Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének

3/2009. (III. 06.) rendelete

A település tisztaságáról

Nagyhalász Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 16. § (1) bekezdésében, az 1995. évi LIII. tv. 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Nagyhalász város tiszta, esztétikus képének, a környezet rendjének és tisztaságának kialakítása, fenntartása és védelme érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1)   A rendelet célja, hogy Nagyhalász város közigazgatási területén a köztisztaságot fenntartsa, az ezzel kapcsolatos feladatokat, kötelezettségeket és tilalmakat a helyi sajátosságoknak megfelelően rendezze.

(2)   A rendelet hatálya a város közigazgatási területén állandó vagy ideiglenes jelleggel tartózkodó, illetve tevékenységet folytató magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetekre egyaránt kiterjed.(3)   A köztisztaság és a települési környezet fenntartása elsőrendű közegészségügyi érdek, ezért ennek előmozdításában mindenki köteles hathatósan közreműködni, a szennyeződést, fertőzést eredményező tevékenységtől, illetőleg magatartástól tartózkodni.(4)   Az egyes ingatlanok tisztántartásáról az ingatlan tulajdonosának, használójának (haszonélvezőjének, másnak a használatában lévő ingatlanok tisztántartásáról pedig a használati joggal rendelkező bérlőnek) kell gondoskodni.

2. §

(1) Alapfogalmak:

a)  települési szilárd hulladék: a háztartási hulladék (szemét) és az egyéb szilárd hulladék;

b)  háztartási hulladék (szemét): a lakásokban, valamint a lakás, üdülés, pihenés céljára használt egyéb helyiségekben, valamint a lakás közös használatára szolgáló helyiségekben és területeken keletkezett szilárd hulladék, így pl.: a salak (beleértve a központi fűtésből keletkezett salakot is), a rongy, söpredék, hamu, korom, edény, eszköz, ablaküveg, papír,

konyhai hulladék (ideértve a műanyag konzervdobozt, üveget), a kerti és gazdasági hulladék, falomb, nyesedék, valamint a lakásban folytatott vállalkozási tevékenység gyakorlásából keletkezett hulladék, ha a naponta keletkező mennyisége nem haladja meg a rendelet alkalmazása szempontjából szokásosnak minősülő mennyiséget, mely 15 liter,

c)  nem háztartási szemét: az emberi ürülék, az állati hulla és trágya, a jég, a hó, a sár, az épület vagy egyes részeinek megrongálódásából, bontásából vagy javításából származó nagyobb mennyiségű anyag, továbbá tűz- vagy robbanásveszélyes, mérgező, illetve fertőző anyag, valamint a nem lakás céljára szolgáló épületekben (irodákban, intézményekben, üzemekben, üzletekben stb.) és a hozzájuk tartozó területen, továbbá a vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett hulladék, tekintet nélkül arra, hogy az a működési tevékenység gyakorlása során keletkezett-e, vagy sem;

d)  egyéb szilárd hulladék: a lakásban és az emberi tartózkodásra szolgáló más helyiségekben felhalmozódott szilárd hulladék (nagyobb mértékű berendezési tárgy, lom, bútor, ágybetét, háztartási berendezés és készülék stb., valamint az azokhoz tartozó területeken, illetőleg közterületeken keletkezett szilárd hulladék, szemét) az ipari tevékenység során keletkező, a b) pontot meghaladó mennyiségű hulladék, építési törmelék;

e)  köztisztasági szolgáltatás: megbízás, illetve megrendelés alapján a köztér tisztántartása, a települési szilárd hulladék kezelése;

f) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek rendszeres tisztítása, hó- és síkosság mentesítése, illetőleg pormentesítése;

g)  kezelés: a települési szilárd hulladék összegyűjtése, átmeneti tárolása és a kijelölt lerakóhelyre való elszállítása.

II. Fejezet

Az ingatlanok és közterületek tisztántartása

3. §

(1)   A város területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól, gaztól megtisztítsák.

(2)   Az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről az önkormányzat gondoskodik.

(3)   Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4)   Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre rendelt kiépített és kiépítetlen útterület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5)   Az ingatlan előtti járda tisztántartása az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

Intézmények, kereskedelmi és vendéglátó-ipari egységek és más elárusítóhelyek előtti járdaszakaszt a tényleges használónak kell tisztántartani függetlenül attól, hogy a szemét üzleti tevékenységből származik-e.

Ez a kötelezettség kiterjed a hóeltakarítással, a síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokra is.

(6)   A tényleges használó, illetve a tulajdonos kötelessége a járda mellett növő gaz kiirtása, a járdára kinyúló ágak és bokrok megfelelő nyesése.

(7)   Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni.

A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni.

E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad.

A szóróanyag beszerzéséről a tisztántartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8)   A járda és a közút síkosság-mentesítését a tisztántartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

4. §

(1)   A közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(2)   Járműbehajtók átereszeinek építése, jókarban- és tisztántartása minden esetben az ingatlan használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

(3)   Az ingatlanon keletkező csapadékvíz saját területen történő elhelyezéséről, illetőleg kiépített csapadékcsatorna esetén az abba történő bevezetéséről – előzetes bejelentés alapján – az ingatlan tulajdonosa gondoskodik.

(4)   A csapadékelvezető árokba szennyezett (olajos, vegyszeres stb.) vizet bevezetni tilos!

Eldugulás vagy rongálódás okozására alkalmas anyagot (szemetet, iszapot, papírt, törmeléket, tűz- és robbanásveszélyes anyagot) a csapadékvíz-elvezető árokba szórni, beleönteni, beleseperni, vagy bevezetni tilos!

5. §

(1)   Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot.

(2)   Beruházások esetén a birtokbavételtől a kivitelezés megkezdéséig a beruházónak (bonyolítónak), ezt követően a kivitelezés befejezéséig a kivitelezőnek kell gondoskodni az általa elfoglalt terület tisztántartásáról.

(3)   Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(4)   Közterületen építési, bontási anyagot a polgármester által kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(5)   Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének hozzájárulásával lehetséges.

(6)   Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladékanyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(7)   Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles felszólításra 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

6. §

(1)   Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2)   Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés előidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

7. §

(1)   A város közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

Lakóházhoz tartozó udvarban ilyen munkákat úgy kell végezni, hogy a szennyeződés közterületre ne kerüljön.

(2)   A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

8. §

(1)   Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élőfákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2)   Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

9. §

(1)   A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek beszennyezése tilos!

A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.), szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2)   Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3)   Aki közterületet, sportolás céljára szolgáló területet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4)  Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti, vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz- vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni tilos!

(5)  Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

10. §

(1)   Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos! A közterület használatáról, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos eljárási szabályokról külön rendelet rendelkezik.

(2)   Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt körülvevő 10 méteres területsáv tisztántartása az alkalmi használó kötelessége.

Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt a használó köteles saját költségén elszállítani.

11. §

(1)   Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2)   A település területén lévő tavakba, élő vízfolyásokba, belvízelvezető árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

12. §

(1)   A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjármű forgalmat ne akadályozza.

(2)   Tilos az összerakott hó elhelyezése:

– a gyalogos közlekedési útvonalon,

– az útkereszteződésben,

– az úttorkolatban,

– a kapubejárat elé, annak szélességében,

– a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyénél, a jármű megállóhelye és a járda között,

– a közüzemi, szolgáltatási, felszerelési tárgyon és annak közérdekű létesítményein.

(3)   A járdáról a havat, ha szükséges, naponta többször is hóesés után azonnal el kell takarítani.

III. Fejezet

Az avar és kerti hulladékok nyílttéri égetése

13. §

(1)   Avar és kerti hulladék megsemmisítése elsősorban helyben történő komposztálással történhet.

(2)   Égetéssel csak a nem komposztálható (nem lebomló), illetve a komposztálásra alkalmatlan (pl. Vírusos, baktériumos, gombás vagy egyéb fertőzött) avar és kerti hulladék ártalmatlanítható. Fák, cserjék tűzelhalálos betegségekor (Erwinia amylovora) az illetékes szakhatóság előírásai szerint kell eljárni.

(3)   Tilos égetni egészségügyi, szociális és gyermekintézmények, nyitott sportlétesítmények 100 méteres körzetében az intézmény működési ideje alatt, valamint a magasfeszültségű vezetékek alatti kiskertekben, a véderdők területén.

(4)   Avart és kerti hulladékot – az adott időjárás figyelembe vételével - csak olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés személyi biztonságot nem veszélyeztet, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

 (5) Avar és kerti hulladék égetését úgy kell végezni, hogy a környezetét erősen zavaró, ingerlő (füst, bűz, pernye, hőterhelés) hatása ne álljon fenn, az tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen. Égetni a szomszédos telken lévő épületektől 10, saját telken lévő épülettől 5 m távolságon belül nem szabad. Égetni csak úgy szabad, hogy a keletkező hő és füst a környékben levő zöld növényeket, fát, bokrot ne károsítsa. Az égetést 18 éven felüli személy végezheti. Avart és kerti hulladékot magánszemélyek csak saját telkükön égethetnek, közterületen nem.

(6) Az égetendő hulladék nem tartalmazhat kommunális, ipari eredetű vagy veszélyes hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve ezek maradékait, stb.)

(7)   A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. Az égetés helyszínén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, eloltható, így különesen kerti locsolótömlőt, vagy legalább 50 liter vizet edényben, tűz oltására alkalmas tűzoltó készüléket, lapátot, ásót, vasvillát vagy egyéb kézi szerszámot stb.

(8)   Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást – vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal – meg kell szüntetni.

(9)   A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban tüzet gyújtani tilos.

(10) Az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó levegővédelmi követelményeket aki nem tartja be, az szabálysértést követ el. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égetésével kapcsolatos levegővédelmi követelmények betartása a környezetvédelmi felügyelőség hatáskörébe tartozik.

14. §

A városgazdálkodási körbe tartozó parkfenntartási feladat magában foglalja a város területén lévő parkok, játszóterek, sorfák, sövények gondozását.

15. §

1. Az ivóvizet szolgáltató közkifolyók környezetét az üzemeltetőnek különös gonddal kell tisztántartani, és megvédeni az esetleges szennyeződéstől.
2. Ivóvizet szolgáltató közkifolyókról és tűzcsapokról építkezéshez, locsoláshoz, autómosáshoz vizet venni, illetve tartálykocsit feltölteni tilos.
3. Olyan szennyező forrást, amely az ivóvizet szolgáltató kút vizét közvetlenül, vagy a talajon keresztül szennyezheti, a közegészségügyi, vízügyi, és az építésügyi hatósági előírásokban meghatározott távolságon (védőtávolságon, védőterületen) belül nem szabad létesíteni és fenntartani.

IV. Fejezet

A köztisztasági rendelkezések betartásának ellenőrzése

16. §

V. Fejezet

Záró rendelkezések

17. §

1. Ez a rendelet 2009. március 15-én lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a köztisztaság fenntartásáról és a környezetvédelemről szóló 11/1999.(VIII.03.) Ktr. rendelet, valamint a módosításairól rendelkező 20/1999.(XII.28.), valamint 9/2002.(VI.13.) rendeletek.
2. Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.