NAGYHALÁSZ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

                                       11/2015. (XI.10.) önkormányzati rendelete

Nagyhalász város helyi építési szabályzatáról

és szabályozási tervéről szóló

9/2006.(III.28.) önkormányzati rendelet módosításáról

Egységes szerkezetben: 2015.12.02

Nagyhalász város Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdése szerinti feladatkörében és az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdése szerinti jogkörében, valamint Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7. § (3) bekezdése (Étv.) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítások szerinti felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatnak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magában foglaló) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg, és elrendeli az alkalmazását.

I. fejezet

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1. §.

A rendelet hatálya

1. A Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ) területi hatálya kiterjed Nagyhalász település egész közigazgatási területére.

2. A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ide értve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni csak A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv., Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Étv) és az 1999. évi CXV. törvényben foglalt módosítása, valamint az e törvények által meghatározott az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, valamint az S-1, S-2, S-4, S-5 szabályozási tervek és jelen Helyi Építési Szabályzat együttes figyelembe vételével szabad.

3. A rendelet területi és tárgyi hatályát érintően minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz.

2. §.

A belterületbe vonás szabályai

1. A Településszerkezeti Terv a kialakult belterületekhez illeszkedve belterületbe vonást határoz meg az összefüggő rendszert alkotó, beépítésre szánt területek vonatkozásában, illetőleg az azok által közrefogott közterületekre. A belterületbe vonás a Területszerkezeti Terv szerint beépítésre szánt területen, lakóterület fejlesztésének megvalósítása érdekében történhet.

A Településszerkezeti Terv meghatározóan a lakófunkciók területigényének biztosítására határolja le a belterületbe vonható területeket.

            E terület belterületbe vonása a konkrét fejlesztési és építési igények függvényében
            egyszerre végrehajtható.

2. A belterületbe vonás ütemezése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

3. §.

Építési engedélyezés általános szabályai,

építési engedély kérelem mellékletei

Engedélyhez kötött építési munkák

1. ^[1]A képviselőtestület az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységgel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 46/1997. (XII.29.) KTM rendelet 9. §-ában meghatározott építési munkák körét a műemléki környezettel érintett területekre kiterjedően bővíti, engedélyköteles építési munkákhoz sorolja:

• építmények felületképzése, színezése a városközpont területén,
• reklámelhelyezés 1,0 m²-nél kisebb méretű is,
• térburkolatok létesítése közterületen.

            A helyi építészeti védelem alá vont épületeknél felmérési tervdokumentációt kell
            készíteni, mely tartalmazza az eltérő szintek alaprajzain túl (pince is) az épület
            jellemző metszeteit, homlokzatait, fedélszékeinek felmérését is. A felmérési terv
            tartalmazzon fotódokumentációt melyen a védett épület külső és belső értékei is
            megjelennek.

            A felmérési terv egészüljön ki az építészeti értékek homlokzatképzés belső kialakítás
            az épülethez tartozó eredeti kiegészítők részleteire is.

2. Területi Tervtanácsra kötelezett épületeket e rendelet csak azokra az épületekre terjeszt ki, amelyek a védett településszerkezet határán belülre esnek és típusukat tekintve igazgatási, oktatási, egészségügyi célt szolgálnak. Tervtanácsra nem kötelezettek az országos tervpályázaton díjnyertes tervek.

3. ^[2]Az építési engedélykérelmekhez a 46/1997. (XII.29.) KTM. rendelet 12. §-án, illetve 17. §-án túlmenően egyéb mellékleteket kell csatolni a városközpont védendő területén: utcaképi terv a két-két szomszédos épület feltüntetésével 1:200 méretarányban.

4. Tájvédelmi előírásokra vonatkozóan az 1996. évi LIII. tv. 7. §. illetve az 166/1999. (XI.19.) Korm. rendelet szerint külterületi építési engedélyezési eljárásban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság szakhatóságként közreműködik. Védett természeti területen a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges az idézett törvény 38. §.-ban rögzített esetekben, míg szakhatósági állásfoglalása a 39. §-ban meghatározott esetekben. Ipari terület engedélyezési eljárásában a 152/1995. (XII.12.) Korm. rendelet  rendelkezik a hatásvizsgálat köteles tevékenységekről.

4. §.

Általános építési szabályok

1. Az építési hatóság a kérelem elbírálása során vizsgálja mindazon szempontokat, melyeket számára a 37/2007.(XII.13.) ÖTM^[3] rendelet kötelezően meghatároz.

2. Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

3. Épület építése csak olyan telken engedélyezhető, amelynek közterületről vagy magánútról gépjárművel közvetlenül történő megközelítése biztosított.

4. Állattartó épület építésének engedélyezési eljárásánál az állattartási önkormányzati rendeletben megfogalmazott külön feltételrendszer meglétét is vizsgálni kell.

5. Közterületen történő építés szabályozása:    

1. Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó és egyéb tevékenységek céljára közterületen épület, pavilon nem létesíthető.
2. Köztárgyak elhelyezése az OTÉK 39. § szerint

6. Közművesítés

1. A közművesítettség fokozatait az OTÉK 5. §. (2) rögzíti
2. Nagyhalász városközpont egész területére teljes közművesítés szükséges, legalább részleges közművesítettség szükséges a beépítésre szánt területekre.
3. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező, és a használatbavételi engedély csak a rákötés után adható ki.

7. A telekalakítás szabályai:

1. Az Étv 23. §., 24. §, valamint a 37/2007.(XII.13.) ÖTM^[4] rendelet a telekalakításról szabályai betartandók.
2. Minimális telekterületek az övezeti előírásoknak megfelelően a HÉSZ és a szabályozási tervekben kerültek rögzítésre.
3. Kisajátítás: Étv 26. §- nak megfelelően történik.
4. Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekterület és telekméretek minden telekalakítással újonnan kialakított telkek esetében betartandó. A kialakult telek (K) - ha telekalakítás nem történik - beépítése az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telkek megközelítése és közműellátása biztosítható és telek-megszűntetési szabályozás nem érinti. Kialakult - az övezeti szabályozásban megadottnál kisebb területű és méretű teleknél a beépítettség mértéke ennél nagyobb az megtartható, de nem növelhető.
5. Nyúlványos telek: a meglévő nyúlványos telkek a Szabályozási terveknek megfelelően beépíthetők, újabb nyúlványos telkek nem alakíthatók ki.

5. §.

Szabályozási elemek

1. A szabályozási terv kötelező elemeit a Szabályozási tervek tartalmazzák.

(2.)      A kötelező szabályozási elemek:

• szabályozási vonal, (közterületek és egyéb funkciójú területek elválasztó vonala)
• szabályozási szélesség,
• építési övezetek határa, területi egység határa,
• övezeti besorolás, terület-felhasználási besorolás,
• építési övezeti előírások, ezen belül:
  • beépítési mód
  • telekre vonatkoztatott legkisebb szélesség,
  • legkisebb mélység,
  • legkisebb telekterület,
  • legkisebb zöldfelület,
  • legnagyobb beépítettség,
  • (legkisebb), legnagyobb építménymagasság

• építési hely,
• kötelező építési vonal,
• kötelező védőfasor,
• a területre, építményekre, természeti és egyéb objektumokra vonatkozó védelmi előírások
• előkert mérete,
• hátsó és oldalkert méretek,
• közművesítési előírások,
• terepszint alatti építmények előírásai,
• környezetvédelmi előírások.

II. fejezet

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA

6. §.

Településszerkezet, terület-felhasználás

1. A település igazgatási területe építési szempontból

            Beépítésre szánt területre,

            Beépítésre nem szánt területre tagozódik.

„Településszerkezet, terület-felhasználás

2. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak:

1. Lakóterületek:

1. kisvárosias lakóterületek (Lk)
2. kertvárosias lakóterületek (Lke)
3. falusias lakóterületek (Lf)

2. Vegyes területek:

27. településközpont vegyes területek (Vt)
28. központi vegyes területek (Vk)

3. Gazdasági területek:

53. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
54. ipari gazdasági területek (Gip)

4. Különleges területek:

79. temető területek (Kü-t)
80. kegyeleti parkok (Kü-k)
81. sportlétesítmény (Kü-s)
82. szilárd hulladéklerakó telep (Kü-h)
83. üzemanyag töltő állomás (Kü-ü)

3. A település igazgatási területének beépítésre szánt területei az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi terület felhasználási egységre osztottak:

1. Közlekedési, közmű elhelyezési területek (K, Kö)
2. Zöldterületek:

27. közparkok (Kp)

3. Erdőterületek:

53. védelmi erdő (Ev)
54. gazdasági erdő (E)

4. Mezőgazdasági területek:

79. kertes mezőgazdasági területek (Mz)
80. általános mezőgazdasági területek (M)
81. gyepes mezőgazdasági területek (Mgy)
82. gyepes (védett) mezőgazdasági területek (Mgy-v)
83. halászati területe (Mh)
84. ültetvényes mezőgazdasági területek (Mü)

5. Vízgazdálkodással összefüggő területek (V)”

7. §.

Épületek, építmények elhelyezésének általános szabályai

1. Az egyes terület-felhasználási egységeken belül épületeket és építményeket elhelyezni csak a terület-felhasználási egységek szabályozási tervben jelölt övezeteinek övezeti előírásai, építési övezetek szabályozási előírásai és az OTÉK vonatkozó előírásai szerint szabad.

2. Az egyes építési övezetekben az övezeti előírásoknak megfelelően építési telket kell kialakítani.

3. A tetőterek beépítése a megengedett maximális építménymagasságok betartásával engedélyezhető, meglévő magastetős épületek tetőtereinek beépítése, és lapos tetős épületek tetőráépítése esetén is. Egy épületen belül csak egy tetőtéri építményszint létesíthető, melyet egy légtérben levő galériaszint kiegészíthet.

4. Alagsori helyiség, helyiség csoport, pinceszinti helyiség, helyiség csoport létesíthető a max. építménymagasságok betartásával az épületek alatt. A területeken terepszint alatti építmények - az elő-, oldal- és hátsó kertben elhelyezhető melléképítmények kivételével - csak a telkek "építési helyein belül" helyezhetők el. A terepszint alatti építmények, pinceszint létesítésénél figyelembe kell venni a talajvíz szintet.
5. Építmények közötti legkisebb távolság:

1.         "A", "B", "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények OTÉK 36. §. (1)
            bekezdés szerint.

2.         A "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó építmények esetén lakó és
            településközpont vegyes terülteken belül, ha a kialakult telekviszonyok miatt a
            minimális 6,0 méteres oldalkerti méret nem tartható, vagy a kialakult épület
            elhelyezés, vagy az ésszerű beépíthetőség miatt (min. 7,0 m épületszélesség),
            úgy az oldalkerti méret 4,0 méterre csökkenthető, ha az épületek I-III. tűzállósági
            osztályba soroltak és az épület tényleges homlokzatmagassága nem nagyobb
            6,0 méternél, csak lakó- és     településközpont vegyes területeken belül.

3.         Az 1. pontban rögzített kialakult állapotokat kivéve az OTÉK 36. §. előírásai
            érvényesek.

4.         Nem védett területeken belül a szabályozott beépítési módtól az alábbi esetekben lehet
            eltérni:

            Oldalhatáron álló beépítési mód:

            a.) Főépületek esetében:

• Ha a telek szélessége meghaladja a 16 métert, az oldalhatáron álló beépítés 1,0 méter széles csurgótávolság elhagyásával lehetséges.
• Amennyiben a telek szélessége meghaladja a 25 métert, szabadon álló épület-elhelyezés is lehetséges.

            b.) Melléképületek esetében:

• A kötelező oldalkerti méretek betartása mellett melléképület szabadonállóan is létesíthető.

5.         A zöldterületi fedettség kötelezően betartandó értékét jelen rendelet összefoglaló
            övezeti szabályozásának táblázatai határozzák meg.

6.     A tároló, gazdasági, állattartó épületek építésénél a következőket is be kell tartani. Amennyiben a lakóépülettel egy épülettömeget képezve összeépül, az építmény és tetőgerinc magasságára vonatkozóan a lakóépület övezeti előírásait kell betartani, azzal a megkötéssel, hogy a lakóépület tényleges építmény-, és gerincmagasságát nem lépheti túl. Különálló tároló, és állattartó épület építménymagassága legfeljebb 3,5 méter, a tetőgerinc magassága pedig maximum 7,0 méter lehet.

7.         Előkertek, oldalkertek, hátsókertek szabályozása:

1. Előkertek:

            Az előkertek méretét a szabályozási terv szerint kell meghatározni.

            A szabályozási terven az alábbi jelölések használatosak:

            EK= kötelező előkerti méret, szabályozási terv szerinti méretekkel, mely egyben
            kötelező építési vonal is.

            EK>  minimális előkerti méret szabályozási terv szerinti méretekkel (ebben az esetben
            a megadott értéktől a telek hátsókertje felé maximum 3 méterrel el lehet térni)

            >EK> előkerti méret a megadott határok között

            EK =…= K kötelező előkerti méret, illetve a kialakult előkerti méret is megtartható.

1. Oldalkertek:

• Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül az oldalkertek mérete minimum 6 méter
• Amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telek szélessége miatt az épület 6 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén nem építhető be racionálisan, és az OTÉK-ban előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épült, vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értéke határozza meg az oldalkerti méretet, mely azonban nem lehet kevesebb 4,5 méternél.

1. Hátsókertek:

• Lakóterületen és településközpont vegyes területen belül a hátsókertek mértéke minimum 6 méter, illetve a kialakult.
• A hátsókertek megállapítása lakóterületen és településközpont vegyes területen a telekzónák építési határvonalai szerint történik.

8.         Az övezeti jelben feltüntetett (K) kialakult jel értelmezése:

• az adott paramétert - az adott szabályozási keretek között - az építésügyi hatósági eljárás folyamán kell meghatározni az Étv (1997. évi 78. törvény) 18. § (2) bekezdése alapján.

1. Kialakult legnagyobb beépítettség:

            Amennyiben a kialakult beépítettségi mérték nagyobb, mint az övezetben megadott
            legnagyobb beépítettség mértéke, úgy a kialakult értéket lehet alkalmazni, a meglevő
            beépítettségi érték tovább nem növelhető.

b.) Kialakult építménymagasság:

            A kialakult építménymagasság megtartható, de az tovább nem növelhető.

c.) Kialakult telekterület:

Amennyiben a kialakult telekterület kisebb, mint az övezeti szabályozásban megadott
kialakítható legkisebb telekterület, az egyéb övezeti előírások megtartása mellett a telek beépíthető (amennyiben telekmegszüntetési szabályozás nem érinti). A telekterülete tovább nem csökkenthető.

9.         Vasúti területtel határos építési telkek beépítése:

1. Az építési hely a vasúttengelytől mért 30 m-es védőtávolságon belül ki nem jelölhető.
2. A hátsó telekhatárt egységes építészeti megjelenést eredményező módon kell az oda kerülő épülettel és azzal együtt megtervezett kerítéssel lezárni. Az ide kerülő kerítést minimum 80 %-os átláthatósággal épített kivitelben, 2-2,5 méter közötti magassággal kell megépíteni és növényzettel fedetten kell kialakítani.

7/A. §

„Belvízzel érintett területek, telkek beépítésére vonatkozó külön előírások

1. A mély fekvésű belvízzel veszélyeztetett területeken építeni, az alábbiak betartásával lehet:

1. az építési telken talajfeltöltést alkalmaznak és
2. az épületek létesítésénél, az alapozási/vízszigetelési technológiát úgy kell megválasztani, hogy az megjelenő belvíz ellenére is biztonságosan funkcionáljon, mindenféle épületszerkezeti vagy egyéb károsodás nélkül,
3. vagy a vízelvezetés belvízrendezés keretében megoldásra kerül az egész érintett telektömbben.

2. A talajfeltöltés szintjének, a telek előtti burkolt út koronaszintjéhez viszonyított -0,20m/+0,50m magasságkülönbségen belül kell lennie. A talajfeltöltést úgy kell kialakítani, hogy az utcafronti kerítéstől számítva, a telek teljes szélességében, az igénybe vett építési helyet meghaladóan, a hátsókert irányába, legalább 10,0 méterrel meghaladja. Pinceszint, szennyvízgyűjtő műtárgy az ilyen területeken kizárólag csak talajvíznyomás elleni szigetelés kialakításával építhető.”

III. fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ELŐÍRÁSAI

8. §.

A lakóterületre vonatkozó általános előírások

1. A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

2. A lakóterületen fő és melléképületek helyezhetők el (A fő- és melléképületek fogalom meghatározása az 1.mellékletben található meg)

3. Valamennyi lakóterületen gondoskodni kell a keletkező szennyvizek, és csapadékvizek elvezetéséről, illetve ártalommentes elhelyezéséről.

            A városközpont építési övezeteit az OTÉK 8. § (2/a) szerinti teljes közművesítéssel
            kell ellátni. A belterületbe vonással újonnan létesítendő
            lakóövezeteket legalább az OTÉK 8. §. (2) b.) szerinti részleges közművesítéssel kell
            ellátni.

4. Lakóterületeken belül kertvárosias és falusias lakóterületen maximum két lakóépület építhető, melyekben egyenként maximum két rendeltetési egység helyezhető el.

(5.)      Nagyhalász lakóterületei, sajátos építési használatuk szerint:

• kisvárosias lakóterületek (Lk)
• kertvárosias lakóterületek (Lke)
• falusias lakóterületek (Lf)
  

9. §.

Kisvárosias lakóterületek

1. A kisvárosias lakóterület maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

       a)  Az övezetben elhelyezhető:

• Lakóépület
• A helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület ill. rendeltetési egység.
• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület ill. rendeltetési egység.
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

• Sportlétesítmény
• Igazgatási épület
• Szálláshely szolgáltató épület
• A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület
• A terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

          c) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

          d)  Melléképítmény közül elhelyezhető:

• Közmű-becsatlakozási műtárgy
• Közműpótló műtárgy
• Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
• Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
• Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
• Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
• Kerti épített tűzrakhely
• Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

e)  Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.

2. Az előkertek mélysége szabályozási terv szerint állapítandó meg.

3. Az övezet építési telkeinek beépítési mód szerinti szabályozását, legkisebb telekméreteket, legnagyobb beépítettségét, továbbá az építménymagasság mértékét a következő táblázat szerint kell meghatározni:

(K)= kialakult telekviszonyok

10. §.

Kertvárosias lakóterület

1. A kertvárosias lakóterület Nagyhalászban laza beépítésű, összefüggő nagy kertes és a városközponttól délre levő kistelkes lakóterület. A kertvárosias lakóterület több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, maximum 7,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál.

2. A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető legfeljebb kétlakásos lakóépület, de a műemléki környezeten kívül övezetekben maximum két lakóépületben összesen négy lakás építhető.

a) Az övezetben elhelyezhető:

- legfeljebb négylakásos lakóépület,

- a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

b) Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak figyelembevételével:

- a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény,

- sportépítmény

- a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

        c) Az övezetben nem helyezhető el:

- önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

3. Melléképületek: a HÉSZ 1. melléklete szerintiek építhetők.

4. Lke-1 jelű övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:

• Közmű-becsatlakozási műtárgy
• Közműpótló műtárgy
• Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
• Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
• Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
• Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
• Kerti épített tűzrakhely
• Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
• Állatkifutó
• Trágyatároló, komposztáló
• Siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló
• Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

5. Lke-2 jelű övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:

• Közmű-becsatlakozási műtárgy
• Közműpótló műtárgy
• Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
• Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
• Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
• Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
• Kerti épített tűzrakhely
• Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

6. Az épületek, építmények üzemeltetése során az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

7. Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.

8. Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.) pont szerinti esetek.

9. A hátsókertek mérete a HÉSZ 3/b táblázat szerint számított érték.

10. A kertvárosias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni.

(K) = kialakult telekviszonyok

11. A Lke lakóterület telkeinek beépíthetősége a telekmérettől függően a 3. sz. táblázat szerint meghatározott. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni.

1. TÁBLÁZAT

                                                           Telek alapméret és további területek

                                                                              /amelyekre jutó beépítési hányad fokozatosan csökken/

1500 m² fölött további beépíthetőség nem lehetséges.

Az Lke övezet lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára, melléképület elhelyezésre és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 3.A és 3.B táblázat ad meghatározást. Új építés esetén a főépület és melléképület között meghatározott - minimum 6 m-es - sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető.

3.A TÁBLÁZAT

                        Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület

                               hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

3.B TÁBLÁZAT

                        Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó
                               melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

(16.)    Átmenő, két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral
            rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton
            lakóépület létesítése. A Lke terület átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél
            telekmélységgel kell figyelembe venni.

17. Saroktelkeknél a szabadonálló épület elhelyezés megengedett. Akkor is ha az övezet oldalhatáron álló beépítésű, a telek legalább 19 méter széles, a terület nem áll védelem alatt és a kötelező oldalkerti méretek tarthatók.

18. Állattartásra szolgáló épületek, helyiségek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Nagyhalász Önkormányzat Állattartási Rendelet megállapításáig a követelményeket az érdekelt szakhatóságok előírása alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés módosítása szerint.

11. §.

Falusias lakóterületek

1. A falusias lakóterület maximum 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek, mezőgazdasági (üzemi) építmények továbbá a helyi lakosságot ellátó, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény elhelyezésére szolgál.

a.) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

• lakóépület
• mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény
• kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület
• szálláshely szolgáltató épület
• igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• a fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (garázs, tároló épület)
• kézműipari épület

2. Melléképületek a HÉSZ 1. melléklet szerint építhetők.

3.  Az övezetben melléképítmények közül elhelyezhető:

• Közmű-becsatlakozási műtárgy
• Közműpótló műtárgy
• Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
• Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
• Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
• Kerti épített tűzrakhely
• Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem
• Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

4. Az építmények üzemeltetése során, az épületen kívüli tevékenység zajszintje nem haladhatja meg az övezetre előírt határértékeket.

5. Oldalhatáron álló beépítésű övezetben, saroktelken szabadonálló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 19,0 m széles, ha a terület nem áll védelem alatt, és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak.

            Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor engedélyezhető, ha a telek
            legalább 20,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

6. Az előkertek szabályozása szabályozási terv szerint.

7. Az oldalkertek legkisebb szélessége általában az OTÉK 35. §. előírásai szerinti, kivételt képeznek a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.) pont szerinti eltérésekkel.

8. A hátsókertek mélysége a hátsó építési vonal által szabályozott a 4/B. táblázat szerint.

9. A falusias lakóterület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatokban megadott értékeket kell alkalmazni:

(K) = kialakult telekviszonyok

10. A teljes telekre vonatkozó beépíthetőséget a területrészekre vonatkozó beépíthető területek összege alapján kell meghatározni.

4/A. TÁBLÁZAT

Megjegyzés: azokban az övezetekben, ahol a megengedett beépítettségi mérték 20 %-os, ott az első oszlopban megadott 30 % helyett 20 %-kal kell számolni!

11. A falusias lakóterület lakótelkeinél a főépület hátsó építési vonalára melléképület elhelyezésére és a hátsó építési vonalra vonatkozóan a 4/B. és 4/C. táblázat ad meghatározást. Új építés esetén a főépület és a melléképület között meghatározott - minimum 6m-es - sáv beépíthető, de ebben a sávban semmiféle állat tartására szolgáló és műhely funkciójú építmény nem engedélyezhető.

4/B. TÁBLÁZAT

                        Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó főépület

                               hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

4/C TÁBLÁZAT

                        Telek alapmélység és a további telekmélység-növekmény /m/, amelyekhez tartozó
                               melléképületei első/hátsó beépítési vonal számítható az utcai beépítési vonaltól mérve m-ben/

12. Átmenő két párhuzamos utcán beépíthető telekszélességű utcai telekhatárral rendelkező lakótelkeknél 80 m telekmélység felett megengedett mindkét utcafronton lakóépület létesítése. Átmenő telkeknél a sávos beépítési jellemzőket fél telekmélységig kell figyelembe venni.

13. Állattartásra szolgáló épületek, helységek és melléképítmények építési telken történő elhelyezésénél irányadó védőtávolságokat és más, jelen HÉSZ-ben meghatározottakon túli építési feltételeket az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet határozza meg. Nagyhalász Önkormányzat Állattartási Rendelet megállapításáig a követelményeket az érdekelt szakhatóságok előírása alapján kell meghatározni az OTÉK 36. §. (5) bekezdés módosítása szerint.

12. §.

Településközpont vegyes terület

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek valamint sportlétesítmények, elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

2. a) Az övezetben elhelyezhető:

• Lakóépület
• Igazgatási épület
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• Sportépítmény
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b)  Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

• Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény

          c)  Melléképítmény közül elhelyezhető:

• Közmű-becsatlakozási műtárgy
• Közműpótló műtárgy
• Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
• Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
• Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
• Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
• Kerti épített tűzrakhely
• Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

e)  Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.

3. Előkertek szabályozása szabályozási terv szerint. Oldalkertek és hátsókertek szabályozása OTÉK 35. §. szerint, illetve a szabályozási terven jelölt érték, valamint a HÉSZ 7. §. (5) bekezdés 2. pont és 6.b.), c.) pont szerinti kivételek.

4. A településközpont vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

(K) = kialakult telekviszonyok

13. §.

Központi vegyes területek

1. A központi vegyes terület több önálló rendeltetésű egységet magába foglaló, Nagyhalászban elsősorban központi oktatási épületek elhelyezésére szolgál.

2. a) Az övezetben elhelyezhető:

• Igazgatási épület
• Kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület
• Egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges.
• Egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület
• Sportépítmény
• A főtevékenységet szolgáló épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások
• A fentiekben felsorolt rendeltetésű épületekhez tartozó kiszolgáló és járulékos létesítmények. (Garázs, tároló épület.)

b)  Az övezetben kivételesen elhelyezhető az OTÉK 31. §. (2) bekezdésében előírtak

figyelembevételével:

• Nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény
• Az a) pontban nem szereplő lakások, illetve lakóépületek

          c)  Melléképítmény közül elhelyezhető:

• Közmű-becsatlakozási műtárgy
• Közműpótló műtárgy
• Hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m-es belmagassággal)
• Kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es mélységgel)
• Kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz)
• Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
• Kerti épített tűzrakhely
• Kerti lugas, továbbá lábonálló kerti tető legfeljebb 20 m² vízszintes vetülettel
• Kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő
• Szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop

d) Az övezetben nem helyezhető el önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

e)  Melléképületek közül - az állattartás céljára szolgáló épületek kivételével – építhető a HÉSZ 1 mellékletben felsoroltakból.

3. Az előkertek mélysége az oldalkertek legkisebb szélessége, a hátsókertek legkisebb mélysége az OTÉK 35.§. előírásai szerinti, illetve a szabályozási tervekben meghatározott.

4. A központi vegyes terület építési telkeinek kialakításánál és beépítésénél az alábbi táblázatban megadott értékeket kell alkalmazni:

(K)= kialakult telekviszonyok

14. §.

Gazdasági területek

(1.)      A terv gazdasági területei sajátos használatuk szerint:

1. kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek,
2. egyéb ipari gazdasági területek

(2.)      A gazdasági területekre vonatkozóan az OTÉK 19.§. és 20. §. meghatározásai
            érvényesek.

2. Nagyhalász város ipari gazdasági területein a lakóterületeket jelentős mértékben zavaró hatású terület nem alakítható ki.

(4.)      A gazdasági területeken belül az OTÉK-ban előírt parkolókat csak fásítottan lehet
            kialakítani, legalább négy egységenként egy előnevelt (3 éves) őshonos fa
            telepítésével.

15. §.

A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek

1. Kereskedelmi, szolgáltató övezet (Gksz) elsősorban a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

1. Az övezet építési helyén belül elhelyezhető épületek:

aa)Mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

ab)A gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírására nem kerül sor, illetve ha azon kívül esik.

ac)egyéb irodaépület,

ad)sportlétesítmény.

2. Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:

ba)közvetlenül a létesítményt szolgáló üzem oktatási, egészségügyi, szociális épület,

bb)egyéb közösségi szórakoztató épület.

3. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
4. Szabadon álló beépítési módú építési övezetben oldalhatáron álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legfeljebb 35,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

2. A kereskedelmi szolgáltató gazdasági területeken az 8. melléklet szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
3. A „Gksz/A” jelű övezetben csak helyhez kötött gazdasági tevékenység helyezhető el.”

16.§.

Az ipari gazdasági területek

1. Ipari gazdasági övezet (Gip) elsősorban a nem jelentős zavaró hatású ipari gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.

1. Az övezet építési helyén belül elhelyezhető épületek:

aa)Ipari, energiaszolgáltatási és a településgazdálkodás építményei

2. Az övezet területén kivételesen elhelyezhető:

ba) Gazdasági tevékenység célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.

3. Zajvédelmi követelményként betartandó az érvényes szakági minisztérium rendelete szerinti területi funkcióhoz tartozó határérték biztosítása. Légszennyezettség szempontjából a szennyezőanyagok szerinti zónacsoportok közül a 10. légszennyezettség zónára vonatkozó előírások biztosítandók.
4. Szabadon álló beépítési módú építési övezetben oldalhatáron álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legfeljebb 35,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

2. Az ipari gazdasági területeken az 9. melléklet szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.
3. A „Gip2/A” jelű övezetben csak helyhez kötött gazdasági tevékenység helyezhető el.”

17. §.

Különleges területek

1. Nagyhalász különleges területei sajátos használatuk szerint:

1. működő temető (övezeti jel Kü-t) Nagyhalász város köztemetője, a temetőben ravatalozó épület helyezkedik el, a terület célja a város temetkezési területének biztosítása a temető parcellázási tervnek megfelelően. A temető használatát temetkezési rendelet szabályozza. A temetőre temető-rendezési tervet kell készíteni a temetőrendelet felülvizsgálatával. A temető területének legalább 30 %-át növényzettel kell beültetni. A temető telkén belül 30 méter széles fásított védőterületet kell kialakítani.
2. kegyeleti park, lezárt temetők (övezeti jel Kü-k) területei a kegyeletnek megfelelően gondozott belterjes parkokként kezelendők.
3. sportlétesítmény (övezeti jel Kü-s) Nagyhalász város sporttelepe, amely a város rangjának, elvárásainak megfelelő színvonalon alakítandó ki. A sportlétesítmény fejlesztésére kialakítására sportterület fejlesztési tanulmányterv készítendő, amely tartalmazza a létesítményeket, zöldterületi kialakítást, tereprendezést, vízelvezetést.
4. szilárd hulladéklerakó telep (övezeti jel Kü-h) jelenleg Nagyhalász város hulladékát fogadja.
5. üzemanyag töltő állomás (övezeti jel Kü-ü) területe. Az övezetben elhelyezhető üzemanyagtöltő állomás, szerviz, továbbá a főépülettel egybeépítve a személyzet számára szolgáló lakások, ha az adott létesítmény védelmi övezetének előírásaira nem kerül sor.

2. A különleges területeken a 10. melléklet szerinti jellemzővel rendelkező építési övezeteket kell alkalmazni a szabályozási tervekben megadott helyeken.”

IV. fejezet

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

18. §.

Közlekedési és közmű elhelyezési, hírközlési terület

1. Az övezet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozó helyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telken megvalósulók kivételével -, a járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közforgalmú vasutak, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál

2. A közlekedési- és közmű elhelyezési, hírközlési területeket, a nyomvonalas elemek közül az utak szélességét, a közmű-elhelyezési sávokat terv szerint biztosítani kell.

3. Az utak szabályozási vonallal meghatározott területsávja mentén létesítményt elhelyezni csak a területsáv megtartásával szabad. E területsávot az annak mentén elhelyezni kívánt létesítmény védőtávolsága sem érintheti. A területsávba eső, meglévő építménnyel, közművel útburkolattal, járdaburkolattal, fasorral stb. (keresztmetszeti elemekkel) kapcsolatos mindennemű tevékenység csak a tervvel összhangban történhet.

4. A közlekedési területbe a következő közutak tartoznak:

K-2 Országos mellékutak:

            3834 sz. út külterületi szakaszán 30 m szabályozási szélesség, belterületi szakaszán
            min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.

3821 sz. út belterületen min. 22 m szabályozási szélesség, illetve szabályozási terv szerinti érték.

K-4 Települési gyűjtőutak:

            A S-2, S-3 és S-4 Szabályozási tervek szerint alakítandók ki.

K-5 Útkategóriák alapján az S-2, S-3 és S-4 Szabályozási Tervekben meghatározott lakóutak és kiszolgáló utak, általában 16,0 m, 14,0 m, 12,0 m szabályozási szélességgel alakítandók ki. A belváros és csatlakozó területeken a városszerkezet védelme érdekében ettől eltérő szélesség is lehetséges, amennyiben az út közlekedési, közmű-elhelyezési funkciói biztosíthatók szabályozási terv szerint.

P - Jelentősebb kapacitású személygépkocsi parkolóhely.

Gyalogút, minimális szélessége 3 m.

Külterületi mezőgazdasági feltáró és összekötő út, minimum 16,0 m szabályozási szélességgel alakítandó ki.

Mezőgazdasági kiszolgáló út, melyek minimális szélessége 12,0 m.

5. A mezőgazdasági utak építési területszélességének szabályozását az úttengelytől egyenlő mértékben kell végezni. Ez alól kivételek a vasúttal, közcélú csatornával, természeti védettséggel rendelkező területekkel szomszédos utak, ahol a szabályozási szélességet e területek határától kell kimérni.

6. A közterületeken elhelyezett parkolókat csak fásítottan lehet kialakítani, négy egységenként egy előnevelt (min. 3 éves) környezetbe illő, a környéken őshonos fafaj telepítésével.

7. Vasúti területek:

A 119. számú Nyíregyháza - Dombrád, valamint a Nagyhalász állomás részére a szabályozási terv szerinti területeket biztosítani kell.

19. §.

Mozgásukban korlátozott emberek igényeit figyelembevevő előírások

A közterületen minden esetben biztosítani szükséges a szintkülönbségek rámpával történő áthidalását. (Gyalogos átkelőhelyeknél döntött szegélysávval)

A tömegközlekedési eszközök megállóinál lehetővé kell tenni megemelt szintekkel és azokat összekötő lejtőkkel, kihelyezett információs  táblákkal a kerekesszékkel közlekedő fel- és leszállását a tömegközlekedési járművekre.

Biztosítani szükséges minden parkolóban legalább kettő kerekesszékkel is igénybe vehető (méreteinél nagyobb) gépkocsi parkoló létesítését, melyet kizárólagos használatot biztosító tábla jelezzen.

20. §.

Zöldterületek

1. A zöldterületek körébe tartozó övezeteket a szabályozási terv tünteti fel.

2. A közlekedési területen belüli zöldsávokat a zöldterületi terv alátámasztó munkarész határozza meg.

3. A szabályozási terven megjelölt zöldterületi funkció: közpark, KP övezeti jellel.

21. §.

Erdőterületek

1. Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

2. A terv erdőterületei rendeltetésük szerint:

            a.) Védelmi (védett és védő) erdők:              Ev       övezeti jellel

            b.) Gazdasági erdők                                      E         övezeti jellel

            c.) Védett erdők                                            E-v      övezeti jellel

(3.)      Védelmi erdő övezetben épületet elhelyezni nem lehet.

(4.)      Gazdasági erdőterületen építményt elhelyezni az OTÉK 28. §. (4) bekezdés szerint lehet.

22. §.

Mezőgazdasági területek

1. A település területének mezőgazdasági termelést (növénytermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást), szolgáló területe.

2. Mezőgazdasági területen a az OTÉK 29. §. (5) és (6) bekezdése szerint birtoktest és birtokközpont alakítható ki.

(3.)      A mezőgazdasági területeken az OTÉK 29. §. előírásainak megfelelően a következő
            övezetek kerültek kijelölésre:

1. Mgy: gyep (rét, legelő) terület
2. Mgy-v: gyep (rét, legelő) terület - védett
3. Mü: gyümölcsös, szőlő terület
4. M: (döntően) szántó művelésű terület
5. M*: (döntően) szántó művelésű terület - védett
6. Mh: halászati tevékenységre szolgáló terület
7. Mz: zártkert terület

a.) Mgy: gyep (rét, legelő) terület:

1. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon-viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

2. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

3. Épületeket jelen előírás az OTÉK 38. §. (3) figyelembevételével a legalább 3 ha nagyságot elérő területen lehet elhelyezni. Szabadon álló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével. Az épületek, tömbösített formában helyezendők el.

b.) Mgy-v : gyep (rét, legelő) terület, a Hortobágyi Nemzeti Park területén:

1. A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén  területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét be kell szerezni.

c.) Mü: ültetvényi  terület:

1. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol nagykiterjedésű üzemszerű kertgazdálkodást, gyümölcstermesztést folytatnak.

2. Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 2 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 6,0 m, max. gerincmagassága 7,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

3. Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

4. Épületeket elhelyezni a legalább 1,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal.

d.) M: döntően szántó művelésű terület:

1. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon- viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a szántóföldi művelés jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

2. Az övezetben a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, valamint ha azt a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el, ahol az elhelyezésre kerülő lakóépület számára szolgáló terület nem haladhatja meg, az egyébként beépíthető terület felét.

3. Épületeket elhelyezni a legalább 3,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 7,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.

e.)  M*: döntően szántó művelésű terület, a Hortobágyi Nemzeti Park területén:

1. A külön jogszabályok alapján védelem alatt álló Nemzeti Park területén  területet felhasználni, földrészletet alakítani, a növényi és állati élőhelyeket befolyásoló beavatkozást végrehajtani, építményeket elhelyezni és kialakítani csak a védetté nyilvánító rendelkezés, valamint az érdekeltek és a szakhatóságok előírásai szerint szabad, illetve mindennemű beavatkozással kapcsolatban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságának engedélyét be kell szerezni.

f.) Mh: halászati  terület:

1. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak (partok, szárazulatok, nem vízfelszínek), ahol túlnyomó részt halászati tevékenységet folytatnak.

2. Az övezetben a telkek max. 5 %-os beépítettségével elhelyezhető gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 3,5 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

3. Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

4. Épületeket elhelyezni a legalább 1,0 ha nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal.

g.) Mz: zártkert  terület:

1. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomó részt zöldség-, gyümölcstermesztést folytatnak. Azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

2. Az övezetben a telkek max. 3 %-os beépítettségével elhelyezhető 1 gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince). Az építmények maximális építménymagassága 3,5 m, max. gerincmagassága 5,5 m, a padlóvonal max. 0,30 m lehet.

3. Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

4. Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor vagy üvegház (a telekhatártól előírt 1,5 m távolság betartásával) bármely földrészleten elhelyezhető. Az üvegház gerincmagassága maximum 5,0 m lehet.

23.§.

Vízgazdálkodási területek

1. A terv vízgazdálkodási területei az OTÉK 30. §.-a alapján közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja (övezeti jel: V)

2. Vízügyi érdekből a főcsatornáknál 3-3 m-es, társulati, önkormányzati és üzemi csatornáknál 3-3 m-es parti sáv szabadon hagyandó, beépíteni nem lehet, ott csak rét-legelőművelés folytatható. A töltéseknél a szabadon hagyandó sáv szélessége 10 m a töltéslábtól számítva. A telkeknek e sávra eső részén csak vashuzalháló kerítés létesíthető, beton alap nélkül. A mentett oldalon a töltéslábtól mért 110 m-en belül gödröt, pincét, aknát nyitni, a fedőréteget megrontó és jelentősen gyengítő tevékenységet végezni, létesítményt építeni csak előzetes talajmechanikai szakvélemény alapján a vízügyi igazgatóság külön engedélyével lehet.

24. §.

Tűzrendészeti előírások

1. A tűzoltó gépjárművek részére az 595-1 Nemzeti Szabványban előírt fordulási lehetőség, két nyomsáv szélességű szilárd burkolatú út biztosítása szükséges.

2. A létesítésre kerülő tűzcsapoknál a tűzoltó gépjárművek részére úgy kell felállási helyet biztosítani, hogy azok mellett legalább egy nyomsávú közlekedési út szabadon maradjon.

3. Új létesítmények kialakításával egyidőben gondoskodni kell a megváltozott körülményeknek megfelelő oltóvíz mennyiségéről az OTSZ 47. §. (1) bekezdésében meghatározottak szerint, földfeletti tűzcsapokkal.

4. A legkedvezőtlenebb helyzetű tűzcsapról 200 mm² kiáramlási keresztmetszetnél a "D" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó nem mezőgazdasági létesítménynél legalább 200 kPa /2 bar/ kifolyási nyomást kell biztosítani.

5. Az újonnan kivitelezni tervezett vízvezeték hálózatot körvezeték rendszerűre kell kiépíteni.

6. Az ipari terület fejlesztése során gondoskodni kell legalább két nyomsáv szélességű, szilárd burkolattal ellátott közlekedési út kiépítéséről - amely alkalmasnak kell lennie tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működtetésére.

7. Az újonnan kivitelezni tervezett ipari létesítményekben gondoskodni kell az 1996. évi XXXI. tv. 18. §. (2) bekezdése a. pontjában meghatározottaknak megfelelően az oltóvízről.

8. Az oltóvíz biztosítására, ha az más módon nem oldható meg, önálló víztárolót (medencét, tartályt) kell létesíteni. Víztárolót a 351/1996. (XI.29.) BM sz. rendelettel hatályba léptetett OTSZ 51. §., 52. §., 53. §-ban meghatározottak szerint kell létesíteni.

V. fejezet

KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK

25. §.

Általános előírások

1. A környezetvédelmi előírások a

• levegőtisztaság-védelem,
• zaj- és rezgésvédelem,
• föld- és vízvédelem témakörére terjednek ki.

2. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy:

1. a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő
2. megelőzze a környezetszennyezést,
3. kizárja a környezetkárosítást.

3. Valamennyi terület-felhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell juttatni a környezetvédelem előírásait.

4. Új beruházások, létesítések engedélyezéséhez amennyiben a beruházás tömb méretű, illetve beépített szintterülete meghaladja a 10000 négyzetmétert, környezetvédelmi hatástanulmány készítendő.

5. A növények vegetációs időszakában minden telektulajdonos köteles gyomirtó kaszálást végezni, vagy végeztetni (július, augusztus, és szeptember első hetében).

26. §.

Levegőtisztaság-védelmi előírások

(kiterjed a légkör egészére, annak folyamataira

és összetételére valamint a klímára)

1. A levegő védelmével kapcsolatos új előírásokat a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet, és a 120/2001. (VI.30.) Kormányrendelet tartalmazza.

2. A légszennyezést okozó létesítményeknél meg kell szüntetni a megengedett határértékeket meghaladó kibocsátásokat.

3. Új létesítmények elhelyezésének érvényesíteni kell az átszellőzés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását (betarthatóságát).

27. §.

Zaj- és rezgés elleni védelem

1. A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapítása a 8/2002 (III.22.) KöM-EüM rendelet alapján történik.

2. A 3821 sz. és 3834 sz. út zajjellemzőire tekintettel az összekötő úton szabályozási vonalától mért 50 m-en belül szálloda létesítése csak zajvédelmi műszaki megoldások alkalmazása mellett engedélyezhető.

3. A szórakoztatással összefüggő hangosító berendezések zajkibocsátását önálló önkormányzati rendelet szabályozza.

28. §.

Föld és vízvédelem

1. A vízminőség védelmével kapcsolatosan az Országos Vízgazdálkodási Szabályzat előírásai érvényesítendők.

2. Hulladék csak zárt szabványos edényzetben tárolható. Nem burkolt felületen hulladék ideiglenes jelleggel sem helyezhető el megfelelő tároló edényzeten kívül.

3. A telek biológiailag inaktív udvarfelületein növelni kell a növényzettel fedett területek arányát.

4. A téli síktalanítás kizárólag érdesítő anyaggal történhet, mindennemű vegyszer használata tilos!

5. A csapadékvíz ülepedő anyagtól és szerves anyagtól való tisztításáról a csapadékvíz-elvezető rendszerbe bevezetés előtt, telken belül gondoskodni kell.

6. A termőtalaj, humusz védelméről az építkezések során gondoskodni kell, elszállításuk a vonatkozó érvényben lévő rendeletek szerint történhet.

7. A tervezési területen ismert talajszennyezés nem található.

8. A régi szeméttelep területén a rekultiváció érdekében monitoring rendszer kiépítése szükséges talajvízfigyelő kutak telepítésével. A terület fásítása általános környezetvédelmi szempontból is indokolt. A rekultiváció megvalósulásáig a szakhatóság által előírt védőtávolságot kell biztosítani.

9. A kommunális eredetű veszélyes hulladékok ideiglenes helyen történő szakszerű, átmeneti tárolásáról (saját telke) a megfelelő kezelő, vagy ártalmatlanító telepre történő szállításáról a hulladék termelője köteles gondoskodni.

10. A hulladéklerakó telep a település hulladékának befogadására lett tervezve, a lerakó tervezett bővítéseit időben meg kell valósítani.

11. Az egykori üzemi telephelyek felszámolása, vagy az új beruházások során szennyezett talajok esetleges feltárása esetén gondoskodni kell a talajcseréről, a szennyezett talaj elszállításáról, esetleges ártalmatlanításáról. A talajfunkciók megőrzése, a kedvezőbb vizuális megjelenés, vízháztartás és klímamódosító hatás érdekében törekedni kell a minél kisebb felületű beépítettségre és burkoltságra. Az új beruházások esetében a nagykiterjedésű beépített és burkolt felületek kialakításának megakadályozására célszerű egyedileg meghatározni a lehetséges beépítési arányt és a maximális burkolhatóság mértékét. A már meglévő, nagykiterjedésű, összefüggő burkolt felületek kedvezőtlen megjelenése és ökológiai hatása három módon orvosolható:

• a burkolat felszedésével, zöldfelülettel való kiváltásával,
• a burkolt felületek részleges megbontásával, növényzettel beültetett foltok, faverem ráccsal kialakított fakelyhek közbeiktatásával
• kevésbé igénybevett területeken vízáteresztő burkolat alkalmazásával

12. A belváros területén középtávon biztosítani kell az ipari-üzemi eredetű veszélyes hulladékot termelő, begyűjtő, átmenetileg tároló létesítmények felszámolását, illetve ilyen jellegű tevékenységet folytató létesítmény nem telepíthető újonnan a belvárosba.

13. Az épületbontások, építkezések során keletkező sittet, építési hulladékot csak telken belül (közterületen nem) szabad átmenetileg tárolni és még a használatbavétel előtt gondoskodni kell elszállításukról.

14. A vizeket minden olyan behatástól védeni kell, amely azok fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságát, természetes minőségét és öntisztulási képességét hátrányosan megváltoztathatja. Anyagok tárolása, kezelése, szállítása, vagy megsemmisítése során gondoskodni kell arról, hogy a vizeket ne fertőzhessék, ill. ne szennyezhessék.

15. Bármilyen szilárd, folyékony, vagy gázüzemű anyagot a víz közelében tárolni, vagy kezelni csak olyan intézkedések megtétele mellett szabad, amelyek a víz szennyezését kizárja. A vizek szennyezését előidéző üzemet csak szennyvíztisztító berendezéssel szabad építeni és üzemben tartani.

16. Vizek szennyezése, vagy ezek bekövetkezésének közvetlen veszélye esetén a vízügyi hatóság elrendelheti a káros anyag kibocsátásával járó tevékenység korlátozását, megtilthatja annak folytatását, a veszély fennállásáig az üzem működtetését felfüggesztheti.

17. Öntözőtelepet csak ott szabad létesíteni, ahol:

• Az öntözés a talaj termékenységére káros folyamatokat nem idéz elő, illetve ezeknek egyidejűleg elejét veszi, továbbá feltárt, vagy hidrogeológiai vizsgálattal megállapítottan szabad, vagy szabaddá tehető vízkészlet van.
• A vízmennyiség elegendő minőségileg - a szükséges tározást is figyelembe véve - megfelelő.
• A terület vízrendezése megtörtént, vagy az öntözés bevezetésével egyidejűleg megtörténik.
• Az öntözéses termelési technológia feltételei biztosítottak.
• Szennyvízöntözést csak előtisztított szennyvízzel szabad.

18. Az öntözött területeken a szennyvizet szétosztó hálózatot úgy kell kialakítani, hogy az öntöző telepen pangó szennyvíz ne keletkezzen. Az öntözőtelepről szennyvíz a szomszédos területre, talaj vízbe, vagy befogadóba nem juthat. Közegészségügyi korlátozással felhasználható szennyvizet, továbbá hígtrágyát használó öntözőtelep elhelyezésénél védőtávolságot kell megállapítani, védőterületeket kell kialakítani.

19. Tógazdaságot elsősorban olyan vízzáró talajon kell létesíteni, amely talajjavítás és vízrendezés után sem alkalmas szántóföldi művelésre és egyúttal az előírt minőségű víz rendelkezésre áll. A halastavakat a talajvízszint káros megemelkedésének, illetve a szomszédos területeken keletkező károknak a megakadályozására az elvezető hálózatba bekötött szivárgókkal kell körbevenni. A halastavak feltöltésére és táplálására csak olyan vizet szabad felhasználni, amely különösen a lebegőanyag-, vegyianyag-tartalom, valamint a mikrobiológiai szennyezettség szempontjából megfelelő. Szennyvizet csak a külön erre a célra kialakított, vagy felkészített halastóba szabad bevezetni. Rothadó állapotú szennyvizet halastóba vezetni tilos.

29. §.

Hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás, település tisztaság

1. A települési hulladék ellenőrzött és előírt módon szervezett gyűjtését és szállítását Önkormányzati Rendelet szabályozza. A település területén keletkező kommunális hulladékok zárt tárolóedényben kell tárolni, annak elszállításáig.

2. A veszélyes hulladék szeméttelepre nem kerülhet. A veszélyes hulladék gyűjtéséről biztonságos és átmeneti tárolásáról, elszállításáról, illetőleg ártalmatlanításáról a hulladéktermelő gondoskodik, szakirányú cégek bevonásával.

3. A veszélyes hulladékok minősítését, átmeneti tárolását, szállítását és kezelését a következő vonatkozó Korm. rendelet alapján kell biztosítani:

• 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet - A veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
• 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet - A veszélyes hulladékról
• 244/1997 (XII.20.) Korm. rendelet - A veszélyes hulladékokról szóló 102/1995. (VII.12.) Korm. rendelet módosításáról.
• A veszélyes hulladékok bejelentése és átmeneti tárolása az 56/1981 (XI.18.) MT rendeletnek megfelelően történjen.
• A veszélyes hulladékok elszállítása és ártalmatlanítása a 102/1996 (VII.12.) Korm. rendelet szerint történjen.

4. A háztartások maguk kötelesek gondoskodni a háztartásban keletkező veszélyes hulladék átmeneti szelektív tárolásáról addig míg a szervezett szezononkénti szállítás megtörténik.

5. Lakó-, ipari-, mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények, intézmények csak úgy létesíthetők ha az ott keletkező hulladék ártalommentes elhelyezése biztosított.

6. A város területén belül kommunális és egyéb hulladék csak zárt edényzetben tárolható elszállításig.

7. A meglevő hígtrágyát termelő állattartó telepek a keletkező hígtrágyát zárt tárolóba kötelesek vezetni.

8. Az 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM rendelet meghatározza a tisztántartás fogalmát. A tisztántartás feladata magában foglalja a közterületek tisztítását, a hó- és síkosság mentesítést, illetőleg pormentesítést. Az önkormányzat a köztisztaság közterületi felelőse. Az ingatlan tulajdonos, vagy használó kötelessége gondoskodni az ingatlan előtti járdaszakaszon, vagy járda hiányában egy méter széles területsávon, illetve a járda mellett, ha zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területen, a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, valamint tömbtelken a külön tulajdonba álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területek köztisztaságáról. Tulajdontól függetlenül a használóra hárulnak a köztisztasági kötelezettségek a szórakozó-, vendéglátó- és árusítóhelyek esetében. Az üzletek előtti járdaszakaszt a nyitva tartás ideje alatt - ettől eltérő megállapodás kivételével - a használó köteles tisztántartani.

30. §.

Sugárzás

1. Sugárzás tekintetében a rendelet hatályba lépésekor az MSZ 16260/1 állami szabvány van érvényben.

31. §.

Természetvédelmi előírások

1. A természetközeli állapotú területek felmérése a természetvédelmi törvény alapján megtörtént, a HNP Igazgatóság adatközlése szerint. A természetközeli állapotú területek védelem alá helyezése az LIII. Tv. 15. §. (2) bekezdés szerint történik.

• A természetközeli területeken az építési eljárások természetvédelmi kontroll alá kerülnek.
• A természetközeli területeken - a védettség kihirdetése után - a használati mód és a művelési ág megváltoztatása a HNP hozzájárulását igényli.

2. Általános tájvédelem, természeti területek, élőhelyek védelme:

1. A mező-, erdő, nád-, halgazdálkodás során biztosítani kell a fenntartható használatot, a természetkímélő módszerek alkalmazását és a biológiai sokféleség védelmét. A gazdálkodást a talajfelszín, a felszíni és felszín alatti formakincs, a természetes élővilág maradandó károsodása, a védett élő szervezetek, életközösségek tömeges pusztulása, biológiai sokféleségük számottevő csökkenése nélkül kell végezni. Erdő telepítése elsősorban őshonos fafajokkal, természetes elegyarányban, természetkímélő módon történjék. Gyepgazdálkodás elsősorban a gyeptípushoz igazodó legeltetéssel, kaszálással, valamint a vegyi anyagok mérsékelt, természetkímélő használatával történhet.

1. A vízfolyások és tavak természetes és természetközeli állapotú partjai - a vizes élőhelyek védelme érdekében - meg kell őrizni. A vízépítési munkálatok során a természetkímélő megoldásokat kell előnyben részesíteni. A természeti területek hasznosítása során figyelemmel kell lenni az élőhely típusára, a jellemző vadon élő szervezetek fajgazdaságára, a biológiai sokféleség fenntartására. A termőföld hasznosítása, illetve a hasznosításra alkalmatlan területek használata, igénybevétele meliorációs tervek készítése és végrehajtása, egyéb mezőgazdasági tevékenységek folytatása valamint a vízgazdálkodás és a vízrendezés során a természetes és természet közeli állapotú vízfelületeket, nádasokat és más vizes élőhelyeket, valamint a mezőgazdasági termelés számára kedvezőtlen természeti adottságú területek természetes növényállományát meg kell őrizni.

1. A növényvédő szerek, bioregulátorok és egyéb irtószerek, valamint a talaj termékenységét befolyásoló készítmények forgalomba hozatalának, felhasználásának, alkalmazásának kísérleti célú, ideiglenes, vagy végleges engedélyezése külön jogszabályban meghatározott feltételekkel lehetséges, az engedélyezéshez a minisztérium hozzájárulása szükséges. A talaj termékenységét befolyásoló vegyi anyagok természeti terülten történő felhasználása talajvizsgálatok eredményeire alapozva történhet. A növény szerek, más fertilizáló szerek, vagy a talaj termőképességét befolyásoló vegyi anyagok alkalmazásának korlátozását, vagy megtiltását a Természetvédelmi Igazgatóság kezdeményezheti (Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság).

1. A természetes és természet közeli állapotú vizes élőhelyen a természeti értékek fenntartásához, a természeti rendszerek megóvásához, fenntartásához szükséges ökológiai vízkészlet mesterséges beavatkozással elvonni nem lehet. Az Ökológiai célú vízkészlet mértékét a vízügyi hatóság, az igazgatóság (HNP) szakhatósági hozzájárulással állapítja meg. Ökológiai célú vízkészlet megállapítását az igazgatóság (HNP) is kezdeményezheti.

1. Természeti területen a település belterülete kivételével - tilos a természetes és természet közeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 50 m-en, tavak partjától számított 100 m-en belül új épületek, mesterséges létesítmények elhelyezése. A halastavakon a halászati hasznosítást szolgáló létesítmények elhelyezésére a természetvédelmi igazgatóság (HNP) hozzájárulásával kerülhet sor.

1. Tilos a természetes és természetközeli állapotú vízfolyások, vizes élőhelyek partvonalától számított 100 m-en belül a vízkár elhárításához szükséges - vegyi anyagok kivételével - a külön jogszabályban meghatározott, a vizekre és a vízben élő szervezetekre veszélyes anyagok kijuttatása, elhelyezése.

(3.) Természeti területen az igazgatóság engedélye szükséges:

• gyep és nádas művelési ág megváltoztatásához,
• gyep és nád, valamint más vízi növényzet égetéséhez

A természeti területen az igazgatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges:

• termőföld más célú hasznosításához, művelés alól kivett terület újra          hasznosításához
• a földtani kutatáshoz és az ásványi nyersanyag kutatására vonatkozó műszaki      üzemi terv jóváhagyásához, a bányatelep megállapításához, az ásványi      nyersanyag feltárására, kitermelésére, a kitermelés szüneteltetésére, továbbá a     bánya bezárására vonatkozó műszaki üzemi tervek és tájrendezési terv           jóváhagyásához
• vizekben a halászati ütemtervek jóváhagyásához

VI. fejezet

ORSZÁGOS ÉS HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

32. §.

1. Az országos műemléki védelem alatt álló építészeti értékek jelen HÉSZ 2. sz. melléklete szerintiek

2. A HÉSZ 2. sz. függelékében szereplő helyi építészeti, természeti, településszerkezeti értékek védelem alá helyezéséről külön helyi értékvédelmi rendelet intézkedik.

3. Régészeti értékek: melyek jelenleg is védettséget élveznek a HÉSZ 3. sz. mellékletében szerepelnek. Minden földmunkával járó beruházás előtt a régészeti területeken a szakhatósági engedélyezési eljárást el kell végeztetni a Megyei Múzeum Igazgatósággal.

33. §.

Védett területek építési szabályai

1. Műemlékek, műemléki környezet, műemléki jelentőségű környezet, helyi jelentőségű értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:

1. A műemlékileg és helyileg védett területeken a látható módon elhelyezett közművezetékek és berendezések építési engedélyezési eljárása során a műemléki hatóság szakhatósági állásfoglalását ki kell kérni. (Trafóháza, tűzcsapok, akna fedlapok, gázvezetékek bekötései). A műemléki környezetben és helyi jelentőségű értékvédelmi területen a közműveket föld alatt kell elhelyezni, különös tekintettel a légkábelek megszüntetésére.
2. A védett területeken az utcai díszburkolatok anyaga kiselemes burkolókő legyen. Kiselemes betonanyagú burkolatok közül csak olyan alkalmazható, mely a kiskockakő, vagy nagy kockakő jellegéhez hasonlít, szürke, antracit vagy homok színben.
3. A burkolt felületek kialakításához kombinált burkolatfelületek is megjelenhetnek (aszfalt, beton, kiselemes beton) abban az esetben, ha a burkolati tervhez a műemléki hatóság a hozzájárulását adja.
4. Az utcához, utcaképhez, tömbbelsők belső tereihez tartozó minden utcabútort, mikroarchitektura elemet azok elhelyezése előtt a műemléki hatósággal egyeztetni kell.
5. Az utcák, terek kialakításához minden esetben közterület rendezési tervet kell készíteni, mely tartalmazza a burkolati terveket, mikroarchitektura zöldfelületi kiviteli terveket, a közterületek elhelyezhető utcabútor jellegű pavilonokat, azok kiviteli és színezési terveit. Csak műemléki környezetbe illő, stílusban nem idegen, hagyományőrző elemek és építmények engedélyezhetők. A közterületi reklámhordozók, hirdetőoszlopok, felirati mezők, világító emblémák is a környezethez illő formában valósulhatnak meg.
6. A közterület rendezési tervek készítésekor - a védett közterületeken - az alábbi szempontok szerint kell eljárni:

• A mikroarchitektura elemei és az utcabútorok egy tárgy együttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen. A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.
• A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikroarchitektura elemeivel és a több tárggyal.
• A közterületre kihelyezett tárgy együttes utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók arculat terve is.
• A közterület rendezési terv készítésében városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

1. Az egyes cégek arculattervébe tartozó reklámok, feliratok, emblémák elhelyezésekor különös körültekintéssel kell eljárni és esetenként egyedi megoldások alkalmazását kell előírni. (Egyedi rögzítő szerkezetek, méretkorlátozások) Nem engedélyezhetők nagy, függőleges (világító) reklámfelületek, melyek méretei az 1 métert meghaladják, sem az épület homlokzatára konzolosan elhelyezve, sem az épület homlokzati síkjában. A reklámok és feliratok elhelyezésénél alapelvként szolgáljon az üzleti szempontnak, és az esztétikai szempontoknak az egyensúlya.

2. A műemlékvédelmi környezetben és a helyi területi értékvédelmi területeken az egyes épületek kialakításánál (akár az épület egyedileg védett vagy nem) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni:

1. Építési anyaghasználat:   

1. Lábazatképzés:    

• Kő, műkő, tégla vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével, lehetőleg            hagyományos, a védett épületekhez igazodó anyaghasználat, illetve kő.

2. Falfelületek:

• Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat               vagy ezek kombinációja) plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel              a helyi építési hagyományok szerint
• Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű
                    homlokzatburkolat, mázas kerámia burkolat, (csempe) függönyfal
                    szerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3. Tető:

• A tetőfedés anyaga cserép, hódfarkú betoncserép, pala, eternit pala                      (amennyiben a meglevő környezethez illeszkedik) legyen.
• A tetőhajlásszög 38 fok és 42 fok között legyen.
• Nem alkalmazható fém tetőhéjalás (kivételt képez a nem teljes felületen               alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő                     fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez,                        bitumenes zsindely.

1. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:

1. Térarányok, utcaképek:

• A homlokzaton a tetőfelületen önálló, álló tetőablak nem építhető, sem                egyedi, sem összefogott formában, sem oldalfalakkal, sem                           tetőhéjalással fedett formában.
• Helyette a homlokzat egyharmad részét meg nem haladó mértékben a                  homlokzat részeként megjelenő hangsúlyt adó tetőfelépítmény                              megjelenhet, akár megszakított, akár végigfutó tetőpárkánnyal.
• Fekvő tetőablak mint egyedileg, mind sorolva elhelyezhetők.
• A felsorolt szabályok a műemléki környezetben az épületek udvari és                   utcai homlokzatára egyaránt vonatkoznak, a helyi területi                                         értékvédelemmel érintett területeken csak az utcai homlokzatokra.

2. Homlokzati arányrendszer védelme:

• A műemléki környezetben és helyi területi értékvédelmi területeken az                 egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem               jelenhetnek meg (szalagablak, erkélysor)
• A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett                          értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen                  meg, a földszinteken is a portálok esetében.
• A műemléki környezetben a meglévő épületek párkánymagasságához                   szükséges igazodni.
• A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek                               eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében,                        anyag használatában, tető felépítményeiben.

3. Tetőformák szabályozása:

• Zártsorú beépítésű, összetett tetőidomú magastető építendő utcával                      párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzat szélesség egyharmad részét                     meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített                                               tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani.
• Oldalhatáron álló és oldalhatáron álló - zártsorú beépítésű övezetekben                 összetett tetőidomú magastető építendő, utcára merőleges jelleggel, az              utcaképen belüli jellegnek megfelelően, vagy oromfalas, vagy teljes                       kontyolással. A hajlított (L alakú) beépítések esetében a tetőforma a                 zártsorú beépítéseknél megadott szempontok szerint  épüljön.

3. Helyi értékvédelmi területek sajátos építési szabályai:

            A helyi értékvédelmi területen belül az egyes épületek kialakításánál (akár védett az
            épület egyedileg, akár nem) az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni és az
            építtető tudomására hozni:

1. Építési anyaghasználat:

            Mint jelen rendelet 33.§. (2) a.) 1., 2., 3. pontjában, de csak a közterület felőli      homlokzatra kötelező érvénnyel, egyébként irányadó jelleggel.

1. Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme:        

            Mint jelen rendelet 33.§. (2) a.) 1., 2., 3. pontjában, de csak a közterület felőli      homlokzatra kötelező érvénnyel, egyébként irányadó jelleggel.

4. Az egyedi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

1. Az egyedi védelem alá tartozó épületek esetében a műemléki hatósághoz tartozó védett épületekre a műemlékvédelmi jogszabályok vonatkoznak.
2. A helyi védelem alá tartozó épületek esetében attól függően, hogy műemlékileg védett, vagy helyi területi értékvédelmi környezetben van, kell eljárni. Azonban az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy az épület (építmény) nem bontható el (csak különleges helyzetben, életveszély esetén).
3. A nem védett környezetben levő egyedileg védett épületek esetében a helyi területi értékvédelmi környezet szabályait kell alkalmazni.
4. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását, a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet.
5. A homlokzati díszítő elemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület-kiegészítőket (korlátok, belső nyílászárók, kapuk).

VII. fejezet

A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK

34. §.

1. Az 1997. évi LXXVIII. törvény 17.§ szerinti, a településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények érvényesítése szükséges.

1. Építésjogi követelmények az Étv. 18. §. és 19. §. szerint
2. Tilalmak az Étv. 20. §. 22. szerint kell eljárni a telekalakítási, építési tilalmak területén, változtatási tilalom nem kerül elrendelésre.
3. Telekalakítás az Étv. 23. §. és 24. §. szerint.
4. Elővásárlási jog az önkormányzatot illető bejegyzéssel, intézményterület bővítése és fürdőterület kialakítása céljából az Étv. 25. §. (2) bekezdés szerint
5. Kisajátítás tervezett utak építési területének biztosítására az Étv. 26. §. szerint
6. Helyi közút céljára lejegyzés Étv. 27. §. szerint
7. Útépítési és közművesítési hozzájárulás Étv. 28. §. szerint
8. Településrendezési kötelezések Étv. 29. §. szerint
9. Kártalanítási szabályok étv. 30. §. szerint

VII/A fejezet

SZABÁLYOZÁSI TERVLAPOK MEGÁLLAPÍTÁSAI

34/A. §.

1. Az S-1 jelű (T-17/2014 munkaszámú) külterületi szabályozási tervet a 4. melléklet tartalmazza.
2. Az S-2 jelű (T-17/2014 munkaszámú) külterületi szabályozási tervet az 5. melléklet tartalmazza.
3. Az S-4 jelű (T-5/2003 munkaszámú) külterületi szabályozási tervet a 6. melléklet tartalmazza.
4. Az S-1 jelű (T-5/2003 munkaszámú) külterületi szabályozási tervet a 7. melléklet tartalmazza.”

8. melléklet a …./2015. (……….) önkormányzati rendelethez

9. melléklet a …./2015. (……….) önkormányzati rendelethez

10. melléklet a …./2015. (……….) önkormányzati rendelethez

VIII. fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. §.

(l) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon  lép hatályba, hatálybalépésével a Nagyhalász Város Szabályozási Tervének elfogadásáról és Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 1/2005/I.27/ számú rendelete hatályát veszti.

(2) Kihirdetéséről a polgármester gondoskodik.

(3) E rendelet a hatálybalépés napjától iktatott új ügyekben kell alkalmazni.

(4) E rendelettel összefüggésben a települési önkormányzat a hatálybalépéstől számított 6 hónapon belül köteles rendeletet alkotni az állattartásról, az építési tilalmakról, az elővásárlási jogról, a kisajátításról, a településrendezési kötelezésekről, az épített környezet helyi értékvédelméről.

(5) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.^[5]

           Orosz Károly sk.                                                             Dr. Kozma László sk.

              polgármester                                                                            jegyző

A HÉSZ mellékletei

1. sz.melléklet:

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

Főépületnek minősülnek a szállás-, lakás-, helybeni fogyasztásra is szolgáló vendéglátás egyházi, nevelési és oktatást szolgáló, egészségügyi és szociális intézményépületek, továbbá műterem, alapfokú ellátást szolgáló és egyéb szolgáltató építmények.

Melléképületnek minősülnek: járműtároló, nyári konyha, mosókonyha szárító, tároló építmények (tüzelőanyag és más tároló, szerszámtároló, kisgéptároló, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), állattartás céljára szolgáló építmények, kazánház. Kisipari-, vagy barkácsműhely, illetve árusító üzlet melléképületben nem helyezhető el.

            A gépjárműtárolóban legfeljebb öt személygépkocsi helyezhető el, 1 t feletti hasznos
            teher szállítására szolgáló tehergépjárművek elhelyezése nem engedélyezhető.

Az építési vonal értelmezése:

Kötelező építési vonal: A szabályozási terven kötelezően megadott előkerti mérettel meghatározva. A kötelező előkerti méret egyben kötelező építési vonalat jelent. Jele: EK=…

A szabályozási terveken jelölt telkenként megadott vonal, mely a telken belül az épületek elhelyezésének irányát jelöli, az utcai telekhatártól számított építési vonalat a megadott előkerti szabályozás tartalmazza. Jele: L

Azokon a helyeken, ahol az oldalsó telekhatárok nem merőlegesek az utcai telekhatárra, ott az épületet nem kötelező az utcai telekhatárral párhuzamosan építeni, hanem az oldalhatárra merőlegesen is elhelyezhető az épület a minimálisan megadott előkerti méret betartása mellett.

Eltérő, megengedett építménymagasság értéke:

            Egy építési övezeten belül, az övezetre megengedett maximális építménymagasságnál
            kisebb maximális építménymagasság szabályozási terven lehatárolva. Jele: ÉM=…

2. számú melléklet

A település műemlékei az 1997. évi LIV. Tv. értelmezése alapján:

• Csuha - Kállay kúria, Arany János - 1621/3 hrsz
• Református templom, Arany János utca - 376 hrsz

3. számú melléklet

Nagyhalász nyilvántartott régészeti lelőhelyei

1.                                                                              Zombor-hegy

2.                                                                              Puszta-templom

3.                                                                              Homoktanya

4.                                                                              Nesze-kocsma környéke

5.                                                                              Kendergyári-dűlő II.

6.                                                                              Kendergyári-dűlő IV.

7.                                                                              Mága

8.                                                                              Tolna

9.                                                                              Várrétje

10.                                                                            Homoktanya, Ságrétoldal-dűlő

11.                                                                            Homoktanya, a tiszti lak kertje

11.                                                                            Homoktanya, 267. sz.

12.                                                                            Kendergyári dűlő

13.                                                                            Rétköz utca

14.                                                                            Ságvári u. 1.

15.                                                                            Református temető

16.                                                                            Bálványhegy

17.                                                                            Falusziget

18.                                                                            Rétek

19.                                                                            Királyhalom

20.                                                                            Tiszatelek műút nyugat

Azonosítatlan                                                           Pálhalom

Azonosítatlan                                                           Máléhegy

Azonosítatlan                                                           Nagysziget

Azonosítatlan                                                           Szőlőhegy

Azonosítatlan                                                           Egger Géza birtoka

Azonosítatlan                                                           Tompla László kertje

Azonosítatlan                                                           Nyerges-sziget

Azonosítatlan                                                           Homoktanya-Szentpéteri

HÉSZ

1. sz. függelék

SEGÉDLET AZ ÁLLATARTÁSI RENDELETHEZ

A lakóterület övezetében tartható állatok maximális mennyisége:

            kisállatok                                            120

            sertés, juh, kecske                                20

            ló, szarvasmarha, öszvér, szamár         10

Az állattartó épületek védőtávolságai:

A védőtávolság 1-1 m-el növekszik minden további 10 db kisállat, 5-5 db 2-es és 3-as nagyságrendi kategóriájú állatszám után (pl. 20 db sertés, vagy juh, vagy kecske után: védőtávolság 10+2x1= 12 m, 120 db kisállat esetén 6+9x1=15 m)

Az állattartó melléképületek elhelyezésénél is be kell tartani a HÉSZ-ben rögzített építési határvonalakat, ezért 450 m²-es telek esetén maximum kisállattartás, 500 m² felett nagyobb állatok tartását is lehet engedélyezni. A helyszínrajzokon igazolni kell: egyrészt az előírt védőtávolságok, másrészt az építési határvonal előírás figyelembe vételét.

A melléképületek a HÉSZ 4. §. (17) bekezdésében foglaltak szerint a lakóépületekhez a beépített oldalban hozzá is épülhetnek, ugyanakkor mérlegelni kell, hogy a melléképületek a lakóház esetleges későbbi bővítését ne akadályozzák, ezért a védőtávolságok megtartását lehet ajánlani.

Az állattartási rendeletben foglaltak nem lehetnek ellentétesek a HÉSZ vonatkozó és egyéb előírásaival.

HÉSZ

2. sz. függelék

NAGYHALÁSZ HELYI VÉDELEMRE TERVEZETT ÉPÜLETEK ÉS ÉPÍTMÉNYEK JEGYZÉKE, NAGYHALÁSZ HELYI VÉDELEMRE TERVEZETT TERMÉSZETI ÉRTÉKEI.

Építészeti, kulturális értékek:

• Izraelita temető, Malom u. - 36 hrsz.
• Lakó ház:  Kossuth u – 1328 hrsz
• Lakó ház:  Petőfi u 59
• Lakó ház:  Arany János u. 209
• Lakó ház:  Arany János u. 129
• Lakó ház:  Arany János u. 102