Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat 2015. évi költségvetéséről, módosításának és végrehajtásának rendjéről - az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról a 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, továbbá a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. tv. előírásai és felhatalmazása alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feladatkörében eljárva - az önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 19/2014. (XI.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: rendelet) 17. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének Igazgatási, Egészségügyi, Szociális Bizottsága egyetértésével -

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületére, bizottságaira, polgármesterére, valamint a képviselő-testület felügyelete alá tartozó, önállóan, illetve részben önállóan gazdálkodó költségvetési szervek /továbbiakban intézmények, beleértve a polgármesteri hivatal/ költségvetésére, költségvetésének végrehajtására, valamint a nem önkormányzati szervek közösségi szolgáltatásokra átadott-átvett pénzeszközeire, a támogatásban részesített magánszemélyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

II. FEJEZET

A költségvetés főbb adatai, a hiány finanszírozása

2. §

/1/ A képviselő-testület a 2015. évi költségvetés főösszegét 5.787.083 eFt-ban, az alábbiak szerint:

                                               4.270.956 eFt működési célú bevétellel,

                                               3.514.789 eFt működési célú kiadással,

                                                  756.167 eFt működési egyenleggel és

                                                  666.127 eFt felhalmozási célú bevétellel,

                                               1.437.121 eFt felhalmozási célú kiadással,

                                                - 770.994 eFt felhalmozási egyenleggel

fogadja el.

/2/ A hiány 14.827 eFt, melynek forrása 850.000 eFt 2014. évi pénzmaradvány.

A pénzmaradvány tartalmaz további 140.000 eFt előző évről áthúzódó kötelezettségvállalást, 605.469 eFt céltartalékot és 89.704 eFt általános tartalékot.

/3/ A működési és felhalmozási célú bevételek és kiadások részletezését az 1. sz. melléklet állapítja meg.

/4/ Az önkormányzat által irányított intézmények bevételeit előirányzat-csoportok kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban az 1/a.; 1/b. sz. mellékletek tartalmazzák.

/5/ Az önkormányzat saját bevételeinek, valamint az állami támogatások részletezését a 2-7. sz. mellékletek tartalmazzák.

/6/ Az önkormányzat által irányított intézmények kiadásait előirányzat-csoportok kiemelt előirányzatok és kötelező feladatok, önként vállalt feladatok, állami (államigazgatási) feladatok szerinti bontásban a 8/a.; 8/b. sz. mellékletek tartalmazzák.

/7/ A Polgármesteri Hivatal feladatonkénti kiadásait a 8. sz. melléklet, az önkormányzat feladatonkénti kiadásait a 8. sz. illetve 9. sz. mellékletek tartalmazzák külön önként vállalt és államigazgatási feladatok bontásban.

/8/ A szociálpolitikai kiadásokat a 10. sz. melléklet részletezi.

/9/ Az egyéb kiadásokat (működésre és felhalmozásra átadott pénzeszközöket) a 11. sz. melléklet tartalmazza.

/10/ A külön kereteket (céltartalékokat) a 12. sz. melléklet, az általános tartalékot az 1. sz. melléklet mutatja.

/11/ A beruházási és felújítási kiadásokat célonként és feladatonként a 13. és a 14. sz. mellékletek tartalmazzák.

/12/ Az önkormányzat összes létszámkeretét 670 főben állapítja meg a 15. sz. mellékletben felsorolt költségvetési intézmények szerinti részletezésben. Ebből 200 fő a közfoglalkoztatotti létszám.

/13/ A többéves kihatással járó kötelezettségek kimutatását a 16. sz. melléklet tartalmazza.

/14/ A 2015. évi előirányzat felhasználási tervet a 17. sz. melléklet tartalmazza.

/15/ Az Európai Uniós támogatással megvalósuló projektek bevételeit, kiadásait a 18. sz. melléklet tartalmazza.

/16/ Az önkormányzat 2015. évben közvetett támogatások nyújtását nem tervezi.

3. §

/1/ Amennyiben év közben költségvetési hiány keletkezik, megszüntetéséhez szükséges pénzügyi fedezetet hitel felvételével kell biztosítani.

/2/ Hitel csak felhalmozási célra vehető fel.

/3/ A beruházási hitel felvételével kapcsolatos intézkedések előkészítésével és a hitelszerződés aláírásával a képviselő-testület a polgármestert bízza meg.

/4/ A hitel visszafizetési időtartama alatt a törlesztő részleteket és annak járulékait a többi kiadást megelőzően kell figyelembe venni és jóváhagyni.

/5/ A képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetés időtartama alatt a hitelt és járulékait - a fejlesztési kiadásokat megelőzően - a költségvetés összeállításakor betervezi és jóváhagyja.

/6/ A képviselő-testület a hitel és járulékai visszafizetési kötelezettségeinek biztosítékaként a pénzintézet javára engedményezi az időarányosan képződő helyi adó bevételeit, a hitel és járulékai erejéig.

/7/ A költségvetés évközi folyamatos végrehajtása biztosításának érdekében vagy az átmenetileg jelentkező likviditási gondok kezelésére, illetve a pénzügyi egyensúly fenntartásához folyószámlahitel felvételéről 100 millió forint értékhatárig a polgármester dönt. Erről a Gazdasági Bizottságot és a képviselő-testületet a következő ülésén tájékoztatni kell. Ennél magasabb összegről a Gazdasági Bizottság javaslata alapján a képviselő-testület dönt. A folyószámlahitel felvételére az előirányzat felhasználási és likviditási ütemtervvel összhangban kerülhet sor.

A hitel időtartama egy évre szólhat. A likviditási hitel átlagos nagyságrendje a költségvetés bevételi részét képező önkormányzati sajátos bevételek 10 %-át nem haladhatja meg, de maximum 100.000 eFt lehet.

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a hitelszerződés aláírására.

A képviselő-testület kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel visszafizetés időtartama alatt a hitelt és járulékait - a fejlesztési kiadásokat megelőzően - a költségvetés összeállításakor betervezi és jóváhagyja.

A képviselő-testület a hitel és járulékai visszafizetési kötelezettségeinek biztosítékaként a pénzintézet javára engedményezi az időarányosan képződő helyi adó bevételeit a hitel és járulékai erejéig.

III. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. §

/1/ Az éves költségvetést

a.) költségvetési alapokmányokban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban részletezett feladatkörökben és kötelezettségek mellett,

b.) a szakmai hatékonyság és gazdaságosság, a vagyon rendeltetésszerű használata követelményeinek érvényesítésével,

c.) a gazdálkodási és számviteli, továbbá a belső ellenőrzési előírások betartásával kell végrehajtani.

/2/ Az éves költségvetés tervezése, végrehajtása, valamint a végrehajtásról szóló beszámolás(ok) során azokban a kérdésekben, melyekre vonatkozóan e rendelet külön nem intézkedik különösen

a.) Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. tv.,

b.) az államháztartásról szóló többször módosított 2011. évi CXCV. tv.,

c.) a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. tv.,

d.) a beszerzések, beruházások, felújítások végzése során a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. tv.,

e.) az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet,

f.)  az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendelet,

g.) Hajdúszoboszló nemzeti vagyonáról szóló 10/2013. (IV.18.) önkormányzati rendelet

rendelkezései szerint kell eljárni.

/3/ Az éves költségvetés végrehajtása során e rendelet hatálya alá tartozó szervek az árubeszerzéseik, építési beruházásaik és a szolgáltatások megrendelése során kötelesek a közbeszerzésekről szóló törvény, valamint érvényes szabályzataik előírásait alkalmazni.

/4/ A költségvetési szervek minden pénzmozgásról kötelesek elszámolni. A költségvetési szervek minden költségvetési bevétele és költségvetési kiadása költségvetésük részét képezi.

/5/ A költségvetési gazdálkodás a bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettségét és a kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultságát foglalja magában.

/6/ A költségvetés végrehajtása során tárgyévi fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzatok mértékéig – a saját bevételek teljesülési ütemére figyelemmel – vállalható és kifizetések is ezen összeghatáráig rendelhetők el, kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős határozaton alapuló kötelezettségeket és járandóságokat.

/7/ Tárgyéven túli fizetési kötelezettség csak olyan mértékben vállalható, amely a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett az esedékesség időpontjában, a rendeltetésszerű működés veszélyeztetése nélkül finanszírozható, kivéve a jogszabályon, bírósági, illetve államigazgatási jogerős döntésen alapuló kötelezettségeket.

/8/ A költségvetési intézményeknél a saját bevételek tervezésénél a képviselő-testület 173/2014. (XII.18.) számú határozatát is alkalmazni kell, elmaradása nem vonja maga után a költségvetési támogatás növekedését.

/9/ Az önkormányzat felügyelete alá tartozó költségvetési szerv

a.) hitelt nem vehet fel,

b.) kezességet nem vállalhat,

c.) értékpapírt nem vásárolhat,

d.) váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el,

e.) kötvényt nem bocsáthat ki.

/10/ A költségvetési szerv vezetője felelős a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, annak káresemény bekövetkezést követő biztosító felé történő azonnali bejelentésért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a költségvetési szerv gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért. A belső ellenőrzés feladatait külső ellenőrzési szervezet végzi.

/11/ Az intézményvezetőt fegyelmi felelősség terheli az intézmény gazdálkodásáért. A jelen rendelet mellékleteiben foglalt kiemelt kiadási előirányzatok túllépése, illetve jelen rendelet szabályainak be nem tartása munkáltatói fegyelmi intézkedést vonhat maga után.

/12/ A normatív állami hozzájárulás 2014. évi elszámolásához kapcsolódó befizetési kötelezettség teljesítése érdekében az érintett intézmények részére befizetési kötelezettség írható elő, melyről a képviselő-testület a 2014. évi zárszámadás elfogadásakor dönt.

/13/ Intézményi körben – az eredeti, illetve a módosított személyi juttatás előirányzat terhére – jutalom kifizetésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak fedezetét az intézmény önkormányzati támogatási többletigény nélkül biztosítani tudja, továbbá, ha biztosított az intézményben a foglalkoztatással összefüggő valamennyi jogszabályi kötelezettség kifizetésének fedezete.

/14/ Az intézményeknél túlóra, készenléti, helyettesítési díj elszámolására, kifizetésére átalány alkalmazásával nem kerülhet sor. Az intézmény vezetőjének a tételes túlóra, készenléti-, helyettesítési díj elszámolásához, kifizetéséhez naprakész, ellenőrizhető analitikus nyilvántartást kell kialakítani, melynek ellenőrzött vezetéséért felelősséggel tartozik.

/15/ A tartósan távol lévő dolgozó helyettesítésére olyan dolgozó vehető fel, akinek bérét az intézmény saját költségvetése terhére biztosítja. Megbízási díj saját dolgozó részére csak ténylegesen igazolható, a munkakörébe nem tartozó többletfeladatok elvégzéséért fizethető.

/16/ A személyi juttatások előirányzatának évközi maradványa (átmeneti bérmegtakarítás) a költségvetési szerv hatáskörében felhasználható többletmunka, célfeladat díjazására, kiemelkedő teljesítmény jutalmazására.

/17/ Amennyiben a /16/ bekezdésben megjelölt maradvány felhasználása oly módon történik, hogy az arra jutó járulék-maradvány nem kerül felhasználásra, úgy az a képviselő-testület döntését követően az intézmény dologi kiadásai között felhasználható. A felhasználást oly módon kell végrehajtani, hogy azok a kiadások kerüljenek megemelésre, melyek teljesítése meghaladná a tervezett előirányzatot. Az intézmény által benyújtandó pótigényeknél ezt a járulék-maradványt be kell számítani.

/18/ Szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére külső személlyel, szervezettel szerződés az illetékes szakbizottság(ok) engedélyével köthető.

/19/ A költségvetési szerv a részére jelen rendelet 8/a.; 8/b. mellékleteiben jóváhagyott kiemelt előirányzatokat nem lépheti túl.

/20/ Az átszervezés alatt álló intézmények a kiemelt előirányzataikat az átszervezés időpontjáig csak időarányosan használhatják fel.

/21/ Az átszervezés alatt álló intézmények vezetői humánpolitikai intézkedést csak a fenntartó engedélyével tehetnek.

5. §

/1/ Ha évközben az Országgyűlés, a Kormány, illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, erről a polgármesternek

            a.) a féléves beszámolóval,

            b.) november 30-áig, illetve

            c.) az éves beszámolóval

egyidejűleg, utólag kell a képviselő-testületet tájékoztatnia.

/2/ Ha évközben az Országgyűlés előirányzatot zárol az önkormányzat költségvetéséből, annak kihirdetését követően haladéktalanul a képviselő-testület elé kell terjeszteni a költségvetési rendelet módosítását.

/3/ Pénzügyi tartalmú, vagy a költségvetés évében, illetve az azt követő években pénzügyi kihatással járó előterjesztések, csak a Gazdasági Bizottság véleményével terjeszthetők a képviselő-testület elé.

/4/ Az átmenetileg szabad pénzeszközök (az „a” pont esetében kizárólag az átvett pénzeszközök) pénzintézetnél betétként történő elhelyezéséről:

a.) intézmény esetében a számlavezető pénzintézetnél – a gazdasági vezető javaslata alapján – az intézmény vezetője,

b.) az önkormányzat vonatkozásában - a gazdasági szervezet vezetőjének javaslata alapján - a polgármester

dönt.

/5/ Átmenetileg szabad önkormányzati pénzeszközök terhére a polgármester döntése alapján vásárolható és forgatható – elsődleges forgalomban lévő, egy évnél rövidebb /éven belüli/ lejáratú, államilag garantált – értékpapír.

/6/ A képviselő-testület a költségvetési szervek átszervezésével kapcsolatos előirányzatok átcsoportosítási jogát magának tartja fenn.

/7/ Indokolt esetben feladatok közötti előirányzat átcsoportosításra - a feladatelmaradást kivéve – jogosultak még jelen rendelet alapján:

a.) Önkormányzat feladatai között (8. sz. melléklet) a Gazdasági Bizottság.

b.) Szociálpolitikai feladatok (10. sz. melléklet) körében – a nyári szociális gyermekétkeztetés kivételével - az Igazgatási, Szociális, Ügyrendi Bizottság.

c.) Városüzemeltetési feladatok (9. sz. melléklet) körében a Városfejlesztési, Mezőgazdasági Bizottság javaslatára a Gazdasági Bizottság.

/8/ A /7/ bekezdésben rögzített átcsoportosítások a feladatok ellátását nem veszélyeztethetik.

Ezen átcsoportosításokat a képviselő-testület ülésén írásban az 5. § /1/ bekezdés a.), b.), c.) pontja szerinti alkalmakkor be kell jelenteni.

Az önkormányzati költségvetési szervek gazdálkodására

vonatkozó szabályok

6. §

/1/ Az intézmény saját előirányzat-módosítási hatáskörében eljárva, bevételi és kiadási előirányzatának főösszegét, a kiemelt előirányzatokat és a megfelelő rész-előirányzatokat módosíthatja /felemelheti/:

a.) a tervezett összelőirányzatot meghaladó többletbevételből (melynek kiadási előirányzatokon történő felhasználása az intézmény belső szabályzatainak megfelelően történhet), kivéve a nyári üdültetésből származó többletbevétel, mely 20 %-a az önkormányzatot illeti meg,

b.) meghatározott feladatokra államháztartáson kívülről és belülről átvett pénzeszközökből,

c.) pénzmaradványából.

/2/ Az intézmény vezetője az /1/ bekezdés szerinti hatáskörében eljárva tartós, a költségvetési évet meghaladó időtartalmú kötelezettséget nem vállalhat.

/3/ Az intézmény vezetője saját hatáskörében eljárva az intézményi költségvetés kiadási /bevételi/ kiemelt előirányzatain belül az egyes részelőirányzatok között előirányzat változtatásokat hajthat végre, kivéve ezen paragrafus /6/ bekezdés előirányzatait, melyek más célra nem használhatóak fel, nem csoportosíthatóak át.

/4/ Az intézmény saját hatáskörében eljárva az intézményi költségvetésben jóváhagyott éves személyi juttatások és az azzal összefüggő szociális hozzájárulási adó előirányzatát a 4. § /2/ bekezdés e., pontjában foglalt jogszabály 42. §-ban előírtak szerint módosíthatja.

/5/ a.) Az intézmény az előző /1-4/ bekezdés szerinti saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-változtatásáról a jegyzőt tárgyév július 10-ig, október 10-ig, december 10-ig, illetve a következő év január 10-ig írásban tájékoztatja.

b.) Ha év közben az Országgyűlés, a Kormány illetve valamely költségvetési fejezet vagy elkülönített állami pénzalap az önkormányzat számára pótelőirányzatot biztosít, arról a polgármester a képviselő-testületet a következő ülésen tájékoztatja

c.) Az intézmény által az /1-4/ bekezdés szerint végrehajtott előirányzat módosításokról a jegyző előkészítésében - a polgármester előterjesztése alapján - a képviselő testület június 30-ai, szeptember 30-ai, november 30-ai, valamint december 31-ei hatállyal módosítja az éves költségvetési rendeletét.

/6/ Az önállóan gazdálkodó intézmények pénzmaradványát a polgármesteri hivatal felülvizsgálja, melyet a képviselő-testület a zárszámadás keretében hagy jóvá.

A pénzmaradványból a költségvetési szervet nem illetik meg:

a.) végleges feladatelmaradás miatti összegek,

b.) meghatározott célokra rendelkezésre bocsátott – áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli – összegek,

c.) a munkaadókat terhelő járulékok előirányzat-támogatással fedezett, illetve arányos részének maradványából azon összeg, amely nem kapcsolódik a személyi juttatások előirányzatának járulékköteles maradványához,

d.) közüzemi díjak (víz, csatorna, villany, gáz, távhőszolgáltatás, kéményseprés, szemétszállítás, rovarirtás), telefon, internet maradványai,

e.) az étkeztetés és egyéb támogatás értékű bevétel többlete,

f.)  nyersanyagnorma maradványának összege,

g.) állami adóhatósághoz történő befizetések (ÁFA, rehabilitációs hozzájárulás, kifizetői Szja) maradványa,

h.) ÁFA visszatérülés maradványa,

i.) az előző évi tény bevétel és a tárgy évi eredeti bevételi előirányzat és tényleges bevétel közti különbözet,

j.) a vásárolt közszolgáltatás maradványa,

k.) munkába járás maradványa,

l.) vásárolt szellemi tevékenység maradványa,

m.) előző évi zárszámadáshoz kapcsolódó normatív állami támogatás elszámolásakor keletkező, intézményt érintő különbözet 2% feletti része,

n.) cafetéria maradványa,

o.) továbbtanulás, tanfolyami díjak fel nem használt összege,

p.) a tervezett beruházási-fejlesztési és felújítási kiadások maradványa.

7. §

/1/ A költségvetési szerv éves költségvetését – a képviselő-testület által megállapított keretszámokon belül – úgy köteles összeállítani és végrehajtani, hogy az fedezze előre tervezhető működési kiadásait (bér- és dologi előirányzatok).

/2/ Előre nem tervezhető rendkívüli kiadás felmerülésekor elsősorban a következőket köteles megvizsgálni:

a.) a rendkívüli kiadás (tételenként) eléri-e az intézmény eredeti költségvetésében jóváhagyott kiemelt előirányzat 0,5 %-át. Ennél kisebb mértékű kiadás-növekedést az intézménynek saját hatáskörében kell kigazdálkodnia,

b.) a rendkívüli kiadás fedezhető-e a vagyonbiztosítás révén, avagy a számára biztosított karbantartási keretösszegből,

c.) amennyiben az a.) pont szerinti fedezetbiztosítás nem lehetséges, a forrás megteremthető-e saját bevételi többletének szabad felhasználású részéből,

d.) a rendkívüli kiadás fedezhető-e a 4. §. /17/ bekezdése szerinti járulék-maradvány összegéből.

/3/ A /2/ bekezdés szerinti fedezetbiztosítás lehetetlensége esetén az intézmény – ennek tényéről a szerv vezetője írásos nyilatkozatát megtéve – írásbeli pótelőirányzati kérelmet nyújthat be a polgármesteri hivatal illetékes irodájára.

/4/ A polgármesteri hivatal illetékes irodái:

a.) személyi juttatás előirányzati kérelem esetében a fenntartói felügyeletben közreműködő önkormányzati, illetve igazgatási iroda,

b.) dologi és felhalmozás jellegű előirányzattal kapcsolatos kérelemnél a gazdasági iroda.

Ezen irodák feladata a kérelem szakmai megalapozottságának felülvizsgálata és a gazdasági irodának történő átadása, írásos javaslattétellel, 15 napon belül. E határidőbe nem számít be az irodák által szükségesnek ítélt további információ kérelmezőtől történő beszerzésének dokumentált időtartama.

/5/ A Polgármesteri Hivatal Gazdasági Irodája az illetékes iroda által hozzá továbbított, szakmai javaslattal ellátott kérelmet legkésőbb november 30-ig megvizsgálja és véleményezi a következőkre vonatkozóan:

a.) a kérelem tárgya előre tervezhető volt-e a költségvetésben, vagy nem, tehát rendkívüli kiadásnak minősül-e,

b.) rendkívüli kiadásnak minősítés esetén fedezhető volt-e vagyonbiztosításból, vagy kérelmező költségvetési karbantartási keretéből, illetve megítélése szerint a forrás megteremthető volt-e az év folyamán a szerv bevételi többletéből.

/6/ A szakiroda a gazdasági iroda véleményével ellátott kérelmet a szerv fenntartói-tulajdonosi irányításában, felügyeletében közreműködő bizottság következő ülésén előterjeszti. Dologi, valamint a felhalmozási pótelőirányzat kérést a Városfejlesztési, Mezőgazdasági Bizottságnak is véleményeznie kell következő ülésén. A kérelem véleményezésében illetékes bizottság(ok) általi megtárgyalás után a Gazdasági Bizottság a szakbizottságok véleményének figyelembevételével a képviselő-testület elé terjeszti.

/7/ A polgármesteri hivatal pótelőirányzati kérelmét a jegyző – a gazdasági iroda /5/ bekezdés szerinti véleményezése után – közvetlenül az Gazdasági Bizottságnak nyújthatja be, aki jogosult dönteni.

8. §

Az intézményi kollektív szerződések (közalkalmazotti szabályzatok) anyagi többletteherrel járó megkötésére, módosítására csak a fenntartó ellenjegyzését követően kerülhet sor.

9. §

/1/ Az önálló létszám és bérgazdálkodási jogkörrel rendelkező intézmény vezetője - e jogkörében eljárva - a feladatváltozás miatt megüresedett álláshelyeket nem töltheti be, a kapcsolódóan jelentkező megtakarításokat nem használhatja fel.

/2/ Az intézmény minden negyedév végén a következő hó 10-ig tájékoztatni köteles a fenntartót:

a.) a negyedév utolsó napján fennálló, 15 napot meghaladó lejárt tartozásállományáról,

b.) személyi juttatás előirányzatának felhasználásáról.

/3/ Amennyiben az intézmény a /2/ bekezdés a.) pontja szerinti tartozásállománya meghaladja az intézmény éves eredeti költségvetési előirányzatának 10 %-át, a fenntartó az intézményhez önkormányzati biztost rendel ki.

Az önkormányzati biztos jelölésére, tevékenységére külön jogszabály előírásai irányadóak.

10. §

A célszerű és takarékos gazdálkodás érdekében az intézmények önkormányzati támogatásának rendelkezésre bocsátására a tényleges szükséglet alapján kerül sor.

Vegyes rendelkezések

11. §

/1/ A rendkívüli többletbevételt a tartalék növelésére kell fordítani.

/2/ Az év közben felszabaduló előirányzatok a tartalékot növelik.

/3/ A képviselő-testület - utólagos tájékoztatási kötelezettség mellett - engedélyezi, hogy a szociálpolitikai feladatellátáshoz kapcsolódó úgynevezett évközi állami visszatérítések összegei a szociálpolitikára tervezett előirányzatot automatikusan emeljék.

12. §

/1/ A képviselő-testület az alábbi költségvetési tételek vonatkozásában a felhasználás jogát átruházza:

a.) Igazgatási, Szociális, Ügyrendi Bizottságra - a 10. sz melléklet 8/ÖK sorában szereplő nyári szociális étkeztetés kivételével - 89.500 eFt-ot, valamint a 12. sz. melléklet szerint 1.250 eFt-ot szociális és egészségügyi feladatok támogatására, 79.521 eFt-ot Kistérségi Szociális Szolgáltató Központ, valamint 250 eFt-ot pszichiátriai nappali ellátás támogatására (11. sz. melléklet).

b.) A 10. sz. melléklet 8/ÖK sorában szereplő nyári szociális étkeztetés feladatot az Igazgatási Iroda szakmai iránymutatásának alapján a Hajdúszoboszlói Intézményműködtető Központ látja el.

c.) Turisztikai Bizottságra 59.000 eFt-ot a 12. sz. mellékletben meghatározott feladatokra, melyből 10.000 eFt a 4/ÖK sor alapján 6 alkalommal megrendezésre kerülő turisztikai nagyrendezvényre használható fel.

d.) Kulturális, Sport, Nevelési Bizottságra 49.700 eFt-ot a 12. sz. mellékletben meghatározott feladatokra, 2.500 eFt-ot a Szabó László Művészeti Iskola támogatására (11. sz. melléklet).

e.) Polgármesterre 12.800 eFt-ot a 12. sz. mellékletben meghatározott feladatokra.

f.) Gazdasági Bizottságra 15.500 eFt a 12.sz. mellékletben meghatározott feladatokra, 2.000 eFt a városi rendőrkapitányság, 500 eFt a polgárőrség támogatására (11.sz.melléklet).

g.) Gazdasági Bizottságra a Városfejlesztési, Mezőgazdasági Bizottság előzetes javaslata alapján 11. sz. mellékletben szereplő 2.000 eFt-ot önerős közműépítésre, valamint a 14. sz. mellékletben 50.000 eFt-ot intézmény-felújításokra.

13. §

/1/ Az alábbi bizottságok az e rendelet 12. §-ában szereplő, következő előirányzatokból államháztartáson kívülre kizárólag nyílt pályázati eljárással adhatnak támogatást a rendeletben meghatározott célokra:

a.) Kulturális, Sport, Nevelési Bizottság: „Városi Sport és Utánpótlás keret”, és "Kulturális és Közművelődés keret”,

b.) Gazdasági Bizottság: "Civil Szervezetek és Intézmények támogatása" és „Önálló Lakóingatlanok Energetikai Korszerűsítése”;

c.) Turisztikai Bizottság: "Turisztikai Célkeret" és „Városmarketing”.

/2/ A bizottságok a pályázati kiírás szövegét, az elbírálás szempontrendszerét maguk határozzák meg, támogatást csak ezen feltételeknek megfelelő pályázatra  nyújthatnak. A nyújtott támogatásra vonatkozóan támogatási szerződést kell kötni.

/3/ A bizottságok tartalékot képezhetnek az év hátralevő részére, de a tartalékból csak olyan célra/feladatra adhatnak támogatást, amely igazolhatóan a nyílt pályázati eljárást követően keletkezett és megvalósítása ebben az évben indokolt.

/4/ A nyertes pályázók a nyújtott támogatás felhasználásáról a következő év február 15-ig kötelesek elszámolást benyújtani, amelyek elfogadásáról a bizottság 60 napon belül dönt. A nyertes pályázó köteles elszámolásában bemutatni a támogatott cél/feladat további szükséges költségeinek fedezetét is, kétség esetén a bizottság a dokumentumokat a polgármesteri hivatal szakemberével ellenőriztetheti. Azt a támogatottat, amely az elszámolást határidőben nem nyújtja be, vagy benyújtott elszámolását a bizottság nem fogadja el, a képviselő-testület - a támogatás teljes-, vagy részösszegének visszakövetelésén túl - legfeljebb 3 évre kizárhatja az önkormányzati támogatásokra pályázók köréből.

/5/ A polgármester által a jelen rendelet 12. §-ában szereplő „külön kiadások” előirányzatból nyújtott támogatások esetén írásban kell benyújtani a kérelmet, melyről a polgármester dönt. A támogatások elszámolására vonatkozó szabályok ezen támogatási forma esetén is érvényes, ahol a bizottság alatt a polgármestert kell érteni.

/6/ A támogatások nyilvánosnak minősülnek, azokat az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

/7/ A bizottságok támogatási eljárásukban figyelembe veszik és érvényesítik a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény rendelkezéseit is.

/8/ Államháztartáson kívüli forrás végleges átvételéről a polgármester dönt, melyről a költségvetési rendelet módosítása keretében utólagosan köteles tájékoztatni a képviselő-testületet.

14. §

A képviselő-testület hozzájárul, hogy az önkormányzatnál a polgármester utasítása szerint, a számviteli törvény alapján behajthatatlannak minősített követelések leírásra kerüljenek. A tárgyévet követő zárszámadáskor a hivatal köteles számot adni az ilyen címen leírt összegekről.

15. §

A költségvetésben elfogadott kiadások a teljesített bevételek arányában fizethetők. Amennyiben a bevételi előírások teljesítésére nem látszik lehetőség, úgy a képviselő-testületet haladéktalanul tájékoztatni kell a szükséges intézkedések megtétele céljából.

16. §

A képviselő-testület a Közszolgálati tisztviselők jogállásáról szóló 2011. évi CXCIX. törvényben kapott felhatalmazás alapján 10 %-os mértékű illetménykiegészítést állapít meg a polgármesteri hivatal köztisztviselői részére.

Záró rendelkezések

17. §

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2015. január 01-től a 2015. évi költségvetés végrehajtásáig kell alkalmazni. A hatásvizsgálat eredményét a szöveges előterjesztés tartalmazza.

A 2015. évi zárszámadás e rendelet mellékleteinek megfelelő formátumban készül a hatályos jogszabályok alapján.