1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Budapest Főváros VI. kerület Terézváros Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre (a továbbiakban: helyiség) tekintet nélkül arra, hogy azok hol találhatók.

(2) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. és a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályait kell alkalmazni.

2. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítésével kapcsolatos tulajdonosi jogokat az Önkormányzat:

(2)² A Képviselő-testület, a Bizottság és a polgármester a feladatkörét a Polgármesteri Hivatal és külön megbízás alapján a Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: Vagyonkezelő Szervezet) közreműködésével látja el.

(3) Az elidegenítéssel kapcsolatos döntési jogkör gyakorlásának átruházása nem érinti a Képviselő-testület azon jogát, hogy bármelyik lakás vagy helyiség elidegenítésével kapcsolatban döntést hozzon.

3. § (1) A lakások és helyiségek közül nem idegeníthetők el azok, amelyek

4. § (1) Elidegenítésre azok a lakások és helyiségek jelölhetők ki, amelyek nem esnek a 3. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró ok alá. A kijelölés nem jelent elidegenítési kötelezettséget.⁵

(2) A Képviselő-testület jelöli ki elidegenítésre azokat a lakásokat és helyiségeket, amelyek nettó forgalmi értéke a 25 millió Ft egyedi értékhatárt meghaladja.

(3) A Bizottság jelöli ki elidegenítésre azokat a lakásokat és helyiségeket, amelyek nettó forgalmi értéke a 25 millió Ft egyedi értékhatárt nem haladja meg.

5. § (1) A lakások és helyiségek elidegenítésére irányuló javaslatot a gazdasági feladatokkal megbízott alpolgármester terjeszti elő a 4. § (2)-(3) bekezdése szerint kijelölésre jogosult szervhez.

6. § (1)⁶ Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakás elidegenítéséről a vételár meghatározásával egyidejűleg dönt a tulajdonosi jogok gyakorlója

(2)⁷ Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakást a szakvéleménnyel meghatározott helyi forgalmi érték figyelembe vételével kell az elővásárlásra jogosult részére megvételre felajánlani.

(3) Az elidegenítésre kijelölt, az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlási joggal nem érintett lakást a versenyeztetési eljáráson⁸ kialakult legmagasabb ajánlat alapján kell

7. § (1) Bérlőnek küldött eladási ajánlatnak tartalmaznia kell:

(2) Az ajánlatban a bérlő figyelmét fel kell hívni, hogy:

(3) Ha a bérlő hozzájárult, hogy egyenesági rokona vagy örökbefogadott gyermeke vásárolja meg a lakást, de a vásárlásra vonatkozó kérelmet a bérlő haláláig nem nyújtották be, az említett személy akkor vásárolhatja meg a lakást ha egyébként a lakásbérleti jog folytatására való jogosultságát elismernék.

(4) Az önkormányzat oldalán az ajánlati kötöttség határideje: az ajánlat kézhezvételét követő naptól számított 60 nap.

(5) Ha az ajánlat címzettje az önkormányzat ajánlatában foglaltakat nem fogadja el, az ajánlat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti a polgármestertől annak felülvizsgálatát. Az ajánlat felülvizsgálata iránti kérelemről a polgármester 30 napon belül dönt.

(6) Ha az önkormányzat ajánlatát a jogosult elfogadja, az elfogadástól számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni.

8. § Ha az elidegenítésre kijelölt, vételre felajánlott lakást a 6. §-ban felsorolt személyek nem vásárolják meg, vagy a lakás üres, harmadik személy (a továbbiakban: kívülálló) részére a versenyeztetési eljáráson¹⁰ kialakított helyi forgalmi értéken lehet értékesíteni.

9. § Annak a bérlőnek a lakását aki nyugdíjas vagy a külön jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű, rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződése fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. (Ltv. 50. §)

10. § (1)¹¹ Az elidegenítésre kijelölt lakás vételárát az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakás kivételével a beköltözhető forgalmi érték alapján versenyeztetési eljáráson¹² kell kialakítani.

(2) A lakás beköltözhető forgalmi értékét az Ltv. 52. §-ában foglaltak figyelembevételével, ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell meghatározni.

(3) Az Ltv. 52. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során nem lehet figyelembe venni azoknak a munkáknak az értékét, amelyek elvégzése jogszabály, vagy a bérbeadóval kötött megállapodás alapján a bérlő kötelezettsége.

11. § (1)¹³ Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakás vételára a szakvéleménnyel kialakított forgalmi értékének a 75 %-a.

(2) Ha a lakást az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult a 6. § (2) bekezdésében foglalt felajánlás alapján nem vásárolja meg, a versenyeztetési eljáráson¹⁴ kialakult vételáron kívülálló részére értékesíthető.

12. § (1) Ha a lakást az Ltv. 49. §-a szerinti elővásárlásra jogosult vásárolja meg az adásvételi szerződés megkötésekor a vételár 20 %-át egyösszegben, a fennmaradó vételár hátralékot 15 év alatt havi egyenlő részletekben kell megfizetni.

(2) Ha a vételár 20 %-án felüli részét a vevő egyösszegben fizeti meg 15 % vételár engedmény illeti meg.

(3) Ha a vevő a teljes vételár hátralékot a szerződésben rögzített határidőn belül fizeti meg, a még fennálló tartozásból 15 % engedményt kell adni.

(4) Azok a bérlők, akik az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeiről szóló 15/2006. (III.21.) ök. rendelet 3. § (2) bekezdése alapján szociális bérletre jogosultak, kérelmükre a vételár 5 %-ának befizetésével köthetnek részletfizetésre adásvételi szerződést.

(5)¹⁶ Az Önkormányzat a szerződés megkötésekor a vételár hátralékra a szerződéskötés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat mértékével egyező kamatot köt ki.

(6) A vételár részlet késedelmes megfizetése esetén a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

13. § (1) Az elidegenítésre kijelölt helyiséget versenyeztetési eljárás¹⁷ útján lehet értékesíteni.

(2) Az elidegenítésre kijelölt helyiséget a versenyeztetési eljáráson¹⁸ kialakult legmagasabb ajánlat alapján kell a bérlő (bérlőtársak) részére megvételre felajánlani. Az ajánlat tartalmára és az ajánlati kötöttség idejére a 7. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Ha az elidegenítésre kijelölt, vételre felajánlott helyiséget a bérlő (bérlőtárs) nem vásárolja meg, vagy a helyiség üres, a versenyeztetési eljáráson¹⁹ kialakult helyi forgalmi értéken kívülálló részére értékesíthető.

14. § (1) Az elidegenítésre kijelölt helyiség vételárát a beköltözhető forgalmi értéke alapján versenyeztetési eljáráson²⁰ kell kialakítani. A helyiség beköltözhető forgalmi értékének meghatározására a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vételár a helyiség versenyeztetési eljáráson²¹ kialakított helyi forgalmi értékének 100 %-a.

(3) A versenyeztetési eljáráson²² a minimum ár²³ a helyiség beköltözhető forgalmi értéke, a vételár az árverés nyertese által ajánlott összeg.

15. § (1) Ha a helyiséget az Ltv. 58. §-a szerinti elővásárlásra jogosult részletfizetéssel vásárolja meg, a szerződéskötéskor a vételár 50 %-át a teljes vételár ÁFA összegével egyösszegben, a fennmaradó vételárhátralékot 12 hónap alatt, havi egyenlő részletekben kell megfizetni. A kamat mértéke: a szerződéskötéskor érvényes jegybanki alapkamat.

(2) A vételárrészlet késedelmes megfizetése esetén a Ptk. késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. § (1)²⁵ Az Ltv. 49. § (1) bekezdése szerinti elővásárlási joggal érintett lakás kivételével a bérleti joggal érintett, valamint az üres lakás és helyiség elidegenítésére versenyeztetési eljárást kell lefolytatni a tulajdonos döntése szerint árverés (versenytárgyalás) vagy pályázat formájában. Pályázat kiírása esetén az Önkormányzat tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodás és rendelkezés szabályairól szóló 24/2013. (VI. 27.) önkormányzati rendelet mellékletét képező Versenyeztetési Szabályzatban meghatározott eljárást kell alkalmazni.

(2) Az árverési feltételeket (a továbbiakban: kiírás) a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálatán 14 napra ki kell függeszteni, lehetőség szerint az önkormányzat kiadványaiban, valamint a honlapján közzé kell tenni.

(3) A kiírásnak tartalmaznia kell:

(4) Az árverés nyilvános, azon minden természetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet.

(5) Az árverésre közjegyző közreműködése igénybe vehető.

(6) A kikiáltási ár az ingatlanforgalmi szakvélemény alapján meghatározott beköltözhető forgalmi érték. Ha a kiíró előírja, az árverésen résztvevők a kiírásban szereplő forgalmi érték 10 %-át készpénzben az árverés megkezdése előtt biztosítékként kötelesek megfizetni. Az árverést követően - a nyertes és a második legmagasabb ajánlatot tevő kivételével - a biztosíték összegét három munkanapon belül vissza kell fizetni. A biztosíték összege a vételárba beszámít.

(7)²⁶ Az Ltv. 49. § (1) valamint az 58. § (1) bekezdése szerinti elővásárlásra jogosult lakásának illetőleg helyiségének kivételével a vételárat egyösszegben készpénzben kell megfizetni, az árveréstől számított 45 napon belül. Az adásvételi szerződést ugyanezen határidőn belül kell írásba foglalni. A vételárból kedvezmény vagy engedmény nem adható.

(8) Ha az árverés nyertese önhibájából 45 napon belül a vételárat nem fizeti meg és az adásvételi szerződést nem köti meg, elveszíti a szerződéskötésre való jogát és a biztosíték összegét, kivéve a bérleti joggal érintett lakás és helyiség esetében.

(9) Ha a nyertes a szerződéskötést elmulasztja, a soron következő árverési vevővel lehet a szerződést megkötni.

(10) Ha az elővásárlásra jogosult nem él az elővásárlási jogával és a szerződéskötést elmulasztja, a legmagasabb ajánlatot tevő árverési vevővel lehet a szerződést megkötni.

(11) Bérleti joggal érintett lakás és helyiség kivételével az árverés eredménytelenség esetén a döntést követő 3 hónapon belül megismételhető és a kikiáltási ár 10 %-kal csökkenthető. Három hónapon túl, ha az árverés eredménytelen volt az ingatlan hasznosításáról a hatáskörrel rendelkező szerv dönt.

(11a) (12)²⁷ Az árverésen²⁸ a kikiáltási ár a lakás beköltözhető forgalmi értéke, a vételár az árverés nyertese által ajánlott összeg

17. § (1) Az üres lakás és helyiség árverésen történő elidegenítésétől akkor lehet eltekinteni, ha:

(2) A lakás, illetve helyiség vételárát a hatáskörrel rendelkező szerv határozza meg az ingatlanforgalmi szakvélemény alapján.

(3) A lakások és helyiségek vételárát egyösszegben kell megfizetni.

18. § (1) Az adásvételi szerződésben rögzíteni kell a vételárat. A vételár megfizetésére és a vételárból adott kedvezményre, engedményre vonatkozó, e rendeletben meghatározott feltételeket, valamint a vevővel a vételár megfizetéséről létrejött megállapodást.

(2) A szerződésben a vételár hátralék összegéig, annak biztosítékaként ki kell kötni a jelzálogjognak és a vételár hátralék teljes megfizetéséig fennálló elidegenítési, terhelési tilalomnak az önkormányzat javára történő ingatlannyilvántartási bejegyeztetését. A szerződést előkészítő köteles gondoskodni az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésről. Az adásvételi szerződést a polgármester vagy az általa megbízott írja alá.

(3) A helyi forgalmi érték 50 %-a mértékéig a polgármester a jelzáloggal terhelt ingatlan további megterhelését engedélyezheti, ha a pénzintézeti hitelt vagy a munkáltatói kölcsönt a lakás felújítására, komfortfokozatának növelésére vagy a lakás bővítésére, illetve - a bérlőkre vonatkozó részletfizetési kedvezmény igénybevétele esetén - a még fennmaradt vételárhátralék kifizetésére veszik igénybe.

19. § (1) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználása során az Ltv. 62-64. § rendelkezéseit kell figyelembe venni.

(2) A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait az Önkormányzat 13/2010. (IV. 29.) rendelete szabályozza.

20. § (1) Ez a rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.