Mátraszőlős Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1.§ A rendelet célja Mátraszőlős község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint a településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.

A helyi védelem célja

2.§ (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja

3.§ A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

A rendelet területi hatálya

4.§ A rendelet hatálya Mátraszőlős község közigazgatási területére terjed ki.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

A helyi védelem feladata

5.§ A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

meghatározása, dokumentálása,

1. védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

2. megőrzése, megőriztetése és

3. a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai

6.§ (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Mátraszőlős Község Képviselőtestületénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a kezdeményező megnevezését;

2. a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

3. a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

4. a védendő érték rövid dokumentálását;

5. a kezdeményezés indokolását.

(3) Kezdeményezésnek minősülnek településrendezési tervek, helyi épített értékek védelmére vonatkozó javaslatai is.

(4) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(5) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, rendelettel dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A kezdeményezések képviselőtestületi döntésre történő előkészítéséről a jegyző, előterjesztéséről a polgármester gondoskodik. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(6) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a jegyzőnek 30 napon belül értesítenie kell:

1. kezdeményezőt

2. az ingatlan vagy természeti érték tulajdonosát, használóját, kezelőjét,

3. az elsőfokú építésügyi hatóságot,

4. az illetékes Járási Hivatal Földhivatali Osztályát,

5. területi védelem esetén az érintett közművek üzemeltetőit.

6. az építmények esetében az illetékes Kulturális Örökségvédelemért felelős szervet, természeti érték esetén a természetvédelemért felelős szervet.

(7) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

2. a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

4. a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.

Nyilvántartási szabályok

7.§ A helyi védett értékekről a község jegyzőjének nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

8.§ A védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényét az önkormányzat jegyzője ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését.

9.§ A helyi egyedi védelem alatt álló épületen, építményen a helyi védettség ténye feltüntethető.

Területi védelem

10.§ Külön helyi területi védelem adható a településen belüli egyes területi egységeknek, tömböknek. A védelem ebben az esetben a meghatározott területek megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

11.§ Helyi területi védelem alatt álló területek jelenleg nincsenek a községben, jövőbeni kijelölésük esetén a jelen paragrafus módosítása és a kijelölt területek térképi lehatárolásának bemutatása szükséges.

Egyedi védelem

12.§ Az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklet tartalmazza

Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

13.§ A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarban tartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

14.§ A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

15.§ Mátraszőlős település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

1. Ófalu

2. Hagyományos településrész

3. Fejlődő településrész

4. Üdülő terület

5. Gazdasági terület

6. Fokozottan védett természeti terület

7. Védett természeti terület

8. Egyéb természeti terület

9. Egyéb terület

16.§ A 15. §-ban definiált településképi szempontból jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert, tájképet hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények

17.§ A területfelhasználási módokat a HÉSZ szabályozási tervlapja tartalmazza.

18.§ A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

19.§ Az utak mentén fasorok ültetendők – külterületen legalább 8 m tőtávolsággal vagy ligetszerűen -, a meglévő fasorok, fás bozótok csak engedéllyel vághatók ki abban az esetben, ha azt a fás növény állapota, vagy a közlekedés biztonsága (pl.: kilátás, rálátás csökkenése) indokolttá teszi.

20.§ A településen a közparkokat, utcafásításokat kertészeti terv alapján kell kialakítani és fenntartani.

A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

21.§ A településkép védelme érdekében az épületeket környezethez illeszkedő módon kell kialakítani. A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

22.§ A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.

23.§ A telkek beépítetlen és burkolatlan részét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani vagy kertként kell hasznosítani.

24.§ A telkek területeinek zöldfelületként kialakítandó értékek egyszintes növényállományokra vonatkoznak. Többszintes növényállomány telepítése esetén a zöldfelület ennél kisebb is lehet, de kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni, hogy ezáltal a környezeti értéke nem lesz kisebb.

25.§ A szabályozási terven és a keresztszelvényeken jelölt utcafásításokat meg kell valósítani és fenn kell tartani. Az utak mentén egyoldali fasort kell telepíteni.

26.§ Az új közutak zöldsávjaiba fasort kell telepíteni, a fasorok helyét a közművek és az útburkolat tervezésekor biztosítani kell.

27.§ A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település területén a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények telepítendők (3. melléklet). A területen agresszív pollentermő növényeket (pl. kanadai nyárfa) ültetni tilos.

A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

28.§ A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.

29.§ (1) A helyi védelem alatt lévő építményeket eredeti formájukban meg kell őrizni. Épületek esetében azok beépítési módját, tömegét, tetőformáját, homlokzati kialakítását meg kell őrizni.

(2) A védett épületek korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület jellege nem változhat, az eredeti szerkezetet és belső értékeket tiszteletben kell tartani.

(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi szerkezete ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedje. A bővítésnek a védett épület formájával, szerkezetével összhangban kell lennie. Bontás vagy szerkezeti elem cseréje előtt az eredeti állapotot dokumentálni kell, és azt vissza kell állítani.

30.§ Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

31.§ (1) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(2) Bontás előtt az épület tulajdonosának kötelessége az épület felmérési és fotódokumentációjának elkészítése és a bontási engedélykérelemhez történő csatolása.

(3) Ha az építészeti értéket az épület tömege lépezi, úgy a bontás után a helyére azonos tömegű, vagy ahhoz erősen hasonló párkány- és gerincmagasságú, tetőidomú épület építhető.

32.§ Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.

Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

33.§ (1) Meglévő és tervezett nyomvonal jellegű közművek (hálózatok és műtárgyak) számára a helyigényt elsősorban közterületen kell biztosítani. Ettől eltérő esetben — ha az ágazati előírások azt megengedik — szolgalmi jog bejegyzésével kell a hálózat és létesítményei számára a területet biztosítani.

(2) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

34.§ (1) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, légszennyezés) és az esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(2) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen (közép-, kisfeszültségű, valamint közvilágítási) új és átépítendő villamosenergia ellátási hálózatot, valamint vezetékes hírközlési hálózatot építeni csak földkábeles elhelyezéssel szabad. A szilárd burkolattal rendelkező utak soron következő rekonstrukciója, illetve burkolatlan utak szilárd burkolatának kiépítésekor lehetőség szerint kell a meglevő, föld feletti vezetéket föld alá helyezni, az útépítéshez kapcsolt beruházásként.

(3) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, továbbá a beépítésre nem szánt területeken a villamosenergia ellátás és vezetékes hírközlési hálózatainak föld feletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca-fásítási és utca bútorozási lehetőségek biztosítására. Új hálózat építése esetén a villamosenergia elosztási, a hírközlési, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket és légkábeleket közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetők.

(4) Földgázvezetéket telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

35.§ (1) Az utcai és a közútról látható homlokzaton közmű csatlakozó-, ill. mérőberendezés, szerelt külső kémény, nyomásszabályzó, klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílása és kültéri berendezései nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(2) Napkollektor legfeljebb 3,0 m magas kiszolgáló funkciójú épületen helyezhető el.

36.§ A rálátási háromszöget a csomópontokban és útcsatlakozásoknál (kapubehajtóknál) biztosítani kell. A szabadlátást gátló létesítményeket valamint az 1,20 m-nél magasabbra kiálló közmű műtárgyakat elhelyezni, illetve ennél magasabb növényzetet ültetni tilos.

37.§ Közszolgálati, iparági hírközlési antennákat, létesítményeket csak a Polgármesteri Hivatallal történő egyeztetéssel helyezhető el. 12 métert meghaladó adó-vevő, erősítő antenna belterületen csak településrendezési tanulmány, külterületen tájrendezési tanulmány alapján kiadott építési engedéllyel létesíthető.

38.§ Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

39.§ A kedvezőtlen településképi látványt nyújtó tevékenységeket a telkeken belül oly módon kell elhelyezni, vagy takarásukról gondoskodni (pl. többszintű növényzettel vagy kerítéssel), hogy azok közterületről ne okozzanak rendezetlen, kedvezőtlen látványt.

Reklámhordozókra vonatkozó egyedi követelmények

40.§ A település közterületein hirdető-, reklámberendezés elhelyezése a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 14/2017.(X.12.) rendelet előírásai szerint, közterület használati díj megfizetésével engedélyezhető.

41.§ (1) Épületen maximum 2 m2 felületű reklám helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.

(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

1. a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és

2. azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.

(3) Az építési engedély és bejelentési eljárás alapján létesíthető ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.

(4) Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.

(5) Helyi védettség alatt álló épület környezetében közterületről látható hirdető berendezés, felirat, reklám, cégér és egyéb szerelvény csak a környezethez illeszkedő módon helyezhető el.

42.§ Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen, ha:

1. a közút területébe vagy közúti űrszelvénybe nyúlna,

2. az gátolja a kilátást,

3. településképi, tájképi környezetvédelmi szempontból elhelyezkedése kedvezőtlen vagy káros lenne.

43.§ A település területén óriásplakát csak ideiglenesen, építési terület lehatárolására, meghatározott időre helyezhető el.

44.§ Közparkban önálló reklámhordozó nem helyezhető el.

45.§ Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a 2016. évi LXXIV. törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

46.§ (1) Kérelem esetén a polgármester szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről. A konzultációra a hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül sor kerül.

(2) A szakmai konzultációt írásban kell kérelmezni, a kérelmező lehet az ingatlantulajdonos, az építtető, a tervező. Lehetőség szerint az építtető minden esetben vegyen részt a szakmai konzultáción.

(3) A szakmai konzultáció lefolytatható írásban és személyesen.

1. Írásban történő szakmai konzultáció esetén a polgármester az írásban rögzített javaslatait és nyilatkozatait a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

2. Személyesen történő szakmai konzultáció esetén a polgármester emlékeztetőben rögzíti javaslatait és nyilatkozatait, melyet a konzultáció időpontjától számított 8 napon belül megküld kérelmező részére, amelynek melléklete a benyújtott tervdokumentáció.

47.§ (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:

1. a tervdokumentáció benyújtójának neve, címe, telefonszáma, e-mail címe;

2. tervező neve, elnevezése, címe, székhelye, tervezési jogosultság megnevezése, és az igazoló okirat száma, telefonszáma, e-mail címe;

3. műszaki leírás;

4. tető-felülnézeti helyszínrajz (jelenlegi és tervezett állapot, a Balti tenger feletti magasság meghatározásával):

1. 1. a tervezéssel érintett, valamint a szomszédos telkeken álló építmények;

   2. a terepviszonyok és a be nem épített területek kialakításának ábrázolásával;

   3. közterületi kapcsolatokat: úttest, járda, kapubehajtó, közművek;

   4. építési hely, amennyiben szükséges a szomszédos ingatlanokét is;

5. az épület tömegalakítását meghatározó jellemző szintek alaprajzai (jelenlegi és tervezett állapot);

6. metszetek a megértéshez szükséges mértékben (jelenleg és tervezett állapot);

7. valamennyi homlokzat az eredeti és a tervezett terep ábrázolásával (jelenlegi és tervezett állapot);

8. látványterv vagy modellfotó (az összes homlokzata látszódjon);

9. fotódokumentáció (színes az ingatlant és környezetét, valamint a közterületek).

(2) Az (1) bekezdés szerinti hiánytalan tervdokumentációval benyújtott kérelem tekinthető a szakmai konzultációra vonatkozó kérelemnek.

Településképi véleményezési eljárás

Településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

48.§ Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni a jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött építmény településképet érintő építésére, bővítésére, átalakítására vonatkozó építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárást megelőzően, amely az építmény külső megjelenésének, valamely homlokzatának változásával jár.

Településképi véleményezés eljárási szabályai

49.§ (1) A polgármester településképi véleményét az alábbi esetekben hozza meg, amennyiben azok építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési munkára vonatkoznak:

1. Az önkormányzat beruházásában készülő épület építése, bővítése, átalakítása, ha a polgármester az építési munka sajátosságainak eseti elbírálása alapján indokoltnak tartja.

2. Műemléki védelem alatt álló, nyilvántartott egyedi tájértékek listáján szereplő vagy helyi védelemre javasolt építményt érintő építési engedélyköteles tevékenység esetében, amennyiben az építési tevékenység a külső homlokzatokon változtatást eredményez.

3. Új épület építése műemléki környezetben és védett természeti területen, Natura 2000 területén.

4. Területi vagy egyedi védelemmel érintett területeken.

50.§ A településképi véleményezési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott 1 db papíralapú tervdokumentáció és kérelem benyújtásával indul, amely tartalmazza az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhely (továbbiakban: ÉTDR) azonosítóját. A kérelmező a kérelem benyújtásáig a véleményezendő tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az ÉTDR rendszerbe, és „Előzetes szakhatósági és egyéb szervi megkeresést” kezdeményez Mátraszőlős Község Polgármesterének településképi vélemény megkérése céljából.

51.§ (1) A tervdokumentációnak a § (1) A kérelemhez minden esetben mellékelni kell a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet (továbbiakban: tervdokumentáció), amely a következőket tartalmazza:. §-ban meghatározott adatokat, információkat és dokumentumokat kell tartalmaznia.

2) A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

1. javasolja,

2. feltétellel javasolja, illetve

3. nem javasolja.

Településképi véleményezés szempontjai

52.§ (1)A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervdokumentáció

1. megfelel-e a jelen rendeletben foglalt településképi követelményeknek;

2. figyelembe veszi-e az előzetes tájékoztatás, illetve szakmai konzultáció(k) során írásba foglalt javaslato(ka)t, vélemény(eke)t.

(2) A környezetbe illeszkedéssel, telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének,

2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit,

3. nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, illetve építmények kilátását,

4. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

1. 1. biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

   2. a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.

(4) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

1. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, anyaghasználat összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,

2. a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő cégér és üzletfelirat épületen megjelenő kialakítására,

3. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá hogy

4. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

(5) A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy

1. közterülethez való kapcsolata, illetve ebből eredő használata

1. 1. korlátozza-, illetve zavarja-e a közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedést és annak biztonságát,

   2. megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

   3. a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

2. az esetleg a közterület fölé benyúló építményrészek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben felsorolt részletes szempontokat a polgármesteri vélemény kialakításakor egyaránt figyelembe kell venni.

Településképi bejelentési eljárás

Településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre

53.§ Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek közül

1. Helyi védett épület esetében

1. 1. épület felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése,

   2. épület homlokzatának megváltoztatása, ideértve cégér, üzletfelirat elhelyezése, homlokzat utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, homlokzatfelület színezése, valamint a homlokzat felületképzésének megváltoztatása,

   3. égéstermék-elvezető kémény létesítése, átépítése,

   4. épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, átalakítása,

   5. szellőző-, illetve klímaberendezés, áru- és pénzautomata, homlokzaton való elhelyezése,

2. az épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m² -t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete,

1. 1. minden reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén,

   2. önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatásakor.

   3. közterület határán álló kerítés és azzal egybeépített építmények

   4. építése, átépítésekor,

   5. cégér, üzletfelirat elhelyezésével járó átalakítása esetén, amennyiben annak felülete összességében meghaladja az 1 m2-t,

   6. szélerőmű, szélgenerátor építésekor,

   7. hírközlési antennák létesítése esetén.

54.§ A jelen rendelet előírásai szerint településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének módosítása esetén, amennyiben az új rendeltetés szerinti területhasználat

1. a korábbi rendeltetéshez képest a jogszabályi előírásoknak megfelelően többlet-parkolóhelyek és/vagy rakodóhely kialakítását teszi szükségessé,

2. érinti a közterület kialakítását, illetve a közterületen lévő berendezéseket vagy növényzetet, valamint ha

3. jelentős mértékben érinti a kapcsolódó közterületen a közúti vagy gyalogos, illetve kerékpáros forgalmat.

Településképi bejelentés eljárási szabályai

55.§ (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez írásban benyújtott bejelentésre indul.

(2) A bejelentéshez a bejelentés tárgyától függően az alábbi munkarészeket kell mellékelni:

1. műszaki leírást,

2. helyszínrajzot,

3. a reklámhordozó elhelyezésének, illetve rögzítésének műszaki megoldását,

4. építményre helyezendő reklámhordozó esetén az érintett felület egészét ábrázoló homlokzatot,

5. látványtervet vagy fotómontázst,

6. fotódokumentációt.

56.§ (1) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi és a bejelentőt erről a tényről hatósági határozat megküldésével értesíti, ha a

1. bejelentés megfelel a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 26/B. § (2) illetve (3) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben előírt követelményeknek,

2. a tervezett tevékenység illeszkedik a településképbe és megfelel a településképi követelményeknek,

(2) A polgármester megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a bejelentés nem tesz eleget az (1) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A településképi bejelentés tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatot, illetve a tudomásulvétel megtagadását tartalmazó határozatot, továbbá 1 pld záradékkal ellátott tervet a polgármester a bejelentés megérkezésétől számított 15 napon belül hozza meg és adja ki.

(4) A határozat hatálya a tevékenység megkezdésére vonatkozóan 3 év. Kerítés építése, átépítése esetén 1 év, amely két alkalommal további 1-1 évvel meghosszabbítható, abban az esetben, ha a tevékenység a vonatkozó településrendezési eszközökben, egyéb vonatkozó rendeletekben foglalt előírásoknak továbbra is megfelel.

Településképi kötelezési eljárás

57.§ (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le:

1. településképi szempontok érvényesítése érdekében, amennyiben az ingatlan tulajdonosa az építési tevékenységek esetében a rendeletben foglalt településképi követelményeket megsértette,

2. amennyiben az ingatlan tulajdonosa a bejelentési eljárás hatálya alá tartozó tevékenység esetében településképi bejelentési eljárás lefolytatását elmulasztotta,

3. amennyiben a bejelentő a településképi bejelentési eljárás során hozott döntésben foglaltakat megszegte.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontok elkövetője első alkalommal történő elkövetés esetén, figyelmeztetésben részesíthető, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való kötelezés mellett, határidő megjelölésével.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben meghatározott kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, a kötelezettel szemben 10.000 Ft-tól 1.000.000 Ft-ig terjedő közigazgatási bírság szabható ki, a jogsértő állapot megszüntetésére és az az érintett építmény, építményrész felújítására, átalakítására, elbontására való ismételt kötelezés mellett, új határidő megjelölésével. A bírság több alkalommal kiszabható.

(4) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott ismételt kötelezésben foglalt határidő eredménytelenül telt el, úgy a polgármester a jogsértő állapot megszüntetése érdekében szükséges munkákat a kötelezett költségére elvégeztetheti.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

58.§ Ez a rendelet 2017.december 10. napján lép hatályba.

Hatályon kívül helyező rendelkezések

59.§ Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével a Helyi Építési Szabályzatról szóló 2/2002/04-12/ sz. önkormányzati rendelet alábbi rendelkezései: 44-§ 2)-6)

Tóth Gyula                     Dr.Turza Csaba József

polgármester                               jegyző