Bakonyszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

Hatályos: 2015. 03. 01- 2021. 05. 31

Bakonyszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2015.(II.27.) önkormányzati rendelete

a települési támogatásról és egyéb szociális ellátásokról

Bakonyszentiván Község Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk. (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazása alapján – a következőket rendeli el:

I. FEJEZET Általános rendelkezések

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Bakonyszentiván községben élő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (1) - (3) bekezdésében meghatározott, Bakonyszentivánon élő személyekre terjed ki.

  • 2. Hatásköri és eljárási rendelkezések

(2) A képviselő-testület az e rendeletben szabályozott szociális ellátásokkal kapcsolatos következő hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
a) települési temetési támogatás megállapítása,
b) az étkeztetéssel kapcsolatos hatáskört.
(3) A polgármester az átruházott hatáskörben a szociális ellátás tárgyában hozott döntéséről határozatot hoz.
(4) A polgármester az Önkormányzat e rendelete és az Szt. alapján köteles dönteni a hatáskörébe tartozó ügyekben.
(5) A polgármester döntése ellen a képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be.
(6) A képviselő-testület határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat felülvizsgálatát jogszabálysértésre hivatkozva a Veszprémi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál lehet kérni a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül.

3. § (1) Ha jogszabály eltérő rendelkezést nem állapít meg, az ellátás iránti kérelmet a Pápateszéri Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: Hivatal) lehet előterjeszteni, a Hivatal által e célra rendszeresített formanyomtatványon.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokon a kérelmezők számára tömören és világosan fel kell tüntetni a nyomtatvány kitöltésének szabályait, valamint fel kell sorolni azokat a mellékleteket és nyomtatványokat, melyek a kérelem elbírálásához szükségesek.
(3) A kérelemhez – amennyiben e rendelet másképpen nem rendelkezik – mellékelni kell
a) az együtt élő személyeknek a jövedelem számítására irányadó időszakra eső jövedelméről szóló igazolást,
b) a gyermek elhelyezéséről, vagy gyámrendelésről szóló határozatot,
a) 30 napnál nem régebbi igazolást a 18. életévét betöltött, önálló jövedelemmel nem rendelkező nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató fiatal felnőtt tanulói vagy hallgatói jogviszonyáról,
b) a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat,
c) az e rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

4. § E rendelet által alkalmazott fogalmak értelmezésére az Szt-ben (különösen annak 4. §‑ában) foglaltakat kell alkalmazni.

5. § (1) A jövedelmet elsősorban az alábbiak szerint kell igazolni:
a) munkabérből származó jövedelmet és táppénzt a munkáltató által kiállított igazolás,
b) vállalkozásból származó jövedelem esetén a lezárt adóévről az állami adóhatóság által
kiadott igazolás, a le nem zárt időszakra vonatkozóan a könyvelői igazolás vagy a
vállalkozó nyilatkozata,
c) nyugdíj, egyéb nyugdíjszerű ellátásokat a kifizető által kiállított nyugdíjközlő lap és az
utolsó havi nyugdíjszelvény,
d) családtámogatási ellátások esetében a kifizető szerv által kiállított igazolás,
e)gyermektartásdíjat a felvett vagy megfizetett tartásdíj összegét igazoló postai
szelvény, bankszámlakivonat vagy átvételi elismervény, és a tartásdíjat megállapító
jogerős bírói ítélet, vagy a szülők között létrejött megállapodás és a kötelezett
jövedelemigazolása, vagy nyilatkozata,
f) munkaügyi szervek által folyósított rendszeres pénzellátást az erről szóló határozat,
g) bérbeadásból származó jövedelmet a bérleti szerződés,
h) ösztöndíjról a közép- vagy felsőoktatási intézmény által kiállított igazolás,
bankszámlakivonat, vagy a kifizető igazolása,
i) amennyiben az ellátást kérő jövedelemmel nem rendelkezik, úgy az állami
foglalkoztatási szervvel kötött együttműködés,
j) az a)-i) pontba nem tartozó jövedelem esetén a jövedelem típusának megfelelő
igazolás.
(2) A jövedelem-számításra vonatkozó időszakra az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdésében foglaltak alkalmazandók.

6. § (1) A benyújtott igazolások, nyilatkozatok tartalmának ellenőrzése érdekében a Hivatal:
a) megkeresheti az állami adóhatóságot,
b) megkeresheti a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervet,
c) megkeresheti az igazolást kiállító szervet,
d) megkeresheti a munkáltatót.
e) elrendelheti környezettanulmány készítését, vagy a már meglévő, gyermekjóléti vagy a családsegítő szolgálat, a védőnő, továbbá a gyermek- és családvédelemmel foglalkozó
szervek (a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 6 hónapon belül készített) környezettanulmánya figyelembevételével folytatja le a tartalmi ellenőrzést.
(2) A Hivatal a döntés előkészítése során környezettanulmányt készíthet a kérelmező szociális helyzetének megállapítása érdekében. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőző legfeljebb 6 hónapon belül készített környezettanulmány rendelkezésre áll, az az eljárásban alapul vehető.
(3) Mellőzhető a (2) bekezdés szerinti környezettanulmány, ha a kérelmező a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül már valamely – e rendelet hatálya alá tartozó – ellátásban részesült, és vélelmezhető, hogy körülményeiben változás nem állt elő.


3.A jogosulatlanul igénybe vett ellátás visszatérítése

7. § . A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítésére az Szt. 17. §‑a rendelkezései alkalmazandók.

II. FEJEZET Pénzbeli ellátások

4. Települési támogatás

8. § (1) A Képviselő-testület az Szt. 45. § (3) bekezdésében meghatározott személyek részére – az Szt. (4)-(5) és (7) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel – egyszeri rendkívüli
a) települési létfenntartási támogatást
b) települési gyógyszertámogatást
c) települési temetési támogatást
d) települési támogatást elemi kár elhárításához
e) települési gyermeknevelési támogatást állapít meg létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetben, amennyiben - a települési temetési támogatás kivételével - az egy főre számított havi családi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg.
(2) Az egyszeri rendkívüli települési támogatás pénzben és természetben is nyújtható, összege - a települési temetési támogatás kivételével - legalább 1000 forint, legfeljebb 20000 forint.
(3) Rendkívül indokolt és méltánylást érdemlő esetben (különösen: elemi kár, hosszan tartó, súlyos betegség esetén, stb.) az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól 100%-kal el lehet térni - a települési temetési támogatás kivételével -
(4) Különös méltánylást érdemlő sürgős esetben, ha az igénylő életkörülményei az azonnali segítséget indokolják, jövedelmi viszonyokra való tekintet nélkül azonnali települési támogatást állapíthat meg a Képviselő-testület, melynek összege 100.000 Ft-ig terjedhet.
(5) Nem minősül létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személynek, aki:
a) az Szt. 36. § (2) bekezdése d) pontja szerinti, aktív korúak ellátására való jogosultság megszüntetésére vonatkozó vagy az Szt. 37/B. § (1a) bekezdése szerinti, egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás összege folyósítása felfüggesztésére vonatkozó döntés folytán vált az ellátás(ok)ra jogosulatlanná, vagy
b) az Szt. vagy a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény vagy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó, e rendelet által nem szabályozott ellátást saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy
c) a családtámogatási ellátásokat saját mulasztása miatt nem veszi igénybe, vagy
d) jogerős és végrehajtható hatósági határozat vagy bírósági ítélet által számára megítélt pénzkövetelés tényleges megszerzése érdekében szükséges intézkedéseket önhibájából elmulasztja.

9. § (1) A képviselő-testület települési temetési támogatást nyújt annak, aki elhunyt bakonyszentiváni lakos személy eltemettetéséről gondoskodott, amennyiben az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 400%-át nem haladja meg.
(2) A települési temetési támogatás összege 15 000 Ft.

10. § (1) A települési támogatás iránti kérelemhez, vagy ha az eljárás hivatalból indult, az eljárás során – ide nem értve a 8. § (4) bekezdésében szabályozott települési támogatás esetét – mellékelni kell az e rendelet 1. mellékletében meghatározott, megfelelően kitöltött és aláírt nyomtatványt, valamint az azt alátámasztó jövedelemigazolásokat.
(2) A 9. §-ban szabályozott települési temetési támogatás iránti kérelemhez csatolni kell:
a) a temetés költségeiről a támogatást kérő vagy egy háztartásban élő családtagja nevére kiállított számlák eredeti példányát,
b) az e rendelet 2. melléklete szerinti, megfelelően kitöltött és aláírt nyomtatványt,
c) amennyiben a támogatás megállapítását nem a haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzattól kérik, az elhunyt halotti anyakönyvi kivonata eredeti példányának bemutatása mellett annak másolatát.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott számlákat a kérelmező részére vissza kell adni. A megállapított támogatás összegét - vagy a kérelem elutasításának tényét -, illetve a határozat számát a Hivatal a számlákra rávezeti.
(4) Amennyiben a temetési települési támogatás megállapítására a 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 33. §-a szerint kerül sor, a határozatban elő kell írni az utólagos elszámolási kötelezettséget. Az elszámolási kötelezettségnek a jogosult általi elmulasztása esetén a mulasztóval szemben úgy kell eljárni, mint aki az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen vette igénybe.

  • 5. Beiskolázási segély

11. § (1) A Képviselő-testület évi egy alkalommal beiskolázási segélyben részesíti azokat a községben állandó lakóhellyel rendelkező gyermekes családokat, és gyermeküket egyedül nevelő szülőket, akiknek gyermeke
a) óvodában, általános iskolában, szakiskolában vagy középiskolában, vagy
b) felsőfokú tanintézményben nappali tagozaton, első felsőfokú végzettsége megszerzése érdekében tanul, és 25. életévét nem töltötte be,
feltéve, hogy a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 400%-át.
(2) A beiskolázási segély összege:
a)óvodás és általános iskolás gyermekenként: 5 000 Ft,
b)szak- vagy középiskolás gyermekenként: 10 000 Ft,
c)felsőfokú tanintézmény nappali tagozatán tanuló hallgatónként: 10.000 Ft.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott összegű beiskolázási segély természetben (tankönyv,
füzetcsomag) is nyújtható.
(4)A beiskolázási segélyezés – e rendelet 3. § (3) bekezdésének a) pontjában foglaltaktól eltérően – a 3. melléklet szerinti, kitöltött nyilatkozat és az iskolalátogatás oktatási intézmény általi igazolásának bemutatása alapján történik.
(5) A (3) bekezdésben írt oktatási intézményi igazolás bemutatása az alapfokú oktatást nyújtó kötelező felvételt biztosító körzeti iskolát látogató tanulók esetében mellőzhető. A tanulói jogviszony igazolását a Hivatal hivatalból szerzi be az alapfokú oktatást nyújtó kötelező felvételt biztosító körzeti iskolától.

III. FEJEZET Természetbeni ellátás

6. Köztemetés

12. § (1) Az Szt. 48. § szerinti köztemetést a képviselő-testület rendeli el.
(2) Az Szt. 48. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a képviselő-testület a visszafizetést elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kérelemre, méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, ha a temetésre köteles
a) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy
b) egyedülálló, és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem éri el.

IV. FEJEZET 7. Szociális alapszolgáltatások

13. § A személyes gondoskodást nyújtó ellátások körében az önkormányzat a következő szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:
a)falugondnoki szolgáltatás (külön rendeletben foglaltak szerint)
b)étkeztetés,
c)családsegítés,
d)házi segítségnyújtás.

  • 8. Étkeztetés

14. § A Képviselő-testület az Sztv. 62. § (1) bekezdése szerint étkeztetés feltételeit biztosítja.

15. § Az étkeztetés jogosultsági feltételei
(1) Életkora miatt rászoruló az a személy, aki a 70. életévét betöltötte.
(2) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgáskorlátozottsága, krónikus, akut vagy egyéb betegsége miatt a háziorvosi vagy szakorvosi igazolás alapján önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – gondoskodni nem tud.
(3) Fogyatékossága, pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.
(4) Hajléktalansága miatt rászorulónak kell tekinteni, aki az Sztv. alapján hajléktalannak minősül.
(5) A szociális étkeztetés intézményi térítési díjának megállapítása az Sztv. 115. § (1) bekezdés alapján történik. A térítési díjakat külön rendelet állapítja meg.
16. § Az étkeztetés igénybevételének módja
(1) Az étkeztetés igénybevétele önkéntes, kérelemre biztosítható, a 3. §-ban foglaltak szerint. A kérelemről a polgármester a kérelem benyújtását követő 8 napon belül dönt és erről a kérelmezőt értesíti.
(2) Az étkeztetés igénybevétele külön eljárás nélkül történik, ha a rászoruló életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti. Ebben az esetben az (1) bekezdésben meghatározott eljárást soron kívül kell lefolytatni.
(3) Az ellátás igénybe vehető lakásra szállítással a falugondnok által.
(4) Az étkeztetést igénybe vevővel a polgármester megállapodást köt, mely tartalmazza a szolgáltatás :
a) időtartamát (határozott vagy határozatlan időre)
b) körét, módját, formáját, ellátás kezdetét,
c) térítési díj mértékét és a díjfizetés szabályait,
d) megszüntetésre vonatkozó feltételeket,
e) panasztétel lehetőségét, kivizsgálási módját.
(5) Az étkeztetést meg kell szüntetni:
a) a jogosult vagy a törvényes képviselõ kérelme alapján,
b) a rászorultság megszűnése esetén.
(6) Az étkeztetés megszűnik a jogosult halála esetén.
(7) Az ellátás megszüntetésének időpontjául az utolsó ellátásban töltött napot kell meghatározni.

  • 9. Családsegítés
    17. § A családsegítést – az életvezetési problémákkal, szociális gondokkal küzdő családok megsegítésére – az önkormányzat a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása útján látja el.
    10. Házi segítségnyújtás
    18. § Az önkormányzat a házi segítségnyújtást a Pápakörnyéki Önkormányzatok Feladatellátó Társulása útján látja el.
    V. Fejezet
  • 11. Hatályba léptető rendelkezések

19. § (1) E rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.
(2) Hatályát veszti a szociális ellátásokról szóló 15/2013. (XII. 19.) önkormányzati rendelet.

.