1. § .

2. § .

4. § .

(1) A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott vagy határozatlan időre, illetőleg valamely feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) A szerződés alapján a bérbeadó köteles a lakást a bérlő használatába adni, a bérlő pedig a lakás használatáért lakbért fizetni.

(3) A lakásbérleti jog a lakásra és a lakáshoz tartozó helyiségekre terjed ki.

(4) A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor kell megállapodni, a szerződést írásba kell foglalni.

5. § .

(1) Az önkormányzati lakásra - ha a bérlőkijelölésre jogosult eltérően nem rendelkezik - a házastársak közös kérelmére bérlőtársi szerződést kell kötni.

(2) A bérlőtársak jogai és kötelezettségei egyenlőek, jogaikat együttesen gyakorolhatják. Kötelezettségük a bérbeadóval szemben egyetemleges.

6. § .

(1) Az önkormányzati lakás az önkormányzat intézményeiben, a Polgármesteri Hivatalban, és a területi ellátási kötelezettség alapján, közszolgálati munkaviszonyban álló dolgozók részére munkaviszonyukkal összefüggésben, szolgálati jelleggel bérbe adható.

(2) A kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A lakásbérleti jogviszony időtartama - az (1) bekezdés szerinti bérlet esetében - bérlőnek az önkormányzattal fennálló jogviszonya (közalkalmazotti, köztisztviselői), az önkormányzattal területi kötelezettség alapján fennálló vállalkozói jogviszonya fennállásáig tarthat. A bérleti szerződést e feltétel bekövetkezéséig kell kötni.

(4) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a lakást a bérlő üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak átadni.

(5) A bérlő a lakásbérleti szerződésben meghatározott feltétel bekövetkezése esetén elhelyezésről saját maga köteles gondoskodni.

7. § .

(1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosító személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak

8. § .

(1) Önkormányzati lakás bérbeadásáról az önkormányzat Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsága dönt, mely döntés előkészítésében és végrehajtásában a Polgármesteri Hivatal működik közre.

(2) A bérbeadó jogosult a bérleti jogviszony lejárta előtt adatszolgáltatást kérni a bérlőtől és ellenőrizni az adatszolgáltatásban foglaltak valódiságát.

9. § .

(1) A lakásbérleti jogviszony a Lakástv. 23. §. (2) bekezdésében foglaltak alapján szűnik meg.

(2) A lakásbérleti jogviszony megszűnését követően a bérlő a lakást üres, tiszta, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak átadni, mindennemű elhelyezési és térítési igény nélkül. A felek úgy is megállapodhatnak, hogy a visszaadáshoz a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket a bérlő köteles a bérbeadónak megtéríteni.

(3) Amennyiben a lakás bérlője meghal és a lakásban olyan visszamaradó személy van, aki a bérleti jogviszony folytatására nem jogosult, úgy a halálozást követő 30 napon belül a lakást üres állapotban köteles átadni a bérbeadónak.

(4) Megszűnik a lakásbérleti szerződés nem rendeltetésszerű használat során, melynek felülvizsgálatára a jegyző és két Területfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottsági tag jogosult.

10. § .

(1) A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét (az örökbefogadott, a mostoha-, és nevelt gyermekét), valamint a jogszerűen befogadott gyermekétől született unokáját, valamint szülőjét (örökbefogadó, mostoha-, és nevelőszülőjét).

(2) A bérlő a lakásba - az (1) bekezdésben foglalt személyeken kívül mást csak a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával fogadhat be, azzal a feltétellel, hogy a beköltözni kívánó személy sem a városban, sem az ország más településén beköltözhető lakással nem rendelkezik.

(3) Az, akit az (1) bekezdés alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, a lakásbérleti jog folyatatására jogosult, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(4) Ha az (3) bekezdésben említettek jogosultak a lakásbérleti jog folytatására, eltérő megállapodás hiányában a lakásbérleti jogot a következő sorrend szerint folytatják: a bérlő házastársa, gyermeke (örökbe fogadott, mostoha-, és nevelt gyermeke), a befogadott gyermekétől született unokája, szülője (örökbe fogadó, mostoha-, és nevelőszülője).

(5) A lakásbérleti jogot az azonos sorrendben jogosultak - eltérő megállapodásuk hiányában - bérlőtársként folytatják.

11. § .

(1) Az önkormányzati tulajdonú lakások bére a lakások használatáért és a bérbeadó által szerződés keretében nyújtott szolgáltatásokért havonta fizetendő összeg.

(2) A lakbér mértékét, a (3) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság javaslata alapján az önkormányzat Képviselő-testülete állapítja meg minden év december 31. napjáig.

(3) A lakbér havi mértékének megállapításánál figyelembe kell venni:

12. § .

13. § .

(1) A lakbértámogatásban a 3. §. b) pont szerinti bérlakás bérlője részesülhet.

(2) Támogatásban kell részesíteni a bérlőt, ha

14. § .

15. § .

(1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő köteles gondoskodni:

(3) A bérlő a helyisége a bérleti jogviszony megszűnésekor az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni.

16. § .

(1) A lakások és helyiségek elidegenítéséről Enying Város Önkormányzatának Képviselő- testülete dönt. A döntés előkészítését és végrehajtását a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) Ezen rendelet 1. sz. mellékletében meghatározott lakásokat és helyiségeket az önkormányzat forgalomképtelenné nyilvánítja.

(3) Ezen rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza a nem államtól kapott, saját költségvetési forrásból megvásárolt, elővásárlási joggal nem érintett lakások és helyiségek jegyzékét. Ezen, és az üresen álló ingatlanok elidegenítésére vonatkozó szabályokat az alábbi (4)-

(10) bekezdés tartalmazza.

(4) Üresen álló, beköltözhető lakás és valamennyi nem lakás céljára szolgáló helyiség csak nyilvános versenytárgyalás útján értékesíthető. A kikiáltási ár azonos a lakás forgalmi értékével. A versenytárgyalásról szóló hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján és a Városi TV-ben kell közzétenni legalább a versenytárgyalás előtt 30 nappal.

(5) Ha az elővásárlási joggal nem érintett lakást a bérlő vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházások értékével csökkentett mindenkori forgalmi érték.

(6) Amennyiben a lakást ezen rendelet 6. §. (1) bekezdése szerinti bérlő vásárolja meg, úgy elővásárlási jog illeti meg. A Képviselő-testület a mindenkori forgalmi érték - amelynek megállapítása a Lakástv. 52. §. (1)–(2) bekezdése alapján történik - 50%-áig vételárkedvezményt biztosíthat részére abban az esetben, ha bérlő bérleti jogviszonya már legalább 10 éve fennáll.

(7) Eladó önkormányzat az adásvétel tárgyát képező ingatlant csak tulajdonjog fenntartással értékesítheti, azaz a vevő a megvásárolt ingatlan tulajdonjogát a teljes vételár megfizetésekor szerzi meg. A vételárat vevő az adásvételi szerződés aláírását követő két hónapon belül köteles megfizetni.

(8) Az önkormányzati lakások és helyiségek értékesítéséből befolyt vételárat a Polgármesteri Hivatal köteles elkülönített számlán kezelni, és a számla egyenlegéről negyedévente a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(9) A befolyt vételárral - kamataival - szemben az alábbi költségek számolhatók el:

17. § .

(1) E rendelettel kapcsolatban az érintett állampolgárok személyes adataira vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettsége kiterjed az állampolgár nevére, lakcímére, születési helyére és idejére, anyja nevére és személyi igazolvány számára. A személyes adatok kizárólag a lakás igények elbírálásához használhatóak fel, illetőleg azokból személyazonosító adat nélkül statisztikai adatszolgáltatás teljesíthető.

(2) Ez a rendelet 2002. július 1. napján lép hatályba. A rendelet kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(3) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az önkormányzat tulajdonában lévő volt "szolgálati" lakások elidegenítéséről szóló 20/2000. (VII. 13.) számú rendelet hatályát veszti.

(4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az 1993. évi LXXVIII. törvény rendelkezései az irányadóak.