BEVEZETŐ

Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 53. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva jelen rendeletben határozza meg az Önkormányzat és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ).

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) A Képviselő-testület és szervei számára Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény rendelkezéseit, valamint az egyéb jogszabályokban megállapított hatásköri, szervezeti és működési szabályokat az önkormányzat működési területén e rendeletben előírtakkal együtt kell alkalmazni.

(2) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Mátraszőlős Község Önkormányzata

(továbbiakban Önkormányzat).

(3) Az Önkormányzat székhelye: 3068 Mátraszőlős, Kossuth tér 15.

(4) Az Önkormányzat működési területe: Mátraszőlős közigazgatási területe.

(5) A képviselő-testület hivatala: Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(7) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő képviselő és 1 fő polgármester. A képviselőtestületi tagok nevét, lakcímét a 1. számú függelék tartalmazza. A képviselői eskü szövegét a 1. számú melléklet tartalmazza.

(8) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

(9) A helyi népszavazás, eljárását, egyes feltételeit külön rendelet állapítja meg.

(10) Az önkormányzati helyi kitüntetések és elismerő címek alapításának és adományozásának szabályait külön rendelet rögzíti.

(11) Az Önkormányzat vagyonát a jegyző egységes nyilvántartásba veszi. A vagyonnal való gazdálkodást a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

(12) Az Önkormányzat társulási kapcsolatainak felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

II. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATA ÉS HATÁSKÖRE

2. §

(1) Mátraszőlős Község Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széleskörű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom gyakorlásáról.

(2) Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselőtestületet illetik meg. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

(3) A Képviselő-testület polgármesterre átruházott hatásköreit az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(4) Az Önkormányzat működésével kapcsolatos feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, Közös Hivatal, jegyző, aljegyző, ügyrendi bizottság és társulásai.

(5) Az Önkormányzat belső ellenőrzését megbízás alapján látja el. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni.

(6) A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó

- szakmai tevékenységgel összefüggő és

- gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

(7) A szakmai ellenőrzések éves ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az

intézményi munkaterv melléklete.

3. §

A települési önkormányzat képviselő-testületének törvények által előírt kötelező önkormányzati közszolgáltatási feladatkörét az 4. melléklet tartalmazza

III. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE

4. §

(1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évi 6 alkalommal rendes ülést tart.

(2) A Képviselő-testület a lakosság részére évente egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatás időpontját és napirendjét, helyének megjelölésével együtt az ülés előtt legalább 5 nappal nyilvánosságra kell hozni.

5. §

(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester, távollétében az alpolgármesterek, mindhármuk egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) Az önkormányzati munka társadalmi kontrolljának megvalósítása céljából a polgármester az ülések idejéről, helyéről, a nyilvánosan tárgyalandó napirendekről az ülést megelőzően, a meghívó kifüggesztésével a lakosságot értesíti az önkormányzat hirdetőtábláján az ülés előtt három nappal.

(3) A meghívónak tartalmaznia kell:

a) az ülés helyét, időpontját

b) a napirendi pontokat és az előterjesztő nevét

c) az írásos előterjesztést, tájékozatót teljes szöveggel és mellékletekkel

d) a tanácskozási jog külön feltüntetését.

(4) A tanácskozási joggal meghívott, az őt érintő napirend írásos előterjesztését, tájékoztatót kapja kézhez.

(5) A testületi ülésre szóló meghívót a polgármester írja alá.

(6) A meghívót és az előterjesztéseket úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők 3 naptári nappal az ülés előtt megkapják.

(7) Halasztást nem tűrő esetben a polgármester a képviselő-testület ülését rövid úton is összehívhatja. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető.

(8) Meghívottként tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendjéhez kapcsolódóan:

a./ a háziorvost, védőnőt,

b./ a lelkipásztort,

c./ a körzeti megbízottat,

d./ az országgyűlési képviselőt,

e./ a Mátraszőlősi székhelyű, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőit,

f./ a megyei kormányhivatal képviselőjét.

(9) Határozatképtelenség esetén a polgármester 8 napon belül, rövid úton újabb ülést hív össze.

A képviselő-testület tanácskozási rendje

6. §

(1) A képviselő-testületi ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármesterek mindhármuk egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök vezeti. Az ülést vezető feladata a tanácskozás rendjének zavartalan biztosítása.

(2) A polgármester a napirendek sorrendje szerint minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során

1. az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet

2. az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester megvonja a szót a felszólalótól.

(4) A hozzászólások közben más képviselő, vagy jelenlévő hozzászólásának nincs helye.

(5) A testületi ülésen a jegyző a határozathozatal előtt bármikor felszólalhat. A jegyző törvényességi észrevételeit bármikor megteheti.

(6) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben a képviselő bármikor szót kérhet. Az ügyrendi javaslatok felett a képviselő-testület vita nélkül dönt.

(7) A képviselő-testület nyilvános ülésén a meghívottak a polgármester engedélyével kaphatnak szót.

A meghívottak részére – amennyiben a képviselők által feltett kérdésre, vagy előterjesztés kapcsán kívánnak hozzászólni – a hozzászólás jogát biztosítani kell. A polgármester a hozzászólás időtartamát meghatározhatja.

A meghívottak előterjesztéshez kapcsolódó hozzászólása szervezetenként egy főre korlátozódik.

 (8) A polgármester a rend fenntartása érdekében figyelmeztetésben részesítheti azt a képviselőt, aki az SZMSZ-ben foglaltakat nem tartja be.

(9) A polgármester rendreutasíthatja azt a képviselő-testületi tagot, aki a testületi ülés rendjét zavaró magatartást tanúsít.

(10) A polgármester a meghívott személyek közül figyelmeztetheti azt, aki a számára biztosított időtartamon túl sem fejezi be hozzászólását, ill. a hozzászólásban a napirend tárgyától eltér, amennyiben utóbbira külön engedélyt nem kapott.

(11) A polgármester rendreutasíthatja azt a meghívott, vagy érdeklődő személyt, akit figyelmeztetésben részesített, továbbá aki képviselő-testületi üléshez méltatlan magatartást tanúsított.

Rendreutasítás esetén – az arra okot adó magatartás jellegétől, súlyától és körülményétől függően – javaslatot tehet a képviselő-testületnek az ülésről való kizárására. A Testület a kérdésben vita nélkül, szótöbbséggel határoz.

(12) Ismételt rendreutasítás után a képviselő-testület dönthet arról, hogy a rendbontó meghatározott ideig a képviselő-testületi üléseket nem látogathatja.

(15) A képviselő-testület döntése alapján a polgármester tartós rendzavarás vagy a vita folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében elnapolhatja az ülést.

(16) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vitába szállni nem lehet.

 (17) Zárt ülés keretében tárgyalandó napirendet a képviselő-testület ülésén nyilvánosan tárgyalt napirendek után, utolsóként kell tárgyalni.

A tanácskozás menete

7. §

(1) A polgármester megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, majd előterjeszti a napirend tervezetét, indokolja, ha ez a meghívóban foglaltaktól eltér.

(2) Ülésének napirendjéről a képviselő-testület dönt.

(3) Az írásbeli interpellációt, írásbeli kérdést, írásbeli bejelentést a képviselő-testületi rendes ülést megelőzően kell benyújtani úgy hogy az 2 nappal az ülés előtt megérkezzen.

(4) A napirendek megtárgyalása után egyéb közügyekben a képviselői írásbeli interpellációra, írásbeli bejelentésre, írásbeli kérdésre kerülhet sor.

(5) Az írásbeli interpelláció, írásbeli kérdés, írásbeli bejelentés szóbeli ismertetés időtartama egy-egy képviselő esetében összesen az 3 percet nem haladhatja meg.

(6) Az írásbeli interpellációkra, írásbeli kérdésekre, írásbeli bejelentésekre szóban, vagy 30 napon belül írásban kell érdemi választ adni. A válasz elfogadásáról először az interpelláló nyilatkozik, majd ha azt nem fogadja el, a képviselő-testület annak elfogadásáról dönt, egyszerű szótöbbséggel.

(7) Amennyiben a megkérdezett írásbeli választ ad, az interpelláló a következő testületi ülésen nyilatkozik a válasz elfogadásáról. Amennyiben a választ nem fogadja el, úgy a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel határoz az elfogadás kérdésében.

(8) Ugyanabban a kérdésben, a továbbiakban interpellációnak, bejelentésnek, kérdés felvetésnek helye nincs, kivéve, ha új tény merül fel.

(9) Az írásbeli előterjesztést az előadó a vita előtt szóban kiegészítheti.

(10) Testületi tagok, tanácskozási joggal meghívottak a napirendekkel kapcsolatban kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt válaszolni kell.

(11) A polgármester a vitában elhangzottakat összefoglalja, és az előterjesztésben szereplő, valamint a vita során elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy előbb a vita során elhangzott módosító és kiegészítő, majd az előterjesztésben szerepelő határozati javaslatok felett kell dönteni.

(12) Testületi határozattal eldöntött ügyet új tényállási elem felmerülése esetén újra kell tárgyalni, amennyiben az ügy még nem évült el. Az újra tárgyalásra legkésőbb az új tényállási elem bejelentésétől számított második testületi ülésen kerül sor.

(13) A testületi ülés időtartama a tárgyilagos munka és az érdemi döntések érdekében, esetenként a 2 órás tárgyalási időtartamot nem haladhatja meg. Amennyiben ez idő alatt a testületi ülés nem zárul le a képviselő-testület dönt a következő ülés időpontjáról.

Különös szabályozás a közmeghallgatásra

8. §

(1) A közmeghallgatáson a települési képviselőkön és a meghívottakon túl kizárólag közérdekű témában a jelenlévő érdeklődők is szót kapnak a polgármestertől.

(2) A közérdekű hozzászólás (panasz, kérdés, javaslat, kritika stb.) időtartama személyenként

- - első alkalommal max. 5 perc

- - második alkalommal max. 3 perc.

(3) Valamennyi hozzászóló további 2 perc időtartamban reagálhat az adott válaszra.

(4) A meghívót a közmeghallgatás tervezett időpontját 5 nappal megelőzően ki kell függeszteni az önkormányzat hirdetőtábláján.

(5) A közmeghallgatást a Művelődési Házban kell megtartani.

A döntéshozatal módja

9. §

(1) A Képviselő-testület döntéseit a (2) bekezdésben foglaltak kivételével, egyszerű szótöbbséggel hozza.

(2) Minősített többség szükséges az Mötv. 50. § (1) -ban meghatározott esetekben, továbbá

a) az Mötv. 42. § szerinti esetekben

b) polgármester elleni fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása ügyében

c) hitelfelvételhez, kötvénykibocsátáshoz 5 millió Ft értékhatár felett.

(3) Minősített többséghez legalább négy egybehangzó szavazat szükséges.

(4) Ha a szavazás során szavazategyenlőség áll elő, azt úgy kell tekinteni, hogy képviselőtestület nem támogatta a javaslatot, azonban ha bármelyik képviselő kéri a szavazást meg kell ismételni.

10. §

(1) A képviselő-testület – a titkos szavazás elrendelését, valamint a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve – döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza. A nyílt szavazás eredményét az ülést vezető állapítja meg.

(2) Választási, vezetői megbízási, felmentési ügyekben a képviselő-testület titkos szavazással dönt, melyet az Ügyrendi Bizottság bonyolít le.

(3) A titkos szavazást bármelyik képviselő indítványozhatja, erről a képviselő-testület vita nélkül dönt. A szavazás időtartamára a polgármester szünetet rendel el. A titkos szavazás során a szavazólapot borítékban helyezik el a képviselők, majd a szavazólapot tartalmazó borítékot az azok gyűjtésére szolgáló urnába dobják. A szavazás eredményéről – az urna bontását és a szavazatok összesítését követően – az Ügyrendi Bizottság elnöke tájékoztatja a polgármestert, aki ismerteti a döntést.

(4) A képviselő-testület név szerinti szavazást is elrendelhet, erre bármelyik képviselő javaslatot tehet.

(5) Névszerinti szavazáskor a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselő-testület tagjainak nevét, akik ezt követően szavaznak.

11. §

(1) A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a képviselő-testületi ülés helyét, idejét

b) megjelent testületi tagok nevét, távolmaradt testületi tagok nevét, tanácskozási joggal jelenlevők nevét, az ülésről eltávozott képviselők nevét, eltávozásának és visszaérkezésének idejét

c) a javasolt és elfogadott napirendi pontokat

d) előterjesztők és a felszólalók nevét, rövid hozzászólását, szavazás számszerű, ill. névszerinti eredményét

e) interpellációkat, bejelentéseket, kérdéseket, válaszokat

f) rendeletek szó szerinti szövegét - külön mellékletben

g) személyi ügy érintettjének nyilatkozatát

h) jegyzőkönyvet aláírók aláírását (polgármester, jegyző)

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni és azt elkülönítetten kell kezelni.

(3) A jegyzőkönyv elkészítésének megkönnyítésére a nyilvános ülésről hangfelvétel készülhet.

(4) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyv első példányának, az előterjesztéseknek, az ülés jelenléti ívének, meghívójának, valamint az ülésről készült hangfelvétel megőrzéséről.

Gondoskodik továbbá a jegyzőkönyvek és azok mellékleteinek évenként történő beköttetéséről.

(5) A jegyzőkönyvi határozatot tartalmazó kivonatot 15 munkanapon belül meg kell küldeni az érintetteknek.

(6) A képviselő-testület rendeleteinek és határozatainak nyilvántartásáról a jegyző gondoskodik.

(7) Az Önkormányzat hirdetőtábláján közzé kell tenni a képviselőtestület fontosabb döntéseit. A választópolgárok a Közös Hivatalban megtekinthetik a képviselő-testület előterjesztéseit, döntéseit, jegyzőkönyveit.

(8) A közérdekű adat megismerésére irányuló kérést önkormányzati ügy esetén a polgármester, államigazgatási ügy esetén a jegyző teljesíti.

(9) Zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell a külön törvény szerinti közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét. Az eljárásra az 2011. évi CXII. tv. 26-27. §-ában foglaltak az irányadók.

(10) Amennyiben az érintett beleegyezésétől függ a zárt ülés tartása, úgy a jegyző az ülés előtt írásban nyilatkoztatja az érintettet, hogy beleegyezik-e a nyilvános tárgyalásba.

(11) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.

(12) A képviselő-testület határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről a Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.

13) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben meghatározott személyek vehetnek rész.

IV. Fejezet

A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ

12. §

 (1) A települési képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a polgármesternek átruházott önkormányzati hatáskörben hozott döntését.

(2) A települési képviselő a döntést igénylő ügyekben a képviselő-testület Hivatalától a képviselői munkához szükséges tájékoztatást a polgármester vagy a jegyző tudtával kérheti, előre egyeztetett időpontban. A tájékoztatást írásban kell, 30 napon beül megadni.

(4) A közérdekű bejelentés, javaslat, panasz ügyében érdeklődő képviselő részére az ügyben keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét biztosítani kell. Amennyiben jogszabály erre lehetőséget biztosít, az iratokról másolat kérhető. Kivételt képeznek az államigazgatási egyedi hatósági ügyben keletkezett iratok.

13. §

(1) A képviselők kötelesek tevékenyen részt venni a testületi ülések döntés-előkészítő munkájában, testületi felkérés alapján eseti bizottsági ülések előkészítésében, meghatározott célvizsgálatokban.

(2) A megválasztásától, majd minden év január 1-jétől számított 30 napon belül a jogszabálynak megfelelő tartalommal vagyonnyilatkozatot köteles tenni, melyhez csatolja a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatát;

(3) Eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által szervezett képzésen.

(4) A képviselő köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi Mátraszőlős

Község közéleti tevékenységére.

(5) A képviselő a vita megkezdése előtt szóban vagy írásban köteles a polgármesternek jelezni elfogultságát az ügyben.

(6) Köteles a köztartozásmentes adózói adatbázisba való felvételének megtörténtéről, valamint az adatbázisba való felvételről szóló dokumentumokat a jegyzőnek leadni.

V. Fejezet

A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGA, JOGÁLLÁSA, FELADATAI

14. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzati munka segítésére egy 3 fős állandó bizottságot hoz létre Ügyrendi Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) elnevezéssel, valamint 7 fős Szociális Bizottságot hoz létre. A Bizottság tagjainak nevét, a Bizottság elérhetőségét a 2. sz. függelék tartalmazza.

(2) A Bizottság működéséhez szükséges feltételeket a jegyző biztosítja.

(3) A Bizottságot az elnök hívja össze. Össze kell hívni a Bizottságot a polgármester indítványára, a képviselő-testület határozatára, vagy 2 tag indítványára. A Bizottság szükség szerint tartja üléseit.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert.

(5) A Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet az elnök és az általa felkért bizottsági tag hitelesít. Jegyzőkönyvbe kell foglalni a Bizottság képviselő-testülethez kapcsolódó döntés-előkészítési, végrehajtási feladatkörben, valamint önkormányzati hatósági jogkörben hozott határozatait. A határozathozatalra a képviselő-testületre vonatkozó szabályok az irányadóak.

15. §

Az Ügyrendi Bizottság

a) megvizsgálja a képviselő-testületi tagok összeférhetetlenségi ügyeit, amennyiben azt a tagok önkéntes bejelentéssel nem jelzik

b) figyelemmel kíséri az SZMSZ rendelkezéseinek betartását az Önkormányzat szerveinél

c) tájékoztatást kér a jegyzőtől a közérdekű bejelentések, panaszok, javaslatok intézéséről

d) az Önkormányzat szerveinek belső szervezeti felépítésére javaslatot tehet

e) javasolhatja a polgármesternek a képviselő-testület összehívását

f) hatályos önkormányzati rendelet módosítására, szabálytalan életviszonyok önkormányzati szabályozására (rendelet-alkotásra) javaslatot tehet, valamint tervezetet dolgozhat ki és terjeszthet a képviselő-testület elé

g) a Bizottság végzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatának vizsgálatát, azokat nyilvántartja és ellenőrzi. A vagyonnyilatkozatokat zárt borítékban a

Közös Hivatal személyi anyagokat tartalmazó páncélszekrényében helyezi el a jegyző. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás rendjét az 5. számú melléklet tartalmazza

h) kezdeményezésére meghallgatja a lobbistát

i) titkos szavazás esetén közreműködik a szavazás lebonyolításában, megszámolja a szavazatokat és ismerteti a szavazás eredményét.

VI. Fejezet

A POLGÁRMESTER

16. §

(1) A polgármester tisztségét főállásban látja el. A polgármester feladatait és hatáskörét az Mötv. 67. §-a, valamint a rá vonatkozó egyéb jogszabályok, ill. a képviselőtestület állapítja meg.

(2) A Polgármester a Képviselő-testület előtt a Képviselő-testület által átruházott hatáskörben ellátott feladatairól, meghozott döntéseiről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(3) A polgármester fogadóóráját a jegyzővel közösen tartja minden hónap harmadik csütörtökén 10:00-11:00-ig a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalban.

AZ ALPOLGÁRMESTER

17. §

(1) A képviselő-testület megbízatásának időtartamára – a polgármester javaslatára – 2 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ tagjai sorából. Az alpolgármesterek segíti a polgármestert feladatai ellátásában, valamint ellát egyéb önkormányzati feladatot.

(2) A polgármestert tartós (1 hónapot meghaladó) távolléte esetén az alpolgármesterek helyettesítik a polgármester rendelkezése szerint.

(3) A polgármester a rendeletben meghatározott feladatokon túl konkrét feladatok ellátásával bízhatja meg az alpolgármestereket.

VII. Fejezet

A JEGYZŐ, ALJEGYZŐ

18. §

(1) A jegyző az Mötv. 81. §-ban foglaltaknak megfelelően ellátja mindazon feladatokat, amelyeket az Mötv. és más jogszabály hatáskörébe utal.

(2) A jegyző az aljegyző útján a polgármesterek irányításával vezeti a Közös Hivatalt. A Közös Hivatal köztisztviselői felett – az Mötv.-ben foglalt előírások betartásával – gyakorolja a munkáltatói jogokat. A köztisztviselők kinevezéséhez, felmentéséhez a Közös Hivatal Székhelyén a polgármester egyetértése szükséges. A polgármesternek címzett, konkrét államigazgatási hatósági ügyben – távollétében – helyettesíti a polgármestert.

(3) Az aljegyző minden hónap első csütörtökén 10.00 – 11.00 óráig Cserhátszentivánon, fogadóórát tart.

(4) A jegyző fogadóóráját a polgármesterre közösen tartja minden hónap harmadik csütörtökén 10:00-11:00-ig a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalban.

(5) A jegyzőt az aljegyző helyettesíti, az aljegyzőt – ideiglenes akadályoztatása esetén - a Közös Hivatal általa megbízott dolgozója helyettesíti.

VIII. Fejezet

A KÖZÖS HIVATAL

19. §

(1) A képviselő-testület az Önkormányzat működésével, valamint államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására

Közös Hivatalt hoz létre.

(2) A Közös Hivatal belső szervezetét, létszámát a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A Közös Hivatal részére megállapított létszámmal, az illetménnyel az Mötv. előírásainak és e rendeletben foglaltaknak figyelembe vételével a jegyző gazdálkodik. A Közös Hivatal önálló költségvetési szerv és jogi személy.

(4) A Közös Hivatal egységes hivatalként működik. A Közös Hivatali megállapodást a 3. sz. függelék tartalmazza.

IX. Fejezet

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETALKOTÁS

20. §

(1) Rendelet alkotását kezdeményezheti:

- polgármester

- alpolgármesterek

- önkormányzati képviselő

- Bizottság

- helyi társadalmi szervezet vezetője

- jegyző

(2) Rendelet alkotására irányuló kezdeményezést a jegyző útján a polgármesterhez írásban kell benyújtani, mely tartalmazza a rendeletalkotás célját, szükségességének indokait és a szabályozás főbb elemeit. A polgármester a kezdeményezést, majd a tervezetet legkésőbb

60 napon belül a képviselő-testület elé terjeszti.

(3) A rendelet-tervezet elkészítése minden esetben a jegyző feladata.

21. §

(1) A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

(2) A rendeletet a jegyző és a polgármester írja alá.

(3) Kihirdetésről és a közzétételről a jegyző gondoskodik. A rendelet kihirdetésének időpontja a közszemlére tétel – a rendelet egy példányának a Közös Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztésének – napja.

 (4) Az Önkormányzat hatályos rendeleteiről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza a rendelet számát, tárgyát, meghozatalának és kihirdetésének időpontját.

ÖNKORMÁNYZATI HATÁROZATHOZATAL

22. §

(1) A képviselő-testület működése során normatív, hatósági és egyéb határozatokat hoz.

(2) A normatív határozatokat a rendeletek kihirdetésére vonatkozó szabályok szerint kell közzétenni.

(3) A normatív és hatósági határozatok külön-külön, naptári év elejétől kezdődően, folyamatos sorszámmal látandók el. A határozat tartalmazza a döntés végrehajtásának határidejét és felelősét.

(4) A képviselő-testület egyéb határozatait számozás nélkül, jegyzőkönyvi rögzítéssel kell nyilvántartani. A képviselő-testület számozás nélküli határozatot hoz a napirend elfogadásáról, ügyrendi kérdésekben, név szerinti szavazás elrendelése kérdésében, képviselői kérdésre, interpellációra adott válasz elfogadása tárgyában. Az önkormányzati gazdálkodás

XI. Fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZATI GAZDÁLKODÁS

23. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodására az államháztartási törvényben és az Mötv. 111-115. §-ában foglaltak az irányadóak.

(2) A képviselő-testület gazdasági programját az Mötv. 116. §-ában foglalt szabályok alapján készíti el.

24. §

(1) A képviselő-testület az önkormányzat költségvetéséről rendeletet alkot. A költségvetés részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A költségvetési rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

25. §

A polgármester az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő kérdésekben jelen szabályzatban, valamint a költségvetési rendeletben foglaltak alapján köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodást.

26. §

(1) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolóról rendeleti formában dönt. A költségvetés részletes szabályait az államháztartási törvény, a finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg.

(2) A zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

27. §

(1) Az önkormányzat gazdálkodási feladatainak adminisztrációját a képviselő-testület hivatala útján látja el. E körben különösen:

a) a Pénzügyminisztérium által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékozatót, a költségvetési beszámolót, a pénzforgalmi jelentést és mindezeket megküldi a Magyar Államkincstár részére.

b) Beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

c) Gyakorolja az önkormányzat által működtetett intézmény tekintetében a bérgazdálkodási jogkört,

d) Gondoskodik az önkormányzat által működtetett intézmények pénzellátásáról,

e) Biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, kialakítja számlarendjét,

f) Az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül gondoskodik az önkormányzat tartozásainak és az intézmény működési kiadásainak kiegyenlítéséről, teljesítéséről.

(2) A kormányzati funkciók megnevezését és felsorolását a 6. melléklet tartalmazza

XI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §

(1) Az SZMSZ a megalkotásáról szóló rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Mátraszőlős Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2015 (III.02.) önkormányzati rendelete Mátraszőlős KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA ÉS SZERVEI SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

(3) Az SZMSZ-t a Közös Hivatalban, lehet megtekinteni.

(4) A függelékek naprakészen tartásáról a jegyző gondoskodik.

29. §

1. Rendelet mellékletei

1. Az Eskü szövege 1. számú melléklet

2. Az Önkormányzat társulásai 2. számú melléklet

3. A képviselő-testület polgármesterre átruházott önkormányzati hatáskörei 3. számú melléklet

4. Mátraszőlős Község Önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai 4. számú melléklet

5. A polgármesteri és képviselői vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárásról 5. számú melléklet

6. A Mátraszőlős Község Önkormányzata alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása 6. számú melléklet

g) Mátraszőlős Község Önkormányzat Közbeszerzési Szabályzata 7. számú melléklet

2. Rendelet függelékei

1. A Képviselő-testületi tagok neve 1. számú függelék

2. Az Ügyrendi Bizottság és a Szociális Bizottság tagjainak neve 2. számú függelék

3. A Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatal megállapodása 3. számú függelék

Mátraszőlős, 2016. február 15.

Tóth Gyula                                                                                        Dr. Turza Csaba József

polgármester                                                                                                 jegyző