Mátraszőlős Község Önkormányzata képviselő-testülete a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.)
1.§-ának (2) bekezdésében, 10.§ (1) bekezdésében, 25.§ (3) bekezdés b) pontjában, 26.§-ában, 32.§ (3) bekezdésében,  45.§-ában, 48.§ (4) bekezdésében, 92.§ (1) bekezdésében, a 115.§ (3) bekezdésében, a 132.§ (4) bekezdésében, valamint, a gyermekvédelemről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18.§(2) bekezdésében, 29.§-ában, 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

AZ ELLÁTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A rendelet hatálya

1.§

(1) A pénzbeli ellátások tekintetében e rendelet területi hatálya Mátraszőlős község közigazgatási területére terjed ki.

(2) A rendelet személyi hatályára vonatkozóan az Szt. 3.§-a, és a Gyvt. 4. §-a az irányadó a (3) bekezdés figyelembevételével.

(3) A rendelet személyi hatálya a szociális és gyermekjóléti szolgáltatások tekintetében Mátraszőlős községekben lakó-, vagy tartózkodási hellyel rendelkező ellátást igénylő és igénybe vevőkre terjed ki.

(4) E rendelet tárgyi hatálya az alábbi támogatásokra terjed ki: 

a) Pénzbeli és természetbeni települési támogatások tekintetében:  

        aa) rendkívüli települési támogatás

        ab) temetési támogatás

        ac) szociális kamatmentes kölcsön

        ad) időskorúak idősek napi támogatása

        ae) lakosság karácsonyi támogatása

        af) szülési támogatás

b) Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatások tekintetében:

        ba) étkeztetés,

        bb) házi segítségnyújtás,

        bc) család- és gyermkejóléti szolgálat

Eljárási rendelkezések

2.§

(1) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelmeket a Mátraszőlősi Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet szóban vagy írásban előterjeszteni.

(2) A kérelmet – ha törvény másként nem rendelkezik – az a szociális hatáskört gyakorló szerv bírálja el, amelynek illetékességi területén a kérelmező lakcíme van.

(3) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatások igénybevétele önkéntes. Az ellátást igénylő a kérelmét a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevételéről szóló 9/1999.(XI.24.) SZCSM rendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyújthatja be.

(4) Elektronikus úton e rendelet hatálya alá tartozó ügyek nem intézhetőek. 

3.§

(1) A kérelmező köteles a kérelmében saját, valamint a vele egy háztartásban lakó személyek adatairól, jövedelmi viszonyairól nyilatkozni, továbbá a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles a jövedelmi adatokra vonatkozó bizonyítékokat kérelméhez becsatolni.

(2) A pénzbeli és természetbeni települési támogatások megállapítása iránti kérelem tartalmazza:

a) a támogatást igénylő személynek az Szt. 18. §-ának a),  c),  h) pontjában szereplő adatait,

b) az igényelt települési támogatás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.

A jövedelemtől függő települési támogatások esetében a jövedelem típusának megfelelő igazolás vagy annak fénymásolata a jövedelemről tett nyilatkozat melléklete.

(3) A jövedelem

a) munkaviszonyból származó jövedelem esetén a kérelem benyújtását megelőző havi nettó keresetről kiállított munkáltatói igazolással,

b) nyugdíj, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, egyéb nyugdíjszerű ellátás esetén a kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel, banki átutalással, a nyugdíjfolyósító szerv által tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy az ellátást megállapító határozattal

c) álláskeresési támogatás esetén a Munkaügyi Kirendeltség által kiállított, a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított támogatás összegéről szóló igazolással, ennek hiányában az utolsó havi folyósítás összegét igazoló szelvénnyel vagy bankszámlakivonattal, vagy banki igazolással,

d) vállalkozásból származó jövedelem esetén az adóhatóság által kiállított igazolással, az adóbevallással le nem zárt időszakra vonatkozóan havi bontásban kiállított könyvelői igazolással, ennek hiányában a vállalkozó nyilatkozatával,

e) ösztöndíj esetén a közép-, illetve felsőoktatási intézmény által kiállított igazolással, vagy a számítógépes nyilvántartásból kinyomtatott, és a hallgató aláírásával ellátott adatlappal,

f) egyéb jövedelem esetén írásban tett nyilatkozattal igazolható.

(4) A jogosultság megállapításakor figyelembe vehető jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (2)-(3) bekezdése az irányadó.

(5) A jövedelem számításakor figyelmen kívül hagyandó jövedelemre vonatkozóan az Szt. 10.§ (4)-(5) bekezdése az irányadó.

(6) A jogosultsági feltételek megállapításához e §-ban szabályozottakon túl szükséges egyes speciális igazolások és bizonyítékok köre a konkrét ellátási forma szabályozásánál kerül felsorolásra.

(7) Nincs szükség igazolásra azon adatok tekintetében, amelyek a Hivatal nyilvántartásában fellelhetők, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 36. §-ának (2)-(3) bekezdésében foglaltak szerint az adat, illetve igazolás beszerezhető.

(8) Amennyiben a pénzbeli és természetbeni települési támogatás megállapítása iránti kérelemben előadott életkörülmények vizsgálata kapcsán a kérelem megalapozott elbírálása szükségessé teszi, az igénylőnél környezettanulmányt kell készíteni.

(9) Nem kell környezettanulmányt készíteni az igénylőről, ha életkörülményeit a Hivatal már bármely ügyben – a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül – vizsgálta, és azokban lényeges változás nem feltételezhető. 

(10) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság elbírálásához a kérelmező kötelezhető arra, hogy családja vagyoni viszonyairól a 63/2006.(III.27.) Kormányrendelet 1. melléklete szerinti formanyomtatványon nyilatkozzék.

(11) A pénzbeli és természetbeni települési támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

Hatásköri szabályok

4. §

(1) A képviselő-testület a saját hatáskörébe tartozó pénzbeli és természetbeni települési támogatások esetében, a közigazgatási hatósági eljárás során valamennyi végzés meghozatalára vonatkozó hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

(2) A képviselő-testület az Szt. 48. §-a szerinti köztemetés elrendelésével kapcsolatos hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza.

A támogatások folyósítása

5.§

(1) A nem rendszeres támogatások kifizetése az ellátást megállapító határozatban megjelölt időpontban történik a házipénztárból, vagy a jogosult lakossági folyószámlájára történő átutalás útján. Házipénztárból történő kifizetés esetén a támogatást a jogosult, vagy meghatalmazottja veheti fel. A házipénztárból történő, a döntést követő azonnali kifizetés létfenntartást veszélyeztető, rendkívüli élethelyzetbe került személy esetében történhet.

(2) A rendkívüli települési támogatás természetbeni formában is nyújtható. A folyósítás módjáról a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.

II. FEJEZET

SZOCIÁLIS RÁSZORULTSÁGTÓL FÜGGŐ PÉNZBELI  ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Rendkívüli települési támogatás

6. §

(1) A képviselő-testület a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére rendkívüli települési támogatást állapít meg.

(2) Rendkívüli települési támogatásban azokat a személyeket indokolt részesíteni, akik önmaguk, illetve családjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskodni vagy alkalmanként jelentkező többletkiadások – így különösen betegséghez, halálesethez, elemi kár elhárításához, a válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartásához, iskoláztatáshoz, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásához, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások – vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A rendkívüli települési támogatás kérelemre és hivatalból – különösen nevelési-oktatási intézmény, gyámhatóság vagy más családvédelemmel foglalkozó intézmény, illetve természetes személy vagy a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó társadalmi szervezet kezdeményezésére – is megállapítható.

(4) Rendkívüli települési támogatás természetbeni juttatásként is nyújtható.

(5) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező családjában igazoltan:

a)tartós betegség, tartós táppénz vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés  következett be,

b) elemi kár vagy baleset miatt jelentős anyagi kár keletkezett,

c) gyógyászati segédeszközt kell beszerezni és a segédeszközre szoruló személy közgyógyellátásra nem jogosult,

d) legfeljebb háromhavi közüzemi díjtartozás halmozódott fel, melyet önerőből nem tudnak kiegyenlíteni

e) a nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás folyósítása a jogosultság megállapításának elhúzódása miatt késik.

(6) A képviselő-testület a rendkívüli települési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át.

III. FEJEZET

EGYÉB PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI TELEPÜLÉSI TÁMOGATÁSOK

Temetési támogatás

7. §

(1) Az önkormányzat temetési költségekhez való hozzájárulásként temetési támogatást nyújt annak, aki rendkívüli települési támogatást ezen a címen nem igényelt és aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott.

(2) A temetési támogatás összege egyszeri 10.000 Ft.

(3)  A temetési támogatás iránti kérelmet a haláleset bekövetkezésétől számított 60 napon belül lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(4) A kérelemhez csatolni kell a nem helyben anyakönyvezett elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatát és a temetés költségeiről – a támogatást kérő, vagy a vele egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított - temetési számla eredeti példányát.

(5) A temetési támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

Időskorúak idősek napi támogatása

8 .§

(1) A képviselő-testület a Mátraszőlős községben állandó lakóhellyel rendelkező, 65.  életévüket betöltött időskorú személyek részére egyszeri idősek napi támogatást állapít meg, amennyiben az adott évi költségvetési ezt lehetővé teszi.

(2) A támogatás formája lehet pénzbeli és természetbeli támogatás.

(3) A támogatás összegét a képviselő-testület a szeptember havi ülésén határozza meg.

4. A támogatás a tárgyév október 31. napjáig fizethető ki az önkormányzat házipénztára útján, vagy adható át.

Lakosság karácsonyi támogatása

9.§

(1) A Képviselő-testület a Mátraszőlős községben állandó lakóhellyel rendelkező családok részére egyszeri karácsonyi támogatást állapít meg, amennyiben az adott évi költségvetés ezt lehetővé teszi.

2. A támogatás formája természetbeni támogatás.

IV. FEJEZET

SZOCIÁLIS ÉS GYERMEKVÉDELMI SZOLGÁLTATÁSOK

11.§

(1) Az önkormányzat biztosítja az

étkeztetés,

házi segítségnyújtás,

családsegítés,

gyermekjóléti szolgáltatás,

(2) A szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásokkal kapcsolatos hatáskör gyakorlását a képviselő-testület a polgármesterre ruházza át.

Étkeztetés

12.§

(1) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

a) idős koruk miatt a 65 év felettieknek
b) egészségi állapotuk miatt (orvosi igazolás alapján önellátásra képtelen, vagy részben képeseknek)   

c) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük miatt (orvosi igazolás alapján önellátásra képtelen, vagy részben képeseknek)                                                                                                                                    d) szenvedélybetegségük miatt (orvosi igazolás alapján önellátásra képtelen, vagy részben képeseknek)

e) hajléktalanságuk miatt szociálisan rászorultak azok a személyeknek, akik nyilatkozatukban életvitelszerű tartózkodási helyükként az önkormányzat illetékességi területét jelölték meg.

13.§

(1) A jogosult, a törvényes képviselő, vagy tartásra és gondozásra köteles hozzátartozó az ellátásért jövedelme alapján napi személyi térítési díjat fizet.

(2) Az étkeztetés intézményi térítési díja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és normatív állami hozzájárulás különbözetésnek egy ételadagra jutó összege.

(3) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj a bekerülési költséggel azonos összegű.

 (4) Az étkeztetésért fizetendő, személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének 30 %-át. A személyi térítési díj megállapításánál csak az ellátást igénylő jövedelmét lehet figyelembe venni.

(5) Az intézményi térítési díj összegét és a jövedelemtől függő személyi térítési díjat az adott évi költségvetési rendelet tartalmazza.

Házi segítségnyújtás

14.§

(1) Az önkormányzat házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybevevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása érdekében szükséges ellátást.

(2) A házi segítségnyújtás keretében biztosítani kell:

a) az alapvető gondozási, ápolási feladatok elvégzését,

b) az önálló életvitel fenntartásában, az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést,

c) a veszélyhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást.

(3)Házi segítségnyújtás igénybevétele előtt- külön jogszabályban meghatározottak szerint - vizsgálni kell a gondozási szükségletet, amelyről a házi segítségnyújtást végző gondozónő igazolást állít ki.

(4) A házi segítségnyújtást a megállapított napi gondozási szükségletnek megfelelő időtartamban, de legfeljebb napi 4 órában kell nyújtani. Ha a gondozási szükséglet a napi 4 órát meghaladja, a szolgáltatást igénylőt az intézményvezető tájékoztatja a bentlakásos intézményi ellátás igénybevételének lehetőségéről.

15.§

(1)  A jogosult, és tartásra, gondozásra kötelezett hozzátartozója a házi segítségnyújtásért jövedelmi viszonyainak figyelembevételével személyi térítési díjat fizet, amelynek kiszámítási alapja az önkormányzat képviselő-testülete által külön rendeletben megállapított házi gondozási óradíj.

A személyi térítési díj megállapításánál az igénylő saját jövedelmét kell figyelembe venni.

 (2) A házi segítségnyújtás gondozási óradíja az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének az egy órára jutó összege.

(3) A megállapított óradíjat az adott évi költségvetési rendelet tartalmazza.

(4) Ha az ellátásra jogosult tartási vagy öröklési szerződést kötött, a térítési díj fizetésére a tartást és gondozást vállaló a kötelezett. Ilyen esetben a személyi térítési díj az intézményi térítési díjjal azonos összegű.

(5) A házi segítségnyújtásban részesülő által havonta fizetendő személyi térítési díjat az óradíj és az adott hónapban a gondozásra fordított idő szorzata alapján kell kiszámítani úgy, hogy annak összege nem haladhatja meg a szociálisan rászorult, havi jövedelmének 25 %-át, illetve 30%- át, ha részére a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak.

Család- és gyermekjóléti szolgálat

16.§

(1) Családsegítés keretében az önkormányzat segítséget nyújt a működési területén élő szociális és mentálhigiénés problémái vagy egyéb krízishelyzete miatt segítséget igénylő személynek, családnak az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából.

(2) A családsegítés keretében biztosítani kell

a) a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

c) a szociális segítőmunkát, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítését,

d) a közösségfejlesztő programok szervezését, valamint egyéni és csoportos készségfejlesztést,

e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémával küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

f) a kríziskezelést, valamint a nehéz élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat, (3) A családsegítés keretében végzett tevékenységnek-a szolgáltatást igénybe vevő érdekében, mások személyiségi jogainak sérelme nélkül- a szükséges mértékig ki kell terjednie az igény bevevő környezetére, különösen családtagjának tagjaira. Kiskorú személyre a családsegítés akkor terjedhet ki, ha

a) a kiskorú családtagjának ellátása a családsegítés keretében indult, és

b) a kiskorú érdekei- a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevétele nélkül- e szolgáltatás keretében is megfelelően biztosíthatók.

(4) A családsegítő szolgálatnak az egyén és a család számára nyújtott szolgáltatása térítésmentes.

17.§

(1) A család- és gyermekjóléti szolgálat ellátja a családsegítés 16. § (2) bekezdés szerinti feladatait, valamint a Gyvt. 39. és 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgáltatási feladatokat..

(2) A szolgálat feladatai:

a)  a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében

b) a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,

c) a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,

d) a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a családok átmeneti otthonában igénybe vehető ellátáshoz történő hozzájutásának szervezése,

e) a szabadidős programok szervezése,

f) a hivatalos ügyek intézésének segítése.

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében

a) a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszer működtetése, a nem állami szervek, valamint magánszemélyek részvételének elősegítése a megelőző rendszerben,

b) a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése,

c) az a) pontban, valamint a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott személyekkel és intézményekkel való együttműködés megszervezése, tevékenységük összehangolása,

d) tájékoztatás az egészségügyi intézményeknél működő inkubátorokból, illetve abba a gyermek örökbefogadáshoz való hozzájárulás szándékával történő elhelyezésének lehetőségéről.

(3a) A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében iskolai szociális munkát biztosíthat.

(4) A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében

a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: szociális segítőmunka) elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,

b) a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és a kapcsolattartás esetében,

c) kezdeményezni

ca) egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,

cb) szociális alapszolgáltatások igénybevételét,

cc) egészségügyi ellátások igénybevételét,

cd) pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét,

(3) A gyermekjóléti szolgáltatás térítésmentes.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások megszűnésének esetei

18.§

(1) Szociális étkeztetés esetében az ellátás megszűnik:

a) a jogosult saját kérelmére

b) jogosult halála esetén

c) a jogosultságra való okok megszűnésével.

(2) Az ellátást a Mátraszőlős Község Önkormányzat polgármestere megszüntetheti, ha azt a jogosult indokolatlanul 2 hónapnál tovább nem veszi igénybe. Az ellátás megszüntetéséről Mátraszőlős Község Önkormányzat polgármester határozattal értesíti az ellátottat.

(3) A házi segítségnyújtás megszűnik:

a) a jogosult kérelmére,

b) a jogosult halála esetén,

c) a jogosultságra való okok megszűnésével.

(4) A házi segítségnyújtást meg kell szüntetni, ha a jogosult 2 hónapig nem veszi igénybe, a döntést Mátraszőlős Község Önkormányzat polgármestere írásban közli az ellátottal.

(5) Ha az ellátott a (2) és (4) bekezdésben meghatározott esetekben hozott döntéssel nem ért egyet a jogerős és végrehajtható döntésig az ellátást változatlanul biztosítani kell.

A térítési díj fizetés szabályai

19.§

(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni, melynek mértékét az éves költségvetési rendelet határozza meg.

(2) A személyi térítési díjat évente két alkalommal lehet felülvizsgálni, és a felülvizsgálat alapján megállapított személyi térítési díjról értesíteni kell a térítési díj fizetésére kötelezettet. Az új személyi térítési díj az intézményi térítési díj rendeletének kihirdetését követő hónap elsejétől alkalmazható.

(3) Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személyírásban, önként vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését. Ebben az esetben a jövedelemvizsgálatot nem kell elvégezni. Az ellátást igénylő vagy a térítési díjat megfizető más személy az intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését egy év időtartamra vállalhatja, amely időtartam meghosszabbítható. Ha az időtartam meghosszabbítására nem kerül sor, a személyi térítési díj megállapítására vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni.

(4) A személyi térítési díjat a szociális ellátás esetén havonta utólag a hó 10. napjáig kell megfizetni. A térítési díjak beszedésében az szociális szolgáltatások esetében a házi gondozó közreműködik.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20.§

(1) Hatályát veszti a a települési támogatásokról, a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 3/2017. (VIII.11.) önkormányzati rendelet.

^[1]