2. § (1) E rendelet alkalmazásában alapfogalmak:

(2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt alapfogalmakra a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII törvény (Kt.) 4. §-ában, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (Ht.) 2. §-ában rögzített meghatározások az irányadók.

3. § (1) Minden környezeti elemet (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) önmagában és az egymással való kölcsönhatás figyelembevételével is védeni kell.

(2) A környezeti elemek védelme: azok minőségének, mennyiségének és készleteinek, valamint arányaik és folyamataik védelmét jelenti.

4. § (1) A föld védelmére vonatkozó jogszabályi előírásokat az ésszerűség határain belül megtett vagy tervezett műveleteket a föld felszínére, a felszín alatti rétegekre, a kőzetekre és ásványokra is alkalmazni kell.

(2) A föld felszínén és a földben csak olyan tevékenység folytatható, amely annak minőségét nem szennyezi, az adott területen szükséges optimális mennyiséget nem veszélyezteti.

(3) Az (1) – (2) bekezdésben foglat követelmények érvényre juttatása érdekében a Képviselő-testület által jóváhagyott Medgyesegyháza Települési Környezetvédelmi Programjában (továbbiakban TKP) meghatározottak szerint - az anyagi lehetőségek határain belül - megvalósítandó célok:

5. § (1) A vízvédelem célja a felszíni és felszín alatti vízkészletek mennyiségének és minőségének megőrzése.A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre, továbbá azok medreire és partjaira terjed ki. A vizeket – azok megóvása érdekében – minden olyan behatástól védeni kell, mely káros az emberi egészségre és a vizek szabályozott levezetésére, a vizek mennyiségére, minőségére, valamint felhasználására.

(2) A mennyiségi védelem alapelve, hogy mind az ivóvíz minőségi, mind pedig az egyéb vizek iránti igények kielégítésénél a vízhasználat engedélyezése során a tényleges vízfelhasználásban az ésszerű takarékosságnak kell érvényesülni.

(3) A minőségi vízvédelem alapelve a vizek fertőzésének és káros szennyezésének tilalma. A vizek fertőzésén a vizeknek az egészségre ártalmas anyagokkal való szennyeződését kell érteni, a vizek káros szennyeződésén pedig azok fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságának illetve természetes minőségének káros megváltoztatását.

(4) A vizekbe szennyező hatású – de azokra fertőzést vagy káros szennyeződést nem okozó - anyagokat csak a vízügyi hatóságnak, az egészségügyi szervek szakvéleménye és azok által meghatározott előírások alapján lehet bevezetni. Olyan termelő, vagy szolgáltató egységet, amely működése során a vizek fertőzését és káros szennyeződését idézheti elő, csak szennyvíztisztító berendezéssel, illetve ahhoz kapcsolva szabad építeni és üzemben tartani.

(5) Az előzőekben előírtaknak kiemelt jelentősége van abból a szempontból, hogy a település a Maros hordalékkúpján lévő sérülékeny vízbázis közelében helyezkedik el.

(6) Az (1) – (5) bekezdésben foglalt előírások érvényre juttatása érdekében a TKP.-ban meghatározottak szerint megoldandó feladatok:

6. § (1) Nem közüzemi vízellátó mű részét alkotó vagy nem nagyüzemi öntözés vízellátását biztosító kút csak akkor létesíthető és az abból nyert víz csak akkor hasznosítható, ha a kút:

(2) A kút létesítéséhez és használatbavételéhez hatósági engedély szükséges.

(3) Az ivóvizet szolgáló kút környezetét a víz szennyeződésének megakadályozása céljából különleges gonddal kell tisztán tartani, és meg kell védeni az esetleges szennyeződéstől. Ivóvizet szolgáló kút környékén olyan létesítményt, amely a kút vizét, vagy talajon keresztül a talajvizet szennyezheti, csak a közegészségügyi és építési jogszabályokban meghatározott távolságban szabad létesíteni.

(4) Az ivásra alkalmatlan közhasználatú kutat a közegészségügyi-járványügyi felügyelő javaslata alapján a „NEM IVÓVÍZ” feliratú táblával kell megjelölni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben rögzített követelmények érvényre juttatása érdekében a TKP.-ban meghatározottak szerint megoldandó feladatok:

7. § (1) A település belterületén légszennyező anyagok ártalmas mennyiségben történő kibocsátásával járó tevékenység végzése tilos.

(2) A település közigazgatási területén tilos a szemét és más hulladék (avar és kerti hulladék kivételével) engedély nélküli égetése. A kerti művelésből keletkezett hulladékot égetés útján szeptember 30-tól május l-jéig lehet napközben derült és szélmentes idő esetén (közterület kivételével) elégetni.

(3) Az egyéb anyagokat (tarló, nád stb.) csak a jegyző előzetes engedélyével szabad égetéssel megsemmisíteni.

(4) A település belterületén a közúti forgalomban részt nem vevő benzin-, gáz-, vagy gázolaj üzemű gépjármű motorját – kivéve a helyhez kötött munkavégzés eseteit – 20 percnél hosszabb ideig járatni nem szabad.

(5) A levegőtisztaság-védelmi helyi feladatok ellátása tekintetében az ide vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt előírások érvényre juttatása érdekében a TKP-ban meghatározottak szerint:

8. § (1) Épített környezet: a környezet tudatos építési munka eredményeként létrehozott, illetve elhatárolt (mesterséges) része, amely elsődlegesen az egyéni és a közösségi lét feltételeinek megteremtését szolgálja.

(2) A település épített környezetét az arra vonatkozó törvényben, az önkormányzat településrendezési tervében és az építési szabályzatokban foglalt előírások szerint a környezet-, és természetvédelmi követelményekkel összhangban minden, vele bármilyen kapcsolatba kerülő személynek és szervezetnek védeni kell.

(3) Az épített környezet alakításának részletes szabályait (helyi építésügyi szabályrendelet) külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(4) Az 1987-ben készült rendezési terv helyett az (1) – (3) bekezdésben rögzített követelmények egyértelmű érvényre juttatása érdekében a TKP-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII törvény / Étv./ 60 § (3) bekezdésében rögzítettek szerint:

9. § (1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni.

(2) A települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására, elhelyezésére és ártalmatlanítására e rendelet előírásait kell alkalmazni, melynek részletes szabályait az V. fejezet tartalmazza.

10. § (1) Veszélyes hulladék a külön jogszabály szerint az olyan anyag, amely a termelési vagy más tevékenység során visszamarad és az, vagy ennek bomlásterméke nem megfelelő tárolás vagy kezelés esetén az emberi életre, egészségre, illetve az élővilágra károsító hatást fejthet ki, függetlenül attól, hogy ez magánszemély vagy egyéb szervezet tevékenysége folytán keletkezett.

(2) Az, akinek a tevékenysége során vagy következtében veszélyes hulladék keletkezik, köteles az erre vonatkozó jogszabályokban előírt tárolási, kezelési, gyűjtési és ártalmatlanítási feladatokat ellátni, vagy elvégeztetni, a nyilvántartásokat vezetni, bejelentési és egyéb kötelezettségének eleget tenni.

11. § (1) A település területén a megengedettnél nagyobb zajt vagy rezgést okozó tevékenység folytatására engedély nem adható ki, a telepítés nem engedélyezhető. A meglévő ipari és egyéb létesítmények csak a vonatkozó jogszabályok, szabványok és előírások betartásával üzemeltethető.

(2) A zaj- és rezgésvédelem tekintetében a jogszabályokban közzétett hatályos szabványok előírásait kell betartani.

(3) Tilos minden olyan tevékenység, amely mások pihenését, üdülését vagy nyugalmát bármely módon zavarja. Este 22 órától reggel 7 óráig a szabadban a csendet hangos énekléssel, zenével vagy egyéb módon megzavarni tilos.

(4) Vendéglátó-ipari helyek, szabadtéri előadások, nyílt színi rendezvények üzemeltetését, hangosítását csak a környezet zavarása nélkül lehet megoldani. A maximális zajszint az engedélyezett üzemidőben a szomszédos ingatlanon, lakásban mérve a 35 dB/A mértéket nem lépheti túl.

12. § (1) A településen sugárzó anyagot és készítményt előállítani, feldolgozni, forgalomba hozni, szállítani, felhasználni, begyűjteni, tárolni, továbbá sugárzó anyagot tartalmazó hulladékot feldolgozni, szállítani, illetve véglegesen elhelyezni, valamint az ionizáló sugárforrást tartalmazó, illetve ionizáló sugárzást kibocsátó műszereket és berendezéseket gyártani, felhasználni és üzemeltetni csak az illetékes hatóság által kiadott engedély birtokában szabad.

(2) Fokozott sugárterhelés vagy sugárártalom, továbbá sugárzóanyaggal történt szennyezettség gyanúját az egészségügyi hatóságnak jelenteni kell.

13. § (1) Medgyesegyháza Nagyközség Önkormányzata a település környezetvédelmi feladatai megoldása elősegítése érdekében Önkormányzati Környezetvédelmi Alapot (továbbiakban: ÖKA) hoz létre.

(2) Az ÖKA bevételei:

(3) Az ÖKA bevételeinek felhasználását az éves költségvetési rendelet szabályozza, végrehajtását és az elszámolását a zárszámadási rendelet tartalmazza.

14. § (1) A település területén lévő ingatlanok tisztántartásáról az ingatlanok tulajdonosai, tényleges használói kötelesek gondoskodni, továbbá kötelességük, hogy ingatlanukat megműveljék, rendben tartsák, gyomtól megtisztítsák.

(2) Az (5)-(7) bekezdésben rögzítettek kivételével az önkormányzati tulajdonú közterületek szervezett, rendszeres tisztántartásáról, portalanításáról, általános jellegű takarításáról, síkosság-mentesítéséről, a szilárd burkolatú utak tisztántartásáról, szeméttárolók kihelyezéséről, ürítéséről – a Medgyesegyházi Településüzemeltetés Közhasznú Nonprofit Kft. útján – a Medgyesegyháza Városi Önkormányzat gondoskodik.

(3) Magánszemélyek, jogi személyek, jogi személyiséggel rendelkező egyéb szervezetek tevékenysége következtében közterületen keletkezett szennyeződés megszüntetése, a szennyeződést okozó szerv, illetve személy feladata.

(4) Köztisztasági szempontból járdának minősül az a gyalogos közlekedésre szolgáló kiépített és kiépítetlen terület, amely az ingatlan telekhatárától az úttest széléig (szegélyéig) terjed.

(5) Az ingatlan használó, illetőleg tulajdonos köteles az ingatlan előtti járdaszakaszt tisztán tartani, beleértve a hó-eltakarítási és síkosság megszüntetésével kapcsolatos feladatokat is. Ezzel együtt továbbá köteles a járda melletti nyílt árok és a zöld felület, valamint az úttest közepéig terjedő terület (kivéve a szilárd burkolatú utakat) kezeléséről gondoskodni. Intézmények, kis-, és nagykereskedelmi üzletek és árusító helyek előtti járdaszakasz vagy térburkolat, valamint a járdaszakasz és a gépjármű közlekedésre alkalmas közút közötti területet az üzemeltető napi rendszerességgel köteles tisztántartani, és keletkezett hulladékot eltávolítani. Az üzlet üzemeltetője az üzlete előtt, a községképet nem rontó hulladékgyűjtő (csikktartó) edény elhelyezéséről is köteles gondoskodni, és azt rendszeresen kiüríteni, takarítani, valamint fertőtleníteni

(6) A ténylegesen használó, illetve a tulajdonos kötelessége az ingatlan előtti járda mellett növő gaz kiirtása, a járda fölé benyúló ágak és bokrok olyan megfelelő nyesése, hogy az a járdán való közlekedést ne zavarja.

(7) Ónos esőtől, jégtől, hótól síkossá vált járdát a szükséghez képest naponként többször fel kell hinteni. A felhintésre bomló, szerves anyagot nem tartalmazó szóróanyagot (homok, hamu, fűrészpor, kőporliszt) kell használni. E célra tüzelés után visszamaradt darabos, sérülést okozó anyagot használni nem szabad. A szóróanyag beszerzéséről a tisztán tartásra kötelezettnek kell gondoskodni.

(8) A járda síkosság mentesítését a tisztán tartásra kötelezettnek úgy kell elvégezni, hogy abból ne származzon baleset.

15. § (1) Építési területen és az építkezés közvetlen környékén (az építkezés előtti területen) az építést végző kivitelezőnek kell biztosítani a tisztaságot. Építésnél, bontásnál vagy tatarozásnál a munkálatokat úgy kell végezni, az építési és bontási anyagokat, a kiásott földet úgy kell tárolni, hogy por és egyéb szennyeződés ne keletkezzen.

(2) Közterület eredeti rendeltetéstől eltérő használatához engedély szükséges, melynek részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza.

(3) Közterületen építési, bontási anyagot a kiadott közterület-használati engedélyben meghatározott területen, az engedélyben megjelölt módon és időtartamig szabad tárolni. Magánterületen engedély nem szükséges, de csak olyan anyagot szabad tárolni, amely közegészségügyi szempontból veszélytelen.

(4) Közterületen bárminemű burkolat (úttest, járda stb.) felbontása csak a jegyző, - az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a közút kezelőjének - hozzájárulása szükséges.

(5) Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül a kivitelezést végző szervnek vagy személynek el kell szállítani, és a közterületet helyre kell állítani, illetőleg meg kell tisztítani.

(6) Tilos közútra, útpadkára salakot, építési törmeléket, illetve szemetet szállítani és helyezni! (kivéve a szilárd hulladék gyűjtésére rendszeresített gyűjtőedényzetet a szállítás napján) Közterületre kihordott szemetet vagy építési törmeléket az érintett ingatlan tulajdonosa köteles 24 órán belül saját költségén összetakarítani, illetve elszállítani.

16. § (1) Közterületen szennyező anyagot (szemetet, rongyot, egyéb hulladékot) csak olyan módon szabad szállítani, hogy a szállításból semmi ki ne hulljon, por és csepegés ne keletkezzen. Ha a szállítás közben a terület szennyeződnék, a szennyeződés előidézője köteles azt eltávolítani és a további szennyeződés megakadályozásáról gondoskodni.

(2) Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, a köz- vagy magánterület szennyeződik, a szennyeződés élőidézőjének azt a fel- vagy lerakás elvégzése után nyomban meg kell tisztítani.

17. § (1) A község közterületén tilos járművet mosni, olajcserét vagy más olyan tevékenységet végezni, amely szennyeződést okoz.

(2) A gondozott zöldterületre járművel ráhajtani, azon parkolni, azt bármi módon károsítani tilos!

18. § (1) Közterületen hirdetményt, plakátot csak az e célra rendszeresített helyen szabad elhelyezni. Tilos az építményeket, kerítéseket, élő fákat bármilyen felirattal megrongálni. A közszemérmet és közízlést sértő feliratokat a tulajdonos 24 órán belül köteles saját költségén eltávolítani.

(2) Épületen (kapun, ablakon stb.) egyéb létesítményben lévő, idejét múlt hirdetményt az elhelyező köteles eltávolítani, legkésőbb a felhívás kézhezvételétől számított 3 napon belül, köteles továbbá az így keletkezett hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról is gondoskodni.

19. § (1) A közterületek, a sportolás céljára szolgáló területek, valamint a kiránduló- és táborozóhelyek beszennyezése tilos! A köztisztaság megóvása és a balesetek elkerülése érdekében az említett területen szemetet, hulladékot (üveg, papír stb.) szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.

(2) Szemetet, hulladékot csak az arra a célra rendszeresített és felállított szeméttartóba lehet elhelyezni.

(3) Aki közterületet, valamint az itt elhelyezett felszerelési, berendezési tárgyakat beszennyezi, köteles annak megtisztításáról azonnal gondoskodni.

(4) Állati hullát, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezi, az egészséget veszélyezteti vagy élősdiek részére táptalajt nyújthat, sem közterületen, sem magánterületen elhelyezni vagy elhagyni nem szabad. Köz-, vagy magánterületet fekáliával (emberi ürülékkel) szennyezni, tilos!

(5) Az állattartással kapcsolatos köztisztasági feladatokról külön rendelet rendelkezik.

(6) Elhullott állatról a tulajdonos köteles haladéktalanul a Polgármesteri Hivatalhoz bejelentést tenni. Közterületen történt állat elhullását - ha annak tulajdonosa ismeretlen – a Polgármesteri Hivatalhoz azonnal be kell jelenteni. A Polgármesteri Hivatal mindkét esetben – az ATEV Fehérjefeldolgozó Rt.-vel kötött szerződés alapján – haladéktalanul értesíti szolgáltatót az állati hulla elszállítási igényről.

20. § (1) Vállalkozói tevékenység ellátásához, magángazdálkodáshoz szükséges gépek, járművek tárolása közterületen tilos.

(2) Alkalmi jelleggel igénybe vett közterület és az azt követő 10 méteres területsáv tisztán tartása az alkalmi használó kötelessége. Az árusításból keletkező hulladék gyűjtésére zárható edényt kell kihelyezni és azt saját költségen elszállítani.

21. § (1) Az épület tulajdonosa gondoskodik arról, hogy az épület tetőzetéről az esővíz, hólé a járdára ne csorogjon.

(2) A település területén lévő árkokba, külterületi belvízelvezető csatornákba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet levezetni, partjait szemét vagy egyéb hulladék lerakásával beszennyezni tilos!

22. § (1) A járdáról letakarított jeget, havat a közút és a járda között úgy kell elhelyezni, hogy se a gyalogos, se a gépjárműforgalmat ne akadályozza.

(2) Tilos az összerakott hó elhelyezése:

23. § (1) A Medgyesegyháza Városi Önkormányzat a jelen fejezetben foglaltak szerint hulladékkezelési közszolgáltatást szervez a települési szilárd hulladék rendszeres gyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására. Ezen tevékenységek ellátásáról kötelező helyi közszolgáltatás útján gondoskodik.

(2) A közszolgáltatás célja a köztisztaság, a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített és természeti környezet védelme. A kötelező közszolgáltatásra vonatkozó rendelkezések célja a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége.

(3) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás a település mindenkori közigazgatási területére terjed ki azzal az eltéréssel, hogy a szilárd útburkolaton nem megközelíthető külterületi elszórt tanyás ingatlanok esetében nem kötelező a szolgáltatás igénybevétele, de egyedi szerződés alapján a tanyás ingatlan tulajdonosa a szolgáltatóval a szolgáltatás ellátására szerződést (megállapodást) köthet.

(4) A település közigazgatási területén lévő valamennyi ingatlan tulajdonosa, birtokosa vagy használója (továbbiakban együtt: ingatlantulajdonos) az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladék gyűjtéséről és annak begyűjtésére feljogosított – engedéllyel rendelkező – hulladékkezelőnek történő átadásáról az e rendeletben meghatározott módon köteles gondoskodni a (3) bekezdésben foglalt kivétellel.

(5) Tilos a hulladékot elhagyni, - a gyűjtés, begyűjtés, szállítás, lerakás szabályaitól eltérő módon – felhalmozni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni, kezelni.

(6) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Önkormányzat üzemeltetésében lévő – az érvényes előírásoknak meg nem felelő – kijelölt hulladéklerakó üzemeltetése megszűnik, oda bármilyen hulladékot kiszállítani tilos.

24. § (1) Az Önkormányzatnak a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos feladata különösen:

(2) Az ingatlantulajdonosnak a hulladékkezelési közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségei különösen:

(3) Az olyan ingatlantulajdonos, akinek ingatlana egyidejűleg gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásban bejegyzett székhelyéül, telephelyéül vagy fióktelepéül is szolgál, köteles a lakásból származó szilárd hulladékot a gazdálkodó szervezetnek az ingatlanon folytatott gazdasági tevékenységéből származó hulladéktól elkülönítetten gyűjteni és arra a közszolgáltatást igénybe venni, kivéve, ha az összes települési szilárd hulladékra a helyben szervezett kötelező közszolgáltatást veszi igénybe.

(4) A Szolgáltató kötelezettsége:

25. § (1) Medgyesegyháza város hulladékgazdálkodási közszolgáltatásának ideiglenes ellátására a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a TAPPE Hulladékgazdálkodási Köztisztasági és Szolgáltató Kft-t (5600 Békéscsaba, Bartók Béla út 56/2.) közérdekű szolgáltatóvá jelölte ki.

(2) A szolgáltató a háztartási hulladék elszállítását minden hét szerdai napján 7 órától - zárt rendszerű hulladékszállító gépjárművel végzi. A gyűjtőedényzet legfeljebb a szállítási időpont előtti napon 16 órától helyezhető ki.

(3) Lomtalanításra évi egy alkalommal, veszélyes hulladék begyűjtésére szintén évi egy alkalommal kerül sor térítésmentesen a Polgármesteri Hivatal és a szolgáltatást végző szerv között egyeztetett időpontban, amelyről a lakosságot előzetesen tájékoztatni kell.

(4) A szolgáltató és az ingatlan használója, illetve tulajdonosa között a közszolgáltatási szerződés ráutaló magatartással (a szolgáltatás igénybevételével) jön létre. A szolgáltató az ingatlan tulajdonosával szemben a teljesítést csak jogszabályban, illetve a jelen rendeletben meghatározott esetekben szüneteltetheti, illetőleg korlátozhatja. Szolgáltató a rendszeres szemétszállításba bevont valamennyi ingatlantulajdonos tekintetében rendszeresen köteles teljesíteni.

(5) Ha a teljesítés a szolgáltató hibájából marad el, köteles a szemetet a következő munkanapon elszállítani.

26. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles a Szolgáltató által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni. A közszolgáltatás igénybevételére kötelezett ingatlantulajdonos a közszolgáltatásból nem vonhatja ki magát arra való hivatkozással, hogy a szolgáltatást a hulladéktermelés hiányában nem, vagy csak részben veszi igénybe.

(2) A helyi közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Szolgáltató közötti jogviszonyt a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatás esetében az a tény hozza létre, hogy a Szolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

(3) A közszolgáltatás teljesítésének feltételeiről a Szolgáltató az ingatlantulajdonost írásban köteles értesíteni vagy felhívás közzététele útján tájékoztatni. A hulladék begyűjtésének, elszállításának rendjét /gyakoriság, útvonal és időpont / - a keletkező hulladékmennyiség figyelembevételével – a Szolgáltató köteles elkészíteni és arról az ingatlantulajdonosokat – változás esetén is – értesíteni. A hulladékszállítás rendjét az önkormányzat – a Szolgáltatóval egyeztetett módon – hagyja jóvá.

(4) A települési szilárd hulladéknak nem minősülő hulladék keletkezésének tényét az ingatlantulajdonos köteles az Önkormányzatnak bejelenteni. A bejelentésben az ingatlantulajdonos köteles megjelölni azokat a körülményeket, amelyek miatt az adott hulladék nem minősül települési szilárd hulladéknak, továbbá azokat az intézkedéseket, amelyek útján a hulladék kezeléséről gondoskodik.

(5) A Szolgáltató és az ingatlantulajdonos jogaira és kötelezettségeire, valamint a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó szerződés tartalmi elemeire a követező (6)-(8) bekezdésekben foglaltakat kell alkalmazni.

(6) A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről szóló szerződésben meg kell határozni a szerződéskötő feleket: a Szolgáltatót és a Megrendelő ingatlantulajdonost.

(7) A szerződésben meg kell jelölni:

(8) A szerződésben rendelkezni kell továbbá:

(9)

26/A. § (1) Ha az ingatlantulajdonos a tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, köteles ezt e tény keletkezését követő 30 napon belül írásban bejelenteni a Közszolgáltatónak.

(2) Az ingatlantulajdonos bejelentésben a közszolgáltatással összefüggő személyes adatokat (továbbiakban: személyes adatok), valamint a várhatóan keletkező hulladék mennyiségét is meg kell adnia.

(3) A Közszolgáltató személyes adatokat az ingatlantulajdonos azonosítása, a közszolgáltatás teljesítése, az előírt ellenőrzések végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, valamint jogszabályban előírt adatszolgáltatás teljesítése céljából, a célok megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhet. A személyes adatok – ügyfél neve, lakcíme, természetes személyazonosító adatai - kezelése tekintetében az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben és annak végrehajtási rendeleteiben foglalt rendelkezések betartásával köteles eljárni.

27. § (1) Az ingatlan használója, illetve tulajdonosa a hulladékot köteles a Szolgáltató által biztosított szabványos gyűjtőedényzetben – többletigény esetén a Szolgáltatótól vásárolt (emblémájával ellátott) műanyag zsákban – a szállítás időpontjában az ingatlan előtt elhelyezni lecsukott állapotban, oly módon, hogy az ne akadályozza a gyalogos és járműforgalmat, elszállítható legyen, az edény mozgatásakor és ürítésekor a hulladék ne szóródjon, valamint a gépi ürítést ne akadályozza.

(2) Minden szállítás alkalmával az ingatlantulajdonos által Szolgáltatótól igényelt számú és űrmértékű szabványos fedhető gyűjtőedény (kuka) és ugyancsak a Szolgáltatótól vásárolt mennyiségű emblémás műanyag zsák helyezhető el az ingatlan előtt. A gyűjtőedények, illetve műanyag zsákok ürítése a szolgáltatást végző feladata.

(3) A keletkező szemét mennyiségének megfelelő számú fedhető szemétgyűjtő edény térítésmentes biztosítása, pótlása, javítása Szolgáltató feladata; ezek tisztán tartása, fertőtlenítése és a többletigényként szükséges műanyag zsák beszerzése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége. Nem terheli Szolgáltatót a gyűjtőedény pótlási és javítási kötelezettsége, ha annak szükségessége az ingatlantulajdonos szakszerűtlen, gondatlan vagy szándékos magatartása miatt következik be.

(4) A szemétgyűjtő edény méretének és mennyiségének meghatározásakor a két ürítés közötti időszakra ingatlanonként általában 4 liter/ fő/ nap hulladékmennyiség vehető figyelembe.

(5) Szemetet felhalmozni nem szabad, azt a megadott szemétszállítási napon elszállítás céljából a Szolgáltató rendelkezésére kell bocsátani.

(6) A szemétgyűjtő edénybe nem szabad mérgező, robbanó, folyékony vagy egyéb olyan anyagokat elhelyezni, amely veszélyezteti a szolgáltatást végző dolgozók testi épségét és egészségét vagy a szállítójárműben rongálódást okozhat. A gyűjtőedényzetben elhelyezhető települési szilárd hulladék súlya annak űrtartalmától függően

(7) Ha a szolgáltatást végző szerv dolgozója azt észleli, hogy a gyűjtőedénybe vagy műanyag zsákba olyan tárgyakat helyeztek el, amely nem minősül szállítható szemétnek, annak szállítását megtagadhatja.

(8) A szolgáltatást végző dolgozóknak a gyűjtőedények megrongálása nélkül kell a szemétszállítással kapcsolatos feladatokat ellátni.

(9) A kihelyezett gyűjtőedényzetből guberálni tilos.

28. § (1) Az egyéb - nem háztartási hulladék - összegyűjtéséről és saját költségen történő elszállításról annak kell gondoskodni, akinél az keletkezett.

(2) A szolgáltatási szerződésben meghatározott jogi személyekkel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel az egyéb - nem háztartási - hulladék elszállítására a szolgáltatást végző szerv külön megállapodást köthet.

(3) Gazdálkodó szervezet akkor köteles a közszolgáltatás igénybevételére, ha a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési szilárd hulladékának kezeléséről:

(4) Az egyéb - nem háztartási - hulladék gyűjtéséré szolgáló tartályok beszerzése, javítása; pótlása, elhelyezése, tisztán tartása és fertőtlenítése azt terheli, akinél a hulladék keletkezik.

(5) A vegyes (részben lakás, részben egyéb) célra szolgáló épületekben keletkezett egyéb, nem háztartási hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényeket, műanyag zsákokat általában a tulajdonos, használó által biztosított helyen, a háztartási szemétgyűjtő tartályokkal együtt kell elhelyezni.

(6) Akinél rothadó vagy bűzös szemét, hulladék keletkezik, annak elszállításáról és megsemmisítéséről a hulladék birtokosának haladéktalanul gondoskodnia kell.

(7) Az a gazdálkodó szervezet, amely a Ht. 31. § előírásai szerint maga gondoskodik a tevékenysége során keletkezett hulladék kezeléséről, köteles a vonatkozó jogszabályok szerint a hulladék mennyiségéről, összetételéről, keletkezésének forrásáról és a kezelésének módjáról nyilvántartást vezetni és ezen adatokról az Önkormányzatot tájékoztatni. Ha ezt elmulasztja, a közszolgáltatást köteles igénybe venni.

29. § (1) Az ingatlantulajdonosnak a települési hulladékok kezelésére irányuló közszolgáltatás igénybevételéért közszolgáltatási díjat kell fizetnie. A díj mértékét a Ht. vonatkozó rendelkezései értelmében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter rendeletben állapítja meg, melyet az ingatlantulajdonos az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Koordináló szerv) részére köteles megfizetni.

(2) A beszedett közszolgáltatási díjat a Koordináló szerv fizeti ki a közszolgáltatónak.

(3) A közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket a Koordináló szerv kezeli.

32. § (1) Ez a rendelet 2002. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a pályázati eljárás során kiválasztott Szolgáltató a hulladékkezelési közszolgáltatást 10 éven keresztül jogosult a településen végezni, kivéve, ha ezen időtartamon belül bármelyik fél a közszolgáltatási szerződést felmondja, vagy az egyéb módon megszűnik.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a köztisztaság fenntartásáról és az egyes közszolgáltatások igénybevételéről szóló 16/1999. (V.26) Ök. rendelet hatályát veszti. Záradék: „E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének való megfelelést szolgálja.”