Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005 (VI.29.) önkormányzati rendelete
A közterület használatáról, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról
Hatályos: 2009. 08. 16- 2023. 12. 31
Nagyhalász Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005 (VI.29.) önkormányzati rendelete
A közterület használatáról, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevételének engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról1
2009.08.16.
I. Fejezet
1. § A rendelet célja azon helyi szabályok megállapítása, amelyek városképi, városrendezési, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület használatot, a közterület felbontását és helyreállítását, ezen belül a közlekedési területek és zöldfelületek rendeltetéstől eltérő használatát.
1. A rendelet hatálya kiterjed a Nagyhalász város közigazgatási területén belül az önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévő, az ingatlan-nyilvántartásban közterületként (pl. közút, járda, tér, közpark) nyilvántartott belterületi földrészekre, továbbá a belterületi földrészletek, illetőleg építmények (pl. épületárkádok alatti járda) alul közhasználatra átadott részére (a továbbiakban együtt: közterület).
2. Rendelkezései minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre vonatkoznak, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak és tevékenykednek.
3. A város területe a Rendezési Tervben meghatározott övezetekre oszlik.
3. § A közterületeket, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően – állaguk sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával – mindenki ingyenesen használhatja.
Közterület-használat engedélyezése, a közterület igénybevétele
1. A közterületek rendeltetésétől eltérő használatához közterület-használati engedély szükséges.
2. Közterület-használati engedélyt kell beszerezni:
a) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló üzlethomlokzat, kirakatszekrény, üzleti védőtető, hirdetőberendezés, cég- és címtábla elhelyezésére,
b) mobil elárusító fülke, pavilon ideiglenes elhelyezésére,
c) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezésére, kivéve hulladékszállításra alkalmas tároló,
d) szobor, emlékmű és köztárgyak elhelyezésére,
e) önálló hirdetőberendezések, figyelmeztető- és tájékoztató táblák elhelyezésére,
f) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezésére,
g) alkalmi és mozgóárusításra,
h) vendéglátó-ipari előkert, kitelepülés céljára, üzleti szállítás, illetve rakodás alkalmával göngyölegek elhelyezésére, árukirakodásra,
i) kiállítás, alkalmi vásár céljára, mutatványos tevékenység céljára,
j) üzemképtelen jármű ideiglenes tárolására,
k) teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi tárolására vonatkozóan,
l) közművek felépítményeinek elhelyezésére,
m) távbeszélő fülke, fülke nélküli távbeszélő készülék, postai levélszekrény, totó-lottó láda elhelyezésére,
n) film-, televízió-, videó- és hangfelvétel készítésekor, akkor, ha az a közterület rendeltetésszerű használatát 2 óránál hosszabb ideig akadályozza.
6. § Nem adható közterület-használati engedély:
a. közlekedési területre, csak a közlekedési szakhatóság előzetes hozzájárulásával;
műemlékileg vagy egyéb szempontból védett területre, csak a műemléki, illetve egyéb szakhatóság előzetes hozzájárulásával,
b. tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (az eseti rendezvények kivételével), szeszesital árusítására (az eseti rendezvények kivételével), szexuális áruk forgalmazására,
c. teher- és áruszállításra szolgáló gépjármű, mezőgazdasági vontató, munkagép, pótkocsi, 12 főnél nagyobb befogadóképességű autóbusz közúton, közterületen való tárolására, kivéve a táblával kijelölt közterületeket,
d. a lakosság nyugalmát vagy a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére,
e. árusítás céljára mindazon termékek esetében, amelyek köztéri forgalmazását jogszabály nem tiltja,
f. új pavilon, árusító fülke elhelyezésére, a már meglévők térbeni bővítésére.
1. A közterület-használati engedély előkészítését a jegyző végzi. A kérelmet a jegyzőhöz az 1. számú melléklet szerint kell benyújtani. Az engedély megadása a polgármester hatáskörébe tartozik. A döntés meghozatalára az önkormányzati hatósági ügyekre vonatkozó szabályokat kall alkalmazni.
2. Az engedélynek tartalmaznia kell különösen:
a. a jogosult nevét és lakóhelyének, illetve székhelyének, telephelyének címét,
b. a közterület célját és időtartamát, illetve azt a feltételt, amelynek bekövetkeztéig a hozzájárulás érvényes,
c. a közterület-használat helyének, módjának, mértékének és egyéb feltételeinek pontos meghatározását,
d. utalást arra, hogy az engedély csak a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglalt előírások megvalósítása esetén érvényes,
e. az engedély érvényének megszűnése vagy annak visszavonása esetére az eredeti állapot – kártalanítási igény nélküli – helyreállításának kötelezettségét,
f. közterület-használati díj fizetési kötelezettség esetén a díj mértékét és megfizetésének módját,
g. a közterület jellegétől függően egyéb hatósági, szakhatósági előírásokról és kikötésekről szóló tájékoztatást, a városképi követelményeket, a környezetvédelmi, valamint a munka- és balesetvédelmi előírásokra történő utalást.
3. Az engedély
o ideiglenes jelleggel, meghatározott idő elteltéig,
o a megállapított feltétel bekövetkeztéig, illetőleg
o a visszavonásig adható meg.
4. Élelmiszer utcai árusítására közterület-használati engedélyt csak idényjelleggel, meghatározott idő elteltéig lehet kiadni.
5. A határozott időre szóló közterület-használat legrövidebb időtartama 1 nap, kérelemre többször meghosszabbítható.
6. Ha az engedély érvényét veszti, az engedélyes saját költségén köteles az eredeti
állapotot – minden kártalanítási igény nélkül – helyreállítani.
1. Amennyiben a közterületen folytatni kívánt tevékenységet (ide értve az önálló hirdető-berendezések, figyelmeztető és tájékoztató táblák elhelyezését is) jogszabály valamely hatóság vagy más szerv engedélyéhez, hozzájárulásához köti, a közterület-használati engedély, illetőleg képviselő-testületi hozzájárulás csak az engedély, hozzájárulás megléte esetén adható ki.
2. Az engedélyes köteles az igénybe vett területet és környezetét tisztán tartani, gondozni. Az engedély érvényének meghosszabbítására irányuló eljárás során a jegyző köteles ellenőrizni, hogy a közterület használója a jogszabály által előírtakat betartja- e.
A közterületet-használati díj mértéke, fizetésének módja
1. Az engedélyes a közterület használatáért díjat köteles fizetni. A díj mértékét a 3. számú melléklet tartalmazza. A mellékletben szereplő díjakat általános forgalmi adó nélkül kell érteni. A fizetendő díjat és megfizetésének határidejét, módját a határozatban, illetve a szerződésben kell meghatározni.
2. Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetőleg közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.
3. A létesítményekkel elfoglalt közterületek nagyságának meghatározásánál a létesítmény alapterületét és használathoz szükséges csatlakozó terület mértékét az OTÉK szerint kell figyelembe venni. Cég-, cím- és hirdető-berendezés, transzparens elhelyezése esetén annak felületét kell alapul venni. A díj szempontjából minden megkezdett hónap, nap, m2 egésznek számít.
4. A díj befizetésének tényét a Polgármesteri Hivatalnál a befizetésre megszabott határidő lejártát követő 15 napon belül igazolni kell.
Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól
10. § A polgármester a közterület-használati díj fizetésének kötelezettsége alól – kérelemre – részben vagy egészben felmentést adhat:
(1) ha azt az engedélyes jövedelmi, vagyoni, szociális helyzete indokolja,
(2) a választásokkal kapcsolatos hirdetések engedélyezésére történő igénybevétel esetén, illetve
(3) jótékony és közcélú rendezvényhez.
A közterület-használati engedély visszavonása
11. § 1. A közterület-használat közérdekből bármikor megszüntethető. Ilyen esetben az engedélyes részére – kérelmére – másutt kell a közterület-használat lehetőségét biztosítani.
2. Meg kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet az engedélytől eltérő célra vagy módon használja, vagy a díjfizetés tényét az esedékesség időpontját követő 15 napon belül nem tudja bizonyítani. Ezekre az engedélyest a határozatban figyelmeztetni kell.
II. Fejezet
Közút nem közlekedési célú igénybevétele
12. § A közút területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének nem közlekedési célú elfoglalásához, ill. az út forgalmi rendjének ideiglenes megváltoztatásához a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges.
A közút, illetve a közterület felbontásához a közterület kezelőjének hozzájárulása szükséges.
Közút nem közlekedési célú igénybevétele esetén fizetendő díj
13. § (1) A közút nem közlekedési igénybevételéért – az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével – igénybevételi díjat kell fizetni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott díjat – az igénybevételt megelőzően – a hozzájárulásban meghatározott mértékben, módon és időben a közút kezelőjéhez kell befizetni.
Kezelői hozzájárulás nélküli vagy a kezelői hozzájárulástól
14. § (1) Ha a közutat nem közeledési célból a kezelő hozzájárulása nélkül vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vették igénybe, a közeledési hatóság – a közút kezelőjének kérelme alapján – az igénybevevőt az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére kötelezheti a 19/1994. (V. 31.) KHVM rendelet alapján.
(2) A megállapított pótdíjat a kötelezést megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül a közút kezelőjéhez kell befizetni.
15. § (1) Közterület bontásával járó közműépítési, javítási munkálatokra a munka megkezdése előtt a terület kezelőjétől kezelői hozzájárulást (engedélyt) kell kérni.
(2) Kezelői hozzájárulás nélkül a közterületet bontani csak abban az esetben lehet, ha az közmű, közműalagút, vasútüzemi berendezés, távközlési vezeték vagy csővezeték halasztást nem tűrő kijavítása, árvíz vagy belvízvédekezés, helyi vízkárelhárítás vagy elemi csapás miatt szükséges. Ebben az esetben a közterület bontását az igénybevevőnek a közút kezelőjéhez haladéktalanul be kell jelenteni és az élet- és vagyonbiztonság érdekében szükséges intézkedéseket meg kell tennie.
(3) A közterület bontása iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a kérelmező nevét és állandó lakó- (telep) helyének címét,
b) a közterületbontás céljának megnevezését,
c) a bontásra kerülő burkolatok mennyiségét (m2) és minőségének (út, járda, burkolatfajta)
megjelölését,
d) a munkálatok által érintett zöldfelület nagyságát és jellegét, ezen túlmenően a terület
fenntartójának szakvéleményét,
e. a munka kezdésének és befejezésének időpontját,
e) a végleges helyreállításra vonatkozó megrendelő egy példányát vagy az ezt helyettesítő nyilatkozatot,
g. a kivitelezésért felelős személy nevét és címét,
h. 2 pld tervdokumentációt (helyszínrajzot, átnézeti helyszínrajzot és szükség esetén a jóváhagyott forgalomtechnikai tervet),
(4) a közterület bontása iránti kérelmet a jegyzőhöz kell benyújtani, aki a kérelem elbírását követően a kezelői hozzájárulást kiadja.
(5) Amennyiben a kérelmező olyan mértékű közterület bontásához kér hozzájárulást, amely munkát valamely ok miatt szakaszolni kell, a közterület kezelője az engedélyt szakaszolva adja meg.
(6) Ha a körülmények indokolják, a közterület kezelője a hozzájárulásban két határidőt állapíthat meg:
- az ideiglenes helyreállítás határidejét,
- a végleges helyreállítás határidejét.
(7) A jegyző forgalombiztonsági okokból előírhatja a közterület azonnali helyreállítását.
(8) Amennyiben a hozzájárulásban foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül, kivéve, ha a határidőt meghosszabbították.
(9) November 15. és március 15. közötti időszakban a közterületet felbontani csak a
(2) bekezdésben meghatározott esetekben lehet.
(10) Új burkolat vagy útalap elkészültétől számított 5 éven belül, illetve park- vagy zöldfelület létesítésétől számított 2 éven belül közterület bontási hozzájárulás csak különösen indokolt esetben, Nagyhalász Város Jegyzője külön engedélye alapján adható.
(11) A közműépítés során, ha a közút igénybevétele teljes útlezárással jár, terelő utat kell kijelölni. Ha a forgalom megkívánja, megfelelő minőségű és teherbírású terelőút megerősítéséről gondoskodni kell. Az építés befejezése után a terelőút helyreállítását a közút kezelőjének előírása alapján el kell végezni.
(12) Nyomvonalas közműépítésre csak akkor adható közterület bontási engedély, ha a nyomvonallal érintett ingatlanok mindegyikéhez a közműcsatlakozás a burkolaton, ill. a várható burkolaton kívül biztosított.
A közterület helyreállítása
16. § (1) A közterület kezelője a közterület bontások utáni helyreállítás módját, minőségét, határidejét, az esetlegesen szükséges szakaszolásokat a kezelői hozzájárulásban meghatározza.
(2) A burkolatbontással járó munkákat a technológiailag szükséges legrövidebb időn belül kell elvégezni. Amennyiben indokolatlanul a munkavégzés a területen 5 munkanapnál tovább szünetel, a közterület kezelőjének joga van a kiadott engedélyt visszavonni. Ha a munkavégzés indokolatlanul 15 munkanapnál tovább szünetel, akkor az engedélyező a munkaárkot, munkagödröt az engedélyes költségére helyreállítja.
(3) A felbontott közterület helyreállítását csak a hozzájárulásban meghatározott megfelelő végzettséggel rendelkező szakember vagy erre felhatalmazott kivitelező végezheti.
(4) A közterület állagának védelme, illetve a közúti közlekedés biztonsága érdekében a közterület kezelője előírhatja:
- az igénybevétel idejére képviselőjének személyes jelenlétét (szakfelügyelet), továbbá azt, hogy
- az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozást és a közterület helyreállítását kizárólag a közterület kezelője végezheti el.
(5) A szakfelügyeletért, az ideiglenes forgalomszabályozásért, illetve a burkolat helyreállításáért a közterület kezelője a ténylegesen felmerült, szükséges költségeit (munka, anyag, utazás, szállítás és közvetlen irányítás költsége) számolhatja fel. A költségeket az igénybevevő számla alapján 15 napon belül köteles a közterület kezelőjének számlájára befizetni.
(6) A munkaárokba szerves anyagot, építési törmeléket, szemetet visszatölteni nem szabad. A munkaárok csak földdel vagy az előírt anyaggal tölthető fel és a visszatöltött anyagot a vonatkozó szabályok szerint kell tömöríteni. Indokolt esetben talajcserét kell végezni.
(7) A téli hónapokban végzett közműépítés esetén az út kezelője a szabvány szerinti tömörítés biztosítása érdekében teljes talajcserét írhat elő. Az így visszatöltött munkaárokra ideiglenes burkolatot kell elhelyezni.
(8) A burkolat bontás utáni helyreállítását az alábbiak szerint kell végezni:
a. a helyreállítást az eredetivel legalább azonos teherbírású és minőségű pályaszerkezet építésével kell végezni,
b. ha a bontással érintett út burkolatát sávban bontják fel, úgy a burkolatot a nyomvonal teljes hosszában félpályásan kell helyreállítani,
c. amennyiben az érintett út vagy a 3,00 m-nél szélesebb járda területének 50 %-át felbontják, a beruházó köteles a felbontott burkolat kopórétegét teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt megemelni,
d. ha az útburkolat 70 §-át felbontják, az út pályaszerkezetét teljes szélességben újra kell építeni,
e. teljes szélességben újraépíteni, szükség esetén a szegélyt és a burkolatban lévő szerelvényeket megemelni,
f. az aszfaltbeton és az öntött-aszfalt szerkezetű közterületi burkolatok bontása során a technológiai előírásokat be kell tartani.
(9) Zöldterületen végzett bontások esetén a kivitelező köteles:
a. abban az esetben, ha a bontás a járda és az úttest szegélye között történik, a bontás teljes szélességében 30 cm mélységig teljes talajcserét végezni,
b. összefüggő park vagy zöldterület bontása esetén a bontás és anyagtárolás területén 30 cm mélységig teljes talajcserét végezni.
(10) A helyreállított burkolatot műszaki átadás-átvételi eljárás keretében kell átadni a tulajdonosának, függetlenül a teljes beruházási munkák állásától.
(11) Ha a közterület bontása miatt a helyreállítás befejezésétől számított 10 éven belül süllyedés vagy más, a bontásra vagy helyreállításra visszavezethető hiba keletkezik, az engedélyes köteles azt saját költségen kijavítani, a kijavításra garanciát vállalni. Ha a kötelezettségének felszólításra sem tesz eleget, úgy a közlekedési hatóság – a közút kezelőjének kérelmére – a süllyedés vagy hiba kijavítását rendelheti el. A halasztást nem tűrő javításokat az út kezelője az engedélyes költségére elvégezheti.
A beruházóra vonatkozó előírások
17. § A beruházó köteles:
a. a közterület szakszerű helyreállítását elvégezni, elvégeztetni,
b. az érintett terület lakóit a bontási munkák megkezdése előtt 8 nappal értesíteni a bontás kezdésének és a helyreállítás befejezésének várható időpontjáról,
c. forgalomterelés, forgalomkorlátozás esetén az út kezelőjének előírása alapján a lakosságot előzetesen tájékoztatni,
d. a vezeték bemérése érdekében az illetékes közműkezelő szervnél és a közterület kezelőjénél, valamint a Budapesti Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál a tervezett bontást bejelenteni, valamint a nyíltárkos bemérésről készült dokumentációt becsatolni.
A kivitelezőre vonatkozó előírások
18. § (1) A kivitelező a közterület bontását csak a kezelő engedélye birtokában kezdheti meg és a munkálatokat az abban foglaltak szerint végezheti el.
(2) A kivitelező köteles:
a. a közterület bontásával kapcsolatos kezelői hozzájárulást megkérni,
b. a kivitelezési munkák megkezdését megelőzően 3 munkanappal az engedélyezőt értesíteni,
c. a közút és a járda bontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt, a végleges helyreállításig, gondoskodni a forgalom szabályozásáról, a balesetveszély megelőzéséről és a folyamatos helyreállításáról,
d. gondoskodni a folyamatos munkavégzésről, a munkahely és a felvonulási terület tisztántartásáról, a növényzet védelméről,
e. a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan saját költségen elszállítani,
f. az érintett területen a szemétszállító jármű munkája zavartalanságát biztosítani vagy a kiesett hulladékgyűjtés költségét megtéríteni,
g. a munkaterületen lévő csapadékvíznyelő rácsokat letakarni, a munka befejezése után az aknákat felülvizsgálni és gondoskodni az eredeti helyreállításáról,
h. a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas állapotban tartani, a bekövetkező süllyedéseket azonnal kijavítani, illetve gondoskodik az eredeti állapotnak megfelelő forgalmi rend visszaállításáról,
i. a műszaki átadás-átvételi eljárás során az előírt tömörséget vizsgálati jegyzőkönyvvel bizonylatolni.
Üzemképtelen járművek közterületen történő tárolása
19. § (1) Közterületen üzemképtelen jármű közterület-használati engedély nélkül nem tárolható, az üzembentartó vagy tulajdonos (a továbbiakban: üzembentartó) az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles a közterületről 30 napon belül eltávolítani.
(2) Üzemképtelen jármű közterület-használati engedélyét az üzemben tartónak kell megkérni.
(3) Üzemképtelen jármű közterületen történő tárolására közterület-használati engedély a KRESZ-ben meghatározottakon túl legfeljebb 30 napra adható.
Parkolóhelyek üzemeltetése
20. § (1) Kizárólagos jogú parkolót bérelni csak fizető parkolókban lehet. A bérleti díj megfizetése után a parkoló útlezáró bakkal lezárható.
(2) Nem fizető parkoló csak az OTÉK-ban előírt az építmények rendeltetésszerű használatához szükséges – parkolóhely biztosítására bérelhető. Az így bérelt parkoló nem
jelölhető és semmilyen formában nem zárható le. A bérleti díjat a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.
(3) Az építési jogszabályban előírt létesítményhez szükséges parkolók közterületen is kiépíthetők. Amennyiben a parkoló saját telken belül nem kiépíthető, akkor annak közterületen történő kiépítését az önkormányzat részére történő befizetéssel meg kell váltani. A megváltási díjat a létesítmény használatba vételi engedély kiadásáig meg kell fizetni. A parkoló megváltása címén befizetett összeget az önkormányzat parkolók létesítésére fordítja. A megváltási díj összegét a 3. számú melléklet tartalmazza.
(4) A rendelet 3. számú mellékletében meghatározott parkoló megváltási díj kérelemre
maximum 50 % mértékben csökkenthető, illetve különös méltányolást érdemlő esetben
annak megfizetésétől az önkormányzat eltekinthet:
a) az önkormányzat szempontjából különösen fontos beruházás esetén vagy
b. kezdő vállalkozás esetén vagy
b) ha az építtető vállalja, hogy legalább 1 éven keresztül alkalmaz pályakezdő vagy tartós
munkanélküli szakképzett alkalmazottat vagy
c) az építtető olyan módon ellentételezi a megváltási díjat, amellyel az önkormányzat
tulajdonában vagyonnövekedést eredményez.
4. A
(4) bekezdésben meghatározott kérelem elbírálására a Vállalkozási-és
Környezetvédelmi Bizottság jogosult.
Ellenőrzés, az engedély, hozzájárulás nélküli használat következményei
21. § A közterület-használat szabályszerűségének ellenőrzéséről a jegyző gondoskodik.
22. § A közterület engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött, de engedély, hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő használata esetén a használót az engedélyező hatóság határidő kitűzésével felhívja a használat megszüntetésére, és a használó a közterület saját költségén, kártalanítási igény nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására.
23. § (1) Aki a közterületet, azok építményeit, berendezéseit és felszereléseit rendeltetésüktől eltérően, a közterületet az e rendeletben foglalt közterületi engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használ, felbont, a közutat a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül nem közlekedési célra igénybe veszi, a rendeletben szabályozott kötelezettségeket megszegi, szabálysértést követ el és 30.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki közterület helyreállítási kötelezettségének nem tesz eleget vagy azt bérleti szerződés vagy a közterület kezelőjének hozzájárulása nélkül használta és abban kárt okozott, köteles a helyreállítást elvégezni. Ha ezen kötelezettségének nem tesz eleget, a közterület kezelője az elkövető költségére elvégeztetheti.
(4) A közterület-felügyelő vagy ellenőrzésre jogosult más személy kezdeményezheti e rendelet 11. §-a alapján az engedély visszavonását.
III. Fejezet
24. § E rendelet alkalmazása szempontjából:
a. közterület: a közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló terület, amelyet rendeltetésének megfelelően bárki használhat, ideértve a közterületnek közútként szolgáló és a magánterületnek a közforgalom számára a tulajdonos (használó) által megnyitott és kijelölt részét, továbbá az a magánterület, amelyet azonos feltételekkel bárki használhat,
b. közterület használatra átadott része: minden olyan terület-kezelői és tulajdonosi jogoktól függetlenül – melyet a lakosság vagy annak egy meghatározott része korlátozás nélkül, szabadon használ vagy használhat. A terület nem jogi aktussal, hanem a tényleges használattal válik közterületté,
c. alkalmi vásár: néhány napos (maximum 20 nap), általában rendezvénnyel összekötött árusítás,
d. egyéb árucikk: játék, bazár, kegytárgy, virág, illetve egyéb idénycikk,
e. árusító és egyéb fülke (pavilon): 12 m2bruttó alapterületet meg nem haladó, bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy csoportosan telepített, környezetébe illeszkedő földszintes építmény, mely a talajjal nincs egybeépítve,
f. pavilon: szilárd térelemekkel határolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, huzamos emberi tartózkodásra alkalmas, 2 m2alapterületet meghaladó építmény,
g. kitelepült árusítás: közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, mely az üzlet homlokzati síkjától mért 2 métert nem haladhatja meg,
h. idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett, árusítóhelyre alapozott, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra – maximum 2 hónapi időtartamra -, eseményre szóló kereskedelmi, javító, szolgáltató tevékenység, ?
i. alkalmi és mozgó árusítás: az idényjellegű árusításhoz hasonló feltételek mellett, de annál lényegesen rövidebb időtartamra, szezonként legfeljebb egy alkalommal 1-30 napot meg nem haladó, mobil vagy hordozható berendezésből történő közterületi árusítási lehetőség,
j. mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusítóhely,
k. mozgóárusítás: a kereskedő vagy annak megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra szánt áruját, amely nem minősül mozgóboltnak (pl.: fagylaltos kocsi, utánfutó, kosár, stb.),
l. üzemképtelen jármű:
- hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező jármű, amely egyébként a közúti
forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt,
- baleset folytán megsérült és elhagyott jármű,
- műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan, mert roncs vagy sérült,
m. hirdető berendezésnek minősül: épület közterületből látható homlokzatán, tetőzetén, kerítésén vagy támfalán elhelyezett üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, védőtető (előtető) üzleti ernyőszerkezet, fényreklám, felirat, zászlórúd, cégér,
n. önálló hirdető berendezésnek minősül: az a reklámhordozó, mely közterületen, közhasználatú területen áll, illetve úttest- vagy járda fölé nyúlik, vagy úttartozékra rögzített (hirdetőoszlop, kirakat-szekrény, zászlórúd, átfeszített felirat, stb.),
o. út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók,
p. az út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát; a rézsút, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle,
q. az út területe: az út határai közötti terület,
r. közút kezelője: az önkormányzat, Magyar Állam (a Magyar Állam tulajdonában lévő közutak listája a 4. számú mellékletben szerepel)
25. § (1) E rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba, s ezzel egyidejűleg hatályát veszti a közterületek használatának, valamint a közúton végzett munkák engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 7/1997.(IX. 16.) számú önkormányzati rendelet.
(2) A rendelet előírásait kell alkalmazni a folyamatban lévő ügyek esetében is.
(3) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.