1. § A Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása

2. § (1) A Város településképe és történelme szempontjából meghatározó, hagyományt őrző, a közösségek munkáját és kultúráját tükröző, sajátos megjelenésű építészeti örökség kiemelkedő, településképet meghatározó értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

3. § A településkép szempontjából meghatározó területek megállapításának célja a településképhez illeszkedő településképi követelmények megállapításával a jellegzetes, értékes, helyi hagyományt őrző építészeti arculat megőrzése, a településkép kedvező alakítása:

4. § (1) E rendelet területi hatálya a Város teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) E rendelet előírásait az önkormányzat Képviselő-testülete által elfogadott településszerkezeti tervekkel és leírással, helyi építési szabályzattal és a hozzátartozó szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

(3) A beépítésre nem szánt területeket a helyi építési szabályzat és a hozzá tartozó szabályozási terv tartalmazza, ezen belül a településkép szempontjából meghatározó, természeti, régészeti védelemmel érintett területeket 15. § (2) szerint a szabályozási terven kell beazonosítani.

5. § (1) Cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény (helyiség, együttes) nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat, mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak.

(2) CityLight formátumú eszköz: olyan információs vagy más célú berendezésnek minősülő rögzített, függőleges elrendezésű berendezés, mely legfeljebb 120/180 cm méretű látható papíralapú reklám közzétételére alkalmas felülettel, vagy legfeljebb 90" képátlójú, 16:9 arányú, álló helyzetű digitális kijelzővel rendelkezik.

(3) CityBoard formátumú eszköz: olyan 2,5 métertől 3,5 magassági mértékig terjedő aszimmetrikusan elhelyezett lábon álló információs vagy más célú berendezés, melynek reklám közzétételére alkalmas mérete 7-9 m². Látható papír vagy fólia alapú, nem ragasztott, hátulról megvilágított reklám közzé tételételére alkalmas hátulról megvilágított felülettel, vagy ilyen méretű digitális kijelzővel rendelkezik.

(4) Címtábla: e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő, az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb megjelölő adatait feltüntető tábla, névtábla.

(5) Egyedi mobil tájékoztató tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan nem rögzített, egyedi méretű és akár változó feliratú tájékoztató, hirdető berendezés, mely a kereskedelmi- szolgáltató-vendéglátó tevékenység szolgáltatásairól – pl. akcióiról, étel, ital, sütemény, fagylalt választékáról, étlapjáról, stb. – ad tájékoztatást.

(6) Egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla: információs vagy más célú berendezésnek minősülő olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, melyen a város a gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó tevékenységet végzők helyéről, irányáról, megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, nyitva tartásáról, megközelítéséről, ill. a település szolgáltató épületeiről, utcáiról ad idegenforgalmi és egyéb információt, amelyen a szervezet arculatának megfelelő felirat és logó is szerepelhet.

(7) Épület főgerince: Az épület tömegét meghatározó, jellemzően az utcai traktus legmagasabb és leghosszabb tetőfelépítményi gerince.

(8) Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.

(9) Értékvizsgálat: a települési érték helyi védelem alá helyezésének szakmai megalapozására szolgáló, a Korm. rendeletben meghatározottak szerint annak minősülő munkarész

(10) Földszínek: (más néven terra színek) tört, sötét, meleg színek, melyek színtartománya a vörös-narancs- sárga-zöldessárga.

(11) Funkcionális utcabútor: Olyan reklám elhelyezésére nem használható berendezés, mely az adott közterület használatához szükséges és a berendezés funkciójából következően a lakossági igények kielégítésére szolgál. (padok, virágládák, kerékpár rögzítők, szökőkutak és tartozékai, telefonfülke, hulladék ládák, stb.)

(12) Helyi védett érték: Településszerkezet, településkarakter szempontjából jelentős helyi védett településszerkezet, helyi védett utcakép és helyi egyedi védett épület, műtárgy (építmény) egyedi védett növényzet összessége.

(13) Hirdető vitrin: az üzlet és egyéb kereskedelmi- szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban nem lévő, az épület homlokzatára, vagy a kerítésre ill. közterületre helyezett, információs vagy más célú berendezésnek minősülő üvegezett felületű, doboz jellegű hirdető berendezés.

(14) Információs vagy más célú berendezés: A 104/ 2017 (IV. 28.) Korm. rendelet 1. § (4) pontjának megfelelő tartalommal rendelkező egyedi gazdasági tájékoztató és útirányjelző tábla, egyedi mobil tájékoztató tábla, hirdető vitrin, önkormányzati információs tábla, önkormányzati faliújság, totemoszlop, oszlop tartószerkezetű és talajhoz rögzített információs tábla, reklámpylon és reklámzászló, napvédő ponyva, transzparens vagy molinó, CityBoard, CityLight, útirányt jelző tábla, amennyiben ezek részben reklámnak nem minősülő információs célt és közérdeket szolgálnak.

(15) Kirakat: elsősorban gazdasági reklámnak minősülő áru bemutatására is szolgáló, az üzlet és egyéb kereskedelmi-szolgáltató funkciójú épület üzlethelyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, közterületre néző, vagy közterületről látható, üvegezett portál jellegű homlokzatrész.

(16) Önkormányzati információs tábla: olyan rögzített, egyedi méretű, e rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető-berendezés, mely a helyi lakosok számára nyújt, rendszeresen változó tartalommal, közérdekű információkat, továbbá lehetőséget biztosít lakossági apróhirdetések, kisméretű hirdetések elhelyezésére.

(17) Önkormányzati faliújság: Az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzat testületei, szervei, tisztségviselői tevékenységéről a lakosságot tájékoztató információs vagy más célú berendezés, mely az önkormányzat működését szolgáló épületek homlokzatán kerül elhelyezésre és amely a közérdekű tájékoztató célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat.

(18) Pasztellszín: a színek nagyon világos és kis telítettségű árnyalatai, melyeknek (a szín mellett) csak fehértartalma van, fekete nincs.

(19) Rikító szín: nagyon élénk, erőteljes, figyelemfelkeltő színek, melyeknek nagy a színtelítettsége. Ilyenek különösen: élénk vörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld, neon lila színek.

(20) Totemoszlop: olyan információs célú berendezés, amely jellemzően kétoldalas, nem papír alapon megjelenített ábrázolást hordozó és egy vagy több vállalkozás megnevezését, cégérét, cégtábláját tartalmazó reklámhordozó eszköz. Magasságának és szélességének hányadosa legalább 3, és vastagsága az oszlop teljes magasságában legalább 30 cm. Nem minősül totemoszlopnak az üzemanyag töltő állomás területén elhelyezett cégjelzést és üzemanyagárat tartalmazó tábla.

(21) Transzparens vagy molinó: kifeszített vagy köztér felett átfeszített textil vagy textil jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó.

(22) Üzletfelirat: kereskedelmi-, szolgáltató- vagy vendéglátó, egy vagy több egységet magába foglaló építményen, a benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(23) Vállalkozást népszerűsítő felirat: vállalkozást népszerűsítő felirata benne folyó tevékenységet hirdető feliratot hordozó berendezés, mely e rendelet szempontjából nem minősül reklámnak. Méretére, anyagára jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(24) Vállalkozást népszerűsítő grafikai megjelenítés: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő tetszőleges grafikai megjelenítéssel készített, azt hordozó hirdető berendezés a vállalkozás szolgáltatásaival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára, magánterületen lévő épület homlokzatához való arányaira jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(25) Vállalkozás szerinti árú árujelző ismertségét növelő felirat: E rendelet szempontjából reklámnak nem minősülő hirdető feliratot hordozó berendezés a vállalkozás áruival összefüggő tartalommal. Méretére, anyagára jelen rendelet általános követelményein túl nincs további követelmény.

(26) Tájba illesztés: A tájba illesztés célja a tájban bekövetkező antropogén (az ember tevékenységéből eredő, ahhoz kapcsolódó) eredetű változásoknak a természeti adottságokhoz való igazítása, közelítése, a meglévő természeti, táji értékekkel való összhang megteremtése, valamint az értékek károsodásainak mérséklése, kiküszöbölése. Épületek esetében, valamint telekalakításkor a természeti és művi elemek összhangjának megteremtése érdekében leginkább az adott tájban történelmileg kialakult hagyományokat célszerű figyelembe venni. Jellemző lehet a telek alakja, az építmények elhelyezkedése a telken belül, az anyag- és színhasználat, az építmény és részeinek szerkezete, magassága, szélessége, stílusa. Az anyaghasználatban általában előnyösnek mondható a tájegységben előforduló természetes alapanyagok alkalmazása. A méretek meghatározásánál a domborzati viszonyok függvényében legtöbb esetben a minél kisebb területfoglalásra és magasságra érdemes törekedni. A színválasztásnál domináns a létesítmény közvetlen környezetének színvilága, amelybe harmonikusan kell illeszkednie az új tájelemnek.

6. § (1) A helyi védelem feladata a helyi védelmet igénylő építészeti örökség:

(2) A védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

7. § (1) Helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2) A helyi védelem alá helyezés alapjául az értékvizsgálat szolgál.

(3) Értékvizsgálat alapján bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti a védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését, továbbá az Önkormányzat részéről az hivatalból is megindítható.

(4) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell.

8. § (1) A helyi védettségről nyilvántartást kell vezetni, mely nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) Az egyedi helyi védelem fokozata lehet:

(3) A nyilvántartás tartalmazza:

(4) Egyedi védettség esetén a (2) bekezdésben felsoroltakon túl tartalmaznia kell:

(5) Területi védelem esetén a (2) bekezdésben foglaltakon túl a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot.

9. § (1) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt, emlékművet egységes táblával lehet megjelölni. A tábla szövege: Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete helyi védetté nyilvánította, évszám.

(2) Helyi védelem alatt álló növényt, növény-együttest az e célra rendszeresített „Helyi védelem alá vont növény ……..(évszám)” vagy „Helyi védelem alá vont növény-együttes ……..(évszám)” feliratú táblával kell megjelölni, annak közvetlen környezetében. A tábla elhelyezését a tulajdonos tűrni köteles. A tábla elhelyezése, fenntartása és pótlása az önkormányzat feladata.

(3) Védett növényzet esetén az (1) bekezdés szerinti táblán a növény magyar és latin nevét is fel kell tüntetni.

(4) A helyi védettség tényét közlő táblán kívül az önkormányzat elhelyezhet egyéb, a védettséggel összefüggő tényt, adatot is közlő táblát a védett értéken vagy annak környezetében.

(5) A tábla elkészíttetéséről, elhelyezéséről – esetleges pótlásáról – a polgármester gondoskodik.

10. § (1) A kezdeményezés alapján induló eljárás során a döntés-előkészítés a települési főépítész feladata.

(2) A szükséges értékvizsgálat előkészítéséről és elkészíttetéséről a Képviselő-testület gondoskodik.

(3) A helyi védelem alá helyezés kezdeményezéshez kapcsolódó előkészítéshez be kell szerezni az érintett ingatlan-tulajdonosok együttes álláspontját.

(4) A helyi védettség alá helyezési, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell:

(5) A védettséggel kapcsolatos javaslatot – az erről szóló döntést megelőzően a helyben szokásos módon 15 napra közhírré kell tenni.

(6) A közhírré tétel időtartama alatt a helyi védetté nyilvánítás javaslatát és a kapcsolódó értékvizsgálat megtekinthetőségét a polgármesteri hivatalban biztosítani kell.

11. § (1) Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után végezhető. A védelem megszüntetésének, vagy részleges bontásának feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak, az új épületbe (épületeibe) történő beépítése, vagy annak megőrzése előírható.

(2) Védett növényzet kivágása csak a védelem megszűnését követően, illetve a növényzet kipusztulása esetén, továbbá közvetlen élet- vagy balesetveszélyes helyzet megszüntetése érdekében engedélyezhető. A védett növényzet kipusztulását kertészeti szakvéleménnyel kell igazolni. A védett növényzet esetleges pótlásáról a jegyző által meghatározottak szerint kell intézkedni.

12. § (1) A helyi védettség elrendelését vagy megszüntetését az ingatlan nyilvántartásba be kell jegyeztetni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik.

(3) A bejegyzés esetleges elmaradása a védettséget nem érinti.

13. § (1) A védett értékek jó karbantartása, állapotuk megóvása, a tulajdonos kötelessége.

(2) A védett értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

(3) Amennyiben a rendeltetéstől eltérő használat a védett érték állagának romlásához vagy megsemmisüléséhez vezetne, úgy a polgármester-a helyrehozatali kötelezettség részeként a rendeltetés szerinti használatra, továbbá településképi kötelezés formájában az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezheti.

14. § (1) A helyi védettségű területeket a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A helyi területi (településszerkezeti, településképi) védelem a védelem alá helyezett településrész beépítésének telepítési módját, az utcakép egységét védi.

(3) A területi védelem helyrajzi számosan is beazonosítható helyét a helyi építési szabályzat mellékletét képező szabályozási tervlap tartalmazza.

(4) Az egyedi védelem alá vont épületek, szobrok és emlékművek körét, jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

15. § (1) A településszerkezet, településkarakter, tájképi elem és egyéb helyi adottság alapján a településképi szempontból meghatározó területek térképi lehatárolását a belterületre vonatkozóan e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) Településkép szempontjából meghatározó karakterű területek

(3) .

16. § (1) A közterület felé eső legközelebbi épületek, építmények tetőszerkezete nem fedhető és nem újítható fel hullámpala, műanyag hullámlemez és műanyag trapézlemez, valamint bitumenes hullámlemez alkalmazásával.

(2) A tetőfedő anyagok közül a rikító színek, - különösen élénkvörös, élénk kék, okkersárga, neon zöld - nem alkalmazhatók.

(3) A homlokzatok színezésére a pasztell árnyalatú földszíneken túl további színek nem alkalmazhatók. A színek közül nem használható olyan szín, mely nem illeszkedik, nem harmonizál az épület egyéb homlokzati és tetőfedő anyagainak színvilágával.

(4) Homlokzatokon és tetőhéjazatként zavaró fényhatást okozó, csillogó, tükröződő felületek nem alkalmazhatók. Ebbe a körbe az üvegfelületek nem értendők bele.

17. § (1) A beépítés telepítés módját a kialakult állapothoz, a környezeti adottságokhoz igazítottan – a helyi építési szabályzat keretein belül – kell meghatározni. Kötelezően alkalmazandó telepítési mód nem kerül meghatározásra.

(2) A jellemző szintszámot, a környezeti adottságokhoz igazítottan, - a helyi építési szabályzat keretein belül -kell megállapítani.

(3) A közterület alakítási terv e rendeletben történő lehatárolás hiányában nem készíthető.

18. § (1) Több épület esetén az épületek, építmények majorszerűen csoportosítva, szabadon állóan, az alkalmazott üzemelés technológia és használat szerint csoportosítva helyezendők el.

(2) Majorszerűen csoportosított (egymáshoz közel elhelyezett olyan néhány épületből álló épületcsoport, melyet beépítetlen területek vesznek körül) mezőgazdasági építmények helyezhetők el, melyek épülettömegükben az alföldi mezőgazdasági tájra jellemző alacsony, hosszúkásan nyújtott tömegarányú, viszonylag meredek héjazatú épületek képét tükrözik vissza.

(3) Az egyes épület összeépítések csak technológiával igazolt módon és esetben lehetségesek.

(4) Az állattartó épület tető hajlásszöge legalább 30 fokos, míg az épületek hossza a magasságukhoz viszonyítva kb. 5-7:1 arányú. 12 m fesztávolságot meghaladó szélességű épület esetében a min. 30 fokos tető hajlásszöget elegendő a külső falsíktól mért 5 m távolságig biztosítani és ezáltal manzárd tetőt kialakítva a bentebb levő részen kisebb hajlásszögű tetősíkot képezni. Ilyen megoldás esetén a tető kontyolással is kialakítható.

(5) Az állattartó épületek nyílászárói jellemzően kis felületűek, a szükséges légcsere és a közlekedés céljaira méretezettek.

(6) A héjazat anyaga elsősorban égetett cserép vagy nád. Fémlemez tetőfedés csak akkor készülhet, ha felületi tagolása cserépfedés megjelenésű. A héjazat színe cserépszínű, barna, vagy szürke.

19. § (1) Az újonnan kialakításra kerülő termelő, tároló és különleges funkciójú épületeket hosszúkásan legalább 1:2 arányban nyújtott tömeggel, magastetős kialakítással kell kialakítani. Ettől eltérni csak technológiával igazolt módon és esetben lehetséges.

(2) Az ipari funkciójú épületek esetén az egyszerű ipari formák alkalmazása az elsődleges, ezen belül nagy fesztávú ipari csarnokszerkezet, félnyeregtetős és lapostetős kialakítású egyedi szerkezet is építhető.

(3) Szociális és iroda épületeken a hagyományos építőanyagok - különösen: tégla agyagcserép, natúr fa – kizárólagos alkalmazása nem kötelező és síkban eltolt tömegkialakítással is építhetők. A túlságosan tördelt és manzárd tető kialakítás nem lehetséges.

(4) A szélvédelem és a táji látványvédelem biztosítása érdekében intenzív fásítás szükséges.

(5) Az épület homlokzatok világos, pasztell színezésűek lehetnek. Tájidegen színezésnek minősülnek a rikító színek, különösen a neon sárga, neon zöld, élénkpiros, lila, élénk kék színezések.

(6) Az épületek tetőfedése, homlokzati burkoló eleme, technológiai építménye nem készülhet tükröződő felülettel. Csak matt színezés, matt fémfelület alkalmazható.

20. § (1) Falazott szerkezetű, kizárólag hagyományos alapanyagú (tégla, vályogtégla), homlokzat vakolattal ellátott épület létesíthető. A homlokzatképzés fehér színű mész, mész alapanyagú homlokzatfesték vagy vékony vakolat (nemesvakolat) lehet. Nem megengedett fém, műanyag, nem hagyományos alapanyagú falszerkezet, és ezen anyagok homlokzatképzésre sem építhetők be.

(2) Az épületek fedése csak nyeregtetővel történhet (a teljes, vagy részleges kontyolás megengedett), kivételt képez a technológiai építmények és a teljes épületfedés 20 %-át meg nem haladó épületrészek eltérő lefedése.

(3) Az épületek tetőfedő anyaga kerámia alapú cserép, hagyományos cserép vagy nád lehet. Tetőhéjazat kialakítása cserép esetében egyenes- vagy íves vágású szalagcseréppel, továbbá hódfarkú cseréppel történhet. A tetőhéjazat színe agyag, terrakotta vörös és barna, szürkésbarna lehet. Cserepek befoglaló mérete legfeljebb 25x45 cm lehet.

(4) A nyílászárók faanyagúak és hagyományos szerkezetűek, arányúak lehetnek. A meglévő védett és védelemre jelölt épületek kivételével a megengedett legnagyobb homlokzatmagasság a HÉSZ szerinti érték. Az épületek tetőidoma: nyeregtető, a legmagasabb pontja legfeljebb 7 m lehet. A tetőhajlásszög: 30-45 fok között lehet.

(5) Tér- és szilárd burkolatok kialakítására öntött beton és aszfalt nem használható. Ilyen célra téglaburkolatot utánzó betonkő (térkő) vagy tégla (klinker tégla, hagyományos tégla) burkolat engedhető meg.

21. § (1) Rikító színű fémlemez, cserepes lemezfedés nem alkalmazható.

(2) Rönkház gerendaház, továbbá műanyag lambériás borítású homlokzat nem építhető.

(3) Az épület szélességének, hosszanti méretének, arányainak megválasztása a környezet kialakult állapotához igazodjon.

(4) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:

(5) A környezethez való illeszkedés határozza meg az egyedi homlokzatkialakítás módját. Ebből következően:

22. § (1) Közterületi vendéglátóipari terasz egyedi építészeti követelményei: árnyékoló szerkezeteként az épület homlokzati síkjára rögzítve vagy önálló tartószerkezetre szerelten:

(2) Téliesített terasz kioszk-jellegűen, áttetsző, merev lehatárolással, épülethez közvetlenül csatlakozva, vagy önálló, épülettől független elhelyezéssel. alakítható ki.

(3) Csak egységes arculatú növényültető ládák kerülhetnek elhelyezésre. Műnövényeket térelhatárolásra, dekorációs célra használni nem lehet.

(4) A teraszon csak egységes arculatú, a környezetében már meglévők stílusához igazodó asztalok és székek helyezhetők el.

(5) A terasz területén legfeljebb két darab egyedi tájékoztató - ajánló tábla helyezhető el.

(6) Dobogót kialakítani legfeljebb 30 cm magassággal lehet.

23. § (1) Az építmények elhelyezésénél biztosítani kell a lehető legnagyobb összefüggő zöldfelület kialakítását:

(2) A zöldfelület kialakítása során

24. § (1) Épületen, építményen, előkertbe az energiafogyasztást mérő berendezések takarás nélkül nem helyezhetők el. Elhelyezésük módjára a 21. §. (5) c) előírásai alkalmazandók.

(2) Épületeken újonnan parapet konvektor, vagy klímaberendezés kültéri egysége az utcai homlokzaton és az oldalkerti homlokzat első 5 méterén közvetlenül, elsősorban épületrész általi takarás nélkül nem helyezhető el. Elhelyezésük módjára a 21. §. (5) c) előírásai alkalmazandók. Az épületrész általi takarás előírása alól kivétel, ha az épület homlokzata nem rendelkezik olyan épületelemmel, épületrésszel, vagy tagozattal, ami a takart elhelyezést lehetővé tenné. A látványában történő takarás - ha műszakilag megoldható - ekkor is biztosítandó.

(3) Épületek utcai homlokzatán antenna, hírközlési berendezés nem helyezhető el. Az épület oldalkerti homlokzatán az utcai homlokzattól számított 5 méteren túl helyezhetők el.

(4) A bejárati előlépcsőt, az akadálymentesítésre szolgáló építményt (rámpát és elemeit), közterületbe nyúló épületrészt és az utcai kerítést nem lehet úgy kialakítani, hogy

(5) Magastetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor a ferde tetősíktól eltérő hajlásszögben nem helyezhető el. Lapostetős épületen utcaképben megjelenő síktáblás napelem, napkollektor takarás nélkül 7,5 m magasság alatt nem helyezhető el.

25. § (1) Nyilvántartott műemléki értékkel érintett ingatlanon elhelyezhető új épületek kialakítása igazodjon a védett épület, épületegyüttes eredeti struktúrájában betöltött pozíciójához. Biztosítani kell a védett épület látványának megőrzését. A szerkezeti homlokzatképzési, tömegképzési arányok, hangsúlyok nem tolódhatnak el a védett épülettől az új épület irányába.

(2) Nyilvántartott műemléki érték esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében az épület hordozta, örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell.

26. § (1) A helyi védett értékek körét e rendelet 2. és 3. számú mellékletei tartalmazzák.

(2) Amennyiben a helyi védett érték magasabb szintű jogszabály alapján országos védelemre kerül, azt az értéket a rendelet érintett mellékletéből törölni kell.

(3) Helyi védett érték felújítása esetén a védett érték méltó településképi, illetve tájképi megjelenésének biztosítása érdekében a hagyományos örökséget képviselő műszaki megoldások és építőanyagok elsődlegességét biztosítani kell az épület felújítás, átalakítás, bővítés és a külső térhasználat kialakítása (udvar) esetén is.

(4) A helyi védettségű területi érték használata, építési beavatkozása során:

(5) Az építéssel érintett telken tervezett építési tevékenység a településképbe illesztés biztosításához igazodjon a környezetében lévő:

(6) Meglevő épület átalakítása, bővítése, felújítása során- a jellegzetes településkép érvényre juttatása érdekében meg kell őrizni az épületek

27. § (1) Építési anyaghasználat

(2) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

(3) Az épületek homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő színezést, vagy ha fellelhető, az eredeti színt kell elsősorban alkalmazni. Nem megengedett a rikító színek és a túlzott kontrasztok alkalmazása.

(4) Az utcai személy- és gépkocsi bejárat számára fémlemez kapu nem alkalmazható. Utcai homlokzaton csak egy gépjármű bejárat, vagy gépkocsi tároló alakítható ki, de építési tevékenység esetén az ettől eltérő állapot megtartható.

(5) Az épületek utca irányú homlokzatán épületgépészeti berendezések, azok tartozékai a 21. § (5) c) előírásai betartásával, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, a 31. § (1) bekezdés betartásával helyezhető el.

28. § (1) A helyi egyedi védett épület felújítása, átalakítása, bővítése, korszerűsítése során meg kell őrizni az épület:

(2) Az eredeti állapot szerinti épülettartozékok - különösen rács, vasalat, világítótest, korlát, kerítés - helyettesíthetők.

(3) A helyi védett épület homlokzati színezésénél a környezetébe illeszkedő földszíneket, vagy ha fellelhető az eredeti színt, színeket kell elsősorban alkalmazni. Nem alkalmazhatók rikító színek és túlzott kontrasztok.

(4) A helyi egyedi védett épületeket bővíteni oly módon lehet, hogy a bővítésnek a védett épület eredeti állapotának formai megjelenésével, szerkezetével, anyagaival összhangban kell lennie.

(5) A helyi egyedi védett épületek belső korszerűsítése, belső átalakítása, tetőterének beépítése a védett értékek megőrzését szolgáló településképi követelmények betartása mellett megengedett.

(6) A helyi egyedi védett épületek utca irányú homlokzatán egyéb műszaki, épületgépészeti berendezések, azok tartozékai nem, hirdetés és reklám csak a rendeltetésével összefüggően, továbbá a 31. § (1) bekezdés előírásait is betartva helyezhető el.

29. § (1) A település teljes ellátását biztosító elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban nem alkalmasak a településképi szempontból meghatározó területek.

(2) A településkép szempontjából meghatározó területen a felszíni hírközlés sajátos építményei (antennatartó, átjátszó torony) nem helyezhetők el, amennyiben azok a település teljes ellátásának biztosítása érdekében szükségesek. Külterületen elhelyezett antennatartó szerkezet (torony) és a lakóterület között legalább 200 méter távolságnak kell lennie.

(3) A felszíni energiaellátás nyomvonalas építményei elhelyezésére a település teljes igazgatási területe alkalmas. A területi védelemmel érintett területen, műemléki környezetben és az üdülőhely határán belül, továbbá a Dózsa György úton az energiaellátást és a hírközlési hálózatot felszín alatti elhelyezéssel kell biztosítani.

(4) Ahol belterületen vezetékes hálózat megengedett, ott új vezeték földkábelben vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlopsor nem építhető. Kivétel az az eset, amikor a meglevő felszín feletti szabadvezeték kis mértékű bővítése történik. Új oszlopsor építése, meglevő bővítése esetén utcánként csak azonos kialakítású tartószerkezet helyezhető el.

(5) A településkép szempontjából meghatározó területen a település ellátásához szükséges közmű műtárgyak: különösen transzformátor, kapcsolószekrény, elosztószekrény, gáznyomás-szabályozó a közterület karakteréhez, annak egyes elemeihez illeszkedő megjelenéssel helyezendők el.

(6) Természetvédelemmel érintett, településkép szempontjából meghatározó területeken:

30. § (1) A város területén tiltott valamennyi e rendeletben, a településképről szóló törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Korm. rendeletben tiltott, vagy nem szabályozott reklám közzététele.

(2) Közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanok esetén reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

(3) Magánterületen reklám közzététele és reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése

(4) A területi besorolások alatt a 104/2017. (IV.28.) Korm. r. 2. § (4)-(5) bekezdéseiben, míg a köztulajdonban álló ingatlan és magánterület alatt az 1. § 9. és13. pontjaiban foglaltakat kell érteni.

(5) A településkép szempontjából meghatározó területeken egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el. A tilalom nem vonatkozik a reklámnak nem minősülő más célú berendezésekre, a funkcionális utcabútorokra, az építési reklámhálóra.

(6) A Hősök tere - Szilfákalja - Debreceni út (József Attila utca - Kemping utca közötti szakasza) – szerinti közterületeken oszlop tartószerkezetű és talajhoz rögzített, cégtábla és címtábla nem helyezhető el.

31. § (1) Az épületek homlokzatain elhelyezhető cégéreket, cég- és címtáblákat napvédő ponyvákat, reklámzászlót és üzlet feliratokat egyedi tájékoztató táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok illeszkedjenek a homlokzatok meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival. Ha cégérek, cég- és címtáblák, valamint egyedi tájékoztató táblák utólagos elhelyezésénél ez nem biztosítható, akkor az utólagos elhelyezés nem engedhető meg.

(2) Közterületről látható épületek egy-egy homlokzatának 10%-ánál nagyobb felületén nem helyezhető el cég- és címtábla, információs, vagy más célú berendezés.

(3) Információs vagy más célú berendezés, amennyiben reklámot is tartalmaz, magánterületen nem helyezhető el.

(4) Közvilágítási berendezésen, egyéb közműberendezésen, hírközlési oszlopon reklám célú felület nem helyezhető el.

(5) Önkormányzati információs tábla és egyedi mobil tájékoztató tábla, oszlop tartószerkezetű tábla, továbbá egyedi tájékoztató tábla és transzparens közterületen a közlekedést nem zavaró módon helyezhető el.

(6) Totemoszlopot csak üzemanyag töltő állomáson és 300 m²-nél nagyobb ipari-, kereskedelmi- és szolgáltató egységek esetén lehet elhelyezni. Reklámpylon CityLight, CityBoard elhelyezésére a 30. § (5) előírása vonatkozik.

32. § (1) Tetőfelületre cégér, reklám felírat nem helyezhető el.

(2) Épületek homlokzataira kerülő cég- és címtábla, információs vagy más célú berendezés épületdíszítő tagozatot nem takarhat el. A cég és címtábla nem készülhet egyedi címfestett táblából.

(3) Üzlethelyiségenként legfeljebb két egyedi tájékoztató mobil tábla helyezhető el a közterületen a terület építészeti arculatához és a már meglévő hirdető berendezések kialakításához illeszkedő kialakítással, a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.

(4) Védett épület esetén csak térbeli betűkből készülhet az üzlet felírat, a vállalkozást népszerűsítő felirat. Ezek az épület homlokzati kialakításához és nyílászáró rendjéhez igazítottan helyezhetők el, de a betűk nem lehetnek nagyobbak 45 cm - nél.

(5) Az utasvárón történő reklámozás:

(6) Kioszkon legfeljebb 2 db, 60/100 cm méretű reklámhordozó helyezhető el, cserélhető felülettel.

33. § (1) Reklámhordozón papír alapú reklám kizárólag feszített vagy fixen rögzített módon tehető közzé. Reklámhordozó anyagaként a fa, a fém és az üveg, opálüveg domináljon. Állandó és változó tartalmat is megjeleníthet, és hátsó fényforrással is megvilágítható, de az nem okozhat káprázást.

(2) Reklámhordozó kerékpárúton, közúti közlekedés útkereszteződéseinek rálátási háromszögében nem helyezhető el, és nem akadályozhatja a közterület rendeltetésszerű használatát.

(3) A reklámhordozón közzé kell tenni a reklám közzé tévőjének adatait.

(4) A reklámhordozó tulajdonosa köteles gondoskodni a reklámhordozó folyamatos, jó karban tartásáról.

(5) Üzletenként legfeljebb két cégtábla és egy darab cégér helyezhető el. Saroktelek esetén mindkét közterület irányába elhelyezhetők a cég és címtáblák és 1-1 db cégér. A cégér csak egyedi kovácsolt vas, ill. azt leképező korszerű anyaghasználatú lehet.

(6) Az üzletfelirat hossza legfeljebb 4,0 m, magassága 1,0 m, vastagsága 15 cm lehet. Külső megvilágítása egyedi fali karos külső világítással történhet. Belső megvilágítása káprázatmentesség biztosításával történhet. Anyagában a fa, a fém és az üveg, opálüveg domináljon.

34. § (1) A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében egy évben összesen 12 naptári hét időtartamára köztulajdonban álló ingatlanon a településközpont és intézményi vegyes területeken továbbá a nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken nem csak utcabútor igénybevételével lehetséges, míg a különleges és e rendelet szempontjából egyéb, helyi sajátosságot hordozó szabályozási elem szerinti területen – a gazdasági területeket kivéve - utcabútor igénybevételével lehetséges.

(2) Építési reklámháló az építés időtartamára alkalmazható. Ennek során az építési naplóban kell igazolni az építés-felújítás megkezdését.

(3) A reklám közzé tevője az eltérést a településképi bejelentési eljárás lefolytatására irányuló írásbeli kérelmével kezdeményezi.

(4) E rendelet szempontjából nem minősülnek reklámnak az 5. § (1), (4), (16), (22), (23), (24) és (25) pontjai szerinti berendezések. Ezek a vonatkozó településképi követelmények betartásával bárhol elhelyezhetők a település igazgatási területén.

35. § (1) Reklámvilágítással, magán és közterületi térvilágítással fényszennyezést, kápráztatást, vakítást, ártó fényhatást okozni, és ez által a közlekedés biztonságát, az emberi egészséget veszélyeztetni, az ingatlan biztonságos használatát korlátozni nem szabad.

(2) A fényszennyezés elkerülésére vonatkozó további követelményeket a HÉSZ állapítja meg és azok e rendelet előírásaival együtt alkalmazandók.

(3) Az épületek homlokzatfelületein és tetőzetén csak áttört és meleg színhatású vonalszerű fényfelirat helyezhető el.

(4) Kültéri világító berendezések úgy alakítandók ki, hogy azok a fényt a talaj felé sugározzák. Egyéb ferde megvilágítású berendezés csak élet- és vagyonbiztonsági okból alakítható ki.

(5) Talajszintbe épített fényvető berendezés csak akkor építhető, ha annak fénye a megvilágított építményen teljes mértékben elnyelődik.

36. § (1) A településképi követelményekről a főépítész, - alkalmazásának hiányában a polgármester - az építéssel érintett telken tervezett építési munkák végzéséhez, kérelemre, szakmai konzultációt biztosít.

(2) Szakmai konzultáció az építés megkezdése előtt legalább egyszer kötelező:

(3) A településképi konzultáció során a főépítész javaslatot tesz a településképi követelmények érvényesítési módjaira.

(4) A konzultációról jegyzőkönyv készül, melyben foglaltakat az építés során be kell tartani.

37. § (1) A polgármester a településképi követelmények érvényre juttatása, és az Étv. illeszkedési szabályai érvényesülésének elősegítése érdekében helyi építészeti műszaki tervtanácsot (továbbiakban: Tervtanács) működtet.

(2) A Tervtanács szakmai tanácsadó testület, elnöke a városi főépítész.

(3) A Tervtanács működésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat a Polgármesteri Hivatal feladatkör szerint illetékes szervezeti egysége látja el.

(4) Tervtanácsi tagot az elnök javaslatára a polgármester bízza meg legfeljebb négyéves időtartamra. A megbízás bármikor visszavonható.

(5) A Tervtanács az elnökkel együtt öt taggal ülésezik, de a Tervtanács összehívásának akadályoztatása esetén három taggal már határozatképes. Az akadályoztatás eseteit az ügyrendben kell meghatározni.

(6) A tervtanácsi tagok álláspontját az elnök foglalja össze, a tervtanács véleményét többségi szavazattal hozza meg. Szavazat egyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(7) A Tervtanács üléséről jegyzőkönyv készül, melyet az elnök és a jelen lévő tagok hitelesítenek.

(8) A Tervtanács működésének és eljárásának egyéb szabályait a Tervtanács ügyrendje határozza meg, melyet az elnök javaslata alapján a Tervtanács fogad el.

(9) A Tervtanács tagjait, elnökét az ügyrendben megállapított tiszteletdíj illeti meg. Nem jár tiszteletdíj önkormányzati köztisztviselő tagnak, elnöknek.

(10) A Tervtanács véleményezési eljárása díj és illetékmentes.

(11) A Tervtanács a 38. § (2) szerinti esetekben alakít ki szakmai véleményt.

38. § (1) Jelen rendelet előírásai szerint a (2) bekezdésben részletezett esetekben a 4. számú mellékletben meghatározott területekre településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni új építmény építésére, meglévő építmény bővítésére, településképet érintő átalakítására irányuló építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások hatálya alá tartozó azon építési tevékenységekkel összefüggésben, melyekre jogszabály tervtanácsi vélemény beszerzését nem írja elő.

(2) Településképi véleményezési eljárás lefolytatása kötelező még az építési, összevont vagy fennmaradási engedélyezési eljárások esetén a 4. számú mellékletben lehatárolt területeken kívül eső területeken az alábbi esetekben:

(3) A polgármester településképi véleményezési eljárást a Korm. rendelet 26-26/A. § előírásai szerint folytatja le. A településképi véleményezési eljárás a Korm. rendelet 26/A § (1) és (2) bekezdése szerint indítható.

(4) A polgármester településképi véleményét minden esetben a városi tervtanács szakmai véleménye alapozza meg.

(5) A településképi véleményezési eljárás során az építészeti-műszaki dokumentáció értékelésekor a településképi rendelet követelményeinek való megfelelést, továbbá a közterület mentén az épület kialakításának módját és feltételeit, valamint közterületi építés során a közterület elemeinek kialakítását kell vizsgálni.

(6) A településképi vélemény kialakításának részletes szempontjai.

39. § (1) A telepítéssel kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:

(2) Az épület homlokzatának, tetőzetének és tömegének kialakításával kapcsolatos részletes szempontok:

(3) A polgármester településképi véleményét a főépítész készíti elő.

(4) A polgármester településképi véleményét 15 napon belül adja ki.

40. § (1) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le - nyilvántartott műemléki értékek vagy műemléket érintő, az örökségvédelmi hatósághoz történő bejelentéshez vagy örökségvédelmi engedélyhez kötött tevékenységek kivételével – a településkép fokozottabb védelme érdekében:

(2) Ha hatósági engedélyhez nem kötött reklám-, és hirdető-berendezések egyéb építmények elhelyezésére közterületen kerül sor, a közterület-használati szerződés megkötésére csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a bejelentés tudomásulvételét tartalmazó igazolás alapján, és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

(3) A polgármester településképi bejelentési igazolását a főépítész készíti elő.

41. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 6. számú melléklete. A bejelentéshez papír alapú, vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni. A településképi követelményeket igazoló építészeti-műszaki dokumentációnak – a bejelentés tárgyától függően – az alábbiakat kell tartalmaznia:

(2) A dokumentáció tartalmát az önkormányzati főépítész ellenőrzi. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett reklám, reklámelhelyezés, építési tevékenység vagy rendeltetés változtatás megkezdését megtiltja.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veszi a bejelentést, illetve megtiltja, ha az nem felel meg a településképi követelményeknek, vagy nem illeszkedik a településképbe.

(4) A polgármester a döntését a kérelem benyújtását követő 15 napon belül hatósági határozatban hozza meg.

(5) A reklám és hirdető berendezések esetében az igazolás időtartama legfeljebb 3 év, egyéb esetekben az igazolás határozatlan időtartamra szól. A bejelentéstől számított 1 éven belül kell megkezdeni a tevékenységet, ellenkező esetben ismételten be kell jelenteni.

(6) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület-használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

42. § (1) Az 5. sz. melléklet szerinti területet érintő bejelentési eljárás során vizsgálni kell, hogy a tervezett építési tevékenység összhangban van-e

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

43. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a kötelezési eljárást lefolytatja.

(3) Reklám és reklámhordozó elhelyezése esetén tapasztalt eltérő végrehajtás esetén értesíti az illetékes kormányhivatalt.

44. § (1) A helyi védelem alá helyezett építészeti örökség védettségből eredő és a rendeltetésszerű használathoz szükséges mértéket meghaladó, vagy a védettségből eredő kötelezettség teljesítéséhez szükséges költségekhez való hozzájárulás, valamint e szerinti településképi követelmények alkalmazásának elősegítése érdekében az Önkormányzat részéről helyileg támogatás (a továbbiakban: Támogatás) nyújtható:

(2) Nem adható Támogatás, ha a védett értékkel összefüggésben engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérően, valamint szabálytalanul végeztek bármilyen – elsősorban – építési munkát.

45. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester – hivatalból vagy kérelemre – településképi kötelezési eljárást folytat le.

(2) A településkép védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció betartását a főépítész – alkalmazásának hiányában a polgármester - ellenőrzi.

(3) A településképi követelményekkel szembeni mulasztásokat, amennyiben tudomására jut, kivizsgálja, és az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alapján jár el.

46. § (1) A településképi követelmények be nem tartása esetén a polgármester településkép védelmi bírságot szabhat ki az építtetőre, mely többször is kivethető, amíg a jogszerűtlen állapot fennmarad.

(2) A településkép védelmi bírság összege

47. § (1) A polgármester a településkép-védelmi bírság kiszabása esetén a közigazgatási szabálysértések szankciójának átmeneti szabályairól, valamint a közigazgatási eljárásjog reformjával összefüggésben egyes törvények módosításáról és egyes jogszabályok hatályon kívül helyezéséről szóló törvény alapján dönt a bírság 46. § szerinti összegéről.

(2) A településkép védelmi bírság befizetésének módja:

48. § (1) A rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.

(2) A rendelet előírásait a hatályba lépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

49. § (1) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi környezet és természet védelméről szóló 18/2003. (X.16.) önkormányzati rendeletének

(2) Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 22/2017. (XII. 21.) önkormányzati rendelete

(3) Hajdúszoboszló Város Szabályozási Tervéről és a Helyi Építési Szabályzat megállapításáról szóló 14/2016. (V. 26.) sz. önkormányzati rendeletének

(4) Hatályát veszti továbbá a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelet

(5) Hatályát veszti továbbá a 14/2016. (V. 26.) önkormányzati rendelet

50. § Ez a rendelet az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.