NYÍRTELEK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

14/2017. (XI.04.)  önkormányzati rendelete

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 5/2014. (IV.16.) önkormányzati rendelet

módosításáról

Nyírtelek Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 35. §, 88. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró illetékes környezetvédelmi igazgatási szerv véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

1. §

A hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 5/2014.(IV.16.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 23. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közszolgáltatás igénybevétele szüneteltethető, ha az önállóként nyilvántartott gyűjtőedénnyel rendelkező ingatlanhasználó az ingatlant 90 napnál hosszabb ideig nem használja, és a szüneteltetés várható időtartamát – legkésőbb a szüneteltetés megkezdését megelőzően – a Közszolgáltatónak írásbeli nyilatkozattal bejelenti. A bejelentés megtételére csak a Közszolgáltató nyilvántartása szerinti ingatlanhasználó vagy meghatalmazottja jogosult.

(2)   Közoktatási intézmény a szüneteltetést a nyári iskolai szünet idejére, legfeljebb 60 nap időtartamra kérheti.

(3)   A szünetelés tényét a Közszolgáltató legfeljebb tárgyévre, ha a bejelentést tárgyév utolsó három hónapjában nyújtják be, legfeljebb tárgyévre és az azt követő évre állapítja meg és rögzíti nyilvántartásában.

(4)   Ha az ingatlant a szüneteltetési időtartam lejárta előtt újból használják, annak tényét a használat megkezdését megelőzően az ingatlanhasználó köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni.

(5)   A szüneteltetés tényét az ingatlanhasználónak utólag igazolnia kell. Az igazoláshoz legkésőbb tárgyévet követő év február 15. napjáig be kell nyújtani a Közszolgáltató részére a vezetékes ivóvíz szolgáltató vagy az áramszolgáltató által kibocsátott, a szüneteltetés időszakára szóló közüzemi igazolás vagy éves elszámoló számla másolatát.  A szüneteltetés ténye akkor igazolt, ha a használaton kívüli ingatlanon éves átlagban a vízfogyasztás a 3 m3 –t, vagy az elektromos áram fogyasztása a 250 kWóra-t nem haladja meg.

(6) A szüneteltetésre vonatkozó igénybejelentés megismételhető. Ha a szüneteltetés feltételei folyamatosan fennállnak, a tárgyévi kérelmet legkésőbb február 15. napjáig kell benyújtani. Ezzel egyidejűleg az (5) bekezdésben foglalt utólagos igazolást is teljesíteni kell.

(7) A szünetelés bejelentésének valóságtartalmát a Közszolgáltató helyszíni szemle keretében is jogosult ellenőrizni. Az ellenőrzés során a Közszolgáltató kérheti az (5) bekezdésben foglalt igazolás benyújtását.

(8) A bejelentés elmulasztása esetén a Közszolgáltató nyilvántartásában az ingatlan használatát rögzíti. Az igazolás benyújtásának elmulasztása vagy a szünetelés jogszerűtlen igénybevétele esetén a Közszolgáltató a szünetelés kezdő időpontjára visszamenőleg a szüneteltetést megvonja.  A megállapított közszolgáltatási díjat az ingatlanhasználó köteles megfizetni.” ​

1. §

Az Ör. 24.§ helyébe a következő rendelkezés lép:

 (1) A Közszolgáltató a szüneteltetés tényét a bejelentés benyújtását megelőző időszakra – a (2) bekezdésben valamint a 23. § (6) bekezdésében foglalt kivétellel – nem állapítja meg.

(2) Amennyiben a szünetelés feltételei fennállnak, de a szünetelést az ingatlanhasználó tartós akadályoztatása, vagy érvényes jogcíme hiányában csak későbbi időpontban jelenti be, az akadályoztatás okának megjelölésével, igazolásával, valamint a 23. § (5) bekezdés szerinti közüzemi igazolások benyújtásával kérheti a közszolgáltatás szüneteltetésének utólagos megállapítását. Az utólagos szüneteltetés benyújtására az ingatlanhasználó közeli hozzátartozója vagy örököse is jogosult.

(3) Az utólagos szüneteltetést a Közszolgáltató legfeljebb a bejelentéstől visszafelé számított egy éves időtartamra állapítja meg.

2. §

 Az Ör. 28. § helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)   Az ingatlanhasználó 15 napon belül köteles a Közszolgáltatónak bejelenteni, ha a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik, vagy igénybevételi kötelezettsége megszűnik. 

(2)   Természetes személy ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a személyes adatai közül a családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét megadja, a személyazonosságát és lakcímét igazoló okmányt bemutatja.

(3) Gazdálkodó szervezet ingatlanhasználó a Közszolgáltató felhívására a közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, továbbá, ha elektronikus kézbesítési cím közhiteles nyilvántartásban történő szerepeltetése számára kötelező, úgy elektronikus kézbesítési címét megadja.

(4) Költségvetési szerv a Közszolgáltató felhívására közhiteles nyilvántartás szerinti nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, törzskönyvi nyilvántartási számát, fenntartója nevét, adószámát megadja.

(5) Változás bejelentése esetén az igénybevételi kötelezettség keletkezését vagy megszűnését bizonyító okiratok másolatát a Közszolgáltató részére be kell mutatni. A Közszolgáltató a dokumentumokból nyilvántartásában rögzíti a változás jogcímét, az ingatlan adatait, a (2) és (3) bekezdésben foglalt adatokat valamint a változás időpontját.

(6)   Abban az esetben, ha ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatát bérleti jogviszony vagy más jogcím alapján átengedi és az igénybevételi szerződést a bérlő vagy egyéb használó köti meg, a jogviszony megszűnése esetén a bérbeadó felelős az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettség teljesítéséért. 

3. §

 Az Ör. 29. § helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) A Közszolgáltató a közszolgáltatás igénybevételére köteles ingatlanhasználókról nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az állami hulladékgazdálkodási közfeladatot ellátó Koordináló szerv részére. A Közszolgáltató ennek érdekében kezeli az ingatlanhasználó természetes személyazonosító adatait, lakcímét.

(2) A kötelező adatkezelés célja az ingatlanhasználó személyének megállapításához valamint ügyfélszolgálati feladatok ellátásához szükséges adatbázis létrehozása, működtetése, valamint a közszolgáltatási díj beszedésével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. 

(3) A Közszolgáltató kötelező adatkezelés keretében kezeli a díjbeszedési és díjbehajtási jogosultsága idején keletkezett közszolgáltatási díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók természetes azonosító adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(4) Az Önkormányzat a Közszolgáltató rendelkezésére bocsátja:

a)       a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához szükséges információkat,

b)       a Közszolgáltató kérése alapján a közszolgáltatással összefüggő, a Ht. 38. §-ában rögzített személyes adatokat (ingatlanhasználó neve, lakcíme),

c)       a Közszolgáltató kérése alapján az ingatlanban lakóhellyel és tartózkodási hellyel rendelkező valamennyi nagykorú személy nevét,

d)       a Közszolgáltató megkeresése alapján, szükség esetén a díjhátralék behajtása érdekében a behajtással érintett ingatlanhasználók egyéb adatait (születési hely, idő, valamint anyja neve).

(5) Az Önkormányzat az igénybevételre kötelezettek személyes adatait kizárólag a Közszolgáltató nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettsége teljesítése érdekében, a további természetes azonosító adatokat pedig kizárólag a díjhátralék rendezésével összefüggő eljárás céljából történő felhasználásra adhatja át a Közszolgáltatónak, és az adatokat a Közszolgáltató kizárólag ezen célokra használhatja fel.

(6) A Közszolgáltató köteles:

a) megteremteni az adatkezelés személyi és tárgyi feltételeit,

b) gondoskodni az adatok biztonságáról,

c) meghatározni azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok    érvényre juttatásához szükségesek.

(7) A Közszolgáltató az ingatlanhasználó személyes adatait – az adatok tárolása kivételével – a szerződéses viszony létrejöttétől annak megszűnéséig, a (4) bekezdés c) pontja alapján kezelt adatokat az ingatlanhasználó személyének megállapításáig, díjhátralék esetén a tartozás fennállásáig kezelheti. A jogviszony megszűnését követően a közszolgáltató a kezelt adatokat köteles megsemmisíteni.

1. §

Az Ör. 15. alcím helyébe a következő alcím lép:

„15. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj megfizetésére vonatkozó rendelkezések,

a Közszolgáltató nyilvántartása”

2. §

  Az Ör. 30. § helyébe a következő rendelkezés lép:

(1) Az ingatlanhasználó a közszolgáltatás igénybevételéért törvényben meghatározottak szerint köteles közszolgáltatási díjat fizetni. A közszolgáltatási díj beszedésére, behajtására a Koordináló szerv jogosult.

(2) Nem tagadhatja meg a közszolgáltatási díj megfizetését az az ingatlanhasználó, aki a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti, feltéve hogy a Közszolgáltató számára a közszolgáltatást felajánlja vagy a közszolgáltatás teljesítésére vonatkozó rendelkezésre állását igazolja.

(3) Nem tagadható meg a közszolgáltatás díjának megfizetése, ha a Közszolgáltatót a közszolgáltatással kapcsolatos kötelezettségének teljesítésében az időjárás, vagy más elháríthatatlan ok akadályozta és a Közszolgáltató az akadály elhárulását követő munkanapon rendkívüli gyűjtőjárattal pótolta mulasztását.

3. §

 Az Ör. 31 . § helyébe a következő rendelkezés lép:

(1)   A Közszolgáltató a díjfizetésre kötelezettekről nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza a közszolgáltatási díj fizetésére kötelezett adatait, adott esetben levelezési címét, az ingatlan adatait, az igénybevételi kötelezettség időtartamát, a használt gyűjtőedény méretét, darabszámát, a fizetési módot, az ingatlan szüneteltetését és az adatváltozást.

(2)   A Közszolgáltató az adatokat elsődlegesen a díjfizetésre kötelezett önkéntes bejelentése alapján tartja nyilván.

(3) Önkéntes bejelentés hiányában a díjfizetésre kötelezett személyét az önkormányzati adatszolgáltatás vagy egyéb hatósági nyilvántartás adatai alapján, az (5)-(8) bekezdésben foglalt szabályok alkalmazásával állapítja meg.

(4)   A Közszolgáltató s gyűjtőedény használatát a 25. § (3) bekezdés szerint vélelmezi. 

(5) A Közszolgáltató a (2) bekezdés szerinti bejelentés hiányában a díjfizetés kötelezettjeként elsődlegesen az ingatlan életvitelszerű használóját, ennek hiányában az ingatlan tulajdonosát jelöli meg. 

(6)     Az ingatlan életvitelszerű használója az ingatlanban lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező nagykorú személy. Az életvitelszerű ingatlanhasználó elsődlegesen a lakóhellyel, másodlagosan a tartózkodási hellyel rendelkező személy.

(7) A Közszolgáltató az önkormányzati adatszolgáltatásban feltüntetett személyt írásban felszólítja, hogy az önkéntes bejelentési kötelezettségének 15 napon belül tegyen eleget, egyben tájékoztatja, hogy annak elmulasztása esetén a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásában rögzíti. Ha az adatszolgáltatás alapján az ingatlannak több életvitelszerű használója is van, a Közszolgáltató valamennyi személyt egyidejűleg felszólítja az önkéntes bejelentési kötelezettsége teljesítésére, hivatkozva a Ht. 52. § (5) bekezdésében foglalt egyetemlegességre.

(8)     A (7) bekezdés szerint felszólított személy jogosult a vélelemmel ellentétes tények bizonyítására. A bizonyítást a Közszolgáltató csak akkor fogadja el, ha hatósági okirat vagy egyéb bizonyíték hitelt érdemlően igazolja, hogy közszolgáltatási díj megfizetésére más személy köteles.

(9)     Amennyiben a Közszolgáltató által meghatározott 15 napos határidőt követően önkéntes bejelentés nem érkezik, vagy az ellenbizonyítás sikertelen, az ingatlan életvitelszerű használóját - több életvitelszerű ingatlanhasználó közül az adatszolgáltatásban elsőként feltüntetett személyt - a Közszolgáltató díjfizetésre kötelezettként nyilvántartásba veszi.

(10)   Ha a díjfizetésre kötelezett elhalálozását az ingatlan életvitelszerű használója, az elhunyt örököse vagy az ingatlan felett rendelkezésre jogosult nem jelenti be, a Közszolgáltató az önkormányzati vagy hatósági adatszolgáltatás alapján a díjfizetésre kötelezettet a halál beálltát követő naptól veszi nyilvántartásba. 

(11) Nem kérheti a közszolgáltatási díjfizetési kötelezettség törlését az, aki a változás bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, emiatt a Közszolgáltató nyilvántartásában díjfizetőként szerepel és a díjfizetési kötelezettség másra nem hárítható.

(12) Amennyiben az ingatlan tulajdonosa az ingatlan használatára kötött szerződés megszűnését követően változás bejelentési kötelezettségét nem teljesítette és a szüneteltetés lehetőségével sem élt, az ingatlanra kötött igénybevételi szerződés alapján nyilvántartott, de legalább a 25. § (3) bekezdés szerinti díjfizetési kötelezettség terheli.”

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti.

(2) Az Ör. 1 § (5) bekezdésében foglaltakat e rendelet hatályba lépését követően benyújtott szüneteltetési kérelmekre kell alkalmazni.

          Szekeres József                                                      dr. Bartovics Norbert

             Polgármester                                                                      Jegyző

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 5/2014. (IV.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 14/2017. (XII. 04.) rendelet

á l t a l á n o s  i n d o k o l á s a

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 35. §-a, valamint a 88. § (4) bekezdése konkrét felhatalmazást ad helyi önkormányzatoknak arra, hogy helyi szabályokat alkossanak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról, annak kötelező igénybevételéről.

a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 5/2014. (IV.16.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 4/2017. (XII. 04.) rendelet

 szóló rendelet

r é s z l e t e s       i n d o k o l á s a

1-2 §-hoz:

Az Ör. 23-24. §-ai a szüneteltetés speciális szabályait tartalmazzák. A módosítás alapvetően a korábbi szabályozást veszi át, és egy igazolási kötelezettséggel egészül ki. A módosítás nem jelent indokolatlan többletterhet a szüneteltetést kérők számára, hiszen a kért igazolási dokumentum az ingatlanhasználók rendelkezésre áll, a benyújtási határidő pedig az eddig alkalmazott határidővel megegyezik. Emellett a rendelet rögzíti, hogy a szünetetetési kérelem benyújtásának, folyamatos kérelmezés esetén a korábbi időszak igazolásának elmaradása a díjfizetési kötelezettség előírását vonja maga után. A rendelet továbbra is szabályozza a tartós akadályoztatás és a jogcím hiányára alapozott utólagos szüneteltetés szabályait a megfelelő igazolások benyújtása mellett.  A gyakorlatban felmerülő méltányolható igény kezelését a rendelkezések nem korlátlan ideig, hanem a közszolgáltató által is elfogadható egy éves időtartamig biztosítják.

3. §-hoz:

Az Ör. 28. §-ának módosításával az ingatlanhasználó kötelezettségeit tartalmazó rendelkezések kiegészülnek a Ht-ben korábban a Közszolgáltató részére biztosított jogosultsággal, amely a Közszolgáltató felhívására a természetes személy ingatlanhasználót nevének és lakcímének megadására, a gazdálkodó szervezetet, költségvetési szervet azonosításához szükséges adatai megadására kötelezi. Jelenleg a Ht.  ezt a jogot a Koordináló szerv részére biztosítja annak ellenére, hogy az ingatlanhasználók adatait elsődlegesen a Közszolgáltató köteles rögzíteni, és a Koordináló szerv is  ezen adatok alapján számláz. Ezt a hiányosságot pótolja a kiegészítő szabályozás. A rendelet szövege kiegészül az ingatlanukat hasznosító, használatba adó tulajdonosok kötelezettségével. Mivel a tulajdonosnak minden esetben tudnia kell, hogy az általa bérbe vagy egyéb módon használatba adott ingatlant ki és milyen időtartamban birtokolja, az Ör. a korábbinál nagyobb felelősséget követel meg a változás bejelentési kötelezettség teljesítésének érdekében

4. §-hoz:

Az adatszolgáltatásra és nyilvántartásra vonatkozó rendelkezéseket az alaprendelet korábban is tartalmazta, a 2016. év végi deregulációt követően az állami hulladékgazdálkodási közfeladat szabályozásának megfelelően korrigált szövegezéssel szerepelnek ismét a tervezetben. Az önkormányzati rendeletnek meg kell adnia a felhatalmazást a közszolgáltató részére az igénybevételre kötelezett ingatlanhasználók adatainak kezelésére. Az önkormányzat adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn a hiányzó személyes adatok vonatkozásában. Adatszolgáltatás hiányában a közszolgáltató nem tudja az önkéntes bejelentést nem teljesítő ingatlanhasználókat nyilvántartásában rögzíteni, és nem tudja a 2016. március 31. napjáig teljesített közszolgáltatás után meg nem fizetett közszolgáltatási díj behajtását az adóhatóságnál kezdeményezni.

5-7. §-hoz:

A rendelet-tervezet alapján a rendelet 30-31. §-ai kiegészülnek egy olyan szabályozással, amely megoldást jelenthet a közszolgáltató gyakorlatában eddig is komoly problémát jelentő ingatlanhasználói minőség és díjfizetésre kötelezett személyének megállapítására abban az esetben, ha az ingatlanhasználók az elhalálozás tényét, a használat megkezdését, megszűnését elmulasztják bejelenteni. A rendeleti szabályozás célja elsődlegesen nem a szankció, hanem egy olyan – közhiteles adatszolgáltatással alátámasztott - eszközrendszer biztosítása, mellyel a közszolgáltató felhívhatja a hiányosan teljesítőket az önkéntes kapcsolatfelvételre, a közszolgáltatási díjfizetésre kötelezett személyének önkéntes bejelentésére.  A tervezet megoldást ad a díjfizetésre kötelezett személyének vélelemmel történő megállapítására. A vélelem alapja a Ht. „ingatlanhasználó” fogalma, a Ht-ben rögzített „szennyező fizet” alapelve, és a Ht. 32. §-ának azon rendelkezése, hogy a hulladékgazdálkodás költségeit az eredeti hulladéktermelő, illetve a hulladék tényleges vagy korábbi birtokosa fizesse meg. A felállított vélelmet alátámasztja a Ht. 52. § (5) bekezdése, amely szerint közös tulajdonban álló ingatlan esetében az egy háztartásban életvitelszerűen élő tulajdonosok, a közös használatban álló ingatlan esetében az életvitelszerűen élő használók, illetve birtokosok felelőssége egyetemleges. A rendelet figyelembe veszi a 69/2016. (III. 31.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdését, mely a Koordináló szerv részére rögzíti, hogy a közszolgáltató eltérő adatszolgáltatása hiányában a közszolgáltatási díjat az ingatlan tulajdonosának számlázza ki. A felsorolt, magasabb rendű jogszabályi rendelkezésekből levezethető az a sorrend, amely az önkormányzati szabályozás alapjául szolgál.

8. §-hoz:

A hatályba léptető rendelkezéseket tartalmazza.