Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről

Hatályos: 2021. 02. 26- 2021. 06. 17

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 5/2019. (I.29.) önkormányzati rendelete

Pécs Megyei Jogú Város településképi védelméről és a helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetéséről

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a) – h) pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. §-ában és 57. § (3) bekezdésében, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1 pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró állami főépítészi hatáskörben eljáró Baranya Megyei Kormányhivatal, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a kulturális örökség védelméért felelős miniszter és a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, továbbá Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III.27.) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

  • 1. Cégér: a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfej-lesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. § 1b) pontja szerinti épülettartozék.
  • 2. Cégtotem: kizárólag egy vagy több, az adott ingatlanon működő vállalkozást népszerűsítő feliratot vagy más grafikai megjelenítést tartalmazó műtárgy.
  • 3. Előnevelt fa: minimum 10/12 centiméter törzskörméretű (3,5 cm törzsátmérőjű), kétszer iskolázott, sorfa minőségű faiskolai anyag.
  • 4. Értékvizsgálat: olyan szakvizsgálat, amely feltárja a helyi védelemre érdemes építészeti értéket, valamint bemutatja a védelemre javasolt építészeti érték esztétikai, történeti, műszaki jellemzőit.

Az értékvédelmi vizsgálat eredményét értékvédelmi dokumentáció tartalmazza.

5. Értékvédelmi dokumentáció: értékvédelmi vizsgálat alapján készített, a vizsgálat eredményét, a helyi védelem alapját képező építéskori és történeti elemeket rögzítő és rendszerező dokumentáció (mely legalább szöveges leírásból és fotókból áll).

6. Főépület: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének Pécs Építési Szabályzatának és Szabályozási Tervének megállapításáról szóló 46/2009. (XII.21.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: helyi építési szabályzat) 40. § 12. pontjában meghatározott épület.

7. Földszín: gyűjtőnév, a vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtarto-mány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, a talaj, a homok, egyes kőzetek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei.

8. Ideiglenes kerítés: olyan közterület felé eső, lábazat nélküli, legfeljebb 1,8 m magas drótfonatos kerítés[1], amely nem a tervezett szabályozási vonalra esik, és a közterület szabályozás végrehajtása során bontásáért kártalanítás nem jár.

9. Illeszkedés: a település építészeti karakterét megőrző, a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezethez alkalmazkodó tervezői metódus.

10. Információs vagy más célú berendezés: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 4. pontjában meghatározott, a 4. mellékletben és a 33. § (5) bekezdésében meghatározott kialakítású berendezések.

11. Kerítés speciális típusai:

a) [2] áttört: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 75%-át nem haladja meg, és az egybefüggő tömör felületek külön-külön nem érik el a kerítés teljes hosszának 10%-át, valamint a kerítés lábazatának magassága nem haladja meg az 80 cm-t. Az áttörtségre vonatkozó előírások a telek közterülettel vagy magánúttal érintkező határvonalán (telek homlokvonala) vagy a tervezett szabályozási vonalon építendő kerítésekre vonatkoznak. A kerítés tömör felületének aránya a kerítés létesítése előtt lefolytatandó településképi bejelentési eljárásban kerül meghatározásra.

b) nagytáblás kerítés: előregyártott, nagytáblás elemekből épített, beton vagy fém anyagú tömör kerítés.

12. Kioszk: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 5. pontjában meghatározott építmény.

13. Közhasználatú építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.)[3] 2. § 9. pontjában meghatározott építmény.

14. Közművelődési célú hirdetőoszlop: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 6. pontjában meghatározott hirdetőoszlop.

15. Közterületkezelő: a BIOKOM Nonprofit Kft. (székhelye: 7632 Pécs, Siklósi út 52.) a közte és Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata között a közterületek fenntartására és hasznosítására irányuló közfeladat-ellátási szerződés alapján.

16. Köztulajdonban álló ingatlan: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 9. pontjában meghatározott ingatlan.

17. Macskalépcső: az épület tűzfalainak lépcsőzetesen befejezett, jellemzően téglából kialakított, a tető síkja fölé kinyúló, a tető hajlását követő felső végződése.

18. Megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezés: abszorpciós hűtőberendezés (megújuló energia hasznosításával), biomasszát hasznosító tűzhelyek, biomassza tüzelésű egyedi készülékek, biomassza tüzelésű kazánok, hibrid napenergia hasznosítás berendezései, hőszivattyús rendszerek, légkollektorok, napelemek és tartozékok, napkollektorok (vizes), szélenergia-hasznosító berendezések, vízforgató.

19. Melléképületek: az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek, és nem minősülnek melléképítménynek.

20. Mobil promóciós eszköz:

a) sajtófal, háttérfal, reklámfal: vázszerkezetre rögzített, egyenes vagy íves kialakítású, mobil reklámfelület,

b) banner: egy vagy kétoldalas kivitelű, 2 méternél nem magasabb mobil reklámfelület,

c) promóciós pult, kínáló: alumínium, műanyag vagy fa szerkezetű promóciós termék népszerűsítésére, illetve reklámfelületek elhelyezésére szolgáló pult,

d) strandzászló: talpon elhelyezett, fordítóval rendelkező, csepp- és vagy a cápauszony-formájú reklámfelület,

e) prospektustartó: katalógusok, szóróanyagok és egyéb promóciós anyagok tárolására szolgáló eszköz,

f) megállító tábla: lábakon álló, 1,5 méternél nem magasabb, reklámfelületek elhelyezésére szolgáló, mobil reklámhordozó eszköz,

g) plakáttartó: álló kivitelű, nagyméretű plakátok és információs poszterek kihelyezésére szolgáló, egy vagy kétoldalas reklámhordozó.

21. Műemléki jelentőségű terület: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (1) bekezdésében meghatározott terület.

22. Műemléki környezet területe: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 39. § (2) bekezdésében meghatározott terület.

23. Összes nettó szintterület: a helyi építési szabályzat 40. § 51. pontjában meghatározott fogalom.

24. Reklám: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 3. pontjában meghatározott fogalom.

25. Reklámhordozó: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/F. § 4. pontjában meghatározott eszköz.

26. Tájképi hatásvizsgálat: olyan hatásvizsgálat, mely tartalmazza a létesítmény városszerkezetben elfoglalt helyének bemutatását, a műszaki paramétereket, a társhatóságokkal történt egyeztetések eredményét és a tájban megjelenő hatást bemutató 3D fotómontázst.

27. Településképi szempontból meghatározó terület: a 3. mellékletben található térképi lehatárolás által jelölt terület.

28. Tetőterasz: az épületrész zárófödémén kialakított, helyiséghez, önálló rendeltetési egységhez vagy azok közös közlekedőihez kapcsolódó, járható, szilárd burkolatú, fedett vagy fedetlen nyitott tartózkodótér.

29. Településképi szempontból meghatározó épület: olyan épület melynek építési ideje 1945 előtti.

30. Torony: az utcai homlokzat szélességének 1/3 részénél keskenyebb, az építmény legfelső szintjétől vertikálisan kiemelkedő építményrész.

31. Utasváró: a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 18. pontjában meghatározott építmény.

32. Utcai homlokzat: az önálló építménynek az utcai nézőpont felé eső legkülső pontjára illesztett függőleges felületre vetített, terepcsatlakozása feletti része. Egyenes homlokvonal szakasz egy utcai nézőpontot keletkeztet. Íves vagy tört homlokvonal esetén több utcai nézőpont keletkezik.

33. Védett értékek: a helyi építészeti örökségnek a helyi egyedi vagy helyi területi védelem alatt álló, önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított azon elemei, amelyek településkép és településtörténet szempontjából meghatározók, sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, várostörténeti, településképi vagy település-szerkezeti értéküknél fogva a település szempontjából kiemelkedő értékűek.

34. [4] Fémhatású nyílászáró: Szórt technológiával készült, magas fényű, színálló, megjelenésében és színében fémes hatású, nem fóliával bevont műanyag profilú nyílászáró.

35. [5] Kirakatdekoráció:

a) kirakatfólia,

b) kirakatmatrica.

36. [6] Kerti építmény:

a) hinta,

b) csúszda,

c) homokozó,

d) szökőkút,

e) pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy,

f) terepszintnél 1,0 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz.

37. [7] Nagytáblás kivitelű homlokzatburkolat: olyan homlokzat-burkolat, amelynél a burkolóelemek egyik mérete sem kisebb 25 cm-nél.

II. FEJEZET A HELYI VÉDELEM

2. A helyi védelem feladata, a helyi védetté nyilvánítás és a helyi védelem megszüntetésének és nyilvántartásának szabályai

2. § A helyi védelem feladata

  • a) a helyi építészeti örökség védelmet igénylő értékeinek feltárása, számbavétele, meghatározása, védetté nyilvánítása, dokumentálása, nyilvántartása, megőrzésének elősegítése és a lakossággal történő megismertetése,
  • b) a védelem alatt álló helyi építészeti örökség fenntartásának előse-gítése, károsodásának megelőzése.

3. § A helyi védelem a Korm. rendelet 23/C. §-ban meghatározottak szerint területi vagy egyedi védelem lehet.

4. § (1) A helyi védetté nyilvánítást és a helyi védelem megszüntetését a Közgyűlés önkormányzati rendelettel rendeli el.

(2) A helyi védetté nyilvánítást vagy a helyi védelem megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton kezdeményezheti. Ilyen kezdeményezéssel a Közgyűlés és szervei is élhetnek.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kezdeményezésnek tartalmaznia kell legalább:

1. helyi egyedi vagy területi védelem elrendelésére irányuló kezdeményezés esetén

a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

b) a védendő érték megnevezését,

c) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölését, ábrázolását helyszínrajzon,

d) a védendő érték rövid leírását,

e) a védendő érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

f) a védelemre vonatkozó javaslat indokolását.

2. helyi védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés esetén

a) a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

b) a védett érték megnevezését,

c) a védett érték pontos helyének megjelölését, lehatárolását helyszínrajzon,

d) a védett érték aktuális állapotát ábrázoló, részletes fotódokumentációt,

e) a védelem megszüntetésére vonatkozó javaslat részletes

indokolását,

f) a 6. § (2) bekezdésben foglaltakat alátámasztó, műemléki szakértő és indokolt esetben statikus szakértő által készített szakvéleményt is.

(4) Amennyiben a kezdeményezés nem tartalmazza a (3) bekezdésben meghatározottakat, a helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szakmai előkészítője a kezdeményezőt határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel.

A hiánypótlás elmulasztása esetén a védelem megszüntetésére irányuló kezdeményezés eredménytelen.

5. § (1) A helyi védetté nyilvánítás vagy a helyi védelem megszüntetésének szak-mai előkészítéséről a városi főépítész (a továbbiakban: Főépítész) gondoskodik. Ennek keretében feladata

  • a) a kezdeményezés előzetes értékelése,
  • b) az értékvizsgálat és az értékvizsgálati dokumentáció vagy a védelem megszüntetését alátámasztó szakvélemény alapján a helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló javaslat megfogalmazása,
  • c) a Közgyűlés 4. § (1) bekezdésben meghatározott döntésének előkészítése.

(2) A helyi védetté nyilvánításhoz értékvizsgálatot és azon alapuló értékvizsgálati dokumentációt kell készíteni, amelynek legalább a következő munkarészeket kell tartalmaznia:

  • a) a védendő érték megnevezése,
  • b) a védendő érték pontos helyének (egyedi védelem esetén: utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész, területi védelem esetén: terület, utcák, tömbök) megjelölése, ábrázolása helyszínrajzon, területi védelem esetén szabályozási tervvel azonosítható lehatárolása,
  • c) a védendő érték történeti bemutatása a fellehető történeti dokumentumok csatolásával,
  • d) a védendő érték részletes leírása, pontos körül határolása.

(3) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárásban érdekeltnek kell tekinteni:

  • a) a kezdeményezőt,
  • b) a kezdeményezéssel érintett objektumok tulajdonosát,
  • c) a kezdeményezéssel érintett objektumok vonatkozásában az elsőfokú építésügyi és örökségvédelmi hatóságot,
  • d) az állami főépítészi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatalt.

(4) A helyi védetté nyilvánításra vagy a helyi védelem megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket a településfejlesztéssel és településrendezéssel összefüggő partnerségi egyeztetésről szóló 13/2017. (III.27.) önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: partnerségi rendelet) meghatározottak szerint értesíteni kell. Az érdekeltek észrevételeiket a partnerségi rendeletben meghatározottak szerint tehetik meg. A (3) bekezdés szerinti érdekeltek a helyi egyedi védelemre irányuló javaslatról külön írásbeli vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak.

(5) A helyi védetté nyilvánítás tényéről vagy a helyi védelem megszüntetéséről az érdekelteket a Főépítész tájékoztatja. A helyi védelem az ingatlanügyi nyilvántartásban jogi jellegként kerül feljegyzésre. A helyi védelmet tájékoztató jelleggel a helyi építési szabályzat szabályozási tervlapjai is ábrázolják.

6. § (1) A helyi védelem módosítására, felülvizsgálatára a védetté nyilvánításra és a védelem megszüntetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A módosítás, felülvizsgálat során az értékvizsgálaton alapuló értékvizsgálati dokumentációt aktualizálni kell.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség védettségének megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

  • a) a védett érték megsemmisült, vagy
  • b) a helyi egyedi védelem alatt álló építmény a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a helyi védelem megszüntetését megelőzően el kell készíteni a védelemmel érintett építmény felmérési és fotódokumentációját, mely a védettséget megszüntető döntés mellékletét képezi.

(4) Helyi egyedi védelem alatt álló érték országos egyedi műemléki védelem alá helyezése esetén a helyi egyedi védelem a műemléki védelem elrendelésével egyidejűleg megszűnik, az objektumot a védett értékek 1. mellékletben található jegyzékéről törölni kell.

7. § (1) A helyi védett értékekről az Önkormányzat nyilvántartást vezet, melynek aktualizálása a Főépítész feladata.

(2) A helyi védelem nyilvántartása legalább a következő adatokat és munkarészeket tartalmazza:

  • a) a védett érték megnevezését, védelmi nyilvántartási számát és azonosító adatait,
  • b) a védelem típusát,
  • c) a védett érték helymeghatározásának adatait,
  • d) területi védelem esetén a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot,
  • e) a védett érték rendeltetését és használatának módját,
  • f) a védett érték leírását,
  • g) fotódokumentációt,
  • h) a védelem megalapozására készített értékvizsgálatot,
  • i) a védelem rövid indokolását,
  • j) a védelem elrendelésére vonatkozó közgyűlési döntés másolatát.

3. A helyi területi és helyi egyedi védelem alatt álló értékek

8. § (1) A helyi területi védelem a Korm. rendelet 23/C. § (3) bekezdésében meghatározottakra irányulhat.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területek jegyzékét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A helyi egyedi védelem az építészeti örökség Korm. rendelet 23/C. § (4) bekezdésében meghatározott elemeire terjedhet ki.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló értékek jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(5) A helyi védetté nyilvánított épületek és építmények 1. mellékletben meghatározott alkotóelemeit védelem illeti meg. Azokban az esetekben, amelyekben az 1. melléklet a védett értéket külön nem nevesíti, az építmény minden alkotórészét – ide értve a hozzátartozó kiegészítő külső és belső díszítőelemeket is – védelem illeti meg.

4. A helyi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

9. § (1) A helyi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókar-ban tartani, állapotát megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló építmény egésze nem bontható. Helyi védelem alatt álló építmény részlegesen akkor bontható vagy akkor alakítható át, ha

  • a) a bontani vagy átalakítani kívánt építményrész (az építmény egy bizonyos hányada) az értékvédelmi dokumentáció szerint védett értéket nem hordoz, és
  • b) a beavatkozás a helyi védelem alatt álló építmény használata érdekében, a védelem alá helyezését megalapozó építészeti értékek sérelme nélkül megvalósítható, azok megőrzése változatlanul biztosított marad.

(3) A helyi védett értéket nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott értéken vagy a közvetlen környezetében végzett építési tevékenység vagy területhasználat.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények korszerűsíthetők, felújíthatók, funkciójuk megváltozhat, azonban a védett értékeik nem veszélyeztethetők, nem csökkenhetnek, megőrzésüket biztosítani kell.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek, építmények a párkánymagasság és a tetőgerinc magasságának megtartása mellett bővíthetők, a védett épülettömeg karakteréhez illeszkedő módon.

(6) Ha a helyi egyedi védelem alatt álló épület védett értéket hordozó homlokzatának egyes részét, részletét korábban az építéskoritól eltérő megjelenésűvé átalakították, azt az építmény egészére vagy a homlokzatnak a korábban átalakított részt is magában foglaló részegységére kiterjedő építési tevékenység során az építéskori állapotnak megfelelően kell helyreállítani, amennyiben az fellelhető.

5. A helyi védett értékek megóvásának önkormányzati támogatása

10. § (1) A védett érték tulajdonosának a szokásos karbantartási feladatokon túlmutató, a védettséggel összefüggésben szükségessé váló, a tulajdonost terhelő munkálatok finanszírozásához az Önkormányzat évente meghatározott keretösszeg erejéig támogatást adhat. A támogatás összegét a tárgyévi költségvetés tartalmazhatja, melynek felhasználására pályázatot kell kiírni.

(2) A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési összeg maximum 50 %-a, de esetenként legfeljebb 1 000 000 forint, amely bruttó összegként tartalmazza az ÁFÁ-t, valamint minden egyéb adót és közterhet.

(3) Támogatásban csak az a pályázó részesülhet, aki az igényelt támogatáshoz támogatáson felüli önrésszel rendelkezik. A támogatás kizárólag szerződés alapján folyósítható.

(4) A pályázat benyújtásának időpontja előtt megkezdett építési vagy előkészítési munkákhoz támogatás nem nyújtható.

(5) A támogatást nem lehet tervezésre vagy értékvizsgálati munkarészek elkészítésére igényelni.

11. § (1) A pályázatokat Bíráló Bizottság bírálja el, mely a benyújtási határidőt követő 30 napon belül hozza meg döntését a támogatásról.

(2) A Bíráló Bizottság öt tagú. Tagjai a Polgármesteri Hivatal Hatósági Főosztály Műszaki Osztály vezetője, a Kommunális Bizottság[8] által delegált tagok és szakértő, továbbá a Főépítész.

(3) A pályázati rendszer működtetése és a Bíráló Bizottság adminisztrációs feladatainak ellátása, valamint a támogatási szerződések előkészítése és elszámolása a Városi Főépítészet feladata.

(4) A döntésről a pályázók a döntést követő 15 munkanapon belül írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton értesítést kapnak. A döntés végleges, felülvizsgálatát nem lehet kérni, de a pályázat újra benyújtható.

12. § (1) A nyertes pályázóval a támogatás kifizetésére vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

(2) Az Önkormányzat a támogatás összegét a teljesítést követően, az elszámolás után folyósítja a támogatottnak.

(3) A támogatási szerződésben foglaltak teljesítéséről a támogatott nyilatkozik, és a teljesítést az Önkormányzat – szükség esetén szakértő bevonásával – ellenőrzi. Az elszámoláshoz mellékletként csatolni kell a támogatás felhasználását bizonyító számlákat.

III. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13. § A Korm. rendelet 22. § (2) bekezdés b) pontja szerinti településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 3. melléklet jelöli ki.

14. § A településképi szempontból meghatározó területek:

  • 1. Történelmi belváros településrész
  • 2. Szigeti külváros településrész,
  • 3. Budai külváros településrész,
  • 4. Tettye településrész,
  • 5. Déli városközpont bővítés településrész,
  • 6. Északi külváros településrész,
  • 7. Kisvárosias és társasházas karakterű településrészek,
  • 8. Uránváros településrész,
  • 9. Nagyvárosias karakterű településrészek,
  • 10. Oktatási negyed településrészek,
  • 11. Hegyoldali kertvárosias településrészek,
  • 12. Kertvárosias karakterű településrészek,
  • 13. Az egykori bányaművelés településrészei,
  • 14. Mecsekszabolcs településrész,
  • 15. Külső kertvárosi településrészek (Málom, Somogy-Vasas-Hird-Nagyárpád),
  • 16. Beépítésre nem szánt településrészek,
  • 17. Egyéb településrészek.

IV. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

7. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános követelmények

15. § (1) Területi építészeti követelmények:

  • 18. A településképi szempontból meghatározó területeken végzett bármely építési tevékenység során a településképet meghatározó beépítés telepítési módját, az építmények anyaghasználatát, tömegformálását, homlokzati megjelenését az illeszkedés szabályainak figyelembevételével kell kialakítani.
  • 19. A telkek közterület felöli ideiglenes lehatárolását szolgáló építmény zárt, esztétikus, könnyen tisztítható, közbiztonsági előírásoknak megfelelő kivitelben létesíthető.
  • 20. Az elbontott építmények telkét megfelelő tereprendezéssel, el-kerítéssel kell a település arculatához illeszkedő módon kialakítani, fenntartani.
  • 21.[9][10]
  • 22.[11][12]
  • 23.[13] Az ingatlanokon az elektronikus építési naplóval igazolt kivitelezési tevékenységen kívüli esetekben a településképet rontó állapotokat meg kell szüntetni.

(2) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömegformálás előírásai:

a) a magastetős épület

aa) utcai főtömege vízszintes vetületi tetőfelülete 10 %-ának tetőhajlásszöge,

ab) fő tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények, udvari épületszárnyak, továbbá a melléképítmények tetőhajlás-szöge az egyes településrészekre meghatározott tetőhajlásszögtől eltérhet.

b) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része – kivéve az ereszt – az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé 1 m-nél nagyobb mértékben nem nyúlhat be, homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át. Épületrész kinyúlása közterületi járda vagy zöldfelület fölé – kivéve az ereszt, valamint az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem létesíthető, 12-20 m közötti szélességű utcákon 0,6 m-nél nagyobb, 20 m-nél szélesebb utcában 0,9 m-nél nagyobb nem lehet.

2. Zöldfelületek kialakításának előírásai:

a) a helyi építési szabályzat szerint a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület – amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli – az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

aa) biológiailag aktív jellegű zöldfelület legalább gyepfelület és lombos fa (150 m²-enként legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő, előnevelt fa),

ab) amennyiben a kialakítandó zöldfelület szélessége 10 m vagy annál több, úgy háromszintes növénytelepítést kell megvalósítani,

ac) ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli, a helyi építési szabályzatban meghatározott, telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület legalább két fasor telepítését jelenti,

ad) a telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelület 50 % lombkorona-fedettséggel teljesül, a gazdasági terület telken belül kötelezően kialakítandó zöldfelülettel terhelt részén a burkolt felület aránya elérheti az 50 %-ot,

b) a fás szárú növények ingatlanhatártól vagy használatában megosztott közös tulajdon esetén a használati határtól mért legkisebb telepítési távolsága – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az alábbiaknál kisebb mértékű nem lehet:

ba) 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 1,00 méter,

bb) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb cserje (bokor, élősövény), valamint oszlopos fenyőfélék esetén 3,00 méter,

bc) 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa esetén 5,00 méter,

bd) nyírt sövény, valamint 1 métert meg nem haladó magasságúra növő cserje (bokor, élősövény, díszfű) és fenyő esetén 0,5 méter,

c) a 2. pont a) alpontjában meghatározott ültetési távolság nem lehet nagyobb azon cserje, bokor esetén sem, amely természetes növekedésében a 3,00 métert meghaladja,

d) a szabályozási tervlapon jelölt, a telek zöldfelületként kialakítandó területén 30%-nál nagyobb mértékben nem alakítható ki biológiailag inaktív zöldfelület. A fennmaradó 30%-on burkolat, sétaút, parkoló, játszóhely kialakítható, de épület, építmény nem helyezhető el,

e) a tervezett épületek közterület felé eső homlokzatán és kerítésén létesítendő gépkocsi-behajtók kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő és megtartandó közterületi növényzethez.

3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

a) a megújuló energia hasznosítását szolgáló berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok:

aa) a berendezések az ingatlanon álló épület utcai megjelenéséhez nem igazodó módon nem helyezhető el,

ab) a berendezések tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton, főhomlokzaton látszó módon nem helyezhetők el,

ac) síktáblás napelemeket, napkollektorokat kerítésen, előkertben elhelyezni nem lehet,

ad) síktáblás napelemek, napkollektorok magastetős épületeken a tető síkjától eltérő dőlésszögben nem helyezhetők el, és a berendezés tartószerkezete a napelem, napkollektor felülete alól nem lóghat ki. Egy tetőfelületen csak egy összefüggő felületen helyezhetők el, melyek lehatárolása (kontúrja) téglalap alakú lehet,

ae) Egy tetőfelületen többirányú (álló vagy fekvő) elemek nem helyezhetők el. Csonkakontyolt[14] tetőfelületen napelem, napkollektor nem helyezhető el,

af) síktáblás napelem, napkollektor a helyi építési szabályzatban lakó, vegyes és különleges terület-felhasználású zónákban található 7,5 méternél kisebb építménymagasságú lapostetős épületeken a szomszédos közterületről látható módon vagy a legfelső zárófödém felső síkjánál 10%-nál nagyobb lejtéssel nem létesíthető, szerelvényei a közterületről látható módon nem kerülhetnek kialakításra, 7,5 méternél nagyobb építmény-magasságú lapostetős épületeken az utcai homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonalától számított 3 méteren belül nem létesíthető, szerelvényei a közterületről látható módon nem kerülhetnek kialakításra,

ag) síktáblás napelemeket, napkollektorokat földön (terepszinten) a természetes terepadottságoktól eltérő kialakítással nem lehet elhelyezni. A berendezés tereptől elemelkedő legmagasabb pontja az övezetben előírt kerítés magasságát nem haladhatja meg. Amennyiben az övezetben a kerítés magassága nem szabályozott, a 2,0 m-t nem haladhatja meg. 6 db-nál több berendezés az utca felöl telepítendő cserjeszinten zárt takaró növényzet ültetése nélkül nem telepíthető,

ah) szélkerék elő- és oldalkertben nem állhat, legmagasabb pontja a főépület legmagasabb pontjának magasságát nem haladhatja meg,

b) településképileg meghatározó területen 10-nél több rendeltetési egységet magába foglaló épületen egy közös antenna helyezhető el, rendeltetési egységenként önálló antenna nem létesíthető.

4. [15] Kerítés, támfal és egyéb műtárgy kialakításának előírásai:

a) az építési telek közterület felé eső határvonalán végleges kerítés, támfal és támfalkerítés kizárólag a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[16] létesíthető,

b) a közterület rendezését megelőzően a tervezett szabályozási vonal és a közterület közötti területen kizárólag ideiglenes kerítés létesíthető a kártalanítási igény kizárásával,

c) a nem a telek homlokvonalán és tervezett szabályozási vonalon létesítendő kerítés, sövény magassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,

d) lakóterületen

da) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[17] létesítendő támfal magassága a 2,5 m-t nem haladhatja meg,

db) a nem a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[18] létesítendő támfal magassága a 2,0 m-t nem haladhatja meg, és 1,5 m-t meghaladó magasság esetében a támfal függőleges felületének legalább 60%-át növényültetéssel kell takarni, amennyiben a terep több támfal építésével rendezhető, úgy a támfalak közötti felület legalább 60%-át növényültetéssel kell kialakítani,

dc) amennyiben a telek határvonalán, vagy a tervezett szabályozási vonalon[19] támfal építése is szükséges, a támfalhoz csatlakozó magasabb terepszint felett csak áttört kerítés vagy élő sövény létesíthető,

e) a támfal koronaszintjét és a kerítés lábazatát úgy kell szakszerűen kialakítani, hogy az megfeleljen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) 47. § (8) és (9) bekezdésében foglaltaknak,

f) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani.

5. Közterület kialakítás előírásai:

a) a 16 m vagy annál nagyobb szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen kétoldali, a 16 m és 12 m közötti szabályozási szélességű közlekedési célú közterületen legalább egyoldali fasort kell telepíteni, a meglévők védelméről gondoskodni kell, figyelembe véve az egyéb közúti előírásokat,

b) hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét honos fafajjal kell biztosítani, kivéve nem honos növényállományból álló kialakult fasor esetén.

6. [20] Az épület utcai homlokzatán az épület utcai homlokzata vetületi felületének legalább 5 %-a[21] erejéig pirogránit épületkerámia, épületszobor vagy képzőművészeti alkotás elhelyezése szükséges

a) lakó- és egyéb rendeltetést is tartalmazó, 300 m2 nettó szintterületnél nagyobb épület építése, vagy

b) meglévő épület 300 m2 nettó szintterületet meghaladó, lakó- és egyéb rendeltetést is eredményező bővítése során.

8. A Történelmi belváros, Szigeti külváros, Budai külváros, Tettye és az Északi külváros településrészekre vonatkozó általános előírások

16. § (1) Pécs történelmi bevárosa és külvárosai egyedülálló történeti épített örökséggel rendelkeznek. Cél ennek az örökségnek és egyedi települési karakternek a megőrzése.

(2) A városszövet és az épített épületállomány védelme érdekében az új fejlesztések céljait alá kell rendelni az épített örökség megőrzésének és fenntartási szempontjának. Fontos az eredeti értékes épületállomány minél teljesebb megőrzése, épületbontások elkerülése.

(3) A területen a településképi szempontból meghatározó épületek átalakítása, felújítása során azok külső megjelenését meghatározó történeti építészeti elemei és jellegzetességei megőrzendők.

(4) Kiemelt védelmet élvez a műemléki érték és helyi védett érték közterület irányából feltáruló látványa. Minden tervezett beavatkozást a védett érték településképi megjelenésének és érvényesülésének kell alárendelni.

(5) A területi védelemmel érintett területek esetén szükséges azok egységes szempontok szerinti kezelése, az együttesek, látványelemek és a városrészi összkép megőrzése.

9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

17. § (1) A Történelmi belváros településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. Az épület utcai homlokvonala legfeljebb az utcai telekhatár 1/3 hosszán léphet vissza a telek irányába.
  • 2. A visszalépés az oldalhatároktól mért 3 m-en belül az utcavonalon csak abban az esetben lehetséges, ha a csatlakozó szomszédos telken a visszalépés már megtörtént.
  • 3. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.
  • 4. A településrészen a történetileg kialakult telekstruktúra nem változtatható meg.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrészen magastetős és – kizárólag a kialakult környezet adottságai alapján indokolt esetben – lapostetős épületek is elhelyezhetők, amennyiben a lapostető legalább 20 cm vastagságú termőréteggel ellátott zöldtetőként kerül kialakításra, legalább az lapostető felületének 60%-án. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon és anyaghasználattal nem alakítható ki,

b) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem alakítható ki, kivéve saroktelek esetén,

c) magastető, torony és tetőfelépítmény égetett agyagcseréptől, műemléki palától, korcolt síklemeztől üvegtől, valamint téglaszínű, sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől[22] eltérő anyagú héjazattal nem alakítható ki,

d) magastető 38o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

e) településképi szempontból meghatározó épület tetőidoma részletes műemléki vizsgálat hiányában az építési kor, a képviselt stílus alapján az alábbiakban részletezett építészeti stílusok szerint differenciált hajlásszögektől nem térhet el:

ea) 1865-ös térképen regisztrálható (XIX. sz. közepéig felépült) barokk, klasszicizáló, romantikus stílusú épületeknél cca. 42-45o hajlásszög tartandó,

eb) 1865-ös térképen nem regisztrálható (a XIX. sz. második felében épült) eklektikus stílusú épületeknél cca. 38-40o hajlásszög tartandó,

ec) 1925-ös térképen regisztrálható (a XX. sz. első évtizedeiben épült) szecessziós stílusú épületek eredeti tervek szerinti hajlásszöge tartandó,

f) az utcai épületrészen tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az utcai oldalon csüngőeresz nem létesíthető,

c) az utcafronti homlokzati nyílások, nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzat egészének összhangjától eltérően nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől,

d) a többszintes épületek felújítása, átszínezése egységes építészeti koncepció hiányában nem végezhető.

Épület utcai homlokzatának részleges felújítása a homlokzat struktúrájától eltérő tagolással nem alakítható ki,

e) [23] épület utcai homlokzatán utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el,

f) [24] épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több[25] és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

g) portálok, kirakatok az építmények homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki.

3. Anyag- és színhasználat előírásai: új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

a) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével – a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

b) szabadon vagy védőcsőben vezetett kábel közterületről látható homlokzaton nem helyezhető el,

c) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

5. [26] Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) [27] a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[28] legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

c) előkertes beépítés esetén alacsony lábazatos áttört kerítés és kapu létesíthető, a takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldható meg.

18. § (1) A Szigeti külváros településrészre a (2) és (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. Zártsorú beépítés esetén az épület[29] utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.
  • 2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.
  • 3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.
  • 4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül tele-píthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai:
    • a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők, kivéve a helyi építési szabályzatban városi zárt zónacsoportba tartozó területeken, ahol lapostető nem létesíthető. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
    • b) magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,
    • c) a helyi építési szabályzatban városi zárt zónacsoportba tartozó területeken a szomszédos épületekhez igazodó magastető, oldalhatáron álló épületszárny esetén félnyeregtető létesíthető,
    • d) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,
    • e) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét.
  • 2. Homlokzat kialakításának előírásai:
    • a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,
    • b) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,
    • c) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra vonatkozó egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,
    • d) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,
    • e) utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el,
    • f) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több[32] és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,
    • g) portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki,
    • h) magastető héjalásaként égetett agyagcserép-fedéstől, műemléki pala-fedéstől, korcolt síklemez-fedéstől, valamint téglaszínű, sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő fedésmód nem alkalmazható.
  • 3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:
    • a) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével – a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,
    • b) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.
  • 4.[34] Kerítés és támfal kialakításának:
    • a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,
    • b) a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zártsorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[36] legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,
    • c) előkertes beépítés esetén alacsony lábazatos áttört kerítés és kapu létesíthető, a takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldható meg.

19. § (1) A Budai külváros településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. Zártsorú beépítés esetén az épület[37] utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.
  • 2. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.
  • 3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.
  • 4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül tele-píthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai:
    • a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,
    • b) magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,
    • c) zártsorú beépítés és magastetős tetőidom esetén az utcai szárny tetőgerince az utcával párhuzamostól eltérő módon nem kerülhet kialakításra, kivéve saroktelek esetén,
    • d) a szomszédos épület tűzfalának magasságánál maximum 2 méterrel alacsonyabb tűzfal létesíthető.
  • 2. Homlokzat kialakításának előírásai:
    • a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,
    • b) az utcai épületrészen tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét,
    • c) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,
    • d) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra készült egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges. Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,
    • e) épület utcai homlokzatának részleges felújítása csak a homlokzat struktúráját is figyelembe vevő tagolás szerint történhet,
    • f) épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több[39] és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,
    • g) portálok, kirakatok az építmény homlokzatának struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki,
    • h) magastető héjalásaként égetett agyagcserép-fedéstől, műemléki palafedéstől, korcolt síklemez-fedéstől, valamint téglaszínű, sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő fedésmód nem alkalmazható.
  • 3.[41] Anyag- és színhasználat előírásai: utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el, kivéve azokon az épületeken, amelyek nyílászáróinak kialakult homlokzati anyaghasználata az egységes megjelenés szempontjából indokolja.
  • 4. Műszaki berendezések kialakításának előírásai: légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés közterületről látható
    • a) a tetőfelületen és a homlokzaton,
    • b) erkélyen és loggián közterületről látható módon, takaratlanul

    nem helyezhető el.

  • 5.[42] Kerítés és támfal kialakításának:
    • a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,
    • b) a településrészen a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[44] legfeljebb 2 m magas tömör tagolt felületű kerítés és támfal létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki.

20. § (1) A Tettye városrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.
  • 2. Zártsorú beépítés esetén az épület[45] utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.
  • 3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.
  • 4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.
  • 5. A településrészen a történetileg kialakult telekstruktúra nem változtatható meg.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

b) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét,

c) a kialakult állapotnak megfelelően lapostetős épületek nem léte-síthetők, kivéve a Tettye településrészre eső, a helyi építési szabályzatban a társasházas építési zónába tartozó területeket, ahol magastető nem létesíthető. Tetőterasz, tetőkert a településrész területén létesíthető. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.

d) magastetős épület tömegétől kiálló épületrészek, tetőfelépítmények és udvari épületszárnyak eltérő tetőhajlásszöggel kialakíthatók,

e) magastető héjalásaként égetett agyagcserép-fedéstől, műemléki pala-fedéstől, korcolt síklemez-fedéstől, valamint téglaszínű, sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől[46] eltérő fedésmód nem alkalmazható,

f) az egymáshoz zártsorúan csatlakozó épületek tűzfalainak kialakítása „macskalépcsős” lezárással is kialakítható,[47]

g) az eredetileg hézagosan zártsorú beépítésnél zártsorúvá válás esetén a kapcsolatot biztosító egyszintes építményrész (lapos)tetőzetén tetőkert kialakítható,

h) lejtő irányában futó gerincvonalú épület végfala a lejtő magas pontján „macskalépcsővel” lezárt tűzfalas kialakítású; a lejtő mélypontján, ha az saroktelek, kontyolt is lehet,

i) a helyi építési szabályzatban meghatározott tettyei sajátos építési övezetekben, ahol a zártsorú építési helyen belül az előírás megengedi az oldalhatáron álló beépítést, és a kialakult, védett beépítés ilyen jellegű fennmaradása, újjáépítése az illeszkedési követelmény, ott az építési telkek oldalhatárán létesíthető nyeregtető falazott párkányzattal,

j) a telken elhelyezendő, főfunkciót kiegészítő épületek kialakítása, tömege, anyaghasználata a főfunkciót tartalmazó épülettel összhangban alakítandó ki. A főfunkciót kiegészítő épületek a főfunkciót tartalmazó épületek gerincmagasságát nem haladhatják meg.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra vonatkozó egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges.

Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,

c) [48] a helyi építési szabályzatban társasházas építési zónába tartozó területek kivételével[49] épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több[50] és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető,

d) portálok, kirakatok az építmény homlokzatával struktúrájától, tagolásától eltérő módon nem alakíthatók ki,

e) a területen zöldhomlokzat létesíthető,

f) [51] utcai homlokzaton elhelyezendő nyílászáró felülete fától, fémtől vagy fémhatásútól eltérő nem lehet, és utcai homlokzaton külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem helyezhető el.

3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai: légkondicionáló be- rendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem-panel és napkollektor kollektorháza kivételével – a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el.

4. [52] Kerítés és támfal kialakításának:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) [53] a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zárt-sorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[54] legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

c) utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt. A kapuzatot a közterület felé faburkolattal kell ellátni.

d) [55] előkertes beépítés esetén alacsony lábazatos, áttört kerítés és kapu létesíthető, a takarás a belső oldalon létesített sövény vagy egyéb kertészeti megoldás által oldható meg.

21. § (1) A Déli városközpont bővítés településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) A területi építészeti követelmények: új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrészen az épületek magastetővel és lapostetővel is kialakíthatók.
  • 2.[56] Kerítés és támfal kialakításának:
    • a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,
    • b) a helyi építési szabályzatban vegyes besorolású területen újonnan kerítés nem létesíthető,
    • c) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kate-góriába sorolt, nem vegyes besorolású telkeken a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[59] legfeljebb 1,8 m magas tömör kerítés létesíthető. Tégla, terméskő, fém és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki.

22. § (1) Az Északi külváros településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. Új építmény építése esetén a kialakítandó megjelenésnek, telepítés módjának, a tömeg szélességének és a tetőidomnak illeszkednie kell a kialakult utcaképhez.
  • 2. Zártsorú beépítés esetén az épület[60] utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.
  • 3. A területen új főépület utcai épületszárnya az utcával párhuzamos telepítéssel, az utcában jellemző, kialakult traktusszélesség és a kialakult előkert méretének megtartásával helyezhető el.
  • 4. Főépület a telek homlokvonalától számított 50 méteren belül tele-píthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított önálló telek kivételével.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,

c) magastetős épület utcai homlokzatának tetőfelületén nyílászáró tetősíkban fekvő vagy a tetősíkból nem kiemelkedő kialakítástól eltérően nem helyezhető el, és e nyílászárók összesített szélessége nem haladhatja meg az épület utcafronti szélességének 1/3-át,

d) az utcai épületrészen a tetőteraszok összesített szélessége nem haladhatja meg az utcai homlokzat hosszának 1/3 részét.

2. Homlokzat kialakításának előírásai:

a) új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) az utcafronti homlokzati nyílások és nyílászárók osztásrendjének megváltoztatása a homlokzatra vonatkozó egységes építészeti koncepció hiányában nem lehetséges.

Egyedi nyílászáró csere esetén a nyílásméretek és a nyílászárók osztása nem térhet el az épület homlokzatán kialakult nyílásrendtől, méretektől és osztásrendszertől vagy a homlokzat megváltoztatására vonatkozó egységes építészeti koncepciótól,

c) [61] épület utcai homlokzatán 1 db-nál, több utcai homlokzat esetén telkenként 2 db-nál több[62] és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető, kivéve a 10 méternél szélesebb utcai homlokzattal rendelkező zártsorú beépítésű, többlakásos épületeket, ahol 2 db-nál több és 4 m-nél szélesebb garázskapu nem létesíthető.[63]

d) [64] magastető héjalásaként égetett agyagcserép-fedéstől, műemléki pala-fedéstől, korcolt síklemez-fedéstől, valamint téglaszínű, sima felületű, síkprofilú, szegmens vagy félköríves vágású betoncseréptől eltérő fedésmód nem alkalmazható.

3. Műszaki berendezések kialakításának előírásai:

a) légkondicionáló berendezés kültéri egysége, antenna és egyéb gépészeti berendezés – a tetőn elhelyezett napelem panel és napkollektor kollektorháza kivételével- a telekkel érintkező közterületről látható homlokzaton takaratlanul nem helyezhető el,

b) újonnan közműszekrények homlokzaton közterületről látható módon nem helyezhetők el.

4. [65] Kerítés és támfal kialakításának:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők.

b) [66] a településrészen előkert nélküli, hézagosan zártsorú vagy zárt-sorú beépítés esetén a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[67] legfeljebb 2 m magas tömör, tagolt felületű kerítés, vagy 2,5 m magas tömör, tagolt felületű támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,

c) utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat és színezés tekintetében egyaránt.

23. § (1) A Kisvárosias és társasházas karakterű településrészekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények: zártsorú beépítés esetén az épület[68] utcai homlokvonalának legalább 2/3 hosszban érintkeznie kell az utca felöli építési hely határával.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai:
    • a) a településrész területén lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők,
    • b) új épület utcafronti szárnya nyeregtetős tetőidommal is kialakításra kerülhet a környezetéhez illeszkedő módon,
    • c) a helyi építési szabályzatban városi zárt építészeti zónacsoportba sorolt területen, zártsorú beépítés esetén a magastető hajlásszöge 45o–nál nagyobb nem lehet, és legfeljebb 5°-os eltéréssel csatlakozhat a szomszédos tetőidomhoz, amennyiben az 45°-nál nem nagyobb hajlásszögű magastető.
  • 2.[69] Kerítés és támfal kialakításának:
    • a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,
    • b) a településrészen elhelyezkedő, a helyi építési szabályzatban városi zárt nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt telkeken tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán [70] [71] legfeljebb 1,8 m magas tömör tagolt felületű kerítés, társasházas építési övezetbe sorolt telken legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés vagy sövénykerítés létesíthető. A településrészen fa, tégla, terméskő, fém[72] és vakolt felületű kerítések alakíthatók ki,
    • c) utcai kerítés és támfal az utcai homlokzattal egységesen létesíthető, anyaghasználat (kivéve látszóbeton felületű utcai homlokzat) és színezés tekintetében egyaránt.

24. § (1) Uránváros településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott tele-pülésképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. A területen új épület a kialakult beépítéshez igazodva telepítendő.
  • 2. A lakótelep telepes beépítésű többszintes lakóépületei vertikálisan nem bővíthetők. Emeletráépítés csak az építéskori legfelső építményszint záró szerkezete felső síkjának az épület irányába emelkedő 45° alá vont síkja alatt lehetséges.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai:
    • a)
    • b) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek is kialakíthatók a kialakult környezethez illeszkedő módon,
    • c) magastetős ráépítés 5-nél kevesebb szintet tartalmazó épületek esetén lehetséges. A kialakuló tetőtérhez kapcsolódóan loggia, erkély és terasz nem alakítható ki,
    • d) magastetős ráépítés esetén, új tetőszerkezet kialakítása során a tető hajlásszöge a szomszédos tetőtől 5°-nál nagyobb mértékben nem térhet el.
  • 2. Homlokzat kialakításának előírásai:
    • a) magastetőn kialakítandó tetőablakok a meglévő homlokzat nyílásrendjéhez nem illeszkedő módon, nem egységes kivitelben nem építhetők be, a tetősíkban fekvő ablakok kivételével,
    • b) a meglévő épületek nyílászáró-cseréinél az eredeti nyílásrendtől és nyílásméretektől, valamint a nyílásosztástól a teljes épületre kiterjedő egységes építészeti koncepció hiányában eltérni nem lehet,
    • c) árnyékolók, redőnyök, előtetők, loggiák és szélfogók épüle-tenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél a homlokzathoz illeszkedően alakíthatók ki,
    • d) loggia beépítése, valamint redőnyszerkezet a homlokzati nyílászárótól eltérő színben, fából, előtető cserepeslemezből, fából, tetőzsindelyből, 0,6 méternél nagyobb kinyúlással nem alakítható ki. Garázskapu az eredeti vagy a homlokzati nyílászárók színétől eltérő módon nem alakítható ki.
  • 3. Anyag- és színhasználat előírásai:
    • a) magastető héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, a fém lemezfedések közül a cserepeslemez és trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható. A cserépfedés színe természetes, terrakotta anyagszíntől eltérő nem lehet,
    • b) egy épületen 5 színnél több színből álló színkombináció nem alkalmazható.
  • 4.[77] Kerítés kialakításának előírásai: kerítés közhasználatú építmény, játszótér, sportpálya telkén kívül nem létesíthető. Tömör és 2 m-nél magasabb kerítés, támfalkerítés nem létesíthető.

25. § (1) A Nagyvárosias karakterű településrészekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények: a tömbtelkes lakóépület telkén, valamint az épület úszótelkét magába foglaló tömbtelken az épületet lehatároló kerítés nem létesíthető.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrészen elhelyezkedő lakóépületeken magastető nem létesíthető, az Eszék utcától nyugatra, a Komlói úttól keletre[78], a Madas József utca és a Komját Aladár utcák közötti, valamint a Szieberth Róbert utcától északra eső nagyvárosias karakterű területek kivételével. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.
  • 2. Homlokzat kialakításának előírásai:
    • a) erkélyt, loggiát és nyílászárót érintő beavatkozások egy épület egészén a homlokzathoz illeszkedően végezhetők[79],
    • b) árnyékolók, redőnyök, előtetők és szélfogók épületenként és az egy városépítészeti egységet képező beépítés egyes elemeinél a homlokzathoz illeszkedően alakíthatók ki.
    • c) loggia beépítése, valamint redőnyszerkezet a homlokzati nyílászárótól eltérő színben, fából, előtető cserepeslemezből, fából, tetőzsindelyből, 0,6 méternél nagyobb kinyúlással nem alakítható ki. Garázskapu az eredeti vagy a homlokzati nyílászárók színétől eltérő módon nem alakítható ki.
  • 3. Anyaghasználat előírásai: egy lakóépületen belül a nyílászárók eltérő szín- és anyaghasználattal, osztásrendszerrel nem alakíthatók ki.
  • 4.[82] Közhasználatú építmény, játszótér és sportpálya telkén kívül kerítés nem létesíthető. Tömör kerítés nem létesíthető.

26. § (1) Az Oktatási negyed településrészekre a (2) – (3) bekezdésben meg-határozott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények: nincsenek területi építészeti követelmények.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra.
  • 2. Kerítés kialakításának előírásai: az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani. Nagytáblás kerítések nem építhetők.

27. § (1) A Hegyoldali kertvárosias településrészekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. A helyi építési szabályzatban kertvárosias lakóterület besorolású telken álló főépületek telek homlokvonalához legközelebbi homlokzati síkjának legnagyobb vetületi szélessége legfeljebb 15 méter lehet, saroktelek kivételével.
  • 2. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, kivéve támfalgarázs, mely az előkertben is állhat.
  • 3.[83]
  • 4.[84]
  • 5.[85]
  • 6. Utcafronton meglévő élő sövény kivágása esetén azt úgy kell pótolni, hogy kifejlett állapotában az út építési területét nem korlátozhatja.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén magastetős és lapostetős épületek helyezhetők el. Lapostetős kialakítás esetén a tetőfelület legalább 50%-a zöldtetőként kerüljön kialakításra.

Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet, kivéve a Hegyoldali kertvárosias településrész területére eső, a helyi építési szabályzatban Donátus és környékére vonatkozó sajátos előírások területét, ahol a magastető hajlásszöge 30o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb nem lehet,

c) épület legmagasabb pontja a helyi építési szabályzatban településközponti vegyes zónába sorolt telkeken a 15 métert nem haladhatja meg.

2. Homlokzat kialakításának előírásai: ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsibehajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

3. Anyaghasználat előírásai:

a) [86] a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet. Épületeken fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható,

b) főépület és 20 m2-nél bruttó alapterületnél nagyobb melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindely-fedés nem alkalmazható,

c) [87] a fő funkciót kiegészítő épületek, építmények kialakítása, anyag-használata a fő funkciót tartalmazó épületéhez illeszkedő legyen.

4. Kerítés és támfal kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) [88] nem támfalkerítés esetén legfeljebb 1,8 m magas,

ba) lábazattal kialakított, az illeszkedés szempontjai szerint tömör vagy áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű kerítés, vakolt felületű kerítés[89], lábazatos fonott drótkerítés, melynek lábazatmagassága 0,5 m-nél kisebb és a 1 m-nél nagyobb nem lehet, vagy

bb) lábazat nélküli sövénykerítés

létesíthető,

c) [90] a támfalra épített kerítés támfal feletti magassága legfeljebb 1,3 m lehet. A tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[91] létesítendő támfal magassága az utca felöl, a járda vonalától mérten, legalább 0,5 m lehet. A magassági méreteket a támfal-kerítés közterület felöli oldalán kell figyelembe venni,

d) [92] az építési telek nem közterület felé eső határvonalain 2,5 m-nél nagyobb kerítés, támfalkerítés és élősövény nem létesíthető,

e) [93] a támfal az alábbiaktól eltérő módon nem alakítható ki:

ea) telken létesített összes támfal együttes magassága legfeljebb 6,0 m lehet,

eb) az össztámfal magasságába az épület alépítménye nem számít bele,

f) [94] a helyi építési szabályzat Donátus és környékére és a Bf210 feletti területrészekre vonatkozó sajátos övezetében az általános előírásokon túl az alábbi előírások alkalmazandók:

fa) a terepalakítás során 2,2 m-nél nagyobb rézsű és 1,5 m-nél nagyobb támfal nem létesíthető, kivéve a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[95] létesítendő támfalat, mely elérheti a 2,5 m magasságot,

fb) egy telken belül az össztámfal magasság a 10 m-t nem haladhatja meg.

28. § (1) A Kertvárosias karakterű településrészekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. 15 méternél nagyobb utcai homlokzat szélesség esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.
  • 2.[96]
  • 3. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, kivéve a támfalgarázst, mely az előkertben is állhat

(3) Egyedi építészeti követelmények:

1. Tömeg kialakításának előírásai:

a) a településrész területén lapostetős és magastetős épületek is elhelyezhetők. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,

b) magastető 30o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet.

2. Homlokzat kialakításának előírásai: ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.

3. Anyaghasználat előírásai:

a) [97] a vakolt homlokzat a fehér vagy természetes pasztell árnyalatú földszíntől eltérő színű nem lehet.

Épületeken fém vagy mázas kerámia anyagú, továbbá nagytáblás kivitelben kerámia, műgyanta kötőanyagú vagy fa homlokzatburkolat nem alkalmazható,

b) főépület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,

c) a melléképületek a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,

4. Kerítés kialakításának előírásai:

a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,

b) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani,

c) [98] a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[99], ennek hiányában a homlokvonalon legfeljebb 1,8 m magas, áttört lábazatos, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű, vakolt felületű kerítés[100], vagy lábazat nélküli sövénykerítés létesíthető.

29. § (1) Az egykori bányaművelés településrészeire a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. A lakóépület az utcával párhuzamosan telepíthető.
  • 2. Melléképület a telek homlokvonalán telepíthető a kialakult telepítési módokhoz illeszkedően.
  • 3.[101]

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai: a településrész területén a lakóépü-letek nyeregtetős kialakítással helyezhetők el, a tetőzet nem kontyolható. A közintézmények lapostetővel is kialakíthatók. A melléképületek tetőzete félnyeregtetővel is kialakításra kerülhet. Új tetőzet az épület környezetéhez illeszkedő módon kerüljön kialakításra.
  • 3. Homlokzat kialakításának előírásai: Nem egységes megjelenést eredményező megoldásokkal többlakásos épületek felújítása, átalakítása nem kivitelezhető.
  • 3. Anyaghasználat előírásai:
    • a) lakó és melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,
    • b) a melléképületek a főépülettől eltérőanyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki.
  • 4.[102] Kerítés és támfal kialakításának:
    • a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,
    • b) az önálló parkolóterületként használt ingatlan közterületi telekhatárain a városképvédelem érdekében, az utcaképhez illeszkedő kerítést kell kialakítani,
    • c) a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[104] legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés, támfalkerítés vagy sövénykerítés létesíthető.

30. § (1) Mecsekszabolcs településrészre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött helyezendők el, kivéve a támfalgarázst, mely az előkertben is állhat.
  • 2. 15 méternél nagyobb utcai homlokzat szélesség esetén az épület nyeregtetős tetőgerincét az utcával párhuzamosan kell kialakítani.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai:
    • a) a településrész területén lapostetős épületek nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,
    • b) magastető hajlásszöge 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb nem lehet,
    • c) új épület építése esetén összetett sátortető nem alakítható ki.
  • 2. Homlokzat kialakításának előírásai:
    • a) tetőtérbeépítésnél utcafronton nem tetősíkban fekvő ablak nem helyezhető el,
    • b) tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit,
    • c) ingatlanonként 1 db-nál több és 4,5 méternél szélesebb gépkocsi-behajtó-kapu nem létesíthető a kerítésen.
  • 3. Anyaghasználat előírásai:
    • a) főépület és 20 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,
    • b) a melléképületek a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,
    • c) épületeken fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.
  • 4.[106] Kerítés és támfal kialakításának:
    • a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,
    • b) a helyi építési szabályzatban nem kialakult szabályozási kate-góriába sorolt telkeken a tervezett szabályozási vonalon vagy a közterület-rendezést követően a telek homlokvonalán[108] legfeljebb 1,8 m magas áttört kerítés, vagy 2,5 m magas támfalkerítés létesíthető. A támfalon 1,3 m-nél magasabb, tömör kerítés nem alakítható ki. Tégla, terméskő és vakolt felületű kerítések és támfalak alakíthatók ki,
    • c) épületeken fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.

31. § (1) A külső kertvárosi településrészekre (Málom, Somogy, Vasas, Hird, Nagyárpád) a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. Amennyiben a telek mélysége a 40 m-t meghaladja, úgy az épület a tervezett szabályozási vonaltól vagy a közterület rendezést követően a telek homlokvonalától[109],[110] merőlegesen mért 40 m-en belül telepíthető, nyeles telek vagy magánúttal feltárt, tömbbelsőben kialakított telek kivételével.
  • 2. Új főépület az utcában kialakult telepítéshez igazodva az utcára merőlegesen, párhuzamosan vagy ’L’-alakban telepíthető.
  • 3. A főépület utcai homlokzatának szélessége legfeljebb 15 méter lehet.
  • 4. A melléképületek a hátsókerttel rendelkező építési telkeken a főépület mögött egymáshoz csatlakozóan, egy tömegen belül helyezendők el.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai:
    • a) a településrész területén lapostetős épületek nem helyezhetők el. Új tetőzet az épület környezetéhez nem illeszkedő módon nem kerülhet kialakításra,
    • b) magastető 35o-nál kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,
    • c) újonnan összetett sátortető nem alakítható ki.
  • 2. Homlokzat kialakításának előírásai: tetőtérbeépítés esetén a közterületről látható utcai oromfalon a tetőtéri ablakok méretei nem haladhatják meg az utcai homlokzaton elhelyezett ablakok jellemző méreteit.
  • 3. Anyaghasználat előírásai:
    • a) főépület és 20 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű melléképület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható,
    • b) a melléképületek a főépülettől eltérő anyag- és színhasználattal nem alakíthatók ki,
    • c) épületeken fém, kerámia anyagú és műgyanta kötőanyagú, mázas kerámia és fa anyagú nagytáblás homlokzatburkolat nem alkalmazható.
  • 4.[112] Kerítés és támfal kialakításának:
    • a) látszó beton felületű és nagytáblás kerítések nem építhetők,
    • b) legfeljebb 1,8 m magas lábazattal kialakított, áttört, fa-, tégla-, kőanyagú, fémszerkezetű, vakolt felületű kerítés[114], vagy lábazatos, fonott drótkerítés, vagy sövénykerítés létesíthető. A lábazat magassága 0,5 m-nél kisebb és 1m-nél nagyobb nem lehet.

32. § (1) Az Egyéb településrészeken lévő ipari parkok területén a 10 járműnél nagyobb befogadóképességű felszíni várakozó – parkoló – helyet fásítani kell, minden megkezdett 4 parkolóhely után 1 db nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, túlkoros lombos fa ültetendő.

(2)[115] A temető vagy sírkert telkének határvonalán tömör kerítéstől vagy sövénykerítéstől eltérő kialakítású kerítés nem létesíthető, és a kerítés magasság a 2,5 métert nem haladhatja meg.

33. § (1) A beépítésre nem szánt területekre a (2) – (3) bekezdésben meghatározott településképi követelmények vonatkoznak.

(2) Területi építészeti követelmények:

  • 1. Amennyiben az épület tervezett utcai homlokzatszélessége nagyobb, mint 15 méter, az épület nyeregtetős tetőgerincét a közlekedési célú közterülettel vagy magánúttal párhuzamosan kell kialakítani.
  • 2. Épület legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve a 8,5 métert nem haladhatja meg.

(3) Egyedi építészeti követelmények:

  • 1. Tömeg kialakításának előírásai:
    • a) a helyi építési szabályzatban mezőgazdasági zónába eső területeken új épület az adott terület helyi építési hagyományainak megfelelő, tájba illő, magastetős kialakítással épülhet,
    • b) a területen lapostetős épület nem létesíthető,
    • c) magastető 35o-nál – az üvegház kivételével – kisebb és 45o-nál nagyobb hajlásszögű nem lehet,[116]
    • d) a helyi építési szabályzatban korlátozott használatú mezőgazdasági zónába sorolt telken elhelyezett épületcsoport egyes elemei azonos tetőkialakítással alakíthatók ki.
  • 2. Anyaghasználat előírásai:
    • a) a vakolt homlokzat fehér vagy természetes pasztell árnylatú földszíntől eltérő színezéssel nem kerülhet kialakításra,
    • b) 20 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű épület magastetős héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható.
  • 3.[117] A kerítés kialakításának előírásai: tömör, továbbá 2 m-nél magasabb kerítés vagy támfalkerítés nem létesíthető.

10. A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

34. § (1) Az 1. mellékletben meghatározott helyi egyedi védelem alatt álló értékekre a (2) – (5) bekezdésben meghatározott egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) Helyi egyedi védett értéket érintő építési tevékenység során az építéskori vagy a védett érték által meghatározott karakterhez illeszkedő anyagok és színek alkalmazhatóak.

(3) Helyi egyedi védett épületek védett értéket hordozó homlokzatai bármely nyílászárójának esetleges cseréjekor a külső szárnyaknál csak faanyagú vagy az építéskorival megegyező anyagú szerkezet alkalmazható, az 1. melléklet védett értékre vonatkozó megállapításainak figyelembevételével. Nyílászáró védett szerkezete építéskori anyagában őrzendő meg.

(4) Helyi egyedi védelem alá helyezett épületek védett értéket hordozó tetőfelületén – a csapadékvíz-elvezető rendszert is beleértve – az építéskorival egyező anyaghasználat és szerkezeti megoldás alkalmazható.

(5) Helyi egyedi védelem alatt álló épület, valamint helyi védett területen álló épület közterületről látható

  • 1. Tetőfelületén
    • a) antenna felépítmény,
    • b) klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
    • c) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés, cégtábla, üzletfelirat, vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés,
    • d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés.
  • 2. Homlokzatán
    • a) reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a cégtábla, üzletfelirat, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat és más grafikai megjelenítés kivételével,
    • b) napelem, napkollektor,
    • c) új parapet-konvektor, klíma-berendezés, valamint egyéb gépészeti berendezés kültéri egysége,
    • d) háttérvilágítással ellátott, LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő tájékoztató, információs berendezés,
    • e) reklámmegjelenítést tartalmazó árnyékoló szerkezet,
    • f) kirakatdekoráció

    nem helyezhető el.

35. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területekre a (2) – (7) bekezdésben meghatározott területi és egyedi építészeti követelmények vonatkoznak.

(2) A helyi területi védelem alatt álló területekre vonatkozó általános követelmények:

  • 1. A védett területen található épületek, építmények építéskori és történetileg kialakult települési arculati és táji jellegzetességei és telepítési módja megőrzendő.
  • 2. A műszaki berendezések és azok tartószerkezete, kapcsolódó szerelvényei, vezetékei az utcai homlokzaton (főhomlokzaton) látszó módon nem helyezhetők el.

(3) A Szőlészeti Kutatóintézet helyi területi védelem alatt álló területén a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés helyi sajátosságaival együtt megőrzendő. A Szent Miklósi présház telepítési módja megőrzendő.

A Mária pince épületének (kutatóintézet főépülete) telepítési módja megőrzendő. Az építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik megőrzendők.

(4) A Schlauch-telep helyi területi védelem alatt álló területén található épületek telepítési módja megőrzendő. Építési tevékenységet az építéskori anyaghasználat megtartásával kell végezni. A rekonstruálható építéskori arculati elemek helyreállítására törekedni kell.

(5) A Schlauch-telep helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet.

(6) A Régi Kertváros helyi területi védelem alatt álló területén található épületek jellemző telepítési módja és a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete megőrzendő. Új építmény elhelyezése ebbe a történetileg kialakult telepítési rendszerbe illeszkedően történhet. Külső látszótokos redőnyszerkezet újonnan nem kerülhet beépítésre. Magastető héjazatának kialakítása, cseréje során hullámpala, cserepeslemez, trapézlemez, bitumenes hullám- és zsindelyfedés nem alkalmazható. Új épület homlokzati tagolása, nyílászáróinak és tömör falfelületének aránya, anyag- és színhasználata a környezethez nem illeszkedő módon nem alakítható ki.

(7) A Rókus-domb helyi területi védelem alatt álló területén található épületek történetileg kialakult telepítési módja megőrzendő.

36. § (1) A 2. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló területeken lévő sajátos építményekre és műtárgyakra a (2) – (3) bekezdésben meghatározott anyaghasználati követelmények vonatkoznak.

(2) Az újonnan kiépítendő villamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózatokat a helyi védett területen földkábelbe kell fektetni.

(3) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során a földfeletti elosztószekrények elhelyezését helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve, lehetőség szerint takartan kell megoldani.

11. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

37. § Pécs Megyei Jogú Város illetékességi területén a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban: településképi törvény), a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint 2 000 db reklámhordozó létesíthető.

38. § (1) Reklámot, reklámhordozó berendezést településközpont vegyes terület, nagyvárosias lakóterület, kisvárosias lakóterület, valamint különleges intézményterület állatkert területe területfelhasználási egységekben, közterületen és köztulajdonban álló ingatlanokon

  • a) településképi bejelentési eljárás alapján az ott lévő, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 1. § 19. pontjában meghatározott utcabútorokon,
  • b) a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. §-ában és a reklámtáblák, reklámhordozók és egyéb reklámcélú berendezések közutak melletti elhelyezésének részletes szabályairól szóló 224/2011. (X.21.) Korm. rendeletben foglaltak szerint közvilágítási, villany- és telefonoszlopon

lehet elhelyezni.

(2) Az utasváró függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 4 db kétoldalas 1,2x1,8 m reklámfelület alakítható ki.

(3) A kioszk függőleges határoló felületein, annak szerkezetébe integráltan legfeljebb 1,2x1,8 m reklámfelületek alakíthatók ki.

(4) A közművelődési célú hirdetőoszlop az 4. melléklet 1. pontjában ábrázolt kialakítású és méretű lehet.

(5) Az információs vagy más célú berendezés az 4. melléklet 2. pontjában ábrázolt kialakítású lehet. A berendezés reklámcélra használható felületének a 2/3-részén és az 4. melléklet 2. pontjában ábrázolt felületén helyezhető el reklám. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

(6) Információs vagy más célú berendezésként alkalmazható acél vagy öntöttvas anyagú oszlopon, legalább 2,5 m magasságban elhelyezett 0,9x1,2 m felületű reklámóra is, amelynek legfeljebb 2/3 részén lehet reklámot elhelyezni. A berendezés 1/3 részét a pontos időt és hőmérsékletet kijelző digitális vagy analóg kijelző foglalja el. A berendezés kétoldalas kialakítással is ellátható.

(7) Belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található közvilágítási, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető kétoldalas reklámhordozó legfeljebb 0,8x1,2x0,1 m befoglaló méretű lehet. Oszloponként legfeljebb 1 db hirdetőberendezés helyezhető el.

(8) A 38. § (2) – (7) bekezdésben meghatározott reklámhordozók elláthatók háttérvilágítással is, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható.

39. § (1) A 34. § és a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően legfeljebb évente összesen 12 naptári hét időszakra kizárólag az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény rendezvényeit népszerűsítő reklámhordozók elhelyezhetők ezen szervezetek épületein, továbbá közterületi járdán, sétányon, forgalomcsillapított utcában és téren.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben alkalmazható eszközök a következők lehetnek, melyeknél a villódzó fénytechnika, LED-kijelző vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható:

  • a) legfeljebb 1 m2 alapterületű, 2 m magasságú, igényesen kivitelezett, nem borulásveszélyes tájékoztatóeszköz, amelynek minden felülete felhasználható a reklám közlésére,
  • b) legfeljebb 2,5 m magas és 4,5 m széles mobil promóciós eszközök,
  • c) közterület fölé kifeszített molinó, figyelemmel a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény rendelkezéseire,
  • d) az Önkormányzat, az önkormányzati intézmény, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság vagy állami szerv, szervezet vagy intézmény épületének homlokzatán elhelyezett reklám vagy hirdetőberendezés méretkorlátozás nélkül,
  • e) nagyméretű kültéri LED videófal (a videófelület mérete 5-15 m2).

12. A reklámhordozók karbantartása

40. § (1) A reklámhordozó folyamatos karbantartása a reklámhordozó tulajdonosának és a reklám közzétevőjének egyetemleges feladata és kötelessége, ennek megtörténtét a közterület kezelője ellenőrzi.

(2) Amennyiben a karbantartást a kötelezettek elmulasztják, és ezen köte-lezettségnek felszólításra sem tesznek eleget, a közterületkezelő a kötelezettek költségére és veszélyére a reklámhordozót elbontja vagy eltávolítja.

13. A reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének egyéb feltételei

41. § A reklámok és a reklámhordozók az V. fejezet szerinti településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének a közterületek használatáról szóló 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendeletében meghatározott közterület-használati díj megfizetése esetén helyezhetők el.

14. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények

42. § (1) Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén – álló épület:

  • a)[119] használói a közterületről látható homlokzatokon, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 5 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjából legfeljebb 15 cm-re kiemelkedő módon (az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül) helyezhetnek el használónként és homlokzatonként 1–1 db üzletfeliratot, amely háttérvilágítással is ellátható, de villódzó fénytechnika, LED-kijelző, vagy futófénnyel üzemelő technológia nem alkalmazható,
  • b) közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát,
  • c) homlokzatán az 1. és 2. pontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető (az Egyéb településrészek területén és a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül)[120], mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
  • d) közterületről feltáruló homlokzatán égéstermék-elvezető, antenna nem helyezhető el,
  • e) közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat,
  • f) közterületről feltáruló homlokzatán a homlokzat síkjából kiemelkedő kábelcsatorna, vagy kábelrögzítő segítségével rögzített vezeték nem létesíthető. Az egyes elosztószekrények fedlapjait a homlokzat színével azonos módon kell színezni,
  • g) közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül.

(2) Helyi egyedi védett épületen, helyi védelem alatt álló területen, műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezet területén álló épület:

  • a) közterületről feltáruló homlokzatán antenna, égéstermék-elvezető és légkondicionáló berendezés kültéri egysége nem helyezhető el,
  • b) homlokzatán kizárólag az érintett ingatlan használói számára helyezhető el rendeltetési egységenként vagy üzletenként összesen legfeljebb 1-1 db
    • aa) legfeljebb 0,2 m2 felületű, az üzemeltető azonosítására szolgáló, az üzemeltető nevét, tevékenységét és jogszabályban előírt egyéb adattartalmat tartalmazó, a homlokzat síkjában elhelyezett cégtábla,
    • ab) a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival össze-hangolt nagyságú, de legfeljebb 2,5 m2 méretű és 10 cm kinyúlású (a bevásárlóközpontoknál méretkorlát nélkül)[121], a homlokzat síkjában elhelyezett üzletfelirat vagy a vállalkozást népszerűsítő egyéb felirat vagy más grafikai megjelenítés, melyek nem alkalmazhatnak LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
  • c) homlokzatán a 2. pont b) alpontban foglaltakon túlmenően az érintett ingatlant használó vállalkozások számára, rendeltetési egységenként vagy üzletenként legfeljebb 1 db, a vállalkozás nevének, jelképének megjelenítését tartalmazó, homlokzati síkra merőlegesen kialakított, a homlokzat nyílásrendjével és építészeti tagozataival összehangolt nagyságú és kialakítású, kétoldalas, legfeljebb 0,7 m2 egyoldali felületű és legfeljebb 15 cm szélességű cégér elhelyezhető, mely nem alkalmazhat LED-kijelzőként vagy futófénnyel üzemelő technológiát,
  • d) közterületről látható homlokzati felülettel nem rendelkező használói a közterületről látható homlokzaton, a közös bejárat vagy kapuzat mellett, egységes és tervezett módon, a homlokzati tagozatokhoz illeszkedő, de legfeljebb 0,2 m2 méretben és kialakítással, a homlokzat síkjában helyezhetnek el használónként 1 db cégtáblát vagy üzletfeliratot,
  • e) közterületről feltáruló homlokzatán zászlótartó rúd elhelyezhetőségét biztosítani kell, amennyiben az épület Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011. évi CCII. törvényben meghatározott középületnek minősül,
  • f) közterületről feltáruló homlokzatán napernyő kizárólag natúr bézs színű és textilanyagú lehet, amely a legfeljebb 30 cm nagyságú függőlegesen lelógó részén tartalmazhatja az üzlet cégfeliratát és logóját. Az árnyékoló szerkezet egyéb reklámfeliratot vagy grafikát nem tartalmazhat.

(3) Az (1) bekezdés 1-3. és 5. pontjában és a (2) bekezdés 2-4. pontjában meghatározott berendezések az épületek homlokzatain épületdíszítő tagozatot nem takarhatnak.

(4) Cégér a járdaszinttől mért 3,0 m magasság felett közterületi járda vagy zöldfelület fölé legfeljebb 1 m-re és a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20-ad részéig nyúlhat be.

43. § Településképileg meghatározó területen – kivéve a helyi védett területen, helyi egyedi védelem alatt álló építmény telkén, műemléki jelentőségű területen és a műemléki környezet területén – a helyi építési szabályzatban meghatározott szabadonálló-telepszerű beépítési mód esetén, az építési helyen belül, az épülettől független kialakítással helyezhető el telkenként legfeljebb 1 db, legfeljebb 12 m2 egyoldali felületű, kétoldalas cégtotem, melyen nem alkalmazható LED-kijelzővel vagy futófénnyel üzemelő technológia.

A cégtotem legmagasabb pontja a terepcsatlakozástól mérve legfeljebb 12 m lehet, de magassága a szomszédos telkeken álló épületek magasságát legfeljebb 3 m-rel haladhatja meg.

15. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésének általános szabályai

44. § (1) Villamosenergia-ellátással kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások:

  • 1. A helyi építési szabályzatban nagyvárosias lakózónába és a sajátos építési övezetbe (kivéve a Bf 210 m feletti területek és a Pécs Donátus és környéke sajátos övezeteit) sorolt területeken, vagy az azokkal határos közterületeken
    • a) a villamos energia – nagy-, közép-, kisfeszültségű – és közvilágítási hálózatok bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet,
    • b) a villamos energia hálózati rekonstrukció során földkábeles elhelyezésre kell áttérni,
    • c) elosztószekrények elhelyezését az országos vagy helyi védett területen és országos vagy helyi védelem alatt álló ingatlan telekhatárától számított 50 méteren belül süllyesztett megoldással, a környezethez illeszkedően kell megoldani,
    • d) közterületen csak kis helyigényű, Önkormányzattal egyeztetett módon telepített és kialakított kompakt transzformátor-állomások alkalmazhatók.
  • 2. A központi belterületen az 1. pontban lehatárolt területeken kívül a vil-lamos energia – közép-, kisfeszültségű és közvilágítási – hálózat bővítése, új hálózat kiépítése földkábeles elhelyezéssel történhet.
  • 3. A nem központi belterületen és a külterületi beépítésre szánt területe-ken az újonnan kiépítendő villamos energia hálózatok föld felett is vezethetők.
  • 4. A távközlési és hírközlési hálózatok kizárólag a villamos energia háló-zatokkal közös, egyoldali oszlopsorra helyezhetők el. Új hálózat önálló oszlopsoron nem létesíthető.
  • 5. Közterületen kialakítandó transzformátor-állomások helyét és kialakí-tásának módját az Önkormányzattal egyeztetett módon a beépítéssel összehangoltan, a környezethez illeszkedve kell meghatározni.

Az illeszkedés meghatározása során a településképi szempontból meghatározó terület anyaghasználatra, valamint kerítés és támfal kialakítására vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(2) Hírközléssel kapcsolatos műtárgyak elhelyezése során alkalmazandó előírások.

  • 1. Városkép-védelem szempontból a hírközlési és a kábel TV-hálózatokat a központi belterületen
    • a) újonnan csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni,
    • b) meglévő föld feletti hálózatok rekonstrukciója, bővítése során a föld-kábeles elhelyezésre kell áttérni,
    • c) földfeletti elosztószekrények elhelyezését országos vagy, helyi védett területen süllyesztve, a környezetbe illesztve kell megoldani.
  • 2. Azokon a területeken, ahol a hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
  • 3. A mikrohullámú összeköttetés biztosítása érdekében bázisállomások közötti összekötő sávokban az előírt magassági korlátozás betartandó.

Új antenna műtárgyak elhelyezésénél a meglévő magas építmények (pl. középmagas- magas építmény, templomtorony, víztorony stb.) felhasználását kell előnyben részesíteni.

Az új tornyokat lehetőség szerint külterületen kell elhelyezni, vagy belterületen olyan telekrészen, ahol a torony a tömb bármely határától legalább 50 m távolságba kerül. Az antennatornyok kialakítása belterületen rácsos tartóval kialakított acélszerkezettel nem hozható létre. Az ilyen típusú tornyok színezése a környezetükbe illeszkedő kialakítással készüljön, figyelemmel a más jogszabályok által előirt, légi járművek biztonságos közlekedését elősegítő kötelező színezési szabályokra is.

4. A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas és nem alkalmas területek lehatárolását a 4. melléklet jelöli ki.

V. FEJEZET A TELEPÜLÉSKÉP-ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK

16. A szakmai konzultáció

45. § A Főépítész kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást (a továbbiakban: szakmai konzultáció) biztosít.

46. § [122] A szakmai konzultáció kérelmezése kötelező

  • a) a helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökségen végzett, építési engedélyhez nem kötött, településképi megjelenést érintő építési tevékenység,
  • b) az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéssel történő lakóház építése

esetén.

47. § (1) A szakmai konzultációt

  • a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenységek esetén a 8. mellékletben,
  • b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén a 9. mellékletben

meghatározott, papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelemmel kell kezdeményezni.

(2) A kérelemhez

  • a) építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végez-hető építési tevékenységek esetén az 51. § (2) bekezdésben,
  • b) az a) pontba nem sorolható tevékenységek esetén az 56. § (2) bekezdésben

a kérelem tárgyának megfelelően meghatározott tartalmú építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni.

48. § (1) A szakmai konzultáció kizárólag személyesen történhet, az építtető vagy kérelmező részére elektronikus úton jelzett időpontban.

(2) A szakmai konzultáción készült emlékeztetőt a Főépítész az építtető vagy a kérelmező részére a konzultációt követő 8 napon belül írásban megküldi.

49. § (1) A szakmai konzultáció eredménytelen, amennyiben

  • a) kérelem nem tartalmazza a 47. § (2) bekezdésében meghatározott munkarészeket, vagy
  • b) az építtető vagy kérelmező nem adott meg olyan elérhetőséget, amelyen elektronikus úton vagy távbeszélőn értesíthető, vagy
  • c) a szakmai konzultációra a részére jelzett időpontban nem jelenik meg.

(2) A szakmai konzultáció eredménytelenségéről a Főépítész az építtetőt vagy kérelmezőt írásban vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton tájékoztatja.

17. A településképi véleményezési eljárás

50. § A Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere (a továbbiakban: Polgármester) településképi véleményezési eljárást (a továbbiakban: véleményezési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26. §-a és 26/A. §-a szerint, az 6. mellékletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek esetén.

51. § (1) A véleményezési eljárást a 8. mellékletben meghatározott kérelemmel kell kezdeményezni.

(2) A kérelemhez a Korm. rendelet 26/A. § (3) bekezdésében meghatározott munkarészeket tartalmazó építészeti-műszaki dokumentációt kell mellékelni, a következő tartalommal:

  • 1. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelést igazoló építészeti-műszaki tervet, melynek részei
    • a) M = 1:1000 vagy M=1:500 léptékű helyszínrajz a tervezéssel érintett telek beépítéséről, a szomszédos ingatlanokon lévő beépítés bemutatásával, a védettségek lehatárolásával, terepviszonyok szintvonalakkal történő megjelenítésével, a telket érintő korlátozások feltüntetésével,
    • b) M = 1:100 léptékű alaprajzok,
    • c) a megértéshez szükséges számú metszet M = 1:100 léptékben,
    • d) homlokzatok kialakításának műszaki tervrajza M= 1:100 léptékben,
    • e) településképet befolyásoló tömegformálás, utcakép, illeszkedés ábrázolását (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
  • 2. a rendeltetés meghatározását,
  • 3. az egyedi építészeti követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírást, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is.

52. § A Polgármester a településképi véleménye kialakításához az 6. melléklet-ben meghatározott építési tevékenységeknél meghatározottak szerint a Főépítész vagy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Helyi Építészeti-műszaki Tervtanácsa (a továbbiakban: Tervtanács) szakmai véleményét kéri ki.

53. § (1) A véleményezési eljárás során azokban az esetekben, amelyeknél a Polgármester véleményét

  • a) a Tervtanács szakmai álláspontjára alapozza, a (2) és (3) bekezdésben foglalt,
  • b) a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza, a (2) bekezdésben fog-lalt részletes szempontokat kell vizsgálni.

(2) A Korm. rendelet 26. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy

  • 1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a IV. fejezetben meghatározott településképi követelményeknek,
  • 2. a közterület mentén az épület kialakításának módjával és feltételeivel kapcsolatban
    • a) az épület megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét,
    • b) közterület fölé benyúló építményrészek, szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát,
    • c) közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító berendezések és reklámhordozók kialakítását.

(3) A településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló 252/2006. (XII.7.) Korm. rendeletben meghatározottak alapján vizsgálni kell, hogy

  • 1. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység az építészeti minőség és szakmai igényesség, ezen belül a telepítés, településkép, az esztétikus megjelenés, a kedvező településképi és településszerkezeti hatások, továbbá a megfelelő rálátás és látványvédelem követelményének való megfelelés szempontjából
    • a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult vagy átalakuló környező beépítés adottságait,
    • b) megfelelően veszi-e figyelembe a rálátás és kilátás követelményeit,
    • c) az épület homlokzata és tetőzete megfelelően illeszkedik-e a kialakult, vagy a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez,
    • d) a homlokzat tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival,
    • e) a terv városképileg megfelelő megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,
    • f) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkedik-e az épített környezet adottságaihoz,
  • 2. az építészeti-műszaki tervdokumentációban szereplő építési tevékenység megfelel-e a helyi építési szabályzat és a szabályozási terv előírásainak, ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.

54. § A Polgármester településképi véleménye a kérelemhez benyújtott és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

18. A településképi bejelentési eljárás

55. § (1) A Polgármester településképi bejelentési eljárást (a továbbiakban: bejelentési eljárás) folytat le a Korm. rendelet 26/B. §-a és 26/C. §-a szerint[123]

  • a) reklám- és reklámhordozó-elhelyezések,
  • b)[124] az építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (rendeltetésváltozás),
  • c)[125] építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött, a 7. mellékletben meghatározott építési tevékenységek

esetén.

(2) A bejelentési eljárást a 9. mellékletben meghatározott, papíralapon vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus úton benyújtott bejelentéssel kell kezdeményezni.

(3) A bejelentéshez a Korm. rendelet 26/B. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a kérelem tárgyának megfelelően – a következő munkarészeket tartalmazó, a településképi követelményeknek való megfelelést igazoló dokumentációt kell benyújtani:

1. építési tevékenység esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a homlokzatok anyag- és színhasználatának leírását is,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) alaprajz,

d) homlokzatok rajza,

e) utcaképi vázlat, színterv és látványterv,

2. reklám vagy reklámhordozó elhelyezése esetén

a) a településképi követelményeknek való megfelelésről szóló rövid műszaki leírás, mely tartalmazza a telepítés, az építészeti kialakítás, a rögzítés módja és az anyag- és színhasználat leírását is,

b) helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) a reklámhordozó kialakításának részletterve alaprajzi és homlokzati nézetekkel,

d) az elhelyezendő reklám településképi megjelenését ábrázoló részletterv, mely ábrázolja a reklám méretét, kialakítását, a hordozófelület anyagát és a rögzítés módját is,

e) az elhelyezéssel érintett építménynek a reklámot vagy reklámhordozót is ábrázoló homlokzati rajza, amennyiben az elhelyezés építmény homlokzati felületén vagy tetőzetén tervezett,

f) utcaképi vázlat, színterv és látványterv,

3. [126] rendeltetésváltoztatás esetén

a) műszaki leírás

aa) a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek való megfelelésről,

ab) az új rendeltetés szerinti használat környezetre gyakorolt hatásáról,

ac) az építmény módosuló használatából következő állékony-sági követelményeknek és a biztonságos használhatóság feltételeinek való megfelelésről,

ad) az építmény eredeti, valamint az új rendeltetésének leírásáról (főbb paraméterek, hasznos alapterület, belmagasság),

ae) a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosításáról,

b) helyszínrajz, mely bemutatja a tervezett rendeltetés parkolási igényének biztosítását, valamint a településrendezési eszközök rendeltetésre vonatkozó követelményeinek teljesítését,

c) az eredeti, valamint az új rendeltetés alaprajza.

(4) A (3) bekezdésben részletezett munkarészeket a kérelem tárgyának megfelelő, értelmezhető léptékben kell mellékelni.

56. § A Polgármester bejelentési eljárásban hozott, építési tevékenységet, reklám- vagy reklámhordozó elhelyezést, rendeltetésváltoztatást tudomásul vevő határozata a bejelentéshez mellékelt és záradékolt tervdokumentációval együtt érvényes.

57. § A településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése esetén a Polgármester a magatartás elkövetőjével szemben településképi kötelezési eljárást indít, és egyúttal a 20. alcímben meghatározottak szerint településkép-védelmi bírságot szab ki.

58. § A Polgármester településképi bejelentési eljárásban hozott döntésével szembeni fellebbezést Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése bírálja el.

19. A településképi kötelezés

59. § (1) A Polgármester a IV. fejezetben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2) A Polgármester

  • a) az (1) bekezdés szerinti felhívásban szereplő határidő eredménytelen eltelte,
  • b) a településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása,
  • c) a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése

esetén – a (3) bekezdésben meghatározott esetkör kivételével – a településképi törvény 11. § (2) bekezdése szerint, a településképi követelmények teljesítése érdekében településképi kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén településképi kötelezést bocsát ki.

(3) Reklám, reklámhordozó településképi bejelentési eljárás nélküli vagy a bejelentéstől eltérő elhelyezése esetén a Polgármester 15 napon belül értesíti a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságot.

(4) A Polgármester településképi kötelezési eljárásban hozott döntésével szembeni jogorvoslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján indítandó közigazgatási per.

20. A településkép-védelmi bírság

60. § (1) A Polgármester az 60. § (2) bekezdése szerinti esetekben induló településképi kötelezési eljárásokban az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott településkép-védelmi bírság összege

1. településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén

a) természetes személyek esetén 50 000 forint,

b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 100 000 forint,

2. a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegésével

a) a bejelentési dokumentációban vagy a döntésben foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően

aa) természetes személyek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 200 000 forint,

ab) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

b) a megtiltás ellenére végzett tevékenység esetén

ba) természetes személyek esetén 200 000 forint,

bb) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén 1 000 000 forint,

3. a településképi törvény 11. § (1) bekezdése szerinti döntésben foglaltak végre nem hajtása esetén

a) természetes személyek esetén 200 000 forint,

b) jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek esetén legalább 500 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3) A Polgármester településkép-védelmi bírságot kiszabó döntésével szembeni jogorvoslat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján indítandó közigazgatási per.

21. A helyi építészeti-műszaki tervtanács működtetése

61. § A Polgármester a településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében, szakmai tanácsadó testületként Tervtanácsot működtet.

62. § (1) A Tervtanács elnökből és tagokból áll, akik szavazati joggal rendelkeznek. Az üléseken – szavazati jog nélkül – részt vesznek a szükség szerint felkért szakbírálók (opponensek) és az eseti meghívottak.

(2)[127] A Tervtanács elnöke – a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról a 252/2006. (XII.7.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel – a Főépítész, aki a Tervtanács munkáját vezeti. Munkáját szakmai titkára segíti, aki a Polgármesteri Hivatal – Főépítész által kijelölt szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező – köztisztviselője.

(3) A Tervtanács tagjai a helyileg illetékes szakmai kamarák, az építésügyben érdekelt szakmai, társadalmi, civil szervezetek, a szakterületileg érintett felsőoktatási intézmények által delegált, továbbá a Főépítész javaslatára felkért személyek.

(4) A Tervtanács ülésér e meg kell hívni minden alkalommal a tervezőt és a kérelmezőt, továbbá a Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatban meghatározott szervek képviselőt.

(5) A Tervtanács ülését a beérkezett kérelmek településképi törvényben meghatározott ügyintézési határidejének figyelembevételével tartja.

63. § A Tervtanács működési rendjét tartalmazó szabályzatot a Tervtanács elnökének javaslata alapján a Polgármester adja ki.

64. § A Tervtanács működési költségeit Pécs Megyei Jogú Város Önkormány-zata biztosítja, melynek előirányzatát a költségvetése tartalmazza.

65. § Tervtanács működtetőjének köztisztviselője kivételével a Tervtanács székhelyéről érkező tagjait tervtanácsi ülésenként 20 000 Ft, Baranya megyéből érkező tagjait 25 000 Ft, a megyén kívülről érkező tagjait 30 000 Ft tiszteletdíj, a szakbírálókat dokumentációnként 20 000 Ft szakértői díj illeti meg.

VI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

66. § E rendelet a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

67. § (1)[128]

(2)[129]

68. § [130]

1. melléklet 1. melléklet

Helyi egyedi védelem alatt álló objektumok jegyzéke

A

B

C

D

E

F

1.

jegyzékszám

hrsz.

cím

beiktató önkormányzati rendelet száma

védelem kezdete

védett érték

2.

HVEÉ – 001

16608

48-as tér 2.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

Az iskolaépület 1929-ben épült, több ütemben bővült, a korai neobarokk épületegyüttes történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1929.) neobarokk tömeg (kubatúra), a későbbi kémény és az azokat alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Létai András által tervezett - 1929.) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, anyaghasználat).
Történeti fragmentumok: A homlokzatok építéskori (1929., egyes elemeiben 1962-ig) építészeti elemei: kőlábazat, rizalitok, portikusz, nyílás keretezések, főpárkányok és osztópárkánnyá alakított főpárkány, könyöklő és szemöldök párkányok, pilaszterek, boltívek díszítései, épületplasztikák, bejárati ajtók, kovácsoltvas zászlótartók, korlátok és rácsok (alagsori ablakoknál, bejárati ajtókon, külső korlátok). Lépcsőházi építészeti elemek (ion kőoszlopok, kődíszek, kőmellvédek, kőlépcsők szerkezete és kovácsoltvas neobarokk korlátjai, sakktáblás cementlap burkolatok, gipsz stukkók, kerámia falburkolatok. Korabeli tantermi, lépcsőházi belső ajtók. Műhelyek szegecselt acélszerkezetei, szíjmeghajtás bemutatott szerkezeti részlete. Önálló udvari téglakémény. Egyetem utcai kőkerítés.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1929.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok - kapualj, lépcsőházak, műhelyek, stb. kialakítása).
Az Egyetem utcai tornatermi szárny és az emeletráépítés nem képezi részét a védett értéknek.

3.

HVEÉ – 002

17232

Dr. Majorossy Imre utca 15.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

Az 1912-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Az építéskori (1911-ben Fülöp János által tervezett) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Fülöp János által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (szecessziós és eklektikus díszítmények). Építéskori utcai nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása).
Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az építéskori külső nyílászárók (ajtók, ablakok) típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei. A bejárati ajtó és a pinceablakok kovácsoltvas rácsai.
Épületbelső (térformálás)

4.

HVEÉ – 003

17454

Kossuth tér 1-3.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

Beépítés: történetileg kialakult hosszanti, zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1891-ben Schlauch Imre által tervezett) tömegforma (szintszám, tetőforma, középrizalit és attika), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori historizáló (neoreneszánsz) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzat: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, attika, balluszterek, pilaszterek, tondók, rozetták, felirat, stb.), építéskori belső nyílászárók asztalosszerkezeti típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, szerelvényei, kovácsoltvas rácsok és zászlótartók, lépcsőházak öntöttvas korlátjai.

5.

HVEÉ – 006

17486

Munkácsy Mihály utca 13.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: A 19. század végére kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Az építéskori (19. század közepe) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Homlokzatok: Az építéskori utcai architektúra (díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány), nyílásrend, ablakok aránya, osztása.
Történeti fragmentumok: Történeti nyílászárók asztalos szerkezete, osztásrendszere, anyaghasználata és korabeli szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, kovácsoltvas díszítményeire és szerelvényeire.
Épületbelső: Szoborfülkés - orsós lépcsőház, pincelejáró kőkerete, 19. századi tartószerkezeti elemek: pince boltozatok.

6.

HVEÉ – 007

17628

Anna utca 17.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

A 20. század elején (1912.) létrejött beépítés és az ekkor megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak.
Beépítés: Az utcavonalon történetileg kialakult zártsorú beépítés.
Tömegformálás: Építéskori (1912) épülettömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai homlokzat: Emeleti és oromfali homlokzati szerkesztés, építéskori architektúra megmaradt elemei, nyílástengelyek, emeletek nyílásrendje, ablakok osztásrendszere, anyaghasználata.
Történeti fragmentumok: utcai oromfali díszítmények (kőkereszt, kődíszek), szecessziós belső, kovácsoltvas lépcsőkorlátok, kőkonzolos lépcsőfokok, terrazzo lépcsőházi burkolat.
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli emeleti belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása).

7.

HVEÉ – 010

18386

Apáca utca 12.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

Az 19. század első felében, a század közepére megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Az építéskori (1803. és 1865. közötti) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (19. század első fele) utcai főhomlokzati architektúra (klasszicizáló, copf díszítmények). Építéskori utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása).
Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az építéskori külső és belső nyílászárók típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és eredeti szerelvényei (kapuzat, pallótokos ablakok). Sikorski Zsolnay Miklós által készített Zsolnay pirogránit emléktábla, kovácsoltvas zászlótartók, kapuzat kőkerete, kerékvetői.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli jellemző belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.

8.

HVEÉ – 011

18435

Szent István tér 4.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

Az 19. század első felétől a század végére kiépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. Az utcai beépítés, tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorúság, L-alakú telepítési mód az egész ingatlanon
Tömegformálás: Az építéskori (19. század végéig kialakult) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (19. század végéig kialakult) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények). Főépület építéskori utcai és udvari nyílásrendje (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, típusa, belső osztása).
Történeti fragmentumok: Az utcai architektúra minden építéskori dísze, részlete. Az utcai külső nyílászárók típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és eredeti szerelvényei (bejárati ajtó, kapcsolt-gerébtokos ablakok).
Épületbelső (térformálás): A főépület építéskorabeli jellemző belső terei és térkapcsolatai, történeti térstruktúrája.

9.

HVEÉ – 014

17298

Király utca 27.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

A 18. században létrejött beépítés, valamint a 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, a 20. században átalakított utcai homlokzati elemek építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (18. majd 19. századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (19. század végi romantikus) utcai homlokzati architektúra (nyílás tengelyek, lizénákkal és övpárkánnyal való tagolás, emeleti nyílásrend, rozetták), udvari homlokzatok megmaradt 18 és 19. századi elemei.
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) ablakok típusa (kapcsolt-gerébtokos), osztásrendszere, anyaghasználata, szerelvényei. Lépcsőház tartószerkezetei, díszítései, lépcsőszerkezet és öntöttvas korlátja.
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).

10.

HVEÉ – 015

17429

Rákóczi út 55.

15/2005. (V.5.)

2005. 05. 05.

A 19. század végén üzemi épületnek és lakóháznak megépült, majd a 20. század elején (1906.) átépített épület történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult hosszanti, L-alakú, zártsorú sarok-beépítés.
Tömegformálás: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) tömegforma (utcai szintszám, tetőforma: utcai tetősík hajlásszöge és gerincmagasság), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) historizáló (részleteiben romantikus) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzat: Építéskori (1906.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata).
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli (1906.) nagyobb üzemi-, lakó- és közösségi terek és térkapcsolatok, korabeli térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1906-ban Schlauch Lőrinc és Károlyi Emil által tervezett) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák - Zsolnay, emeleti ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, rozetták). Korabeli kovácsoltvas zászlótartók, embléma-tondó bejárat fölött.

11.

HVEÉ – 016

17537

Király utca 9.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült részleges keretes beépítés, amely a századfordulóra teljesen keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A K-i üzemi-raktár szárny ipartörténeti emlék.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, teljes keretes beépítés.
Tömegformálás: Építéskori (19-századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és mellékszárnyakon.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, kora-eklektikus emeleti architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere). K-i és É-i szárny téglaarchitektúrája és fachwerkes homlokzati részletei.
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, stb.). Udvari oldal balluszteres teraszkorlátja, és kőkeretes vasajtója. Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, szerelvényei. Főlépcső kőszerkezete és díszes vaskorlátja, melléklépcső kovácsoltvas korlátja. Emeleti kazettás famennyezet és mennyezeti stukkódíszek, kerámia padló. Kapualjban bejárati ajtó és rácsa.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).

12.

HVEÉ – 018

17331

Király utca 38.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi utcai házra a 19. század második felében (1871-1874.) ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19-századi - 1871-1874.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, armírozások, felületképzések, balluszteres álkorlátok és attika, stb.). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Főlépcső fennmaradt kőszerkezetei és öntöttvas korlátja. A kapualjban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (boltozatok, boltívek, pilaszterek).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).

13.

HVEÉ – 019

17302

Király utca 37.

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

A 18. századi eredetű, a 19. század második felében emeletesre kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült emeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépületen.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) historizáló, eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), faszerkezetű végigfutó üzletportál és bejárat.
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere) a főépületen.
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Bejárati ajtó és vasrácsa. Faszerkezetű, homlokfal elé épített üzletportál.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
A melléképület nem képezi részét a védett értéknek.

14.

HVEÉ – 020

17305

Király utca 43.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi eredetű, a 19. század végére mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépületen.
Főhomlokzat: Építéskori, (19. század eleji) emeleti késő-barokk, klasszicista, és a (19. század végi) földszinti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század első fele) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere) a főépületen.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat holkeres főpárkánya. Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Faszerkezetű, végigfutó, homlokfal elé épített üzletportál és bejárati ajtó. Boltíves, kőkeretes pincelejáró ajtó.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra.
A melléképületek (NY-i toldalék és hátsó keresztirányú épület) nem képezik részét a védett értéknek.

15.

HVEÉ – 021

17306

Király utca 45.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi utcai házra több ütemben 1878-ig ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1878-ig kiépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és oldalszárnyon.
Főhomlokzat: Építéskori (1878.) historizáló, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Utcai szárny építéskori nyílásrendje, lépcsőházi pallótokos ablakok (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, díszítései).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század végi) historizáló utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, vakolat-kváderezés, sávozott felületképzések, timpanonok, stb.). Még meglévő építéskori (19. századi) külső nyílászárók. Főlépcső kőszerkezete és öntöttvas korlátja. A kapualjban lévő korabeli építészeti szerkezeti-elemek, díszítések (boltozatok, boltívek, pilaszterek, díszítő festés). Pincelejáróhoz vasajtó kőkerettel. Mézes Mackó-cégér (20. század).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj és lépcsőház kialakítás).

16.

HVEÉ – 022

17248

Király utca 49.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi eredetű, a 19. század végére mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült egyemeletes, L-alakú tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépületen.
Főhomlokzat: Építéskori, (19. század végi) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok és kapuzat tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (nyílászárók tengelyei) a főépületen.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei (főpárkány, övpárkány, ablak keretezés, kapuzat kőkerete, kerékvetők). Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei.
Épületbelső (térformálás): Az utcai főépület történeti térstruktúrája.
A melléképületek (földszintes É-I és NY-i szárny) nem képezik részét a védett értéknek.

17.

HVEÉ – 023

17247

Király utca 51.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi eredetű lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Hézagosan zártsorú, L-alakú, városfalhoz épített beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori, a 18. század végére megépült földszintes, L-alakú főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori 18-19. századi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei.
Történeti fragmentumok: Városfal szakasz beépítve. Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: főpárkány, kapuzat kőkerete, kerékvetők. K-i homlokzaton pincelejáró kőkerete, az ajtó kialakítása. É-i homlokzaton pallótokos ablak. K-i homlokzaton a hajdan volt kapualj boltozatainak a nyomai.
Épületbelső (térformálás): 18-19. századi térstruktúra.

18.

HVEÉ – 024

16658/3

Király utca 57.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század közepén épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori, a 19. század végére kiépült egyemeletes, L-alakú tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori, (19. század közepe) klasszicista, majd eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok és kapuzat tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei (főpárkány, övpárkány, kapuzat kőkerete). Udvari szárny: Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok és kapu típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Kétszintes, faszerkezetes tornác és loggia (részleteiben és anyagában). Öntöttvas lépcsőkorlát.
Épületbelső (térformálás): 19. század végi térstruktúra (lépcsőház, kapualj).
A hátsó, földszintes melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.

19.

HVEÉ – 025

17515

Király u 4.-Városház köz 2.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

Az 1907-re megépült bérház történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: K-ről zártsorú, kettős sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1906-1907) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori, Schmidt Gyula által tervezett, Károlyi Emil és Schlauch Imre által kivitelezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és bejáróajtó típusa, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1907.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, korabeli faablakok, lépcsőházi és lakásbejárati ajtók típusa, osztásrendszere).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1907.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, sávozás, hullámos oromzatok, obeliszkek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós bejárati és lépcsőházi ajtók. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. A függőfolyosók kovácsoltvas korlátjai. A kapualj-lépcsőházban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (lizénák, stukkók, kerámia betétek, cementlap padló, esetlegesen fellelhető díszítőfestés).
Gebauer Ernő freskói a Király utca felőli étteremben.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház kialakítás).

20.

HVEÉ – 026

17519

Király utca 10.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi eredetű, a 19. század második felére emeletesre kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült emeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek (a földszintes udvari toldalék nélkül).
Fő- és oldalhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, korabeli emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), főutcai középrizalit, földszinti árkádívek.
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) főutcai és boltív közi homlokzati részletek (nyíláskeretezések, tagozatok, öv-, könyöklő- és főpárkány, lizénák). 19. századi faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Kőkonzolos erkély és vasrácsa. Pincelejáró kovácsoltvas ajtaja.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.

21.

HVEÉ – 027

17521

Király utca 12.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század eleji utcai házra 1878-ban emeletes szárnyakkal kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1878.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és oldalszárnyakon.
Homlokzatok: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett) historizáló, eklektikus utcai és udvari architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata, kapualji és lépcsőházi ajtók osztásrendszere, anyaghasználata). Udvari zárt függőfolyosó kialakítása.
Történeti fragmentumok: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett) homlokzati részletek (nyíláskeretezések, tagozatok, öv-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, balluszterek, armírozások, épületplasztikák). 19. századi faablakok és kapualj, lépcsőház ajtók típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Belső kőlépcső szerkezete, fafogódzós vaskolátja. Üvegezett faszerkezettel zárt konzolos függőfolyosó. Kapualj építészeti díszítései (pilaszterek, zárópárkány).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra Lépcsőház, kapualj kialakítása).

22.

HVEÉ – 028

17525

Király utca 20.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század első felében épült lakóház utcai főszárnya történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú utcai főépület (É-i és NY-i szárny) beépítési és telepítési módja.
Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele – 1865 előtt) kiépült utcai egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (korabeli faablakok, udvari ajtó tengelyei, típusa, osztásrendszere) a főépületen.
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század második fele) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek). Utcai 19. század végi kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós lépcsőházi ablak (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Lépcső szecessziós kovácsoltvas korlátja.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).
A keleti oldalszárny nem képezi részét a védett értéknek.

23.

HVEÉ – 029

17526

Király utca 22.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század első felében épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú épület beépítési és telepítési módja.
Tömegformálás: Építéskori (19. század első, majd második fele) kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Utcai főszárny nyílásrendje (nyílástengelyek, korabeli faablakok és udvari ajtó típusa, osztásrendje), főpárkány. K-i oldalszárny nyílásrendje (nyílástengelyek), kőkonzolos függőfolyosó.
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század második fele) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és fogsoros főpárkány, sávozás, kváderezés). Főszárny utcai és udvari 19. századi pallótokos faablakai (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Kőlépcső és függőfolyosó kőkonzolos szerkezete, lépcső és függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Lépcsőházi vasrácsos ajtó. Kapualj díszítései (párkányok, mennyezeti vakolattükrök, rozetták, boltívek).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház és kapualj kialakítás).

24.

HVEÉ – 030

17528

Király utca 24.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

Az 1913-ra megépült Tausz-palota történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Utcai és udvari homlokzatok: Építéskori, (Pilch Andor által tervezett, Károlyi Emil által kivitelezett) szecessziós architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1913.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, lizénák, díszítő felületképzések, sávozás, erkélyek, zárterkélyek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, szecessziós bejárati és lépcsőházi ajtók, üvegablakok. Erkélyek, loggiák szecessziós vaskorlátjai. Belső lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. Kapualj belső díszítései. Szecessziós belső ajtók, terrazzo burkolatok. 1992-ben állított kút a sarkon.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok (pl. lépcsőház kialakítás).

25.

HVEÉ – 032

17336

Király utca 28.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század közepén felépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú épület beépítési és telepítési módja.
Tömegformálás: Építéskori (19. század közepe) kiépült egyemeletes tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század közepe) kora-eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok és kapubejáró osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílástengelyek, pallótokos faablakok és udvari ajtó típusa, osztásrendje).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század közepe) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, sávozás, kváderezés). Udvari külső és a lépcsőházba nyíló belső 19. századi pallótokos faablakok (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei). Utcai és udvari bejárati kapu osztásrendje, anyaghasználata és szecessziós vasrácsai. Kőlépcső és kovácsoltvas korlátja. Faragottkő csatorna elem az udvaron.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli főbb belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház és kapualj kialakítás).

26.

HVEÉ – 033

17335/1 17335/2

Király utca 30.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század utolsó negyedében, a mai utcai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) utcai főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa (pallótokos), anyaghasználata, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa (pallótokos), osztásrendszere).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század végi) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, stb.). Építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Főlépcső és függőfolyosó öntöttvas korlátjai.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.

27.

HVEÉ – 035

17330

Király utca 40.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század elejéről származó klasszicista lakóház a század második felében eklektikus átépítésen esett át, 1988-tól kapta mai megjelenését. A lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) L-alakú főtömeg (kubatúra az oldalszárny D-i toldása nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok befoglaló méretei), főpárkány.
Udvari homlokzatok: Történeti nyílásrend (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere). Függőfolyosó alatti üvegezett árkádsor feltárt történeti nyílásrendje.Kőkonzolos függőfolyosó és kinyúló faszerkezetű tetőszakasza.
Történeti fragmentumok: Kőkonzolos függőfolyosó és kovácsoltvas korlátja. Kapualj boltozata.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (19. századi) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra.
Az oldalszárny déli toldása nem képezi részét a védett értéknek.

28.

HVEÉ – 037

17309/1

Király utca 48.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század végéig kiépült lakóház és üzlet történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század vége) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Utcai és udvari homlokzatok: Építéskori, (19. század vége, 20. század eleje) emeleti eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. század vége) homlokzati részletek (tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, stb.).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház).

29.

HVEÉ – 038

16648

Király utca 52.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század második felében mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele – 1881.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1881-ben Pfeifer József tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, fa anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1881.) historizáló (neoreneszánsz) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, sávozás, pilaszterek, balluszterek, középrizalit, stb.). Utcai kapu és üzletportálok megmaradt fatáblái. Kőlépcső szerkezete és öntöttvas korlátjai. Belsőtéri megmaradt korabeli bejárati ajtók és belső lépcsőházi ablak.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, lépcsőház).
A földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek.

30.

HVEÉ – 039

16647

Király utca 54.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század első felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Utcai főépület építéskori (19. század első fele – 1865 előtti) tömege (kubatúra az udvari emeleti és tetőtéri bővítmények, felépítmények nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok korabeli befoglaló méretei, kapu kialakítás), rizalit, főpárkány.
Történeti fragmentumok: Kőkeretes kapuzat, historizáló főpárkány, övpárkány, Kapualj boltozatai.
Épületbelső (térformálás): Kapualj történeti térstruktúrája.
A földszintes udvari szárnyak nem képezik részét a védett értéknek.

31.

HVEÉ – 040

16644

Király utca 56.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század második felében mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny korabeli tömegformálása, főhomlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú, félkeretes beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg (kubatúra a 20. századi toldás nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1880. körüli) historizáló, eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, sávozás, középrizalit, stb.). Kőkeretes utcai kapu, pallótokos ablakok.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (Kapualj 19. század első feléből való része, lépcsőház).
A földszintes udvari épületek és a 20. századi toldás nem képezi részét a védett értéknek.

32.

HVEÉ – 042

16641

Király utca 62.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század második felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1880. körüli) tömeg (kubatúra az udvari emeleti zárterkély-bővítmény nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra megmaradt elemei, korabeli nyílásrend (nyílászárók tengelyei, ablakok korabeli befoglaló méretei, osztásrendje, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Főpárkány, övpárkány, kőlépcső és vaskorlátja.
Épületbelső (térformálás): Kapualj és lépcsőház.

33.

HVEÉ – 043

16640

Király utca 64.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el mai megjelenését, amikor a vásártér felé sarok-beépítéssel bővült. A volt fogadó, vendéglő, lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1882. körüli) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, középrizalit, stb.). Kapcsolt-gerébtokos utcai ablakok, ökörszem tetőablakok. Lépcsőházi vaskorlát.
Épületbelső (térformálás): Utcai szárny történeti térstruktúrája.

34.

HVEÉ – 044

18642

Ferencesek utcája 1.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: NY-ról zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (DNY-i toldás nélküli) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori későeklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere).
Történeti fragmentumok: Építéskori (későeklektikus) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, rizalitok, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok osztásrendje. Udvari zárterkély vaskorlátja. Lépcső kőszerkezetei és szecessziós kovácsoltvas korlátjai. Terrazzo-padlók.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra - közösségi belső terek és térkapcsolatok (kapualj és lépcsőház kialakítás).

35.

HVEÉ – 045

18646

Ferencesek utcája 9.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi eredetű, a 19. század második felére kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, tört utcavonalú, T-alakú épület beépítési és telepítési módja.
Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült egyemeletes főtömeg (kubatúra udvari loggia nélkül) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: A 19. század második felére kialakult klasszicizáló, koraeklektikus architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata), meglévő építészeti részletei.
Történeti fragmentumok: Korabeli (19. század második fele) utcai homlokzati részletek (emeleti nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és fogsoros főpárkány, vakolattükör kötényekben, sávozás, boltíves kapubejárat). Főszárny udvari pallótokos faablakai (típusa, osztásrendszere, korabeli szerelvényei), holkeres zárópárkánya. Kapualj boltozata.
Épületbelső (térformálás): Kapualj formai és szerkezeti kialakítása.
A földszintes udvari épületek nem képezik részét a védett értéknek.

36.

HVEÉ – 047

18649

Ferencesek utcája 15.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. századi ház – építéskori elemeiben - történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: A 19-20. század fordulójára kiépült utcai és udvari szárnyak tömege (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. századi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: középrizalit, főpárkány.
Épületbelső (térformálás): -
A D-i melléképület nem képezi részét a védett értéknek.

37.

HVEÉ – 048

18651

Ferencesek utcája 19.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Az udvari bővítések és tetőtér beépítés felépítményei nélküli, építéskori (19. és 20. század fordulója) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Utcai homlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (emeleti nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (eklektikus) utcai emeleti homlokzati részletek (tagozatok, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, fölső öv- és konzolos főpárkány, rizalitok, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok. Emeletig vezető lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. Beltérbe került pallótokos ablakok.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli lépcsőház kialakítása).
Az udvari szárny – a nagyfokú átalakítása miatt – nem része a védett értéknek.

38.

HVEÉ – 049

18653

Ferencesek utcája 23.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi házra a 19. és 20. század fordulójára ráépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés.
Tömegformálás: Építéskori (19. és 20. század fordulója) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon.
Főhomlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere).
Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, felületképzések, stb.). Építéskori (19. századi) faablakok típusa (utcán kapcsolt-gerébtokos, udvaron és belsőben pallótokos), osztásrendszere, korabeli szerelvényei. Üzletportálok fölső vasrácsai. Kapualj udvari ajtója. Lépcső kőszerkezete és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Udvari holkeres zárópárkány.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítás).

39.

HVEÉ – 050

18656

Ferencesek utcája 29.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 19. század közepére létrejött beépítés, majd a század második felében kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés.
Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon.
Főhomlokzat: Építéskori eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, arányai, anyaghasználata, faportálok és kapubejáró nyílászáróinak típusa, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei).
Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, köténydíszek, felületképzések, stb.). Faszerkezetű végigfutó üzletportál, kapubejáró és vasrácsa. Udvari pincelejáró kőkerete.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (kapualj kialakítása).

40.

HVEÉ – 052

18476/2

Ferencesek utcája 2.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. század végén létrejött sarok-beépítés, a D-i szárny a 19. század közepére, majd a századfordulóra nyerte el mai formáját. a 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés (földszinten üzletportálok, emeleten szobaablakok sora) jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: az utcavonalon történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó meglévő építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (18-19. század) utcai homlokzati rend megmaradt és megismerhető elemei, illetve a 20. század második felére kialakult archaizáló homlokzat arányai, főbb szerkesztése.
Történeti fragmentumok: Az ablakok osztásrendszere és anyaghasználata, kovácsoltvas homlokzati konzol.
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli emeleti belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása).

41.

HVEÉ – 053

18471

Ferencesek utcája 8.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült beépítés, amely a századfordulóra közel keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század első fele – 1865 előtti) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő és mellékszárnyakon.
Főhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, korabeli ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, faablakok típusa, osztásrendszere).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, 18. századi kapunyílás, stb.). Udvari oldal balluszteres teraszkorlátja, és kőkeretes vasajtója. Főtömegen megmaradt építéskori utcai és udvari pallótokos faablakok (típusa, osztásrendszere, szerelvényei). Főlépcső kőszerkezete és vaskorlátja, K-i függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Kapualj boltozatai.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj éslépcsőház).
A NY-i szárny, a K-i szárny földszintes része és az udvari melléképület nem képezi részét a védett értéknek.

42.

HVEÉ – 054

18462/2

Ferencesek utcája 18.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi utcai házra a 19. század második felére ráépült L-alakú beépítés, amely a századfordulóra keretessé vált. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század – 1880 előtti) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. századi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (korabeli ablakok típusa, tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (18-19. századi) kapunyílás.
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (szemöldök-,öv-könyöklő- és főpárkány, armírozás, 18. századi kapunyílás, stb.). Kapualj boltozatai.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (kapualj).
A melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.

43.

HVEÉ – 055

18453

Ferencesek utcája 26.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi utcai házra a 19. század végéig ráépült félkeretes beépítés. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) emeletes főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század végi) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (ablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) megmaradt utcai homlokzati részletek (szemöldök-, öv- és főpárkány, épületplasztikák, nyílás keretezések, stb.). Fennmaradt 18-19 századi épületszerkezetek.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra.
Az udvari földszintes épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek.

44.

HVEÉ – 056

18450

Ferencesek utcája 32.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült utcai L-alakú főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható elemei.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: törtvonalú, íves záródású oromzat, főpárkány és díszsora, bejárati ajtó (szerkesztése, osztása) és vasrácsa.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (18-19. század).
Az udvari hátsó épületszárnyak nem képezik részét a védett értéknek.

45.

HVEÉ – 057

18448

Ferencesek utcája 34.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi ház a 19. század második felére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült utcai főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: bejárati kapuzat kőkerete és kapuja (korabeli faszerkezet, vasalatok, szerelvények), szélső rizalitok, főpárkány. Udvari csorgókút.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (19. századi kapualj).
Az udvari épületszárny és melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.

46.

HVEÉ – 058

18448

Ferencesek utcája 36.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi ház a 19. század második felére nyerte el legértékesebb formáját, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (faablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata) megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei.
Udvari homlokzat: Építéskori nyílásrend (nyílászárók tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt korabeli építészeti elemei: öv-, könyöklő- és főpárkány, ablakkeretezések. Udvari pallótokos ablakok. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Pincében lévő másodlagosan beépített faragott kőoszlopok. Udvari csorgókút.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (lépcsőház).
A melléképület nem képezi részét a védett értéknek.

47.

HVEÉ – 059

18446

Ferencesek utcája 38.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 18. századi utcai házra a 19. század második felére (1882.) ráépült U-alakú beépítés. A 18-19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (Szánthó Antal által tervezett 1882.) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század végi – Szánthó Antal által tervezett 1882.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (korabeli faablakok tengelyei, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Utcai főszárny építéskori (19. századi) nyílásrendje (emeleti ablakok tengelye, típusa, osztásrendje, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (19. századi) utcai homlokzati részletek (szemöldök-, öv-könyöklő- és főpárkány).
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (lépcsőház).
A hátsó melléképületek nem képezik részét a védett értéknek.

48.

HVEÉ – 065

52106/1

Alsó-Makár dűlő 40.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

Az 1926-ban megépült présház a Makár-domb borvidékét jellemző épülettípus. Történeti, gazdaság-történeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1926) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (1926.) faoromzatos architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1926.) homlokzati részletek: faszerkezetű zárt veranda, konzolos-könyökös faoromzat, pinceajtó, lombfűrészes díszítések (mellvéd, oromdeszka), faragott faszerkezetű díszítések, deszkaoromzat, meglévő pallótokos faablakok és veranda üvegezése, korabeli rácsok. Építéskori belső ajtók és burkolatok. Látszó tégla felületek. Kerti kútház.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1926.) térstruktúra (ház és pince).

49.

HVEÉ – 068

35314/9

Piroska utca 12.

1/2007. (II.15.)

2007. 02. 15.

A 20. század elejére megépült villa történeti, értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Építéskori (századforduló) beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (századforduló) tömeg (manzárd-tetős kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (20. század eleje) rekonstruálható architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (20. század eleje) megmaradt homlokzati részletek: kő-tégla vegyes lábazati fal profil-téglával, fogsoros és gyöngysoros zárópárkány töredék, pinceajtó.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (20. század eleje) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok).

50.

HVEÉ – 069

17538

Király utca 7.

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

A 18. századi eredetű, a 19. század közepére mai megjelenését elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny korabeli tömegformálása, főhomlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú, félkeretes beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. századi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (19. század második fele) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (ablakok tengelyei, típusa, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (19. század) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, típusa, aránya, osztásrendszere, anyaghasználata), holkeres főpárkány.
Történeti fragmentumok: Építéskori eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, stb.). Udvari ajtó és pallótokos ablakok, alsó lépcsőházi ajtó, kőlépcső és öntöttvas lépcsőkorlát, Kapualj boltozatai.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (Kapualj és lépcsőház).

51.

HVEÉ – 071

18645

Ferencesek utcája 7.

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

Az 19. és 20. század fordulójára megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai homlokzat: Építéskori - Rácz Béla műépítész által tervezett - architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere).
Udvari homlokzat: É-i szárny építéskori (1895.) architektúrájának szerkesztése, megmaradt építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, aránya, anyaghasználata, faablakok típusa, osztásrendszere).
Történeti fragmentumok: Építéskori (Rácz Béla műépítész által tervezett) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, rizalit, kváderezés, stb.). Utcai kapcsolt-gerébtokos faablakok osztásrendje. Kapualj építészeti részletei (párkányok, tagozatok, pilaszterek, hevederívek, boltozatok, lépcsőházi ajtó). Lépcsőház kovácsoltvas korlátja.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok) meglévő elemei: kapualj és lépcsőház kialakítása.

52.

HVEÉ – 072

18634/1

Ferencesek utcája 11.

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

A 18. századi ház helyén 1882-ben megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1882.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a fő- és mellékszárnyon.
Utcai főhomlokzat: Építéskori - 1882-ben Baldauf János által tervezett - architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, faablakok befoglaló mérete, osztásrendszere anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1882-ben megépült) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, Zsolnay kerámia (pirogránit) díszítő elemek, tagozatok, emeleti nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, balluszterek, kváderezés, felületképzések, stb.). Kapubejáró boltozata. Kovácsoltvas zászlótartók.
Épületbelső (térformálás): - Az átalakított belső tér kialakítása nem része a védett értéknek.

53.

HVEÉ – 073

17535

Király utca 13.

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

A 19. század végére (1896.) kiépült Pécsi Nemzeti Casino épülete történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1896.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (Schlauch Imre által kivitelezett 1896.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1896.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, attika képzés, rizalitok, timpanon oromzat, stb.). Kovácsoltvas zászlótartó. Építéskori beltéri építészeti elemek, szerkezetek.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli történeti térstruktúra (fennmaradt belső terek és térkapcsolatok).

54.

HVEÉ – 074

17507

Király utca 14.

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

A 19. század végére (1895.) kiépült emeletes lakóház és vigadó épülete történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, kettős saroktelket lefedő beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (Schlauch Imre által tervezett és kivitelezett 1895.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata, ablakok típusa).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1895.) homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, felületképzések, attika és kődíszei, rizalitok, oromzatok, konzolok, kovácsoltvas erkélyek és zászlótartó, kupola, stb.). Építéskori beltéri építészeti elemek, szerkezetek (pl. belső ajtók).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1895.) térstruktúra (korabeli belső térarányok, térkapcsolatok és szerkezetei).
A D-i átépített szárny és a csatlakozó nyaktagok (lapostetős épületrészek) nem képezik részét a védett értéknek.

55.

HVEÉ – 075

17523

Király utca 16.

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

Az 1895-re megépült színház történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra. A századfordulós Pécs emblematikus épülete.
Beépítés: Építéskori (1895-1912.) beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1895.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Lang Adolf és Steinhardt Antal által tervezett, Schlauch Imre által kivitelezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, méretrendje, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1895.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkányok, pilaszterek, oszlopok, fríz, timpanon, erkélyek kőkonzoljai és mellvédjei, felületi tagolások és felületképzések, sávozás, hullámos-volutás oromzatok, attikafalak és mellvédek, faragott kődíszek, szobrok és reliefek, emléktáblák, díszműbádogozási elemek, stb.). Építéskori külső nyílászárók (szerkezet, szerelvények) és vasrácsaik. Belső tér korabeli részletei: lépcsők kőszerkezetei és kő korlátjai, kőfaragványok, stukkó- és kerámiadíszek, díszítőfestés, burkolatok, belső ajtók és szerelvényeik. Felújítások elemei: ÉNY-i nyaktag relieffel borított homlokzati falmezője.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1895.) térstruktúra (nézőtér, közönségforgalmi belső terek és térkapcsolatok), valamint az azokat alkotó korabeli tartószerkezetek.
Az épületeket összekötő nyaktagok és telek DK-i részén álló bérház (1912.) nem része a védett értéknek.

56.

HVEÉ – 080

4597

Barbakán tér 3.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az ezredfordulón (2003.) megépült emeletes lakó-, iroda és üzletház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Tagolt beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (2003.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és belső): Építéskori (Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, minden homlokzaton egységes anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (2003.) homlokzati részletek, közösségi belső terek építészeti elemei, szerkezetei (pl. belső ajtók).
Épületbelső (térformálás): Építéskori (2003.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

57.

HVEÉ – 081

4600

Barbakán tér 5-6.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az ezredfordulón (2001.) megépült emeletes lakó-, iroda és üzletház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Tagolt beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (2001.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és belső): Építéskori (Cságoly Ferenc és Keller Ferenc által tervezett) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, minden homlokzaton egységes anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (2001.) homlokzati részletek, közösségi belső terek építészeti elemei, szerkezetei (pl. belső ajtók).
Épületbelső (térformálás): Építéskori (2001.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

58.

HVEÉ – 082

41745/1

Buzsáki Imre u. 10.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Főépület építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítménnyel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek (kovácsoltvas loggia-korlát, főpárkány, emléktábla).
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).
A lapostetős udvari csatlakozó épületszárny nem része a védett értéknek.

59.

HVEÉ – 083

41768

Buzsáki Imre u. 11.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Főépület építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítménnyel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: meglévő kapcsolt-gerébtokos faablakok és keretezésük, vas virágtartó könyöklőnél.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

60.

HVEÉ – 084

41766

Buzsáki Imre u. 7.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Főépület építéskori (1924) tömege (kubatúrája tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: meglévő kapcsolt-gerébtokos faablakok és keretezésük, bejárati ajtó, vas virágtartók könyöklőnél.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

61.

HVEÉ – 085

17310

Felsőmalom u. 2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 19. századi ház átalakításaként 1985-re megépült lakóház építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1985.) tömeg (kubatúra) és az azt részben alkotó 19. századi tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és belső): Dévényi Sándor által tervezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat É-i megmaradt falszakasza és annak nyílástengelyei.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1985.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

62.

HVEÉ – 086

18336

Hunyadi u. 11.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1934-1935-ben megépült lakóház (Papi otthon) történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Városfalhoz tapadó, T-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1934.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Homlokzatok (külső és belső): 1934-ben Pilch Andor által tervezett architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1934. Pilch Andor által tervezett) utcai homlokzati részletek (magas kőlábazat, nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, osztó- és főpárkány, bejárat fölötti feliratos kőtábla, utcai bejárati ajtó és rácsa). Kő kerítésoszlopok. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. É-i városfalszakasz és a Vaskapu emléktáblája.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1934.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház kialakítás).

63.

HVEÉ – 088

44534

István akna 12.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep főtisztviselői épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kéményfej, ablak keretezések, vas virágtartó könyöklőnél. Korabeli belső ajtók. Tetőtéri szint padlójának lapburkolata. Kapubálványok. Gazdasági épület.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

64.

HVEÉ – 090

44537

István akna 8.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep épülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, ablak keretezés, vas virágtartó könyöklőnél. Korabeli belső ajtók. Kapubálványok. Gazdasági épület.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

65.

HVEÉ – 091

44532

István akna 14.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep lakóépülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést és utcaképet alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, tetőtéri zsalugáter, ablakkeretezések, Korabeli belső ajtók és lépcső. Kapubálványok. Gazdasági épület.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

66.

HVEÉ – 092

18495

Irgalmasok u. 2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház helyén 1885-re megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1885.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1884-ben Gianone Ágoston tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, osztásrendszere, fa anyaghasználata, ablakok típusa).
Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1885.) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, kváderezés, sávozás, rizalitok, tetőfelépítmények, utcai kapcsolt-gerébtokos ablakok). Főlépcső szerkezete, beltéri megmaradt korabeli ajtók. Kapualj kialakítása (boltozatok, boltívek, pilaszterek, díszítőfestés).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1885-1937.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).

67.

HVEÉ – 093

17455

Irgalmasok u. 3.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház és a 19. század közepén épült földszintes bazár helyén, az 1888-ban megépült új „Házbazár” történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, magas árkádos homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli funkcióra, utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1888.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori (1888-ban megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, fa anyaghasználata, ablakok osztásrendszere). Az árkádban lévő portálok 1940. utáni osztásrendszere.
Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje). Kőkonzolos függőfolyosó.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1888.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány (fakonzolos), sávozás, sarokarmírozás, rizalitok). Függőfolyosó kőkonzoljai és kovácsoltvas korlátja, főlépcső kőszerkezete és öntöttvas korlátja, NY-i bejárati ajtó és rácsa.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1888-1940.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).

68.

HVEÉ – 094

18497

Irgalmasok u. 6.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház helyén 1898-ra megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1898.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1898-ban Schneider Manó és Fülöp János tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli ablakok tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: 19. század végi nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, sávozás). Főbejárati ajtó és récsa, udvari ajtó, kovácsoltvas erkély és lépcsőkorlát, kapualj szegmensíves boltozata.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1898.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).

69.

HVEÉ – 095

18498

Irgalmasok u. 8.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház helyén 1889-re kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1889.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1889-ben Baldauf János tervei alapján Misándi András által megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) Baldauf János által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és fogsoros főpárkány, pilaszterek, kváderezés-sávozás).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1889.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).

70.

HVEÉ – 096

18499

Irgalmasok utcája 10. - Teréz u. 2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház helyén 1898-ban megépült bérház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli funkcióra, utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1898.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori (Schlauch Imre által 1898-ban tervezett és megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, ablakok fa anyaghasználata, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1898.) nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje), főpárkány.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1898.) utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, köténydísz, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, sávozás, sarokrizalit, balluszteres attika, hullámdíszes sarokoromzat). Erkély kőkonzoljai és kovácsoltvas korlátja, főlépcső kőszerkezete és kovácsoltvas korlátja, csapadéküstöt tartó vaskonzol, D-i bejárati ajtó.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1898.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház).

71.

HVEÉ – 097

18526

Irgalmasok u. 20.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház helyén 1886-ban megépült emeletes lakóház történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1886.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1886-ban Schlauch Imre tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata).
Udvari homlokzat: Építéskori (1886-1937.) nyílásrend.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1886.) Schlauch Imre által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, pilaszterek, kváderezés, padlás szellőzők, stb.). Bejárati ajtó és rácsa. Kőlépcső és vaskorlátja. 19. századi belső ajtók.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1886-1936.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház).

72.

HVEÉ – 098

18549/2

Irgalmasok u. sarok és Rákóczi út 39/d.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A lakóépület 1940. és 1943. között épült, történeti és építészeti értékkel (Bauhaus és Art Deco), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: 1940-1943. között megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Kőszeghy Gyula által tervezett -1940.) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, anyaghasználat).
Történeti fragmentumok: A homlokzatok építéskori (1940-1943.) építészeti elemei: középrizalit, nyílás keretezések, üzletsor fölött kiülő párkány, portál kiosztás falpillérekkel, erkélyek mellvédjei (formaképzése és anyaghasználata), sarokképzés bejárattal, korabeli ablakok (egyesített szárnyú típus), főbejárati ajtó vasráccsal, fém házszámtábla, lépcsőházi íves üvegfal. Főlépcső szerkezete és korlátja. Lépcsőházi burkolatok. Korabeli lakásbejárati, lépcsőházi ajtók szerelvényeikkel.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1940-1943.) térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok - kapualj, lépcsőház kialakítása).

73.

HVEÉ – 099

18605

Jókai u. 4. és Zrínyi u. 1-3.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1913-ban megépült városi palota történeti, építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú, sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1912-ben Pilch Andor által tervezett, 1913-ban megépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori, Pilch Andor által tervezett eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, anyaghasználata, faablakok, erkélyajtók és bejárati ajtók típusa, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1913.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata). Függőfolyosók és előlépcsők kialakítása.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1912.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, könyöklő- és főpárkány, díszes kőkonzolok, kőoszlopok és faragott díszes boltívek, kőballuszteres mellvédek, kőelemekkel záró oromzatok kődíszekkel, épületplasztikák, reliefek, kővázák-kődíszek, kovácsoltvas erkélykorlátok, díszműbádogos elemek és díszek, stb.). Építéskori kapcsolt-gerébtokos faablakok, bejárati ajtók és vasrácsaik. Lépcső kőszerkezetei és kovácsoltvas korlátjai. A függőfolyosók és előlépcsők kovácsoltvas korlátjai. A kapualj-lépcsőházban lévő korabeli építészeti elemek, díszítések (lizénák, stukkók, vakolattükrök, terrazzo-padló, esetlegesen fellelhető díszítőfestés). Korabeli tartószerkezetek (pl. pinceboltozat, konzol kialakítás, stb.)
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok, pl. lépcsőház és kapualj kialakítás).

74.

HVEÉ – 100

17601

József u. 17/1.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: az építéskori (1913) tömeg, zártsorúság, U-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Az építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Történeti eredeti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása).
Történeti fragmentumok: építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Az udvari függőfolyosók kovácsoltvas korlátai, lépcsőkorlátok.
Épületbelső (térformálás): Történeti, eredeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.

75.

HVEÉ – 101

17602

József u. 17/2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: az építéskori (1913) telepítés, zártsorúság, U-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Az építéskori (1913.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Történeti eredeti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása).
Történeti fragmentumok: építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire. Az udvari függőfolyosók kovácsoltvas korlátai, lépcsőkorlátok.
Épületbelső (térformálás): Történeti, eredeti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.

76.

HVEÉ – 102

17603

József u. 19.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1912-1913-ban megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: Az építéskori (1912) telepítés, zártsorúság, T-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Az építéskori (1912.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett) utcai főhomlokzati architektúra (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és zárópárkány). Eredeti, tervszerinti utcai és udvari nyílásrend (ablakok, ajtók tengely kiosztása, aránya, belső osztása).
Történeti fragmentumok: Építéskori utcai eklektikus díszek, részletek, zászlótartók, építéskori külső és belső nyílászárók osztásrendszere, anyaghasználata, díszítése és szerelvényei, különös tekintettel a bejárati kapuzat asztalos-szerkezetére, rácsozatára és szerelvényeire.
Épületbelső (térformálás): Történeti, Eredeti, terv szerinti közösségi belső terek és térkapcsolatok, lépcsőház kialakítása, kovácsoltvas lépcsőkorlát.

77.

HVEÉ – 103

17218

József u. 40.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a 19. századi homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: az építéskori (19. század elejei és a 20. század első felében átépített), hézagosan zártsorú beépítés.
Tömegformálás: az utcai és udvari szárny építéskori tömege (19. század elejei és a 20. század első felében átépített), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: történeti utcai nyílásrend (3 ablak tengelyes, mellette egyenes záródású kerítéskapu), tömör kerítésfallal képzett hézagosan zártsorú utcai térfal.
Történeti fragmentumok: zárópárkány.
Épületbelső: 19. századi térszervezés.

78.

HVEÉ – 104

17217

József u. 42.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 19. században megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a 19. századi homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: az építéskori (19. század második felében kiépült) hézagosan zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: az építéskori (19. század második fele) utcai és udvari szárny tömege és az azokat alkotó építéskori tartószerkezetek (pinceboltozatok).
Utcai főhomlokzat: történetileg kiépült utcai homlokzati architektúra és nyílásrend: (ajtó, 3 ablak, nyíláskeretezések, zárópárkány, pallótokos ablakok), tömör kerítésfallal képzett hézagosan zártsorú utcai térfal íves záródású kerítéskapuval.
Történeti fragmentumok: építéskori külső ablakok (pallótokos, hatszemes) osztásrendszere és fa anyaghasználata, nyíláskeretezések, zárópárkány, építéskori külső és belső ajtók asztalosszerkezete és szerelvényei.
Épületbelső: 19. századi térszervezés. Boltozott pince.

79.

HVEÉ – 105

17209

József u. 39. és Kis-Flórián u. sarok

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház helyén a 19. század első felében több ütemben kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: A 20. század első harmadára megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század első harmada) homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, fa anyaghasználat).
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 20. század első feléből származó építészeti elemei: kőlábazat, főpárkány, könyöklőpárkányok, lizénák- keretezések, sarok és szélső rizalit pártázatos oromzattal, nyíláskeretezések, utcai kapcsolt-gerébtokos ablakok, udvari pallótokos ablakok, pinceablakok és rácsaik, Udvari kijáratnak áthelyezett bejárati ajtó és kovácsoltvas rácsa. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel.
Épületbelső (térformálás): Térstruktúra elemei a 20. század első feléből (kapualj).

80.

HVEÉ – 106

41790

Karancs u. 12.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1914-1915. között megépült munkástelep tisztviselői lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (zárópárkány, látszó-tégla lábazat, kéményfejek, zsalugáterek (padláson), pallótokos- spalettás ablakok). Korabeli belső ajtók.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

81.

HVEÉ – 107

41774

Karancs u. 7/1;/2;/3;/4

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (zárópárkány, látszó-tégla lábazat, kéményfejek, 1 db. zsalugáter (tetőtéri ablakon).
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

82.

HVEÉ – 108

41788/1

Karancs u. 8/1;/2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (holkeres zárópárkány, látszó-tégla lábazat, pallótokos ablakok).
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

83.

HVEÉ – 109

17548

Mária u. 6.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi utcai ház helyén 1905-ben megépült keretes beépítés. A ház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, keretes beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1905.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (1905.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1905.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), függőfolyosók, zárópárkány.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1905.) utcai homlokzati részletek (nyílás keretezések, szemöldök-, könyöklő-, öv- és főpárkány, épületplasztikák, díszes fríz, rizalitok.). Főbejárati ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és szecessziós vaskorlátja. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Korabeli külső és belső ajtók, pallótokos ablakok és szerelvényei. Lépcsőházi cementlapok. Pinceboltozatok.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1905.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása.

84.

HVEÉ – 110

17549

Mária u. 8.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1905-ben megépült lakóház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, U-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1905.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (1905-ben Tichy Ödön által tervezett és épített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, emeleti nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Az utcai és a K-i szárny építéskori (1905.) nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), függőfolyosók és fölé nyúló tetőkialakítás.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1905.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, épületplasztikák, díszes konzolsor, vakolattükrök, rizalitok, sávozás). Főbejárati ajtó szerelvényeivel (vasrács, pántok, kilincsek). Főlépcső szerkezete (az 1932-ben behúzott födém nélkül) és kovácsoltvas korlátja. Függőfolyosó kovácsoltvas korlátja. Korabeli külső és belső ajtók, pallótokos ablakok és szerelvényeik. Kapualj terrazzo burkolatai. Pinceboltozatok.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1905.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása.
Az 1937. évben épült NY-i oldalszárny nem képzezi részét a védett értéknek.

85.

HVEÉ – 111

17554

Mária u. 16/1.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi eredetű, 19. században kiépült hosszúház tárgyi része a 20. század első felében kapta mai megjelenését. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: A 20. század első felében kialakult architektúra szerkesztése, megmaradt építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Bejárati ajtó fölső íves bevilágítóval és ráccsal. Előtéri belső üvegajtó. 18. századi csehsüveg-boltozat.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (boltozott terek egysége).
A 20-21. században épült udvari toldalékok nem képezik részét a védett értéknek.

86.

HVEÉ– 116

17201

Mária u. 41.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi házra a 19. század második felében ráépülő és a századfordulóra mai formáját elnyerő lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század vége) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (18-19. század fordulója) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (18-19. század fordulója) nyílásrend (nyílászárók tengelyei)
Történeti fragmentumok: Építéskori (18-19. század fordulója) utcai eklektikus homlokzati részletek (nyíláskeretezések, szemöldök-, könyöklő-, osztó és főpárkány, pilaszterek, épületplasztikák, rizalit). Bejárati ajtó vasrácsa. Korabeli belső ajtók, udvari pallótokos ablakok. Pinceboltozatok.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok).
Az udvari kisebb toldalék nem képzezi részét a védett értéknek.

87.

HVEÉ – 117

17202

Mária u. 43.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház a 19. században zártsorúvá bővült, majd 1912-re épült ki teljesen. A lakóház a századforduló építészetének jellemző példája, történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, félkeretes, tagolt beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1912.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (1912-ben Károlyi Emil által tervezett, majd megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1912.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), zárópárkány.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1912.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, épületplasztikák, díszes konzolok, vakolattükrök, zárterkély, sávozás, hullámíves oromzat, oromzat díszei, stb.). Főbejárati ajtó és vasrácsa. Főlépcső kőszerkezete és kovácsoltvas korlátja. Kapualj és lépcsőház kerámia falburkolatai, terrazzo padlóburkolata. Kapualj díszítései (pilaszterek, hevederívek, boltozatok). Korabeli külső és belső ajtók, udvari pallótokos ablakok. Pinceboltozatok.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1912.) térstruktúra (belső térarányok és kapcsolatok). Kapualj és lépcsőház kialakítása.

88.

HVEÉ – 118

17592

Megye u. 2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi földszintes ház a 19. század végére nyerte el legértékesebb formáját, majd 1933-ban átalakították mai megjelenésére. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori, 19. század végi homlokzati architektúra és történeti nyílásrend megmaradt és feltárható (rekonstruálható) elemei.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 19. századi építészeti elemei: főpárkány. Bejárati ajtó 1933-ból. Pinceboltozat.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (19. századi kapualj).
Az udvari 20. századi toldalék nem képezi részét a védett értéknek.

89.

HVEÉ –119

17618

Megye u. 6.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A lakóház 1903-ban épült, 1937-ig átalakították mai megjelenésére. Történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: 1903-ra megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (Schneider Manó által tervezett, 1903-1937. között kiépült) homlokzati architektúra és történeti nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, fa anyaghasználat).
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat megmaradt 20. század első feléből származó építészeti elemei: főpárkány és fríz, kapcsolt-gerébtokos ablakok, pinceablakok, lizénák, bejárati ajtó és kovácsoltvas rácsa. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Pince poroszsüveg födéme.
Épületbelső (térformálás): Térstruktúra a 20. század első felében (kapualj).

90.

HVEÉ – 120

17256

Nagy-Flórián u. 14.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1872-ben épült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század végi – 1872) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (1872-ben Jársek Ágoston által épített, majd 1940-ben átépített) architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata), meglévő építészeti részletei.
Történeti fragmentumok: Korabeli (1872-1940.) utcai homlokzati részletek (kovácsoltvas pincerács, bejárati kapu és vasrácsa). Városfal maradványa.
Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (kapualj kialakítása).
A földszintes udvari épület nem képezi részét a védett értéknek.

91.

HVEÉ – 121

17259

Nagy-Flórián u. 18.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 19. század végére több ütemben kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század végi) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (19. század vége) romantikus architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata), meglévő építészeti részletei.
Udvari főhomlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (tengelyek, méretek).
Történeti fragmentumok: Korabeli (19. század vége) utcai homlokzati részletek (öv- és főpárkány, lizénák, díszített fríz, vakolt lábazat, ablakrácsok). Városfal maradványa.
Épületbelső (térformálás): Történetileg kialakult térstruktúra.

92.

HVEÉ – 122

18845/1-2

Szabadság út 27.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglafelületek, kő és tégla armírozás, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű, lombfűrészes oromzatok, fachwerkes szerkezetek, osztó-, öv-, könyöklő és zárópárkány, fa erkélykorlátok, kovácsoltvas korlátok (előlépcső), ablakkeretezések, pallótokos faablakok, bejárati ajtó és vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (taréjrács, csúcsdísz, szélkakas), Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kő és vasszerkezetű kapubálványok és kőlábazatos tipizált vaskerítés.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).

93.

HVEÉ – 123

18843

Kaffka Margit u. 3.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: vegyes kő-tégla lábazat, látszó téglafelületek, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű oromzatok, osztó-, és könyöklő párkány, a korabeli ablakkeretezések.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

94.

HVEÉ – 124

18859

Szabadság út 31.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1900-ban megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1900-ban megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1900.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó tégla boltívek és osztók, kő és tégla armírozás, faragott faszerkezetű előtető, osztó-, öv-, könyöklő és zárópárkány, torony mellvéd (átalakítás), lombfűrészes fa erkélykorlát, ablakkeretezések, pallótokos faablakok, bejárati ajtó és vasrácsa, Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Tégla lábazatos és pilléres tipizált vaskerítés és ajtó.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1900.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).

95.

HVEÉ – 125

18852

Kaffka Margit u. 4.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1900-19001-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1901) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglaívek és övpárkány, tégla armírozás, tégla-boltívek, faragott faszerkezetű oromzatok (dúcok, szarufavégek), könyöklő és zárópárkányok, ablakkeretezések, néhány pallótokos faablak, bejárati ajtó vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (csúcsdísz). Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kőlábazatos tipizált vaskerítés. Alagcsövezés darabjai.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).

96.

HVEÉ – 126

18851

Gizella u 2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1900-19001-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1901) tömeg (kubatúra a bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó téglaívek, osztósorok és felületek, faragott faszerkezetű oromzat (dúcok, szarufa végek), osztó-, könyöklőpárkányok, ablakkeretezések, lizénás vakolat keretezések, épületplasztikák, pallótokos faablakok, bejárati ajtó vasrácsa, díszműbádogos szerkezetek (csúcsdíszek, szélkakas), korabeli kúpcserepek, Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Kőlábazatos tipizált vaskerítés.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

97.

HVEÉ – 127

18849

Móricz Zsigmond u. 1.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1900-1901-ben megépült villanegyed lakóháza építészettörténeti értékkel (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett típusterv variációk), és városképi jelentőséggel bír. A villanegyed többi épületével stilárisan egységes megjelenésű, de változatos beépítést és utcaképeket alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1900) tömeg (kubatúra az átalakítások és bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Schlauch Imre által 1899-ben tervezett és 1901-ben megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1901.) homlokzati részletek: kőlábazat, látszó tégla osztók, faragott faszerkezetű előtető oromráccsal, bejárati ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók és szerelvényeik. Tégla lábazatos és pilléres tipizált vaskerítés és ajtó.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1901.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőtér kialakítása).

98.

HVEÉ – 128

17194

Szent Mór u. 4.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A szecessziós lakóház 1912-ben épült, történeti és építészeti értékkel (Pilch Andor alkotása), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: 1912-ben megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett és megépített) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, típus, fa anyaghasználat).
Udvari homlokzatok: Megmaradt építéskori (1912.) részletek.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat építéskori (1912.) építészeti elemei: kőlábazat, nyílás keretezések, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány és fríz, lizénás tagolás, épületplasztikák, sarok-rizalit, kapcsolt-gerébtokos ablakok, pinceablakok, bejárati ajtó, kovácsoltvas virágtartók, tetőn szellőző-ablakok. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel. Pinceboltozat.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1912.) térstruktúra.
Az udvari ÉNY-i toldalék nem képezi részét a védett értéknek.

99.

HVEÉ – 130

6013

Mecsek-szentkúti harangláb

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi előzmény fölé 1930. körül megépült kápolna és harangláb történeti, vallástörténeti, tájképi értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Az 1930-as évekig kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok: Történetileg kiépült (18. század – 1930-as évek) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílások tengelyei, méretaránya).
Fragmentumok: Történetileg kiépült (18. század – 1930. k.) homlokzati részletek: kútház lépcsője és vasajtói, öntöttvas csorgó, márványtábla „SZENT-KÚT” felirattal, szoborfülkék, látszó téglafelületek sarokarmírozással, tégla boltívek téglakeretezéssel, építéskori vasrácsok, felújított sisak és csúcs-kereszt, kőlépcső és kőfal. Falazott oltár és padka, harang és harangbak.
Építménybelső (térformálás): Történeti belső téralakítás (kútház, kápolna).

100.

HVEÉ – 131

332

Huszár u. 2.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1958-ban megépült lakóház építészettörténeti, ipartörténeti értékkel (paneltechnológia) bír.
Eszmei érték: Magyarországon először Pécsen kifejlesztett, salak és keramzitbázisú, könnyűbeton paneltechnológiával készült első három épület egyike. Egyedi építő-ipartörténeti emlék.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1958.) tömeg (kubatúra bővítmény nélkül) és az azt alkotó építéskorabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Nagy Zoltán által tervezett és 1958-ban megépült) architektúra szerkesztése (homlokzati arányok), nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere).
Fragmentumok: Építéskori (1958.) épületszerkezetek: panel tartó-, határoló- és válaszfalak, födémpanelok.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1958.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

101.

HVEÉ – 132

533/2

Dr. Veress Endre u. 5. (A és B)

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1961-ben megépült emeletes lakóház építészettörténeti, ipartörténeti értékkel (paneltechnológia) bír.
Eszmei érték: Magyarországon először Pécsen kifejlesztett, salak és keramzitbázisú, könnyűbeton paneltechnológiával készült első emeletes épület. Egyedi építési-ipartörténeti emlék.
Beépítés: Szabadonálló, sávházas beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1961.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskorabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (ÁÉTV által tervezett és 1961-ben megépült) architektúra szerkesztése (homlokzati arányok), nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere).
Fragmentumok: Építéskori (1961.) épületszerkezetek: panel tartó-, határoló- és válaszfalak, födémpanelok.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1961.) térstruktúra (belső térarányok, térkapcsolatok – pl. lépcsőházak).

102.

HVEÉ – 133

3085

Batsányi u. 10.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1937-ben megépült lakóház építészettörténeti értékkel (Bauhaus), és városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadon álló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1937.) tömeg (kubatúra a bővítmények nélkül) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (Hoffmann László által 1935-ben tervezett és 1937-ben megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1937.) homlokzati részletek: kőlábazat, régi látszó téglafelületek, íves övpárkány, bejárati előtető, megmaradt ablakok.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1937.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

103.

HVEÉ – 144

18465

Apáca u. 11.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

A 18. századi ház helyén, több ütemben 1903-ra kiépült emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Tömegformálása, homlokzati szerkesztése jellemző a korabeli utcaképre és az építési módra. A főhomlokzaton az átépítések után is öröklődő „Isten szeme” motívum hagyományosan a ház megnevezését is adja, egyedi értékké teszi.
Beépítés: Történetileg kialakult utcavonal, zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1903-ig kiépült) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett és megépült) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, ablakok fa anyaghasználata, osztásrendszere).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1903.) nyílásrend (korabeli nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendje), függőfolyosó és kinyúló tető.
Történeti fragmentumok: Építéskori (1903.) utcai homlokzati részletek („Isten-szeme motívum, ornamentális épületplasztikák, gyöngysoros főpárkány, attika falak, kővázák, osztó- és könyöklőpárkányok, nyíláskeretezések, sávozás, lizénák). Bejárati kapu és vasrácsa. Kapualj udvari ajtója.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1903.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház, függőfolyosó).

104.

HVEÉ – 145

40345

Felsővámház u. 31.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

A 19. századi ház helyén, 1908-ban megépült földszintes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Hézagosan zártsorú sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1908.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (Novákovics András által tervezett majd megépített – 1908.) architektúra szerkesztése, részletei és nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata).
Udvari főhomlokzatok: Építéskori (19. század vége) nyílásrend (tengelyek, méretek).
Történeti fragmentumok: Korabeli (1908.) utcai homlokzati részletek (osztó-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, lizénák, díszített fríz, köténydíszek, ablak-keretezés, kapuépítmény pilaszterekkel és zárópárkánnyal, macskajárdás oromfal, pallótokos ablakok, épületplasztikák-stukkók). Udvari lombfűrészes ereszkialakítás, Korabeli udvari és belső faajtók, pallótokos ablak és szerelvényeik. Zsolnay cserépkályha. Borospince.
Épületbelső (térformálás): Történetileg kialakult térstruktúra.

105.

HVEÉ – 146

17597

József u. 9-11.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

Az 1938-ban megépült épületrészek építészeti (Bauhaus), történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: az építéskori (1938) zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: építéskori (1938) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek (lapostetős kialakítás).
Utcai főhomlokzat: építéskori (Forbát Alfréd által tervezett) homlokzati architektúra, történeti nyílásrend és nyílástengelyek.
Történeti fragmentumok: történeti homlokzati részletképzések, díszítmények, kőlábazat-kialakítás, előtetők, építéskori külső nyílászárók osztásrendszere és anyaghasználata, lépcsőház kialakítása (belső burkolatok, korlátok).
Épületbelső: 1938. évi, eredeti térszervezés, térstruktúra. Lépcsőház kialakítása.

106.

HVEÉ – 147

17393

Munkácsy Mihály u. 18.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

A szecessziós lakóház 1925-ben épült, történeti és építészeti értékkel (Pilch Andor alkotása), városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Kezdetben zártsorú, oldalhatáron álló beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: 1925-ben megépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai homlokzatok: Építéskori (Pilch Andor által tervezett majd Langa Gyula által megépített) homlokzati architektúra és nyílásrend (nyílástengelyek, méretek, osztásrend, típus, fa anyaghasználat).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1925.) nyílásrend (tengelyek, méretek) és fennmaradt részletek.
Történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat építéskori (1925.) építészeti elemei: középrizalit oromzattal, nyílás keretezések, kapu szemöldök-párkánya, könyöklő- és konzolos főpárkány, lizénás tagolás-keretezés, kapcsolt-gerébtokos ablakok, főbejárati ajtó kovácsoltvas ráccsal. Belső kőlépcső és szecessziós kovácsoltvas korlátja. Függőfolyosó és kovácsoltvas korlátja. Korabeli belső ajtók szerelvényeikkel.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1925.) térstruktúra (kapualj, lépcsőház).

107.

HVEÉ – 148

17362

Perczel Miklós u. 26.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

A 18., majd 19. századi ház helyén a 20. század elején megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (20. század eleje) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század eleje) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló mérete és alakja, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Főszárny építéskori (20. század eleje) nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló mérete és alakja, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (20. század elejéig megépült) utcai homlokzati részletek (kőlábazat, zárterkély konzoljai és pilaszterei, nyíláskeretezések, osztó-, könyöklő- és gyöngysoros főpárkány, szemöldök díszek, ívelt párkányú oromzárás, ornamentika, falfülke, sávozás.). Bejárati ajtó és vasrácsa. Udvari kijáró ajtó, korabeli lakásbejárati ajtók, lépcsőházi ablakok, terrazzo burkolatok. Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát.
Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása).
Az udvari toldott oldalszárny nem része a védett értéknek.

108.

HVEÉ – 150

17421

Rákóczi út 61.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

A 19. századi ház helyén a 20. század elején megépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (20. század eleje) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század eleje) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, az ablakok osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Főszárny építéskori (20. század eleje) nyílásrendje (a függőfolyosók üvegfala nélkül a nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (20. század elejéig megépült) utcai homlokzati részletek (kőlábazat, pilaszterek, nyíláskeretezések, öv-, könyöklő-, szemöldök- és főpárkány, épületplasztikák, díszített faszerkezetű tetőablak, csúcsdísz, virágtartó rácsok). Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát. Függőfolyosók kovácsoltvas korlátjai.
Épületbelső (térformálás): Építéskori térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása).

109.

HVEÉ – 151

17418

Rákóczi út 63.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

A 19. századi ház helyén 1933-ra kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1933.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (Kállay Emil által 1933-ban tervezett és Tarján Benő által megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Udvari homlokzatok: Építéskori (1933.) nyílásrend (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1933.) utcai homlokzati részletek (nyíláskeretezések, osztó-, könyöklő- és főpárkány, szemöldök díszek, vakolattükrök, épületplasztikák - rozetták). Bejárati ajtó és vasrácsa. Korabeli ablakok, hálós mintájú cementlap burkolatok. Kőlépcső és kovácsoltvas lépcsőkorlát.
Épületbelső (térformálás): Történetileg 1933-ra kialakult térstruktúra (közösségi belső terek és térkapcsolatok – lépcsőház, kapualj kialakítása).

110.

HVEÉ – 152

18428

Szent István tér 5.

47/2010. (XII. 20.)

2010. 12. 20.

A 19. századi ház helyén a század végén (1890. körül) megépült, majd 1910-ben átépített emeletes lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1910.) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (1910. Pilch Andor által átalakított) eklektikus, neoreneszánsz architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretei, osztásrendszere, díszítései, anyaghasználata, ablaktípus).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1910-ig készült) homlokzati részletek (kiülő, profilozott lábazat, nyíláskeretezések, rizalitok, pilaszterek, timpanonok, fogsoros osztó-, öv-, szemöldök-, könyöklő- és konzolsoros főpárkány, sávozás és armírozások, balluszteres mellvédek, felületképzés, erkély konzoljai és elemei, képszék- és kötény-díszek, épületplasztikák, stb.).
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1910.) történeti térstruktúra megmaradt elemei (közösségi belső terek és térkapcsolatok).

111.

HVEI – M/2

18472

Ferencesek u. 6.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Középkori, majd 18. századi eredetű, a 19. század második felére kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg a 19. század második felére kialakult zártsorú beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: A 19. század második felére kiépült egyemeletes főtömeg (kubatúra a 20. századi bővítmény nélkül) és az azt alkotó 19. századi tartószerkezetek.
Utcai homlokzat: A 19. század második felére kialakult architektúra szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, emeleti ablakok mérete, osztásrendszere, anyaghasználata), meglévő korabeli építészeti részletei.
Történeti fragmentumok: Megismert és megismerhető korabeli (középkortól a 19. század második feléig) utcai homlokzati részletek (pl. övpárkány, főpárkány, boltíves kapubejárat). Kapualj és földszinti terek boltozatai. Korabeli boltívek kapualjban és szerkezeti falakban. Ajtó kőkerete a kapualjban.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra (középkortól a 19. század második feléig). Meglévő korabeli belső terek és térkapcsolatok (Kapualj).
A 20. század végén készült udvari bővítmények nem képezik részét a védett értéknek.

112.

HVEI – M/3

18524/1

Irgalmasok u. 16.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi ház helyén 1893-ban megépült emeletes lakóház történeti és építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. Az utcai szárny tömegformálása, a homlokzati szerkesztése jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1893.) főtömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Főhomlokzat: Építéskori (1893-ban Schlauch Imre tervei alapján megépített) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata).
Udvari homlokzat: Építéskori (1893.) nyílásrend (ablakok tengelyei, mérete, osztásrendszere, fa anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1893.) Schlauch Imre által tervezett eklektikus utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, tagozatok, nyíláskeretezések, öv-, timpanonos szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, padlás szellőzők – díszített képszék, balluszteres ablakkötények, sávozás, stb.). Bejárati kapu és szerelvényei, lépcsőházi ajtó és vasrácsa. Kőlépcső és kovácsoltvas korlátja. 19. századi belső ajtók.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1893.) közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (kapualj, főlépcsőház, árkád).

113.

HVEI – M/4

18559/1

Jókai Mór u. 10.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1904-ben megépült Postapalota történeti, ipartörténeti (Zsolnay-termékek), építészeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A századfordulós Pécs emblematikus eklektikus épülete.
Beépítés: keretes, kettős sarok beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (Balázs Ernő által tervezett és Schlauch Imre által 1904-ben kivitelezett) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek.
Homlokzatok: Építéskori (Balázs Ernő által tervezett és Schlauch Imre által kivitelezett) eklektikus architektúra szerkesztése, építészeti részletei (anyaghasználata, színe), nyílásrendje (külső nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1904.) utcai homlokzati részletek: rizalitok, díszes oromzatok és attikák, erkély korláttal és konzolokkal, nyíláskeretezések, osztó-, öv-, könyöklő-, szemöldök és főpárkányok, frízek díszei, kétszintes sarokoszlopok, pilaszterek, lizénák, timpanonok, szoborfülkék kváderezés, látszó téglafelület, épületplasztikák, szobrok, reliefek. Zsolnay-gyár termékei: baldachinos szoboralakok (Apáti Abt Sándor szobrászművész alkotásai), mázas magyar címer, oromdíszek, díszítő kerámia elemek és betétek (stilizált virágos betétek), pirogránit domborművek és a mázas tetőcserép kúpcserepekkel és csúcsdíszekkel, belsőépítészeti díszítő elemek és burkolatok. Bejárati ajtók és vasrácsaik. Kapcsolt-gerébtokos ablakok és kovácsoltvas rácsaik. Beltéri szerkezetek: kőlépcsők és kovácsoltvas korlátjaik, oszlopok, boltozatok, korabeli belső ajtók szerelvényeikkel, stukkók, vakolat díszítések, díszítőfestés, korabeli burkolatok.
Épületbelső (térformálás): Építéskorabeli (1904.) térstruktúra (közönségforgalmi, közösségi belső terek és térkapcsolatok - pl. bejárati árkádsor, előtér-lépcsőház kialakítás).

114.

HVEI – M/5

4060/1

József A. u. – Petőfi u. sarok

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

Az 1920. körül épült lakóház-együttes a korabeli Pécs kiemelkedő, nagyszabású beruházása volt. Várostörténeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Építéskori (1920. körül) beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1920. körül) épülettömegek (kubatúra) és az azt alkotó tartószerkezetek. Az egységek kapcsolódása.
Homlokzatok: Építéskori (1920. körül) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (1920. körül) homlokzati részletek (kőlábazat, lizénás tagolás, nyílás keretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkányok, vakolattükrök, timpanonok, timpanonos oromzatok, lizénák, pilaszterek, kapuk kőkerete, bejárati ajtók és vasrácsaik, épületplasztikák, kőcímer és relief, ). Kőlépcsők és kovácsoltvas korlátjaik. Eredeti ablakok, lakásbejárati és belső ajtók szerelvényeikkel.
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli (1920. körül) térstruktúra (közösségi terek és térkapcsolatok, működési rend – kapualjak és lépcsőház kialakítások.

115.

HVEI – M/8

16690

Király u. 69.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult „L”-alakú zártsorú beépítés és telepítési mód, utcai homlokvonalak.
Tömegformálás: az építéskori (19. század vége) utcai és udvari szárny tömege (szintszám, tetőformák, lépcsőház), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: építéskori (19. század vége) historizáló utcai főhomlokzati architektúra, történeti utcai emeleti nyílásrend és nyílástengelyek.
Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, sarokarmírozás, öntöttvas erkély), építéskori külső emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata.
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek fellelhető díszítései: 19. századi díszítőfestés, stukkók.

116.

HVEI – M/9

16692

Király u. 71.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés, utcai homlokvonalak.
Tömegformálás: az építéskori (19. század második fele és vége) tömeg (szintszám, tetőforma), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: építéskori historizáló (romantikus, neobarokk és neogót építészeti elemek) utcai főhomlokzati architektúra, történeti utcai és udvari, földszinti és emeleti nyílásrend és nyílástengelyek.
Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, öntöttvas erkély, kovácsoltvas felülvilágító rácsok), építéskori külső és belső földszinti és emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, korabeli szerelvényei (kivétel a két üzletportál cserélt nyílászárói). Korra jellemző épületszerkezetek.
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek díszítései: fellelhető 19. századi díszítőfestés, stukkók.

117.

HVEI – M/10

16694

Király u. 73.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 19. század végén megépült épületrészek történeti értékkel, városképi jelentőséggel bírnak. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés, anyaghasználat jellemző az építéskorabeli utcaképre és építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú beépítés és telepítési mód, utcai homlokvonalak.
Tömegformálás: az építéskori (19. század vége) tömeg (szintszám, tetőforma), és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Homlokzatok: építéskori kései historizáló utcai főhomlokzati architektúra (minden építészeti elemében), történeti utcai és udvari, földszinti és emeleti nyílásrend és nyílástengelyek.
Történeti fragmentumok: építéskori utcai homlokzati részletek (eklektikus díszítmények – részletek: épületplasztikák, ablakkeretezések, öv-, szemöldök-, könyöklő- és főpárkány, öntöttvas konzolos erkély és vaskorlát, kovácsoltvas ajtórácsok), építéskori külső és belső földszinti és emeleti nyílászárók osztásrendszere, típusa, anyaghasználata, korabeli szerelvényei. Korra jellemző megmaradt épületszerkezetek (pl. lépcsőkorlát), tartószerkezetek. Kossuth Lajos utcai névtábla.
Épületbelső (térformálás): építéskorabeli közösségi belső terek és térkapcsolatok, történeti térstruktúra (lépcsőház kialakítása). Belső terek díszítései: fellelhető 19. századi díszítőfestés, stukkók.

118.

HVEI – M/14

17361

Perczel u. 28.

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A 18. századi eredetű lakóház a 20. század elejére nyerte el a mai formáját. A többször átalakult, bővült ház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A késő-barokk lakóház az alacsony alsó szintből fakadóan jellegzetes egyedi eleme a történeti városrésznek.
Beépítés: Történetileg kialakult hézagosan zártsorú beépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (20. század elejére kialakult) tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek.
Utcai főhomlokzat: Építéskori (20. század elejére kialakult) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, befoglaló méretei, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori (barokk kortól a 20. század elejéig kiépült) utcai homlokzati részletek (középrizalit, nyíláskeretezések, osztó- és főpárkány, szemöldök- és köténydíszek, sávozás, pallótokos ablakok, színes csempék). Belső díszítőfestés nyomai. Bejárati ajtó. Kéményfej. Külső lépcső öntöttvas korlátja. Fennmaradt fafödém.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (barokk kortól a 20. század elejéig kiépült) térstruktúra (kapualj kialakítása).

119.

HVEI – M/15

18482

Széchenyi tér – Hunyadi szobor

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

A szobor eszmei, művészettörténeti, kultúrtörténeti, politikatörténeti értéket hordoz. Az emlékmű-szobor megfogalmazása jellemző a korra és az alkotóra. Ezért általános és egyedi értékekkel bír.
Beépítés: szabadon álló, a szobor térbeli pozíciója, eredeti elhelyezése.
Tömegformálás: a szobor és talapzat egésze.
Anyaghasználat: talapzata mészkő, szobortest bronz.
Történeti fragmentumok: feliratok a talapzaton.

120.

HVEÉ-153

1699/1

Pécs, Kovács Béla u. 33.

20/2019. (V.30.)

2019. 05. 31.

Az utcai „L” alakú főszárny:
- telepítési módja,
- tömege,
- alagsorban és pincében lévő poroszsüveg födém szerkezete,
- udvari árkádíves veranda,
- utcai homlokzat alagsori nyílásrendje és nyílászáróinak szerkezete,
- történeti fragmentumok:
utcai homlokzat főpárkányzata, felső osztópárkányzata, padlásszellőzői, lizénás és stukkós díszítményei,
lakószobák patronált, ornamentális, vonalazott díszítőfestései.
Az udvari gazdasági épület nem képezi részét a védett értéknek.

121.
[131]

HVEÉ-154

41788/2

Karancs u. 8/2.

32/2019. (IX.25.)

2019. 09. 26.

Az 1914-1915. között megépült munkástelep lakóháza építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti értékkel és településképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1915) tömege (kubatúrája) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1915.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, anyaghasználata, nyílásrendje (korabeli nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1915.) homlokzati részletek (holkeres zárópárkány, látszó-tégla lábazat, pallótokos ablakok).
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1915.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok, feltárási és működési rend).

122.
[132]

HVEÉ-155

44535

István akna 10.

32/2019. (IX.25.)

2019. 09. 26.

Az 1924-ben megépült tisztviselőtelep lakóépülete építészettörténeti (típusterv), ipartörténeti
értékkel és településképi jelentőséggel bír. A bányatelep többi épületével egységes, korhű beépítést
és utcaképet alkot.
Beépítés: Szabadonálló beépítési és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (1924) tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli
tartószerkezetek.
Homlokzatok (utcai és udvari): Építéskori (1924.) architektúra szerkesztése, építészeti részletei,
anyaghasználata, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, méretaránya, osztásrendszere, anyaghasználata).
Fragmentumok: Építéskori (1924.) homlokzati részletek: kőlábazat, zárópárkány, timpanonos oromzat
tetőfelépítményen, kapcsolt-gerébtokos ablakok, ablakkeretezések. Korabeli belső ajtók és lépcső.
Gazdasági épület.
Épületbelső (térformálás): Építéskori (1924.) térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok,
térkapcsolatok).

123.
[133]

HVEÉ-156

16639

Búza tér 2.

32/2019. (IX.25.)

2019. 09. 26.

A 18. századi ház a 19. század végére nyerte el mai megjelenését, amikor a vásártér felé sarokbeépítéssel
bővült. A lakóház földszinti üzletekkel történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Történetileg kialakult zártsorú sarokbeépítés és telepítési mód.
Tömegformálás: Építéskori (19. század második fele) utcai főtömeg és az azt alkotó építéskori
tartószerkezetek.
Főhomlokzatok: Építéskori (1882. körüli) architektúra szerkesztése, építészeti részletei, nyílásrendje
(korabeli nyílászárók tengelyei, ablakok típusa, osztásrendszere, anyaghasználata).
Történeti fragmentumok: Építéskori utcai homlokzati részletek (épületplasztikák, pilaszterek,
nyíláskeretezések, öv-, szemöldök-, és főpárkány, középrizalit, stb.). Kapcsolt-gerébtokos utcai
ablakok, ökörszem tetőablakok. Korabeli kéményfejek. Lépcsőházi vaskorlát.
Épületbelső (térformálás): Utcai szárny történeti térstruktúrája.
A ház D-i végén lévő 4 tengelyes 20. századi bővített szakasz nem része a védett értéknek.

[134]
124.

HVEÉ-157

17661

Megye utca 17.

7/2020. (III.12.)

2020. 03. 13.

19. századi eredetű, mai megjelenésével kiépült lakóház történeti értékkel, városképi jelentőséggel bír. A tömegformálás, a homlokzati szerkesztés jellemző az építéskorabeli utcaképre és az építési módra.
Beépítés: történetileg kialakult zártsorú, L-alakú beépítés és telepítési mód. (utcai „L” alakú főszárny, udvari mellékszárny).
Tömegformálás: Építéskori, a 19. század első felében kiépült tömeg (kubatúra) és az azt alkotó építéskori tartószerkezetek a főépületen és a melléképületen egyaránt. A korabeli tömegképzés módja, a tömegelemek hierarchiája megőrződött, védendő.
Főhomlokzat: Építéskori klasszicista architektúra építészeti részletei, homlokzati szerkesztése, nyílásrendje (nyílászárók tengelyei, típusa, osztásrendszere, anyaghasználata) szintén védendő.
Védendő történeti fragmentumok: Az utcai homlokzat holkeres főpárkánya, építéskori (19. századi) pallótokos faablakok típusa, osztásrendszere, kőkeretes fa bejárati ajtó, homlokzati díszek összessége: kő lábazat, reliefek, faltükrök, középrizalit, pilaszterek, rocaille-os ovális padlásablak.
Épületbelső (térformálás): Történeti térstruktúra.
A melléképületek (K-i toldalék) nem képezik részét a védett értéknek.

125[135]

HVEÉ-158

4956

Nyár utca 8.

8/2021. (II.25.)

2021.02.26.

Az 1902-ben megépült Állami gyermekmenhely jelentős városképi jelentőséggel bír.
Beépítés: Szabadonálló beépítés.
Tömegformálás: Építéskori tömeg (kubatúra tetőfelépítményekkel) és az azt alkotó korabeli tartószerkezetek.
Épületszerkezetek:
Építéskori (1902.) épületszerkezetek.
Homlokzatok: A modern módon historizáló, szecessziós jegyeket hordozó épület homlokzati tagolása, architektúrája, anyaghasználata, nyílásrendje, a nyílászárók, a vakolat eredeti színei.
Belső tér: Építéskori térstruktúra megmaradt elemei (belső térarányok, térkapcsolatok).

2. melléklet 2. melléklet

Helyi területi védelem alatt álló területek jegyzéke

1. RÉGI KERTVÁROS

A

B

1

Megnevezés

Jegyzékszám

2

Régi kertváros

HVT – 001

3

Beiktató rendelet száma

Védelem kezdete

4

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

5

Védett érték

6

- a területen található épületek jellemző telepítési módja,
- a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete

7

Területi lehatárolás

8

kép: /download/2329/resources/EJR_6796573-image1.jpeg

2. SZŐLÉSZETI ÉS BORÁSZATI KUTATÓINTÉZET TERÜLETE

A

B

1

Megnevezés

Jegyzékszám

2

Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területe

HVT – 002

3

Beiktató rendelet száma

Védelem kezdete

4

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

5

Védett érték

6

- a hagyományosan szőlőtermesztésre szakosodott tájhasználat a szőlőművelés
helyi sajátosságaival együtt,
- a Szent Miklósi présház telepítési módja,
- a Mária pince épületének (kutatóintézet főépülete) telepítési módja,
- építéskori kerítéselemek és jellegzetességeik

7

Területi lehatárolás

8

kép: /download/2329/resources/EJR_6796574-image2.jpeg

3. RÓKUS-DOMB ÉS KÖRNYÉKE

A

B

1

Megnevezés

Jegyzékszám

2

Rókus-domb és környéke

HVT – 003

3

Beiktató rendelet száma

Védelem kezdete

4

37/2006. (XII.15.)

2006. 12. 15.

5

Védett érték

6

- a területen található épületek történetileg kialakult telepítési módja

7

Területi lehatárolás

8

kép: /download/2329/resources/EJR_6796575-image3.jpeg

4. SCHLAUCH TELEP (SZABADSÁG U-I VILLANEGYED)

A

B

1

Megnevezés

Jegyzékszám

2

Schlauch telep (Szabadság u-i villanegyed)

HVT – 004

3

Beiktató rendelet száma

Védelem kezdete

4

33/2008. (X.15.)

2008. 10. 15.

5

Védett érték

6

- a területen található épületek telepítési módja,
- a történetileg kialakult előkertek, oldalkertek és hátsókertek mérete,
- a területen található épületek építéskori anyaghasználata

7

Területi lehatárolás

8

kép: /download/2329/resources/EJR_6796576-image4.jpeg

3. melléklet 3. melléklet[136][137][138]

kép: /download/2329/resources/EJR_6796577-image5.png

3/A. melléklet melléklet

Településképi szempontból meghatározó területek lehatárolása

kép: /download/2329/resources/EJR_6796578-image6.jpeg



[139]

kép: /download/2329/resources/EJR_6796579-image7.jpeg

kép: /download/2329/resources/EJR_6796580-image8.jpeg



[140]

kép: /download/2329/resources/EJR_6796581-image9.jpeg

kép: /download/2329/resources/EJR_6796582-image10.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796583-image11.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796584-image12.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796585-image13.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796586-image14.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796587-image15.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796588-image16.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796589-image17.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796590-image18.jpeg


kép: /download/2329/resources/EJR_6796591-image19.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796592-image20.jpeg


kép: /download/2329/resources/EJR_6796593-image21.jpeg


kép: /download/2329/resources/EJR_6796594-image22.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796595-image23.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796596-image24.jpeg



[141]kép: /download/2329/resources/EJR_6796597-image25.jpeg


[142]


kép: /download/2329/resources/EJR_6796598-image26.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796599-image27.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6796600-image28.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797951-image29.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797952-image30.jpeg




kép: /download/2329/resources/EJR_6797953-image31.jpeg

kép: /download/2329/resources/EJR_6797954-image32.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797955-image33.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797956-image34.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797957-image35.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797958-image36.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797959-image37.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797960-image38.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797961-image39.jpeg




[143]

kép: /download/2329/resources/EJR_6797962-image40.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797963-image41.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797964-image42.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797965-image43.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797966-image44.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797967-image45.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797968-image46.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797969-image47.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797970-image48.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797971-image49.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797972-image50.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797973-image51.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797974-image52.jpeg

[144]

kép: /download/2329/resources/EJR_6797975-image53.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797976-image54.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797977-image55.jpeg



kép: /download/2329/resources/EJR_6797978-image56.jpeg

[145]

kép: /download/2329/resources/EJR_6797979-image57.jpeg

4. melléklet

kép: /download/2329/resources/EJR_6797980-image58.jpeg

5. melléklet 5. melléklet

1. A közművelődési célú hirdetőoszlop

2. Az információs vagy más célú berendezés

kép: /download/2329/resources/EJR_6797981-image60.jpeg

kép: /download/2329/resources/EJR_6797982-image61.jpeg

kép: /download/2329/resources/EJR_6797983-image62.jpeg

kép: /download/2329/resources/EJR_6797984-image63.jpeg

6. melléklet 6. melléklet

Településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési tevékenységek

1. A Polgármester településképi véleményét a Főépítész szakmai álláspontjára alapozza:

1) a szabályozási tervlapokon megjelölt Bf 210-es szintvonallal érintett, vagy annál magasabban elhelyezkedő telken új főépület építése vagy meglévő főépület városképi megjelenését érintő bővítése,

ab)[146] 1000 m2-nél kisebb összes nettó szintterületű új főépület építése,

ac)[147]meglévő főépület városképi megjelenését érintő vagy parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése, mely a bővítést követően 1000 m2-nél kisebb összes nettó szintterületű,

ad)[148]

  • a) ha az építési tevékenységgel érintett objektum vagy földrészlet nem áll helyi védelem alatt, továbbá az érintett ingatlan nem érintkezik a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel, és az építési tevékenység
  • b) ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel érintkezik, és az új főépület építése vagy a városképi megjelenését érintő bővítése legfeljebb 300 m2 összes nettó szintterületű.

2. A Polgármester településképi véleményét a Tervtanács véleményére alapozza:

ha) korlátozott hasznosítású mezőgazdasági területen (Mko) az ökológiai folyosó, természetvédelmi terület, NATURA2000, magterület, pufferterület területében megvalósuló új épület építése vagy meglévő épület parkoló létesítési kötelezettséggel járó bővítése,

hb) vegyes építési zónában található meglévő lakótelepeken úszótelek határait túllépő vagy azon kívül történő építés, valamint a 10000 m2-nél nagyobb területű telkeken megvalósuló új épületek építése,

hc) Gksz-7118X6(A) jelű sajátos építési övezet területén megvalósuló új főépület építése,

  • a)
  • b)
  • c)[149][150] helyi védelem alatt álló vagy a szabályozási tervlapon helyi védelemre javasolt építmények bővítése,
  • d) helyi védelem alatt álló vagy a szabályozási tervlapon jelölt, javasolt helyi értékvédelmi területen új építmény építése vagy meglévő építmény közterületről feltáruló homlokzatát érintő bővítése,
  • e) a helyi építési szabályzatban meghatározott I. rendű közlekedési célú közterülettel érintkező ingatlanon megvalósuló 300 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű új főépület építése vagy meglévő főépület városképi megjelenését érintő, 300 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű épületet eredményező bővítése,
  • f) védelem alatt nem álló területen az 1000 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű új építmény építése vagy meglévő építmény 1000 m2-nél nagyobb összes nettó szintterületű építményt eredményező bővítése,
  • g) tömbtelken megvalósuló új építmények építése,
  • h) a helyi építési szabályzatban meghatározott
  • i)

vonatkozásában.

7. melléklet 7. melléklet

[151] Településképi bejelentéshez kötött tevékenységek

1. Olyan építményen végzett építési tevékenység, amely

  • a) a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt,
  • b) helyi területi védelem alatt álló, vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen lévő,
  • c)[152] , [153] falpaneles technológiával épült (jellemzően lakófunkciójú) épület és az építési tevékenység az építmény közterületről feltáruló homlokzatának, felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását (többek között: nyílászáró cseréje, előtető-, szélfogó-, lépcső-, feljáró- és üzletportál kialakítása, loggia és erkély beépítése vagy átalakítása, bármely homlokzati elem színének megváltoztatása, redőny-, légkondicionáló berendezés kültéri egysége-, antenna- és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése) eredményezi.

2. Helyi egyedi védelem alatt álló építmény külső megjelenésének, homlokzata, tetőzete felületképzésének, színezésének, kialakításának megváltoztatását eredményező építési tevékenység.

3. Helyi területi védelem alatt álló vagy a helyi építési szabályzatban védelemre javasolt területen

  • a) kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet,
  • b) nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot,
  • c)

4.[154] A telek közterülettel vagy magánúttal érintkező határvonalán (telek homlokvonalán) vagy a tervezett szabályozási vonalon létesítendő nem ideiglenes kerítés építése.

5. Önálló reklámtartó építmény valamint gépjármű-üzemanyag egységárának feltüntetésére szolgáló oszlop vagy tábla építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6. Önállóan, homlokzaton vagy tetőn létesítendő elektronikus hírközlési építmény.

7. Reklámok és reklámhordozók elhelyezése, meglévő reklámhordozók felületképzésének, színezésének, megjelenésének megváltoztatását eredményező átalakítása, kivéve belterületen a gépjárművek közlekedésére szolgáló közút területének úttesten kívüli burkolatlan részén, járdán, gyalogúton és kerékpárúton található, tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz közvilágítási-, villany-, és telefonoszlopon történő elhelyezése esetén.

8. A 400 m2 vagy azt meghaladó összes nettó szintterületű kereskedelmi építmény Étv. 57/F. §-a hatálya alá tartozó építési tevékenységnek nem minősülő, külső megjelenését érintő átalakítása.

8. melléklet
8. melléklet

KÉRELEM

Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi véleményezési eljárásához,

valamint építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység szakmai konzultációjához

A

B

1.

A kérelem *

településképi véleményezésre irányul, vagy

2.

építési engedélyhez kötött vagy egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység szakmai konzultációjára irányul

3.

Kérelmező
(építtető)

neve:

4.

értesítési címe:

5.

telefon/fax száma:

6.

e-mail címe:

7.

Felelős tervező
(társtervező) **

neve:

8.

tervezési jogosultságának száma:

9.

értesítési címe:

10.

telefon/fax száma:

11.

e-mail címe:

12.

A tervező igazolt munkatársa

neve:

13.

telefon/fax száma:

14.

Az építési tevékenység

helye, címe:

15.

az érintett telek helyrajzi száma:

16.

az érintett telek területe:

17.

az érintett telek jelenlegi beépítettsége:

18.

tárgya, rövid leírása:

19.

rendeltetésének meghatározása:

20.

ÉTDR azonosító:


21.

Előzmények:
(tervtanácsi vagy településképi vélemény, egyéb)


22.

Szerzői jog:

érinti/ nem érinti, ha igen korábbi tervező neve:

23.

A tervezett létesítmény adatai:

24.

a telekkel kapcsolatos adatok

az építménnyel kapcsolatos adatok

25.

beépítés módja:

rendeltetési egységek száma:

db

26.

beépítettsége:

%

összes nettó szintterülete***:

m2

27.

zöldfelületi fedettség:

%

építménymagasság:

m

28.

előkert mérete:

m

homlokzatmagasság:

m

29.

hátsókert mérete:

m

tetőidom hajlásszöge:

°

30.

oldalkertek mérete:

m

gépkocsi-elhelyezés módja:

31.

m

gépkocsi parkoló:

db

32.

A tervezett építési tevékenységet természetes személy építtető saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja-e végezni:


Igen / Nem

33.

Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás keretében tervezett:


Igen / Nem

_____________________________________

Kérelmező aláírása

* A megfelelő sor jelölendő.

** Felelős tervező vagy társtervező az a személy lehet, aki a kérelmezett (tárgyban megjelölt) építési tevékenységre vonatkozóan tervezési jogosultsággal bír.

*** Amennyiben a kérelemnek több építmény képezi tárgyát, úgy azok összes nettó szintterületét önálló építményenként külön-külön szükséges feltüntetni.

9. melléklet
9. melléklet

KÉRELEM

Pécs Megyei Jogú Város Polgármestere településképi bejelentési eljárásához, valamint építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjához

A

B

1.

A kérelem *

településképi bejelentésre irányul, vagy

2.

építési engedély nélkül és egyszerű bejelentés nélkül végezhető tevékenység szakmai konzultációjára irányul

3.

Kérelmező
(építtető)

neve:

4.

lakcím/székhely:

5.

telefon/fax száma:

6.

e-mail címe:

7.

Az érintett ingatlan adatai

címe:

6.

helyrajzi száma:

8.

jellege (közterület/magánterület):

9.

az építési tevékenységgel érintett építmény előregyártott tartószerkezeti rendszerrel épült-e:

10.

A bejelenteni kívánt tevékenység

helye:

11.

tárgya, rövid leírása:

12.

rendeltetésének meghatározása:

13.

A tevékenység tervezett időtartama:

14.

Előzmények:


15.

Az építési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás
keretében tervezett:

Igen / Nem

____________________________________

Bejelentő/kérelmező aláírása

* A megfelelő sor jelölendő.

10. melléklet
10. melléklet

Pécs területén telepítésre javasolt (honos) fafajok:

A

B

1

magyar név

latin név

2

mezei juhar

Acer campestre

3

korai juhar

Acer platanoides

4

tatárjuhar

Acer tataricum

5

közönséges gyertyán

Carpinus betulus

6

szelídgesztenye

Castanea sativa

7

sajmeggy, törökmeggy

Cerasus mahaleb

8

bükk

Fagus sylvatica

9

magas kőris

Fraxinus excelsior

10

virágos kőris

Fraxinus ornus, Fraxinus ornus 'Mecsek'

11

magyar kőris

Fraxinus angustifolia ssp. pannonica

12

vadalma

Malus sylvestris

13

zelnicemeggy, májusfa

Padus avium

14

mandula

Prunus dulcis

15

vadkörte

Pyrus pyraster

16

csertölgy

Quercus cerris

17

kocsánytalan tölgy

Quercus petraea

18

molyhos tölgy

Quercus pubescens

19

kocsányos tölgy

Quercus robur

20

fehér fűz

Salix alba

21

őshonos berkenye-fajok

Sorbus sp.
Sorbus aria, Sorbus aucuparia,
Sorbus torminalis, Sorbus domestica)

22

kislevelű hárs

Tilia cordata

23

nagylevelű hárs

Tilia platyphyllos

24

ezüsthárs

Tilia tomentosa

25

hegyi szil

Ulmus glabra,

26

vénic szil

Ulmus laevis,

27

mezei szil

Ulmus minor

[1] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § a) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[2] Módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[3] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § b) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[4] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 1. §-a bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[5] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 1. §-a bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[6] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 1. §-a bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[7] Beiktatta a 8/2021. (II.25.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[8] Módosította 41/2019. (XII.16.) Ör. 21. §-a. Hatályos 2019. december 17-től.
[9] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[10] Hatályon kívül helyezte a 32/2019. (IX.25.) Ör. 5. §-a. Hatálytalan 2019. szeptember 26-tól.
[11] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[12] Hatályon kívül helyezte a 32/2019. (IX.25.) Ör. 5. §-a. Hatálytalan 2019. szeptember 26-tól.
[13] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[14] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § c) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[15] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[16] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[17] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § b) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[18] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § b) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[19] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § c) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[20] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[21] Módosította a 322019. (IX.25.) Ör. 4. § a) pontja. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[22] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § d) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[23] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 3. §-a bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[24] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § d) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[25] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § e) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[26] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[27] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[28] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[29] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § d) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[30] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[31] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § d) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[32] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § e) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[33] Beiktatta a 7/2020. (III.12.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[34] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[35] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[36] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[37] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § f) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[38] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § d) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[39] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § e) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[40] Beiktatta a 7/2020. (III.12.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[41] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[42] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[43] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[44] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[45] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § f) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[46] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § f) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[47] Módosította a 32/2019. (IX.25.) Ör. 4. § b) pontja. Hatályos 2019. szeptember 26-től.
[48] Hatályon kívül helyezte a 7/2020. (III.12.) Ör. 9. §-a. 2020. március 13-tól.
[49] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § d) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[50] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § g) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[51] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[52] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[53] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 6. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[54] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[55] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 7. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[56] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[57] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 8. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[58] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 8. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[59] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[60] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § f) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[61] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § d) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[62] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § e) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[63] Módosította a 32/2019. (IX.25.) Ör. 4. § c) pontja. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[64] Beiktatta a 7/2020. (III.12.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[65] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[66] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 6. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[67] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[68] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § f) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[69] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[70] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § g) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[71] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[72] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § g) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[73] Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (V.30.) Ör. 24. § a) pontja. Hatálytalan 2019. május 31-től.
[74] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § a) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[75] Beiktatta a 8/2021. (II.25.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[76] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 9. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[77] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[78] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § b) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[79] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § c) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[80] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § d) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[81] Beiktatta a 8/2021. (II.25.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[82] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 10. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[83] Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (V.30.) Ör. 24. § b) pontja. Hatálytalan 2019. május 31-től.
[84] Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (V.30.) Ör. 24. § b) pontja. Hatálytalan 2019. május 31-től.
[85] Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (V.30.) Ör. 24. § b) pontja. Hatálytalan 2019. május 31-től.
[86] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[87] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[88] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[89] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § e) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[90] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[91] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[92] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[93] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[94] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (3) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[95] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[96] Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (V.30.) Ör. 24. § c) pontja. Hatálytalan 2019. május 31-től.
[97] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 11. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[98] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 12. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[99] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[100] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § f) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[101] Hatályon kívül helyezte a 20/2019. (V.30.) Ör. 24 § d) pontja. Hatálytalan 2019. május 31-től.
[102] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[103] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 13. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[104] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[105] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[106] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[107] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[108] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § a) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[109] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § h) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[110] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § h) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[111] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2019. május 31-től.
[112] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 23. § e) pontja. Hatályos 2019. május 31-től.
[113] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 15. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[114] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § g) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[115] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 16. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[116] Módosította a 32/2019. (IX.25.) Ör. 4. § c) pontja. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[117] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 17. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[118] Módosította a 20/2019. (V.30.) Ör. 18. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[119] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § h) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[120] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § i) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[121] Szövegrészét módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § j) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[122] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 4. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[123] Módosította (szövegrészét hatályon kívül helyezte) Hatályon kívül helyezte a 8/2021. (II.25.) Ör. 12. § a) pontja. Hatálytalan 2021. február 26-tól.
[124] Módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 5. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[125] Módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 6. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[126] Módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 7. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[127] Módosította a 33/2020. (VI.25.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2020. június 26-tól.
[128] a 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendelet 3. § u) pont ua) alpontját módosító rendelkezés a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése szerint 2019. február 24-én hatályát vesztette.
[129] a 31/2008. (X.15.) önkormányzati rendelet 3. § u) pont ue) alpontját módosító rendelkezés a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése szerint 2019. február 24-én hatályát vesztette.
[130] az 53/2017. (XII.18.) önkormányzati rendelet hatályvesztéséről szóló rendelkezés a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése szerint 2019. február 24-én hatályát vesztette.
[131] Beiktatta a 32/2019. (IX.25.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[132] Beiktatta a 32/2019. (IX.25.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[133] Beiktatta a 32/2019. (IX.25.) Ör. 1. §-a. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[134] Beiktatta a 7/2020. (III.12.) Ör. 5. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[135] Beiktatta a 8/2021. (II.25.) Ör. 8. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[136] Módosította (a térképet kicserélte) a 7/2020. (III.12.) Ör. 6. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[137] Módosította (a térképet kicserélte) a 32/2019. (IX.25.) Ör. 2. §-a. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[138] Módosította (a térképet kicserélte) a 20/2019. (V.30.) Ör. 20. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[139] Módosította (a térképet kicserélte) a 20/2019. (V.30.) Ör. 21. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[140] Módosította (a térképet kicserélte) a 20/2019. (V.30.) Ör. 21. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[141] Módosította (a térképet kicserélte) a 7/2020. (III.12.) Ör. 7. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[142] Módosította (a térképet kicserélte) a 20/2019. (V.30.) Ör. 21. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[143] Módosította (a térképet kicserélte) a 7/2020. (III.12.) Ör. 7. §-a. Hatályos 2020. március 13-tól.
[144] Módosította (a térképet kicserélte) a 20/2019. (V.30.) Ör. 21. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.
[145] Módosította (a térképet kicserélte) a 32/2019. (IX.25.) Ör. 3. §-a. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[146] Szövegrészét hatályon kívül helyezte a 8/2021. (II.25.) Ör. 12. § b) pontja. Hatályos 2021. február 26-tól.
[147] Módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 9. §-a. Hatályos 2021. február 26-tól.
[148] Hatályon kívül helyezte a 8/2021. (II.25.) Ör. 12. § c) pontja. Hatálytalan 2021. február 26-tól.
[149] Hatályon kívül helyezte a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § d) pontja. Hatálytalan 2021. február 26-tól.
[150] Hatályon kívül helyezte a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § d) pontja. Hatálytalan 2021. február 26-tól.
[151] Hatályon kívül helyezte a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § e) pontja. Hatálytalan s 2021. február 26-tól.
[152] Módosította a 32/2019. (IX.25.) Ör. 4. § d) pontja. Hatályos 2019. szeptember 26-tól.
[153] Módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2021. február 26-tól.
[154] Hatályon kívül helyezte a 8/2021. (II.25.) Ör. 11. § f) pontja. Hatálytalan 2021. február 26-tól.
[155] Módosította a 8/2021. (II.25.) Ör. 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2021. február 26-tól.
[156] Módosította a 7/2020. (III.12.) Ör. 8. § i) pontja. Hatályos 2020. március 13-tól.
[157] Beiktatta a 20/2019. (V.30.) Ör. 22. §-a. Hatályos 2019. május 31-től.