Nyírtelek város önkormányzat képviselő testületének 19/2012 (XI.29..) önkormányzati rendelete

Nyírtelek Város nemzeti vagyonáról

Hatályos: 2012. 11. 30- 2022. 06. 09

Nyírtelek város önkormányzat képviselő testületének 19/2012 (XI.29..) önkormányzati rendelete

Nyírtelek Város nemzeti vagyonáról

2012.11.30.

Nyírtelek Város Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § 6. pontjában, 6. § (5) bekezdésében, 6. § (6) bekezdésében, 11. § (16) bekezdésében, 13. § (1) bekezdésében, 18. § (1) bekezdésében; a Magyarország helyi önkormányzatairó1 szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107. §-ában, 109. § (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokró1 szóló 1990. évi LXV. tv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. § Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére e rendeletet az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó 17/2008. (VII. 02.) számú önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

2. § (1) Az önkormányzat és szerve csak az alábbi esetekben mondhat le részben vagy egészben követeléséről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg,

e) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

f) kötelezettje nem lelhető fel, s ez dokumentumokkal hitelt érdemlően bizonyított.

(2) A képviselő-testület az alább felsorolt tulajdonosi, jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a) a képviselő-testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírása,

b) a képviselő-testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c) az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nem peres eljárás megindítása,

d) településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenértek nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,

e) közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában,

f) szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására.

3. § A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő-testületnek a rendelet 2. § (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

4. § A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

I. Fejezet

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

5. § Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak a rendelet 1. mellékletében felsorolt vagyonelemek.

6. § (1) A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontbó1 kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 2. mellékletében vannak felsorolva.

(2) A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezheti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességet megállapította.

7. § A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

II. Fejezet

A vagyonkezelés szabályai

8. § (1) A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzésérő1, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő-testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairó1.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

9. § A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

10. § (1) A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra. Adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2) A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

III. Fejezet

A hasznosítás szabályai

11. § (1) A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés (a továbbiakban pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő-testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan eseten helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a hasznosítás módja,

d) a pályázati feltételek meghatározása.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha törvény vagy a képviselő-testületnek a hasznosításró1 rendelkező határozata másként nem rendelkezik versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat weblapján.

12. § A 15. § (1) bekezdése alapján a versenyeztetést a rendelet 3. melléklete szerinti Versenyeztetési Szabályzat előírásai szerint kell bonyolítani.

13. § A képviselő-testület által üzleti bérbeadásra kijelölt nem lakás célú helyiség bérbeadására a Versenyeztetési Szabályzatot az önkormányzat tulajdonában ál1ó lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletére és elidegenítésére vonatkozó 17/2008. (VII. 02.) számú önkormányzati rendelet IV. fejezetében nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

IV. Fejezet

A vagyon átruházásának szabályai

14. § A nettó 5 millió forint értékhatárt meghaladó vagyonelemet a Képviselő-testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan eseten helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értekének megjelölése,

c) az átruházás módja,

d) pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,

e) csere eseten a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

15. § (1) Az értékesítésre, cserére kijelölt vagyonelemeket - ha törvény kivételt nem tesz - csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni, jelen rendelt mellékletét képező Versenyeztetési szabályzat szerint.

(2) Építési teleknek minősülő ingatlant – lakóházzal való beépítése esetén - csak azzal a feltétellel lehet adásvétel útján elidegeníteni, ha a vevő vállalja az adott ingatlannak a szabályozási (rendezési) terv szerinti – az elidegenítésről hozott döntésben megjelölt, ennek hiányában négy éves határidőn belül történő – beépítését.

16. § A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

V. Fejezet

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

17. § (1) A vagyon értékének megállapítására általában a nyilvántartási érték az irányadó.

(2) Értékesítéskor a vagyon értékét az alábbiak szerint kell megállapítani:

a) értékpapír esetén a névérték alapján,

b) egyéb ingó és ingatlan vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján,

(3) Ha a szerződés tárgya több vagyontárgy (vagyontömeg), a rendelet értékhatárra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor a vagyontárgyak együttes értéke az irányadó.

(4) Örökölt vagyon esetén a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni, amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi.

VI. Fejezet

A vagyonszerzés szabályai

18. § (1) Az önkormányzati vagyon gyarapításáró1 a polgármesternek a Pénzügyi Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő-testület dönt.

(2) A vagyongyarapításró1 a képviselő-testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a) a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b) forgalmi értékének megjelölése,

c) a szerzés módja,

d) az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e) az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3) Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítás lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4) Önkormányzati tulajdonszerzését megelőzően a vagyontárgyró1 forgalmi értékbecslést kell készíttetni.

19. § Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a Képviselő-testület a polgármester javaslata és a Pénzügyi Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

1. melléklet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON RÉSZLETEZÉSE

FORGALOMKÉPTELEN vagyoni körbe tartoznak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik, terek és parkok;

b) a köztemetők;

c) a köztéri műalkotások, szobrok, emlékművek, emléktáblák és egyéb a Képviselő-testület rendelkezése alapján annak minősülő alkotások.

2. melléklet

AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRZSVAGYON RÉSZLETEZÉSE

KORLÁTOZOTTAN FORGALOMKÉPES vagyoni körbe tartoznak:

a) a kötelező önkormányzati feladatellátásba tartozó vízközmű vagyontárgyak;

b) az önkormányzat költségvetéséből fenntartott, önkormányzat által biztosított közszolgáltatást nyújtó intézmények, szervek;

c) az Önkormányzat, a Képviselő-Testület és szervei, intézményei elhelyezésére szolgáló létesítmények;

d) a műemlékileg védett, a műemlék-jellegű és a városképi jelentőségű ingatlanok;

e) a muzeális gyűjtemények és muzeális értékek;

f) a Képviselő-Testület rendelkezése alapján annak minősített művészeti és egyéb alkotások.

3. melléklet

VERSENYEZTETÉSI SZABÁLYZAT

Általános rendelkezések

1.1 E Versenyeztetési Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) célja, hogy az önkormányzati vagyon leghatékonyabb formában történő hasznosítását, értékesítését, stb. szabályozott formában elősegítse, a pályázók számára azonos és egyenlő feltételek biztosításával a verseny tisztaságát biztosítsa.

1.2. A kiíró a pályázati eljárás során valamennyi ajánlattevő számára egyenlő esélyt köteles biztosítani az ajánlat megtételéhez szükséges információhoz jutás és az alkalmazott versenyfeltételek tekintetében. A kiíró a pályázati felhívás és kiírás tartalmát úgy köteles meghatározni, hogy annak alapján az ajánlattevők megfelelő ajánlatot tehessenek, és a szabályszerűen, időben benyújtott pályázati ajánlatok összehasonlíthatók legyenek.

1.3 Kiíró (ajánlatkérő): Nyírtelek Város Önkormányzata.

1.4 Ajánlattevő (pályázó): aki a pályázati felhívás alapján ajánlatot tesz. Az együttes pályázati ajánlattétel céljából alapított ajánlattevői közösség vagy más alkalmi egyesülés (konzorcium) tagjainak felelőssége a pályázati eljárás és a szerződéskötés során egyetemleges;

1.5 Nyilvános pályázat: ha az ajánlattevők köre előre meg nem határozható, illetve a meghatározott ajánlattevői körbe tartozók száma nem ismert;

1.6 Zártkörű (meghívásos) pályázat: ha a kiíró az érdekelteket - megfelelő határidő tűzésével - kizárólag közvetlenül hívja fel ajánlattételre, és kizárólag a kiíró által meghívottak nyújthatnak be pályázatot;

1.7 Egyfordulós pályázat: az olyan pályázat, melynek kiírása során a kiíró a részletes tájékoztatóban az összes pályázati feltételt ismerteti, és a kiíró az első fordulóban benyújtott ajánlatok alapján hozza meg döntését;

1.8 Többfordulós pályázat: az a pályázat, amelyet a kiíró eleve több fordulóban hirdet meg, a részletes pályázati kiírásban az összes pályázati feltételt ismerteti, és amelynek első fordulójában érvényes ajánlatot tett pályázók a második, vagy további fordulókban a pályázataikat a részletes kiírásban meghatározott körben és feltételekkel kiegészíthetik, végül a versenytárgyaláson az ellenérték összegére licitálhatnak.

1.9 Prekvalifikációs eljárás: az olyan kettő vagy annál több fordulós pályázat, melynek első fordulójában a kiíró, különösen az ajánlattevők teljesítőképességét, szakismeretét, alkalmasságát, illetve pénzügyi megbízhatóságát méri fel;

1.10 Ajánlatok egyesítése: ha a pályázati kiírásban a kiíró lehetővé teszi, hogy az első fordulóban érvényes ajánlatot tett és a második fordulóban való részvételre jogot szerzett pályázók közösen nyújthatnak be ajánlatot;

II.

A pályázat kiírása

2.1. A pályázat nyilvános vagy zártkörű lehet.

2.2 A pályázati felhívást a Polgármesteri Hivatal teszi közzé.

¹2.3 A nyilvános pályázati felhívást az önkormányzat honlapján, 50 millió forint értékhatár fölött egy megyei napilapban is közzé kell tenni.

2.4 A zártkörű pályázatról a kiíró az érintett ajánlattevőket egyidejűleg és közvetlenül írásban értesíti.

2.5 A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

a pályázatot kiíró megnevezését, egyéb indokolt adatait;

a pályázati eljárás megjelölését (nyílt, zártkörű, stb);

a pályázat tárgyát képező vagyon megjelölését, az ingatlan-nyilvántartás adatait, összetételét, szükség szerint annak értékét;

az értékesítés feltételeit;

az ajánlatok benyújtásának helyét, módját, és jogvesztő határidejét;

a pályázatra vonatkozó kérdések feltevésének, az esetleges további információszerzés helyének megjelölését;

a részletes kiírás rendelkezésre bocsátásának helyét, idejét és esetleges költségét (térítésmentesen vagy ellenérték megfizetése, illetve más feltétel teljesítését követően kiadásra);

a kiíró azon jogának fenntartását, hogy érvényes ajánlatok benyújtása esetén is a pályázatot eredménytelennek minősítse és egyik ajánlattevővel se kössön szerződést;

a pályázati biztosíték megjelölését, rendelkezésre bocsátásának határidejét és módját;

a vagyonra vonatkozó esetleges elővásárlási, vagy más jogot, kötelezettséget, terhet, stb.

2.6 Az ajánlattevők ajánlataikat zártan, cégjelzés nélküli borítékban cégszerű aláírással, magánszemélyeknél eredeti aláírással, illetve a meghatalmazott aláírásával ellátva - teljes bizonyító erejű magánokirattal kötelesek az ajánlatok benyújtására nyitva álló időpontig és helyen, az adott pályázatra utaló jelzéssel, személyesen vagy meghatalmazott útján benyújtani.

2.7 Az ajánlattevő meghatalmazottja köteles közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolni képviseleti jogosultságát, legkésőbb az ajánlat előterjesztésével egyidejűleg oly módon, hogy a meghatalmazást csatolja az ajánlathoz, az ajánlat példányszámának megfelelő számú eredeti példányban.

2.8 Egy ajánlattevő csak egy ajánlatot tehet.

2.9 A pályázatra benyújtott ajánlatnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részletes és jogilag kötelező erejű nyilatkozatát különösen:

a) a pályázati kiírásban foglalt feltételek elfogadására,

b) az általa vállalt szolgáltatásokra és kötelezettségekre,

c) a vételár vagy ellenszolgáltatás összegének megfizetésére vonatkozóan.

2.10 Ha a pályázat biztosítékadási kötelezettséget ír elő, az ajánlat csak akkor érvényes, ha az ajánlattevő igazolja, hogy a kiírásban megjelölt összegű biztosítékot az ott megjelölt formában és módon rendelkezésre bocsátotta.

2.11 A pályázó ajánlati kötöttsége akkor kezdődik, amikor az ajánlatok benyújtására nyitva álló határidő lejárt.

2.12 A pályázó ajánlatához a szerződés megkötéséig kötve van.

2.13 Az ajánlattevő nem igényelhet térítést a kiírótól az ajánlata kidolgozásáért.

2.14 A pályázó az értékesítésre, hasznosításra vonatkozó szerződéskötésig köteles titokban tartani ajánlata tartalmát, valamint a kiíró által a részletes tájékoztatóban vagy más módon rendelkezésére bocsátott minden tényt, információt, adatot bizalmasan köteles kezelni, arról tájékoztatást harmadik személynek nem adhat, nem hozhatja nyilvánosságra. Ez nem terjed ki a finanszírozó pénzintézettel és a konzorciumban résztvevőkkel közölendő adatokra.

2.15 A kiíró az ajánlatokat kizárólag elbírálására használhatja fel. Más célú felhasználás esetén az ajánlattevővel külön meg kell állapodni.

III.

Az ajánlatok érkeztetése, felbontása, a pályázatok értékelése és elbírálása

3.1 A pályázatok beérkeztetésére a pályázati felhívásban megjelölt helyen és időpontig kerül sor.

3.2 A pályázatok beérkezése során a kiíró képviselője (az átvevő) az átvétel pontos időpontját rávezeti a pályázatot tartalmazó zárt borítékra, s egyúttal igazolja az átvétel tényét.

3.3 A határidőben beérkezett pályázatok felbontása a kiírásban megjelölt helyen és időpontban zártkörűen vagy nyilvánosan történhet.

3.4 Az ajánlatok felbontásakor a jelenlevőkkel ismertetni kell az ajánlattevők nevét, székhelyét (lakóhelyét) és az ajánlatokkal kapcsolatos további az elbírálás szempontjából fontosabb tényeket, adatokat.

Az értékelő bizottság

A pályázatra benyújtott ajánlatokat a Pénzügyi bizottság véleményezi, és köteles az

elbírálásra vonatkozó javaslatot, indokolással együtt a döntésre jogosult önkormányzati

szervnek előterjeszteni.

A pályázatok értékelése

3.6 Az értékelő bizottság az ajánlatok felbontása után további információkat kérhet a pályázókról annak érdekében, hogy a pályázatok értékelése, illetve összehasonlítása elvégezhető legyen.

3.7 Az értékelő bizottság kérdéseit, illetve azokra az érintett pályázó által adott válaszokat írásban kell rögzíteni. Ez nem eredményezheti a pályázati ajánlatban megfogalmazott feltételek megváltoztatását, csak azok értelmezését szolgálhatja.

Érvényesség, eredményesség

3.8 Érvénytelen az ajánlat, ha

az ajánlatot a kiírásban meghatározott, illetve szabályszerűen meghosszabbított határidő után nyújtották be,

biztosítékadási kötelezettség esetén a biztosítékot az ajánlattevő nem bocsátotta, vagy nem az előírtaknak megfelelően bocsátotta a kiíró rendelkezésére,

a megvásárolni kívánt vagyon/vagyonrész mértékét és az ajánlati árat (díját) nem egyértelműen határozta meg, vagy más ajánlatához vagy feltételhez kötötte,

az ajánlattevő a pályázat titkosságát megsértette,

az ajánlattevő nem tett részletes és kötelező erejű jognyilatkozatot az ajánlatával kapcsolatban, és nem vállalt ajánlati kötöttséget,

az ajánlat nem felel meg a pályázati kiírásban, a jogszabályokban, valamint a jelen eljárási rendben foglaltaknak,

3.9 A kiírásban egységes feltételekkel meg kell határozni a pótolható formai hiányosságok körét, illetve a nem pótolható érvénytelenséget eredményező hiányosságokat. A nem pótolható hiányosságok az ajánlat érvénytelenségét eredményezik,

3.10 Azok az ajánlattevők, akik érvénytelen pályázatot nyújtottak be, a pályázati eljárásban, illetve annak további szakaszában nem vehetnek részt,

3.11 Az érvénytelen ajánlatot úgy kell tekinteni, mintha az érintett pályázó nem tett volna ajánlatot az adott pályázati eljárás keretében. Az ajánlat érvénytelensége a pályáztatási eljárás érvényességét nem érinti.

3.12 Eredménytelen a pályáztatási eljárás, ha

a kitűzött időpontig egyetlen ajánlat sem érkezett, vagy az ajánlat a pályázati felhívás, és a részletes pályázati kiírás alapján nem értékelhető,

a beérkezett ajánlatok egyike sem felelt meg a pályázati kiírás követelményeinek vagy más, a pályázatra vonatkozó előírásnak,

kétfordulós pályázat esetén a második fordulóban egyetlen ajánlattevő sem jelent meg, illetve egyetlen, a második fordulóra meghívott pályázó sem tett olyan értékelhető ajánlatot, amely megfelel volna a pályázati kiírásban foglalt követelményeknek.

a kiíró valamely ajánlattevőnek a pályázat tisztaságához fűződő, vagy a többi pályázó érdekeit egyébként súlyosan sértő cselekménye miatt a pályázat eredménytelenné nyilvánítása mellett döntött.

Döntés az ajánlatokról, illetve a pályázatról

3.13 Az ajánlatok érvényességéről az értékelő bizottság, a pályázati eljárás eredményességéről a kiíró jogosult és köteles dönteni.

3.14 A kiíró a pályázat eredményét az elbírálást követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban közli valamennyi ajánlattevővel.

IV.

A szerződés megkötése

4.1 A kiíró csak azzal a pályázóval köthet szerződést, aki a pályázatot megnyerte.

4.2 A pályázat nyertese az, akit a kiíró - a kiírásban foglalt értékesítési szempontoknak megfelelően - nyertesnek nyilvánított.

4.3 A szerződést a pályázat elbírálásáról történt döntéstől számított lehető legrövidebb időn belül kell megkötni, de legkésőbb 30 napon belül.

4.4 Ha a pályázat nyertesével a szerződéskötés meghiúsulna, vagy a szerződés aláírása után a nyertes a szerződésben foglaltakat nem teljesíti - ezért a kiíró a szerződéstől elállhat -, vagy a felek felbonthatják azt, úgy a kiíró a korábbi döntése alapján, jogosult a második legkedvezőbb ajánlattevővel szerződést kötni, vagy új pályázatot kiírni

VII.

Záró rendelkezés

E szabályzat rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően meghirdetésre kerülő pályázatoknál kell alkalmazni.

A pályáztatási eljárás során – különösen a versenytárgyalás (boríték, pályázat bontás, licitálás rendjére, menetére, itt meg nem határozott - egyéb szabályaira a pályázati felhívás és a részletes pályázati kiírás előírásait kell alkalmazni, melyek a jelen szabályoktól csak szigorúbb előírásokat tartalmazhatnak.

Módosította Nyírtelek Város Polgármesterének 1/2021. (I.15.) számú polgármesteri rendelete