Bakonyszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017.(XII.20.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

Hatályos: 2020. 11. 04

Bakonyszentiván  Község Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) a) pontjában bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a partnerségi egyeztetés szabályairól szóló 4/2017.(V.9) önkormányzati rendeletében meghatározott partnerek és a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Miniszterelnökség és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1.        A rendelet célja, hatálya

1.§ (1) A településkép védelme a természeti és épített környezete által meghatározott jellegzetes településrészek, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatának és térbeli szerkezetének - az építészeti, táji értékek, és az örökségvédelem figyelembevételével történő – megőrzését vagy alakítását jelenti, melyen keresztül az életminőség javítása, az esztétikus környezet kialakítása, és ezek társadalmi elfogadtatását lehet elérni. A település vizuális megjelenése (a település képe) függ a történeti táji- és épített örökség eredeti megtartásától, védelmétől, az építészeti örökségének, arculatának a jövő nemzedékek számára való formálásától, és a védett értékek helyreállításának minőségétől.”

(2)

(3)   A helyi védelem célja a település szempontjából hagyományt őrző, a helyben élt és élő emberek, közösségek munkáját és kultúráját tükröző sajátos megjelenésű, a településképet meghatározó építészeti és táji értékek védelme. A helyi építészeti örökség, mint a település épített környezetének sajátos elemeinek közérzetet befolyásoló közérdekűségének elfogadtatása, ezzel a helyi társadalom identitásának erősítése.

(4)   A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja a település vagy településrész jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó sajátos jellemzőkkel bíró részeinek lehatárolása, és identitásőrző megvédése.  

(5)    A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás célja településképének védelme érdekében a település területén elhelyezhető reklámhordozók számának, formai és technológiai feltételeinek, valamint elhelyezésük módjának szabályozása.

(6)   A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás a közigazgatási területen a közterületen, a közterületről látható magánterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, valamint közforgalmi személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon történő reklám, illetve reklámhordozó elhelyezésére terjed ki.

(7)   A reklámok és reklámhordozókkal kapcsolatos szabályozás személyi hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre – ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét is.  

2.         Értelmező rendelkezések

2.§  A rendelet alkalmazásában használat fogalmak:


1.        

Antenna: olyan eszköz, berendezés vagy tartozék, amely elektromágneses jelek vételére és sugárzására szolgál.


2.        

Antennatartó szerkezet: hírközlési rendeltetésű műtárgy, vezeték nélküli sajátos építmény, amely antenna elhelyezésére szolgál.


3.        

Egyedi védelem: a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)      építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)      táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c)      szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d)      az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére terjed ki.


4.        

Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.


5.        

Értékleltár: az örökség védelmének helyi vagy nemzeti kinyilvánítása, listázása.


6.        

Földdel borított pince/boltpince: a helyi építési hagyományoknak megfelelő oromfalas, boltozott és földdel borított terepszint alatti építmény.


7.        

Funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utasváró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;


8.        

Információs célú berendezés: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó;


9.        

Közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.


10.    

Közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;


11.    

Más célú berendezés: a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely


12.    

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény: huzamos emberi tartózkodásra nem alkalmas építmények (állattartási építmény, vadetető, árnyékszék, állványzatok)


13.    

Önálló rendeltetési egység: helyiség vagy egymással belső kapcsolatban álló fő- és mellékhelyiségek műszakilag is összetartozó együttese, amelynek a szabadból vagy az épület közös közlekedőjéből nyíló önálló bejárata van. Meghatározott rendeltetés céljára önmagában alkalmas és függetlenül üzemeltethető (egy üzlet-, egy lakás- vagy egy szállásegység)


14.    

Önkormányzati faliújság: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;


15.    

Önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely önkormányzati döntések, egyéb hatósági hirdetmények és közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;


16.    

Tájba illeszkedés: a tájban elhelyezésre kerülő építményeknek vagy befolyásolt építmény-együtteseknek a természeti vagy művi (mesterségesen kialakított) táji adottságokhoz funkcionális, ökológiai és esztétikai értelmű igazítása, amely a környezettel való összhang megteremtését célozza. Az Épületek, építmények tájbaillesztése védett természeti területeken című MSZ 20376-1 szerinti szempontok érvényesülését figyelemmel kell követni.


17.    

Tömör kerítés: Olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 70%-nál nagyobb mértékben korlátozott.


18.    

Útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás;


19.    

Üzleti-információs célú berendezés: cégtábla, cégér, üzletfelirat, megállítótábla, egyéb grafikai megjelenés.

20.    


Helyi védett építészeti együttesek: azok a topográfiailag körülhatárolható épületegyüttesek vagy az épített és természetes környezet együtteseként kialakult kultúrtájak, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi, vagy műszaki-ipari szempontból jelentősek, községszerkezeti, községképi szerepük meghatározó, és amelyeket az önkormányzat e rendeletében védetté nyilvánított.


21.    

Helyi védett építészeti érték: azok az épületek, épületrészek, műtárgyak, berendezési tárgyak, közterületi és magánlétesítmények, amelyek történelmi, régészeti, művészeti, tudományos, társadalmi vagy műszaki-ipari, mérnöki a hagyományos településkép megőrzése szempontjából jelentős alkotások, ideértve a hozzájuk tartozó kiegészítő külső és belső díszítő elemeket, és amelyeket az önkormányzat e rendeletében védetté nyilvánított.







2. RÉSZ

II. FEJEZET
A HELYI VÉDELEM

3.        A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3.§  A helyi védelem feladata:

a)      a különleges oltalmat igénylő építészeti, építészettörténeti, településtörténeti szempontból védelemre méltó épületek, épületegyüttesek, épített környezetek körének számbavétele, meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, közvéleménnyel történő megismertetése, elfogadtatása.

b)      a védett érték károsodásának megelőzése, elhárítása, a bekövetkezett károsodás csökkentése, megszüntetése, a védett érték helyreállítása, újjáépítése.

4.        A helyi védelem fajtái

4.§  (1) A helyi védelem területi vagy egyedi védelem lehet.

(2)   A helyi területi védelem az érintett terület településszerkezetének, utcavonal-vezetésének megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére terjed ki.

(3)    A helyi területi védelem területi meghatározását a és térképi lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza

(4)   A helyi egyedi védelem a jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert meghatározó valamely

a)      építményre, építményrészletre vagy az alkalmazott anyaghasználatra, tömegformálásra, homlokzati kialakításra,

b)      táj- és kertépítészeti alkotásra, egyedi tájértékre, növényzetre,

c)      szoborra, képzőművészeti alkotásra, utcabútorra, valamint

d)      az a)-c) ponthoz kapcsolódóan az érintett földrészlet, telek egészére vagy egy részére terjedhet ki.

(5)   A helyi egyedi védelem jegyzékét és térképi lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza.

(6)   A helyi egyedi védelem feltárása, számbavétele az 1. függelék szerinti értékvizsgálat-értékleltár nyilvántartás (továbbiakban: nyilvántartás) szerint meghatározott, szemrevételezés alapján.

5.         A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai

5.§  (1) Települési építészeti értékek védetté nyilvánítására, számbavételre (értékleltárban való nyilvántartásba vételre), illetve annak megszüntetésére önkormányzati eljárást bármely természetes és jogi személy kezdeményezhet a jegyzőnél.

(2)   A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a)      a kezdeményező nevét, megnevezését, lakcímét, székhelyét,

b)      védett értékek esetében:

aa)az építmény megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

ab)a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épületrész),

ac)az építmény rövid ismertetését, leírását,

ad)a kezdeményezés indokolását.

c)védett építészeti együttesek esetében:

ca)az együttes megnevezését, körülhatárolását,

cb)az együttes rövid ismertetését, leírását,

cc)a kezdeményezés indokolását.

d)védelem megállapításához: értékvizsgálatot,

e)védelem megszüntetésére: alátámasztó szakvéleményt.

(3)   A védetté nyilvánítási vagy a védelem megszüntetési eljárás megindításáról, mint érdekelteket értesíteni kell:

a)      az ingatlan tulajdonosát, kezelőjét,

b)      a védetté nyilvánításra, illetve annak megszüntetésére javaslatot tevő kezdeményezőt,

c)      műalkotás esetén az élő alkotót, vagy a szerzői jog jogosultját.

(4)   Az értesítést a jegyző az Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és a honlapján 15 napra közzéteszi.

(5)   A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek egyedi védelem esetén az értesítés átvételét, területi védelem esetén a hirdetmény közzétételét követő 15 napon belül írásban észrevételt tehetnek. Amennyiben észrevételt nem tesznek, az egyetértő véleményként kezelendő.

(6)   Az érdekeltek határidőn belül benyújtott észrevételeiről a Képviselő-testületet a döntés előtt tájékoztatni kell.

6.         A helyi védelmi döntéssel összefüggő önkormányzati feladatok

6.§  (1) A helyi védett értékké nyilvánításról vagy a megszüntetésről a Képviselő-testületet dönt.

(2)   A helyi védett értékké nyilvánítás, vagy a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni. Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésről a polgármester gondoskodik.

(3)   Amennyiben helyi védettség alatt álló értéket országos műemléki védettség alá helyeznek, a Képviselő-testület a helyi védettséget megszünteti, miután a műemléki védettségről szóló döntés hatályba lépett.

(4)   A helyi védettség megszüntetése esetén, - indokolt esetben - az önkormányzat polgármestere (továbbiakban polgármester), alkalmazása esetén az önkormányzati főépítész (továbbiakban: főépítész) gondoskodik:

a)az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

b)az épület és telek érték-archiválásához szükséges, felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről.

7.        A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

7.§  (1) A helyi védelem alatt álló védett építészeti érték karbantartásáról, az értéket nem veszélyeztető, rendeltetésszerű használatáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2)   A védett érték fenntartása a mindenkori tulajdonost terheli. 

(3)   Amennyiben a védett építészeti érték karbantartásának és fenntartásának hiánya miatt, annak megjelenése és környezete (telke) településképet is rontó módon elhanyagolttá válik, úgy a polgármester településképi kötelezéssel és bírsággal élhet a tulajdonos felé, a kedvezőtlen állapot megszüntetése miatt.

7.§ (1)                A védett épületek hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban és homlokzati jellegükkel kell megtartani, érintetlenül hagyva (szükség esetén visszaállítva) az eredeti nyílásrendet, a nyílászárók osztását, a díszeket, a homlokzati és kiegészítő tagozatokat.

(2)   A védett épületek belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozhatja. A belső átalakításokat az eredeti szerkezet, annak jellege és a belső értékek megtartásával kell tervezni és kivitelezni. 

(3)   A védett épületeket csak úgy lehet bővíteni, hogy azok eredeti tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi és településszerkezeti szerepe ne változzon, illetve az a legkisebb kárt szenvedje, továbbá a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.  

(4)   A védett épületek bármilyen építési munkájának településképi konzultációja kötelező.

(5)   A helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya, az egyedi érték minden elemére kiterjed.

III. FEJEZET 
A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8.§  Bakonyszentiván Község településképi szempontból sajátosan eltérő karakterű területei, figyelembe véve a településképi arculati kézikönyv besorolását:

a)      Falusias beépítésű történeti településmag

b)      Egyéb falusias beépítésű területek

c)      Egyéb különleges területek

d)      Gazdasági területek

e)      Egyéb beépítetlen mezőgazdasági-és erdőterület

9.§  Bakonyszentiván Község településképi szempontból meghatározó területei:

a)      Falusias beépítésű történeti településmag

b)      Egyéb falusias beépítésű területek

c)      Egyéb különleges területek

d)      Gazdasági területek

10.§          Bakonyszentiván Község településképi szempontból egyéb területe:

a)      Egyéb beépítetlen mezőgazdasági-és erdőterület terület.

11.§
2. melléklet tartalmazza.

IV. FEJEZET
TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

8.        Helyi egyedi védelem egyedi építészeti követelményei

12.§           

12 (1) Helyi egyedi védett épületen

  1. állagmegóvási munka végzésénél, felújításnál, helyreállításnál, korszerűsítésnél, tetőtérbeépítésnél, bővítésnél az épület helyi hagyományokhoz illeszkedő jellegzetes tömegét, tömegkapcsolatait eredeti formában és arányban kell fenntartani
  2. bővítés esetén a meglévő és új épülettömegek arányai, formái és anyaghasználatai illeszkedjenek egymáshoz,
  3. az épületnek a közterületről látható eredeti homlokzatát meg kell tartani, illetve szükség esetén a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti állapotnak megfelelően vissza kell állítani a homlokzat felületképzését, a homlokzat díszítő elemeit, tagozatait, a nyílászárók formáját, azok jellegzetes szerkezetét, az ablakok osztását, a tornácok kialakítását, a lábazatot, a lábazati párkányt.
  4. az alaprajzi elrendezés – különösen a fő tartószerkezetek, főfalak, belső elrendezés
    elemei -, valamint a meghatározó építészeti részletek és szerkezetek megőrzendők.
  5. bontását követően annak karakterelemei a védett épület helyébe épített új épületbe kerüljenek beépítésre.

(2) Helyi egyedi védett értékek felújítása során a helyi hagyományokhoz illeszkedő eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell továbbra is alkalmazni.

(3) Helyi egyedi védelem alatt álló értékre a településképi követelmények hatálya annak minden elemére kiterjed.

9.        Területi építészeti követelmények

13.§           A település településképi szempontból meghatározó területein

a)     csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük karakterjellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően, és a területi sajátosságokat figyelembevéve alakítottak ki. „

b)      településképhez való illeszkedés biztosítására és a minőségi településkép kialakítása vagy védelme érdekében - a településképi szempontból meghatározó terület tájhasználata során biztosítani kell a táji jellegzetességek, a jellemző természeti rendszerek megóvását a kialakult geomorfológiai formák (lejtő és emelkedő) megőrzendők, azt csak az épület megközelítése miatt lehet szükséges mértékben megbontani.

14.§           A település településképi szempontból meghatározó területén az új beépítések telepítési módja

a)      tereprendezés szükségessége, a meglévő terepszinthez viszonyított feltöltés vagy bevágás mértéke külön-külön nem haladhatja meg a 1,5 m-t, együttesen legfeljebb a 2,0 m-t.

b)      az utcában kialakult épületelhelyezésekhez igazodóan

c)      amennyiben -a tömbre jellemzően- oldalhatáros beépítési oldal nem állapítható meg, amennyiben az a szomszédos telek építési jogát nem korlátozza, az északi irányhoz közelebb eső telekhatár oldalához igazodóan

d)      amennyiben -az utcára jellemzően- előkerti beépítési vonal nem állapítható meg, úgy az előkerti beépítési vonalának kijelölése a vonatkozó magasabb szintű előírás szerint

e)      saroktelek esetében az előkerti építési vonala megválasztása - az utcakép egységessége és a településkép megőrzése érdekében - a csatlakozó utcák telkeinek építési vonalához igazodóan

történhet.

15.§                       A település településképi szempontból meghatározó területén a kerítés

a)      az utcaképi illeszkedésnek megfelelően - nyitott vagy tömör kerítés formában is - készülhet.

b)      színének és anyaghasználatának a területhasználathoz és az épülethez illeszkedőnek, megjelenésében ahhoz alkalmazkodónak kell lenni.

c)      az egyéb területen kizárólag drótfonatos, élősövény vagy vadvédelmi háló formában építhető.

d)      közhasználatú zöldterületen legalább 90 %-ban áttört formájú lehet, legfeljebb 1,0 méteres magassággal.

e)      sportpálya területén labdafogó hálóként, 6,0 m magasságig építhető.

f)       légvezeték, légkábel újonnan nem létesíthető, új építés, korszerűsítés, csere során is csak földkábel helyezhető el. Új bekötés, meglévő légvezeték esetén is csak földkábel lehet, kivéve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.

g)      az üzemi terület területén technológiai magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

16.§           Közterület alakítási terv készítendő – a vonatkozó előírás szerinti tartalommal -

a)      a településszerkezetileg, településképileg vagy forgalomtechnikailag együtt kezelendő közterületekre.

b)      új közterület kialakítása, vagy a meglévő közterületek átfogó felújítása esetén.

c)      a település településképi szempontból meghatározó fejlesztési terület területére

17.§           A település településképi szempontból meghatározó területein a településképet meghatározó beépítés telepítési módja, beépítés jellemző szintszáma, a kerti építmények, kerítéskialakítás, a közterület alakítási terv által érintett terület lehatárolása keretszabályait a helyi építési szabályzat számára a 2.4. melléklet táblázata tartalmazza.

9.1         Egyedi építészeti követelmények

9.1.1         Építmények anyaghasználata

18.§           A település településképi szempontból meghatározó területén

a)      az épület homlokzatok kialakításánál a településre jellemző helyi anyagot (elsősorban tégla) kell alkalmazni. Tájidegen építési anyag (kő) teherhordó-szerkezetként és falburkolatként sem használható.

b)      tetőhéjalásként és épület homlokzat burkolatként – a gazdasági terület kivételével - mesterséges sík- vagy hullámpala, műanyag hullámlemez, aluminium trapézlemez bitumenes zsindely sem alkalmazható.

c)      kerítések nyers beton felülettel nem jelenhetnek meg.


18/A § A település településképi szempontból egyéb területén az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. Az épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal történjen.


9.1.2        Építmények tömegformálása

19.§           A település településképi szempontból meghatározó területén

a)      csarnok jellegű épülettömeg csak tájba illesztve, a környezeti állapotadat részét képező építészeti és utcaképi látványtervvel, (lejtős terep esetén) tájba illesztett látványtervvel is igazoltan, vagy növényzettel takartan helyezhető el.

b)    egy telken lévő építmények tömegét úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.


c)      épületek csak magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 37°-nál alacsonyabb, 42º-nál meredekebb nem lehet, kivéve a gazdasági területen. Alacsonyabb hajlásszögű- vagy lapostető az épület bruttó alapterületének 20%-án, de legfeljebb 40 m2-en létesíthető.

d)      gazdasági területen technológiai torony, előtető fedése ettől eltérő hajlásszöggel is kialakítható.

e)      épületek tetőtér beépítése esetén a tetőfelépítmények kerülendők, helyette a tetőfelületbe simuló tetőtéri nyílászárók alkalmazandók.

f)       keresztszárny az épület homlokvonalától számított 5 méteren túli épületrészen alakítható ki.

g)      különálló melléképületek a főépülettel azonos oldalhatárra, azzal építészeti egységet alkotva építhető, homlokzatának magassága, illetve gerincmagassága a főépületét nem haladhatja meg, tömegarányaival annak méreteit kell követni.

h)      szomszédos épületek tömegformálásukkal egymáshoz kell illeszkedjenek.

i)       tetőgerinc és épülettömeg az utcai településképhez illeszkedően, többnyire az utcavonalra merőleges hossztengely irányú legyen.

j)       tetőtér beépítés esetén a tetőfelépítmények kerülendők, helyette a tetőfelületbe simuló nyílászárók alkalmazandók.

k)      új épületek a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és arányrendszerrel épülhetnek. Előnyben kell részesíteni az egy szerkezeti raszterrel (egy menettel) tervezett épületeket, ezért az épületszélesség – intézményi rendeltetés kivételével - nem haladhatja meg a 7,2 métert, mely szélességbe a tornác mérete is beletartozik.

    

20. § a) az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. A természetes színektől eltérő világító és élénk színű fedések nem alkalmazhatók.

b) A technológiai létesítmények növényzettel takarva helyezhetők el.


21.§           A település településképi szempontból nem meghatározó egyéb területén, építési jogok esetén

a)      a földdel borított pince/boltpince oromfal teljes magassága nem haladhatja meg a 3,20 m-t. A földdel borított pince legmagasabb pontja az eredeti terepszinthez viszonyítva nem haladhatja meg az 1,0 m-t.

b)      új épület csak a helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával építhető, a meglévő, hagyományos épületekhez igazodó tömeg- és téralakítással.

c)      magastetős épület helyezhető el, 37-42° tetőhajlásszöggel, a szintvonalakra merőleges tetőgerinccel. Nádfedés esetén a tetőhajlásszög 37-45°lehet.

9.1.3        Építmények homlokzatalakítása

22.§           A település településképi szempontból meghatározó területein az épületek homlokzatkialakítása

a)      a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően a településre és tájra jellemző, természetes anyagokkal és színekkel, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel történhet:

aa)csak vakolt, festett vagy téglával burkolt lehet.

ab)a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.

ac)rajta hagyományos anyagokból készült vakolatdíszek elhelyezhetők.

b)  összhangban legyen a telken lévő további építmények homlokzatával (színezéseit és anyaghasználatát tekintve) egymással egységes építmény-együttes hatását keltsék, valamint a kerítés kialakítása is illeszkedjék a homlokzatokhoz.


c)      felújításának, színezésének, a közterületről látható épülethomlokzat párok egészére ki kell terjednie. A felújítást, színezést nem lehet közterületről láthatóan részletekben hagyni.

23.§           A település településképi szempontból meghatározó területein műszaki berendezések közül

a)      épületgépészeti, -hírközlési és -elektronikai eszközök kivezetését, kültéri egységeit az épület utcai homlokzatára nem lehet elhelyezni.

b)      napenergia hasznosító napkollektor, napelem - tetőfelületre történő telepítés esetén – magastető tetősíkjától legfeljebb 10°-kal emelkedhet ki. Előnyben kell részesíteni a cserépbe épített napenergia hasznosító rendszereket.

c)      háztartási méretű szélgenerátor telepítésének feltétele, hogy

aa)magassága a telepítés telkére vonatkozó előírásokban rögzített épületmagasságot max. 3 m-rel haladhatja meg,

ab)dőlés távolsága minden irányban saját telken belülre essen, és

d)      házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatára nem helyezhető el, a berendezés csak

da)a telkek előkertjében,

db)a telkek udvarán,

dc)az épület egyéb homlokzatán helyezhető el.

e)      égéstermék elvezető rendszerek, szerelt kémény utcai homlokzaton nem építhető.

9.1.4        Zöldfelületek kialakítási módja

24.§           A település településképi szempontból meghatározó és nem meghatározó területén zöldfelületeken

a)      a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajokkal legyen telepítve, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazásával. A közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek és a tujafélék kerülendők.

b)      útcsatlakozásoknál a szabad belátást biztosítani kell, akadályozó létesítményeket, növénytelepítést elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni nem lehet.

c)      az utcák mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor telepítendő. A zöldsáv fenntartását, és gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan kell végezni.

d)      erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyár fajták).

e)      gazdasági területen

ea)a telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállománnyal telepítve, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A növényzetet az építés(ek) befejezéséig el kell ültetni.

eb)magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

f)egyéb területen

fa)csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.

fb) az építmények a környezettel funkcionális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagyományoknak megfelelő anyaghasználattal és formavilág szerint történjen.

fc) az utak melletti fasorok védendők, folyamatos ápolásukról, szükség szerint tájra jellemző, lombhullató fafajokkal történő pótlásukról gondoskodni kell.

10.    SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI

25.§           (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a település településképi szempontból  nem meghatározó külterülete alkalmas.

(2)   Elektronikus hírközlési építményt, valamint elektromos elosztót, oszloptranszformátort

a)      elsősorban állami vagy önkormányzati közterületen, meglévő alépítmények közös eszközhasználatával kell elhelyezni,

b)      műemléki vagy helyi védettségű épületek közeléből a következő rekonstrukció alkalmával át kell helyezni a látvány kedvezőbb érvényesülése érdekében.

(3)   Tájképvédelmi területen új önálló adóantenna nem helyezhető el.

(4)   A település területén elektronikus hírközlési magasépítmény, adótorony, 6 m magasságot meghaladó antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop elhelyezése

a)      belterületen, illetve a belterületi határtól számított 200 méteres távolságon belül, valamint védett természeti területen tiltott,

b)      egyéb területeken a tájba illeszkedés a környezeti állapotadat részét képező látványtervvel igazolandó.

(5)   A település területén 10 méternél magasabb hírközlési magasépítmény, adótorony, antennatartó szerkezet, illetve antennával szerelt antennatartó szerkezet nem helyezhető el.

11.    A REKLÁMHORDOZÓK TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI

11.1     Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok

26.§   (1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a közterületeken, valamint közterületnek nem minősülő magántelkek közterületről látható részein és az itt lévő épületeken reklámhordozó csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, hogy az a településkép megőrzését, érvényesülését vagy kialakítását e rendeletben foglaltak figyelembevételével ne sértse és ne akadályozza.

(2) Útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen úgy helyezhető el, hogy annak kialakítása, anyaghasználata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon, a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.”

(3)   A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos hozzájárulásával - kialakíthatnak.

(4)   Reklámokat támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá közterületi utcabútoron kerülhet elhelyezésre. Hideg színhőmérsékletű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényfényforrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.

(5)   A helyi területi védelem alá vont települési területeken, valamint a fő közlekedési utak mentén – kivéve az önkormányzat által telepített reklám hordozót - közterületi és közterületről látható magánterületen reklámhordozó nem helyezhető el. Ezen a területen reklám és reklámhordozó csak meglévő épületre, a benne folytatott tevékenység hirdetésére helyezhető ki.

(6)   Az előző bekezdések tilalmai alól - legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra - eltérés adható, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.

27.§          (1) A település közigazgatási területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben (a továbbiakban: Tvtv.), valamint a Tvtv. felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Kr.) tiltott vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2)   Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(3)   Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el.

(4)   Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(5)   Utcabútoroktól számítva egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámközzétételre nem használt információs célú berendezésekre, funkcionális célú utcabútorokra, közérdekű reklámfelületre, továbbá az építési reklámhálóra.

(6)   Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér színű fényforrások használhatók.

(7)   Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(8)   A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

28.§          (1) A településképi szempontból meghatározó területeken reklám közzététele, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése kizárólag utcabútor alkalmazásával lehetséges.

(2)   Nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi területi védelem alatt álló területeken (lsd. 1. melléklet).

29.§           (1) A településképi szempontból meghatározó területeken kizárólag olyan funkcionális célokat szolgáló utcabútor helyezhető el, amelynek kialakítása a településképi megjelenést nem befolyásolja hátrányosan.

(2)   A településképi szempontból kiemelt területeken létesített funkcionális célú utcabútor esetén kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.

(3)   A funkcionális célokat szolgáló utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. Más célú berendezés reklámcélra nem használható, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés felülete sem hasznosítható reklámcélra.

(4)   Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a)      az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b)      a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c)      a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d)      idegenforgalmi és közlekedési információk;

e)      a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami vagy önkormányzati információk;

(5)   A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

11.2      Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

30.§          (1) A település közterületein reklámhordozó elhelyezhető

a)      horganyozott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközön;

b)      plexi vagy biztonsági üveg mögött;

c)      hátsó fényforrás által megvilágított eszközben;

d)      állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön;

(2)   A település közterületein reklámhordozó nem helyezhető el egymástól számított 2 méteres távolságon belül – ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó elhelyezését – sem horizontálisan, sem vertikálisan.

(3)   A közérdekű reklámfelület, az utasváró és a kioszk kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán a helyi Önkormányzat az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

V. FEJEZET
A TELEPÜLÉSKÉPI-ÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEI

12.    Szakmai konzultáció

31.§          (1) A polgármester, foglalkoztatása esetén a főépítész településképi szakmai konzultációt biztosít - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, minden hatósági engedélyhez kötött, vagy ahhoz nem kötött építési tevékenységekre vonatkozóan

(2)   Az épített környezet védelméről szóló 1997. évi LXVIII. tv. (továbbiakban: Étv.)
33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységekre vonatkozóan a szakmai konzultáció kötelező. Ennek elmulasztása esetén, valamint, ha a helyi építési szabályzat és településképi rendelet követelményeit a kivitelezés során nem tartották be a tervezés és a kivitelezés során, a polgármester hatósági intézkedést kezdeményezhet a hatáskörrel rendelkező hatóságnál a jogsértés megszüntetése érdekében. Továbbá e rendelet keretei között, e magatartás elkövetőjével szemben a polgármester településképi kötelezést írhat elő, illetve településképi bírságot szabhat ki.

(3)   A szakmai konzultáció elsősorban a hatályos helyi építési szabályzat követelményeire és e rendeletben foglalt településképi követelményekre terjed ki.

(4)   A szakmai konzultációt az építési tevékenység megvalósulásában résztvevő megbízott, jogosult szakemberek (tervező, kivitelező), a tulajdonos és az építtető is kérheti.

(5)   A konzultációról a 3. melléklet tartalma szerinti emlékeztető készül, amelyben röviden rögzíteni kell a felvetett javaslatokat, tervek esetén azokat az emlékeztető mellé csatolva, valamint a főépítésznek, (annak foglalkoztatása hiányában a polgármesternek) lényeges nyilatkozatait. Az emlékeztetőben rögzített nyilatkozatok kötik a települési önkormányzatot a településképi véleményezési, bejelentési és kötelezési eljárás során.

13.    Településképi véleményezési eljárás

32.§          (1) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytathat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott módon, minden hatósági építési engedélyhez kötött építési tevékenységre vonatkozóan.

(2)   A településképi véleményezési eljárás lefolytatása csak főépítész foglalkoztatása esetén lehetséges. A polgármester a településképi véleményének kialakításához kikéri a főépítész szakmai állásfoglalását, amely a vélemény szakmai megalapozását jelenti.

(3)   A településképi véleményezési eljárást az építtető vagy az általa megbízott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) kezdeményezhet a polgármesterhez benyújtott - papíralapú - kérelemmel. A településképi vélemény kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4)   A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) kérelmét papír alapon nyújtja be, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre feltölti, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(5)   A településképi véleményezési eljárásban a polgármester az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, - a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban - véleményt ad az építésügyi hatósági engedély kérelemhez.



13.1     Szakmai álláspont meghatározása

33.§           (1) A főépítész szakmai álláspontjának kialakítása során vizsgálnia kell, hogy a tervezett épület és telepítés:

a)      megfelel-e a helyi építési szabályzatban foglalt előírásoknak;

b)      figyelembe veszi-e a (település) építészeti illeszkedésre vonatkozó beépítési előírásokat,

c)      az utcaképben a szomszédos épületekkel egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, illetve településképi megjelenést eredményez-e. 

(2)   A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)      a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;

b)      megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;

c)      nem korlátozza-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok benapozását, építmények kilátását, illetve rálátását;

d)      több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

da) biztosított lesz- vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

db) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek. 

(3)    Az alaprajzi elrendezéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)      az alaprajz és a tervezett rendeltetés, illetve az azzal összefüggő használat sajátosságaiból eredően, nem korlátozza-e, illetve zavarja-e indokolatlan mértékben a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát;

b)      az alaprajzi megoldások nem eredményezik-e az épület tömegének, illetve homlokzatainak településképi szempontból kedvezőtlen megjelenését.  

(4)   Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

a)      azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;

b)      a homlokzatot tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;

c)      a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására;

d)      a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá 

e)      a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz. 

(5)    A határoló közterülettel való kapcsolatot illetően vizsgálni kell, hogy:

a)      a közterülethez közvetlenül kapcsolódó szint alaprajzi kialakítása, illetve ebből eredő használata:

aa) korlátozza-e a közúti közlekedést és annak biztonságát;

ab) korlátozza-, illetve zavarja-e a gyalogos és a kerékpáros közlekedést és annak biztonságát;

ac) megfelelően veszi-e figyelembe a közterület adottságait és esetleges berendezéseit, műtárgyait, valamint növényzetét, illetve ebből eredően

ad) a terv megfelelő javaslatokat ad-e az esetleg szükségessé váló – a közterületet érintő – beavatkozásokra,

b)      az esetleg a közterület fölé benyúló építmény-részek, illetve szerkezetek és berendezések milyen módon befolyásolják a közterület használatát, különös tekintettel a meglévő, illetve a telepítendő fákra, fasorokra.



13.2     A véleményezés részletes szempontjai

34.§          (1) A polgármester a főépítész szakmai álláspontját nem bírálhatja felül, de mérlegelheti egy eseti helyi építészeti-műszaki szakértői csoport összehívását, a szakmai álláspont felülvizsgálata miatt.

(2)   Amennyiben a településképi véleményezésre benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentációban foglaltak a helyi építési szabályzat valamely előírásának nem felel meg, akkor a településképi követelmények vizsgálata nem válik relevánssá, a kérelmet nemleges javaslattal el kell utasítani.

(3)   A településképi véleményben a polgármester a tervezett építési tevékenységet településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban

a)      javasolja,

b)      feltétellel javasolja,

c)      nem javasolja.

(4)   Ha a polgármester határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(5)    A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított legfeljebb 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek, és (pdf formátumban) az ÉTDR elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

(6)   Az eljárást az építésügyi hatósági eljáráshoz kapcsolódóan, azt megelőzően kell lefolytatni. A döntés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

14.    Településképi bejelentési eljárás

35.§           A polgármester (főépítész foglalkoztatása esetén) településképi bejelentési eljárást folytat le - a vonatkozó kormányrendelet keretei között, e rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez nem kötött vagy az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek, hirdetéselhelyezések és épületek rendeltetés-módosításaira vonatkozóan.

36.§           A hatósági építési engedély nélkül, de településképi bejelentési eljárással végezhető építési munkák esetei:

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.

2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3.    Meglévő építményben új égéstermék-elvezető kémény létesítése.

4.    Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5.    Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

6.    Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7.    A 14. pont e) alpontjában és a 29. pontban foglaltak figyelembevételével a kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.

8.    Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó
100 m3 térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.

9. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.

10. Temető területén:

d)sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,

e)urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11. Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12. Emlékfal építése, amelynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a
3,0 m-t.

13. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14. Megfelelőség-igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező építményszerkezetű és legfeljebb 180 napig fennálló

a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,

b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,

c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),

d) ideiglenes fedett lovarda,

e) legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény

építése.

15. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

16. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.

17. A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18. A magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19. A telek természetes terepszintjének építési tevékenységgel összefüggő, 1,0 m-nél nem nagyobb mértékű, végleges jellegű megváltoztatása.

20. Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, amelynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 m magasságot.

21. Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22. Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.

24. Építménynek minősülő, háztartási hulladék elhelyezésére szolgáló hulladékgyűjtő és - tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25. Telken belüli közmű becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26. Telken belüli geodéziai építmény építése.

27. Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, amelynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

28. Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat és felvonulási építmény építése.

29. A 7. pontban és a 14. pont e) alpontjában foglaltak figyelembevételével a magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

30. Közforgalom elől elzárt, telken belüli áteresz, bejáró-, átjáró-híd építése.

31. A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

32. Közterületen, filmforgatáshoz kapcsolódó építmény építése.

37.§           Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén, amennyiben az

a)lakófunkciót érint, annak változásával jár.

b)az érintett ingatlan lakóterületen van.

38.§           (1) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni – a vonatkozó kormányrendelet szerinti - hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött reklám és reklámhordozó, üzleti-információs célú berendezés, valamint információs célú berendezés elhelyezése előtt minden esetben.

(2)   Reklám és reklámhordozó üzleti-információs célú berendezés, valamint információs célú berendezés településképi bejelentési eljárás tudomásulvételi döntése alapján helyezhető el.

(3)   A reklámhordozó, kihelyezését tudomásul venni akkor lehet, ha

a)      a reklám kihelyezője helyi adóalany, és adószámla pozitív egyenlege igazolt.

b)      a vonatkozó közúti közlekedési jogszabályokban előírt szabályok a reklám elhelyezése után is betarthatók.

c)      főutak mentén való elhelyezéseknél, a közlekedési hatóság hozzájáruló nyilatkozata igazolt.

14.1     A településképi bejelentési eljárás általános szabályai

39.§           (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a polgármesterhez benyújtott – papíralapú – kérelemre indul. A bejelentéshez a megértéshez kellő mértékben kidolgozott egyszerűsített műszaki tervdokumentáció szükséges. A településképi kérelem tartalmát és benyújtandó mellékleteit e rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(2)   A polgármester településképi bejelentésre vonatkozó önkormányzati hatósági döntést ad ki. Döntésével szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, 3000.- Ft illeték lerovása mellett, a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

(3)   A bejelentett tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és a polgármester a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg.

(4)   A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy a bejelentés elmulasztása esetén településképi kötelezés, és önkormányzati településképi bírság jogkövetkezményei alkalmazhatók.

(5)   Hatósági engedélyhez kötött, de a jogerős engedélytől eltérően megvalósuló – az eltérést nézve hatósági engedélyhez nem kötött – építési munkák csak településképi bejelentési eljárás alapján, településképi polgármesteri döntéssel végezhetők.

(6)   Amennyiben a hirdetés és hirdetéshordozó elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati engedély kiadásának a feltétele csak a településképi bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás megléte, és az abban meghatározott kikötések betartása lehet.

14.2     Reklámok és reklámhordozók elhelyezésének szabályai

40.§          (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a Kr.-ben szereplő általános településképi követelmények és a reklám és reklámhordozó elhelyezési követelmények tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezését megelőzően.

(2)   A polgármester ezt a településképi bejelentési eljárást a Tvtv-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a jelen rendelet 51.§ szerinti eljárási szabályok szerint folytatja le.

(3)   A reklám és reklámhordozó elhelyezésére vonatkozóan a polgármester településképi bejelentési tudomásulvételének érvényességi ideje a kiadmányozástól számított egy év.

(4)   A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján – a polgármester tudomásul vételét tartalmazó hatósági határozatának birtokában, az abban foglalt esetleges kikötések figyelembevételével – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(5)   E rendeletben foglalt településképi kötelezettségek megsértésével kapcsolatos hatósági eljárásra a Tvtv., a Tr. és a Kr. illetve a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

41.§          (1) A polgármestertől jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében a reklám közzétevője, a jelentősnek minősített esemény időtartamára, legfeljebb azonban valamennyi jelentős esemény esetén, együttesen naptári évente tizenkét hét időtartamra településképi bejelentési eljárásban eltérést kérhet.

(2)   A polgármester döntése nem pótolja, illetve helyettesíti a reklám közzétételéhez szükséges, jogszabályban előírt egyéb hatósági engedélyeket, melyeknek a beszerzése a reklám közzétevőjének feladata.

(3)   A reklám közzétevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezheti.

15.    A településképi kötelezési eljárás

42.§          (1) Településképi kötelezési eljárást lehet kezdeményezni hivatalból vagy kérelemre.A kötelezés előtt, az önkormányzat polgármestere felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre, és végzésben megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2)   A településképi kötelezésben az önkormányzat polgármestere önkormányzati hatósági döntéssel, a településképi követelmények teljesülése érdekében az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti, határidő megadásával.

43.§      Településképi kötelezési eljárást von maga után e rendeletben leírt településképi követelmények megszegése, valamint

a)      a településképet zavaró, bejelentés nélkül vagy bejelentéstől eltérően megvalósított hirdetés vagy hirdetéshordozó elbontása és az eredeti állapot visszaállítása érdekében, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek vagy:

aa)műszaki állapota nem megfelelő, jó karbantartása elmaradt,

ab)tartalma idejétmúlt, aktualitását vesztette, a hirdetett tevékenység megszűnt,

ac)épülethomlokzat megjelenését, harmóniáját rontja, díszítést takar el,

ad)nem illeszkedik az ajánlott közterületi hirdetéshordozókhoz, vagy

ae)erős és szokatlan, környezetétől eltérő színeivel, fényeivel a környezetéhez nem illeszkedik.

b)      a településképi védett értékek, valamint településképet befolyásoló rendeltetés- és területhasználat védelme érdekében, ha egy építmény műszaki, esztétikai állapota nem felel meg a településképi követelményeknek, különösen ha

ba)átépítése vagy színezése az egységes és harmonikus településképet rontja,

bb)leromlott és fenntartást nélkülöző műszaki állapotából eredően a homlokzati vakolat vagy ornamentika hiányos, a homlokzat színezése lekopott,

bc)a homlokzat színezése nem egységes (homlokzatonként többféle),

bd)a rendeltetésváltás esetén a rendeltetés a területhasználattal ellentétes, vagy ha az ingatlan beépítetlen részét nem a településképi követelményeknek megfelelően használják,

be)az építmény bejelentési eljárás nélkül, vagy attól eltérően került átépítésre vagy változott a funkciója és sérti a településképet.

c)a telek zöldfelületének használati módja, karbantartása és fenntartása nem felel meg a településképi követelményeknek,

d)az ingatlan tulajdonosa a jókarbantartási kötelezettségét elmulasztja és a telek, illetve az épület ingatlan megjelenése sérti a településképet – kivéve, ha az az építéshatósági, vagy építésfelügyeleti eljárás hatálya alá tartozik.

16.    A településkép-védelmi bírság

44.§  (1) A településképi rendelet településképi követelményeinek megszegése vagy végre nem hajtása esetén, a településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése, vagy a településképi kötelező konzultáció és településképi bejelentés elmulasztása esetén, vagy a településképi kötelezés határidejének eredménytelen eltelte után, e magatartás elkövetőjével szemben az önkormányzat képviselő-testülete településkép-védelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) szabhat ki.

(2)   A bírság kiszabásának összege:

a)      településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 50 000 -100 000 forint,

b)      a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100 000 - 200 000 forint,

c)      a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 100 000 forint, legfeljebb 500 000 forint,

d)      településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább
300 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(3)  A reklám és reklámhordozó elhelyezése a településképi bejelentés alapján megkezdhető, – amennyiben a polgármester azt nem tiltja meg, – és ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

(4)   A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településképi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(5)   A  bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településképi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

(6)   A bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(7)   A jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt a bírság ismételten kiszabható.

(8)   Az önkormányzat a jogsértő állapot megszüntetéséről, az eredeti állapot visszaállításáról, saját hatáskörben is intézkedhet.

(9)   A jogerősen kiszabott és be nem fizetett településképi bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(10)      A kiszabott bírság az önkormányzat településképi támogatási és ösztönző rendszerének bevételét képezi.

VI. FEJEZET
ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

45.§           (1) Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és a helyi védett építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezet be és alkalmaz, az e rendelet hatálya alá tartozó védett értékek megóvása érdekében végzett építési munkák, helyrehozatali kötelezettséggel terhelt épület és védett épület rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó építési munkák elvégzéséhez.

(2)    Az építési munkák elvégzéséhez szükséges költségeket pályázati úton elnyerhető támogatással segíti, e rendeletben meghatározott, az önkormányzat költségvetésében elkülönített településképi bírságokból és egyes építményadókból befolyt összeg mértékéig.

46.§          (1) A településképi követelmények alkalmazásának és a védett értékek megóvása érdekében végzett építési munkákra a pályázatokat minden év január 31. napjáig kell kiírni, a Képviselő-testület adott évre vonatkozó döntése alapján. A pályázat kiírásáért a polgármester a felelős.

(2)   Pályázatot nyújthat be minden olyan magánszemély, gazdasági társaság, civil szervezet, mely a település közigazgatási területén lévő helyi védelem alatt álló érték tulajdonosa, bérlője, használója. Benyújtási határidő: január 31.

(3)   A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a)az építési tervdokumentációt,

b)színezett homlokzati tervet,

c)a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;

d)a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;

e) a megpályázott pénzösszeg megjelölését,

f)a megpályázott pénzösszeg felhasználásának tervezett ütemét és végső határidejét;

g)előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

h)jogi személy esetén emellett igazolni kell, hogy a településen közérdekű tevékenységet folytat. 

(4)   A beérkezett pályázatok előkészítéséért a polgármester felel, a Képviselő-testület a támogatás kiosztásáról és odaítélt összegeiről a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt.

(5)   Támogatás visszatérítendő kamatmentes, vagy vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtható, ami nem lehet több a megpályázott építési munka költségvetésének 40 %-nál.

(6)   A vissza nem térítendő támogatás nem lehet több a megpályázott építési munka költségvetésének 30 %-nál.

(7)   A támogatást az Önkormányzat előfinanszírozás formájában nyújtja. 

47.§          (1) Az Önkormányzat támogatást nyújthat továbbá természetes és jogi személyek részére központi finanszírozású pályázatok benyújtásához szükséges önerő biztosításához, amennyiben a pályázat összefügg az értékvédelem és a településképi követelmények céljával. A pályázati önrészként nyújtható támogatás külön meghatározott összeg, melyet sikeres pályázat esetén vissza nem térítendő támogatásként nyújthat az Önkormányzat.

(2)   A beérkezett pályázatok előkészítéséért a polgármester felel, a véleményezi, majd a Képviselő-testület a támogatás kiosztásáról és odaítélt összegeiről a költségvetési rendelet elfogadásával egyidejűleg dönt.

(3)   A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés időtartamát.

(4)   A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák elszámolási rendjét a támogatásban részesített tulajdonos és az önkormányzat által kötött szerződésben kell rögzíteni. A szerződést a jegyző készíti elő.

(5)   Az elvégzett felújítási munkák megvalósulását és megfelelőségét a befejezési határidő lejártakor helyszínen ellenőrzi a főépítész (annak foglalkoztatása hiányában a polgármester).

(6)   A támogatást nyújtó hivatala a munkák végzése alatt ellenőrzést végezhet. Amennyiben a megállapodástól eltérő tevékenység végzését vagy a támogatás nem okszerű felhasználását tapasztalják, a jegyzőnél a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezhetik, és a támogatást az önkormányzat visszavonhatja.

(7)   Amennyiben a támogatásban részesült a kedvezményes felújítás, karbantartás vagy pótlás támogatással érintett részét a megállapodásban meghatározott határidőn belül nem végzi el, vagy nem igazolja a késedelmesség okát, a támogatás összegét – a pénztartozásokra érvényes késedelmi kamattal megnövelt összeggel – 30 napon belül köteles visszafizetni. A tartozás 3 hónap után adók módjára behajtható.

3.RÉSZ

VII. FEJEZET 
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.    Hatálybalépés

48.§           E rendelet a közzétételt követő 8. napon lép hatályba.





              

   Tartalom


I. FEJEZET        BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK.. 1

1. A rendelet célja, hatálya. 1

2. Értelmező rendelkezések. 1

II. FEJEZET      A HELYI VÉDELEM... 3

3. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek. 3

4. A helyi védelem fajtái 3

5. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének szabályai 4

6. A helyi védelmi döntéssel összefüggő önkormányzati feladatok. 4

7. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek. 5

III. FEJEZET    A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK.. 5

IV. FEJEZET    TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK.. 5

8. Helyi egyedi védelem egyedi építészeti követelményei 5

9. Területi építészeti követelmények. 6

9.1   Egyedi építészeti követelmények. 7

9.1.1                       Építmények anyaghasználata. 7

9.1.2                       Építmények tömegformálása. 7

9.1.3                       Építmények homlokzatalakítása. 8

9.1.4                       Zöldfelületek kialakítási módja. 9

10.   SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI 9

11.   A REKLÁMHORDOZÓK TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEI. 10

11.1 Reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályok. 10

11.2 Reklámhordozóra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények. 11

V. FEJEZET      A TELEPÜLÉSKÉPI-ÉRVÉNYESÍTÉS ESZKÖZEI. 11

12.   Szakmai konzultáció. 11

13.   Településképi véleményezési eljárás. 12

13.1 Szakmai álláspont meghatározása. 13

13.2 A véleményezés részletes szempontjai 14

14.   Településképi bejelentési eljárás. 14

14.1 A településképi bejelentési eljárás általános szabályai 16

14.2 Reklámok és reklámhordozók elhelyezésének szabályai 16

15.   A településképi kötelezési eljárás. 17

16.   A településképi bírság. 18

VI. FEJEZET    ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER.. 18

VII. FEJEZET  ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.. 20

17.   Hatálybalépés. 20