NYÍRTELEK VÁROS POLGÁRMESTERÉNEK

Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének hatáskörében eljárva meghozott

1/2021.  (I. 15.) POLGÁRMESTERI RENDELETE

Nyírtelek Város Képviselő-Testületének Nyírtelek Város nemzeti vagyonáról szóló 19/2012. (XI.29.) számú önkormányzati rendelet módosításáról

Nyírtelek Város Polgármestere

Az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés, az államháztartásról szóló 2011.  évi  CXCV. törvény 97.  §  (2)   bekezdés, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva Nyírtelek Város Képviselő-Testületének Nyírtelek Város nemzeti vagyonáról szóló 19/2012. (XI.29.) számú önkormányzati rendeletét az alábbiak szerint módosítja:

                                                                          1.§

1. A rendelet 14. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

14. §

”A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

- a vagyonelem megnevezése, ingatlan eseten helyrajzi számának megjelölése,

- forgalmi értekének megjelölése,

- az átruházás módja,

- pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,

- csere eseten a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.”

2. §

1) A vagyonrendelet 3. számú melléklete helyébe jelent rendelet 1. számú melléklete lép.

      3.§.

Ez a rendelet 2021. január 15-én 11.00 órakor lép hatályba, és a kihirdetését követő napon hatályát veszti.

            Szekeres József                                                      dr. Bartovics Norbert

             Polgármester                                                                    Jegyző

A rendeletet kihirdettem: 2021. január 15. 10.00 óra

 dr. Bartovics Norbert     

 jegyző

1.sz. melléklet az 1/2021. (I. 15.) polgármesteri  rendelethez

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

I.

Általános rendelkezések

1.1 E Versenyeztetési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy az önkormányzati vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását, értékesítését, stb. szabályozott formában elősegítse,  a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságát biztosítsa.

1.2. A kiíró a pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

1.3 Kiíró (ajánlatkérő): Nyírtelek Város Önkormányzata.

1.4 Ajánlattevő (pályázó): aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges;

1.5 Nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;

1.6 Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő tűzésével - kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot;

1.7 Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését;

1.8 Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelyet a kiíró eleve több fordulóban hirdet meg, a részletes pályázati kiírásban az összes pályázati feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók a második, vagy további fordulókban a pályázataikat  a részletes kiírásban meghatározott körben és feltételekkel kiegészíthetik, végül a  versenytárgyaláson az ellenérték összegére licitálhatnak.

1.9 Prekvalifikációs eljárás: az olyan kettő vagy annál több fordulós pályázat, melynek első fordulójában a kiíró, különösen az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel;

1.10 Ajánlatok egyesítése: ha a pályázati kiírásban a kiíró lehetővé teszi, hogy az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen nyújthatnak be ajánlatot;

II.

A pályázat kiírása 

2.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

2.2 A pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal teszi közzé.

2.3 A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, 50 millió forint értékhatár fölött egy megyei napilapban is közzé kell tenni.

 2.4 A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül írásban értesíti.

2.5       A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a pályázatot kiíró megnevezését, egyéb indokolt adatait;

a pályázati eljárás megjelölését (nyílt, zártkörű, stb);

a pályázat tárgyát képező vagyon megjelölését, az ingatlan-nyilvántartás adatait, összetételét, szükség szerint annak értékét;

az értékesítés feltételeit;

az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, és jogvesztő határidejét;

a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

a részletes kiírás rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és esetleges költségét (térítésmentesen vagy ellenérték megfizetése, illetve más feltétel teljesítését követően kiadásra);

 a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok benyújtása esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést;

a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;

a vagyonra vonatkozó esetleges elővásárlási, vagy más jogot, kötelezettséget, terhet, stb.

2.6      Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - teljes bizonyító erejű magánokirattal kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontig és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.

1.    Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű                     magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, legkésőbb az ajánlat előterjesztésével egyidejűleg oly módon, hogy a meghatalmazást csatolja az ajánlathoz, az ajánlat  példányszámának megfelelő számú eredeti példányban.

2.8       Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet.

2.9       A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegének megfizetésére vonatkozóan.

2.10     Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

2.11     A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

2.12     A pályázó ajánlatához a szerződés megkötéséig kötve van.

2.13     Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért.

2.14     A pályázó az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tájékoztatóban vagy más módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot bizalmasan köteles kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat, nem hozhatja nyilvánosságra. Ez nem terjed ki a finanszírozó pénzintézettel és a konzorciumban résztvevőkkel közölendő adatokra.

 2.15     A kiíró az ajánlatokat kizárólag elbírálására használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

III.

Az ajánlatok érkeztetése, felbontása, a pályázatok értékelése és elbírálása

 3.1       A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontig kerül sor.

3.2       A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője (az átvevő) az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét.

3.3       A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a kiírásban megjelölt helyen és időpontban zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

3.4       Az ajánlatok felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és az ajánlatokkal kapcsolatos további az elbírálás szempontjából fontosabb tényeket, adatokat.

Az értékelő bizottság

 A pályázatra benyújtott ajánlatokat a Pénzügyi bizottság véleményezi, és köteles az

            elbírálásra vonatkozó javaslatot, indokolással együtt a döntésre jogosult önkormányzati

             szervnek előterjeszteni.

A pályázatok értékelése

3.6       Az értékelő bizottság az ajánlatok felbontása után további információkat kérhet a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

3.7       Az értékelő bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

Érvényesség, eredményesség

3.8       Érvénytelen az ajánlat, ha

az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,

biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

a megvásárolni kívánt vagyon/vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díját) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte,

az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette,

az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget,

az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

3.9     A kiírásban egységes feltételekkel meg kell határozni a pótolható formai hiányosságok körét, illetve a nem pótolható érvénytelenséget eredményező hiányosságokat. A nem pótolható hiányosságok az ajánlat érvénytelenségét eredményezik,

3.10     Azok az ajánlattevők, akik érvénytelen pályázatot nyújtottak be, a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehetnek részt,

3.11     Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében. Az ajánlat érvénytelensége a pályáztatási eljárás érvényességét nem érinti.

3.12     Eredménytelen a pályáztatási eljárás, ha

a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlat a pályázati felhívás, és a részletes pályázati kiírás alapján nem értékelhető,

a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,

kétfordulós pályázat esetén a második fordulóban egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelel volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek.

a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.

Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról

3.13     Az ajánlatok érvényességéről az értékelő bizottság, a pályázati eljárás eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni.

3.14     A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel.

IV.

A szerződés megkötése

4.1       A kiíró csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte.

4.2       A pályázat nyertese az, akit a kiíró - a kiírásban foglalt értékesítési szempontoknak megfelelően - nyertesnek nyilvánított.

4.3       A szerződést a pályázat elbírálásáról történt döntéstől számított lehető legrövidebb időn belül kell megkötni, de legkésőbb 30 napon belül.

4.4       Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti - ezért a kiíró a szerződéstől elállhat -, vagy a felek felbonthatják azt, úgy a kiíró a korábbi döntése alapján, jogosult a második legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni

VII.

Záró rendelkezés

E szabályzat rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően meghirdetésre kerülő pályázatoknál kell alkalmazni.

A pályáztatási eljárás során – különösen a versenytárgyalás (boríték, pályázat bontás, licitálás rendjére, menetére, itt meg nem határozott  -  egyéb szabályaira a pályázati felhívás és a részletes pályázati kiírás előírásait kell alkalmazni, melyek a jelen szabályoktól csak szigorúbb előírásokat tartalmazhatnak. 

Magyar László                                                                                       Dr. Kóder László

polgármester                                                                                                 jegyző