Hegymagas Község Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítésze, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, NFM Légiforgalmi és Repülőtéri Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Kormány-hivatal Veszprémi Járási Hivatal Műszaki Engedélyezési, Fogyasztóvédelmi és Foglalkoztatási Főosztály Útügyi Osztály, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért Felelős Helyettes Államtitkár, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatala Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Soproni Hatósági Iroda véleményének kikérésével és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Általános előírások

1.§ (1) A település területén területet felhasználni, telket alakítani, építési, bontási tevékenységet folytatni, építmény rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munkát folytatni),– a vonatkozó külön jogszabályok mellett – e rendelet előírásainak és a rendelet 1. számú mellékletnek megfelelően lehet.

(2) Jelen rendelet mellékletei:

a) 1. sz. melléklet: SZ-1 jelű szabályozási terv M=1:4000,

(3) A szabályozási tervek kötelező elemei:

a) a szabályozási vonal,

b) az építési övezet, övezet határa,

c) az építési hely határvonala,

d) a kötelező megszüntető jel,

e) a beültetési kötelezettség és

f) az építési övezeti, övezeti besorolás,

amiket csak a szabályozási tervek módosításával lehet megváltoztatni.

2. Értelmező rendelkezések

2.§ Értelmező rendelkezések:

a) Földdel takart pince: a természetes terepszint fölé a legmagasabb pontján földtakarással 1 m-t meg nem haladó magasságban kiemelkedő boltozott pince

b) Tájba illesztés: Az építés helye szerinti természeti és emberi tevékenység által kialakult tájkarakter megőrzését nem zavaró beépítés. (A növényzet, a domborzat, az épített környezet meglévő állapotához való illeszkedés pl. építészeti megjelenés, épületmagasság, növénytelepítés a meglévő állapottal egyezően.)

c) Helyi építészeti hagyomány: a településen az 1945. előtt jellemző építészeti formavilág jegyei.

d) Honos növényfajok: a tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok, melyeket Hegymagas településkép védelméről szóló rendelete (a továbbiakban: TKR) 3. melléklete sorol fel

e) Kis létszámú állattartó telep: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendeleteben megfogalmazott állattartó telep

f) Nagy létszámú állattartó telep: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló FM rendeleteben megfogalmazott állattartó telep

g) Növényzettel fedett terület: a telek szilárd burkolatú felület nélküli, gyeppel, cserjével és fával betelepített beépítetlen terület sík vetülete

3. Közterület alakításra vonatkozó előírások

3.§ (1) Az állami és önkormányzati tulajdonú közterületek közhasználatra szolgáló területek.

(2) Amennyiben telekalakításra kizárólag a közterület rendezése céljából kerül sor, építési munkát folytatni akkor is lehet, ha:

a) a megmaradó telek nagysága legalább 400 m2 lesz,

b) a vonatkozó övezet – teleknagyságon kívüli - előírásait betartja és

c) a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatát nem korlátozza.

4. Az épített környezet alakítására vonatkozó előírások

4.§ A be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani, gyümölcsfákkal, szőlővel, kerti növényzettel.

5.§ (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) Külterületen az utakat, élővízfolyásokat, árkokat és vízmosásokat kísérő meglévő fás-cserjés növénysávokat meg kell őrizni, szükség esetén az élőhelynek megfelelő, honos növényzettel történő pótlásukról gondoskodni kell.

(3) A közműlétesítmények növényzettel takart kerítéssel határolhatók körbe.

(4) Kerítés és melléképítmény csak a rendeletben rögzített helyeken építhető.

6.§ (1) Az országos védelem alatt álló műemléki értékeket, a műemléki környezetet a szabályozási terv tünteti fel.

(2) A védelemben részesített helyi egyedi értékeket a TKR 1. melléklete tartalmazza.

(3) A ismert régészeti lelőhelyei a szabályozási terveken vannak feltüntetve.

(4) Régészeti lelőhelyeken és régészeti érdekű területeken végzett tevékenységek esetén a külön jogszabály szerinti előírásokat be kell tartani.

5. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások

7.§ (1) A település külterülete a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területébe tartozik. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park területére vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.

(2) A fokozottan védett természeti terület által érintett ingatlanokat a szabályozási terv ábrázolja. A fokozottan védett területekre vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.

(3) A NATURA 2000 védett természeti terület által érintett ingatlanokat a szabályozási terv ábrázolja. A NATURA 2000 védett természeti területekre vonatkozó előírásokat külön jogszabályok tartalmazzák.

(4) A szabályozási terv ábrázolja az országos ökológiai hálózat magterület övezetét, illetve pufferterület övezetét

(5) Magterület övezet által érintett földrészleteken:

a) a kialakult csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg;

b) közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el;

c) új építmény a természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint szakrális építményként (kápolna, kereszt, kőkép) helyezhető el;

d) 10 m beépítési magasságot meghaladó építmény – kápolna, víztorony kivételével – nem létesíthető;

e) erdőtelepítés, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető,

(6) Pufferterület övezet által érintett földrészleteken:

a) környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep és vegyszertároló nem létesíthető;

b) csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók,

c) a kialakult tájhasználatot tájhasználat csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.

(7) Az (1) - (4) bekezdés alatti ingatlanokon a tájhasználatra és az építésre vonatkozóan – az egyes építési övezetek ill. övezetek előírásain túl - az alábbi előírásokat is alkalmazni kell:

a) A meglévő művelési ágak (gyep, nádas, erdő) megtartandók, művelési ág váltása a természetszerű irányban változhat.

b) Kialakult geomorfológiai formák megőrzendők.

c) Építési munkát végezni tájba illesztve, a történeti tájszerkezet, a tájképi adottságok megőrzésével, a tájkarakter erősítésével lehet.

d) A növénytelepítés honos, az élőhelynek megfelelő fajok választásával végezhető.

e) Energetikai célú növénytelepítés nem létesíthető.

f) A természetes, védett terepfelszínnek és a külterületek természetes élőhelyi viszonyainak és vízháztartásának megőrzése szükséges.

g) Tereprendezés, a természetes felszín megbontása – az épületek, utak és közművek elhelyezésének kivételével – csak a természetvédelmi kezelési célok érdekében végezhető.

h) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a tájkép védelme és az esztétikai követelmények érvényesítése céljából a műszaki lehetőségek és a védett értékek védelmi szempontjainak mérlegelésével terepszint alatti elhelyezést kell biztosítani.

i) Új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető.

8.§ A beépítésre szánt terület kialakítása, használata során a be nem épített, burkolatlan területet rendezett zöldfelületként kell kialakítani, fenntartani az erózióvédelem, humuszvédelem, a levegőminőség-védelem és a helyi klíma védelmének elősegítése érdekében.

6. Környezetvédelmi előírások

9.§ (1) A településen környezetszennyező tevékenység nem folytatható, csak természetes és környezetkímélő módszerek, gazdálkodás alkalmazható.

(2) Környezetterhelési határértékek: az egyes építési övezetekre és övezetekre vonatkozó, hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott emissziós és imissziós határértékek érvényesek.

(3) Bármely építési munka során a termőföld védelméről, a talaj felső, humuszos termőrétegének összegyűjtéséről, megfelelő kezeléséről és a jogszabályban előírt újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.

(4) Fertőzött, szennyezett talajú területet felhasználni csak a jogszabályban előírt mentesítést követően szabad.

(5) A mezőgazdasági terület területfeltöltéssel járó tereprendezéséhez csak bevizsgált, nem talajidegen anyag használható.

(6) A településegészén csak olyan tevékenység folytatható, és csak olyan új tevékenység működtethető, amelynél szennyező (fertőző, mérgező) anyag a talajt nem károsítja.

(7) A vízmeder és a kísérő parti sáv természetes állapotát vagy funkcionális működését befolyásoló területhasználat, építési tevékenység nem folytatható.

10.§ (1) Hegymagas az alacsony légszennyezésű településkategóriába tartozik.

(2) A levegő tisztaságának védelme érdekében semmilyen, a hatályos határértéket meghaladó szennyezéssel járó tevékenységet folytatni nem szabad.

(3) A településen zavaró környezeti hatású bűzzel járó területhasználat nem folytatható.

(4) A településen olyan anyagot, amely légmozgás révén levegőbe kerülhet, diffúz légszennyezést okozhat, csak takartan (megfelelően lefedve, elzárva) szabad tárolni és szállítani (mozgatni).

(5) A zavaró mértékű légszennyező környezeti emisszióval járó, szagos-bűzös létesítmény körül meghatározott védőtávolságon belüli védőterületen huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas, vagy élelmiszer- és gyógyszergyártással, tárolással összefüggő új létesítmény nem helyezhető el.

(6) A település átszellőzését, a levegőminősége szempontjából meghatározó levegőmozgást, a jellemző mikroklimatikus adottságokat megváltoztató (pl. akadályozó vagy kedvezőtlen légáramlatokat keltő) építés, funkcióváltoztatás nem végezhető.

11.§ (1) Zajt kibocsátó, rezgést okozó létesítmény kizárólag abban az esetben üzemeltethető, ha az általa okozott környezeti zaj, rezgés a jogszabályban megállapított zaj és rezgésterhelési határértéket nem haladja meg.

(2) A közlekedésből származó környezeti zajszint a zaj ellen védendő létesítmény környezetében, az útkategória függvényében, a vonatkozó jogszabályban meghatározott zajterhelési határértéket nem haladhatja meg.

12.§ (1) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vízbe szennyezőanyag bejutását.

(2) A vízfolyás, a felszíni és felszín alatti víz védelme érdekében a víz szennyeződését, a vízmeder nem kívánatos feltöltődését vagy lefedését eredményező építési munka nem folytatható.

(3) A felszíni vízelvezető rendszert a közhasználatú terület kiépítése, vagy felújítása során a talajvédelmi előírásoknak megfelelően kell megvalósítani.

(4) A vonatkozó jogszabályi előírások értelmében a befogadóba a csapadékvíz csak tisztán vagy a vízjogi engedélyben előírt minőségben kerülhet. A szennyeződésmentes csapadékvíz a létesítmények zöldfelületein elszivárogtatható, vagy közvetlenül a befogadóba vezethető.

(5) A szennyvízcsatorna-hálózattal ellátott területeken a szennyvizet kötelezően be kell vezetni a csatornahálózatba, ezzel egyidejűleg a meglévő szakszerűtlen egyedi szennyvízkezelő létesítményeket fel kell számolni.

(6) A szennyvízközmű által nem ellátott területen a közműhálózat kiépítéséig a közműpótló használata megengedett és kötelező.

(7) A felszíni víz elvezetésének módját - legalább az együttesen kezelendő területekre kiterjedően - a terep rendezésére, a felszíni és szivárgó rendszer kialakítására, vonatkozó terv alapján kell meghatározni.

(8) Terepszint alatti építmény, építményrész elhelyezésével a felszín alatti vizek mozgása nem akadályozható, és a kialakult természetes viszony károsan nem befolyásolható.

13.§ (1) A területen keletkező kommunális hulladékot és azzal együtt kezelhető termelési hulladékot a szervezett hulladékgyűjtés és szállítás keretei között kell ártalmatlanítani.

(2) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, más edényzetben, vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.

(3) A veszélyes hulladékok gyűjtéséről, biztonságos átmeneti tárolásáról, elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról a hulladéktermelőnek a vonatkozó jogszabályok szerint kell gondoskodni.

7. Közművek előírásai

14.§ (1) Az előírások szerinti védőtávolságot biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén végezhető.

(2) A meglévő és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos energia ellátás, földgázellátás), valamint a táv- és hírközlés hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati előírások szerinti biztonsági övezetei számára közműterületen (közműtelephelyek területén) vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettől eltérő esetben (ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja) a közmű és biztonsági övezete helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell fenntartani.

(3) Közmű számára új szolgalmi jog bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz.

(4) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(5) A közmű és elektronikus hírközlési nyomvonalas hálózatok és járulékos műtárgyaik kiépítésénél, illetve a meglévő hálózatok korszerűsítésénél a 8.§ (7) i) pontja szerint kell eljárni.

15.§ (1) A talaj, a talajvíz és a rétegvíz, valamint az élővíz védelme érdekében a településen szennyvízzel a környezetet nem szabad szennyezni.

(2) A beépítésre nem szánt területén, amennyiben nincs lehetőség a szennyvízcsatorna-hálózathoz történő csatlakozásra, új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak vízzáró szennyvíztároló, illetve a vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés megléte esetén lehet.

(3) A település közigazgatási területén a szippantott szennyvizek kezelés nélkül nem helyezhetők el.

16.§ (1) Bármely építési övezetben létesített gazdasági célú létesítményből kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelnie, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel elő kell tisztítani.

(2) Az árkok karbantartására vízfolyás, csatorna partéleitől 6-6 m, az önkormányzati és társulati kezelésben lévő árok partéleitől minimum 3-3 m, a már elépített helyen az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m szélességű sávot szabadon kell hagyni.

(3) A csapadékvíz élővízbe történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

(4) Az 1 ha vagy azt meghaladó teleknagyságú telken történő beruházás esetében a helyben nem tartható csapadékvíz ártalommentes elvezetését biztosítani kell.

(5) 20 személygépkocsi befogadóképességűnél nagyobb gépkocsi parkoló felületéről az összegyűjtött csapadékvizeket csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékvíz-csatornába, vagy csapadékvíz elvezető árokba elvezetni. A parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető.

17.§ (1) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozót kell elhelyezni.

(2) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

18.§ A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség.

8. Építés általános szabályai

19.§ (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az építési övezeti, övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat kötelező szabályozási vonalainak figyelembevételével végezhető.

(2) Beépítésre nem szánt területen 3000 m²–nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület övezetek kivételével - kialakítani nem szabad.

(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út kialakítása céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 3 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút, mezőgazdasági út műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területénél kevesebb is lehet.

(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó építési övezeti, övezeti előírásban rögzítetttől kisebb telek is kialakítható.

(5) Az új saroktelek szélességének legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az egyes építési övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.

(6) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az építési övezeti, övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

II. Fejezet

Részletes övezeti előírások

9. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai

20.§ (1) Épület a szabályozási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint lehatárolt építési helyen belül helyezhető el:

a) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, az előkert legkisebb mérete 5,0 méter;

b) az oldalkert mérete nem lehet kisebb az külön jogszabály oldalkertre vonatkozóelőírásánál. Kialakult állapot esetén az előírt értéknél kisebb oldalkerti mérték megtartható;

c) az építési hely hátsókert felé eső határvonala a kialakítható és beépíthető telek közterületi határvonalától mért maximum 100,0 méter lehet, de a hátsókert mérete nem lehet kisebb az külön jogszabály szerint meghatározott legkisebb hátsókert mélységnél.

(2) Az engedély nélkül létesíthető melléképítmény a teleknek csak az építési helyként meghatározott részén helyezhető el.

9.1. Falusias lakóövezetek (Lf)

21.§ (1) Az építési övezetekben az külön jogszabály falusias lakóterületre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épületek helyezhetők el.

(2) Állattartás céljára szolgáló új építmény huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épülettől legalább 10 m-re helyezhető el.

(3) Új épület legalább részlegesen közművesített, villamos energiával, ivóvízzel, közterületi csapadékvíz-elvezetéssel, szennyvízcsatornával ellátott (megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén) ingatlanon épülhet.

(4) Foghíjtelek beépítés esetében a főépítmény homlokvonalát a kialakult beépítési vonalra kell elhelyezni.

(5) Egy ingatlanon 1 db főépítmény helyezhető el, amiben legfeljebb 2 db önálló lakóegység alakítható ki.

(6) A telken a lakó rendeltetést kiegészítő rendeltetések számára különálló épülettömegben maximum 1 db melléképítmény elhelyezhető el, kivéve az Lf3 építési övezetet, ahol csak egy épülettömeg helyezhető el.

(7) Az egyes építési övezetek telekalakítási és beépítési előírásai:

a) Lf1 övezeti jelű falusias lakóterület:

aa) Beépítési mód: oldalhatáron álló

ab) A kialakítható telek legkisebb szélessége 12 m

ac) A kialakítható telek legkisebb területe 800 m2

ad) A beépíthető telek legkisebb területe 300 m2

ae) Legnagyobb beépítettség 25 %

af) A legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

ah) A legnagyobb burkolt felület maximum 10%

ai) A legkisebb zöldfelület minimum 50%

b) Lf2 övezeti jelű falusias lakóterület:

ba) Beépítési mód: oldalhatáron álló

bb) A kialakítható telek legkisebb szélessége 14 m

bc) A kialakítható telek legkisebb területe 900 m2

bd) A beépíthető telek legkisebb területe 300 m2

be) Legnagyobb beépítettség 25 %

bf) A legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

bg) A legnagyobb burkolt felület maximum 10%

bh) A legkisebb zöldfelület minimum 50%

c) Lf3 övezeti jelű falusias lakóterület:

ca) Beépítési mód: oldalhatáron álló

cb) A kialakítható telek legkisebb szélessége 16 m

cc) A kialakítható telek legkisebb területe 900 m2

cd) A beépíthető telek legkisebb területe 300 m2

ce) Legnagyobb beépítettség 15 %

cf) A legnagyobb épületmagasság 3,8 méter

cg) A legnagyobb homlokzatmagasság nem haladhatja meg a 4,2 métert

ch) A legnagyobb burkolt felület nem haladhatja meg a 10%- ot

ci) A legkisebb zöldfelület minimum 60%

9.2. Kereskedelmi, szolgáltató övezet (Gksz)

22.§ (1) Az építési övezetben az külön jogszabály kereskedelmi, szolgáltató területre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű épület helyezhető el.

(2) Új épület legalább részlegesen közművesített, villamos energiával, ivóvízzel, közterületi csapadékvíz-elvezetéssel, szennyvízcsatornával ellátott (megépült és üzembe helyezett szennyvízcsatorna-hálózatra történő rákötés és a megfelelő kapacitású tisztítómű megléte esetén) ingatlanon épülhet.

(3) Az építési övezet telekalakítási és beépítési előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható telek legkisebb szélessége 30 m

c) A kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2

d) Legnagyobb beépítettség 30 %

e) A legnagyobb épületmagasság 5 méter

f) A legnagyobb burkolt felület nem haladhatja meg a 30%- ot

g) A legkisebb zöldfelület mértéke minimum 40%

(4) A szomszédos területeket az azokra vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmények nem helyezhetők el.

(5) Az építési övezet határai mentén legalább 10 méter széles háromszintű növénytelepítést kell kialakítani.

9.3. Különleges területek

23.§ Az építési övezetekben csak a megnevezett rendeltetésű épület és az annak rendeltetésszerű működéséhez szükséges építmény helyezhető el.

9.3.1. Különleges turisztikai övezet (Ktt)

24.§ (1) Az építési övezet kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy borturizmust szolgáló és vendéglátó tevékenységhez kapcsolódó rendeltetésű épületek elhelyezésére szolgál. A meglévő, vagy kialakítandó épületekben kereskedelmi szálláshely nem alakítható ki, a tulajdonos, a személyzet részére szolgálati lakás azonban létrehozható.

(2) Az építési övezetben fa szerkezetű, szőlőlugassal takart árnyékoló szerkezet kialakítható. Új támfal hagyományos rakással, bazalt kő megjelenéssel építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg. Kerítés csak vadvédelmi okokból létesíthető.

(3) Melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály, kerti építmény, komposztáló helyezhetők el.

(4) Kerti építmények közül a szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi), továbbá, hulladékgyűjtő nem helyezhető el.

(5) Az építési övezet telekalakítási és beépítési előírásai:

a) Beépítési mód: oldalhatáron álló

b) A kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2

c) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség 5 %

d) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség 20 %

e) A legnagyobb épületmagasság 3,5 méter

f) A legnagyobb burkolt felület 10%

g) A legkisebb zöldfelület mértéke 60%

h) A legkisebb zöldfelület mértéke saroktelek esetén 40%

(6) Az építési övezetben az előkert mértéke minimum 3,0 méter, oldalkert mértéke saroktelek esetén 0,0 méter, egyéb esetben minimum 6,0 méter, a hátsókert mértéke minimum 10,0 méter.

(7) Az építési övezet szabályozási terven ábrázolt be nem építhető részén épületek nem alakíthatók ki.

(8) Új épület legalább részlegesen közművesített, villamos energiával, ivóvízzel, közterületi csapadékvíz-elvezetéssel, szennyvízcsatornával, vagy az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel ellátott ingatlanon lehet.

9.3.2. Különleges mezőgazdasági üzem övezet (KMÜ)

25.§ (1) Az építési övezet a növénytermesztéssel és az állattartással összefüggő mezőgazdasági rendeltetésű épületek, továbbá lakófunkciót is kielégítő épület elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet területén az építési helyen belül több önálló rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(3) Az építési övezet betartandó előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2

c) Legnagyobb beépítettség maximum 30%

d) A legnagyobb épületmagasság 5 méter

e) A legnagyobb burkolt felület 10%

f) A legkisebb zöldfelület 40%

(4) A mezőgazdasági rendeltetést kiszolgáló műtárgyak épületmagassága legfeljebb 15 m magas is lehet.

(5) Új épület legalább részlegesen közművesített, villamos energiával, ivóvízzel, közterületi csapadékvíz-elvezetéssel, szennyvízcsatornával, vagy az illetékes környezetvédelmi és vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel ellátott ingatlanon lehet.

(6) A meglévő fás szárú növényzet megőrzése és pótlása szükséges.

(7) Az építési övezet határai mentén legalább 10 méter széles háromszintű növénytelepítést kell kialakítani.

(8) Amennyiben állattartó telep kerül kialakításra, a kislétszámú állattartó telepre vonatkozó előírásokat és védőtávolságait be kell tartani. A szomszédos lakóterületekre a vonatkozó mindenkori környezetvédelmi határértékeket biztosítani kell. Új nagylétszámú állattartó telep nem üzemeltethető.

9.3.3. Különleges temető övezet (Kte)

26.§ (1) Az építési övezet a település területén található temető területét foglalja magába.

(2) A temető területén csak a temető üzemeléséhez szükséges létesítmény építhető.

(3) Az építési övezetben urnafal létesíthető.

(4) Az építési övezet telekalakítási és beépítési előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható telek legkisebb területe: nincs korlátozás.

c) Legnagyobb beépítettség 10 %

d) A legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

9.3.4. Különleges közműövezet (Kk)

27.§ (1) Az övezet az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezet betartandó előírásai:

a) Beépítési mód: szabadon álló

b) A kialakítható telek legkisebb területe: nincs korlátozás.

c) Legnagyobb beépítettség 40 %

d) A legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

e) A legkisebb zöldfelület 40 %.

(3) Az övezetben az építmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, továbbá legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el.

(4) Az építési övezetben található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők, az övezeten belül telekalakítási korlátozás nincs.

10. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai

10.1. Közlekedési és közmű övezet (Köu)

28.§ (1) A közúti közlekedési és közműelhelyezésre szolgáló terület helyi közút, kerékpárút és gépjármű várakozó hely, járda és gyalogút, mindezek csomópontja, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítménye, továbbá a közmű és a hírközlés építményei elhelyezésére szolgál.

(2) A közlekedési területeket úgy kell kialakítani, hogy azon biztosítva legyen

a) a telkek biztonságos megközelítése,

b) a területen összegyűlő csapadékvíz biztonságos elvezetése,

c) a közüzemi közművek megfelelő elhelyezése, továbbá

d) a vonatkozó jogszabályokban előírt feltételek, jellemzők megvalósítása

(3) A KÖu1 jelű övezeteket az országos közúthálózat meglévő és tervezett elemei.

(4) A KÖu2 jelű övezetek a helyi gyűjtő utak.

(5) A KÖu3 jelű övezetek a helyi kiszolgáló utak.

(6) A KÖu4 jelű övezetek a helyi mezőgazdasági utak (dűlőutak).

(7) Az országos közutak külterületi szakaszán az úttengelytől mért, a szabályozási terven jelölt védősavon belül építmények csak külön jogszabályok szerint helyezhetők el.

(8) A közterületi mezőgazdasági utak a természetben kialakult szélességükkel kerültek jelölésre.

10.2. Zöldterület övezetek (Z)

29.§ (1) Az övezetekben a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér), valamint vendéglátó rendeltetésű épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.

(2) Az övezet telekalakítási és beépítési előírásai:

a) A kialakítható telek legkisebb területe 2000 m2

b) Legnagyobb beépítettség 3%

c) A legnagyobb épületmagasság 3,5 méter

d) A legnagyobb burkolt felület 10%

e) A legkisebb zöldfelület 80%

(3) Az övezetekben fa kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben végezhető, ha azt a fa egészségügyi állapota, balesetveszély elhárítás, vagy közegészségügyi szempont szükségessé teszi. A tervezett fakivágáshoz, illetve az újratelepítéshez szakértői vélemény, javaslat szükséges.

10.3. Védelmi erdő övezet (Ev)

30.§ (1) Az Ev jelű övezet területén magasles elhelyezhető, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarja, a táji-természeti értékeket nem károsítja.

(2) A védelmi rendeltetésű erdő területen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény a külön jogszabályokba foglalt természetvédelmi rendelkezéseknek megfelelő esetben létesíthető. A területen egyéb építmény nem létesíthető. Önálló antennatorony nem létesíthető.

(3) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

10.4. Általános mezőgazdasági övezetek (Má)

31.§ (1) Az övezet jellemzően az árutermelő mezőgazdasági termelést szolgáló területfelhasználási egység.

(2) A területen az külön jogszabály Mezőgazdasági területre vonatkozó előírásaiban meghatározott rendeltetésű építmény helyezhető el (kivéve halászat építményei). 

(3) Kerítés vadvédelmi kerítés kivételével nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor, karám létesíthető.

(4) Melléképítmény nem építhető, kivéve a terepszint alatti közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, illetve a létesíthető gazdasági épület részeként, vagy azzal építészeti egységben, igényes kialakítással megvalósított istálló, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló. Tájidegen létesítmények nem építhetők.

(5) A szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi), továbbá nyilvános illemhely, nyílt tűzvíz tározó nem helyezhető el.

(6) Kereskedelmi rendeltetésű épület, növénytermesztésre szolgáló üvegház, fóliasátor, nem építhető.

(7) Nagy létszámú állattartó telep nem létesíthető.

(8) A családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet belterülettől, továbbá belterületen kívüli beépítésre szánt területtől legalább 100 m védőtávolság, vízfolyástól, vízfelülettől legalább 200 m védőtávolság biztosításával alakítható ki.

(9) Az Má1 jelű övezetben:

a) Szántóművelési ágban lévő területen építmény, terepszint alatti épület nem létesíthető;

b) Gyepművelési ágban lévő területen 5 ha alatti telekméret esetén épület, terepszint alatti épület nem létesíthető;

c) Gyep művelési ágban lévő területen 5 ha és azt meghaladó telekméret esetén hagyományos, almos állattartó, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 1 %-át és az 1000 m2-t, a lakófunkció alapterülete a 120 m2-t nem haladhatja meg. Terepszint alatti épület nem alakítható ki;

d) Szőlőművelési ágban lévő területen – az e) pontban foglaltak kivételével - 2 ha alatti telekméret esetén épület nem létesíthető, 2 ha és azt meghaladó telekméret esetén a szőlőtermelést, borászatot és a borturizmust szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető. A beépített alapterület a telek 2%-át, és a 800 m2-t, a lakófunkció alapterülete a 120 m2-t nem haladhatja meg. A telek terepszint alatti beépítettsége legfeljebb 10 % lehet.

e) A szőlőműveléssel hasznosított 2 ha alatti területű telkekkel rendelkező tulajdonos - ha az egy borvidéken lévő telkeinek összterülete 5 ha-nál nagyobb - a szőlője művelésével, feldolgozásával, illetve ehhez kapcsolódó (nem szállodai célú) borturizmussal összefüggő építési tevékenysége engedélyezhető csak az egyik, a nemzeti park területének természeti és kezelt övezetén kívül lévő telkén. A beépíthető terület nagysága a beszámított telkek összterületének 1%-át, egyúttal a beépített telek beépítettsége és terepszint alatti beépítettsége a 25 %-ot nem haladhatja meg. Az 5 ha-nál nagyobb összterület megállapításánál a kertes mezőgazdasági övezetben lévő telkek is beszámíthatóak, de építési jogot e telkekre csak a kertes mezőgazdasági övezet előírásai szerint lehet szerezni. Az építési jog megszerzéséhez beszámított, de beépítésre nem került telkekre telekalakítási és építési tilalmat kell az építésügyi hatóság megkeresésére feljegyezni. A beépített alapterület az 500 m2-t, a lakófunkció alapterülete a 120 m2-t nem haladhatja meg. Az épületek osztott épülettömeggel jelenhetnek meg. A telek terepszint alatti beépítettsége legfeljebb 800 m2 lehet;

f) Gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha alatti telekméret esetén épület, terepszint alatti épület nem létesíthető;

g) Gyümölcs művelési ágban lévő területen 3 ha és azt meghaladó telekméret esetén a termelést, feldolgozást szolgáló, a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, a beépített alapterület a telek 1 %-át, és az egyes épületek alapterülete a 1000 m2-t, a lakófunkció alapterülete a 200 m2-t nem haladhatja meg. A telek terepszint alatti beépítettsége a 1 %-ot nem haladhatja meg.

h) Épületet létesíteni csak a legalább 80%-ban művelt telken lehet, ahol a beépítés feltételeként az a művelési ág fogadható el, amely a telek művelt területének 60%-án meghatározó, azon a vegyes művelésű telken, ahol egyik művelési ág sem éri el a 60%-ot, a legszigorúbb beépítési szabályokkal rendelkező művelési ágra vonatkozó előírás szerint lehet építeni;

i) Lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el;

j) A kialakítható telek területe legalább 1 ha (10 000 m2).

k) Új épület a telek közúttal, illetve magánúttal határos telekhatárától 10 méterre mért 50 méter széles sávban helyezhető el.

l) Az épületmagasságlegfeljebb 3,8 m.

(10) Má2 jelű övezetben a (10) bekezdés d-e.), és h-m.) előírásait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy építeni csak a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló, szállásférőhely nélküli épületet lehet.

10.5. Korlátozott használatú mezőgazdasági övezet (Má0)

32.§ (1) Az Má0 jelű övezetbe a mezőgazdasági terület ökológiai, természetvédelmi és vízvédelmi (környezetvédelmi) okokból sajátos helyzetű és használatú részei tartoznak.

(2) Az Má0 jelű övezetekben:

a) Az egyéb vízügyi, környezetvédelmi és természetvédelmi jogszabályban foglaltak betartása mellett a mezőgazdasági művelés, használat folytatható.

b) Épület nem helyezhető el, terepszint alatti beépítés nem létesíthető.

c) Nem helyezhető el nyilvános illemhely, hulladékgyűjtő, a megújuló energiaforrás műtárgya.

d) Építmény a legelőterületek lehatárolására szolgáló villanypásztor, karám kivételével nem létesíthető.

e) Melléképítmény nem építhető.

10.6. Kertes mezőgazdasági övezet (Mk)

33.§ (1) A kertes mezőgazdasági terület a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló területfelhasználási egység.

(2) Az övezetben

a) a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, kizárólag a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló szállásférőhely nélküli gazdasági épület,

b) szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül - szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép),

c) a melléképítmények közül a közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, komposztáló

helyezhető el.

(3) A szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el.

(4) A szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi), nyílt tűzvíz tározó nem helyezhető el.

(5) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

(6) Mk1 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

a) a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 90 m2;

b) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő gazdasági épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 5%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2; a gazdasági épület, és attól különálló földel takart pince építészeti egységben épülhet;

c) a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége a beépített telekszakaszon 16 m;

d) a beépíthető telek területe legalább 2700 m2;

e) A telek közúttal, illetve magánúttal határos telekhatárától mért 10 méteren belül épület nem helyezhető el

f) az épületmagassága 3,5 métert, az építmény legnagyobb homlokzatának magassága a 4,2 métert nem haladhatja meg.

g) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(7) Mk2 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

a) lakóépület elhelyezhető;

b) a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 120 m2, lakóépület alapterülete a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg;

c) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 5%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2; a gazdasági épület, és attól különálló földel takart pince építészeti egységben épülhet;

d) a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége a beépített telekszakaszon 16 m;

e) a beépíthető telek területe legalább 3000 m2;

f) A telek közúttal, illetve magánúttal határos telekhatárától mért 10 méteren belül épület nem helyezhető el

g) az épületmagassága 3,8 métert, az építmény legnagyobb homlokzatának magassága a 4,5 métert nem haladhatja meg.

h) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(8) Mk3 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

a) a borturizmust szolgáló vendéglátó épület elhelyezhető;

b) a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2;

c) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő gazdasági épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 10%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 300 m2; a gazdasági épület, és attól különálló földel takart pince építészeti egységben épülhet;

d) a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége a beépített telekszakaszon 16 m;

e) a beépíthető telek területe legalább 3000 m2;

f) A telek közúttal, illetve magánúttal határos telekhatárától mért 10 méteren belül épület nem helyezhető el

g) az épületmagasság a 3,5 métert, az építmény legnagyobb homlokzatának magassága a 4,5 métert nem haladhatja meg.

h) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(9) Mk4 jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

a) a borturizmust szolgáló vendéglátó épület elhelyezhető;

b) szőlőfeldolgozást szolgáló épület nem helyezhető el.

c) terepszint felett új épület építmény nem helyezhető el;

d) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke legfeljebb 10%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 400 m2;

e) a beépíthető telek területe legalább 4000 m2;

f) A telek közúttal, illetve magánúttal határos telekhatárától mért 10 méteren belül épület nem helyezhető el

g) a terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a rendezett terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki,

h) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

i) Az építési övezetben fa szerkezetű, szőlőlugassal takart árnyékoló szerkezet kialakítható.

j) Melléképítmények közül a közműbecsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály, kerti építmény, komposztáló helyezhetők el.

(10) Az övezetben épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető.

(11) A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők.Meglévő támfal felújítható, új támfal építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg.

(12) Az övezetben a birtokközpont nem alakítható ki.

10.7. Vízgazdálkodási övezet (V)

34.§ (1) A vízgazdálkodási övezetbe az alábbi területek tartoznak:

a) a folyóvizek medre és parti sávja,

b) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.

(2) A területen építményt elhelyezni csak a vízgazdálkodási szempontok figyelembevételével, külön jogszabályban foglaltak szerint lehet.

(3) A vízgazdálkodási övezetben a meder partja mentén a karbantartási munkálatok elvégezhetősége érdekében az egyéb jogszabályban előírt szélességű biztonsági sávot szabadon, kerítés és egyéb építménytől mentesen kell hagyni.

(4) A területen levő vízmeder parti sávját a hatályos rendelkezések előírásainak megfelelően biztosítani kell.

(5) A vízfolyások menti 20-20 méteres sávban megtelepedett fásszárú növényzetet a vízfolyások karbantartási munkáihoz szükséges feltételek biztosítása mellett a meg kell őrizni. A partvonaltól számított 50-50 méteres területsávban új épület nem alakítható ki, a területsávot beépítetlenül meg kell őrízni.

10.8. Beépítésre nem szánt különleges szőlőhegyi lakóövezet (KbSZL)

35.§ (1) A beépítésre nem szánt különleges szőlőhegyi lakóövezet lakóépületek, továbbá a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló épületek elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezetben

a) a legalább 80%-ban szőlőműveléssel hasznosított telken, lakóépület, továbbá a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást vagy a borturizmust szolgáló szállásférőhely nélküli gazdasági épület,

b) szőlőműveléssel nem hasznosított területen is - a telek méretétől függetlenül - szakrális építmény (kápolna, kereszt, kőkép),

c) a melléképítmények közül a közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy, hulladéktartály tároló, kerti építmény, háztartási célú kemence, húsfüstölő, zöldségverem, komposztáló

helyezhető el.

(3) A szántó művelési ágú területen építmény nem helyezhető el.

(4) A szőlőhegytől idegen létesítmények (szökőkút, kerti víz- és fürdőmedence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi), nyílt tűzvíz tározó nem helyezhető el.

(5) A szőlőművelés tényét a terület pontosan meghatározott százalékában az illetékes hegybíró nyilatkozatával kell igazolni.

(6) Az övezetben:

a) a beépíthetőség mértéke legfeljebb 3%, a beépíthető alapterület legfeljebb 120 m2, lakóépület alapterülete a megengedett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg;

b) a terepszint alatti beépíthetőség mértéke (terepszint fölé emelkedő épület alatti pince, és földel takart pince összesen) legfeljebb 5%, a terepszint alatt beépíthető alapterület legfeljebb 200 m2; a gazdasági épület, és attól különálló földel takart pince építészeti egységben épülhet;

c) a beépíthető földrészlet legkisebb szélessége a beépített telekszakaszon 16 m;

d) a beépíthető telek területe legalább 3000 m2;

e) A telek közúttal, illetve magánúttal határos telekhatárától mért 10 méteren belül épület nem helyezhető el

f) az épületmagasság a 3,8 métert, az építmény legnagyobb homlokzatának magassága a 4,5 métert nem haladhatja meg.

g) lakókocsi, lakókonténer nem helyezhető el.

(7) Az övezetben épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető.

(8) A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők.Meglévő támfal felújítható, új támfal építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg.

10.9. Beépítésre nem szánt különleges sport-szabadidő övezet (KbSP)

36.§ (1) Az övezet a sportpályák, sportlétesítmények, valamint ezekhez tartozó kiszolgáló épületek és létesítmények, vendéglátó, és szálláshely szolgáltató épületek, továbbá kemping elhelyezésére szolgál.

(2) Az övezet telekalakítási és beépítési előírásai:

A kialakítható telek legkisebb területe 3000 m2

a) Legnagyobb terepszint feletti beépítettség 5 %

b) Legnagyobb terepszint alatti beépítettség 10 %

c) A legnagyobb épületmagasság 4,5 méter

d) A legnagyobb burkolt felület 10%

e) A legkisebb zöldfelület mértéke 60%

(3) Az övezet telekhatáraitól mért 5 méteres területsávon belül épület nem alakítható ki.

(4) Új épület legalább részlegesen közművesített, villamos energiával, ivóvízzel, közterületi csapadékvíz-elvezetéssel, szennyvízcsatornával ellátott ingatlanon építhető.

III. Fejezet

Záró rendelkezések

37.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indított államigazgatási ügyekben kell alkalmazni.

(2) Hatályát veszti Hegymagas község Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 10/2002. (VIII. 29.) önkormányzati rendelet.