(egységes szerkezetben a 9/2001. (VI.21.), 5/2005. (II.24), 17/2006. (V. 18.), 34/2006. (VIII. 31.), 2/2007. (I. 25.), 9/2008. (VI. 12.), 18/2008. (IX. 18.), 34/2008. (XII. 18.); valamint a 15/2009. (X.15.) Ör-el)

A Képviselő-testület a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. törvényben (továbbiakban: Ltv.) kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a lakások és helyiségek bérbeadásának szabályozásáról az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja:

I. rész

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy megteremtse a bérlakás rendszer helyi kereteit, folyamatosan külön válassza a lakáshoz jutás (lakhatás) egyes formáit és megfelelő lehetőséget adjon az önkormányzati lakás és helyiséggazdálkodási feladatok ellátásához, a hatásköri, eljárási szabályok rendjének kialakításához.

A rendelet hatálya

és a tulajdonosi jogok gyakorlásának módja

2. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed  Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának tulajdonában álló lakásokra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: lakás, helyiség), valamint a velük kapcsolatos közös használatra szolgáló helyiségekre és területekre, továbbá a Ltv. hatálybalépését megelőző hatósági kiutalás útján bérbe adott lakásokra és helyiségekre, valamint a nem önkormányzati szervtől, szervezettől, vagy magánszemélyektől bérelt ingatlanokra.

(2) Az e rendelettel érintett önkormányzati lakások és helyiségek bérbeadásából eredő tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az önkormányzat által megbízott vagyonkezelő szervezet, a Városgazdálkodási Részvénytársaság (továbbiakban: bérbe adó) – a vagyonkezelési szerződéssel összhangban – a tulajdonos nevében gyakorolja. 

A lakások hasznosításának módja

3. §

(1) Az önkormányzati lakásokat az alábbi jogcímeken lehet hasznosítani:

1./ lakásügyi jogszabályokban előirt elhelyezési kötelezettségek

     teljesítésére,

2./ bérlőkijelölési (kiválasztási) joggal való rendelkezésre,

3./ önkormányzati közérdekű feladatok ellátásának segítésére,

4./ szociális célú bérbeadásra

5./ (az 5/2005. (II.24.) Ör. által hatályon kívül helyezve)

(2) A rendelet hatálya alá tartozó lakás:

a., csak lakás céljára adható bérbe,

b., bérleti joga kizárólag másik lakás bérleti jogára vagy másik lakás

     tulajdonjogára cserélhető el,

c., albérletbe a szociális alapon történő bérlakás nem adható, az

     (1) bekezdés 5./ pont  szerinti bérbeadás esetén legfeljebb a

     lakás alapterületének 50 %-a adható bérbe a bérleti díj 50 %-os

     megemelése mellett. 

(3) A megüresedett lakások bérbe adási formáit – a megüresedést követő 30 napon belül – a képviselőtestület állapítja meg a bérbe adó javaslata alapján, az illetékes bizottságok véleményének kikérésével.

II. rész

A lakásbérlet létrejötte

 Első fejezet

Önkormányzati közérdekű feladatok ellátását segítő lakások          

  4. §

(1) Az önkormányzati közérdekű feladatok ellátásához lakás (továbbiakban: szolgálati lakás) biztosítható annak a szakembernek, akinek lakhatása más módon nem oldható meg. A rendelkezésre álló szolgálati lakást bérbeadásra a vagyonkezelő (bérbe adó) köteles pályázati úton meghirdetni az önkormányzat intézményeinél – beleértve a Polgármesteri Hivatalt is. 

(2) A beérkezett pályázatokat a bérbeadó az illetékes bizottság elé terjeszti, majd a bizottság által meghatározott pályázóval köti meg a bérleti szerződést. Amennyiben a döntés több bizottság hatáskörét érinti, és a kiválasztandó bérlő személyében nem tudnak megegyezni, úgy a bérbeadó köteles a pályázatokat a képviselő-testület elé terjeszteni döntésre. A kérelmek elbírálásánál a munkáltató véleményét minden esetben ki kell kérni.

(3) Az (1) bekezdés alapján csak akkor adható szolgálati lakás, ha a leendő bérlő és vele együtt költöző családtagjai tulajdonában, bérletében nincs Hajdúszoboszlón beköltözhető ingatlan és öt éven belül nem is volt. Akkor sem adható ilyen címen szolgálati lakás, ha a leendő bérlő munkába járása állandó lakhelyéről, vagy tartózkodási helyéről megoldható, és ezen a lakhelyen tulajdonosi, vagy bérlői minőségben lakik.

5. §

(1) Szakember elhelyezése céljából szolgálati lakást a képviselőtestület határozata alapján annak lehet adni, aki hajdúszoboszlói önkormányzati költségvetési szervvel köztisztviselői, közalkalmazotti, jogviszonyban áll, vagy ilyen jogviszonyt kíván lakáskérelme benyújtását követő 30 napon belül létesíteni és foglalkoztatására vonatkozóan a foglalkoztató szerv nyilatkozott.

(2) Az önkormányzat feladatainak ellátása szempontjából meghatározó olyan szakemberek részére is adható szolgálati lakás, akik nem önkormányzati költségvetési szervek alkalmazásában állnak.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben felsoroltak részére lakást a hajdúszoboszlói köztisztviselői, közalkalmazotti, jogviszony vagy munkaviszony tartamára, de legfeljebb öt évre lehet bérbe adni. Annak a bérlőnek, aki ez alatt az idő alatt elhelyezését nem tudja, vagy csak nehézségek árán tudja megoldani, és munkájára az őt alkalmazó költségvetési szerv – ideértve a (2) bekezdést is – számít, egy alkalommal ez az időtartam újabb, legfeljebb öt éves időtartamra meghosszabbítható.

(4) A bérleti idő leteltét, vagy a jogosultság megszűnését követően a bérlő köteles 15 napon belül a lakást rendeltetésszerű, használatra alkalmas állapotban a bérbe adó rendelkezésére bocsátani. A bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni, elhelyezési és kártalanítási igény nélkül.

(5) A Képviselőtestület szakember átmeneti elhelyezése céljából - legfeljebb két éves időszakra - pályázati kiírás nélkül  is biztosíthat szolgálati lakást, amennyiben az igény bejelentésekor beköltözhető lakás rendelkezésre áll.

 6. §

A szakember ellátás biztosítása érdekében bérbe adott önkormányzati lakásba a bérlő a Ltv. 21.§. (2) bekezdésben felsoroltakon túlmenően más személyt csak a bérbe adó hozzájárulásával fogadhat be.

Második fejezet

A szociális célú lakás bérbeadása

     Lakásbérbeadási jegyzék

 7. §

(1) A képviselőtestület állapítja meg azoknak a lakásoknak a jegyzékét, amelyek szociális feltételek mellett bérbeadásra meghirdethetők. A címjegyzékben a meghirdetendő lakás pontos címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát és lakbérét is fel kell tüntetni. Ezen túlmenően feltüntethetők mindazok az adatok, amelyeket a bérbe adó lényegesnek ítél meg.

(2) A címjegyzéket a pályázati felhívással együtt a „Hajdúszoboszló” újságban és a hirdetőtáblán kötelező közzé tenni, melyre 15 napon belül tehető meg a bérbevételi igény.

(3) Házastársak (élettársak) lakás-bérbevételi igényüket együttesen is megtehetik, ez esetben - ha pályázatuk eredményes - velük a bérleti szerződés a bérlőtársakra vonatkozó feltételekkel köthető meg. Ellenkező esetben az igénylőt kell bérlőnek tekinteni, míg házastársa (élettársa) együttköltöző családtagként vehető figyelembe.

A jogosultság feltételei

8. §

(1) Szociális helyzet alapján az a magyar állampolgár, továbbá az állandó tartózkodásra jogosító személyazonosító igazolvánnyal rendelkező bevándorolt, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert személy, illetve az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalói, önálló vállalkozói, valamint ezek családtagjai jogosultak szociális bérlakásra, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert jogosult bérlakásra,

a., akinek családjában – az együttköltöző családtagokat számítva –

     az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg a

     mindenkori saját jogú öregségi nyugdíjminimum másfélszeresét,

     egyedülálló esetén a kétszeresét,

b.) aki lakhatását a jogos lakásigény mértékének megfelelő

     lakásépítés vagy vásárlás útján a szükséges önerő és

     pénzintézeti hitelek igénybevételére jogosultság hiánya

     miatt megoldani nem képes.

c., akinek családjában – az együttköltöző családtagokat is számítva

     tulajdonában, haszonélvezetében, bérletében nincs másik

     beköltözhető lakás vagy üdülő. 

(2) Nem jogosult szociális helyzete alapján bérlakásra:

 – akinek a tulajdonában a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének ötvenszeresét meghaladó értékű ingó vagy ingatlan vagyon van, vagy

 – aki a saját vagy együttköltöző családtagja szociális helyzetére vonatkozóan olyan adatot közöl, amely számára jogtalan előnyt jelent.

(3) (a 34/2006. (VIII.31.) Ör. által hatályon kívül helyezve)

        A jogos lakásigény mértéke

9. §

(1) Szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthető bérleti szerződés, amelynek nagysága a bérlő és vele együtt költöző családtagjai jogos lakásigénye mértékét nem haladja meg.

(2) A lakásigény mértéke:

a., két személyig legfeljebb egy-másfél lakószoba,

b., három személyig legfeljebb két lakószoba,

c., öt személyig legfeljebb három lakószoba,

d., hat és annál több személy esetén háromnál több lakószoba. 

(3) Ápolásra szoruló, tartósan egészségkárosodott családtagnál a jogos lakásmérték legfeljebb egy szobával növelhető. A jogosultságot kezelőorvos által kiállított szakvéleménnyel kell bizonyítani.

(4) A lakásigény mértékének a megállapításánál a szociális bérlakásra  jogosultat, a jogosult házastársát,  kiskorú gyermekét és vele – a kérelem  benyújtását megelőző három év óta – állandó jelleggel együttlakó azon személyeket kell figyelembe venni, akik a bérbe adó hozzájárulása nélkül fogadhatók be a lakásba.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt személyek közül nem lehet figyelembe venni azokat, akik lakás tulajdonjogával (vagy 1/2-et elérő  tulajdoni hányaddal) – lakás haszonélvezeti, illetve bérleti jogával – rendelkeznek.

A szociális rászorultság elbírálása

10. §

(1) A 8. §. (1) bekezdés szerinti jogosultak bérbevételi kérelmet a (2) bekezdésben felsorolt mellékletekkel ellátva nyújthatnak be a bérbeadóhoz. A bérbevételi kérelem benyújtásának előfeltétele, hogy a bérbeadó a bérbe adandó lakások jegyzékét közzétegye.

(2) A bérbevételi kérelemhez mellékelni kell:

a., a jogszerűen együtt költözők jövedelem igazolását,

b., vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatokat,

c., tartós egészségkárosodás esetén a kezelő(házi) orvos igazolását

(3) A bérbeadó a beérkező kérelmeket 30 napon belül megvizsgálja és előzetesen megállapítja, hogy a kérelmet benyújtó a  rendelet szerinti feltételeknek megfelel-e. A megfelelőséghez minden esetben helyszíni adatgyűjtést kell végezni. A bérbeadó az így előkészített kérelmeket nyilvántartásba veszi és a bérlő kiválasztása (bérlőkijelölési döntés) érdekében az Egészségügyi és Szociális Bizottság elé terjeszti.

(4) Az Egészségügyi és Szociális Bizottság által kijelölt bérlővel a döntést követően 8 napon belül a bérleti szerződést meg kell kötni, az eredménytelen kérelmeket a nyilvántartásból 30 nap után – az ajánlattevő egyidejű értesítése mellett - törölni kell.

Amennyiben a kijelölt bérlő a lakásra a kijelölésről szóló értesítés kézhezvételét követő 8 napon belül nem köti meg a bérleti szerződést és mulasztását alapos indokkal nem menti ki, úgy a bizottság újra tárgyalja a már beadott kérelmeket.

(5) A képviselő-testület a lakásbérbeadási jegyzék mellőzésével a rendelkezésre álló üres lakásra bérlőt jelölhet ki, akivel a Városgazdálkodási Zrt. köteles a bérleti szerződést megkötni. Erre akkor kerülhet sor, ha a lakásra olyan szociálisan rászorult nyújtott be kérelmet, akinek háztartásában fogyatékos családtag van, vagy legalább hat gyermek eltartásáról gondoskodik és lakása emberi tartózkodásra alkalmatlanná vált, de lakáshelyzetét más módon (albérlet, rokonok) megoldani nem tudja.

A család rászorultságát és szociális helyzetét, a lakás emberi tartózkodásra alkalmasságát a polgármesteri hivatal köteles vizsgálni.

A bérleti jogviszony létrehozása

11. §

(1) A bérleti szerződés kötelező tartalmi elemei:

 – a felek megnevezése,

 – az esetleges bérlőtársak megnevezése,

 – a bérelt ingatlan meghatározása,

 – leltár a berendezési, felszerelési tárgyakról,

 – a lakás komfortfokozatának megnevezése,

 – a lakbér mértékének és megfizetése határidejének meghatározása, a lakbérhátralék következménye,

 – karbantartási, felújítási, pótlási kötelezettség,

 – a lakásban történő életvitelszerű tartózkodás kötelezettsége, a kivételek felsorolása, illetve a 2 hónapot meghaladó távollét bejelentésének kötelezettsége, a kötelezettség megszegésének következménye,

 – a bérlet időszakának meghatározása,

 – az eredeti állapotban történő visszaadás kötelezettsége, illetve a helyreállítási költség bérlő általi megfizetésének kötelezettsége,

 – jogszabályi hivatkozások (Ptk., Ltv., helyi rendelet).

(2) A bérleti szerződés (1) bekezdésben felsorolt kötelező tartalmi elemein túl a bérbeadó a megállapodás tartalmát meghatározhatja

(3) Önkormányzati bérlakás szociális helyzet alapján meghatározott időre, de legfeljebb öt éves időtartamra adható bérbe.

(4) A meghatározott bérleti idő lejártát követően, ha a bérlő szociális feltételei változatlanok vagy rosszabbodtak, a bérleti szerződést:

1. az Egészségügyi, Szociális Bizottság jóváhagyásával - vele újabb 5 évre meg kell kötni. Bérleti szerződés hosszabbítására - az Egészségügyi, Szociális Bizottság jóváhagyásával - egy alkalommal kerülhet sor,
2. az Egészségügyi, Szociális Bizottság a (4) a) pontjától rendkívül indokolt esetben eltérhet ha:

ba) bérlő(ők) a 60. életévüket betöltötték és

bb) bérlő(ők) valamelyike rokkant, fogyatékossági támogatásban, öregségi nyugdíjban részesül, vagy

bc) akinek családjában – az együttköltöző családtagokat számítva – az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedülálló esetén a másfélszeresét,

3. a jogviszony meghosszabbítása ezen bérlő esetén határozatlan időre szól,
4. a bérlő elhalálozása esetén viszont, a bérleti jogviszony folytatására a jogszabály szerinti kérelmezővel (családtaggal) a rendelet 11. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(5) Nem hosszabbítható meg annak a kérelmezőnek a bérleti szerződése, akinek lakbérhátraléka vagy közüzemi díjtartozása van.

12. §

(1) A bérleti szerződést csak a kijelölt bérlővel/bérlőkkel lehet megkötni.

(2) Bérlőtársakként a következő esetekben köthető meg a bérleti szerződés:

a., házastársak között közös nyilatkozata alapján,

b., élettársak között közös nyilatkozatuk alapján és legalább öt éves 

     együttélés esetén

c., szülő és nagykorú gyermek között közös nyilatkozatuk alapján és 

     legalább egy éves  együttélés esetén,

d., nagyszülő és kiskorú unoka között, ha a kiskorú nevelését

     legalább egy évi együttélés mellett végzi,

e., bármely személy és kiskorú gyermek között, függetlenül attól,

     hogy melyikük a bérlő, ha a kiskorú neveléséről legalább egy éve

     gondoskodik, továbbá a kiskorú bérlő esetén a gyámhatóság is 

     hozzájárulását adja a bérlőtársi jogviszony létrehozásához,

f.,  a bérlőkijelölési, vagy bérlő-kiválasztási joggal érintett lakás

     esetén bérlőtársi jogviszony csak a bérlőkijelölési vagy

     bérlő-kiválasztási jog jogosultjának hozzájárulásával létesíthető.

(3) Amennyiben valamelyik szerződő fél cselekvőképtelen, a szerződés megkötésekor gondoskodni kell a megfelelő képviseletről.

13. §

A bérlő köteles a körülményeiben bekövetkezett, a rendelet szempontjából lényeges változást 8 napon belül a bérbe adónak bejelenteni.

Harmadik fejezet

Pályázat útján történő bérbeadás

14. §

(az 5/2005. (II.24.) Ör által hatályon kívül helyezve)

Versenytárgyalás

15. §

(az 5/2005. (II.24.) Ör által hatályon kívül helyezve)

Bérbeadás bérlőkijelölés jogcímen

16. §

(az 5/2005. (II.24.) Ör által hatályon kívül helyezve)

III. rész

A bérleti jogviszony tartalma

A felek jogai és kötelességei

17.§

A lakás átadása

(1) A bérbe adó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányok megszüntetéséről a bérbe adó köteles gondoskodni. Ha a bérbe adó e kötelességét nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkákat elvégezheti és költségeit számla benyújtása ellenében a bérbe adóval szemben érvényesítheti. Erről bérbe adót előzetesen írásban köteles értesíteni.

(2) A lakás leltár szerinti átadás-átvételéről történő jegyzőkönyvet mind a bérlő, mind a bérbe adó aláírásával hitelesíti.

  18.§

A lakás rendeltetésszerű használatának ellenőrzése

(1) A bérbeadó a rendeltetésszerű és gondos használatot, továbbá a bérlői kötelezettségek teljesítését a bérlő nyugalmának és egyéb kötelezettségének zavarása nélkül  a lakásban évente egyszer ellenőrzi.

(2) Az évi rendes alkalmon túl is köteles ellenőrizni a lakáshasználatot a bérbeadó, amennyiben bejelentés, panasz érkezik a bérlővel kapcsolatosan a lakás rendeltetésellenes, illetőleg más célú hasznosításáról. A vizsgálat eredménye alapján a képviselő-testület dönt a lakás további használatáról és a bérlővel szemben alkalmazandó szankciókról. A döntésről a bérlőt és a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

(3) Az ellenőrzést a bérlő köteles tűrni.

19. §

       Karbantartási, felújítási, pótlási és cserekötelezettség

(1) A bérbe adó köteles gondoskodni:

a., az épület szükség szerinti felújításáról, karbantartásáról 

     életveszély elhárítása esetén soron kívül,

b., az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes

     állapotáról,

c., a lakás berendezéseinek kicseréléséről, amennyiben azok nem

     javíthatók, mert ez esetben a (3)bekezdés b., pont szerint

     kell eljárni,

d., a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá

     e helyiségek berendezéseiben bérlő hibáján kívül keletkezett

     hibák, hiányosságok megszüntetéséről.         

(2) Elemi csapás, életveszély, vagy a lakás lakhatatlanná válása miatt, illetőleg ha a lakóépület felújításával, karbantartásával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkák csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhető el, a bérlőt határozott időre, a munkák elvégzésének időtartamára átmeneti lakásban kell elhelyezni. A bérlő az átmeneti lakásba házastársán (élettársán) és gyermekén kívül más személyt nem fogadhat be.

Az átmeneti lakásba történő költözködés költségeit bérbe adó vállalja.

(3) A bérlő köteles gondoskodni:

a., a lakás rendeltetésszerű használatáról, állagának megóvásáról,

b., a rendeltetésszerű használatból eredő meghibásodások

     kijavításáról,

c., az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és a

     terület tisztántartásáról, szükség szerinti megvilágításáról,

d., a háztartási szemét elszállíttatásáról,

e., a bérleti   és az üzemeltetési költségek megfizetéséről .

(4) Felek megállapodhatnak abban is, hogy a bérlőt terhelő munkákat és kötelezettségeket a bérbe adó teljesíti a bérlő költségére.

 IV. rész             

A bérleti jogviszony megszűnése, a lakás visszaadása,

a lakás elhagyása

20. §

A lakbérfizetés időpontja

(1) Az önkormányzat által bérbe adott lakások lakbérét a bérlő köteles havonta előre, egy összegben a hónap 15. napjáig megfizetni a bérbeadó részére. Ettől a bérleti szerződésben el lehet térni.

(2) A lakbér megfizetésére megállapított határidő elmulasztása felmondási ok.

21. §

Egyéb bérlői kötelezettségek

(1) A lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni. A bérlő által bejelentett ok miatt történő távolléte alatt, erre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet. Nem lehet felmondani a szerződést abban az esetben sem, ha a bérlő a bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót - felhívására - írásban tájékoztatja.

(2) Nem számít a lakásban történő életvitelszerű tartózkodás kötelezettsége megszegésének, ha a bérlő

a., egészségügyi okból,

b., munkahelyi okból,

c., tanulmányai miatt van távol, vagy

d., 3 évet nem meghaladó szabadságvesztés büntetését tölti.

(3) Amennyiben a bérlő a lakást huzamosabb időre elhagyta, a bérlő és a bérbeadó – szociális bérlakás esetében az Egészségügyi és Szociális Bizottság jóváhagyásával – megállapodhat abban, hogy a távollét idejére a lakást a bérbe adó ideiglenesen hasznosítja, feltéve, hogy abban jogszerűen befogadott személy nem maradt vissza. Ennek időtartamával a határozott idejű bérlet meghosszabbodik.

(4) A (3) bekezdés szerinti bérbevételből, illetőleg továbbhasznosításból eredő károkat a bérbeadó köteles a  bérlő részére megtéríteni, azokat helyreállítani.

22. §

A bérleti jogviszony megszűnése

(1) A lakásbérlet megszűnik, ha:

a., a bérleti szerződést a bérlő és a bérbe adó közös megegyezéssel

     megszünteti,

b., a bérlet határozott idejű időtartama lejár, vagy a feltétel

     bekövetkezik,

c., az arra jogosult felmond,

d., a bérlő meghal és nincs a lakásbérleti jog folytatására jogosult

     személy,

e., a bérlő az önkormányzati lakást elcseréli,

f.,  a bérlő lakásbérleti jogviszonyát a bíróság megszünteti,

g., az önkormányzati lakás megsemmisül,

h., a bérlő az önkormányzati lakás bérleti jogáról térítés ellenében

     lemond,

i., (a 34/2006. (VIII.31.) Ör. által hatályon kívül helyezve)

j., a bérlőt a Magyar Köztársaság területéről kiutasították.

(2) A bérlő és a bérbeadó az önkormányzati lakásra kötött szerződést közös megegyezéssel úgy is megszüntetheti, hogy a bérbeadó a bérlőnek másik önkormányzati bérlakást ad, vagy pénzbeli térítést fizet.

(3) Ha a bérlő másik önkormányzati lakásként kisebb alapterületű és kevesebb szobaszámú, továbbá alacsonyabb komfortfokozatú – a feltételek külön-külön is fennállhatnak – önkormányzati lakás bérletét is elfogadja, úgy a két önkormányzati lakás éves lakbére közötti különbség tízszeresére jogosult.

(4) Ha a bérlő másik önkormányzati lakás helyett pénzbeli térítést fogad el, úgy a pénzbeli térítés mértéke az önkormányzati lakás beköltözhető forgalmi értékének 60 %-ánál több nem lehet.

(5) Abban az esetben, ha a lakás a bérbeadónak felróható okból semmisül meg, a bérlő az általa bérelt lakással azonos minőségű (komfortfokozatú) és legalább akkora méretű lakás bérletére tarthat igényt ugyanolyan bérleti díj mellett.

23. §

(1) Ha a bérlőtársak házasságát a bíróság felbontotta és valamelyik félnek saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kell az önkormányzati bérlakást elhagyni, az elhagyásra kötelezett bérlő komfortnélküli, vagy átmeneti lakásban helyezhető el. Az elhelyezés csak annyi időre szólhat, amennyi az eredeti bérleti szerződésből még hátra van.

(2) Aki szociális intézménybe történő beutalásakor, vagy azt követően határozatlan idejű lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében lemondott és a szociális intézményben elhelyezése megszűnik, az általános szabályok szerint juthat szociális bérlakáshoz abban az esetben, ha a korábban felvett pénzbeli térítést egy összegben a bérbeadónak visszafizeti. A lakásra a bérleti szerződést e rendelet szerinti határozott időre lehet megkötni.

24. §

(a 34/2006. (VIII.31.) Ör. által hatályon kívül helyezve)

 A lakáscsere feltételei 

 25. §

(a 34/2006. (VIII.31.) Ör. által hatályon kívül helyezve)

 V. rész     

A lakásba befogadás, tartás, a bérleti jog folytatásának feltételei

 A lakásba befogadás és a tartási szerződés feltételei

26. §

(a 34/2006. (VIII.31.) Ör. által hatályon kívül helyezve)

         27. §          

(1) A bérlő a lakásbérleti jog folytatása ellenében tartási szerződést az egészségügyi és szociális bizottság írásbeli hozzájárulásával köthet.

(2) (a 34/2006. (VIII.31.) Ör. által hatályon kívül helyezve)

(3) (az 5/2005. (II.24.) Ör által hatályon kívül helyezve)

(4) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása, vagy megszüntetése az eltartó  lakásbérleti jogviszonyának folytatását kizárja.

(5) Önkormányzati bérlakásra kötött életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján bérleti jogviszony nem keletkezhet, illetve nem folytatható.

 A lakásbérleti jog folytatása a bérlő halála után

28. §

(1) A bérlő halála esetén a jogviszony folytatására a Lt.v. 21. §. (2) bekezdésén túlmenően azok is jogosultak jogszabály szerinti sorrendben, akiknek befogadásához a bérbe adó még hozzájárult és a bérlő halálát megelőző legalább egy évig életvitelszerűen a lakásban éltek. Közös kérelemben több jogosult is kérheti a bérleti jog folytatásának elismerését bérlőtársi jogviszonyban.

(2) A bérleti jogviszony folytatásának elismerése esetén vizsgálni kell a jogosult szociális körülményeit és a lakásra e rendelet szerint kell a bérleti szerződést megkötni.

29. §

A lakásbérleti jog folytatására jogosultnak a bérlő halálától számított 30 napon belül kérni kell a jogosultság elismerését.

Az önkormányzati lakásban

jogcím nélkül tartózkodó személyek elhelyezése

30. §

(1) Ha az önkormányzati lakásban olyan személy marad vissza, aki nem tarthat igényt elhelyezésre, az önkormányzati lakást köteles 15 napon belül elhagyni. Ha a jogcím nélküli lakáshasználó lakáselhagyási kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati lakás elhagyásának megtörténtéig az önkormányzati lakás használatának első hat hónapjában az önkormányzati lakásra megállapított lakbér mértékével megegyező összegű, azt követően a lakbér ötszörös összegének megfelelő használati díjat köteles fizetni

(2) A használati díjat előre, egy összegben minden hó 15. napjáig kell a bérbe adó részére hiánytalanul megfizetni. A használati díj a külön szolgáltatások diait nem tartalmazza, azok külön kerülnek megállapításra és a használati díjjal együtt fizetendők.

(3) A jogcím nélküli lakáshasználó elhelyezésre nem tarthat igényt. Lakáshasználata során, illetve annak megszűnését követően is felel mindazon kárért, amelyet a jogcím nélküli lakáshasználatával okozott.

VI. rész

A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlete

31. §

Az önkormányzat tulajdonában, használatában lévő helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségeire, valamint a bérlet megszűnésére, folytatására a lakásbérlet szabályait az alábbiakban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni. 

A bérbeadás feltételei

32. §

(1) Helyiséget – a kötelező vagy közérdekű elhelyezési feladat kivételével – elsősorban pályázat útján lehet hasznosítani.

(2) A bérbe adó az üres vagy megüresedett önkormányzati rendelkezésű helyiségekre határozott vagy határozatlan idejű bérleti szerződést köthet.

Bérbeadás pályázat útján

33. §

(1) A pályázatot a bérbe adó írja ki. A pályázati letét összege nem lehet kevesebb, mint az éves helyiségbér 20 %-a.

(2) A beérkezett pályázati ajánlatokat az önkormányzat Pénzügyi-, Gazdasági- Ellenőrzési Bizottságának elnöke, a Városfejlesztési-, Műszaki Bizottság elnöke és a bérbe adó képviselője által alkotott bizottság bírálja el. A bizottsági elnökök akadályoztatása esetén a bizottságban általuk delegált más személy is részt vehet.

(3) Az önkormányzati tulajdonban lévő helyiségre azonos vagy hasonló tevékenységet folytató igénylőkkel közös, írásbeli kérelmük alapján bérlőtársi szerződés is köthető. Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a bérlőtárs a megszűnést követő 15 napon belül élhet előbérleti jogával. Amennyiben a bérlőtárs előbérleti jogával nem élt és a helyiségre megállapított teljes bérleti díjat sem fizeti, úgy a bérbe adó e helyiségrészt pályázat útján meghirdetheti.

34. §

Eredménytelen pályázat esetén a bíráló bizottság új pályázat kiírását is elrendelheti.

Hasznosítás pályázati kiírás nélkül

35. §

(1) A bérbe adó a helyiséget pályázati kiírás nélkül az alábbi feltételek fennállása esetén adhatja bérbe:

a., a helyiségre az önkormányzat hivatalának vagy intézményének 

     vagy gazdasági társaságának van szüksége,

b., arra közérdekből, a lakosság szélesebb körét érintő, a helyi

     közszolgáltatás érdekeit szolgáló, illetve kötelező elhelyezési

     feladat megoldásához van szükség,

c., a bérlő által alapított vagy a bérlő tagságával működő gazdasági

     társaság pályázati eljárás nélkül jogosult tovább használni a

     helyiséget, de a bérlő köteles a bérbe adónak ezt megelőzően

     bejelenteni. Ebben az esetben a rendelet 39. §. (3) bekezdés b./ pontját itt   

    is alkalmazni kell.

(2) A helyiségek ingyenes használatba adásáról kizárólag a képviselőtestület dönthet.

Felek jogai, kötelezettségei

   36. §

(1) A bérlő nem követelheti a bér beadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon átalakítsa, felszerelje vagy berendezze.

(2) A bérbe adó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel, leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(3) A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – az eredeti állapotban és felszereltséggel köteles visszaadni.

(4) A bérlet tartama alatt a bérbe adó gondoskodik a bérlő tűrési kötelezettsége mellett:

a., az épület karbantartásáról, az épület központi berendezéseinek

     állandó üzemképes állapotban tartásáról, továbbá a Ltv. 10. §.

     (1) bek. c., pontjában foglaltakról,

b., az életveszélyt okozó, az ingatlan állagát veszélyeztető, a

     helyiség rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó

     hibák kijavításáról.

(5) A bérlet tartama alatt a bérlő köteles gondoskodni:

a., továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek

     tisztántartásáról, megvilágításáról, a tevékenységével

     kapcsolatban keletkező kommunális hulladék elszállíttatásáról és

     a helyiség rendeltetésszerű használatáról,

b., a helyiségben lévő, az ott folytatott tevékenység körében

     felmerülő felszerelések felújításáról, pótlásáról, illetőleg

     cseréjéről, az épület általa kizárólagosan használt, illetve

     üzemben tartott központi berendezésének karbantartásáról

c., a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról és cseréjéről,

     amennyiben abban a helyiségben folytatott tevékenységből

     kifolyólag okozott kárt,

d., a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat, kirakatszekrény

     védő(elő)tető, ernyős szerkezet, biztonsági berendezések

     karbantartásáról.

(6) A helyiség műszaki állapotának megváltoztatása csak a bérbe adó előzetes hozzájárulásával lehetséges.

(7) A bérlővel a helyiségre mindaddig nem köthető meg a bérleti szerződés, amíg be nem mutatja a tevékenysége mértékének megfelelő kommunális hulladék elszállitására vonatkozó szerződést, vagy annak egyéb módon történő elhelyezéséről írásban  nem nyilatkozik .

37. §

(1) Önkormányzati tulajdonú helyiség albérletbe a bérbeadó hozzájárulásával adható.

(2) Gazdasági társaságba a bérleti jog nem apportálható.

38. §

Ha a bérlő a tevékenységi körét meg akarja változtatni, ahhoz a bérbe adó előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a bérbe adó hozzájárulását megtagadja, úgy az eredeti bérleti szerződés marad érvényben, de e rendeletben szabályozottak figyelembe vételével a felek egyéb módon is megállapodhatnak.

A helyiség bérleti jogának átruházása és cseréje

 39. §

(1) A bérlő az önkormányzati tulajdonú helyiség bérleti jogát írásban foglalt megállapodás alapján másra átruházhatja vagy elcserélheti.

(2) A bérlő a bérleti jog átruházására vagy cseréjére irányuló megállapodást, annak megkötésétől számított 15 napon belül köteles a bér beadói hozzájárulás teljesítése céljából a bérbe adónak megküldeni. A hozzájárulást írásban kell megadni.

(3) A bérbe adó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy elcseréléséhez akkor járul hozzá, ha az új bérlő

a., által gyakorolni kívánt tevékenységének a jogszabály által előirt

     feltételei biztosíthatók és a tevékenység a helyiség

     rendeltetésszerű használatát nem veszélyezteti,

b., vállalja, hogy a szerződés megkötésével egyidejűleg a helyiség

     egy éves bérleti díjának megfelelő összegű vissza nem térítendő

     pénzbeli térítést fizet a bérbe adónak.

     VII. rész   

Vegyes és záró rendelkezések

   40. §

Az önkormányzati bérlakások lakbérére, értékesítésére és a lakástámogatásra vonatkozó szabályokat külön önkormányzati rendeletek állapítják meg.

A szociális lakások bérleti díja a képviselőtestület által évente megállapított fix lakbér. 

41. §

E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ltv. szabályain túlmenően a Polgári Törvénykönyv vonatkozó rendelkezéseit is megfelelően kell alkalmazni.

42. §

(1) E rendelet 2001. január 1. napjával lép hatályba. Hatályba lépésével egyidejűleg a lakások és helyiségek bérletéről szóló többször módosított 15/1993.(XII.16.) Ör. számú rendelet hatályát veszti.

(2) E rendelet hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyeket a nyilvántartás időpontjában hatályos rendelet alapján kell elbírálni.

(3) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és Tanács 2006/123/EK (2006. december 12.) irányelvnek megfelelést szolgálja.