Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2002. (VIII.29.) önkormányzati rendelete

Hegymagas község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről

Hatályos: 2019. 01. 25- 2019. 09. 30

Hegymagas Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§-ában, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§. (3) bekezdésében biztosított felhatalmazással élve a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.


Általános előírások


1.§[1]


Az előírások alkalmazása


2.§


(1) Az előírásokat az ArchiTop Építésziroda Kft. tervezőirodája által készített R-2 jelű szabályozási tervvel (közigazgatási terüle), és az R-3 jelű szabályozási tervvel (központi terület) együtt kell alkalmazni.


(2) A 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni és ezekre hatósági engedélyt adni - az országos érvényű rendelkezések mellett - csak a szabályozási terv és a jelen építési szabályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad.


A szabályozás elemei


3.§


(1) Kötelező szabályozási elemek


a.) Beépíthető terület határvonala.

    A beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt terület határa.

b.) Szabályozási vonal

    A szabályozási vonal a közterületet és nem közterületet elválasztó vonal, a szabályozási terv tünteti fel.

c.) Területfelhasználás módja és határa

d.) Építési övezet, övezet előírásai és határa

e.) Építési határvonal

f.) Védőterület határa[2]


(2) Irányadó szabályozási elemek


a.) Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b.) Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.


(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával hajtható végre.


(4) Az irányadó szabályozási elemek pontosítását, módosítását az építési hatósági engedélyezheti. Ehhez szükség szerint településrendezési szakvéleményt kérhet.


(5) A helyi védettségre és törlésre vonatkozó 1. sz. melléklet a szabályozási terv módosítása nélkül önkormányzati rendelettel módosítható, építészeti szakvélemény alapján.


Az építés általános feltételei


4.§


(1) Építési telken és területen az egyes területfelhasználási egységek (építési övezetek és övezetek) előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha


a.) biztosítható az építési telek közútról, illetve magánútról gépjárművel történő közvetlen megközelíthetősége

b.) a rendeltetésszerű használathoz szükséges villamos energia, vezetékes ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) ellátás és a megközelíthetőség,

c.) a keletkező szennyvíz ártalommentes elhelyezése, és a csapadékvíz elvezetése, a szennyvízcsatorna megépítése után a szennyvizek csatornában való elvezetése, továbbá

d.) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetőleg helyi komposztálásának lehetősége egyidejűleg biztosítható, és

e.) az építmény nem befolyásolja károsan a felszín alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát,

f.) a levegő minőségét, valamint

g.) a vonatkozó zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz.


A telekalakítás és az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai


5.§


(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.


(2) [3]


(3) [4]


(4) [5]


(5) Amennyiben a földrészletek tényleges és ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ága eltér, úgy az építési engedély kiadását megelőzően az eltérést rendezni kell, hogy az engedélyezés, az államigazgatási eljárás a tényleges művelési ágnak megfelelően történjen.


(6) A termőtalaj védelme érdekében, építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.


(7) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a humuszos termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.


(8) [6]


(9) [7]


Külterület és belterület


6.§


(1) A belterületi határ módosításáról a szabályozási tervnek és jelen előírásoknak megfelelően kell gondoskodni.


Területfelhasználás


7.§


(1) A település területét építési szempontból

a.) beépített és beépítésre szánt

b.) beépítésre nem szánt

területbe kell sorolni.


(2) [8]A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:


a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

1. lakóterület

1.1 falusias lakóterület,

2. gazdasági terület

2.1 kereskedelmi, szolgáltató terület,

2.2 mezőgazdasági üzemi terület (egyéb ipari terület),

3. különleges terület

3.1 temető terület,

3.2 sportterület

3.4 turisztikai terület

b.) beépítésre nem szánt területek

  1. közlekedési- és közműterület,
  2. zöldterület (közpark),
  3. erdőterület,
  4. mezőgazdasági terület,
  5. egyéb terület (vízgazdálkodási terület).


Beépítésre szánt területek


Falusias lakóterület


8.§


(1) A lakóterületen lakóépületek, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek, szálláshely szolgáltató épületek, kézműipari építmények, helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, sportlétesítmények, helyezhető el.


(2) [9]


(3) Az épületeket a szabályozási terven jelölt építési helyen, a kialakult építési vonalra kell elhelyezni. Ahol ez nem állapítható meg legalább 5 méteres előkertet kell elhagyni, és 10 méteres hátsókertet kell biztosítani. Oldalkertnek minimum 6 métert el kell hagyni.


(4) Meglévő lakóépület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítés mértékéig bővíthető.


(5) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen több épület is elhelyezhető, melyeket egymáshoz viszonyítva az OTÉK-ban és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott módon kell elhelyezni.


(6) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes fedést kell alkalmazni. Bitumen zsindely alkalmazása nem megengedett.


(7) A lakóépületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani. Erkély nem létesíthető, az épülettömegbe foglalt loggia kialakítható.


(8) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel. Burkolt felület a telek területének maximum 10 %-a lehet.


(9) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, ha az a lakóterületet a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben nem terheli.


(10) Az lakóterület telkeit legfeljebb 1,60 m magas, áttört utcai kerítéssel lehet bekeríteni, melynek jellemző anyaga fa, kő lehet. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni.


(11) A lakóépület földszinti padlószintje az épület mellett kialakított terep legmagasabb szintje felett maximum 0,45 m-re, a legalacsonyabb szintje felett 1,40 m-re lehet.


9.§



(1) Az FL1  

O

25

4,5

800

                                                       

           

jellel ellátott falusias lakóterület (FL1) építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, a kialakult beépítési mód figyelembevételével alakítható ki.


(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 600 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.


(3) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb a 800 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 16 méternél.


(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5

b.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 25%

c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m

d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

e.)Megengedett legkisebb zöldfelület: 50 %



10.§



 (1) Az FL2       

                     

O

25

4,5

900

                                   

 jellel ellátott falusias lakóterület (FL2) építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakítható ki.


(2) Az övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 600 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.


(3) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb a 900 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 16 méternél.


(4) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5

b.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 25%

c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m

d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50 %


11.§



 (1) Az FL3   

  

O

15

3,8

900

                                                            

jellel ellátott falusias lakóterület (FL3) építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal alakítható ki.


(2) Az övezetben kialakítható telek területe nem lehet kisebb a 900 m2-nél, szélessége a homlokvonalon nem lehet kevesebb 16 méternél.


(3) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,3

b.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 15%

c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 2,0 m

d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 3,8 m

e.) Megengedett legnagyobb homlokzatmagasság: 4,0 m.

f.) Megengedett legnagyobb épületszélesség: 7,5 m.

g.)Megengedett legkisebb zöldfelület: 60 %


(4) A beépíthető telken egy épülettömeg helyezhető el, amelyen belül kell kialakítani a gépkocsitárolót és a gazdasági helyiségeket


Gazdasági terület


Kereskedelmi, szolgáltató terület


12.§


(1) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, igazgatási, egyéb irodaépületek, üzemanyagtöltő, sportlétesítmény helyezhető el.


(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen nem helyezhetők el a környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek.


(3) A KG övezeti jelű kereskedelmi, szolgáltató gazdasági építési övezetben az épületek szabadonálló beépítési móddal alakíthatók ki. Elhelyezésük meglévő vagy kialakítandó egyedi telkeken történhet.


(4) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 1500 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.


(5) Az övezetben az építési hely 5 méteres előkert, 6 méteres oldalkert, illetve10 méteres hátsókerttel állapítható meg.


(6) Kereskedelmi, szolgáltató területen közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia- és gázszolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetést biztosítani kell, továbbá

a.) [10]

b.) 2005. december 31. után épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.


(7) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,6

b.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m

d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m

e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.


(8) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani. A telekhatárok mentén az ingatlan tulajdonosának, legkésőbb a használatbavételi engedély kiadásának időpontjáig legalább egy fasort kell kialakítani.


(9) A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.


(10) A szomszédos területeket az azokra vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmények nem helyezhetők el.


 (11) [11]

Mezőgazdasági üzemi terület


13.§


(1) A mezőgazdasági üzemi terület építési övezet növénytermesztés és állattartás, és azokat kiszolgáló létesítmények, a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, szociális épület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el.


(2) A övezeti jelű mezőgazdasági üzemi terület építési övezetben épületek szabadonálló beépítési móddal alakíthatók ki.


(3) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 30 m.


(4) Az épületeket a szabályozási vonaltól mért 10 méteres előkert elhagyásával kell elhelyezni. Oldalkertnek és hátsókertnek minimum 10 métert el kell hagyni.


(5) Mezőgazdasági üzemi terület közműves ivóvíz szolgáltatást, közüzemi villamos energia és gáz szolgáltatást, nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvízelvezetést biztosítani kell, továbbá


a.) [12]


b.) 2005. december 31. után épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni, illetve az engedélyek érvényét meghosszabbítani csak szennyvízcsatorna-hálózat és megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén lehet.


(6) A területen megengedett építési használat határértékei:

a.) Megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség: 0,5

b.) Megengedett legnagyobb beépítettség: 30%

c.) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,0 m

d.) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 5,0 m, technológiai okokból magasabb is engedélyezhető egyedi építési engedélyezési eljárás alapján

e.) Megengedett legkisebb zöldfelület: 40 %.


(7) [13]


(8) A területeken elhelyezett létesítmények parkolási igényeit saját területen belül kell biztosítani.


(9) A területen, amennyiben állattartó telep kerül kialakításra, a kislétszámú állattartó telepre vonatkozó előírásokat és védőtávolságait kell betartani, illetve biztosítani. A szomszédos lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell.


(10) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell.


Különleges terület


14.§


(1[14]) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

- TE övezeti jelű temető terület,

- SP övezeti jelű sportterület,

- Ktt övezeti jelű turisztikai terület.


(2) A temető területén csak a temetésekhez tartozó, illetve azt kiszolgáló épületek és létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, kripták, urnahelyek), valamint úthálózat, közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások és növényzet helyezhető el.


(3) [15]


(4) A temető kerítése mentén 10 méter távolságon belül új koporsós temetkezés nem engedhető meg, e sávban csak növényzet (fasor) telepíthető.


(5) Sportterületen csak sportpályák, sportlétesítmények, valamint ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények helyezhetők el, maximum 3 %-os beépítéssel.


Turisztikai terület[16]


14/A.§[17]


(1) A különleges turisztikai területe építési övezetben kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületek, vendéglátó épület helyezhető el. A meglévő, vagy kialakítandó épületekben kereskedelmi szálláshely nem alakítható ki, a tulajdonos, a személyzet részére szolgálati lakás azonban létrehozható.


(2) Az építési övezetben fa szerkezetű, szőlőlugassal takart árnyékoló szerkezet kialakítható. Új támfal hagyományos rakással, bazalt kő megjelenéssel építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg. Kerítés csak vadvédelmi okokból létesíthető.


(3) Melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, komposztáló helyezhetők el.


(4) Kerti építmények közül a szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi), továbbá, hulladékgyűjtő nem helyezhető el.


(5) Csarnok jellegű épület nem engedélyezhető.


(6) Az épület tájba illő elhelyezését, a védett táj megőrzését az építészeti tervdokumentációhoz készített látványtervvel hitelesen be kell mutatni.


(7) Az építési övezetben az épületek oldalhatáron álló beépítési móddal helyezhetők el. Megengedett legnagyobb beépítettség 5 %, megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség 20 %.


(8) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a.) előkert mértéke minimum 3,0 méter,

b.) oldalkert mértéke saroktelek esetén 0,0 méter, egyéb esetben minimum 6,0 méter.

c.) a hátsókert mértéke minimum 10,0 méter.


(9) Épületek a 868. hrsz. c. alrészlet területén nem alakíthatók ki.


(10) Új épület megengedett legnagyobb építménymagassága 3,5 m.


(11) Megengedett legkisebb zöldfelület 60 %, kivéve a 870. hrsz-ú ingatlant, amelyen 40 %. Zöldfelületi elemként szőlőt kell alkalmazni.


(12) Az építési övezet részleges közművesítés esetén beépíthető. A mennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra, építeni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.


(13) A kialakult geomorfológiai formák megőrzendők.



Beépítésre nem szánt területek


Közlekedési- és közműterület


15.§


(1) A közlekedési és közműterületek (utcák, terek, gyalogutak) a község közterületein a gépjármű, kerékpár és gyalogos közlekedés és kapcsolódó létesítményei elhelyezésére szolgáló területek, melyeket a szabályozási terv tüntet fel.


(2) A közlekedési és közműterületeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességeit és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.


(3) A tervezett kiszolgáló utak szabályozási terven jelölt területét az Önkormányzat helyi közutak részére lejegyezheti, és azt a földhivatali ingatlan-nyilvántartásban megjelenítheti.


(4) Az utak szabályozási területébe eső, illetve a szabályozási vonal korrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályozási területében elfoglalt helyét, az épület sajátosságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatok hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályozási területén belül nem lehetséges.


(5) A közutak elhelyezésére az OTÉK-ban megállapított, illetve alábbi szabályozási, építési szélességű területeket kell biztosítani:

a.) helyi gyűjtőutak: minimum 22 m, illetve a kialakult állapot szerint

b.) kiszolgáló utak: minimum 12 m, illetve a kialakult állapot szerint.

c.) kerékpár és gyalogos utak minimum 3 m.

d.) külterületi dűlőutak min 10 m.


(6) A rálátás biztosítása érdekében a szabályozási vonalak csatlakozásánál 5-5 méteres lesarkítás szükséges, a szabályozási terven ábrázolt módon.


(7) A meglévő és tervezett utak mentén az építési engedélyezési eljárásba a közlekedési és környezetvédelmi szakhatóságokat a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok szerint be kell vonni.


(8) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkok beláthatóságát ne akadályozza.


(9) A közösségi létesítmények parkolási igényeit elsősorban saját telken belül kell kielégíteni. A négy gépjárműnél nagyobb befogadó képességű parkolót fásítva kell kialakítani.


(10) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor telepíthető.

A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan meg kell oldani.


(11) [18]


16.§


(1) Nyomvonal jellegű közműlétesítmény elsősorban a közlekedési területen, közterületen, vagy a közművet üzemeltető szerv területén helyezhető el.

Amennyiben ez nem oldható meg, a közművezetékek magánterületen, a tulajdonosok hozzájárulásával is elhelyezhető az egyéb hatályos jogszabályokban leírtak figyelembevételével.


(2) A közművezetékek védelme érdekében az előírt védőtávolságokat be kell tartani.


(3) Épületet, építményt közműves, vagy házi vízellátó rendszerbe csak akkor lehet bekötni, ha a szennyvíz elvezetése, illetve tárolása, ürítése a jelen jogszabályban előírtaknak megfelelően biztosítható.


(4) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.


(5) A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges olyan kút létesítéséhez, használatbavételéhez és megszüntetéséhez, amely a létesítő házi vízigényének 500 m3/év mennyiségig terjedő kielégítését szolgálja, valamint - parti szűrésű és a karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül - kizárólag a talajvíz felhasználásával működik.


(6) Vízjogi engedély szükséges - jogszabályban meghatározott kivételektől eltekintve - a vízimunka elvégzéséhez, illetve vízilétesítmény megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez (létesítési engedély), továbbá annak használatbavételéhez, üzemeltetéséhez, valamint minden vízhasználathoz (üzemeltetési engedély).


(7) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.


(8) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.


(9) A település területén a villamos energiaellátás és közvilágítás hálózati elemeit új hálózat kiépítése, illetve a meglévő hálózat átépítése során csak földkábellel építhetők tovább.


(10) A meglévő 20 kV-os elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát biztosítani kell.


(11) A település gázellátását 4,0 bar középnyomású gázvezeték biztosítja. A gázvezeték védőtávolságát biztosítani kell.


(12) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.


(13) [19]


Zöldterületek


17.§


(1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark).


(2) A zöldterületen víz- és zöldfelületek, gyalogutak, játék, sport, pihenés célját szolgáló területek, közművek, vendéglátó épület, kiszolgáló épületek, a szabadidő eltöltéséhez szükséges létesítmények helyezhetők el.


(3) A zöldterületen épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.


(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat pótolni kell.


(5) A szabályozási tervlapok szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad.


(6) [20]


Erdőterület


18.§



(1) Az erdőterület más területfelhasználási egységbe nem sorolható.


(2) [21]


(3) Az erdőterüket az erdő elődleges rendeltetése szerint védelmi rendeltetésű lehet.


(4) [22]


(5) Védelmi rendeltetésű erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.


(6) A védelmi erdőterületeken csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.


(7) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.


Mezőgazdasági terület


19.§


(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés és az állattenyésztés, valamint az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el a következő funkciókkal:

a.) állattartó létesítmények (ha a talajt nem szennyezik),

b.) nem állattartó mezőgazdasági üzemi létesítmények

c.) mezőgazdasági termeléssel összefüggő lakó és szállásépületek

d.) a falusi turizmust szolgáló építmények.


(2) [23]


(3) [24]


(4) Állattartó épületet felszíni vizektől 200 méternél közelebb elhelyezni nem szabad.


(5) Mezőgazdasági területeken található meglévő erdők területén épület nem helyezhető el.


(6) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét minden esetben be kell szerezni.


(7) Mezőgazdasági művelési területeket beépítésre szánt területbe vonni, illetve azokon beruházásokat folytatni csak akkor lehet, ha a szabályozási terv beépítésre szánt területfelhasználási kategóriába sorolta a területet és a művelési ág alóli végleges kivonást, az illetékes földhivatal jóváhagyta.


(8) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.


(9) Mezőgazdasági rendeltetésű területeken figyelembe kell venni a természetvédelmi, tájvédelmi és környezetvédelmi előírásokat.


M0 jelű mezőgazdasági övezet


20.§


(1) Az M0 jelű mezőgazdasági övezetben épület nem helyezhető el.


(2) Telekosztással az övezetben 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki.


M1 jelű mezőgazdasági övezet


21.§


(1) Az M1 jelű mezőgazdasági övezetben gyep, rét és legelő művelési ágú, 5 ha-nál nagyobb telken, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve a 400 m2-t nem haladhatja meg;


(2) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 8 méter.


M2 jelű mezőgazdasági övezet


22.§


(1) Az M2 jelű mezőgazdasági övezetben szőlőműveléssel hasznosított területen 4 ha-nál nagyobb telken, a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg;


(2) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 8 méter.


M3 jelű mezőgazdasági övezet


23.§


(1) Az M3 jelű mezőgazdasági övezeten belül, legalább 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított, 2 ha-nál nagyobb telken a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló, lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el. A beépített alapterület a telek 0,5%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.


(2) Építmény a mezőgazdasági földrészleteket feltáró utak, dűlőutak tengelyétől mért 10 méteren belül nem helyezhető el. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsáv, a minimális 8 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 8 méter.


(3) [25]


(4) [26]


MK jelű kertgazdasági terület


24.§


(1) A kertgazdasági területen kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló épületek, illetve lakófunkciót is kielégítő épületek helyezhetők el.


(2) A kertgazdasági területen oldalhatáron álló beépítési móddal telkenként egy épület helyezhető el.


(3) Kertgazdasági területen építeni csak azon a földrészleten lehet, melynek legalább 80 %-án földhivatali nyilvántartásba vett, művelt szőlőültetvény található.


(4) A földrészletek szőlőműveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. A földrészleteken gépjármű várakozóhely csak az előkertben helyezhető el.


(5) A területen lévő földrészletek jelenlegi művelési ága csak szőlő művelési ágra változtatható. Szőlő más művelési ágba – a terület pihentetése, illetve egyéb célból – csak az illetékes hegyközség engedélyével sorolható.


(6) Az övezet beépíthető telkeinek minimális mérete 2700 m2.

A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 16 m.


(7) Az övezetben kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb a 3000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb

  • 3000-3500 m2 nagyságú földrészlet esetén 20 méternél
  • 3501 m2-nél nagyobb földrészlet esetén 25 méternél.


(8) A szomszédos földrészlet területének 3000 m2-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 3000 m2 területűnek kell maradnia.


(9) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.


(10) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.


(11) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 50 méter mély területsáv, a minimális 20 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.


(12) [27]


(13) Az épületeket a helyi hagyományoknak megfelelően kell elhelyezni, hossztengelyével a szintvonalakra merőlegesen.


(14) Az épület kizárólag állandó jellegű tégla, kőfalazatú épületként építhető. Nem helyezhető el faház, mobil építmény, lakókocsi, illetve szerkezet épület céljára. Az épületeken erkély, loggia nem létesíthető.


(15) [28]A területen a szőlőhegytől idegen létesítmények (medence, kerti pavilon, árnyékoló ponyvaszerkezetek, stb.) nem létesíthetők.


(16) Az épületek – pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 50º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes fedést kell alkalmazni. Bitumenzsindely alkalmazása nem megengedett.


(17) [29]


(18) [30]


(19) [31]


(20) Tájidegen növényzet, egzóták (tuja, fenyő) nem telepíthető.



25.§


(1) Az MK1 jelű kertgazdasági övezetben egy gazdasági épület helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat. Az épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.


(2) Gazdasági épület maximum 2 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 90 m2-t. Földi pince 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.


(3) Gazdasági épület legnagyobb építménymagassága 3,5 m, legnagyobb homlokzatmagassága a természetes terepszinttől 4,0 méter lehet. A kialakítható épületek legnagyobb épületszélessége 5,6 m lehet.


26.§


(1) Az MK2 jelű kertgazdasági övezetben egy lakó- vagy gazdasági épület helyezhető el, melyhez terepszint alatti pince is csatlakozhat. A lakóépülethez csatlakozóan gazdasági épület is létesíthető. A gazdasági épületekben a gazdasági funkción kívül elhelyezhető szociális helyiség, illetve pihenést szolgáló helyiség is.


(2) Lakóépület csak a legalább 3000 m2 nagyságú szőlőműveléssel hasznosított telken alakítható ki.


(3) Az övezetben épületek maximum 3 %-os beépítettséggel alakíthatók ki úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t.


(4) A kialakítható épületek építménymagassága a 3,8 m-t nem haladhatja meg, a legnagyobb homlokzatmagasság a természetes terepszinttől mért 4,3 méter lehet, legnagyobb épületszélessége 6,2 m lehet.


Vízgazdálkodási terület


27. §


(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

a.) a folyóvizek medre és parti sávja,

b.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja,

c.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom),


(2) A területen csak a vízkár-elhárítási építmények helyezhetők el.


(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.


(4) A vízpartok mentén egyoldali (minimum 6 méter széles) fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban semmiféle tevékenység nem folytatható, növényzet nem telepíthető.


(5) A vízgazdálkodási területen található földrészletek művelési ága csak erdő, nádas, gyep lehet.


(6) [32]


Egyéb rendelkezések


Környezet és természetvédelem


28.§


(1) A föld védelme,

a.) A települési hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az e célra rendszeresített edényzetben lehet elhelyezni.

b.) Mindenfajta kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató (gazdasági) tevékenység csak a talajszennyezés kizárásával történhet.

c.) A településen új bányanyitás nem engedélyezhető

d.) A település külön jogszabály szerinti táj- és településkép-védelmi övezetébe tartozó részén új üzemanyagtöltő állomás, nem létesíthető

e.) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt.

f.) A település közigazgatási területén természetközeli erdőművelés, környezetkímélő mezőgazdasági termelés, integrált szőlőművelés és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető

g.) Eróziónak fokozottan kitett területen a művelési ág tudatos megválasztása, meliorációs talajvédelmi beavatkozások megvalósítása, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazása, a leginkább veszélyeztetett területek erdősítése szükséges az erózió mértékének csökkentéséhez. kivételt képez a szőlőkataszter szerint I. osztályú terület.

h.) A kialakult vízmosásokat megkötéssel és bedöntéssel kell rendezni.


(2) A levegő védelme

a.) A település területén a kiemelt jelentőségű légszennyező anyagokra be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket.

b.) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.

c.) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése.

d.) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.

e.) Tilos új légszennyező forrást telepíteni, ha a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén az alap légszennyezettség értéke már meghaladja, illetve az új légszennyező forrás üzembe helyezésének következtében várhatóan meghaladja a légszennyezettségi határértéket, kivéve, ha a légszennyező saját költségén a hatásterületen olyan kibocsátást csökkentést ér el, amely biztosítja a légszennyezettségi határérték betartását.

f.) Hulladékok nyílt téri illetőleg háztartási tüzelőberendezésben történő égetése tilos.

g.) A háztartásokban, kis mennyiségben keletkező papírhulladék, veszélyesnek nem minősülő fahulladék háztartási tüzelőberendezésben történő égetése külön engedély nélkül végezhető

h.) [33]

i.) A települési önkormányzat jegyzője ellenőrzi a háztartási tüzelőberendezések légszennyező forrásaira, valamint a 140 kW névleges bemenő hőteljesítményt meg nem haladó tüzelő- és egyéb, kizárólag füstgázt kibocsátó berendezések forrásaira megállapított levegővédelmi követelmények betartását.

j.) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad. Felületi szennyezést okozó anyagokat a település területén csak az anyagfajtának megfelelő zárt járművön szabad szállítani.

k.) A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik


(3) Zaj és rezgés elleni védelem


a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.

b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

c.) A 7318. sz. út mentén új lakóépület, vagy közintézmény épület homlokzatát az út középvonalától legalább 12 m-re kell elhelyezni.


(4) A vizek védelme


a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában.

b.) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe.

c.) A parkolófelületekről a szennyezett csapadékvizet összegyűjtésük után, illetve befogadóba vezetésük előtt meg kell tisztítani.

d.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.

e.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni.

f.) A vízminőség védelme érdekében a vízfolyások és víznyerő helyek közelében lévő ingatlanokon talajjavításra csak érett komposzt vagy tőzegtermék használható.

g.) A község közigazgatási területén a szennyvízcsatorna-hálózat megépülését követően az arra való rákötés kötelező.

h.) [34]

i.) [35]

j.) A településen a szennyvízcsatorna hálózatot a legrövidebb időn belül ki kell építeni, a rácsatlakozási lehetőséget biztosítani kell.

k.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe

l.) Állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül.


(5) Hulladékgazdálkodás

a.) A település területén új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználására alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint a hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető

b.) A településen keletkező kommunális folyékony hulladékot (szippantott szennyvizet) erre engedéllyel rendelkező vállalkozó gyűjtheti, és erre kijelölt, engedéllyel rendelkező ürítő helyre (tapolcai szennyvízürítő) kell szállítani.

c.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani.

d.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell.

e.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.

f.) Veszélyes hulladék keletkezése esetén a hatályos, vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kell eljárni.

g.) A veszélyes hulladék birtokosa köteles az ingatlanán, telephelyén, illetve a tevékenység végzése során keletkező veszélyes hulladék biztonságos gyűjtéséről gondoskodni mindaddig, amíg a veszélyes hulladékot a kezelőnek át nem adja.

h.) Ha a veszélyes hulladék átadása a kezelő részére nem közvetlenül a munkahelyi gyűjtőhelyről történik, akkor a veszélyes hulladék termelője a keletkezett veszélyes hulladékot telephelyén kialakított üzemi gyűjtőhelyen köteles gyűjteni. Az üzemi gyűjtőhelyet a tervezett kezelést figyelembe véve a környezet szennyezését, ill. károsítását kizáró módon kell kialakítani, ahol a veszélyes hulladék legfeljebb 1 évig tartható.

i.) A háztartásokban keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére, ill. más forrásból származó, kis mennyiségben keletkező veszélyes hulladék gyűjtésére üzemeltetett hulladékgyűjtő udvaron a veszélyes hulladék az átvétel időpontjától számított 1 éven túl a hulladékgyűjtő udvaron nem tartható.


(6) A természetvédelem előírásai:

a.) A település közigazgatási területe a jelenlegi belterület kivételével a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe tartozik.

b.) Az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

c.) A területre jellemző építészeti megoldások alkalmazására kell törekedni.

d.) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.

e.) [36]

f.) A településen elsődlegesen szőlő és gyümölcs telepíthető.

g.) [37]

h.) A természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.


Műemlékvédelem, régészet


29.§


(1) A műemlékvédelem alatt álló épületek az 1. sz. mellékletben kerültek felsorolásra.


(2) A műemlékek fenntartásáról, felújításáról a vonatkozó magasabb szintű jogszabályok alapján kell gondoskodni és eljárni.


(3) Az építési munkálatok során napvilágra kerülő régészeti leletekről a Múzeumi Igazgatóságot értesíteni kell.

a.) A szakértői vizsgálat lezártáig a munkálatokat fel kell függeszteni.

b.) A közvetlenül nyomvonalba eső feltárás költségei a beruházót terhelik.


Helyi érték védelem


30.§


(1) A helyi értékvédelem kiterjed:

- H1 az épület, építmény teljes egészére és részeire


(2) A védelem alatt álló épületek az 1.sz. mellékletben kerültek felsorolásra.


(3) A helyi védelem alatt álló építményekkel kapcsolatos építésügyi hatósági eljárás során az építésügyi hatóság kikérheti a megyei főépítész szakvéleményét.


(4) [38]


    31.§[39]



    32.§[40]


    Tűzvédelem



    33.§

    (1) [41]


    (2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.


    (3) A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti tűzcsapokat kell kialakítani.


    (4) A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres közlekedésére és működésére.


    (5) Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a szerint történik.


    (6) [42]


    (7) Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amennyiben az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.


    Záró rendelkezések


    34.§


    (1) A rendelet 2002. október 1-én lép hatályba, kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.


    (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Tapolca város Önkormányzatának és Hegymagas, Raposka, községek Önkormányzatának 1/1993. (XII.21.) számú együttes rendeletének 9. – 19.§-a, továbbá Szigliget Községi Közös Tanács 1/1990. sz. Hegymagas-Raposka belterülete általános rendezési tervének szabályozási előírásairól szóló Tanácsrendeletének Hegymagas községre vonatkozó előírásai hatályukat vesztik.




    [1]

    Az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [2]

    Beiktatta a 12/2002.(X.02.) Kt. sz. rendelet. Hatálybalépés napja 2002. október 3.

    [3]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [4]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [5]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [6]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [7]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [8]

    Módosította a 16/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépés napja 2018. január 27.

    [9]

    Az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [10]

    Az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezte. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [11]

    Hatályon kívül helyezte a 12/2002.(X.02.) Kt. sz. rendelet. Hatályon kívül helyezés napja 2002. október 3.

    [12]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [13]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [14]

    Módosította a 16/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépés napja 2018. január 27.

    [15]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [16]

    Beiktatta a 16/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépés napja 2018. január 27.

    [17]

    Beiktatta a 16/2017. (XII.28.) önkormányzati rendelet. Hatályba lépés napja 2018. január 27.

    [18]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [19]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [20]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [21]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25. 

    [22]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [23]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [24]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [25]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [26]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [27]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [28]

    Módosította a 12/2017. (IX.29.) önkormányzati rendelet. A hatálybalépés napja 2017. október 1.

    [29]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [30]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [31]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [32]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [33]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [34]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [35]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [36]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [37]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [38]

    A 10/2008. (X.30.) Kt. rendelet hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés napja: 2008. XI. 1.

    [39]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25. 

    [40]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25. 

    [41]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25.

    [42]

    Hatályon kívül helyezte az 1/2019. (I.24.) önkormányzati rendelet. Hatályon kívül helyezés napja: 2019. január 25. 

    Mellékletek