Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2018. (V. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép alakításáról és védelméről
Hatályos: 2018. 05. 31- 2024. 02. 29Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2018. (V. 30.) önkormányzati rendelete
a településkép alakításáról és védelméről
Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK
1. Általános rendelkezések
1. § (1) A rendelet célja Enying város sajátos településképének védelme, fenntartása és alakítása, így különösen:
a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározása, a védetté nyilvánítás és a védelem megszüntetésének szabályozása,
b) a településképi szempontból meghatározó területek meghatározása,
c) a településképi követelmények meghatározása,
d) a településképi-érvényesítési eszközök szabályozása
e) a településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásának szabályozása,
f) az országos és a helyi védelem alá eső területek és elemek hatékony védelméhez áttekinthető, összehangolt eljárások kialakítása.
2. A helyi védelem célja
2. § A helyi védelem célja az országos védettséget nem élvező, de a helyi örökség, a sajátos településkép megőrzése érdekében védendő építmények és területek meghatározása, az ott követendő tulajdonosi kötelezettségek és önkormányzati támogatások rögzítésével.
3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja
3. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja azoknak a területeknek az elkülönítése, ahol a településkép kialakult, megőrzendő sajátosságainak védelme érdekében az építkezéseket megelőzően településképi véleményezési vagy bejelentési eljárás lefolytatása szükséges.
4. A rendelet alkalmazásában használt fogalmak jegyzéke és magyarázata
4. § E rendelet alkalmazásában:
A HELYI VÉDELEM
5. A helyi védelem feladata, helyi területi és egyedi védelem
5. § (1) A kulturális örökség védelme közérdek, ezen belül a helyi védelem feladata a település múltját bemutató, településképi, építészettörténeti, vagy építészeti értéket képviselő épületek, műtárgyak, képzőművészeti alkotások megőrzése, megvédése.
(2) Helyi területi védelem illeti meg mindazon közterületekből, egyedi ingatlanokból álló összefüggő területrészeket, melyek településszerkezeti, és ebből következő településképi, építészeti és történeti adottságuk miatt a település szempontjából meghatározó jelentőséggel bírnak.
(3) Helyi egyedi védelem alatt kell állnia azon építménynek, épületnek, köztárgynak, amely építészeti, történeti, iparművészeti, képzőművészeti, néprajzi értékei szempontjából a település számára kiemelt jelentőséggel bír.
(4) Helyi területi védelem alá tartozik az 1. mellékletben lehatárolt, illetve felsorolt terület.
(5) A helyi egyedi védelem alatt álló értékeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza
6. A helyi védelem keletkezése és megszűnése
6. § Az egyes, jelentős védendő értéket tartalmazó egyedi építészeti örökségek (épületek, építmények) és területek helyi védelem alá helyezését, illetve annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a jegyzőnél írásban kezdeményezheti.
7. § (1) Az egyedi helyi védelemmel kapcsolatos döntés előkészítéséhez a városi főépítész értékvizsgálaton alapuló javaslatot készít, amely tartalmazza:
a) a védelemre javasolt érték megnevezését és helyét,
b) az ingatlantulajdonos, illetve ingatlantulajdonosok nevét, esetleges észrevételeit,
c) a védelem fajtáját és a védetté nyilvánítás vagy a védettség megszüntetésének indoklását,
d) a védett értékre vonatkozó dokumentációt és
e) amennyiben indokolt, a helyreállítási javaslatot.
(2) A területi helyi védelem elrendelésével, vagy megszüntetésével kapcsolatos döntéshez a városi főépítész előkészítő tanulmányt készít, amelyben leírja:
a) a védelemre, vagy annak megszüntetésére javasolt terület megnevezését és helyét,
b) a védettség elrendelését, vagy megszüntetését eredményező eseményeket,
c) a védettség elrendelését indokoló értékeket, sajátosságokat.
(3) A védetté nyilvánításról és a védettség megszüntetéséről a városi főépítész szakmai véleményét figyelembe véve, a jegyző javaslata alapján a Képviselő-testület dönt.
(4) Az Enying Város Önkormányzat tulajdonában álló, helyi egyedi védelemre javasolt építészeti örökségi elemre vonatkozó javaslat esetén az (1) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(5) A helyi védelem alá vonni kívánt épületek összefüggésében folyamatban lévő hatósági eljárásokat a hatósági eljárás megindításakor fennálló védettségi viszonyok szerint kell lefolytatni.
(6) A helyi védettség elrendelésekor a jogerős hatósági engedélyek azok érvényességi határidejéig hatályban maradnak.
(7) Ha helyi védettség alatt álló érték országos védelem alá kerül, a helyi védettsége automatikusan megszűnik. Ha országosan védett érték védettség megszűnik, a főépítész külön kezdeményezés nélkül megvizsgálja az adott objektum helyi védettségének indokoltságát, és ennek eredményéről tájékoztatja a képviselő-testületet.
8. § (1) A helyi egyedi védelem megszüntetésére csak akkor kerülhet sor, ha a védett érték építészeti károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre, vagy a helyreállításának költsége nem áll arányban a helyi építészeti örökségi elem értékével.
(2) A helyi védett épület védettsége megszüntetésének, vagy részleges bontása engedélyezésének feltételeként előírható egyes épületrésznek, vagy tartozéknak az új épületbe történő beépítése vagy megőrzése.
(3) A helyi védett érték helyreállítását, újjáépítését követően a helyi védelem fennmarad.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló növényzetet – a balesetveszélyes állapot elhárítását kivéve - csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet csonkítani, kivágni.
9. § (1) A helyi védelem alá tartozó objektumokról és területekről a főépítész nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartásban szerepelnie kell az ingatlan hatályos földhivatali térképkivonatának, legalább tíz fényképből álló fotódokumentációnak, és az objektum rövid műszaki leírásának, megjelölve benne a védettség elrendelésének indokait (különösen az épület védendő sajátosságai, védendő részei, kertépítészeti, vagy egyéb sajátosságai).
7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek
10. § (1) A 2. mellékletben szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jó karban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.
(2) Az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat, vagy annak változtatása a helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból nem befolyásolhatja károsan.
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK
8. A településképi szempontból meghatározó területek kijelölése
11. § (1) A településképi szempontból meghatározó területekhez tartoznak a műemléki, vagy helyi védelem alá tartozó területek mellett az 3. mellékletben lehatárolt karakterű területek közül Enying város Városközponti karakterű, Történeti -organikusan fejlődött településrésze és a Városfejlesztés szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő településrésze, továbbá az Öreghegy és a Zöld folyosó és kiemelt vízfelületek területei.
a) A Városközponti karakterű területrész közterületi határai és leírása Kossuth Lajos utca mindkét oldala egy telek mélységig, északról a Vár utca határolja, déli végén a Nepomuki Szent János Római Katolikus Templom ingatlan határai illetve a Szabadság tér 3. (Magyar Posta Zrt. Enyingi Kirendeltsége) ingatlanhatára.
b) A Történeti –organikusan fejlődött településrész közterületi határai és leírása: Lehel utca- Török Bálint utca – Református temető ingatlana – Cinca patak keleti ága – Kinizsi utca – Mátyás K. utca - Lidl köz – Bartók B. utca - Batthyány utca illetve a Vár utca - Cinca patak nyugati ága – Völgy utca – Deák F. utca – Kastélykert
c) A Városfejlesztés szempontjából kiemelt figyelmet érdemlő településrész közterületi határai és leírása: Kinizsi utca – Budai Nagy Antal utca két oldala egy telek mélységig – vasúti sín nyomvonala – Vasút utca - Rákóczi út – Nagyatádi utca - Rákóczi út délnyugati oldala egy telek mélységig a Semmelweis utcáig – Semmelweis utca déli oldala egy telek mélységig – Cinca patak mente a Liszt F. utcától Petőfi S. utcáig.
d) Az Öreghegy településrész közterületi határai Szabadi utca és Marosi út, továbbá az enyingi 0177, 0175 hrsz-ú dűlőutak, valamint a 0160 hrsz-ú főút - Marosi út folytatása.
(2) A településképi szempontból meghatározó területek műemléki környezethez, vagy a helyi védettségű területekhez nem tartozó részeinek a módosítása a Településképi Arculati Kézikönyv módosításával együtt, az arra vonatkozó eljárási szabályok mellett lehetséges.
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK
9. A teljes településre vonatkozó követelmények
12. § (1) Az állandó jellegű sajátos építményeket és műtárgyakat (távvezeték-tartószerkezet, víztorony, hírközlési létesítmények, torony, antenna, szélkerék, geodéziai jel, siló, terményszárító, kémény) a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz valamint a művi környezethez) illeszkedően kell elhelyezni.
(2) A település kertvárosi beépítésű területein tervezett új építésű vagy átépítésre kerülő épületek esetében településképvédelmi tájékozatás és szakmai konzultáció kikérése szükséges.
(3) A település területén a környezetében lévő épületek homlokzat színeitől jelentősen eltérő színű homlokzatképzés nem alkalmazható.
(4) A település területén harsány színű a környezetében lévő tető fedési színektől eltérő tetőhéjalás, valamint az ipari, gazdasági területeken kívül trapézlemez, valamint cseréputánzatú lemez tetőfedés – az ásványzúzalékos lemezfedés kivételével – létesítése korlátozottan lehetséges a településképi szempontok figyelembe vétele mellett.
(5) Klíma berendezések külső egysége többszintes épületeknél a homlokzaton nem látható helyen erkélyen, és lapos tetőn, családi házaknál az utcáról nem látható helyen helyezhető el.
10. Általános településkép alakítási szakmai követelmények a településképi szempontból meghatározó területeken
13. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken
a) az épületek tetőfelületein, a házak orom-, vég- és tűzfalain eligazító illetve tájékoztató tábla, festett felirat, kép nem létesíthető,
b) üzletfeliratot a bejárat felett, vagy amellett, az építészeti tagozatok nagyságrendjével összehangoltan, az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,
c) cégérként az adott épülethez megtervezett szerkezet alkalmazható,
d) védőtetőt, előtetőt, biztonsági rácsot, korlátot, ernyőszerkezetet, zászlótartót, konzolos homlokzati lámpát az épület homlokzatához illeszkedő stílusban kell elhelyezni,
e) üzletportál feletti előtető meglévő épületeken csak a portálba beépítve, legfeljebb 60 -80 cm- es kiállással építhető.
11. A helyi védett egyedi értékekre vonatkozó speciális építési szakmai követelmények
14. § (1) Helyi védett egyedi érték esetén a védelem alapját képező érték a műemlék épületeknél elvárható legnagyobb gondossággal eredeti állapotában megtartandó, helyreállítandó.
(2) Helyi védett értékek eredeti külső megjelenését, a védett érték
a) egészének és részleteinek külső geometriai formáit, azok rész- és befoglaló méreteit,
b) eredeti anyaghatását egészében és részleteiben,
c) eredeti, ha az nem ismert, a feltételezhetően hasonló felületi kialakítását és színhatását,
d) eredeti épülettartozékait és felszereléseit
a műemlékeknél előírt módon az értékvizsgálattól függően a 10. § szerinti nyilvántartásban foglaltak figyelembe vételével kell megőrizni, illetve helyreállítani.
(3) Ha a helyi védett érték egyes részét, részletét korábban az eredetitől eltérő megjelenésűvé alakították át, a védett érték egészére, vagy lehatárolható részegységére kiterjedő felújítás során a homlokzatot – ide értve a tetőt is - az eredeti állapotnak megfelelően kell kialakítani. Ha az átalakított rész eredeti állapotára vonatkozó dokumentum nem lelhető fel és azt következtetésekkel sem lehet valószínűsíteni, a megmaradt eredeti elemeinek, vagy hasonló stílusú épülethomlokzatok formaelemeinek alkalmazásával kell helyreállítani.
(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épület tetőfelületén tetőablak akkor helyezhető el, amennyiben azok összképe az épület jellegéhez igazodik.
(5) A környezetében betöltött jelleghordozó szerepe miatt helyi egyedi védelem alá helyezett épület, épülethomlokzat, vagy egyéb építményrész esetleges stílusbeli, arány- vagy ritmushibája a felújítás során korrigálható, ha annak eredményeként egységes építészeti hatás jön létre.
(6) Helyi védett épületen fa vagy fahatású és megjelenésű homlokzati nyílászáró építhető be. Meglévő épületet érintő építési tevékenység esetén a nyílászárókat az eredeti beépítési síkban kell elhelyezni az eredetivel megegyező megjelenésű szerkezettel.
(7) Védett érték felújítása, átalakítása akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek, a történetileg kialakult rendeltetés nem változik.
(8) Védett épület utólagos külső hőszigetelése csak akkor, és olyan kialakítással alkalmazható, hogy az ne okozza az homlokzati és ornamentális épület jellegének megváltoztatását, értékeinek elvesztését.
12. A helyi védett területekre vonatkozó általános településképi szakmai követelmények
15. § Helyi védett területen a 13. §-ban foglalt előírások betartása mellett
(1) A meglévő épületek helyreállításánál és új épületek létesítésénél hagyományos vagy azokkal egyenértékű és hasonló megjelenésű építőanyagokat és homlokzatfestést kell alkalmazni.
(2) A kémények részletképzésénél, anyaghasználatánál törekedni kell a hagyományos kéményformák és építőanyagok alkalmazására. Fém burkolatú kémény nem létesíthető.
(3) A magas tetős épületeknél cserépfedés vagy azzal megegyező megjelenésű héjazat alkalmazható. Kis- és nagy hullámmagasságú cserép, bitumenes zsindely, hullámlemez és fémlemez tető héjazatként való kialakítását megelőzően településkép véleményezési eljárás kérelmezése szükséges. Könnyűszerkezetes épület nem építhető, kivéve, ha megjelenése, tömegformálása és homlokzatának kialakítása és részletképzéseigazodik a védettséghez tartozó építészeti korszak meghatározó elemeihez.
(4) Meglévő épület felújítása, átalakítása, bővítése, továbbá új épület építése akkor engedélyezhető, ha a védelem alapját képező elemek nem sérülnek.
(5) Új elektronikus hírközlési célú magas építmények (adó és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.
(6) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlési hálózat építése, illetve ezek rekonstrukciós átépítése csak földkábeles megoldással történhet.
(7) Közmű- és hírközlési berendezések (gázfogyasztásmérő, homlokzati égéstermék kivezető, külső szerelt kémény, parabola antenna, stb.), valamint klímaberendezés közterületről látható módon nem helyezhető el.
16. § (1) A védett területen meg kell őrizni és korábbi állapotának megfelelően helyre kell állítani a megmaradt kerítésépítményeket, az egységes falazott kerítéstartó pilléreket, az öntöttvas rácsokat és kapukat.
(2) A védett területen fokozott gondossággal kell óvni és karbantartani a magán- és közterületek jellegzetes fáit és fás szárú növényeit. Új ültetésnél kizárólag a régiekkel azonos vagy rokon fajta telepíthető.
(3) A védett területen a kerti építmények, műtárgyak, szobrok, emléktáblák védelméről, jó karban tartásáról folyamatosan gondoskodni kell.
13. A műemléki környezet és helyi védelem alá tartozó egyes településrészek sajátos előírásai
17. § (1) A Kastélykertben és a környezetében csak a meglévő műemléki és helyi védett épületekhez illeszkedő épületek építhetők, továbbá az új, vagy átépített épületek tömegformálását, homlokzatképzését, tetőformáját és tetőfedését a szomszédos épületek homlokzatképzésével harmóniában kell kialakítani.
14. A településképi szempontból meghatározó egyes területek sajátos előírásai
18. § (1) A városközpontban és a városfejlesztés szempontjából kiemelt területrészeken:
a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.
b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója az átépítés során megváltozik.
c) Az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.
d) A lakóépületeken vakolt, pasztell színezésű homlokzatképzést és a 35-42 fok közötti lejtésű magas tetőn cserépfedést, vagy azzal egyenértékű megjelenésű tetőfedést kell alkalmazni.
e) Az üzletek portál-kialakításának, alkalmazkodniuk kell az épület stílusához, az átalakítások során hagyományos építőanyagokat kell használni.
f) A területen működő szolgáltató, vagy kiskereskedelmi egységek megnevezését, cégtábláját az épület homlokzatán, vagy a kerítésen kell elhelyezni.
(2) A történeti – organikusan fejlődött – településközponti területeken:
a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület kialakult beépítéséhez, az ezzel együtt kialakult településképhez.
b) A területen kialakult telekméretek, beépítési vonal- és utcavezetések megtartandók, az illeszkedés mértékét adják.
(3) Az Öreghegy területén
a) Az új épületek elhelyezése, vagy a meglévő épületek átépítése, felújítása során illeszkedni kell a terület szőlészeti hagyományaihoz, az ezzel együtt kialakult településképhez.
b) A kialakult beépítéshez való illeszkedés során a szomszédos épületek tömegformálásával, tető- és homlokzatkialakításával összhangban lévő megoldásokat kell kialakítani akkor is, ha az épület funkciója nem kapcsolódik a szőlőműveléshez, borfeldolgozáshoz, vagy borkereskedelemhez.
c) A beépítés tervezése során illeszkedni kell a hagyományos beépítési módhoz, az új épület előkertjének illeszkednie kell a szomszédok előkertjéhez, eltérő méretű előkertek esetén az előkert mérete bármelyik szomszédéval megegyezhet, vagy a kettő közé is eshet, de nem lehet nagyobb azoknál.
d) Épület a kialakult hagyományos építési módhoz alkalmazkodva, 35-42 fok közötti hajlásszögű, cserép, betoncserép, nád fedésű magas tetővel, a lejtő esésvonalával párhuzamos épületgerinccel.
c) Az épület homlokzatát hagyományos építészeti megoldások és anyagok alkalmazásával kell kialakítani.
(4) A Zöld folyosó és kiemelt vízfelelületek területén lakóépületek építése nem megengedett, továbbá a terület hasznosításához kapcsolódó, ideiglenes építmények és műtárgyak elhelyezése a tájba illeszkedő, építészetileg rejtett megoldással engedhető meg.
15. Reklámok elhelyezésének általános szabályai közterülten és a közterületről látható magánterületen
19. § Enying Város közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.
20. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.
(2) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.
(3) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.
(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.
(5) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.
(6) Reklámhordozókhoz szükséges gyenge-és erősáramú vezeték védőcsőben a homlokzaton nem látható módon szerelhető.
(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.
16. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott területen
21. § (1) E rendelet 4. melléklete tartalmazza a településszerkezeti terv alapján meghatározott területet, ahol reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.
(2) Az 4. mellékletben meghatározott területen kizárólag funkcionális célokat szolgáló utcabútor, valamint közérdekű információs célt szolgáló berendezés, hirdetőtábla vagy egyéb eszköz helyezhető el.
(3) Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken.
17. A funkcionális célokat szolgáló utcabútorokra vonatkozó szabályok
22. § (1) E rendelet 4. mellékletben meghatározott területen kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor és egyéb berendezés helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést hátrányosan nem befolyásolja.
(2) E rendelet 4. mellékletben meghatározott területen létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.
(3) A funkcionális célú utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváróban és a kioszkon elhelyezett CityLight formátumú eszköz kivételével – nem helyezhető el.
(4) A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.
18. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok
23. § (1) Enying város közigazgatási területén kizárólag olyan utasváró létesíthető, amely megfelel a jelenleg meglévő utasvárók technológiai feltételeinek.
(2) Enying város közigazgatási területén kioszk nem létesíthető.
(3) Enying város közigazgatási területén a közművelődési intézmények számával megegyező számú közművelődési célú hirdetőoszlop létesíthető. Közművelődési célú hirdetőoszlop reklám közzétételére igénybe vehető felülete a tizenkét négyzetmétert nem haladhatja meg.
(4) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:
a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;
b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;
c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;
d) idegenforgalmi és közlekedési információk;
e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;
(5) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (4) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.
(6) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.
19. Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények
24. § (1) Enying város közterületein reklámhordozón
a) horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;
b) plexi vagy biztonsági üveg mögött;
c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;
d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;
e) egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.
(2) A közérdekű reklámfelület, az utasváró kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Enying Város Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.
20. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése
25. § (1) Enying város közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.
(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.
21. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében
26. § (1) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(2) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.
(3) A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
22. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése
27. § (1) A polgármester – településképi bejelentési eljárásban - az építési tevékenység építési naplóval igazolt megkezdésétől számított 3 hónap időtartamra építési reklámháló kihelyezését engedélyezheti.
(2) A polgármester kivételesen, különösen az építési tevékenység folytán a településkép várható javulására tekintettel az (1) bekezdés szerinti határidőt legfeljebb egy alkalommal 3 hónapra meghosszabbíthatja, amennyiben a kérelmező a kérelmet az (1) bekezdés szerinti időtartam lejártát megelőző 30 nappal benyújtja.
(3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.
23. Településképi bejelentési eljárás a reklámok és reklámhordozók elhelyezésére
28. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és jelen rendeletben foglalt reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.
(2) A polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendeletben foglalt eljárási szabályok szerint folytatja le.
(3) A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a Polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.
(4) E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
ELJÁRÁSI SZABÁLYOK
24. Szakmai konzultáció
29. § (1) Az Önkormányzat a városi főépítésszel történő szakmai egyeztetésre előzetesen írásban érkező kérelem esetén, egyeztetett időpontban lehetőséget biztosít, a kérelem benyújtását követő 15 napon belül.
(2) A szakmai konzultáció helyszíne a városi főépítész irodája, tartalma a kérelmező tervező által meghatározott és a tárgyalhatóság követelményeinek megfelelően előadott településképi kérdés lehet.
(3) A szakmai konzultáció eredményéről az egyeztetés befejezését követően emlékeztető készül, a 314/2012 (XI.8.) Korm. rendelet 25 §. (5) és (6) bekezdésének megfelelően, amit az egyeztetés résztvevői aláírnak. A szakmai konzultációban összefoglalt megállapodások kötik az önkormányzatot a további eljárások során.
25. Településképi véleményezési eljárás
30. § (1) Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott építési engedélyezési eljárásokat megelőzően, az építési engedélyezési eljárásra kötelezett építések során.
a) építményépület építése, bővítése, átalakítása esetén
aa) a műemléki környezetben történő beavatkozás esetén minden esetben.
ab) az 5. § 5. pontja szerinti helyi védelem alatt álló területen, a beavatkozásra váró, a közterület teljes hosszával érintkező épület- és kerítés szakaszra vonatkozó beavatkozások esetén.
ac) az aa) és ab) pontban nem szereplő településképi szempontból meghatározó területeken a beavatkozásra váró, a közterület teljes hosszával érintkező épület – és kerítés szakaszra vonatkozó beavatkozások esetén.
b) helyi védelem alatt álló építményt érintő építési tevékenység esetén;
c) műemléki védettség alatt álló ingatlanokon.
(2) Az érintett területek a mindenkor érvényes szabályozási terv rajzi anyagából, illetve e rendelet mellékleteiből azonosíthatók.
26. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása
31. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető, tervező illetve az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa (a továbbiakban együtt: kérelmező) által írásban benyújtott kérelmére indul. A kérelmet Enying Város Polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (továbbiakban: településfejlesztési Korm. rendelet) meghatározott tartalommal és módon kell benyújtani.
(2) A véleményezendő dokumentációt 1 példányban papír alapon is szükséges a kérelemhez csatolni.
27. A településképi véleményezés részletes szempontjai
32. § (1) A kérelemnek és mellékleteinek meg kell felelniük a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek.
(2) A véleményezési eljárás során a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározottakon kívül általános vizsgálati szempont, hogy az építési tevékenység megfelel-e a helyi jellegnek, összhangban van-e az épített és természeti örökséggel, vagy figyelembe veszi-e az átalakuló épített környezetet
a) a telepítés és beépítés módjában,
b) az épület homlokzata, homlokzatának színe és tetőzete, a tetőzet hajlásszöge, színe és anyaga esetleges tetőfelépítményei építészeti kialakításában,
c) a határoló közterülettel való kapcsolatban.
(3) A településképi véleményezés során az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálati szempont, hogy
a) a földszinti, többszintes épület esetén minden szint alaprajza a tervezett rendeltetés, valamint az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően nem korlátozza-e, vagy zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlan használatát, és
b) az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének vagy homlokzatának településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.
(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálati szempont, hogy
a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,
b) nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok építési jogait,
c) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,
d) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése, átalakítása esetén
da) biztosított-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,
db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.
(5) Az épület homlokzata és tetőzete kialakítása tekintetében vizsgálati szempont hogy
a) a homlokzat egészének stílusa, tagolása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival, a szomszédos homlokzatokkal, valamint megfelel-e a korszerűség követelményeinek;
b) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő tájékoztató és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,
c) a terv városképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület külső gépészeti és egyéb külső berendezései, tartozékai elhelyezésére.
(6) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálati szempont, hogy a tervezett építési tevékenység
a) segíti, szolgálja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,
b) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, a meglévő, vagy telepítendő növényzetét,
c) szükségessé tesz-e közterületet érintő beavatkozásokat és a terv tartalmaz-e erre vonatkozó javaslatokat,
d) a közterület fölé benyúló építmény-részei, szerkezetei és berendezései befolyásolják-e a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő növényzetre.
(7) Az (1) bekezdésben szereplő alap, a (2) bekezdésben szereplő általános, valamint a (3)-(7) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a városi főépítész szakmai véleményének kialakításakor egyaránt figyelembe veszi.
28. Településképi bejelentési eljárás
33. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek közül az építési tevékenységeket megelőzően, a helyi védett területeken és a műemléki vagy helyi védelem alá nem tartozó településképi szempontból meghatározó jelentőségű területeken, az alábbi munkák esetén:
a) meglévő épület megjelenését befolyásoló építési tevékenység,
b) közterületen felállítandó szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése,
c) a telek természetes terepszintjének nem engedélyköteles megváltoztatása, amennyiben az utcaképet érinti
d) a közterülethez közvetlenül kapcsolódó támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot,
e) közterületen szellőző-, légkondicionáló kültéri egysége, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen való elhelyezése,
f) kerítés építése, átalakítása, bővítése, ha az közterületre
g) közterületi utcabútorok, köztárgyak elhelyezése.
(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének részleges, vagy teljes megváltoztatása esetén, amennyiben
a) az új rendeltetés parkoló igénye növekszik, vagy jelentősen megváltoztathatja az ingatlan gépkocsi forgalmát,
b) lakás rendeltetése változik, egyéb rendeltetésű építmény rendeltetése lakás rendeltetéssé módosul, vagy
c) az új rendeltetés szerinti területhasználat telepengedélyezési eljárás lefolytatását teszi szükségessé.
34. § (1) Reklám és reklámhordozó elhelyzési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyzését megelőzően településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 26/B. §(1a), (2) és (3) bekezdése alapján a polgármesternél.
(2) A polgármester jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra a vonatkozó jogszabályok szerint településképi bejelentési eljárásban eltérést engedélyezhet a reklám közzétevője számára.
(3) A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, amelyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési elárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.
35. § A településképi bejelentési eljárás a bejelentő által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul. A bejelentés melléklete a településfejlesztési Korm. rendeletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő papíralapú dokumentáció.
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG
29. Településképi kötelezési eljárás
36. § (1) A településképi követelmények érvényesülése érdekében a polgármester településképi kötelezést bocsáthat ki, amelyben az ingatlan tulajdonosát a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11. § (1) bekezdésében foglaltak megtételére kötelezheti.
(2) az (1) szerinti eljárás tekintetében a polgármester a Tr. 26/C § szerint jár el.
(3) Az önkormányzat képviselő-testülete a településképi kötelezési határozat végre nem hajtása esetén az építtetővel szemben – a polgármester előterjesztésében – 1.000.000 Ft-ig terjedő bírság kiszabását rendelheti el (a továbbiakban: településképi bírság).
(4) A településképi bírságot a helyi adók módjára kell behajtani.
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER
30. A támogatás célja és tárgya
37. § A képviselő-testület a város közigazgatási területén a műemléki környezetben, helyi értékvédelmi területen lévő ingatlanok, továbbá a helyi jelentőségű egyedi művi értékek külső felújításának és állagmegóvásának elvégzéséhez a magánszemély tulajdonosok részére pályázat alapján elnyerhető, vissza nem térítendő pénzügyi támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt, ezzel is segítve a meglévő, hagyományos értékek megőrzését.
31. A támogatás elnyerésére irányuló pályázat
38. § (1) A támogatás elnyerésére irányuló pályázat kiírására, a beérkezett pályázatok elbírálására és a pályázati eljárást lezáró döntés meghozatalára Enying Város Önkormányzat Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottsága jogosult.
(2) A pályázat minden év május 31. napjáig kerül kiírásra.
(3) A támogatás iránti pályázatot minden év szeptember 30. napjáig lehet az Enyingi Polgármesteri Hivatalhoz benyújtani.
39. § (1) A támogatás elnyerését célzó pályázathoz mellékelni kell:
a) a jogerős építési engedélyt (engedélykötelesség esetén), vagy a településképi bejelentés tudomásul vételéről szóló határozatot,
b) a tulajdoni lap másolatát,
c) az elvégezni kívánt munkák építészeti kiviteli terveit, részletes műszaki leírását, bemutatva a hagyományos építészeti értékek megőrzésének módját,
d) a beárazott költségvetést, külön kimutatva a védettségből eredő többletkötelezettséget,
e) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az ingatlan felújításához részesült-e már támogatásban, és ha igen, milyen forrásból és mikor,
f) a pályázónak az e rendeletben megállapított pályázati és támogatási feltételek megismeréséről és elfogadásáról szóló nyilatkozatát.
(2) A pályázat beérkezését követő 15 napon belül a jegyző a Településüzemeltetési, Fejlesztési és Foglalkoztatási Osztály (a továbbiakban: TÜF Osztály) útján a felújítandó épületről fotódokumentációt készít.
(3) Érvénytelen az a pályázat, ahol a felújítási, állagmegóvási munkát a pályázó a (2) bekezdésben meghatározott fotódokumentáció készítése előtt megkezdi.
(4) A Pénzgyi és településfejlesztési Bizottság szükség esetén legfeljebb 10 napos hiánypótlási határidőt biztosít. Nem vonható elbírálás alá az a pályázat, amely az írásban közölt hiánypótlási határidő lejártát követően sem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.
(5) Egyazon épület értékmegőrző külső felújításához, illetve állagmegóvásához, vis maior következtében előálló indokolt eseteket kivéve, tíz évenként legfeljebb egy alkalommal igényelhető támogatás.
32. Támogatási szerződés
40. § (1) A pályázati eljárást lezáró döntést követő 10 napon belül a támogatottal a polgármester támogatási szerződést köt, melyben rögzíteni kell a támogatás feltételeként elvégzendő munkákat.
(2) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben rögzített munkák megvalósítása után kerül sor, melynek helyszíni ellenőrzését a jegyző a TÜF Osztály útján végzi.
33. A támogatás összege
41. § (1) A támogatás fedezetét és a támogatás összeg nagyságát képviselő-testület évente a költségvetési rendeletében állapítja meg.
(2) A rendelkezésre álló éves keretösszegből a benyújtott költségvetés szerinti felújítási, állagmegóvási többletköltség arányában megosztva mindazon pályázók támogatásban részesülnek, akiknek a pályázata a kiírás feltételeinek megfelel.
(3) Az adható támogatás legmagasabb összege alkalmanként és ingatlanonként a védettségből eredő felújítási, állagmegóvási többletköltségek maximum 50 %-a, mely az önkormányzat éves költségvetésében meghatározott keretösszeg terhére kerül megállapításra.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a hatálybalépése előtt telepített reklámokra és reklámhordozókra, azonban azok cseréje, felújítása vagy átalakítása esetén az e rendeletben meghatározottak szerint kell eljárni.
(3) Hatályát veszti a reklámok, reklámhordozók elhelyezéséről szóló 25/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 11/2018. (V. 30.) önkormányzati rendelethez
1. Kastélykert (1474/58.hrsz.)