Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017 (VII.6.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítési szabályairól, valamint a lakások bérleti díjairól
Hatályos: 2017. 07. 15Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2017 (VII.6.) önkormányzati rendelete
a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítési szabályairól, valamint a lakások bérleti díjairól
Hajdúszoboszló Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdésében és .2. számú mellékletében kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzat szervezeti és működési szabályáról szóló 19/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 17. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottsága véleményének kikérésével az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletére, valamint a lakbér mértékére a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
A rendelet célja
1. § A rendelet célja, hogy a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Ltv.) rendelkezéseinek figyelembe vételével megteremtse a bérlakás rendszer helyi kereteit, folyamatosan külön válassza a lakáshoz jutás (lakhatás) egyes formáit és megfelelő lehetőséget adjon az önkormányzati lakás és helyiséggazdálkodási feladatok ellátáshoz, a hatásköri, eljárási szabályok rendjének kialakításához.
A rendelet hatálya
2. § (1) E rendelet hatálya a Hajdúszoboszló város Önkormányzatának (továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában álló lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség), terjed ki.
(2) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben különösen a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.), az Ltv., valamint Hajdúszoboszló város nemzeti vagyonáról szóló 10/2013.(IV.18.) számú önkormányzati rendelet szabályait kell alkalmazni.
(3) Az e rendelettel érintett önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásával kapcsolatos tulajdonosi joggyakorló az önkormányzat képviselő-testülete.
(4) A lakások és helyiségek kezelésével, hasznosításával eredő jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat által megbízott vagyonkezelő szervezet a Városgazdálkodási Nonprofit Zrt. (továbbiakban: bérbeadó) – a vagyonkezelési szerződéssel összhangban – a tulajdonos nevében gyakorolja, aki a jó gazda gondosságával köteles eljárni.
Lakás bérbeadásának általános feltételei
A lakások bérbeadásának jogcímei és hasznosításának módja
3. § (1) Lakást kizárólag az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) pályázat útján, szociális helyzet alapján,
b) pályázat útján (volt szolgálati lakások), önkormányzati közérdekű feladatok ellátására alkalmazott szakember elhelyezésére (költségelvű bérleti díj vállalása mellett),
c) lakáscsere esetén,
d) lakásbérleti szerződés meghosszabbítása,
e) bérleti jog folytatása,
f) átmeneti elhelyezés (vis major).
(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások hasznosítási módja:
a) csak lakás céljára adható bérbe,
b) bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára, vagy másik lakás tulajdonjogára cserélhető el,
c) a bérlő az önkormányzati bérlakását albérletbe nem adhatja, kivéve ha a lakás nagysága ezt lehetővé teszi és kisebb lakás cseréjére nincs lehetőség, és az albérletbe adáshoz a bérbe adó hozzájárul.
(3) A rendelet hatályba lépését követően az önkormányzat tulajdonába kerülő lakások – ingatlanok - bérbeadásának jogcímeit a képviselő-testület állapítja meg a bérbeadó javaslata alapján az Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottság és a Turisztikai Kulturális Sport Bizottság véleményének kikérésével.
4. § (1) Önkormányzati bérlakásra bérleti szerződés csak azzal a természetes személlyel köthető, aki legalább öt éve bejelentett hajdúszoboszlói lakcímmel rendelkezik és életvitelszerűen is Hajdúszoboszlón él. E rendelet szabályait kell alkalmazni akkor is, ha hajléktalan személy nyújt be pályázatot bérlakásra.
(2) Önkormányzati bérlakásra nem köthető bérleti szerződés azzal, aki
a) önkényes lakásfoglalónak,
b) jogcím nélküli lakáshasználónak minősül,
c) az önkormányzat felé lakbér-, vagy egyéb tartozással, közüzemi díjtartozással rendelkezik,
d) bérlakása leadásakor az önkormányzattól térítési díjat kapott,
e) önkormányzati lakásra vonatkozó bérleti szerződése együttélési szabályok megszegése, vagy a bérlemény rongálása, vagy bérleti díj nem fizetése miatt szűnt meg.
(3) Önkormányzati lakás bérbeadásának feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon.
(4) Lakás olyan kérelmezőnek adható bérbe, aki annak lakbérét, közüzemi költségeit és jó állapotban történő karbantartását biztosítani tudja. Ennek érdekében a kérelmező jövedelmi/vagyoni viszonyait a polgármesteri hivatal igazgatási irodája (egészségügyi, szociális igazgatás) és az Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottság vizsgálhatja.
Bérbeadás pályázatás útján szociális helyzet alapján
5. § (1) Szociális helyzet alapján lakást akkor és annak lehet bérbe adni,
a) akinek családjában – az együttköltöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét.
b) aki lakhatását a jogos lakásigény mértékének megfelelő lakásépítés vagy vásárlás útján a szükséges önerő és pénzintézeti hitelek igénybevételére jogosultság hiánya miatt megoldani nem képes,
c) ha a bérlő vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik lakás tulajdon-, bérleti-, használati-, vagy haszonélvezeti jogával,
d) ha a bérlőnek és a vele együtt költöző személynek nincs vagyona.
(2) A 4. § (2) bekezdésén túlmenően nem köthető azzal sem bérleti szerződés,
a) akinek tulajdonában, illetve a vele együttköltözők tulajdonában (továbbiakban: család) lévő vagyon meghaladja a szociális törvényben meghatározott mértéket (továbbiakban jelentősebb vagyon).
b) aki már rendelkezett önkormányzati bérlakással, melyet kedvezményesen megvásárolt, illetve vételi vagy elővásárlási jogáról lemondott,
c) aki a saját tulajdonú lakását az igényléstől számított 10 éven belül elidegenítette,
d) aki a saját vagy együttköltöző családtagja szociális helyzetére vonatkozóan olyan adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt jelent.
(3) .Az (1) bekezdés c.) pontjában foglaltaktól eltérően köthető bérleti szerződés azzal az igénylővel, akinek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltöző családtagjának haszonélvezettel terhelten került a lakás a tulajdonába és a haszonélvező benne lakik.
(4) Amennyiben a 3. § (1) bekezdés e) pontja alapján történő bérleti jog folytatásakor az 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak nem állnak fenn, a bérleti díjat költségelvű bérleti díjra kell módosítani.
(5) Jövedelmi és vagyoni viszonyaiktól függetlenül önkormányzati bérlakáshoz juttathatók
a) aki lakása kisajátítása, vagy bármely közérdekű célból történő igénybevétele folytán cserelakásra nem tart igényt, de ingatlanvásárlás vagy építés miatt átmeneti elhelyezést kér, építés esetén maximum 2 év, vásárlás esetén maximum hat hónap időtartamra,
b) akinek lakása életveszélyessé vált és elhelyezése az önkormányzat feladata. Önkormányzati lakás esetén a bérleti szerződést az eredeti határidőig kell megkötni, nem önkormányzati lakás esetén legfeljebb egy évig köthető bérleti szerződés (3. § (1) bek. f.) pont)
(6) Pályázat útján a szociálisan rászorulók részére a lakás határozott időre, maximum 5 évre juttatható, mely egy esetben további, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható. Amennyiben a kijelölt bérlő a (3) bekezdésben meghatározott haszonélvezettel terhelt vagyonnal rendelkezik, kijelölése a haszonélvezeti jog fenn álltáig, de legfeljebb 5 évig szólhat.
A jogos lakásigény mértéke
6. § (1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő és vele együtt költöző családtagjai jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg.
(2) A jogos lakásigény mértéke:
a) két személyig legfeljebb egy-másfél lakószoba,
b) három személyig legfeljebb két lakószoba,
c) öt személyig legfeljebb három lakószoba,
d) hat és annál több személy esetén háromnál több lakószoba.
(3) Ápolásra szoruló, tartósan egészségkárosodott családtagnál a jogos lakásmérték legfeljebb egy szobával növelhető. A jogosultságot kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel kell bizonyítani.
(4) A lakásigény mértékének a megállapításánál a szociális bérlakásra jogosultat, a jogosult házastársát, kiskorú gyermekét és vele – a kérelem benyújtását megelőző három év óta - állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbe adó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.
(5) A (4) bekezdésben felsorolt személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdonjogával (vagy ½-et elérő tulajdoni hányaddal) – lakás haszonélvezeti, illetve bérleti jogával – rendelkeznek
A szociális rászorultság elbírálása
7. § (1) Az 5. § (1) bekezdése szerinti jogosultak a megüresedett bérlakásra pályázatukat a bérbeadó részére nyújtják be a kiírás szerinti határidőig és mellékletekkel. A bérbeadó a benyújtott pályázatok alapján megállapítja, hogy a pályázó megfelel-e a rendeletben előírt feltételeknek. A feltételeknek megfelelő pályázókból sorrendiséget állapít meg a rendelkezésre álló és begyűjtött adatok alapján.
(2) A bérbeadó előkészítését követően a pályázati határidő lejárta után 30 napon belül az önkormányzat Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottsága dönt a bérlő személyéről. A döntés meghozatala során az alábbi szempontokat köteles figyelembe venni:
a) lakhatási körülmények (műszaki állapot, komfortfokozat, alapterület),
b) jövedelmi viszonyok,
c) vagyoni viszonyok
d) gyermekek száma,
e) együttlakók (együttköltözők) száma),
f) van-e az együttlakók között tartósan beteg, mozgásképtelen, fogyatékos személy,
g) lakcím létesítésének időpontja.
(3) Az Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottság – képviselő-testület – által kijelölt bérlővel a döntést követő 15 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni. Az eredménytelen pályázatokat a kérelmezők részére 30 napon belül vissza kell küldeni.
(4) Amennyiben a kijelölt bérlő a lakásra a kijelölésről szóló értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést és mulasztását alapos indokkal nem menti ki, úgy az Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottság újra tárgyalja a már beadott kérelmeket.
8. § (1) Az Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottság pályáztatás mellőzésével a rendelkezésre álló üres lakásra bérlőt jelölhet ki, akivel a bérbeadó köteles a bérleti szerződést megkötni. Erre akkor kerülhet sor, ha olyan - a rendelet 5. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján - szociálisan rászorult adott be kérelmet az önkormányzathoz, vagy Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottsághoz, akinek háztartásában fogyatékos családtag van, vagy legalább hat gyermek eltartásáról gondoskodik és lakása emberi tartózkodásra alkalmatlanná vált, de lakáshelyzetét más módon (albérlet, rokonok) megoldani nem tudja.
(2) Üres lakás rendelkezésre állása esetén pályáztatás mellőzésével azon családok részére is adhat az Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottság átmenetileg bérlakást, ahol a gyermekvédelmi szolgálat, vagy a gyámhivatal jelzése szerint a családban élő gyermekek veszélyeztetettségét állapítják meg,vagy tartósan beteg, állandó felügyeletet igénylő gyermek van a családban és helyzetük más módon nem oldható meg.
(3) A család rászorultságát és szociális helyzetét, a lakás emberi tartózkodásra alkalmasságát a polgármesteri hivatal köteles vizsgálni.
9. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakásbérleti szerződés esetén a bérlő a jövedelmi, vagyoni és egyéb körülményeiben bekövetkezett változást a változást követő 30 napon belül köteles a bérbeadónak bejelenteni.
(2) Amennyiben a bérlő az (1) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a bejelentésben valótlan adatokat közöl, a bérbeadó a tudomásra jutást követően köteles a bérleti szerződést felmondani. Ha a bérlő a felmondásban meghatározott napon nem költözik ki a lakásból, a bérbeadó a jogcím nélküli lakáshasználat szabályait köteles alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti jövedelmi, vagyoni körülmények változása esetén annak mértékét a bérbeadó köteles vizsgálni és lényeges változás esetén költségelvű bérleti díjat köteles megállapítani a bejelentést követő hónap első napjától.
Bérbeadói csere
10. § (1) A bérbeadó köteles nyilvántartást vezetni azokról az igénylőkről, akik a jelenlegi helyett másik önkormányzati bérlakást kérnek.
(2) A bérbeadói csere csak abban az esetben hajtható végre, ha a bérlő a lakását rendeltetésszerű állapotban adja vissza. A bérbeadó ettől eltekinthet, ha az ingatlan a későbbiekben átalakításra, lebontásra kerül.
(3) A bérlő jogosult önállóan is cserepartnert keresni, ebben az esetben a bérbeadó hozzájáruló nyilatkozatát a cseretárssal közös kérelem benyújtásával kell kérnie. A közös kérelemben meg kell adni a cserével érintett másik lakás adatait (címe, nagysága, komfortfokozata, stb.) Ettől el lehet tekinteni, ha a cserelakás is önkormányzati tulajdonú.
(4) A bérbeadó a lakáscseréhez csak akkor járul hozzá, ha a bérlőnek lakbér és közüzemi díj tartozása nincs.
Bérlőtársi szerződés megkötése
11. § (1) Önkormányzati lakásra bérlőtársi szerződést elsősorban házastársak (élettársak) esetében lehet kötni. Bérlőtársi szerződés köthető a bérlő és a vele együtt lakó gyermeke, vagy befogadott gyermekétől az együttlakás ideje alatt született gyermek közös kérelmére is, ha az említett személyek nagykorúak. A bérlőtársi jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmet a feleknek közösen, írásban kell benyújtani, továbbá a lakásbérleti szerződést is közösen kell megkötniük.
(2) Nem lehet hozzájárulni a bérlőtársi szerződés létesítéséhez, ha az (1) bekezdésben említett személyek e rendelet 4. § (2), 5. § (2) bekezdésének hatálya alá esnek.
A lakásba befogadás feltételei
12. § (1) A bérlő az önkormányzati bérlakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. További személyek befogadásához a bérbeadó hozzájárulása szükséges.
(2) A bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhatja be a testvérét, élettársát, egyenes ágbeli rokon házastársát, házastárs egyenes ágbeli rokonát és testvérét, testvér házastársát, valamint jegyesét, ha a befogadás nyilatkozataik szerint és a bérbeadó szempontjából is indokolt. Befogadást alátámasztó indokok lehetnek családi körülmények, munkahely létesítése, tanulmányok folytatása, anyagi körülmények, egészségügyi állapot, valamint a lakás nagysága.
(3) A bérbeadói hozzájárulás elmulasztása esetén a bérbeadó élhet a bérleti szerződés felmondásának jogával.
(4) A bérbeadó megtagadja a hozzájárulását, ha a befogadást kérő személy önálló lakástulajdonnal, tulajdoni hányaddal, lakás haszonélvezeti jogával, önkormányzati lakásnak a bérleti vagy bérlőtársi jogával rendelkezik. Továbbá akkor is meg kell tagadni a hozzájárulást, ha a bérlőnek lakbér, vagy közüzemi díjhátraléka van.
(5) A bérbeadó megtagadhatja a lakásba történő befogadáshoz való hozzájárulását, ha megállapítja, hogy a lakásba befogadottakkal együtt a lakásban életvitelszerűen élőkre személyenként 6 négyzetméternél kevesebb lakás alapterület jut.
(6) Nagykorú befogadása esetén újra kell vizsgálni a jövedelmi, vagyoni viszonyokat és a lakbért ennek megfelelően (9. § (3) bek.) kell megállapítani, vagy változatlanul hagyni.
Tartási szerződéshez hozzájárulás
13. § (1) Az Ltv. 22. § (3) bekezdése alapján a tartási szerződéshez való hozzájárulást a bérbeadó megtagadhatja, ha
a) az eltartó kiskorú (Ptk.IV. cím 2:10. §),
b) az eltartó vagy házas/élettársa másik lakástulajdonnal, önkormányzati lakás bérleti jogával, haszonélvezeti joggal rendelkezik,
c) a bérlő egészségi állapota alapján tartásra nem szorul,
d) az eltartott tartós bentlakást biztosító idősek otthonában elhelyezést nyert, vagy ilyen kérelme van folyamatban,
e) az eltartott tartása más módon – elsősorban tartásra kötelezett hozzátartozója által- megoldott,
f) az eltartott nem jogszerű bérlője az önkormányzati bérlakásnak.
(2) Az egészségi állapotot házi/szakorvos által kiadott igazolással kell bizonyítani.
(3) Meg kell tagadni a tartási szerződéshez való hozzájárulást, ha a leendő eltartó nem rendelkezik olyan igazolt havi nettó jövedelemmel, amely saját maga és az eltartott megélhetési költségeit (létfenntartás, rezsi, lakbér, stb.) nem fedezik. Ennek vizsgálata a polgármesteri hivatal szociális ügyekért felelős csoportjának a feladata.
(4) A tartási szerződéssel az eltartó az eltartott halálát követő legfeljebb hat hónapig jogosult a lakásbérleti jogviszonyt folytatni. Ezt követően a bérlakásból köteles mindennemű elhelyezés, vagy térítési díj nélkül kiköltözni és azt a bérbeadó részére azt a Ltv. 17. §-a szerint visszaadni.
(5) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása, vagy megszüntetése az eltartó lakásbérleti jogviszonyának folytatását kizárja. Életjáradéki vagy öröklési szerződés önkormányzati bérlakásra nem köthető.
Bérbeadás költségelvű bérleti díj vállalása mellett (szakember lakás)
14. § (1) Az önkormányzat közérdekű feladatok ellátásához lakást biztosíthat annak a szakembernek, akinek lakhatása más módon nem oldható meg.
(2) Lakás bérbeadásra költségelvű bérleti díj vállalása mellett a 3. § (1)bek. b.) pontjában meghatározott jogcímen, csak pályázat útján kerülhet sor.
(3) Az (1) bekezdés alapján csak akkor adható lakás bérbe,
a) ha pályázó vagy a vele együtt költöző személyek egyike sem rendelkezik Hajdúszoboszlón kizárólagos lakástulajdonnal, tulajdoni hányaddal, haszonélvezeti joggal, vagy önkormányzati lakás szociális helyzet alapján bérleti, használati jogával, és
b) a pályázó vállalja az óvadék megfizetését,
c) ha a pályázó munkába járása állandó lakhelyéről, vagy tartózkodási helyéről nem oldható meg.
(4) Költségelvű bérlakást az (1) bekezdés szerint a hajdúszoboszlói köztisztviselői, közalkalmazott jogviszony, vagy munkaviszony időtartamára, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. Annak a bérlőnek, aki ez alatt az idő alatt elhelyezését nem tudja, vagy csak nehézségek árán tudja megoldani és munkájára az őt alkalmazó költségvetési szerv számít, egy alkalommal ez az időtartam újabb, legfeljebb öt éves időtartamra meghosszabbítható.
(5) A bérleti idő leteltét, vagy a jogosultság megszűnését követően a bérlő köteles 15 napon belül az Ltv. 17. §-ában leírtak szerint a lakást a bérbeadónak visszaadni. A bérlő az elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni, elhelyezési és kártalanítási igény nélkül.
(6) A képviselő-testület köztisztviselő, vagy közalkalmazott átmeneti elhelyezése céljából – legfeljebb két éves időszakra – pályázati kiírás nélkül is biztosíthat lakást, amennyiben az igény bejelentésekor beköltözhető lakás rendelkezésre áll. Átmeneti elhelyezés lehet pl. lakásépítés, felújítás, életveszélyessé nyilvánítás, stb.
15. § (1) A bérbeadó a szerződés fennállásának időtartamára óvadékfizetési kötelezettséget jogosult kikötni. Az óvadék a bérleti díj és egyéb, a lakással összefüggő fizetési kötelezettségek biztosítéka. Az óvadék mértéke két havi lakbérnek megfelelő összeg, melyet a bérleti szerződés megkötésekor köteles a bérlő a bérleti díjon felül megfizetni a bérbeadó részére.
(2) A bérbeadó engedélyezheti az óvadék legfeljebb két egyenlő részletben történő megfizetését, amennyiben az egyösszegű befizetés a bérlő megélhetését – családi, jövedelmi, vagyoni, vagy szociális helyzetére tekintettel – súlyosan veszélyeztetné. Az óvadék első részletét a bérleti szerződés megkötésekor ebben az esetben is meg kell fizetni.
(3) Ha a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlőnek lakbér- vagy közüzemi díj tartozása nem maradt fenn, a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül a óvadék összegét kamat felszámítása nélkül, átutalással, vagy pénztári kifizetéssel vissza kell fizetni.
16. § Az e fejezet alapján bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő a 12. § szerint fogadhat be más személyt.
A pályázati eljárás
A pályázat kiírása
17. § (1) A megüresedett lakás bérbevételére kiírt pályázatot az önkormányzat hirdető tábláján, a bérbeadó hirdető tábláján, az önkormányzat hivatalos honlapján 30 napra közzé kell tenni. A pályázóknak legalább egy időpont megadásával biztosítani kell a lakás megtekintését. Egy időpontra több pályázó is hívható.
(2) Egy személy legfeljebb két lakásra nyújthat be pályázatot.
(3) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:
a) a bérbeadó megnevezését, székhelyét,
b) a meghirdetett lakás bérletének fajtáját (szociális, vagy költségelvű bérbeadás),
c) a lakás címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, rövid műszaki leírását,
d) a meghirdetett lakás bérbeadásának időtartamát, a lakásbérleti szerződés lényeges elemeit,
e) a fizetendő lakbér mértékét, a fizetendő közüzemi díjak becsült összegét, az óvadék mértékét, valamint a közjegyzői eljárás díját,
f) a pályázat benyújtásának módját, címét, határidejét, mellékleteit,
g) az elbírálás szempontjait, az eredmény közlésének módját, határidejét,
h) időpontot – többet is – a lakás megtekintésének biztosítására,
i) a pályázatról információt nyújtó személy nevét és elérhetőségét.
A pályázat benyújtása és elbírálása
18. § (1) A pályázatokat a megadott határidőig a 17. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott címre és határidőben kell zárt borítékban benyújtani.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a pályázó nevét, lakcímét, értesítési címét, telefonszámát,
b) a megpályázott legfeljebb kettő lakás címét,
c) a lakásba a bérlővel együttköltöző személyek nevét és rokonsági fokát,
d) nyilatkozatot a 4. § (1) bekezdésben, szociális helyzet alapján 5. §. a), c.) költségelvű pályázat esetén a 14. §. (3) bekezdésében foglalt feltételeknek való megfelelésről,
e) nyilatkozatot arra vonatkozólag, hogy a pályázati anyagban szereplő személyes adatok megismeréséhez, kezeléséhez, valamint a pályázó a nevének közzétételéhez hozzájárul,
f) szociális helyzet alapján bérbeadásra vonatkozó pályázat esetén nyilatkozatot arról, hogy a pályázó hozzájárul ahhoz, hogy a pályázatban foglaltak valódiságát a bérbeadó(polgármesteri hivatal) jogosult a helyszínen ellenőrizni, vagy környezettanulmányt készíteni,
g) költségelvű pályázat esetén a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a fizetendő lakbér és óvadék nagyságát megismerte és annak megfizetését vállalja,
h) a közjegyzői okiratba foglalás díjának vállalása,
i) minden olyan adatot kötelesek a pályázók megadni, vagy dokumentummal igazolni, amelyre a pályázati kiírás utal.
19. § A pályázatokat az önkormányzat Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottsága és Turisztikai Kulturális Sport Bizottsága tárgyalják meg és választják ki a kijelölt bérlő személyét. Szociális elvű pályázatok esetében a 7. §-ban leírt szempontok szerint kell a pályázatokat elbírálni.
A bérleti szerződés létrejötte, megszűnése
20. § (1) A bérleti szerződés kötelező tartalmi elemei:
a) a felek megnevezése, az esetleges bérlőtársak megnevezése,
b) a bérelt ingatlan meghatározása, leltár a berendezési, felszerelési tárgyakról,
c) a lakás komfortfokozatának megnevezése,
d) a lakbér mértékének – költségelvű bérlet esetén az óvadék mértékének – és megfizetési határidejének meghatározása, a lakbérhátralék következményei,
e) a lakásba történő befogadás feltételeiről kioktatás,
f) a bérlet időszakának meghatározása,
g) az eredeti állapotban történő visszaadás kötelezettsége, illetve a helyreállítási költség megfizetésének kötelezettsége,
h) a bérbeadói ellenőrzés lehetőségei,
i) a bérlő felújítási, karbantartási kötelezettsége, valamint
j) a bérleti szerződésre vonatkozó jogszabályi hivatkozások,
k) annak rögzítését, hogy a szerződés a közjegyzői okiratba foglalással válik hatályossá.
(2) A bérleti szerződésben ki kell kötni, hogy a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadónak bejelenteni. A bérlő bejelentett – különösen: egészségügyi ok, munkahely megváltozása, tanulmányok folytatása – távolléte alatt erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. A bérlő által bejelentett távollét ez esetben sem haladhatja meg az egy éves időtartamot. Ha ezt meghaladja, a bérbeadó jogosult a bérleti szerződést felülvizsgálni, adott esetben élhet a felmondás jogával is.
(3) A bérleti szerződés megkötését követően a bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(4) Felek megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a bérleményt beköltözéskor a saját költségén felújítja. A számlával igazolt költségeit felek a lakásbérleti díjba beszámítják.
(5) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell a felmondási indokokat, így különösen:
a) bérleti díj és közüzemi díjak nem fizetése,
b) a lakásban nem lakik életvitelszerűen,
c) a lakásban és a szomszédos lakásokban lakó személyek nyugalmát zavarja, vagy velük szemben az együttélés általánosan elfogadott követelményeit durván megsértő, botrányos magatartást tanúsít,
d) a lakást, vagy a lakáshoz tartozó közös használati helyiségeket szándékosan rongálja, beszennyezi, vagy azok tisztántartásáról nem gondoskodik.
(6) A lakásbérleti szerződést, valamint annak meghosszabbítására irányuló módosítását közjegyzői okiratba kell foglalni. A közjegyzői okiratba foglalás hiányában a bérleti szerződés nem lép hatályba, ebben az esetben a 7. § (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.
21. § (1) A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a bérleményben értéknövelő beruházást végezhet. A bérlő részére a saját költségén végzett beruházás értékét utólagosan megtéríteni csak abban az esetben lehet, ha arról a bérbeadóval a beruházás megkezdését megelőzően írásban megállapodott.
(2) A beruházás értékét a bérlő részére egy összegben vagy a bérleti díj beszámításával lehet megtéríteni.
(3) A bérlő a lakás komfortfokozatának változása esetén a beruházás értékének megtérülése után köteles az új komfortfokozatnak megfelelő bérleti díjat megfizetni.
22. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony megszűnését követő napra köteles a lakást kiüríteni és a vele lakó személyekkel együtt elhagyni, továbbá rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban azt a bérbeadó birtokába visszaadni. Ettől felek a bérleti szerződésben eltérően is megállapodhatnak.
(2) Bérlő – ellenkező megegyezés hiányában – másik lakásra vagy pénzbeli térítésre nem tarthat igényt.
(3) A bérbeadó a bérleti idő alatt a rendeltetésszerű használatot és a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente legalább egyszer, szükség esetén soron kívül jogosult ellenőrizni.
23. § (1) A lakásbérlet megszűnik, ha:
a) a bérleti szerződést a bérlő és a bérbe adó közös megegyezéssel megszünteti,
b) a bérlet határozott idejű időtartama lejár, vagy a feltétel bekövetkezik,
c) az arra jogosult felmond,
d) a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult személy,
e) a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,
f) a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,
g) az önkormányzati lakás megsemmisül,
h) a bérlő az önkormányzati lakás bérleti jogáról térítés ellenében lemond
(2) A bérlő és a bérbeadó az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik önkormányzati bérlakást ad, vagy pénzbeli térítést fizet.
(3) Ha a bérlő másik önkormányzati lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke – ha a felek másképp nem állapodnak meg – az önkormányzati lakás beköltözető forgalmi értékének 50 %-ánál több nem lehet. Az önkormányzati lakás forgalmi értékét ingatlanforgalmi értékbecsléssel kell meghatározni, melynek költsége a bérbeadót terheli.
(4) Abban az esetben, ha a lakás a bérbeadónak felróható okból semmisül meg, a bérlő az általa bérelt lakással azonos minőségű (komfortfokozatú) és legalább akkora méretű lakás bérletére tarthat igényt ugyanolyan bérleti díj mellett és a bérleti szerződésben meghatározott időtartamra.
24. § (1) A bérlő halála esetén a jogviszony folytatására a Ltv. 21. § (2) bekezdésén túlmenően azok is jogosultak jogszabály szerinti sorrendben, akiknek befogadásához a bérbeadó hozzájárult és a bérlő halálakor életvitelszerűn a lakásban laktak.
(2) A bérleti jogviszony folytatásának elismerése esetén vizsgálni kell a jogosult szociális körülményeit és annak megfelelően kell a bérleti szerződést e rendelet szerint megkötni.
(3) A bérleti szerződés csak az elhunyt bérlő bérleti szerződésében foglalt határidőig köthető meg. Ha az elhunyt bérlő kimerítette az egyszeri, bérleti idő hosszabbításának jogát, a bérleti jog folytatásának jogosultja nem kérheti a további hosszabbítást.
(4) Ha a bérlő halálát követően nincs a bérleti jogviszony folytatására jogosult személy, úgy az elhunyt hozzátartozója, vagy örököse köteles a lakásban maradt tárgyakat 30 napon belül elszállítani és a lakást ezen időn belül tisztán, kiürítve a bérbeadónak visszaadni.
Jogcím nélküli lakáshasználat rendezése
25. § (1) A lakást jogcím nélkül használó személy a jogcím nélküli használat kezdetétől fogva lakáshasználati díjat köteles a bérbeadó részére fizetni.
(2) A használati díj mértéke a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított bérleti díj mértékével azonos, ezt követően pedig ennek háromszorosának megfelelő összeg.
(3) A lakáshasználati díj nem mérsékelhető és arra részletfizetési kedvezmény nem adható. A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésére nem tarthat igényt.
A lakbér, a lakbértámogatás szabályai, eljárási szabályok
26. § (1) A lakásbérleti jog fennállása esetén a lakás használatáért a bérlő lakbért köteles fizetni.
(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakások havi bérleti díját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. E rendelet IV. fejezete szerint bérbe adott lakások bérleti díja a mindenkori szociális alapú bérleti díjnak a másfélszerese.
(3) A lakbért módosítani kell, ha a lakás alapterületében, vagy a bérlő jövedelmi, vagyoni viszonyaiban változás áll be.
(4) A bérlő köteles az e rendelet szerint megállapított és a bérbeadó által közölt lakbért a bérleti szerződésben meghatározott módon és határidőig megfizetni. A bérlőtársakat a fizetési kötelezettség egyetemlegesen terheli.
(5) A bérlő köteles megtéríteni a bérbeadó által nyújtott és a bérleti szerződésben meghatározott külön szolgáltatások díját. Ebbe értendő bele az is, ha a bérlő közmű szolgáltatókkal külön szerződéssel nem rendelkezik.
(6) A bérlő a lakbéren felül köteles megfizetni a külön meghatározott jogosultnak a lakásra megállapított közös költséget.
27. § (1) A bérlő szociális helyzetére tekintettel a hatályos önkormányzati rendeletek alapján támogatást vehet igénybe a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó közüzemi- és lakbértartozások csökkentéséhez.
(2) A támogatások igénybevételénél jelen rendeletet, valamint az (1) bekezdésben hivatkozott önkormányzati rendeletek szabályait együttesen kell alkalmazni.
A helyiségbérlet általános szabályai
28. § Az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére, folytatására e rendelet szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel.
A helyiségek bérbeadásának jogcímei
29. § (1) A helyiségeket az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni:
a) pályázat útján történő bérbeadás,
b) bérleti jog meghosszabbítása,
c) bérleti jog átruházása,
d) bérleti jog cseréje.
(2) Helyisége csak annak a pályázónak lehet bérbe adni, akinek a bérleti szerződés megkötésekor nem áll fenn az önkormányzattal szemben tartozása, a bérbeadóval szemben pedig bérleti díj, vagy közüzemi díj tartozása.
Bérbeadás pályázat útján
30. § (1) A pályázatokat e rendelet V. fejezete szerinti eljárással a bérbeadó írja ki.
(2) A beérkezett pályázati ajánlatokat a bérbeadó bírálja el és köti meg a nyertes pályázóval a szerződést.
(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylőkkel közös, írásbeli kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető. Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a bérlőtárs a megszűnést követő 15 napon belül élhet elő bérleti jogával. Amennyiben a bérlőtárs elő bérleti jogával nem élt és a helyiségre megállapított teljes bérleti díjat sem fizeti, úgy a bérbe adó a helyiségrészt pályázat útján meghirdeti.
Hasznosítás pályázati kiírás nélkül
31. § (1) A bérbe adó a helyiséget pályázati kiírás nélkül az alábbi feltételek fennállása esetén adhatja bérbe:
a) A helyiségre az önkormányzat hivatalának vagy intézményének, vagy gazdasági társaságának szüksége van,
b) Arra közérdekből a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezés feladat megoldásához van szükség,
c) A bérlő a bérleti idő lejárta előtt legalább 60 nappal írásban kéri a bérleti jog meghosszabbítását,
d) a bérlő a bérleti idő alatt a helyiségben folytatott tevékenységét megváltoztatja, és a folytatni kívánt tevékenység nem ütközi jogszabályba.
(2) A helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a képviselő-testület dönthet.
A bérleti jog átruházása és cseréje
32. § (1) Bérbeadó a bérlő kérelmére hozzájárulást adhat a helyiség bérleti jogának átruházásához, vagy elcseréléséhez (továbbiakban: bérleti jog átadása). A hozzájárulás kizárólag írásban adható. A hozzájárulásra irányuló kérelmet a felek között létrejött megállapodás keltétől számított 15 napon belül kell benyújtani a bérbeadóhoz a megállapodás egy példányának csatolásával.
(2) A bérleti jog átadására irányuló megállapodás csak akkor lép hatályba ha a bérleti jog átvevője a bérleti díj mértékében és a bérbeadás egyéb feltételeiben a bérbeadóval megállapodott és vállalja, hogy a bérleti szerződést a megállapodás szerinti tartalommal megköti. Vállalja továbbá, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a bérbeadónak három havi bérleti díjnak megfelelő óvadékot megfizet.
(3) A bérleti jog átadásához nem adható hozzájárulás, ha
a) a helyiség bérleti jogát átvevő által folytatni kívánt tevékenység gyakorlása jogszabályba ütközik, vagy a helyiség a folytatni kívánt tevékenységre nem alkalmas és alkalmassá sem tehető,
b) az új tevékenység folytatása a lakosság nyugalmának megzavarásával járna,
c) a helyiségre bérleti, vagy közüzemi díjhátralék áll fenn, illetve a helyiségbérletet átvevőnek nincsenek köztartozásai (29. § (2) bek.),
d) az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása esetén.
(4) A helyiséget a bérlő köteles rendeltetésszerűen használni, azt albérletbe nem adhatja.
A lakások és helyiségek elidegenítésének szabályai
33. § (1) Az önkormányzat képviselő-testülete dönt a lakások és helyiségek elidegenítésre történő kijelöléséről.
(2) Az önkormányzat a lakások és helyiségek elidegenítésének előkészítésével és a lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a vagyonkezelő útján látja el. A vagyonkezelő az elővásárlási jogot megillető személyt az elidegenítésre kijelöléstől számított 15 napon belül tájékoztatja a kijelölés tényéről.
(3) A lakások és helyiségek forgalmi értékét 6 hónapnál nem régebbi ingatlanforgalmi szakértő által készített értékbecsléssel kell meghatározni.
(4) Az elidegenítésre kijelölt lakások és helyiségek elidegenítése nyilvános pályázati eljárás keretében történik, a Hajdúszoboszló Város nemzeti vagyonáról szóló 10/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelet 3. számú mellékletében foglalt versenyeztetési eljárás szerint.
Elővásárlási joggal rendelkező lakások
34. § (1) Önkormányzati lakások elidegenítése esetén az Ltv-ben meghatározott elővásárlási jog jogosultjai számára a vételár mértéke a pályázati eljárás során kialakult vételár 75%-a.
(2) A pályázati eljárás keretében, ha az elővásárlási jog jogosulja nem él elővásárlási jogával illetve nincs érvényes pályázat, a pályázati eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani és meg kell ismételni.
(3) Az elővásárlási jog jogosultja – kérelmére - részletfizetésre jogosult, ha a kérelmező családjában – az együttköltöző családtagokat számítva- az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, egyedülálló esetén a kétszeresét, valamint vagyonnal nem rendelkeznek.
(4) A lakás elidegenítése a vételárnak szerződéskötéskori egyösszegű megfizetése vagy részletfizetés ellenében történhet, utóbbi esetben az Ltv. 53. § (1) bekezdése szerint a vételár 20 %-a egy összegben, első vételár részletként, a szerződéskötésekor fizetendő. Az első vételár részlet befizetése után a fennmaradó hátralék 15 évi futamidővel havonta egyenlő részletekben fizetendő.
(5) A futamidőnél legalább 5 évvel rövidebb idejű teljesítés esetén a vevőt 25 % árengedmény illeti meg a vételár hátralékából.
(6) A részletfizetés esetén a kamat mértéke a mindenkori január 1-jei jegybanki alapkamat mértéke.
(7) E § (4) bekezdésétől kedvezőbb eltérő futamidőt, egyedi kérelem alapján, az 5. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján az Igazgatási, Nevelési, Egészségügyi, Szociális Bizottság állapíthat meg azzal, hogy a maximális futamidő nem haladhatja meg a 25 évet.
Elővásárlási joggal nem érintett lakások
35. § E rendelettel elővásárlási joggal nem érintett lakások, vagy olyan lakások esetén, amikor az elővásárlási jogra jogosult nem él elővásárlási jogával, a pályázati eljárás során kialakult vételár megfizetése a szerződéskötéskor egy összegben esedékes.
Elővásárlási joggal érintett és nem érintett helyiségek
36. § (1) Elővásárlási joggal érintett és nem érintett helyiségek esetén a pályázati eljárás során kialakult vételár megfizetése egy összegben a szerződés kötésekor esedékes.
(2) A pályázati eljárás keretében, ha az elővásárlási jog jogosulja nem él elővásárlási jogával, illetve nincs érvényes pályázat, a pályázati eljárást eredménytelennek kell nyilvánítani és meg kell ismételni
Lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásnak részletes szabályai
37. § (1) Az önkormányzat a tulajdonában álló lakások elidegenítéséből származó bevételeit különösen:
a) lakóövezetbe sorolt építési telkek kialakítására, közművesítésére,
b) új vagy használt lakás megvásárlására,
c) csereingatlan biztosítására irányuló kötelezettség teljesítésére,
d) lakóépület teljes vagy részleges felújítására, korszerűsítésére,
is felhasználhatja.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő lakások elidegenítéséből származó bevétel önkormányzati bevételnek minősül, csökkentve
Vegyes rendelkezések
38. § (1) Az adásvételi szerződést a vevővel a pályázati eljárás lezártát követő 30 napon belül kell megkötni (ajánlati kötöttség). Amennyiben a vevő 30 napon belül a szerződést nem köti meg, ajánlati kötöttsége megszűnik, valamint elveszti a szerződéskötésre vonatkozó jogát és a pályázati biztosítékot. Ebben az esetben a pályázati kiírást meg kell ismételni.
(2) Az értékesítésre kijelölt ingatlanok esetében a szerződés megkötéséig a vagyonkezelő csak azonnali beavatkozást igénylő munkát végezhet.
Adatvédelemre vonatkozó rendelkezések
39. § (1) A bérbeadó – jogszabály keretei között – jogosult nyilvántartani és kezelni mindazokat a személyes adatokat, amelyek e rendelet alapján a bérbeadás feltételeinek megállapítása, megtagadása, bérbeadói hozzájárulásról való döntés érdekében szükségesek, illetőleg azon adatokat, melyek ezzel kapcsolatosan a tudomására jutottak
(2) E rendeletben előírt adatszolgáltatásra – elsősorban jövedelmi, vagyoni helyzetükre vonatkozóan - kérelmezőt, a bérlőt, valamint a bérlővel együtt lakó, vagy vele együtt költöző személyeket a tulajdonos, illetve a bérbeadó felhívhatja, melynek köteles eleget tenni.
(3) A bérlakások és helyiségek tekintetében a tulajdonos önkormányzat (polgármesteri hivatal), valamint a bérbeadó az (1) és (2) bekezdés alapján tudomására jutott adatokra vonatkozóan köteles betartani az adatvédelmi jogszabályokat, az ebből adódó bárminemű jogsérelemért felelősséggel tartozik.
Értelmező rendelkezések
40. § E rendelet alkalmazásában:
a) jövedelem: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja (a rendeletben szociális törvény) szerinti fogalom,
b) vagyon: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalom,
c) életvitelszerű tartózkodás: annak a lakásnak a címe, ahol a magánszemély ténylegesen – két hónapot meg nem haladó távollétet kivéve - lakik, máshol nincs lakása, ahol az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint alvás, étkezés, főzés, mosás, napi munkába járás, stb. – amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, amely elsődleges címeként jelenik meg a hatóságoknál,
d) lakcím: a kérelmező bejelentett lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címe. Lakóhely, annak a lakásnak a címe, melyben a kérelmező él. Ebből a szempontból lakás: az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület, vagy épületrész, amelyet a kérelmező életvitelszerűen otthonául használ, továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik. Tartózkodási hely annak a lakásnak a lakcíme, ahol a kérelmező három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik.
e) hajléktalan: e rendelet szempontjából hajléktalan az, aki hajdúszoboszlói települési szintű lakcímmel rendelkezik.
f) veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás, vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja,
g) rendeltetésszerű használat: a lakás vagy helyiség akkor alkalmas rendeltetésszerű használatra, ha az épület központi berendezéseinek az ingatlanban lévő részei, az ingatlan berendezései üzemképesek, valamint az a megnevezésének megfelelő célra alkalmas.
Hatályba léptető rendelkezések
41. § (1) E rendelet 2017. július 15. napjától lép hatályba rendelkezéseit a hatályba lépésekor fennálló jogviszonyokra és a hatályba lépésekor még el nem bírált jogviszonyokra kell alkalmazni.
(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítési szabályairól, valamint a lakások bérleti díjairól szóló 15/2016. (VI. 09.) önkormányzati rendelet, valamint a lakások és helyiségek bérletéről, elidegenítési szabályairól, valamint a lakások bérleti díjairól szóló 15/2016. (VI.09.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 22/2016. (XII. 15.) önkormányzati rendelet.
1. melléklet a 13/2017. (VII. 6.) önkormányzati rendelethez
13/2017. (VII. 06.) számú önkormányzati rendelethez az önkormányzati bérlakások bérleti díjának megállapításáról
I. ÖVEZET |
II. ÖVEZET |
|
|
Nettó lakbér |
Nettó lakbér |
ÖSSZKOMFORTOS |
275.- |
253.- |
KOMFORTOS |
253.- |
220.- |
FÉLKOMFORTOS |
121.- |
105.- |
KOMFORTNÉLKÜLI |
94.- |
83.- |
SZÜKSÉGLAKÁS |
94.- |
83.- |