Szerkesztés...

Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő- testületének

8/2013. (VII. 12.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő- testülete a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv. 109. § (4) bekezdésében és 143. § (4) bekezdés i) pontjában, a helyi önkormányzatok és szervei, köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. tv. 138. § (1) bekezdés j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. §  A rendelet hatálya a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) szerinti és Hegymagas Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel (a továbbiakban: önkormányzati vagyon) való gazdálkodásra terjed ki.

2. Az önkormányzat vagyona

2. § (1) Forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyon, valamint törvény vagy a rendelet által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő vagyoni elemek.

(2) Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletében meghatározott önkormányzati tulajdonú vagyontárgyak.

3. § (1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes vagyona körébe tartoznak a képviselő-testület döntése alapján:

                 a) lakások

                 b) közművek

                 c) helyi védelem alatt álló épületek, építmények

(2) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes törzsvagyont elidegeníteni, gazdasági társaságba, non-profig gazdasági társaságba apportálni csak a képviselő-testület által meghatározott funkciók, feltételek biztosítása mellett lehet.

(3) Az önkormányzati döntés alapján korlátozottan forgalomképes vagyoni körbe tartozó ingatlan az adott ingatlannal kapcsolatos pályázati támogatás támogatási szerződésben megkívánt biztosítására jelzálogjoggal megterhelhető.

(4) A törvény erejénél fogva korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elidegenítésére, megterhelésére, hasznosítására törvény, és törvényben meghatározott keretek között a rendelet rendelkezései irányadóak.

(5) Az Önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonának hasznosításával, vagy vagyonkezelésbe adásával kapcsolatos hatásköröket a rendelet határozza meg.

4. § (1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon elidegeníthető, hasznosítható, megterhelhető, biztosítékul adható, gazdasági társaságba, non-profit gazdasági társaságba apportként bevihető, megterhelhető, biztosítékul adható.

5. § Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonán túl a korlátozottan forgalomképes és üzleti ingatlan-vagyonelemeket a vagyonkataszter tartalmazza (2. melléklet).

6. § Az önkormányzati vagyon forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatása a Képviselő-testület hatásköre. A Képviselő- testület a besorolás megváltoztatásáról abban az esetben dönthet, amennyiben a kérdéses vagyontárgy rendeltetése megváltozik, és a besorolás megváltoztatása összhangban áll az Nvt. rendelkezéseivel.

7. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás szerint közút, tér, park besorolású ingatlan vagy annak egy része a településrendezési terv módosítását követően üzleti vagyonná nyilvánítható, ha eltérést nem engedő jogszabály azt nem tiltja.

(2) Közútnak minősülő közterület esetén az üzleti vagyonná nyilvánítás feltétele a közlekedési hatóság által a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott eljárás lefolytatása.

3. Az önkormányzat vagyonának elidegenítése, hasznosítása

8. §  (1) A korlátozottan forgalomképes és üzleti vagyontárgyak elidegenítésére - az Nvt.-ben leírt szabályok alkalmazásával - a Képviselő-testület jogosult.

(2) Az önkormányzati ingatlant annak elidegenítése előtt, az ingóvagyont és egyéb vagyontárgyakat azok elidegenítése előtt 150.000 Ft nettó nyilvántartási érték felett fel kell értékeltetni.

(3) A vagyontárgy értéke megállapítás módja:

1. Ingóság esetén a vagyontárggyal azonos vagy jellemző tulajdonságaiban a hozzá legközelebb álló, kereskedelemben kapható dolog ára

2. Ingatlanok nyilvános vagy zártkörű versenyezetési eljárás alapján történő értékesítése, vagy ingatlanok megterhelése esetében ingatlanforgalmi értékbecslő által meghatározott érték, hat hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján.

3. Ingatlannak a rendelet szerinti, versenyeztetési eljárás nélküli értékesítése esetén ingatlanforgalmi szakértő által meghatározott érték hat hónapnál nem régebbi szakértői vélemény alapján.

9. § (1) A rendelet alkalmazásában az Nvt.-ben leírt hasznosításon különösen az egyes vagyontárgyak használatát, bérbe, haszonkölcsönbe adását kell érteni.

10. § (1) Az önkormányzati vagyon elidegenítésére vagy hasznosítására irányuló eljárás kérelemre vagy hivatalból indul.

(2) Az önkormányzati vagyont elidegeníteni, hasznosítani az Nvtv. versenyeztetésre vonatkozó szabályai szerint lehet. A versenykiírás feltételeit a Képviselő-testület határozza meg. A versenykiírásban az e rendelet szerinti előírásokat érvényesíteni kell.

(3) Az Nvtv. 11. § (16) és 13. § (1) bekezdésében meghatározott értékhatár – ha e rendelet másképpen nem rendelkezik – nettó egymillió forint.

(4) Amennyiben az önkormányzati vagyon hasznosítására közbeszerzési eljárásban kerül sor, úgy a közbeszerzési eljárás – a külön jogszabályokban a közbeszerzésekre előírt szabályok érvényesülésére tekintettel – e rendelet vonatkozásában versenyeztetésnek minősül.

(5) A Képviselő-testület a (3) bekezdésben leírt értéket el nem érő vagyontárgy elidegenítése és hasznosítása esetén is köteles megvizsgálni a versenyeztetés lehetőségét, és ilyen esetekben is dönthet a versenyeztetés lefolytatásáról.

(6) A versenyeztetés módjáról, főbb feltételeiről és annak eredményéről a képviselő-testület dönt. A versenyeztetési eljárás lebonyolításával a képviselő-testület más személyt vagy szervet is megbízhat, vagy arra bizományi szerződés köthet.

11. § A versenyeztetési eljárás típusai:

a) a nyilvános vagy zártkörű pályázati eljárás,

b) a nyilvános vagy zártkörű árverés és

c) a versengő ajánlatkérés.

12. § (1) A versenyeztetési eljárás alapvetően nyilvános. Nyilvánosról zártkörű versenyeztetési eljárási módra való áttérésre csak a folyamatban lévő eljárás eredménytelensége miatti lezárást követően, a képviselő-testület döntése alapján van lehetőség.

(2) Nyilvános versenyeztetés helyett kizárólag akkor írható ki zártkörű versenyeztetés, ha

1. az eljárás tárgyául szolgáló önkormányzati vagyon jellege, jelentősége, valamint annak leghatékonyabb értékesítésével, hasznosításával kapcsolatos feladatok megoldása előre meghatározott ajánlattevők, befektetők, illetőleg társasági partnerek részvételét teszi szükségessé, így különösen, ha az Önkormányzat közszolgáltatás ellátásával összefüggő érdeke azt indokolttá teszi,

2. ha a vagyontárgy nyilvános pályáztatásának reális, tervezett költségei jelentősen csökkentenék a hasznosításból éves szinten elérhető bevételt, vagy ha a korábbi nyilvános pályázat hat hónapon belül érdeklődés hiányában eredménytelenül zárult és ezen eljárással is biztosítható az önkormányzati vagyon gazdaságos hasznosítása, vagy

3. ha jogszabály rendelkezései, vagy a vagyon átengedésének egyéb körülményei a lehetséges hasznosító személyének megválasztását olyan jelentős módon vagy mértékben korlátozzák, hogy a versenyeztetésből származó előnyök nem biztosíthatók, így a teljesítésre csak meghatározott ajánlattevők képesek, vagy az értékesítés csak meghatározott személy részére történhet.

(3) A pályázati felhívásnak, tartalmaznia kell legalább a következőket:

a) az érintett vagyontárgy megjelölését, szükség szerint annak értékét, illetve minimál árát,

b) a kiíró megnevezését, székhelyét,

c) a pályázat célját, módját és típusát (nyilvános vagy zártkörű),

d) a pályázat elbírálása során a pályázatok rangsorolásakor alkalmazandó értékelési szempontokat,

e) a megkötendő szerződés típusát, a hasznosításra/értékesítésre vonatkozó fontosabb feltételeket, a fizetés módjára, biztosítékára vonatkozó előírásokat,

f) szükség esetén a részletes tájékoztató rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és költségét,

g) a pályázati ajánlatok benyújtásának helyét, módját és határidejét,

h) az ajánlati biztosítékkal összefüggő kiírói igényt,

i) az ajánlati kötöttség időtartamát, illetve esetleges meghosszabbítására vonatkozó előírásokat,

j) a pályázati ajánlatok elbírálási időpontját, az ajánlattevők értesítésének módját,

k) a kiíró azon jogának fenntartását, hogy a pályázatot – előre meghatározott okból és esetekben – eredménytelennek nyilvánítsa, vagy a nyertes ajánlattevő visszalépése esetén a pályázat soron következő helyezettjével szerződést kössön és

l) a pályázati ajánlat érvényességének feltételeit.

(4) A nyilvános pályázati felhívást a kiíró köteles legalább a helyben szokásos (az önkormányzat honlapján és az önkormányzat hirdetőtábláin) oly módon közzétenni, hogy az a lehetséges érdeklődők minél szélesebb köréhez juthasson el.

(5) Zártkörű pályázat esetén egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon - a pályázati felhívás nyilvánosságra hozatala nélkül - legalább három egymástól független érdekeltet írásban kell felhívni ajánlattételre azzal, hogy az ajánlattételi határidőig legalább 15 napot kell biztosítani. Zártkörű pályázat esetén csak az ajánlatkérés tényét kell a nyilvános pályázatra irányadó módon nyilvánosságra hozni. A zártkörű pályázatra egyebekben a nyilvános pályázatra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

13. § A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv dönthet úgy, hogy az ingatlan és ingó vagyont, vagyoni értékű jogot árverés útján értékesíti, hasznosítja, s a szerződés megkötésére licitálás útján, a legmagasabb vételárat, illetve ellenértéket felajánló árverező szerez jogot. Az árverés kiírásáról szóló döntéssel egyidejűleg meg kell jelölni az árverés lebonyolítóját, a kikiáltási árat, továbbá az árverés lebonyolítására vonatkozó szabályokat. E körben meg kell határozni azt is, hogy tartható-e, vagy milyen feltételek megléte esetén tartható a nyilvános licitet követően – második fordulóban – zártkörű licitálás. Amennyiben a kikiáltási áron érvényes vételi ajánlatot nem tettek, az árverést eredménytelennek kell nyilvánítani.

14. § Versengő ajánlatkérés a zártkörű pályázat olyan formája, amikor a kiíró nem bocsát ki pályázati felhívást (kiírást, hirdetményt), hanem azonos feltételek közlésével ajánlatot kér legalább három ajánlattevőtől és az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidőt legalább 15 napban állapítja meg.

15. § (1) A kiíró a versenyeztetési eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz hozzáférés és az alkalmazott versenyfeltételek megismerése tekintetében. A kiíró a versenyeztetés feltételeit úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő        ajánlatot tehessenek és a szabályszerűen, időben benyújtott ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

(2) Minden ajánlattevőnek joga van a kiíró által rendelkezésre bocsátott valamennyi információhoz hozzáférni. Ennek keretében az ajánlattevő számára – lehetőség szerint – hozzáférhetővé kell tenni minden olyan adatot, amely nem sért üzleti titkot, és amely az üzleti életben szokásos és szükséges ahhoz, hogy az ajánlattevőnek lehetősége        nyíljék megalapozott ajánlattételre.

16. § (1) A versenyeztetési eljárás nyertese az, aki a kiírásban foglalt szempontoknak, illetve az Önkormányzat tulajdonosi érdekeinek figyelembevételével összességében a legmegfelelőbb ajánlatot tette (legjobb ajánlattevő).

(2) A versenyeztetési eljárás eredményére vonatkozó döntést az elbírálást követő 30 napon belül kell meghozni, és azt követő legfeljebb 15 napon belül írásban kell közölni valamennyi ajánlattevővel.

(3) A versenyeztetési eljárás alapján megkötendő szerződés tartalmát a közzétett feltételek, illetve a legjobb ajánlattevő ajánlata alapján kell kialakítani. A szerződést az ajánlat elbírálásáról történt értesítéstől számított lehető legrövidebb időn belül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt kell megkötni.

(4) A szerződésben szerepeltetni kell az Önkormányzat érdekeit szolgáló kikötéseket, a teljesítés megkövetelt biztosítékait és a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket, a szerződésszerű teljesítés ellenőrizhetőségét és a nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén alkalmazható szankciókat.

(5) Ha a versenyeztetési eljárás nyertesével a szerződés megkötése a szerződéskötésre nyitva álló határidőben meghiúsul, vagy a szerződés aláírása után a legjobb ajánlattevő a szerződés létrejöttéhez, vagy hatálybalépéséhez szükséges feltételeket – az előírt módon és időben - nem teljesíti, úgy (ha a kiírás erre lehetőséget adott) a kiíró jogosult a soron következő helyre rangsorolt ajánlattevővel azonos feltételek mellett szerződést kötni, ha a versenyeztetési eljárás eredményéről hozott döntéstől számított 3 hónap még nem telt el.

17. § (1) Az önkormányzatot megillető követelésről – kivéve a behajthatatlan követeléseket ingyenesen lemondani nem lehet.

(2) Behajthatatlan követelés a hatályos számviteli törvény szerint behajthatatlannak minősített követelés. A behajthatatlanság tényét és mértékét dokumentumokkal igazolni kell.

(3) A behajthatatlan követelések törlésére a Képviselő-testület  jogosult.

(4) A mindenkori költségvetési törvényében meghatározott értékhatárt el nem érő kis összegű követelést behajtásra előírni nem kell.

4. Az önkormányzati vagyon kezelése

18. §  Az önkormányzati vagyon feletti vagyonkezelői jog (továbbiakban: vagyonkezelői jog) megszerzésének, gyakorlásának, valamint a vagyonkezelés ellenőrzésének szabályait az Nvt. és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. tv. (továbbiakban: Mötv.) irányadó szabályai tartalmazzák.

19. § A vagyonkezelői jog ellenértékének kiszámításához a vagyoni értékű jogok értékének kiszámításának törvényben leírt szabályait kell alkalmazni.  

5. Záró rendelkezések

 20. § Jelen rendelet 2013. július 15-én lép hatályba.

 21. § Hatályát veszti

1. Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1994. (II. 23.) Kt. rendelete.

2. Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testületének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 3/1994. (II. 23.) Kt. rendelet módosításáról szóló 9/2004. (VII.5.) önkormányzati rendelet.

3. Hegymagas Község Önkormányzat Képviselő-testületének az Önkormányzat nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonáról szóló 4/2012. (III.5.) önkormányzati rendelet.

            Sallee Barbara                                                                                    Lutár Mária

             polgármester                                                                                          jegyző