használatra vonatkozó engedély alapján lehet elhelyezni.

(2) Az ingatlanhasználó köteles a gyűjtőedényeket a Közszolgáltató által megjelölt időpontban a közterületen, a begyűjtést végző gépjárművel megközelíthető és ürítésre alkalmas helyen elhelyezni.

(3) A gyűjtőedény elhelyezése nem akadályozhatja a jármű és gyalogos forgalmat, és nem járhat baleset vagy károkozás veszélyének előidézésével.

(4) Tilos a gyűjtőedényben folyékony, mérgező, tűz- és robbanásveszélyes anyagot, állatiépítési-bontási törmeléket vagy egyéb olyan anyagot elhelyezni, amely veszélyezteti a begyűjtést, a gépjármű műszaki állapotát, az ürítését végző személyek vagy más személyek életét, testi épségét, egészségét.

(5) Az ingatlanhasználó köteles gondoskodni a használatában lévő gyűjtőedények tisztántartásáról, fertőtlenítéséről, rendeltetésszerű használatáról, valamint környezetének tisztántartásáról.

6. Az elkülönítten gyűjtött zöldhulladék gyűjtése, szállítása

10.§ (1) Az ingatlanhasználó köteles az ingatlanán keletkező biológiailag lebomló növényi eredetű zöldhulladékot más hulladéktól elkülönítve gyűjteni, az e célra rendszeresített gyűjtőedénybe vagy házi komposztálóba gyűjteni.

(2) A zöldhulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedény ürítési gyakoriságát a Közszolgáltató határozza meg.

11. § (1) Gyűjtőedénybe kell kerülnie az ingatlanon keletkező összes zöldség- és gyümölcs maradványnak, hervadt virágnak, falevélnek, levágott fűnek, kerti gyomnak, levágott faágnak (összeaprított formában), faforgácsnak, fűrészpornak.

(2) Tilos a speciális gyűjtőedénybe tenni azokat a hulladékokat, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdésben foglaltak közé.

(3) A Közszolgáltató jogosult a zöldhulladékot gyűjtő edény tartalmát ellenőrizni. Amennyiben az edényben nem zöldhulladék került kihelyezésre, úgy a Közszolgáltató a hulladék elszállítását megtagadhatja.

7. A lomhulladék gyűjtése, szállítása

12.§ (1) A Közszolgáltató a lomhulladék gyűjtéséről és elszállításáról évente egy alaklommal gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás keretében a Közszolgáltató kizárólag a lakosságnál, a háztartásokban képződött, de a szabványos gyűjtőedényekben el nem helyezhető nagydarabos lomhulladékot szállítja el.

(3) A lomtalanítás keretében a közterületre nem helyezhető ki:

a) építési és bontási hulladék,

b) veszélyes hulladék,

c) vegyes hulladék,

d) elkülönítetten gyűjthető papír-, műanyag- és fémhulladék,

e) zöldhulladék,

f) ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási tevékenység során képződött hulladék,

8. Elkülönítetten gyűjtött hulladék gyűjtése, szállítása

13. § (1) A települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladék gyűjtését a Közszolgáltató házhoz menő gyűjtőjáratokkal biztosítja.

(2) Az ingatlanhasználó települési hulladék részét képező papír-, műanyag-, üveg-, és fém hulladékot az erre a célra biztosított gyűjtőedénybe gyűjtheti.

(3) Az ürítés gyakoriságáról a lakosságot a Közszolgáltató tájékoztatja.

9. A közszolgáltatás szünetelése

14. § (1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát — legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően — a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.

(2) Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3) A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.

(4) Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5) A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát. A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m3-t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWh-t nem haladja meg.

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását,

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja. A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.

15. § (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben, valamint a 14.§ (6) bekezdésében foglalt kivétellel — nem állapítja meg.

(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szüneteltetést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 14. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

10. A Közszolgáltató és az ingatlanhasználó jogai és kötelezettségei

16. § (1) Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik.

(2) Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.

(4) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.

(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat, valamint a változás időpontját.

(6) Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért.

17.§ (1) Szabályszerűen gyűjtőedények ürítése során és a szállításból eredő szennyeződés esetén a hulladék eltakarításáról, valamint az eredeti környezeti állapot helyreállításáról a Közszolgáltató köteles gondoskodni.

(2) Amennyiben a hulladékgyűjtő edényzet a Közszolgáltatónak felróható okból bizonyított módon megsérül, vagy használhatatlanná válik, a Közszolgáltató köteles annak kijavításáról, illetve cseréjéről saját költségén gondoskodni.

(3) Közszolgáltató jogosult megtagadni a hulladék elszállítását, ha:

a) nem a Közszolgáltató által rendszeresített gyűjtőedényben kerül átadásra,

b) a gyűjtőedénybe veszélyes hulladékot helyeztek el,

11. Adatszolgáltatási és nyilvántartási kötelezettség

18. § (1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához, valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése.

(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

1. a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,
2. a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),
3. a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,
4. a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(6) A Közszolgáltató köteles:

1. megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,
2. gondoskodni az adatok biztonságáról,
3. meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait - az adatok tárolása kivételével  szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

12. A hulladékkezelési közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések

19.§ (1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

19.§ (1) A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(2) A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján. az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4) A Közszolgáltató 1 db 120 literes gyűjtőedény használatát vélelmezi.

(5) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg.

(6) Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(7) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. S (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.

(8) A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(9) Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.

(10) Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba.

(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, ennek hiányában legalább a (4) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.

13. Avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok

20.§ (1) A belterületen, valamint a belterülettel azonos lakóövezetbe sorolt külterületi lakott településrészeken (Péterhalom, Újszőlő út, Újszőlőskert, Forrástanya) keletkező avart és kerti hulladékot a tűzvédelmi előírások megtartása mellett szabad égetni. Az égetést végző az égetés során köteles gondoskodni a szükséges tűzoltási feltételekről és eszközökről.

(2) Az égetést szélcsendes időben, kellően száraz avar esetén szabad végezni. Az égetés folyamatának gyorsítására légszennyező segédanyag nem használható.

(3) Tilos az égetés szociális, valamint nevelési és oktatási intézmények 100 méteres körzetében, azok működési ideje alatt.

(4) A hatóságilag elrendelt tűzgyújtási tilalom alól a rendelet felmentést nem ad.

(5) Az égetésre kerülő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (pl. műanyag, üveg, gumi, festék anyagok, stb.)  

14. Szabálysértési rendelkezések

21. § (1) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik tiltott, közösségellenesnek minősül és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott mértékű közigazgatási birsággal sújtható az, aki a 20. §-ban foglalt égetés szabályait megszegi.

.

12. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet 2017. december 01. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló 5/2015.(III.27.) önkormányzati rendelet.

        Belicza László                                                                         Pisákné Páll Ilona

          polgármester                                                                          címzetes főjegyző