Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat

Képviselő-testületének

                                            13/2012. (XI.29.) rendelete

ingatlanok helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánításáról

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24. § (1) bekezdés b) pontjában, 24. § (3) bekezdésében, 36. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1.§ Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánítja a 2. §-ban megjelölt területeket.

2. § A területek jellege és kiterjedése:

a.) „ Kállay Kastélypark”

       - megnevezésű, kállósemjéni 1374/2. hrszámú, 5 ha 3882 m2 nagyságú terület

b.) „Gyulaházy Kastélypark”

      - kállósemjéni 402/1. hrszámú, 3 ha 5977 m2 nagyságú terület

c.) „ Honcsokos”

        - kállósemjéni 018/1. hrszámú, kivett közút megjelölésű 9699 m2 nagyságú terület

        - kállósemjéni 020/1. hrszámú, kivett közút megjelölésű, 254 m2 nagyságú terület

        - kállósemjéni 020/4. hrszámú erdő megjelölésű, 5 ha 2371 m2 nagyságú terület

d,) „Füveskert”

        - kállósemjéni 736. hrszámú, mocsár megjelölésű, 2 ha 8813 m2 nagyságú terület

e.) „Kereszttó”

        - kállósemjéni 505. hrszámú, beépítetlen terület megjelölésű, 5753 m2  nagyságú terület

        - kállósemjéni 506. hrszámú, mocsár megjelölésű, 1 ha 3969 m2 nagyságú terület

        - kállósemjéni 507. hrszámú, beépítetlen terület megjelölésű, 2010 m2 nagyságú terület

        - kállósemjéni 508. hrszámú, beépítetlen terület megjelölésű, 6759 m2 nagyságú terület

f.) „Tölgyfa a Polgármesteri Hivatal előtt”

3.§ A védetté nyilvánítás indoka és természetvédelmi célja:

a.) „Kállay Kastélypark”: az országos műemléki védelem alatt álló Kállay Kúria parkja. A védetté nyilvánítás célja a Kállay Kúria történeti kertrészei természetvédelmi, örökségvédelmi, kultúrtörténeti, esztétikai  jelentőségű területének megtartása, az értékes növényzet megőrzése.

b) „Gyulaházy Kastélypark”: a volt Gyulaházi Kastély parkja. A védetté nyilvánítás célja a Gyulaházi Kastély természetvédelmi, örökségvédelmi, kultúrtörténeti, esztétikai  jelentőségű területének megtartása, az értékes növényzet megőrzése.

c) .) „ Honcsokos”:                        

• kállósemjéni 018/1. hrszám: a helyrajzi szám beékelődik két ex lege láp hrsz közé, ezért      védettségének célja a kontinuitás fenntartása biztosítása,
• kállósemjéni 020/1. hrszám: a helyrajzi szám beékelődik két ex lege láp hrsz közé, ezért  védettségének célja a kontinuitás fenntartása biztosítása,
• kállósemjéni 020/4. hrszám: nemes nyár ültetvény, azonban védősávként funkcionál, ezért védettségének célja természeti és esztétikai jelentőségű értékének megőrzése,

d) „Füveskert”: a terület É-i része többségében mély fekvésű, nádas terület rekettyefüzesekkel és fehér füzekkel. A terület D-i része kaszált és legeltetett terület, a szikesek jellemző növényfajaival és néhol kopáros felszínekkel is. Kiemelkedő az adventív növényfajok kis száma is.  Védettségének célja a természeti és táji értékek és védett növény együttesének fenntartása.

e.) „Kereszttó”(505., 506., 507., 508 hrsz): az érintett helyrajzi számok mély fekvésű, nehezen megközelíthető vizes élőhelyet takarnak, mely idős füzesekből, rekettyefüzesekből ás üde rétekből áll. Védettségének célja a természeti és táji értékének fenntartása.

f.)  „Tölgyfa a Polgármesteri Hivatal előtt”: A Kossuth u. 112. előtt álló tölgyfa mellmagasságban mért törzsmérete minimum 1 méter, lombkoronája terebélyes. Csúcsszáradás nem tapasztalható, a fa dendrológiai értéke nagy. Védettségének célja a természeti és táji értékének fenntartása.

4.§  A védett területek természetvédelmi kezelési tervét az 1 melléklet tartalmazza, a területekről készült térképet a 2 melléklet tartalmazza..

5. § (1) Ez a rendelet a 2012. december 01.napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a helyi jelentőségű védett természeti területek védetté nyilvánításáról szóló 10/2011.(VII.22.) önkormányzati rendelet.

      Belicza László                                                                Pisákné Páll Ilona

       polgármester                                                                  címzetes Főjegyző

1. melléklet a  13/2012. (XI.29.) önkormányzati rendelethez

Természetvédelmi kezelési terv

1. Természetvédelmi célkitűzések:

A helyi védettségű természeti védelem alatt álló területeken a természeti, esztétikai és táji értékek megőrzése, a kastélyparkokban a kívánatos történeti kertszerkezeteknek megfelelő tisztás és a ligetes állomány arányainak visszaállítása, majd a helyreállított állapot fenntartása.

2. Természetvédelmi stratégiák:

• A nádas, rekettyés területek, rétek, valamint a fás területek természeti adottságainak, értékes életközösségeinek megőrzése, állapotuk javítása, aktív természetvédelmi kezeléssel, a területre hagyományosan jellemző területhasználat visszaállításával.
• A védett, vagy lokálisan értékes növény állományainak fenntartása, különös tekintettel a kastélyparkok őshonos faállományaira, a mély fekvésű területek szikesekre jellemző növényfajaira.
• Természetvédelmi kezeléseket megalapozó és azokat továbbfejlesztő kutatások végzése.

3. Természetvédelmi kezelési módok, korlátozások:

a) A nádas, rekettyés állomány szegélyein az állomány belseje felé agresszíven terjedő növényeket és gyomokat évente egyszer, a nyár második felében kézi eszközökkel le kell vágni. A levágott növényi anyagot el kell távolítani a területről.

b) A mocsárréteken évente legalább egyszeri kaszálás (gépi vagy kézi) és a levágott növényi anyag eltávolítása szükséges. Adott éven belül az első kaszálásra június 15. utáni időpontban kerülhet sor.

c) A kastélykertekben az idős fák ápolása, törésveszélyes ágak eltávolítása, odvak kezelése évente, díszcserjék esetén 3-5 évenkénti ifjítás és ritkítás. Gyomtalanítás évente kétszer.

d.) A fajok védelme érdekében az élőhely kezelések tér- és időbeli rendjét a növény- és állatfajok ökológiai igényéhez kell igazítani. Természetkímélő kaszálási gyakorlatot kell folytatni, amelynek fontos eleme a nappal végzett kaszálás, lassú haladási sebesség, szársértő kasza használatának mellőzése.

e) A nád gazdasági célú kaszálása csak a nád visszaszorítása érdekében folytatható.

I N D O K O L Á S

                         Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

a helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításról szóló

13/2012.(XI.29.) önkormányzati rendeletéhez

Az indokolás kapcsán annyit megjegyeznék, hogy a Jat.  18. § (1) szerint a jogszabály tervezetéhez a jogszabály előkészítője indokolást csatol, amelyben bemutatja azokat a társadalmi, gazdasági, szakmai okokat és célokat, amelyek a javasolt szabályozást szükségessé teszik, továbbá ismerteti a jogi szabályozás várható hatásait.

Ha így marad, ahogy van abból sem lesz probléma, de nem kötelező részletesen megmagyarázni az egyes rendelkezéseket.

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 35/1994. (IV.28.) számú határozatával az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelve helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította a „Kispoella” (a Péterhalomtól D-re, a nagyfeszültség környékén található), a „Honcsokos”, a „Füveskerti rét”, a „Kereszttó” területeket, valamint a Polgármesteri Hivatal előtt álló tölgyfát. 

A Vidékfejlesztési Minisztérium 2011. szeptemberében tájékoztatta az Önkormányzatot, hogy a természetvédelemért felelős miniszter által vezetett országos hatósági nyilvántartás kapcsán zajlik a helyi védett természeti területek nyilvántartásának felülvizsgálata.

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 24.§ (1) bekezdésének b) pontja értelmében természeti területet és más védelemre érdemes földterületet helyi jelentőségű terület esetén rendeletben a települési önkormányzat nyilvánít védetté.

Tekintettel arra, hogy a természet védelméről szóló törvény, a védetté nyilvánításhoz az önkormányzati rendeleti formát írja elő, valamint a jogbiztonság következményére is figyelemmel a megjelölt természetvédelmi területre vonatkozóan a jelenlegi önkormányzati határozat helyett a törvényi előírásoknak megfelelő, önálló védetté nyilvánító rendelet megalkotása szükséges.

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 20. §-ában foglalt egyeztetési kötelezettség a rendelet tervezetével szemben nem áll fenn.

Kállósemjén, 2012. november hó

                                                                                                           Pisákné Páll Ilona

                                                                                                           Címzetes főjegyző

ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLATI LAP

Kállósemjén Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének

a helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánításról szóló

13/2012.(XI.29.) önkormányzati rendeletéhez

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX törvény 17. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

17. § (1) A jogszabály előkészítője –a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű_ előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. Az előzetes hatásvizsgálat eredményéről a Kormány által előterjesztendő törvényjavaslat, illetve kormányrendelet esetén a Kormányt, önkormányzati rendelet esetén a helyi önkormányzat képviselő-testületét tájékoztatni kell. Miniszteri rendelet rendelkezhet úgy, hogy az általa meghatározott esetben a közjogi szervezetszabályozó eszköz előkészítője előzetes hatásvizsgálatot végez.

(2) A hatásvizsgálat során vizsgálni kell:

a( a tervezett jogszabály valamennyi jelentősnek ítélt hatását, különösen

aa) társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásait,

ab) környezeti és egészségi következményeit,

ac) adminisztratív terheket befolyásoló hatásait, valamint

b) a jogszabály megalkotásának szükségességét, a jogszabály elmaradásának várható következményeit, és

c) a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételeket.”

Fentiek alapján a hatásvizsgálat eredménye az alábbiakban foglalható össze:

I. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásvizsgálat: Társadalmi minimális, gazdasági és költségvetési hatása nincs.   

II. Adminisztratív terhek befolyásoló hatásainak vizsgálata: plusz adminisztratív terhet nem jelent a feladat. III.

III. Jogszabály megalkotásának szükségességének, a jogalkotás elmaradásának várható következményeinek vizsgálata: a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szükségessé teszi ezen rendelet megalkotását, ezáltal fog megfelelni az új jogi  környezetnek. Ha ez nem történik meg jogsértésből eredő eljárást eredményezhet.

IV. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltétel: a személyi, szervezeti, tárgyi pénzügyi feltételek adottak.

Kállósemjén, 2012. november hó