Sümegcsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (II.15.) önkormányzati rendelete
Sümegcsehi község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Hatályos: 2007. 03. 14- 2015. 12. 31Sümegcsehi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (II.15.) önkormányzati rendelete
Sümegcsehi község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Sümegcsehi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4. § (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve, a 24/2007. (II.15.) sz. önkormányzati határozattal jóváhagyott településszerkezeti terv és a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
Az előírások hatálya
1. § Jelen építési szabályzat hatálya Sümegcsehi község (továbbiakban település) igazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2. § (1) Az előírásokat az Architop Építésziroda Kft. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.
(2) Az 1. §-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.
3. § Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha
a) biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége,
b) a rendeltetésszerű használathoz rendelkezésre áll a közüzemi villamos energia, a közüzemi ivóvíz ellátás, a nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés,
c) a keletkező szennyvíz egyedi közművel történő elhelyezése, a szennyvízcsatorna megépítése után a közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás biztosított, továbbá
d) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható,
e) az építmény nem befolyásolja károsan
ea) a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,
eb) a levegő minőségét, valamint
f) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.
A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai
5. § (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) A telek természetes terepszintjét tartós, végleges jelleggel megváltoztató tereprendezési munka (bevágás, feltöltés, rézsű, támfal stb.) a telekhatárok melletti 3 méteres sávon belül, továbbá a telek egyéb részein akkor, ha azzal az eredeti terepszint 1 métert meghaladóan átrendezésre kerül, csak az építési hatóság által engedélyezett tereprendezési terv alapján végezhető.
(3) A mezőgazdasági üzemek magasabb szintű jogszabályban meghatározott, vagy szakhatóságok által megállapított védőtávolságán belül csak az egészségügyi hatóság hozzájárulásával lehet építési munkára építésügyi hatósági engedélyt adni.
(4) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.
(5) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(6) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
(7) Ahol magasabb szintű jogszabály, illetve jelen rendelet talajmechanikai szakvélemény (vizsgálat) készítését írja elő, ott az elvi építési és az építési engedélyezési eljárásba a Magyar Geológiai Szolgálatot is be kell vonni.
(8) Az ásványi nyersanyag – a termőföldről szóló magasabb szintű jogszabályban meghatározott talaj kivételével – kitermelésével járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyéről elszállításra, illetve nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerűen hasznosul, értékesül.
Külterület és belterület
6. § (1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.
(2) Mezőgazdasági művelésű területeket beépítésre szánt területbe, illetve belterületbe vonni csak akkor lehet, ha a szabályozási terv beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába sorolta a területet és a művelési ág alóli végleges kivonást, az illetékes földhivatal jóváhagyta.
Területfelhasználás
7. § (1) A település területét építési szempontból
a) beépített és beépítésre szánt
b) beépítésre nem szánt területbe kell sorolni.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
aa) lakóterület:
ab) falusias lakóterület,
ac) gazdasági terület:
ad) ipari terület,
ae) különleges terület:
af) temető terület,
ag) bánya terület.
b) beépítésre nem szánt területek
ba) közlekedési- és közműterület,
bb) zöldterület,
bc) erdőterület,
bd) mezőgazdasági terület,
be) vízgazdálkodási terület.
Beépített és beépítésre szánt területe
8. § (1) Beépítésre szánt területen a közművesítettséget az alábbi mértékben kell biztosítani:
a) a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás nem épült ki, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés;
b) a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.
(2) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.
Lakóterületek
Falusias lakóterület
9. § (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,
c) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,
d) vendéglátó épület,
e) szálláshely szolgáltató épület,
f) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
g) sportépítmény,
h) üzemanyagtöltő,
i) melléképítmény (OTÉK 1. számú melléklet fogalommeghatározása szerint).
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 500 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hozzájárulása alapján.
c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala, ahol a szabályozási terv külön nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.
(5) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.
(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
(7) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.
(8) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.
(9) A lakótelkek utcai telekhatárán csak maximum 1,60 méter magasságú 50 cm magasságú természetes anyagból készülő tömör lábazatos, vagy áttört utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(10) A lakótelkeket feltáró közművezetékeket a közutakon vagy a magánutakon kell elvezetni, amennyiben erre nincs mód, szolgalmi jog létesíthető.
(11) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
a) LF-1. jelű építési övezet
aa) Beépítési mód K- oldalhatáron álló
ab) Kialakítható telek területe T min. 1100 m2
ac) Kialakítható telek szélessége T min. 16 m a telek homlokvonalán
ad) Megengedett legnagyobb beépítettség K-30%, de max. 500 m2
ae) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K-30%
af) Megengedett legkisebb építménymagasság K-3,0 m.
ag) Megengedett legnagyobb utcai építménymagasság K-4,5 m
ah) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
b) LF-2. jelű építési övezet
ba) Beépítési mód K-oldalhatáron álló
bb) Kialakítható, beépíthető telek területe min. 900 m2
bc) Kialakítható, beépíthető telek szélessége min. 18 m a telek homlokvonalán.
bd) Megengedett legnagyobb beépítettség K-30%
be) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K-30%
bf) Megengedett legkisebb építménymagasság K-3,0 m
bg) Megengedett legnagyobb utcai építménymagasság K-4,5 m
bh) Megengedett legkisebb zöldfelület 40%
c) LF-3. jelű építési övezet
ca) Beépítési mód K-szabadon álló
cb) Kialakítható, beépíthető telek területe min. 750 m2
cc) Kialakítható, beépíthető telek szélessége min. 14 m a telek homlokvonalán
cd) Megengedett legnagyobb beépítettség K-30%
ce) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K-30%
cf) Megengedett legkisebb építménymagasság K-4,5 m
cg) Megengedett legnagyobb utcai építménymagasság K-6,0 m
ch) Megengedett legkisebb zöldfelület 40%
Gazdasági terület
10. § (1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A gazdasági terült lehet:
a) ipari terület
b) jelentős mértékű zavaró hatású terület,
c) mezőgazdasági üzemi terület,
d) egyéb terület,
e) egyéb ipar,
f) településgazdálkodás.
(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(4) Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°-45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel építhetők. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
(5) A telkek utcai telekhatárán csak maximum 2,20 méter magasságú 50 cm magasságú tömör vagy lábazatos, 1,50 –, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.
(6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.
(7) Gazdasági területen az előkertben portaépület elhelyezhető.
(8) Gazdasági területen elhelyezett létesítmények környezetterhelési kibocsátási határértéke – figyelemmel az egyes érintett területek övezeti besorolására - a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket nem haladhatja meg.
(9) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.
Ipari terület
(Jelentős mértékben zavaró hatású terület)
11. § (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál.
(2) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
- mezőgazdasági üzem /GIPjÜ/
(3) A GIPjÜ jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) a növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények,
b) a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény,
c) üzemanyagtöltő.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(5) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
GIPjÜ. jelű építési övezet
a) Beépítési mód K - szabadon álló
b) Kialakítható telek területe K - min. 4000 m2
c) Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán
d) Megengedett legnagyobb beépítettség K – 30 %
e) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K – 30 %
f) Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m
g) Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 7,5 m
h) Technológiai szükségesség igazolása esetén a torony jellegű építményrészek legnagyobb magassága K – 12,0 m
i) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
(6) A GIPjÜ, jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi, de maximum 12,0 méter.
Ipari terület
(Egyéb terület)
12. § (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a) egyéb ipari terület - ipar /GIPe/
b) egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/
(3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,
b) egyéb irodaépületek,
c) üzemanyagtöltő.
(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás (gázfogadó állomás), a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
(6) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(7) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
GIPe, GIPT. jelű építési övezet
a) Beépítési mód K - szabadon álló
b) Kialakítható telek területe K - min. 2000 m2
c) Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán
d) Megengedett legnagyobb beépítettség K – 40 %
e) Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség K – 40 %
f) Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,0 m
g) Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 6,5 m
h) Technológiai szükségesség igazolása esetén a torony jellegű építményrészek legnagyobb magassága K – 12,0 m
i) Megengedett legkisebb zöldfelület 25 %
(8) A GIPT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében a (7) bekezdésben rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhető.
(9) A GIPe. jelű építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi, de maximum 12,0 méter.
Különleges terület
13. § (1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
a) KTE övezeti jelű temető terület,
b) KB övezeti jelű bánya terület.
(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(4) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
(5) Különleges területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
(6) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:
a) előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(7) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:
a) KTE. jelű temető terület
aa) Beépítési mód K - szabadon álló
ab) Kialakítható telek területe nincs kikötés
ac) Kialakítható telek szélessége nincs kikötés
ad) Megengedett legnagyobb beépítettség K – 5 %
ae) Megengedett legkisebb építménymagasság K – 3,0 m
af) Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 4,5 m
ag) Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %
ah) Harangláb, harangtorony esetén a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető, maximum 12,0 méter.
ai) A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.
aj) A lezárt temetők területe kegyeleti parkká alakítandó, és akként kezelendő.
b) KB. jelű bánya terület
ba) Beépítési mód K - szabadon álló
bb) Kialakítható telek területe nincs kikötés
bc) Kialakítható telek szélessége nincs kikötés
bd) Megengedett legnagyobb beépítettség K – 10 %
be) Megengedett legkisebb építménymagasság K – 2,5 m
bf) Megengedett legnagyobb építménymagasság K – 7,5 m
bg) Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
bh) Az építmények a technológiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők el.
bi) A terület azon részén, ahol már bányászati tevékenység nem folyik, meg kell kezdeni a rekultivációt, majd a bányászati tevékenység befejezése után, az egész terület rekultivációja (tájrehabilitációja) szükséges, földtakarással és növénytelepítéssel. (Az esetleges csúszásveszély vizsgálata, megszüntetése is kötelező feladat.) A területet a környező véderdőhöz illeszkedően erdősíteni kell, a jogszabályi előírásoknak megfelelő egyeztetési eljárás alkalmazásával.
bj) Az Országos Ásványvagyon Nyilvántartásban szereplő, megkutatott, nemfémes ásványi nyersanyagokkal érintett területek más irányú hasznosítása engedélyezésébe a Magyar Geológiai Szolgálatot, illetve a Pécsi Bányakapitányságot szakhatóságként be kell vonni.
Beépítésre nem szánt területek
14. § Beépítésre nem szánt területen új épületek építésének feltételeként az alábbi közművesítettségi mértéket kell biztosítani:
a) egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatást,
b) közüzemi villamos energia szolgáltatást,
c) nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetést,
d) amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
Közlekedési- és közműterület
15. § (1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.
(3) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja. Kivételt képez a település nyugati oldalán lévő 02/4 hrsz-ú külterületi út, - amely a 02/4. hrsz-on a GIPE övezeti besorolású terület feltáró közútja – amely a keleti irányban 4 méterrel eltolódik. A Keleti irányban történő eltolódás érinti a Rendezési tervlapon jelölt 133 hrsz-ú zöldterületet, 134 hrsz-ú patak, 02/1. hrsz-ú védelmi erdőt.
(4) A tervezett kiszolgáló utak szabályozási terven jelölt területét az Önkormányzat helyi közutak részére lejegyezheti, és azt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban megjelenítheti.
(5) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került meglévő épületrészeken mindennemű építési tevékenység - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - az illetékes útkezelő állásfoglalásának figyelembe vételével engedélyezhető. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.
(6) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:
a) országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
b) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
c) kiszolgáló utak: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot
d) kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot,
e) külterületi dűlőút: 8 m, illetve a kialakult (K) állapot.
f) kettős használatú (egyirányú gépjármű és gyalogos forgalom) 6, 5 m, illetve a kialakult (K) állapot.
(7) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.
(8) A meglévő és tervezett külterületi országos közutak tengelyétől mért 50,0 m-en, főútvonal esetén 100,0 m-en belül építmény elhelyezéséhez a közút kezelőjének hozzájárulását be kell szerezni.
(9) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.
(10) A közterületi parkolókat négy gépjárműnél nagyobb befogadó képesség esetén a vonatkozó szabvány szerint fásítva kell kialakítani.
(11) Új épület építése, meglévő korszerűsítése, átalakítása vagy bővítése esetén az OTÉK vonatkozó előírásaiban meghatározott mennyiségű és fajtájú gépjármű elhelyezési lehetőségét saját ingatlanon belül biztosítani kell. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy az önkormányzat parkolási rendeletében szabályozott módon kell a hiányzó várakozóhelyeket elhelyezni.
(12) A szabályozási terven jelölt helyen fasort kell kialakítani (kötelező fásítás).
(13) A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan meg kell oldani.
16. § (1) Nyomvonal jellegű közművezetékeket és közműlétesítményeket (beleértve az elektronikus hírközlést is) a közlekedési és közműterületen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén kell elhelyezni.Ettől eltérő elhelyezés csak szolgalmi vagy vezetékjog biztosítása mellett engedélyezhető.
(2) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(3) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
(4) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát – a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.
(5) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(6) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.
(7) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.
Zöldterületek
17. § (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).
(2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
(3) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell.
(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.
(6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell elvégezni.
(7) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(8) A szabályozási terven jelölt, jelenleg más rendeltetésű területeken az eredeti rendeltetés megszüntetése után az előfásítást el kell végezni.
(9) A zöldterületeket csak rendeltetésszerűen szabad használni. Ettől eltérő ideiglenes használatra (előadás, vásár, majális, stb.) szóló engedélyt a Polgármesteri Hivatal jegyzője adja azzal a kikötéssel, hogy a kérelmező köteles biztosítani a zöldterület megóvását és az esetleg keletkező kárt megtéríteni, a használat során keletkezett szennyeződést eltakarítani
(10) Zöldterületeken illetve azok sétaútjain járművel közlekedni és ott parkírozni, a gépjárműveket javítani és tisztítani tilos
(11) Közparkokban és zöldterületeken közművet építeni, rongálással járó közműkarbantartást végezni csak a jegyző előzetes engedélyével lehet. Kivitelező köteles az eredeti állapotot visszaállítani
(12) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.
Erdőterület
18. § (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(3) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(4) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(5) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:
a) védelmi (Ev)
b) gazdasági (Eg),
(6) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Tájképvédelmi, védett vagy védő erdő esetében az illetékes szakhatóság hozzájárulásával történik az elsődleges rendeltetés megváltoztatásának engedélyezése.
(7) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(8) A védelmi rendeltetésű erdők véghasználatát az üzemtervben meghatározottak szerint lehet elvégezni.
(9) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.
(10) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni.
(11) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(12) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(13) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(14) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(15) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása elsősorban őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
Mezőgazdasági terület
19. § (1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
a) általános mezőgazdasági terület,
b) kertes mezőgazdasági terület.
(3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.
(4) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.
(5) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
(6) Törekedni kell az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő,- illetve cserjesávval történő megosztásáról természetvédelmi és gazdasági érdekből egyaránt.
(7) A mozaikos tájszerkezetet (gyepterületeken a fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok) ökológiai szerepe miatt meg kell őrizni.
(8) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.
(9) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.
(10) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.
(11) Mezőgazdasági területen, amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.
Általános mezőgazdasági terület
20. § (1) Általános mezőgazdasági területen elhelyezhetők:
a) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),
b) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények,
c) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakóépületek.
(2) Állattartás céljára szolgáló épület csak egyedi, hatósági elbírálás alapján, kétlépcsős engedélyezési eljárás – elvi építési engedély + építési engedély - szerint helyezhető el.
(3) Új állattartó telepet felszíni vizektől 200 méternél közelebb, a meglévő, illetve tervezett lakóterülettől 1000 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.
(4) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földrészlet út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével nem alakítható ki.
(5) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(6) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a láp, gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
(7) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épület, építmény, antenna torony, víztározó nem helyezhető el, továbbá a terület művelési ága nem változtatható meg.
(8) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben:
a) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb telken, a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
b) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb telken a gyepgazdálkodás célját szolgáló gazdasági épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
c) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb telken a mezőgazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;
d) A telkek művelési ága a beépítés feltételeként akkor fogadható el, ha az a telek területének legalább 50 %-án meghatározó.
(9) A vonatkozó jogszabály szerint kialakított birtoktest esetében a (8) bekezdésben meghatározott beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább az 1 ha-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, illetőleg azt nem veszélyezteti.
(10) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(11) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 5,0 méter lehet.
Kertes mezőgazdasági terület
21. § (1) A kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 720 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.
(2) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 1500 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 14 méternél
(3) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el.
(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a) a 720 m2 nagyságot el nem érő területen építményt elhelyezni nem lehet
b) a 720m2-1500 m2 közötti területnagyságú telken- nádas, gyep és szántó művelési ágú ingatlan kivételével- 3% -os maximális beépítettséggel elsősorban tárolás célját szolgáló gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, 1500 m2 –t meghaladó területen építmény maximum 3%-os beépítettséggel helyezhető el.
c) lakóépület szőlő, gyümölcsös, kert művelési ág esetén 3000 m2, egyéb művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el úgy, hogy a beépítettség maximum 1,5 % lehet.
d) a legnagyobb építménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.
(5) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.
(6) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(7) A szomszédos földrészlet területének 1500 m2-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 1500 m2 területűnek kell maradnia.
(8) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(9) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.
(10) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
(11) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.
Vízgazdálkodási terület
22. § (1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a) a folyóvizek medre és parti sávja,
b) állóvizek medre és parti sávja,
c) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,
d) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),
e) a hullámterek,
f) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek.
(2) A területen csak vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, minimum 6-6 méter széles fenntartási, parti sávot kell biztosítani. A parti sávban csak gyepgazdálkodás folytatható.
(5) A területen minden terület-felhasználási és építési tevékenység a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyével végezhető.
Környezetszabályozás
Környezetvédelem
23. § (1) A föld védelme
a) A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra rendszeresített edényzetben lehet elhelyezni.
b) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.
c) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.
d) A termőföldet érintő beruházások engedélyezési eljárásába be kell vonni a talajvédelmi hatóságot.
(2) A levegő védelme
a) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.
f) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a) A talaj, valamint a felszín alatti vizek minőségének védelme érdekében a keletkező szennyvizek teljes körű elvezetésének hálózatát és tisztításának műtárgyait meg kell építeni.
b) A megépült szennyvízcsatorna hálózatra való rákötés kötelező.
c) A szennyvízcsatorna hálózat kiépítéséig a keletkező szennyvíz ártalommentes gyűjtését és elhelyezését biztosítani kell.
d) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.
e) Tilos szennyező anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.
f) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
g) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.
h) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.
i) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe.
j) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.
(5) Hulladékgazdálkodás
a) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre kell szállítani.
b) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
c) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy birtokába került települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon köteles gyűjteni.
d) Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója az ingatlanán keletkező vagy onnan származó települési folyékony hulladékot a külön jogszabályban meghatározott műszaki és közegészségügyi előírások, ill. az ingatlan tulajdonosára vonatkozó hatósági előírások szerint köteles gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére jogosult hulladékkezelőnek átadni.
e) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.
f) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.
Természet- és tájvédelem
Általános előírások
24. § (1) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) A település közigazgatási területén a jogi és magánszemélyek, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetek a tulajdonukban (kezelésükben, használatukban), a bérlők a bérleményükben lévő területeket kötelesek a virágzó parlagfűtől mentesen tartani.
(3) A védett lápterületek a magasabb szintű jogszabályokban rögzítettek szerint hasznosíthatók.
Védett természeti területek övezete
25. § (1) Védett természeti területek övezete a NATURA 2000 védett területekre vonatkozik.
(2) A település közigazgatási területének védett területei a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkhoz tartoznak.
(3) A védett területeket a szabályozási terv tünteti fel.
(4) Beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, belterület nem bővíthető.
(5) Védett természeti területen, illetve Natura 2000 területen a meglévő bánya területe nem bővíthető. Új bányanyitás nem engedélyezhető.
(6) Természetközeli erdőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(7) Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti létesítéssel engedélyezhetők, kivéve ha ez védendő értéket veszélyeztet, károsít (pl.: láp területek).
(8) Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el.
(9) Új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep – kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás – és vegyszertároló nem létesíthető.
(10) Meglévő terep, felszíni formák védelme szükséges, terepteraszok nem alakíthatók ki!
(11) A (4)-(10) pontokban foglaltaktól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.
Ökológiai folyósok övezete
26. § (1) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható.
(2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet.
(3) Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és létesítményeinek elhelyezése, fejlesztése) csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehetséges.
(4) A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
Egyedi tájértékek
27. § (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy közösség számára jelentőssé váltak.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.
(3) Az aktuális műszaki szabvány (MSZ 20 381) szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
Tájképvédelem
28. § (1) Gondoskodni kell a külterületi épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények, berendezések elhelyezése során a környezettel történő funkcionális és esztétikai összehangolásról, a tájba illesztésről. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.
(2) Gondoskodni kell továbbá a használaton kívüli épületek, építmények, nyomvonalas létesítmények új funkciójának megállapításáról, elbontásukról illetve a táj jellegéhez igazodó rendezéséről.
(3) Az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.
(4) Az illegális hulladéklerakások hatósági visszaszorítására illetve megszüntetésére kell törekedni.
Kulturális örökség védelme
29. § (1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. mellékletben felsorolva.
(2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jogszabályok alapján kell eljárni.
(3) A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek területén bármilyen földmunkával járó, egyéb engedélyhez nem kötött tevékenység esetében engedélyező hatóság.
(4) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el.
(5) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően be kell vonni még a tervezés fázisában.
(6) Ha nyilvántartott lelőhellyel
(7) érintett területeken kívül a terület-előkészítési és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles:
a) A tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig.
b) A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint – a jegyző vagy az illetékes múzeum, vagy a Hivatal intézkedéséig gondoskodni.
c) Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a keszthelyi Balatoni Múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal helyileg illetékes Keszthelyi Regionális Irodáját. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli.
(8) A nagy felületeket érintő beruházások előtt az Örökségvédelmi Hivatal hatásvizsgálat készítését írhatja elő.
(9) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
Helyi érték védelem
30. § (1) A helyi értékvédelem kiterjed: H az épület, építmény teljes egészére és részeire
(2) A védelemben részesített helyi építészeti értékek az 1. sz. mellékletben kerültek felsorolásra.
(3) A helyi védelemben részesített építészeti értékek építési engedélyezési eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a) állapot-felmérési rajzot
b) fényképet
c) homlokzati színtervet.
A H jelű helyi védelem
31. § (1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet, és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A védett épület bontását megelőzően állapot-felmérési rajz és fénykép-dokumentáció készítése szükséges.
(5) A védett épületekkel szomszédos épületek elvi építési, illetve építési engedélyezése eljárása során az építési hatóság illeszkedési vizsgálatot köteles lefolytatni, különösen az építménymagasságra, építményszélességre tekintettel.
(6) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési dokumentációját ki kell egészíteni utcaképpel (fotódokumentációval), amely az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
32. § (1) Az építésügyi hatóság az építési engedély megadását megtagadhatja, vagy feltételhez kötheti, ha a tervezett építési munka:
a) egyedi védettség esetén az épület, építmény tömegének, homlokzatának, tetőzetének, homlokzati tagozatának, díszítő elemeinek, burkolatainak, nyílászáró szerkezeteinek, valamint egyéb épülettartozékainak megváltoztatásával, eltávolításával jár,
b) környezetbe nem illő építéstechnológia, homlokzati képzés, felületképzés és színezés alkalmazását tervezi, mely a védett érték megőrzését veszélyeztetné, jellegét hátrányosan megváltoztatná,
(2) Az építési hatóság az engedélyezési eljárás során:
a) meghatározhatja az épület tetőfedésének anyagát,
b) előírhatja a homlokzat kialakításának módját és színezését,
c) korlátozhatja az építmények falán reklám felfestését, vagy reklámhordozó elhelyezését,
d) megtilthatja az épületek közterületről látható megjelenítését kedvezőtlenül befolyásoló gépészeti berendezések, antennák, légvezetékek, árnyékolók alkalmazását
Tűzvédelem
33. § (1) A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok, kötelezően alkalmazandó szabványok, tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg
(2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.
(4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.
(5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36. §-a szerint történik.
(6) Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési eljárásban.
(7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
(8) A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(9) Erdőterületen tüzet rakni csak a kijelölt helyeken (szalonnasütők) a biztonsági intézkedések betartása mellett szabad. Tűzrakás az országos vagy helyi tűzgyújtási tilalom esetén ezeken a helyeken is tilos.
Sajátos jogintézmények követelményrendszere
Építésjogi következmények
34. § 1. A tervezési terület beépítésre nem szánt területein új építményt építeni, meglévőt átalakítani és bővíteni, rendeltetését vagy használatát megváltoztatni, az e rendeletben szabályozott keretek közt csak akkor szabad ha:
a) A terület rendeltetésszerű használatát szolgálja,
b) Közérdeket nem sért,
c) Az építmény csak a hozzájuk tartozó terület jelentéktelen hányadát veszi igénybe és biztosított, hogy a telekterülete nélkül nem idegeníthetők el.
Kiszolgáló és lakóút céljára történő lejegyzés
35. § (1) A szabályozási terv által javasolt helyi közút létesítése, bővítése vagy szabályozása érdekében szükséges területet az építési hatóság kisajátítási eljárás nélkül – a kártalanítás szabályai szerinti kártalanítás mellett – az érdekeltek hozzájárulása nélkül az önkormányzat javára lejegyezheti.
(2) Ha a telekalakítási eljárásra, vagy a közút kialakítására az érdekeltek kérelme alapján kerül sor, a lejegyzésért nem jár kártalanítás.
(3) Amennyiben a lejegyzéssel érintett ingatlan a rendeltetésnek megfelelő használatra alkalmatlanná válik, úgy a tulajdonos kérelmére az egész telket igénybe kell venni.
(4) Az ingatlan helyi közút céljára igénybe vett részéért járó kártalanítás összegének meghatározásánál figyelembe kell venni a helyi közút megépítéséből, illetve az ezzel összefüggő közművesítésből eredő ingatlanérték-növekedés összegét.
Útépítés és közművesítési hozzájárulás
36. § (1) A helyi közutakat és közműveket a legkésőbb az általuk kiszolgált építmények használatba vételéig meg kell valósítani.
(2) A helyi közutakat illetőleg közműveket, amennyiben a település önkormányzata létesítette, úgy annak költségét részben vagy egészében az érintett ingatlanok tulajdonosaira háríthatja. A hozzájárulás mértékét és arányát önkormányzati rendeletben kell szabályozni.
Településrendezési kötelezettségek
37. § (1) A tervszerű telekgazdálkodás érdekében az önkormányzat beépítési kötelezettséget írhat elő. Amennyiben a tulajdonos a beépítési kötelezettségnek nem tesz eleget, úgy az önkormányzat az ingatlant kisajátíthatja.
(2) Az önkormányzat a településkép javítása érdekében az azt rontó állapotú építményekre meghatározott időn belüli helyrehozatali kötelezettséget rendelhet el.
(3) Az önkormányzat a közérdekű környezetalakítás céljából az ingatlan meghatározott időn belüli és módon növényzettel történő beültetési kötelezettségét írhatja elő, ennek alapján a véderdőkre a faültetést három éven belül, az utak menti fásítást pedig öt éven belül kell elvégezni. E kötelezettségeket az engedélyezési eljárás keretén belül kell érvényesíteni és az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.
Záró rendelkezések
38. § (1) Jelen rendelet 2007. március 14. napján lép hatályba, rendelkezéseit az ezt követően keletkezett ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.
(3) Jelen szabályrendelet csak a szabályozási tervel együtt érvényes, azzal együtt értelmezhető és használható.
(4) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg a 2/1986.(IX.23.) sz. tanácsi rendelet hatályát veszti.
1. számú melléklet
Sorszám |
Véd. kat. |
Cím |
Megnevezés |
1 |
M5009 |
Fő tér Hrsz: 73. |
Római katolikus plébánia templom |
2 |
H1 |
Árpád u. Hrsz:. 166/2. |
Szt. Vendel kápolna |
3 |
H1 |
Petőfi u. 11. Hrsz.: 20. |
Lakóház |
4 |
H1 |
Kossuth L. u. 10 Hrsz: 84/1. |
Római katolikus plébánia |
5 |
H1 |
Település közigazgatási területén található homokkő –és fa keresztek, szobrok |
2. számú melléklet
1. |
RÓMAI KORI LELETEK |
Hrsz: 015/1., 055. út, 059/1., 059/6., 060/4. |
|
2. |
BRONZKOR VÉGI, KORAVASKORI LELET |
Hrsz: 015/1., 055. út, 059/6. |
|
3. |
RÓMAI KORI LELETEK |
Hrsz: 12., 13., 14., 15., 16. |
|
4. |
Római katolikus templom régészeti leletei |
Hrsz: 65., 71., 72. |
|
5. |
KŐBALTA LELET |
Hrsz: 04/6., 04/7. |
|
6. |
ŐSKORI LELETEK. TELEPÜLÉS-NYOMOK |
Hrsz: 04/7. |
3. számú melléklet
FÁK (kül- és belterület egyaránt) |
|||
|---|---|---|---|
Acer campestre |
Mezei juhar |
||
Acer platanoides |
Korai juhar |
||
Acer pseudoplatanus |
Hegyi juhar |
||
Acer tataricum |
Tatár juhar |
||
Alnus glutinosa |
Mézgás éger |
||
Betula pendula |
Bibircses nyír |
||
Carpinus betulus |
Gyertyán |
||
Fraxinus angustif. ssp. pannonica |
Magyar kőris |
||
Fraxinus excelsior |
Magas kőris |
||
Fraxinus ornus |
Virágos kőris |
||
Pyrus pyraster |
Vadkörte |
||
Quercus cerris |
Cser |
||
Quercus robur |
Kocsányos tölgy |
||
Salix alba |
Fehér fűz |
||
Sorbus aria |
Lisztes berkenye |
||
Sorbus borbásii |
Borbás-berkenye |
||
Tilia cordata |
Kislevelű hárs |
||
Tilia plathyphyllos |
Nagylevelű hárs |
||
Tilia tomentosa |
Ezüst hárs |
||
CSERJÉK (külterület) |
|||
Amelanchier ovalis |
Fanyarka |
||
Berberis vulgaris |
Közönséges borbolya |
||
Colutea arborescens |
Pukkanó dudafürt |
||
Cornus mas |
Húsos som |
||
Cornus sanguinea |
Veresgyűrű |
||
Corylus avellana |
Mogyoró |
||
Cotinus coggygria |
Cserszömörce |
||
Crataegus monogyna |
Egybibés galagonya |
||
Euonymus europeus |
Csíkos kecskerágó |
||
Euonymus verrucosus |
Bibircses kecskerágó |
||
Hedera helix |
Borostyán |
||
Ligustrum vulgare |
Vesszős fagyal |
||
Prunus spinosa |
Kökény |
||
Prunus tenella |
Törpe mandula |
||
Rosa canina |
Vadrózsa |
||
Syringa vulgaris |
Kerti orgona |
||
Viburnum lantana |
Ostormén bangita |
||
Vinca minor |
Kis meténg |
||