Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(IX. 16.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

Hatályos: 2014. 04. 01- 2021. 03. 22

Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének

11/2013.(IX. 16.) önkormányzati rendelete


a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról


Egységes szerkezetben

Hatályos: 2014.4.1.


Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény a 32. §. (1) b) pontjában, a 33. § (7) bekezdésében, a 37. §. (1) d) pontjában, a 37/A. §. (3) bekezdésében, a 38. §. (9) bekezdésében, a 45. § (1) bekezdésében, a 46. §. (1) bekezdésében, az 50. §. (3) bekezdésében, az 58/B. § (2) bekezdésében, a 62. §. (2) bekezdésében, valamint a 92. §-ában kapott felhatalmazása alapján az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el.


I. Fejezet


Általános rendelkezések


1. §


A rendelet 15. § (1) bekezdésének területi hatálya a Nagyhalászi Humánszolgáltató Társulás által fenntartott Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ (székhelye: 4485; Arany J. u. 100.) által biztosított

1. étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás tekintetében Nagyhalász település közigazgatási területe;

2. jelzőrendszeres házi segítségnyújtás tekintetében Nagyhalász, Kemecse és Beszterec települések közigazgatási területe;

3. idősek otthona tekintetében Ibrány, Demecser, Kemecse, Nagyhalász, Gávavencsellő, Balsa, Beszterec, Buj, Gégény, Kék, Nyírbogdány, Paszab, Székely, Tiszabercel, Tiszatelek, Tiszarád, Vasmegyer települések közigazgatási területe;

4. családsegítés tekintetében Nagyhalász, Tiszatelek települések közigazgatási területe;


II. Fejezet


Pénzbeli szociális ellátások


1. Rendszeres szociális segélyezettek együttműködési kötelezettségei


2. §


(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles, amelynek keretében:

1. az együttműködésre kijelölt szervnél nyilvántartásban veteti magát, és

2. a beilleszkedést segítő programról írásban megállapodik az együttműködésre kijelölt szervvel, továbbá

3. teljesíti a számára előírt beilleszkedését segítő programban foglaltakat.


(2)Az önkormányzat a Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ intézmény útján gondoskodik az együttműködés intézményi feltételeiről.


(3)A rendszeres szociális segélyben részesülő, egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködés keretében köteles:


  1. az együttműködésre kijelölt szervvel való rendszeres kapcsolattartásra,
  2. a számára előírt egyéni képességeket fejlesztő vagy életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban részt venni,
  3. a részére felajánlott, és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben részt venni, különös tekintettel az általános iskolai és első szakképesítés megszerzésére.


(4) A beilleszkedést segítő programok típusai:

  1. munkavállalási tanácsadás
  2. életmódformáló tanácsadás
  3. pályaválasztási tanácsadás
  4. álláskeresési technikák
  5. rehabilitációs tanácsadás bemutatása


 (5) Az együttműködésre kijelölt szerv felveszi a kapcsolatot, illetve folyamatos kapcsolatot tart azokkal a szervekkel, melyek a beilleszkedést segítő programok intézményi hátterét biztosítják. Az együttműködésre kijelölt szerv köteles tájékozódni a beilleszkedési programok megvalósításához szükséges intézményi lehetőségekről.


(6) Az együttműködésre kijelölt szerv egyidejűleg több beilleszkedési program típusba tartozó beilleszkedést segítő programban is megállapodhat a segélyezettel akkor, ha azok együttes alkalmazása éri el a kívánt eredményt.


(7) A beilleszkedést segítő programról kötött megállapodásnak tartalmazni kell:

     1. a programban meghatározott tevékenységek, magatartások teljesítésének olyan

     leírását, hogy abból egyértelmű legyen, hogy a kötelezettség teljesítése mikor 

     valósul meg  

      (ennek érdekében célszerű meghatározni a kötelezettség rendjét, időtartamát, 

      mértékét),

     2. azokat az eseteket, körülményeket, melyek miatt a megállapodás nem teljesítése  

        az együttműködési kötelezettség megszegését jelentik.


(8) A Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ a segélyezett nyilvántartásba vételétől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt.


(9) A Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ folyamatosan kapcsolatot tart az ügyféllel háromhavonta egyszer személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést elősegítő programban foglaltak betartását.


(10) A Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ évente legalább egyszer írásos értékelést készít a beilleszkedést elősegítő program végrehajtásáról, melyet megküld a települési önkormányzat jegyzőjének is, s amennyiben szükséges a nem a rendszeres szociális segélyezett személy bevonásával módosítja a programot.


(11) A Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ az aktív korú nem foglalkoztatott személlyel történő kapcsolattartásról esetnaplót vezet.



2. Az együttműködés megszegésének esetei


3. §


(1) A rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodottnak nem minősülő személy az együttműködési kötelezettségét a következő esetekben szegi meg:

1. a Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ történő jelentkezési kötelezettségének nem, vagy nem a számára előírt határidőben tesz eleget, s a nem teljesítését igazolni nem tudja, vagy

2. felülvizsgálati kötelezettségének a nem, vagy nem a számára előírt határidőben tesz eleget, s a nem teljesítését igazolni nem tudja, vagy

3. az előírt megállapodásban meghatározott foglalkozásról távol marad, s a távolmaradását nem igazolja, vagy

4. az előírt oktatásról távol marad, s a távolmaradását nem igazolja.


(2) Amennyiben a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központtal fennálló az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési kötelezettségét a rendszeres szociális segély folyósításának időtartama alatt két éven belül ismételten megszegi a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni.



3. Rendszeres szociális segélyre jogosultak köre


4. §


  1. Rendszeres szociális segélyre jogosult a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben foglaltakon túl
    1. egészségi állapotára tekintettel az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki a munkaképességét legalább 50 %-ban elvesztette, vagy legalább 40 %-os mértékű egészségkárosodást szenvedett,
    2. mentális állapotára tekintettel az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki mentális állapota miatt a munkavégzésre nem alkalmas.


(2) Az egészségi állapotot

     a)  munkaképesség-csökkenése esetében:

          aa) az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban:

                ORSZI),

          ab) 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási

                Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI)

          ac) 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar

                Államvasutak Orvosszakértői Intézetének

          szakvéleményével lehet igazolni.

   b) egészségkárosodás esetében az ORSZI szakvéleményével lehet igazolni.


(3) A mentális állapot miatti munkavégzésre való alkalmatlanságot háziorvos szakvéleményével lehet igazolni.


4. Aktív korúak ellátásra jogosultság egyéb feltételei


5. §


(1) Aktív korúak ellátása csak azon jogosult kérelmező részére állapítható meg, aki a tulajdonában/használatában lévő, általa lakott ingatlanának lakóépületét és az ahhoz tartozó kertet és udvart, valamint az ingatlannal határos területet és járdát tisztán, rendben tartja.


(2) A lakás céljára szolgáló lakóépület abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, ha:

1. az alapvető higiénés feltételekkel rendelkezik- különös tekintettel az árnyékszékre-

nem szemetes, nem lomos,

2. rendezett és felsepert, felmosott a padlózata,


(3) A lakóépülethez tartozó udvar abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, amennyiben az rendezett, nem szemetes, nem lomos.


 (4) A lakóépülethez tartozó kert abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, amennyiben:

 1. március-április hónapokban felszántott (amennyiben nem vízállásos), rendezett, nem szemetes;

 2. május- október időszakában: gyommentes;

 3. november-február időszakában gyomnövénytől, mezőgazdasági termelvény maradványoktól letakarított, nem szemetes;


(5) Az ingatlannal határos terület és járda abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, ha:

1. az ingatlan határa és az előtte lévő közterület gyomtalanított, vagy rendszeresen kaszált, nyírott,

2. az ingatlan előtti járda télen havazás esetén rendszeresen el van takarítva, jeges időben csúszásmentesítve, egyéb időszakban rendszeresen seperve van,

3. ha az ingatlan előtt nyílt belvízárok van, akkor az rendszeresen takarítva van, hogy a vízfolyás akadálytalan legyen.



5. Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosultság egyéb feltételei


6. §


(1) Normatív lakásfenntartási támogatás csak azon jogosult kérelmező részére állapítható meg, aki a tulajdonában/használatában lévő, általa lakott ingatlanának lakóépületét és az ahhoz tartozó kertet és udvart, valamint az ingatlannal határos területet és járdát tisztán, rendben tartja.


(2) A lakás céljára szolgáló lakóépület abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, ha:

1. az alapvető higiénés feltételekkel rendelkezik- különös tekintettel az árnyékszékre-

nem szemetes, nem lomos,

2. rendezett és felsepert, felmosott a padlózata,


(3) A lakóépülethez tartozó udvar abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, amennyiben az rendezett, nem szemetes, nem lomos.


 (4) A lakóépülethez tartozó kert abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, amennyiben:

 1. március-április hónapokban felszántott (amennyiben nem vízállásos), rendezett, nem szemetes;

 2. május- október időszakában: gyommentes;

 3. november-február időszakában gyomnövénytől, mezőgazdasági termelvény maradványoktól letakarított, nem szemetes;


(5) Az ingatlannal határos terület és járda abban az esetben minősül tisztának és rendben tartottnak, ha:

1. az ingatlan határa és az előtte lévő közterület gyomtalanított, vagy rendszeresen kaszált, nyírott,

2. az ingatlan előtti járda télen havazás esetén rendszeresen el van takarítva, jeges időben csúszásmentesítve, egyéb időszakban rendszeresen seperve van,

3. ha az ingatlan előtt nyílt belvízárok van, akkor az rendszeresen takarítva van, hogy a vízfolyás akadálytalan legyen.



6. Önkormányzati segély


7. §

(1) A Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élet-helyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek, illetve a családban nevelkedő gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulók részére önkormányzati segélyt állapít meg.


 (2) Az önkormányzati segély fajtái:

a) egyszeri önkormányzati segély;

b) havi rendszerességgel adható önkormányzati segély (időszaki támogatás);

c) kamatmentes szociális kölcsön.


(3) Az önkormányzati segélyek természetben történő megállapítása esetén a Nagyhalászi Polgármesteri Hivatal a Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata családgondozói (a továbbiakban: családgondozók) részére fizeti ki az ellátás összegét. A családgondozók gondoskodnak a támogatások kérelmezőkhöz történő eljuttatásáról.


(4) Az önkormányzati segély természetbeni ellátás biztosítása történhet:

a) Erzsébet-utalvány,

b) élelmiszer,

c) tüzelősegély,

d) tankönyv és tanszervásárlás,

e) tandíj,

f) közüzemi díjak,

g) gyermekintézmények térítési díjának kifizetésének, valamint

h) a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő

támogatás formájában is.


(5) Egyszeri önkormányzati segélyben lehet részesíteni azt a személyt, akinek családjában az egy főre számított havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő esetén 150 %-át nem haladja meg.


(6) Egyszeri önkormányzati segély állapítható meg annak a hátrányos helyzetű gyermeknek, akinek családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. A támogatás elsősorban

a) élelmiszer, ruha, gyógyszervásárlás céljára,

b) tanévkezdésre,

c) egyéb, váratlanul felmerülő jelentősebb kiadások fedezésére,

d) a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartására,

e) a gyermek családba való visszakerülésének elősegítésére

szolgál.


(7) Csak különösen indokolt esetben részesülhet egyszeri önkormányzati segélyben az a hátrányos helyzetű gyermek, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.


(8) A Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága önkormányzati segélyt állapíthat meg annak, aki az elhunyt személy eltemettetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, valamint a tartásra köteles hozzátartozó, ha a temetési költségek viselése a saját, vagy a családja létfenntartását veszélyezteti.


(9) A jogosultság megállapítása szempontjából figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130%-át, egyedül élő esetén annak 150%-át nem haladhatja meg.


(10) Az elhunyt személy eltemettetéséinek költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély esetében a (9) bekezdés szerinti jövedelemhatárt nem kell figyelembe venni.”



8. §


(1) A Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága egyszeri önkormányzati segélyként legfeljebb 10000 Ft-os segélyt állapíthat meg.


(2) A Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága meghatározott időre szóló segélyként legfeljebb havi 5000 forintos segélyt állapíthat meg 4 hónapon keresztül.


(3) Az elhunyt személy eltemettetéséinek költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10 %-a. A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 100.000 Ft.


(4) A Képviselő-testület Szociális és Egészségügyi Bizottsága javaslatára a Képviselő-testület az (1) és (2) bekezdésében meghatározott összegnél nagyobb mértékű segélyt állapíthat meg.


(5) A Nagyhalászi Polgármesteri Hivatalhoz benyújtandó kérelem-nyomtatványt az 1. melléklet tartalmazza.


(6) A polgármester azonnali intézkedést igénylő esetben legfeljebb 20000 Ft-os önkormányzati segélyt állapíthat meg.”


III. Fejezet


Természetben nyújtott szociális ellátások


8. Közgyógyellátás


9.§

(1) Közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult személy is, akinél az egy főre számított havi családi jövedelem a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át nem haladja meg, valamint a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át és népegészségügyi szempontból kiemelkedő krónikus megbetegedésben szenved.


(2) Jövedelemhatár vizsgálata nélkül közgyógyellátásra jogosult az a szociálisan rászorult, súlyos rosszindulatú daganatos beteg személy is, a havi rendszeres gyógyító ellátás költségének mértéke eléri, vagy meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10%-át.


(3) A képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátásal kapcsolatos hatáskört a polgármesterre ruházza át.”


IV. Fejezet


Szociális alapszolgáltatások


9. Helyi szociálpolitikai kerekasztal


10. §


(1) Az önkormányzat helyi szociálpolitikai kerekasztalt hoz létre, különösen a szolgáltatástervezési koncepcióban meghatározott feladatok megvalósításának, végrehajtásának folyamatos figyelemmel kisérésére.


(2) A kerekasztal szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik.


(3) A kerekasztal tagjai:

  1. Szociális és Egészségügyi Bizottság elnöke,
  2. Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ vezetője,
  3. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke,
  4. Védőnői Szolgálat képviselője,
  5. A közoktatási intézmények vezetői,
  6. A háziorvosok.


V. Fejezet


Személyes gondoskodást nyújtó ellátások


10. személyes gondoskodást nyújtó ellátások formái


11. §


(1) Nagyhalász Város Önkormányzata a szociálisan rászoruló személyek részére az alábbi személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat biztosítja:


a.)  Szociális alapszolgáltatások:

aa.) házi segítségnyújtás

ab.) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

ac.) családsegítés

ad.) gyermekjóléti szolgálat

ae.) étkeztetés

af.) nappali ellátás


b.)  Személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátás:

      ba.) ápolást, gondozást nyújtó intézmény

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben felsorolt ellátásokat a Nagyhalászi Humánszolgáltató Társulás által fenntartott Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ (4485; Nagyhalász, Arany J. u. 100.) által, feladat-ellátási megállapodás alapján biztosítja.

 (3) A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmeket a Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központ vezetőjéhez kell benyújtani.


11. Étkeztetés


12. §


 (1) Szociálisan rászorult az, illetve annak eltartottja, aki

      a.) 50 év feletti,

      b.) mozgásában korlátozott,

      c.) akut vagy krónikus betegségben szenved,

      d.) szenvedély vagy pszichiátriai beteg,

      e.) fogyatékos,

      f.) hajléktalan.


(2) Az egészségi állapot miatti rászorultságot háziorvosi vagy szakorvosi igazolással kell igazolni.



12. Szakosított ellátási formák


13. §


(1) A település közigazgatási területén működő szakosított ellátási formák:

a) ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézmény: Időskorúak Otthona.

b) ápolást, gondozást nyújtó tartós bentlakásos intézményen belül működik az Idősek Klubja.

(2) Az önkormányzat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzattal kötött megállapodás alapján biztosítja a településen működő szakosított intézményeiben nem gondozható rászorultak megfelelő ellátáshoz való juttatását.


13. Térítési díj


14. §


(1) A Nagyhalászi Humánszolgáltató Társulás által fenntartott Mikrokörzeti Humánszolgáltató Központban (4485, Nagyhalász, Arany J. u. 50.) fizetendő térítési díj mértékét a 3. melléklet tartalmazza.




VI. Fejezet


Záró rendelkezések


14. §



(1) A rendelet 2013. október 1. napján lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a 12/2011.(VI.28.) önkormányzati rendelet.

(3) Hatályát veszti a 18/2011. (V. 29.) önkormányzati rendelet.

(4) Hatályát veszti az 5/2012. (III. 29.) önkormányzati rendelet.

(5) Hatályát veszti a 3/2013. (IV. 11.) önkormányzati rendelet.