Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2017. (XII.22.) önkormányzati rendelete

A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL

Hatályos: 2017. 12. 23- 2019. 06. 05

Hegymagas Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban Tvt.) 24. § (1) b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57.§ (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a partnerségi szabályzat szerint bevont partnerek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


1. A rendelet célja


1. § A rendelet célja Hegymagas község sajátos településképének védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme, a településkép-védelem elemeinek, a településképi követelmények, valamint az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer és településkép-érvényesítési eszközök meghatározásával.


2. § A település a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló törvény (a továbbiakban: Btv.) hatálya alá tartozik. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a Btv. településképi előírásait kell alkalmazni.


3. § E rendelet Hegymagas község helyi építési szabályzatáról szóló önkormányzati rendelettel és mellékleteivel, függelékeivel (továbbiakban: HÉSZ) együtt alkalmazandó.


2. A helyi védelem célja


4. § A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.


5. § A helyi védelemnek Hegymagason egy fajtája van:

a) egyedi védelem: a település egyes építményeire, ezek részleteire (különösen jellegzetes, hagyományőrző építmény, táj- és kertépítészeti alkotás, növényzet, szobor, utcabútor) terjed ki.


6. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.


(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.


7. § Jelen előírások nem vonatkoznak az országos építészeti örökség – a műemléki, természetvédelmi és egyéb védettséget tartalmazó nyilvántartásba vett – kiemelkedő, nemzeti értékű elemeire. A műemlékek és a műemléki környezettel kapcsolatos eljárási szabályokról a kulturális örökség védelméről szóló törvény rendelkezik.


3. A településképi szempontból meghatározó területek megállapításának célja


8. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.


4. Értelmező rendelkezések


9. § E rendelet alkalmazásában:

1. Áttört kerítés: a síkjára merőlegesen legalább 50%-ban átlátható kerítés.

2. Cégér: valamely mesterségre vagy tevékenységre utaló tárgyat, figurális elemet, címerszerű ábrát tartalmazó épülettartozék.

3. Pasztellszín: a színek világos, kis telítettségű árnyalatai, melyeknek a szín mellett csak fehértartalma van, fekete nincs.

4. Rikító szín: a környezetétől ízlést sértően, bántóan elütő szín.

5. Tört fehér: a tiszta fehér szín fekete színnel tompított árnyalata.

6. Értékvizsgálati dokumentáció: szemrevételezéssel készített szöveges leírást (védelemre javasolt érték jellemzőiről) és helyszíni fotókat tartalmazó, az építészeti, természeti érték dokumentálása szolgáló szakterületen jogosult szakértő által készített szakvizsgálati anyag.


II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM


5. A helyi védelem feladata


10. § A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

a) meghatározása, dokumentálása,

b) védetté nyilvánítása, nyilvántartása,

c) megőrzése, megőriztetése és

d) a lakossággal történő megismertetése.

A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.


6. A helyi védetté nyilvánítás, védettség megszüntetésének szabályai


11. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki (természetes és jogi személy egyaránt) írásban kezdeményezheti Hegymagas Község Önkormányzatának polgármesterénél.


(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület, ill. telekrész);

d) a védendő érték rövid dokumentálását;

e) a kezdeményezés indokolását.


(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.


(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be.


(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről értesíteni kell az érintett ingatlan tulajdonosait, a kezdeményezőt.


(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,

b) a védett terület, illetve érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,

c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg,

d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.


7. Nyilvántartási szabályok


12. § A helyi védett értékekről Hegymagas Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet a Polgármesteri Hivatalban.


8. A helyi egyedi védelem


13. § A helyi egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 1. melléklete tartalmazza, amely kiterjed:

a) az építményekre, építményrészletekre,

b) az alkalmazott anyaghasználatra,

c) a homlokzati kialakításra,

d) a táj- és kertépítészeti alkotásra,

e) a szoborra, képzőművészeti alkotásra.


9. Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek


14. § A rendelet 1. mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jókarbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.


15. § A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK


10. A településképi szempontból meghatározó területek meghatározása


16. § (1) Hegymagas településképi szempontból meghatározó területei a történeti kialakulás, a településszerkezet és településkarakter, a tájképi elemek és egyéb helyi adottságok alapján különültek el. A településképi szempontból meghatározó területek:

a) Kialakult lakóterület

b) Fejlődő lakóterület

c) Kertes szőlős területek

d) Szent György-hegyi erdő

e) Mezőgazdasági terület

f) Szent György-hegy


(2) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását, térképi ábrázolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.


IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


11. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények


17. § A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezettől, a településrészre, utcaszakaszra jellemző építészeti karaktertől és léptéktől idegen építészeti megoldás nem megengedett. Az illeszkedés tekintetében különösen az alábbi építészeti elemeket kell vizsgálni:

a) a beépítés jellegét;

b) a tömegképzés jellegét;

c) a tetőidom formáját, a tető hajlásszögét;

d) a tetőfelépítmények jellegét, arányát;

e) a homlokzatok vonalvezetését, tagoltságát;

f) a nyílászárók arányrendszerét, formai kialakítását;

g) az utcai kerítések, kapuk megoldását.


18. § A lakóépületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani.


19. § A település területén nem alkalmazhatóak az alábbi építőanyagok: pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alumínium trapézlemez, bitumenes lemez. Nem létesíthető, nem állítható fel még ideiglenes jelleggel sem az ingatlanokon: fémlemez, műanyaglemez, műpala, nádszövet, vagy más igénytelen homlokzatú és héjalású építmény vagy épületszerkezet, továbbá szállító vagy tároló konténer, üzemképtelen jármű-karosszéria, forgalomból kivont, műszaki vizsgával nem rendelkező lakókocsi.


20. § Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 400-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes fedést kell alkalmazni. Bitumen zsindely alkalmazása nem megengedett.


21. § A lakótelkek utcai telekhatárát legalább 50%-ában áttört utcai kerítéssel lehet bekeríteni, amelynek jellemző anyaga fa, kő lehet. A kerítés lábazatának magassága nem haladja meg a 80 cm-t. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos (belátási háromszög, a sarokponttól mért 5-5 méter).


22. § Külterületeken kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le.


23. § Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


12. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények


24. § (1) Hegymagas teljes területén – amennyiben az adott területre vonatkozó előírás mást nem határoz meg – a területi és egyedi építészeti követelményeket az alábbi (2)-(12) bekezdésben foglaltak szerint kell figyelembe venni.


(2) A településkép védelme érdekében az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni és a területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.


(3) Kialakult telektömbben az építési vonal a tömbhöz tartozó utcaszakaszon lévő épületek utcai építési vonalához igazodjon, kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.


(4) Amennyiben a szomszédos telkek közül egyik vagy mindkettő beépítetlen, az utcában vagy utcaszakaszon a meglévő építési vonalhoz kell a beépítésnek igazodnia kivéve, ha egyéb előírás ettől eltérő beépítést határoz meg.


(5) Új építés esetén a természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.


(6) A tervezési területen az épületek részleges homlokzati felújítása csak teljes utcai homlokzatonként megengedett.


(7) Az illetékes Nemzeti Park területére eső építési övezetben a tetőhajlásszög 38-45 fok között készülhet.


(8) Közparkok, közterületek kialakításakor az anyaghasználat során a természetes anyagokat (kő, tégla, fa, nád) előnyben kell részesíteni és a beton vagy vasbeton elemek látszóelemként lehetőleg ne jelenjenek meg.


(9) Bármely településrészen a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetbe tartozó telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani. A telekhatárok mentén az ingatlan tulajdonosának, legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig legalább egy fasort kell kialakítani.


(10) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor telepíthető, a meglévő, hiányos utcafásításokat pótolni kell. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan meg kell oldani


(11) Közkert, közpark esetén bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell. Közpark zöldfelületi kialakítása, felújítása esetén közterület alakítási terv készítése kötelező.


(12) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település területén kizárólag az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények telepítendők. A telepíthető növényzet listáját a rendelet 3. melléklete tartalmazza.


13 A. Kialakult lakóterület és a fejlődő lakóterület


25. § (1) A kialakult lakóterület és a fejlődő lakóterület területén a (2)-(7) bekezdés előírásait kell alkalmazni.


(2) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága és utcai homlokzatszélessége a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.


(3) A már legalább 80%-ban beépült utcák esetében az építészeti jellemzőket továbbra is alkalmazni kell (tetőforma, gerincmagasság, épületszélesség, előkert, hátsókert).


(4) A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett maximum 0,45 m-re, a legalacsonyabb szintje felett 1,40 m-re lehet.


(5) Épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40 foknál alacsonyabb, 45 foknál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Bitumen zsindely alkalmazása nem megengedett.


(6) Erkély nem létesíthető, az épülettömegbe foglalt loggia kialakítható.


(7) Lakóterületi építési telkeken be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti növényzettel. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.


13B. Kertes szőlős területek


26. § (1) A kertes-szőlős területek területén a (2)-(8) bekezdés előírásait kell alkalmazni.


(2) A településrészen az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen.


(3) Kertes szőlős területeken az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani.


(4) Az épületek – pincék kivételével – csak magas tetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40 foknál alacsonyabb, 50 foknál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Bitumenzsindely alkalmazása nem megengedett.


(5) Az épület kizárólag állandó jellegű tégla, kőfalazatú épületként építhető. Nem helyezhető el faház, mobil építmény, lakókocsi, illetve szerkezet épület céljára.


(6) Az épületeken erkély, loggia nem létesíthető.


(7) A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (medence, reklámberendezések nem létesíthetők. A pince/présházhoz illeszkedő szín és formavilágú árnyékoló létesítmények elhelyezhetők.


(8) Tájidegen növényzet, egzóták (tuja, fenyő) nem ültethető.


13C. Mezőgazdasági területek


27. § (1) A mezőgazdasági területen a (2)-(4) bekezdés előírásait kell alkalmazni.


(2) A mezőgazdasági területen csak a tájképi és a helyi építészeti hagyományokat figyelembe vevő épületek építhetőek, hagyományos anyagokból (tégla, kő, fa), kizárólag nád- vagy cserépfedéssel.


(3) A mezőgazdasági üzemi terület (állattartó telep) határai mentén az ingatlan tulajdonosának legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig többszintes növényállománnyal fedett, legalább 10 méter széles védősávot kell kialakítani.


(4) Az illetékesNemzeti Park területére eső építési övezetben a tetőhajlásszög 38-45 fok között készülhet.


13D. Szent György-hegyi erdő


28. § (1) A Szent György-hegyi erő területén a (2) bekezdés előírásait kell alkalmazni.


(2) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


13. A helyi védelemben részesülő elemekre vonatkozó építészeti követelmények


29. § A védett értékekre alkalmazni kell a jelen rendelet további vonatkozó, egyéb településképi követelményeit.


30. § (1) A helyi területi védelemmel érintett ingatlanok esetén a (2)-(13) bekezdésben meghatározott településképi követelmények figyelembe vételével kell eljárni.


(2) A beépítés módja tekintetében illeszkedni kell a környező és az adott területre, településrészre jellemző telepítési módhoz.


(3) Amennyiben az épületrész védett, a telken lévő egyéb épületek átalakításakor, bővítésekor, illetve új épülettel való beépítése estén illeszkedni kell a védett épületrészhez.


(4) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület védettségre okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg.


(5) A védett építményeket a védelem alapját jelentő tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani, azaz:

a) A védett épületeket lehetőség szerint úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája, homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, valamint a tervezett bővítés a régi épület formálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. Ez alól kivételt képez a védett épület megsemmisülése ellen végzett tevékenység.

b) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.

c) A védett épületeket – ha az az épület megmaradását, állagának további romlását nem veszélyezteti - hagyományos építészeti megjelenésükben, tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a homlokzati nyílásrendet és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.


(6) Védett érték károsítása nem megengedett, azaz minden olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes, előnytelen és indokolatlan megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi, nem megengedett.


(7) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.


(8) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.


(9) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően.


(10) Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes dokumentációt kell készíteni, amelynek 1 példány nyomtatott és digitális (PDF) változatban az Önkormányzat részére át kell adni. Az értékes építészeti elemeket, tárgyakat lehetőség szerint meg kell őrizni.


(11) A védett növényeket, természeti elemeket meg kell őrizni és fenntartásukról gondoskodni kell, illetve természetes pusztulásuk esetén pótolni kell azokat.


(12) Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.


(13) Azon építési tevékenység, amely a védett érték létét, állagát veszélyezteti, vagy károsítását jelenti, közérdeket sért.


31. § (1) Hegymagason található műemlékek műemléki környezetére az országos szabályozás mellett a (2)-(7) bekezdésben meghatározott előírások vonatkoznak.


(2) A műemléki környezetben épület elhelyezése csak előkert nélkül, utcafronton történhet.


(3) A műemléki környezet területén az épületek homlokzata, a kerítések, kapuk anyaghasználata, színezése csak a környezethez illeszkedő módon alakítható ki. A meglévő természetes kőből készült térfalak megtartandók, felújítandók.


(4) A műemléki környezet területén új kerítés csak terméskőből létesíthető.


(5) A műemléki környezetben annak történelmi jellegét, bemutatás (látvány) hangulati hitelességét veszélyeztető köztárgyak, hirdetések, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmények nem helyezhetők el.


(6) Műemléki környezetbe csak tájhonos növényzet telepíthető.


(7) A műemléki környezet területén a közterületek burkolása esetén a járdák, kapubehajtók, teresedések kialakítása során a helyi-térségi természetes követ kell alkalmazni. Térkő nem alkalmazható. A közterületek burkolása során kiemelt szegély nem képezhető.


32. § A magasabb szintű jogszabály előírása szerint nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el. A nyilvántartásban szereplő egyedi tájértékek listáját a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.


14. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése


33. § A közművezetékek, járulékos közműlétesítmények (nyomvonalas létesítmények, elektromos transzformátor, közvilágítási kapcsolószekrény, távközlési elosztószekrény, gáznyomásszabályzó) elhelyezésénél a településképi megjelenésre, esztétikai követelmények betartására figyelemmel kell lenni.


34. § A településkép védelme, javítása érdekében a település területén a villamos energia ellátás és közvilágítás, táv- és hírközlő kiépítése, illetve a meglévő hálózat továbbépítése csak földkábellel történhet, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. A nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra felhasználható, de a meglévő terepszint feletti hálózatok mielőbbi átalakítása szükséges.


35. § Egyéb közművezetékek és műtárgyaik csak rejtett, illetve növényzettel takart módon helyezhetők el, kivéve, ha a természetvédelmi hatóság egyéb feltételt határoz meg.


36. § A védett területen nyomvonalas létesítmények, közművek építése a Kormányhivatalban működő Természetvédelmi Hatóság szakhatósági hozzájárulásával, az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi kezelési előírásainak megfelelően végezhető.


37. § A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési torony csak a természetvédelmi szakhatóság által meghatározott feltételekkel engedélyezhető.


15. A reklámokra, reklámhordozókra, cégtáblákra, üzletfeliratokra vonatkozó településképi követelmények a településképi szempontból meghatározó és helyi egyedi védelemmel érintett területeken


38. § Hegymagas területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, reklámrendeletben (a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló korm. rendelet) rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra el lehet térni:

a) helyi népszavazás, községi rendezvény, vagy a község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében hirdetmény évente összesen tizenkét naptári hétig kihelyezhető.

b) a nyilvánosság biztosítására – például a partnerségi egyeztetési szabályzatban nevesített célok teljesítésére –szolgáló önkormányzati információs felület időkorlát nélkül, bármely települési területen megengedett.


39. § Pályázati forrásból megvalósuló építmény esetében az előírt tájékoztatási felületként

a) az építés ideje alatt a telken belül elhelyezett, a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla,

b) a létesítmény átadása után legfeljebb a pályázati kiírás szerinti méretű tájékoztató tábla a homlokzaton, vagy a létesítmény előkertjében elhelyezve – a pályázati kiírás szerinti időszakra – létesíthető.


40. § Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.


41. § (1) Épületen maximum 2 m2 felületű cégér, cégtábla vagy üzletfelirat helyezhető el, az épületben folyó tevékenységgel összefüggően.


(2) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el, kivéve

a) a sarki üzletet, ahol közterületenként 1 db helyezhető el, és

b) azon üzletet, amely vendéglátóipari terasszal rendelkezik, ahol a nem rikító színű napellenzőn korlátlan számú cégfelirat helyezhető el.


42. § Ponyva és egyéb védőfelületek csak oly módon alakíthatók ki, hogy azok településképi megjelenése, színvilága illeszkedjen a környezethez.


43. § Épületen csak az adott épület, épületrész, építmény funkciójával összefüggő reklámberendezés létesíthető.


44. § Nem helyezhető el reklámhordozó műemléknek vagy helyi védett értéknek, egyedi tájértéknek minősülő épületeken, valamint azok kerítésén.


45. § Nem helyezhető el reklámhordozó közterületen, vagy közterületről látható magánterületen


46. § Közparkban önálló reklámberendezés nem helyezhető el.


47. § Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.


16. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények


48. § Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a tetősíktól max. 10 fokos kiemeléssel telepíthető.


49. § Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések (épületre szerelt műszaki eszközök) elhelyezése tilos, kivéve a riasztó rendszer szirénáját, amelyet az előírások szerint úgy kell elhelyezni, hogy a fényjelzés utcáról/közútról látható legyen.


V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ


17. A szakmai konzultáció szabályai


50. § (1) A polgármester kérelemre a településképi követelményekről a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül szakmai konzultációt és ezen belül szakmai tájékoztatást biztosít.


(2) A településképi szakmai konzultáció a polgármester feladata.


(3) A konzultáció felelőse a polgármester.


(4) A szakmai konzultáció helyszíne az önkormányzat hivatalos helyisége. Kérésre a konzultáció a helyszínen is lefolytatható.


(5) A konzultáció tartalma az építési tevékenységgel érintett ingatlannal kapcsolatos településképi követelmények ismertetése.


(6) A konzultációról emlékeztető készül, amely tartalmazza a felvetett javaslatok lényegét, a polgármester által adott tájékoztatást


(7) A konzultációról készült emlékeztetőt a polgármester nyilvántartásba veszi.


(8) Az emlékeztetőben rögzítettek kötik a települési önkormányzatot a kötelezési eljárás során.


VI. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS


18. A településképi bejelentési eljárás alkalmazási köre


51. § (1) Településképi bejelentési eljárást kell kezdeményezni „az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról” szóló korm. rendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélyezési eljáráshoz nem kötött

a) helyi védett épületek felújítása, átalakítása, helyreállítása, korszerűsítése esetében;

b) reklámelhelyezések;

c) épület homlokzatának megváltoztatása bárhol, ahol összességében az 1 m2 –t meghaladja a cégér, üzletfelirat felülete;

d) önálló reklámtartó építmény vagy önálló üzletfelirat építése, meglévő bővítése vagy megváltoztatása;


(2) Az (1) bekezdésben meghatározott reklám közterületen történő elhelyezésekor a közterület-használati engedély megadására a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvétele esetén, a kikötések figyelembevételével kerülhet sor.


19. A településképi bejelentési eljárás szabályai


52. § A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, amelyhez papíralapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben foglaltaknak megfelelően.


53. § (1) Az 51. § (1) szerinti tevékenység a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó döntés közlését követő napon – az esetlegesen előírt kikötések betartásával – megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.


(2) A polgármester a tervezett tevékenységet – kikötéssel vagy anélkül – tudomásul veszi, ha

a) a benyújtott dokumentáció és melléklete megfelel az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló korm. rendeletben foglaltaknak,

b) az megfelel a helyi építési szabályzatban előírt követelményeknek,

c) a tervezett reklámelhelyezés illeszkedik a településképbe,

d) a tervezett reklámelhelyezés megfelel az építészeti minőség, szakmai igényesség és esztétikus megjelenés követelményeinek,

e) a tervezett reklámelhelyezés nem sérti az elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról rendelkező jogszabályokban foglaltakat.


(3) A polgármester hatósági határozatban megtiltja a bejelentett tevékenység megkezdését és – a megtiltás indokainak ismertetése mellett – figyelmezteti a bejelentőt a tevékenység bejelentés nélküli elkezdésének és folytatásának jogkövetkezményeire, ha a (2) bekezdésben előírtak nem teljesülnek.


54. § (1) A településképi bejelentés tudomásulvételéről, vagy a bejelentett építési tevékenység, reklámelhelyezés megtiltásáról a polgármester a bejelentés kézhezvételétől számított 15 napon belül dönt.


(2) A reklámelhelyezés tiltásáról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, Hegymagas Község Önkormányzata Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.


(3) A polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését, a bejelentett tevékenység folytatását, a településképi bejelentés tudomásulvételéről vagy a bejelentett tevékenység megtiltásáról szóló döntésben foglaltak betartását. Ha az 51. § (1) bekezdése szerinti reklámelhelyezés esetén a bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta, vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.


VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS


20. A településképi kötelezési eljárás általános szabályai


55. § A polgármester a közigazgatási hatósági eljárások szabályairól szóló törvény rendelkezései szerint településképi kötelezési eljárást folytat le a településképi rendelet előírásainak be nem tartása esetén.


56. § A településképi kötelezési eljárás hivatalból indul

a) bejelentés, vagy

b) a hivatal részéről eljáró személy észlelése alapján.


21. A településképi kötelezés és bírság kiszabásának esetkörei és mértéke


57. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezheti.


(2) Az önkormányzat a településképi követelmények megszegése vagy határidőn belüli végre nem hajtása esetén a kötelezettet 1.000.000 forintig terjedő, de legalább 100.000 forint ismételten kiszabható pénzbírság kiszabásával sújtja.


(3) A polgármesternek a kiszabható bírság összegén vagy összeghatárán belül belüli mérték megállapításában mérlegelési joga van. A bírság kiszabásánál figyelembe veendő szempontok:

a) a jogellenes tevékenység súlya és a felróhatóság mértéke,

b) a bírságnak ugyanazon mulasztás esetén történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságok száma és mértéke.


(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a polgármesterhez benyújtott, a Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testületének címzett fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a Képviselő-testület a beérkezést követően, soron következő – de legalább 8 nappal később tartandó – ülésén dönt.


58. § A kiszabott településképi bírságot a jogerőre emelkedéstől számított 30 napon belül átutalással vagy postai készpénzutalási megbízással kell megfizetni.


59. § E rendeletben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárások szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


22. Hatálybalépés


60. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.


23. Hatályon kívül helyező rendelkezések


61. § (1) Hatályát vesztik e rendelet hatálybalépésével

a) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló 12/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet

b) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésére vonatkozó településképi bejelentési eljárásról szóló 13/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendelet


(2) E rendelet hatálybalépésével a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 14.§ (1) bekezdésében foglaltak értelmében a Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 10/2002. (VIII.29.) önkormányzati rendeletben szereplő településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatást és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzat településkép-érvényesítési eszközöket szabályozó rendelkezéseket a törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.



                                                 Tóth János Zoltán                                       Lutár Mária

                                                     polgármester                                              jegyző



Mellékletek