Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2019. (X. 29.) önkormányzati rendelete

Nagyhalász Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2020. 01. 29- 2020. 03. 31

Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testületének

10/2019.(X.29.) önkormányzati rendelete

Nagyhalász Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról

                                               

Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az  Alaptörvény  32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva  a következőket rendeli el:



I. Fejezet


ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK



1. § Nagyhalász Város Önkormányzata Képviselő-testülete e rendeletben meghatározza szervezetét és működési rendjét, megállapítja az önkormányzati tevékenységében résztvevők jogait és kötelességeit, rögzíti az eljárási szabályokat.


2. § A képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, valamint szervezeti és működési előírásokat a jelen Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.


3. § Az SZMSZ hatálya kiterjed az Önkormányzat Képviselő-testületére, eltérő rendelkezés hiányában a települési képviselőkre, a képviselő-testület valamennyi bizottságára, a polgármesterre, alpolgármesterre, a jegyzőre, továbbá a polgármesteri hivatal valamennyi köztisztviselőjére és közszolgálati munkavállalójára.


4. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nagyhalász Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 4485 Nagyhalász, Arany János utca 50.

(3) A képviselő-testület hivatala: Nagyhalászi Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: a Hivatal)

(4) Az Önkormányzat jelképének, címerének és a város névhasználatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.

(5) Az önkormányzat címere: a pajzs alakú címer alsó harmadában kék alapon aranyszínű csónak. Felső kétharmada függőlegesen kettéválasztott. A bal oldali ezüstszínű mezőben aranyszínű nap, stilizált búzamező öt szál búzával, egy szál kukoricával. A jobb oldali aranyszínű mezőben ezüstszínű sarló alakú hold, stilizált nádas öt szál náddal, egy szál sással. Közöttük felfelé úszó kék színű hal.     

(6) Az önkormányzat zászlója: kék zászlólap közepén elhelyezett önkormányzati címer, alul aranyszínű rojttal szegve.


(7) A Képviselő-testület üléstermében el kell helyezni a település jelképeit.

(8) Az önkormányzat hivatalos kapcsolatot tart fenn külföldön a romániai Sarmaság Nagyközség Önkormányzatával, valamint az ukrajnai Szalóka Község Önkormányzatával.

(9) A Képviselő-testület Nagyhalász Város Díszpolgára Címet, PRO URBE díjat, Nagyhalászért Emlékplakettet, Nagyhalász Nemzetközi Kapcsolataiért emlékérmet, Életműdíjat, Nagyhalász Ifjú Tehetsége díjat, Nagyhalász Ifjú Tehetségéért díjat, Nagyhalász Sportolója díjat, Nagyhalász Sportjáért díjat, Nagyhalász Város megbecsült köztisztviselője kitüntetést és a Nagyhalász Város Kiváló közalkalmazottja kitüntetést adományoz külön önkormányzati rendeletben foglaltak szerint.

(10) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse. A település ünnepeit az 1. melléklet tartalmazza

(11) Az önkormányzat lapja: Nagyhalászi Hírek.

(12) A település weboldala: www.nagyhalasz.hu.

(13) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a    az Önkormányzat és a megye elnevezését.

(14) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Képviselőtestülete és a megye megnevezést.

(15) A Polgármester körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben a Polgármester és a megye elnevezését.

(16) A Képviselő-testület bizottságai körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben külön-külön (bélyegzőn) a bizottság elnevezését.

(17) Az Polgármesteri Hivatal körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az Polgármesteri Hivatal elnevezését, és a bélyegző sorszámát.

(18) A Jegyző körbélyegzője középen tartalmazza Magyarország címerét, körben a Város és a Jegyzője elnevezést.


II. Fejezet


AZ ÖNKORMÁNYZAT ÉS A KÉPVISELŐ-TESTÜLET FELADATA, HATÁSKÖRE



2. Az Önkormányzat feladata és hatásköre


5. § (1) Az önkormányzat a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokat biztosítja.


(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást megalapozó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával – kell dönteni a képviselő-testületnek.


(3) A képviselő-testület állást foglal a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos ügyekben él. Ezen ügyekben – a polgármester indítványára a – a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.



3. A Képviselő-testület feladatai, hatásköre


6. § (1) A képviselő-testület ellátja a jogszabályban megállapított és az önként vállalt feladat- és hatásköröket.


(2) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a 2. melléklete tartalmazza.


 (3) Az átruházott hatásköröket a címzettek nem ruházhatják tovább.


 (4) Bármely képviselő írásban kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a képviselő-testület szerveinek – átruházott hatáskörben – önkormányzati ügyben hozott döntését.



III. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE



4. A képviselő-testület ülései


7. § (1) A képviselő-testület tagjai a települési képviselők és a megválasztott polgármester.


 (2) A Képviselő-testület tagjainak száma:      9 fő.


8. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 alkalommal ülést tart, amelyek tervezett időpontjait a munkatervben jelöli meg. A munkatervi javaslatot egy évi időszakra a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé legkésőbb december 31. napjáig.


(2) A munkatervnek tartalmaznia kell:

  1. az ülések várható időpontját,
  2. az előre tervezhető napirendek tárgyát,


(3) A munkatervbe évente legalább egyszer fel kell venni:

  1. az önkormányzat költségvetését és zárszámadását,
  2. a település közrendjének és közbiztonságának az értékelését,
  3. az éves ellenőrzési tervet és annak végrehajtását,


9. § A Képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart.


10. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülését össze kell hívni a bármely állandó bizottság vagy a képviselők egynegyedének indítványára.


(2) Az indítványban meg kell jelölni az ülés napirendjét, javasolt időpontját és összehívásának indokait. Az indítványt a polgármesternél kell előterjeszteni, aki a rendkívüli ülést annak kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles összehívni.


(3) Halaszthatatlan esetben a képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon is összehívható legalább 4 órával az ülés megkezdését megelőzően, a napirend megjelölésével.


11.§ (1) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(2) A képviselőket az ülés helyének, napjának és kezdési időpontjának, továbbá a napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.


 (3) A rendes ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább három nappal kell kézbesíteni. A meghívó megküldése elektronikus úton, valamint hivatalai kézbesítővel történik.


12. § (1) A képviselő-testület ülésére a képviselőkön és a jegyzőn kívül tanácskozási joggal meg kell hívni:

  1. a napirend előadóját, amennyiben egyébként nem kötelezően meghívott,
  2. akinek meghívása jogszabály szerint kötelező,
  3. akiket a polgármester vagy a képviselő-testület a megtárgyalandó napirend témájától függően indokoltnak tart,
  4. a helyi nemzetiséget érintő ügyekben a helyi nemzetiségi önkormányzatok elnökeit is,


13. § (1) A képviselő-testületi meghívóval egyidejűleg elektronikus úton kézbesíteni kell az írásos előterjesztéseket is.


(2) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülés megkezdése előtt történő kiosztását.


(3) Indokolt esetben a polgármester engedélyezheti a szóbeli előterjesztést az ülésen.


(4) A képviselő-testület ülésének időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a www.web.nagyhalasz.hu weboldalon tájékoztatni kell.


14. § A hallgatóság a nyilvános ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet. Amennyiben a hallgatóság az ülést zavarja, az ülést vezető a rendzavarót vagy rendzavarókat először figyelmezteti és ha az nem jár eredménnyel, akkor az ülésről kiutasíthatja.


15. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen legalább 5 képviselő jelen van.


 (2) Határozatképtelenség esetén ugyanazon napirendek megtárgyalására a képviselő-testületet öt napon belül újból össze kell hívni.


(3) Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívására vonatkozó szabályok szerint köteles intézkedni. Az így tartott rendkívüli ülésen tisztázni kell a határozatképtelenség okait.


5. A tanácskozás rendje


16. § (1) A képviselő-testület ülésének elnöke a polgármester.


(2) A polgármester akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat az alpolgármester látja el.


(3) Ha a polgármester és az alpolgármesterek is akadályoztatva vannak, a képviselő-testület összehívásával, vezetésével kapcsolatos feladatokat a korelnök látja el.


(4) Az ülés megnyitásakor a polgármester a megjelentek létszáma alapján megállapítja az ülés határozatképességét.


17. § Az ülésvezető (továbbiakban elnök) ülésvezetési feladatai, jogköre:

  1. az ülés megnyitása, berekesztése, félbeszakítása, szünet elrendelése,
  2. a határozatképesség megállapítása,
  3. javaslat a napirendre, a napirend szavazásra bocsátása,
  4. jegyzőkönyv-hitelesítő személyekre a történő javaslat szavazásra bocsátása,
  5. az ülés levezetése, a szó megadása vagy ennek megtagadása,
  6. a napirendi pont tárgyalásának elnapolására javaslattétel,
  7. tartalmilag összefüggő napirendek együttes tárgyalására javaslattétel.


18. § Az elnök vitavezetési feladatai:

  1. a vita megnyitása,
  2. szavazás elrendelése,
  3. a szavazás eredményének megállapítása,
  4. a döntés kimondása.


19. § Az elnök napirend előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, átruházott hatáskörben hozott döntésekről.


20. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáért az elnök felel.


(2) Az elnök

  1. figyelmezteti azt a hozzászólót, akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
  2. rendreutasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít.


 (3) Ha a rendreutasítás eredménytelen, az elnök kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület a képviselőt rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz.


21. § Amennyiben a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely lehetetlenné teszi a tanácskozás folytatását, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja.


22. § (1) Az elnök a napirendi pontok tárgyalását külön-külön nyitja meg. Tájékoztató jellegű előterjesztések felett nem lehet vitát nyitni.


(2) A tárgyalás során elsőként az előterjesztőnek, és az érintett bizottságoknak kell szót adni. Az előterjesztő a javaslatát a tárgyalás során bármikor módosíthatja.


(3) Az előterjesztő és a jegyző a napirendhez kapcsolódóan bármikor szót kérhetnek.


23. §  (1) A képviselő-testület rendes ülésének napirendjére a meghívó alapján az elnök tesz javaslatot. A napirendet a képviselő-testület vita nélkül állapítja meg.


 (2)  Rendelet-tervezetet csak önálló napirendi pontként lehet előterjeszteni.


 (3) A képviselő-testületi ülések napirendjéről és azok tárgyalási sorrendjéről a testület egyszerű szótöbbséggel határoz.


 (4) Az előterjesztés megtételére jogosultak:

  1. polgármester,
  2. képviselő-testület bizottságai,
  3. képviselő-testületi tag,
  4. intézményvezető,
  5. jegyző,


 (5)  Előterjesztésnek minősül: a határozat és rendelettervezet, beszámoló, tájékoztató.


 (6) A képviselő-testületi ülésre az előterjesztés általában írásban, kivételesen szóban kerül benyújtásra. Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását.


24. § Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  1. az előterjesztés címét és előadóját,
  2. a jogszabályi hátteret a korábbi, a tárggyal összefüggő testületi határozatokat,
  3. a helyzetértékelést, az alternatívákat, a lefolytatott egyeztetéseket,
  4. a döntési javaslatot és indokait,
  5. a rendelet-tervezetet, illetve a határozati javaslatot,
  6. a határidő, a végrehajtásért felelős megjelölését.


25. (1) Napirend megtárgyalására bármely képviselő indítványt tehet. Az önálló indítványt a rendes ülés napját megelőzően legalább tíz nappal kell írásban a polgármesterhez benyújtani.


(2) Önálló indítvány alapján napirendi pontként csak a 33. §-nak megfelelő rendelet tervezet, vagy határozati javaslat vehető fel.


(3) Bármely képviselő vagy önkormányzati bizottság szóban kezdeményezhet napirend felvételét a képviselő-testület ülésén is a rendelet tervezet kivételével.


26. § (1) A képviselők a bizottságok elnökeinek, a jegyzőnek felvilágosítás kérése céljából kérdést tehetnek fel. A kérdés a képviselő-testület ülése előtt legalább 1 nappal írásban, vagy az ülésen szóban tehető fel.


(2) A megkérdezett az ülésen szóban válaszol. Ha az erre való felkészüléshez hosszabb idő szükséges, akkor a megkérdezett 3 napon belül írásban adja meg válaszát.


27. § A napirendek tárgyalásának sorrendjét a polgármester jogosult meghatározni:


28. § (1) Napirendi ponthoz kapcsolódóan az alábbi, nem önálló indítványok nyújthatók be:

  1. módosító javaslat,
  2. bizottsági vélemény.


(2) Módosító javaslattal bármely képviselő és a jegyző is élhet.


29. § (1) A módosító javaslat az ülésen is előterjeszthető. A módosító javaslatokat indokolni kell.


(2) A módosító javaslat ismertetését követően az elnök a napirend előterjesztőjét érdemi nyilatkozattételre hívja fel.


(3) A döntés meghozatala előtt az ülésvezető a jegyzőnek szót ad a jogszabálysértő döntés, működés jelzésére vonatkozó kötelezettsége teljesítésére.



6. Döntéshozatal


30. § (1)A képviselő-testület a napirendi pont vitáját követően döntést igénylő kérdésben rendeletet alkot vagy határozatot hoz.


(2) Az ülés elnöke az eldöntésre váró kérdést úgy köteles feltenni, hogy a szavazás „igen”-nel vagy „nem”-mel történhessen.


(3) Az ülés elnöke az előterjesztett és a vitában elhangzott, döntést igénylő javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Előbb a módosító indítványokról, majd az előterjesztésben szereplő döntési javaslatokról kell szavazni.


(4) A jegyző a normatív határozatokat a 35. § (1) bekezdésében meghatározott módon teszi közzé.



7. Rendeletalkotás


31. § A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.


32. § (1) A rendelet-tervezetről szóló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

  1. a rendelet megalkotásának indokait, szükségességét,
  2. az előzetes hatásvizsgálat eredményét,
  3. a rendelet-tervezet teljes szövegét.


(2)       Rendelet-tervezet csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha azt előzetesen a tárgy szerint érintett Bizottság megtárgyalta.


33. § A képviselő-testület a szavazás során először a rendelet-tervezetet módosító javaslatokról, majd a rendelet egészéről dönt. Indokolt képviselői javaslatra a képviselő-testület - egyszerű többségű szavazással - részenkénti szavazást is elrendelhet.


34. § (1) A jegyző az önkormányzati rendeletet polgármesteri hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel hirdeti ki.


(2) A rendeletet az önkormányzat honlapján közzé kell tenni.


(3) A rendeletek naprakész nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.


35. §  Azt a határozati javaslatot, amely nem kapja meg a szükséges többséget, elutasítottnak kell tekinteni. Az elutasított javaslatot a következő ülésen lehet legközelebb napirendre tűzni.


8. A szavazás módja


36. § A szavazás nyíltan történik kézfeltartással.


37. § Ha törvény, vagy SZMSZ rendelkezése alapján az adott ügyben titkos szavazással kell dönteni, azt a képviselő-testület Ügyrendi Bizottsága bonyolítja le. A titkos szavazáshoz szükséges feltételek biztosításáról, szavazólapok előkészítéséről a jegyző gondoskodik.


38. § (1) Név szerint szavazást - Magyarország helyi önkormányzatairól törvényben meghatározottakon túl - az előterjesztő indítványozhat a szavazás megkezdése előtt. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(2) Név szerinti szavazás esetén a polgármester abc sorrendben felolvassa a képviselők nevét. A képviselők a nevük elhangzását követően igen, nem, tartózkodom nyilatkozattal szavaznak.  A szavazás eredményét az elnök hirdeti ki.


39. § Minősített többség szükséges – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben meghatározottakon túl – a következő ügyekben:

  1. kitüntetés, díszpolgári cím adományozása,
  2. fegyelmi ügyekben hozott döntés.


40. §  A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől külön-külön megjelöléssel kell ellátni, amely tartalmazza:

  1. a képviselő-testület megnevezését,
  2. határozat évente kezdődő arab sorszámát,
  3. a tárgyi év megjelölését,
  4. a képviselő-testület ülésének hónapját római számmal és napját arab számmal.


9. A döntések nyilvántartása


41. § (1) A döntések végrehajtásának megszervezése érdekében a képviselő-testület által hozott döntésekről a Hivatalban nyilvántartást kell vezetni.


(2) Külön nyilvántartást kell készíteni az önkormányzati rendeletekről és az önkormányzati határozatokról.


(3) Az önkormányzati határozatokról készült nyilvántartásban a döntések számát kell feltüntetni.


(4) Az önkormányzati rendeletekről készített nyilvántartásban a rendelet számát, tárgyát módosítás esetén a módosítások számát kell feltüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a kihirdetés, a hatálybalépés időpontját, továbbá a későbbi módosításra, hatályon kívül helyezésre vonatkozó megjegyzés rovatait is.


10. A jegyzőkönyv


42. (1) A képviselő-testület üléseiről a tanácskozás lényegét, valamint a hozott döntéseket tartalmazó írásos jegyzőkönyvet kell készíteni.


(2)   Az írásos jegyzőkönyv eredeti példányának mellékletét képezik:

  1. meghívó,
  2. az írásos előterjesztések, a képviselői önálló indítványok és írásban benyújtott hozzászólások,
  3. a jegyző törvényességi észrevétele,
  4. a jelenléti ív, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv és mellékletei,



43. § A képviselők a polgármesternél kérhetik a jegyzőkönyv kiigazítását, ha annak tartalma megítélésük szerint nem egyezik az általuk közöltekkel.


44. §  A képviselő-testület határozatairól készült jegyzőkönyvi kivonatot - intézkedés céljából - haladéktalanul át kell adni a felelősként és végrehajtásban közreműködőként megjelölt személyeknek, illetőleg szerveknek.


45. § A zárt ülésről készült jegyzőkönyvben szereplő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismerése a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó eljárásrendben történhet.



IV. Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET SZERVEINEK FELADATA, MŰKÖDÉSE



11. A Bizottság


46. (1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására az alábbi állandó bizottságokat hozza létre:

a) Pénzügyi és Vállalkozási Bizottság;

b) Szociális és Egészségügyi Bizottság;

c) Ügyrendi Bizottság;

d) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság;



(2)   A bizottságok tagjainak száma

a) Pénzügyi és Vállalkozási Bizottság: 5 fő;

b) Szociális és Egészségügyi Bizottság: 3 fő;

c) Ügyrendi Bizottság: 3 fő;

d) Kulturális, Oktatási és Sport Bizottság; 5 fő;


  1. Az egyes bizottságok és feladat- és hatáskörét részletesen a 3. melléklet tartalmazza.


(4) A települési képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát az Ügyrendi Bizottság végzi. Az egyes vagyonnyilatkozatokat e bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.


(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a bizottságnál bárki kezdeményezheti. Az eljárás eredményéről a bizottság tájékoztatja a soron következő ülésen a képviselő-testületet.


(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni.


(7) Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.


47. § (1) A bizottság a képviselő-testület döntése alapján előterjesztéseket készít. Véleményezi azokat az előterjesztéseket, amelyek csak bizottság feladat és hatáskörébe tartozik.


(2)   A bizottság dönt a képviselő-testület által hatáskörébe utalt ügyekben.


48. § (1) A bizottságok feladataikat, hatáskörüket testületként ülésükön gyakorolják.


(2) A bizottságok szükség szerint üléseznek. A bizottság ülését a polgármesternek, a bizottság elnökének, illetve tagjai többségének az indítványára a bizottság elnöke összehívja.


(3) A bizottságok üléséről - az ülés időpontjának, helyének és a javasolt napirendjének megjelölésével - legalább 3 nappal korábban a bizottság tagjait, az alpolgármestert és a jegyzőt írásban vagy más megfelelő módon értesíteni kell, az írásbeli előterjesztések egyidejű kiküldésével.


(4)   A bizottságok üléseire a képviselő-testületre vonatkozó előírások érvényesek.


49. § A bizottságok ülését az elnök, távollétében a bizottság képviselő tagjai közül egyszerű szótöbbséggel választott képviselő bizottsági tag vezeti.


50. § A bizottságok határozatot a képviselő-testület által átruházott jogkörben, valamint saját működésükre és tagjaikra nézve hozhatnak.


51. § (1) A bizottságok üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.


(2) A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá. 




12. A települési képviselők


52. § (1) A képviselőt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben és az SZMSZ-ben, valamint más önkormányzati rendeletben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen esküt tesz.


53.§ (1) A képviselő köteles:

  1. tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában, az ülésekről való távolmaradását akadályoztatása esetén a polgármesternek írásban bejelenteni,
  2. a bizottsági tagságával összefüggő feladatait ellátni, annak ülésein részt venni,
  3. a vele szemben felmerült kizárási okot a napirend tárgyalása előtt bejelenteni,
  4. választóival megfelelő kapcsolatot tartani.


(2) A települési képviselők, a tanácsnokok és a képviselő-testületi bizottságok tagjainak juttatásáról, költségtérítéséről és tiszteletdíjáról külön önkormányzati rendelet rendelkezik.


(3) A képviselő-testület bármely tagjának javaslatára rendbírsággal sújthatja azt a képviselőt, aki személyes érintettségével kapcsolatos bejelentési kötelezettségét elmulasztotta. A rendbírság összege 10.000 Ft.


54. § (1) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül Magyarország helyi önkormányzatairól szóló  törvény szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni.


(2) A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát.


(3) A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános.


(4) A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak az ellenőrző bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.


55. § (1) Az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti írásban a polgármesternél.


(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester az érkezéstől számított 3 munkanapon belül átadja az Ügyrendi Bizottságnak, amely azt kivizsgálja.


(3) A bizottság előterjesztése alapján a képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.


13. A polgármester


56. § A polgármester tisztségét főállásban látja el.

(2) A polgármester a bizottságok működésével összefüggésben:

  1. indítványozhatja a bizottság összehívását,
  2. felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit; a felfüggesztett döntés a képviselő-testület soron következő ülésén határoz,


 (3) A polgármester jogosult arra, hogy az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát veszélyeztető elemi csapás, illetőleg következményeinek az elhárítása érdekében (vészhelyzetben) a költségvetés körében átmeneti intézkedéseket hozzon.


 (4) A (3) bekezdés alapján tett intézkedéseiről és döntéséről a polgármester a képviselő-testület következő ülésén köteles beszámolni.


(5) A polgármester két testületi ülés közötti időszakban felmerülő, halasztást nem tűrő önkormányzati ügyekre vonatkozó döntési jogköre a következő ügyekre terjed ki:

  1. döntés pályázat benyújtásáról,
  2. pályázati eljárásban hiánypótlás teljesítése, egyéb nyilatkozatok megtétele,



14. Az alpolgármester


57. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a képviselő-testület megbízatásának időtartamára 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.


(2) A képviselő-testület dönt az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről.


(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával, látják el feladataikat.


(4) Az alpolgármester feladata különösen:

  1. a testület elé kerülő anyagok kidolgozásában való részvétel,
  2. kapcsolattartás gazdasági, társadalmi szervezetekkel,
  3. a képviselők, a bizottságok munkájának a segítése.


15. A jegyző


58. § (1) A jegyzői tisztség betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén legfeljebb hat hónap időtartamra a polgármester a polgármesteri hivatal jegyzőre vonatkozó képesítési követelményekkel rendelkező köztisztviselőjét bízhatja meg a jegyzői feladatok ellátására.


(2) A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal közszolgálati dolgozói és munkavállalói tekintetében. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 81. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a jegyző - döntését megelőzően - írásban a polgármester egyetértését kéri. Az egyetértés kérdésében a polgármester 3 munkanapon belül dönt.


59. § (1)          A jegyző a polgármester irányítása mellett gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében:

  1. törvényességi szempontból véleményezi a képviselő-testület és a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket,
  2. ellátja a képviselő-testület, a bizottságok és a működésével kapcsolatos szervezési és ügyviteli feladatokat,
  3. írásban vagy a testületi ülésen jegyzőkönyvbe foglaltan jelzi, ha a testületek és a polgármester döntéseinél jogszabálysértést észlel,
  4. gondoskodik a testületi és bizottsági ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
  5. rendszeresen tájékoztatja a testületeket az önkormányzatot érintő jogszabályokról,
  6. gondoskodik az önkormányzati rendelet-tervezetek szakmai előkészítéséről.


 (2)  A jegyző egyéb feladatai:

  1. szervezi, összehangolja a Hivatal munkáját,
  2. részt vesz az ügyfélfogadás megszervezésében,
  3. gondoskodik a bizottságok működési feltételeinek biztosításáról,
  4. gondoskodik a képviselői adatigénylések teljesítéséről.


(3) Amennyiben a jegyző jogszabálysértést észlel, köteles azt a testület ülésén szóban jelezni, valamint jelzését írásban az ülésről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni.


16. A Hivatal


60. § (1) A képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre – Nagyhalászi Polgármesteri Hivatal elnevezéssel – az önkormányzat működésével, önkormányzati valamint az államigazgatási hatósági ügyek döntésre való elkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására.


(2) A képviselő-testület a polgármester előterjesztése alapján meghatározza az egységes hivatal belső szervezeti tagozódását, munka és ügyfélfogadásának rendjét, valamint a működéshez szükséges feltételeket, a működési és fenntartási költségeket.


(3) A polgármester előterjesztését a jegyző javaslatának figyelembe vételével teszi meg.



17. Társulás


61. § A képviselő-testület az alábbi társulások tagja:


1. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szilárd-hulladékgazdálkodási Társulás;

2.Nagyhalászi Humánszolgáltató Társulás



18. Közmeghallgatás


62. § (1)          A képviselő-testület minden évben egy közmeghallgatást tart, melynek időpontját és helyét 4 nappal megelőzően a lakosság tudomására kell hozni.


(2) A közmeghallgatással egybekötött képviselő-testület összehívására és lefolytatására e rendelet előírásait az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.


63. (1) A közmeghallgatáson kötelesek részt venni a képviselők, a Jegyző és az önkormányzati intézmények vezetői.


 (2)      Az ülésen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben szólalhatnak fel.


 (3)      Az állampolgárok és a (2) bekezdésben említett szervezetek képviselői a képviselő-testülethez, a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, amelyre a megkérdezett tartozik válaszolni.


64. § (1) Amennyiben az azonnali válaszadásra nincs lehetőség, kijelöli azt a szervezetet, vagy személyt, amely (aki) az elhangzott felszólalás tartalmát megvizsgálja és a szükséges intézkedéseket megteszi.


(2) A felszólaló részére a vizsgálat eredményéről és a tett intézkedésekről 8 napon belül, írásban a polgármester, az alpolgármester, vagy a jegyző ad választ.


19. Helyi népszavazás és népi kezdeményezés


65. § A helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletet alkot.


V. Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDÁLKODÁSA




66. § (1) Az önkormányzat saját tulajdonnal rendelkezik és költségvetési bevételeivel, kiadásaival önállóan gazdálkodik. A gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.


(2) Az önkormányzat vagyonát elsődlegesen a kötelező közszolgáltatások biztosítása érdekében kell hasznosítani. Az önként vállalt feladatok céljára vagyonfelhasználásra akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat a vagyonával a törvényen alapuló közszolgáltatásokat teljesítette.


(3) A Képviselő-testület a ciklus időtartamára gazdasági programot fogad el. A program tervezetének előkészítéséről és a Képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.


(4) Nagyhalász Város Önkormányzata főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása: 841105 Helyi önkormányzatok és társulások igazgatási tevékenysége.


(5) Nagyhalász Város Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:

011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013320 Köztemető-fenntartás és –működtetés

013350 Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

041231 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232 Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041237 Közfoglalkoztatási mintaprogram

045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

064010 Közvilágítás

066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás

081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése, fejlesztése

081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása

104037 Intézményen kívüli gyermekétkeztetés

106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások

67. § (1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot.


(2) A gazdálkodásra vonatkozó részletes előírásokat a költségvetésről szóló rendelet állapítja meg.


68. § (1) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy az önkormányzat képviselőjeként nettó kétmillió forintot meg nem haladó beszerzésekről, szolgáltatások megrendeléséről saját hatáskörben döntsön.


(2) Az önkormányzat a vagyontárgyakról való rendelkezés feltételeit a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.


VI. Fejezet

EGYÜTTMŰKÖDÉS A ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL


69.§ §  A települési önkormányzat, illetve az a hivatal, amelyik a helyi nemzetiségi önkormányzat székhelye szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatali feladatát ellátja, biztosítja a helyi nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeit, szakmai segítséget nyújt, továbbá gondoskodik a működéssel kapcsolatos gazdálkodási és adminisztratív végrehajtási feladatok ellátásáról. Az önkormányzati működés feltételei és az ezzel kapcsolatos végrehajtási feladatok:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat részére annak saját székhelyén havonta igény szerint, de legalább harminckét órában, az önkormányzati feladat ellátásához szükséges tárgyi, technikai eszközökkel felszerelt helyiség ingyenes használata, a helyiséghez, továbbá a helyiség infrastruktúrájához kapcsolódó rezsiköltségek és fenntartási költségek viselése;

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat működéséhez (a testületi, tisztségviselői, képviselői feladatok ellátásához) szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása;

c) a testületi ülések előkészítése, különösen a meghívók, az előterjesztések, a testületi ülések jegyzőkönyveinek és valamennyi hivatalos levelezés előkészítése és postázása;

d) a testületi döntések és a tisztségviselők döntéseinek előkészítése, a testületi és tisztségviselői döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási, postázási feladatok ellátása;

e) a helyi nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, adatszolgáltatási, iratkezelési feladatok ellátása;

f) a jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának biztosítása, és

g) az a)-f) pontban meghatározott feladatellátáshoz kapcsolódó költségek viselése a helyi nemzetiségi önkormányzat tagja és tisztségviselője telefonhasználata költségeinek kivételével

VII. Fejezet


ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


70. § (1) E rendelet kihirdetése napján lép hatályba. 

 (2) Hatályát veszti a 12/2014. (XI. 12.) önkormányzati rendelet.