1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Nyírtelek Város Önkormányzata tulajdonában lévő lakásokra /továbbiakban: lakás/, és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya az önkormányzat intézményeinek működéséhez, alaptevékenységük ellátásához szükséges helyiségekre, továbbá az önkormányzati feladatok ellátása érdekében alapított gazdasági társaság részére átadott helyiségekre.

(3) A lakások adatait és felsorolását a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

2. § (1) A lakások bérbeadói jogaival összefüggő hatáskörök gyakorlása:

3. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakás munkavégzésre irányuló jogviszony alapján adható bérbe helyi önkormányzati fenntartású költségvetési szervek alkalmazottai, továbbá Nyírtelek városban közérdekű feladatot ellátó személyek (rendőr, háziorvos, állatorvos, gyógyszerész, stb.), helyi önkormányzat által alapított gazdálkodó szervezetnél foglalkoztatottak, valamint Nyírtelek Város Önkormányzat Képviselő-testülete tagjai részére.

(2)⁴ Elemi kár, természeti csapás következtében lakóingatlanát elvesztő, nyírteleki állandó lakóhellyel rendelkező személy részére – amennyiben lakhatása egyéb más módon nem megoldható – ezen rendelet 4. §. (3) bek., 13. §., 14. §-ban foglalt szabályoktól eltérően önkormányzati tulajdonú lakóingatlan adható bérbe.

4. § (1) A lakásokat határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig kell bérbe adni.

(2) A határozott időre szóló bérbeadási időtartam legfeljebb 5 év lehet. Méltánylást érdemlő esetben a határidőt a polgármester egy ízben meghosszabbíthatja. Meghosszabbítás esetén annak időtartama azonban a 2 évet nem haladhatja meg.

(3) Az 1. sz. mellékletben meghatározott lakásra bérleti szerződés a bérlő munkavégzésre irányuló vagy egyéb jogviszonya fennállásának idejére köthető.

5. § A bérlőtársi szerződés létesítéséhez csak akkor lehet hozzájárulni, ha a bérlők mindegyike a Polgármesteri Hivatal vagy az önkormányzat intézményeinél foglalkoztatási jogviszonyban álló alkalmazott, és ilyen jellegű lakásra a kérelmező (leendő bérlőtárs) a munkakörénél fogva jogosult. Közérdekű elhelyezési célt szolgáló lakásra bérlőtársi jogviszony csak abban az esetben létesíthető, amennyiben közérdekű elhelyezésre a bérlőtárs is jogosult lenne.

6. § (1) A lakásnak nem adható egyetlen helyisége sem nem lakás céljára bérbe.

(2) Bérlő a lakásba más személyt – a kiskorú gyermeke, valamint a befogadott gyermekének az együttlakás ideje alatt született gyermeke kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be.

7. § .

8. § (1) A bérbeadó a lakást komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel együtt, az írásbeli szerződésben meghatározott feltételekkel és időpontban, rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban, leltár szerint köteles a bérlőnek, bérlőtársnak átadni /továbbiakban: bérlő/.

(2) A bérlő és a bérbeadó megállapodhatnak abban, hogy a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a lakást, és látja el komfortfokozatának megfelelő lakásberendezésekkel, illetve elvégzi a Ltv-ben meghatározott bérbeadói feladatokat.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt megállapodás létrejön, a bérbeadó a bérlőnek a munkálatok elvégzésével kapcsolatban felmerült és számlával igazolt költségeit egy összegben fizeti meg a számlák benyújtását követő 30 napon belül, de a bérlő a megtérítést bérbeszámítás formájában is kérheti.

(4) Bérbeszámítás esetén ha időközben a bérlő bérleti jogviszonya megszűnik, részére a fennmaradó költségkülönbözetet a bérleti jogviszony megszűnését követő 30 napon belül meg kell téríteni.

(5) Bérlő és a bérbeadó megállapodhat, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti.

(6) A bérlő a lakás komfortfokozatának növelése és fűtésének korszerűsítése esetén bérbeszámításra tarthat igényt. Egyéb munkákat a saját költségén végezheti el.

9. § (1.) A bérlő a lakás használatáért a bérbeadónak a lakás komfortfokozatának megfelelően e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott bérleti díjat köteles fizetni előre minden hónap 15. napjáig, egyösszegben.

(2) A bérlő által fizetendő bérleti díj nem foglalja magába a lakás fenntartásával kapcsolatos kiadásokat (rezsi költség, kommunális adó, hulladékszállítási díj, közös költség, stb.). Ezen kiadások a bérlőt terhelik.

(3) A bérlő lakásbérleti jogviszony keretében a lakáshoz tartozó egyéb helyiségeket és területeket, valamint - a többi bérlő jogainak és érdekeinek sérelme nélkül - a közös használatra szolgáló területeket és helyiségeket térítés nélkül jogosult használni.

(4) A bérbeadó a szerződés megkötésekor közli a bért és azt évente egy alkalommal módosíthatja.

10. § (1) A bérbeadót a bérlő részére nyújtott külön szolgáltatásokért a lakbéren felül külön díj illeti meg. A díj mértékére és a díjért járó szolgáltatásokra a külön jogszabályok, a közszolgáltatási szerződések, illetve a bérleti szerződés rendelkezései az irányadók.

(2) Külön szolgáltatások körébe tartozik különösen a víz és csatornahasználat, stb.

(3) A lakásbérleményhez tartozó nem lakás céljára szolgáló helyiségek (pl. gépkocsi tároló, stb.) bérleti díját a külön képviselő-testületi határozatban foglaltak szerint kell megállapítani.

11. § A bérlőnek a bérleti jogviszony keletkezésekor egy havi bérleti díj összegének megfelelő óvadékot kell megfizetnie.

12. § A jogcím nélküli használat kezdetétől számított 2 hónapig a használati díj a lakásra megállapított lakbérrel azonos. A jogcím nélküli használat 3. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér kétszerese. A jogcím nélküli használat 12. hónapjától kezdődően a lakáshasználati díj a lakásra megállapított lakbér háromszorosa.

13. § (1) A lakások bérbeadására irányuló kérelmet /igénylést/ a Polgármesteri Hivatalhoz (Nyírtelek, Petőfi u. 28.) /továbbiakban: hivatal/ lehet benyújtani.

(2) A jogosultság vizsgálatát, ellenőrzését követően a polgármester 30 napon belül értesíti a kérelmezőt a nyilvántartásba vételéről, vagy annak megtagadásáról. A nyilvántartást a hivatal vezeti.

14. § (1) Az igénybejelentéshez mellékelni kell a munkaviszony vagy egyéb jogviszony fennállását igazoló munkáltatói igazolást.

(2) Az igénylőnek a lakásigénylésében közölt adatok, körülmények megváltozását be kell jelenteni a hivatalhoz a változást követő 15 napon belül.

(3) Ha az igénylő a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy valótlan adatokat közöl, ezek jogkövetkezményeit, a nyilvántartásból eredő hátrányt viseli.

15. § A lakásigényléseket két évig kell a hivatalban nyilvántartani, e határidő után a lakásigénylés érvényét veszti, azt újra be kell nyújtani.

16. § (1) A határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig létesített lakásbérleti jogviszonyt a felek közös megegyezéssel a szerződésben meghatározott idő bekövetkezése előtt bármikor megszüntethetik.

(2) A lakásbérlet megszűnhet még: felmondással, lakbér és közüzemi díjtartozás miatt, bérlő halálával, nem életvitelszerű lakás használat esetén.

(3) A lakásbérlet megszűnésekor a bérlőnek a lakást beköltözhető állapotban, továbbá berendezéseit tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadnia.

(4) Ha az elhalt bérlőnek lakbér és egyéb lakáshasználattal összefüggő díjtartozása van, a bérbeadó köteles azt hagyatéki teherként bejelenteni.

(5) A lakásbérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő elhelyezéséről saját maga köteles gondoskodni.

17. § (1) A Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt önkormányzati lakásokat nyilvános versenytárgyalás útján - az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletében foglaltak és az Ltv. rendelkezései szerint – lehet értékesíteni.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok forgalmi értékét - az Ltv. 52. és 60. §-ban foglaltak figyelembevételével a Képviselő-testület állapítja meg.

(3) A forgalmi érték meghatározása során figyelembe kell venni az épület településen belüli fekvését, felszereltségét, műszaki állapotát, központi berendezések használhatóságát, az épületben lévő lakások számát, kommunális ellátottságát, a felújítástól eltelt időt, valamint a lakottság tényét.

(4) Az ingatlan induló ára a forgalmi értékkel azonos.

(5) A versenytárgyalásra jelentkezés módját és feltételeit a pályázati felhívásban kell meghatározni.

(6) A pályázati felhívásban közölni kell a lakás forgalmi értékét, ingatlan-nyilvántartási adatait, címét, alapterületét, szobaszámát, komfortfokozatát, valamint az ajánlati biztosíték összegét. Meg kell jelölni a versenytárgyalásra jelentkezők számára nyitva álló jelentkezési határidőt, a versenytárgyalás időpontját és helyét. Lehetőséget kell biztosítani az érdeklődőknek arra, hogy a z értékesítésre kerülő lakást megtekinthessék.

(7) Ha a nyertes pályázó a megjelölt határidőben az adás-vételi szerződést nem köti meg illetve a teljes vételárat a szerződés aláírására kijelölt időpontig nem fizeti meg maradéktalanul, úgy az ajánlati biztosíték összegét elveszti.

(8) Az értékesítés meghiúsulása esetén új versenytárgyalást kell kitűzni vagy a lakást bérbeadás útján kell hasznosítani.

18. § (1) A bérbeadó az üres, nem lakás céljára szolgáló helyiséget pályázati eljárás lefolytatása útján – kivéve az önkormányzati lakásokhoz tartozó garázsok, illetve e rendelet 20. § (6) bekezdése esetén - adható bérbe. A pályáztatás során tekintettel kell lenni Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testülének az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletében foglaltakra is.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolását a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

19. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletének létrejöttére, a felek jogaira és kötelezettségére, valamint a bérlet megszűnésére - az alábbi eltérésekkel - a lakásbérlet szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.

(2) A helyiségbérleti jogviszonyt a bérbeadó és a bérlő írásban megkötött szerződése hozza létre. A szerződést határozatlan, vagy - legfeljebb 5 évig tartó - határozott időre, illetve valamely feltétel bekövetkezéséig lehet megkötni.

(3) A fizetendő helyiségbérben - kivéve a pályázat útján történő hasznosítást - a szerződéskötéskor kell megállapodni.

(4) A bérbeadó évente egy alkalommal jogosult a bérleti díjat felülvizsgálni és azt megemelni.

20. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló megüresedett helyiségeket - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - pályázat útján kell hasznosítani.

(2) A hasznosítás érdekében történő meghirdetés nyilvános, melyet a helyben szokásos módon kell közzétenni.

(3) A hirdetésben közölni kell a helyiség címét, alapterületét, funkcióját, használat időtartamát, az ajánlati biztosíték összegét, a helyiség havi bérleti díját, valamint a pályázati tárgyalás időpontját és helyét.

(4) A pályázati tárgyaláson csak az vehet részt, aki a hirdetésben közzétett feltételeket elfogadja, s az ajánlati biztosíték befizetését igazolja, valamint becsatolja az egyéni vállalkozói igazolványát, gazdasági társaság esetében a cégbírósági végzést a cégbejegyzésről és azt az igazolást, hogy helyi adótartozása nincs.

(5) Az ajánlati biztosíték összege a licit alapját képező éves bérleti díj 10%-a. A pályázati tárgyalásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6) A Képviselő-testület a Pénzügyi Bizottsága javaslata alapján dönt az egyes helyiségek pályáztatás nélküli közérdekből (várospolitikai, közérdekű feladat ellátása, társadalmi politikai szervek, érdekvédelmi egyesületek, karitatív szervek elhelyezése stb.) történő bérbeadásáról és a hasznosítás feltételeiről.

(7) Eredménytelen pályáztatás esetén a helyiség a pályázati kiírásban foglalt feltételekkel újabb pályázati eljárás (kiírás) nélkül bérbe adható.

(8) Eredménytelen pályázatot követően új pályázati kiírást csak akkor kell közzétenni, ha a bérbeadó a helyiséget a korábbi kiírástól (a bérlő vonatkozásában) kedvezőbb feltételekkel kívánja bérbe adni.

(9) A pályázat kiírására, a versenytárgyalás lefolytatására és a bérlő személyének megállapítására a Pénzügyi Bizottság jogosult, mely feladatát a Polgármesteri Hivatal bevonásával látja el.

(10) A pályázók közül az lesz az eljárás nyertese, aki a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetését vállalja.

(11) A pályázat nyertese a tárgyalást követő nyolc napon belül köteles a helyiségbérleti szerződést megkötni. Ha a pályázat nyertese nem köti meg a bérleti szerződést, úgy az általa befizetett ajánlati biztosítékot elveszti. Ebben az esetben a bérbeadó a soron következő legnagyobb összegű ajánlattevővel jogosult a bérleti szerződést megkötni.

(12) A bérleti szerződést a pályázat nyertesével az önkormányzat nevében a polgármester jogosult megkötni.

21. § (1) A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban és felszereltséggel leltár alapján köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget a pályázatban megjelölt használatnak /tevékenységnek/ megfelelő módon kialakítsa, felszerelje, berendezze.

22. § (1) A bérlő köteles gondoskodni:

23. § (1) A bérlő köteles előzetesen bejelenteni, hogy milyen tevékenységet kíván a helyiségben folytatni.

(2) Ha a bérlő a közbiztonságot, a közerkölcsöt veszélyeztető, a lakosság nyugalmát zavaró tevékenységet folytat a helyiségben, a bérbeadó a tevékenység megszüntetésére szóló előzetes felhívás eredménytelensége esetén jogosult a bérleti szerződést felmondani.

(3) A bérlő köteles a helyiség műszaki állapotában tervezett változást a bérbeadónak haladéktalanul bejelenteni. Az építési engedélyhez kötött műszaki átalakítást csak a bérbeadó előzetes hozzájárulásával lehet végezni.

(4) Az épület felújításával kapcsolatos - bérbeadó által végzett-munkálatok ideje alatt a bérlő bérleti jogviszonya szünetel. Amennyiben a felújítás során megváltozik a helyiség alapterülete, beosztása és jellege, a bérbeadó köteles kezdeményezni a bérleti szerződés módosítását.

(5) Ahol az Ltv. illetve az önkormányzati rendelet bérbeadó hozzájárulását írja elő, a hozzájárulás írásbeli nyilatkozattal történik. Hozzájárulás hiányában az engedélyhez kötött cselekmény nem gyakorolható, illetve tevékenység nem végezhető.

(6) A bérlő a bérbeadó hozzájárulását írásban köteles megkérni, s ha ezt elmulasztja, a bérbeadó a mulasztás tudomására jutásától számított 8 napon belül köteles a bérlőt az engedély megkérésére felhívni. Ha a felhívás eredménytelen marad, a bérbeadó a bérleti szerződést cserehelyiség nélkül felmondja.

24. § A bérlő a helyiséget a bérleti jogviszony megszűnésekor tisztán, az átadási állapotban és felszereltséggel köteles átadni leltár szerint a bérbeadónak.

25. § A bérbeadó – a polgármesteri hivatal útján - a helyszínen jogosult ellenőrizni a bérlemény rendeltetésszerű használatát, a helyiség használóinak jogcímét, valamint a bérlő önként vállalt, vagy a jogszabályban előírt kötelezettségének teljesítését. Az ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni.

26. § (1) Jogcím nélküli használat esetén – a használat ellenértékeként – az egyébként fizetendő bér háromszorosának megfelelő összegű használati díjat kell fizetni.

(2) Jogcím nélküli a használat, ha a bérlő bérleti jogviszonya megszűnt és a helyiséget határidőre nem ürítette ki.

27. § (1) A bérleti szerződés megszűnik, ha:

28. § (1) A bérlő halála esetén a bérleti jogot - figyelemmel az Ltv. 40. §-ban foglaltakra is - csak a bérlő közeli hozzátartozója jogosult folytatni.

(2) A bérlő halála esetén a helyiségben jogcím nélkül visszamaradó személy is kérheti a bérleti jogviszony elismerését.

(3) Ha a helyiség bérlője nem természetes személy, a jogutód kérheti a bérleti szerződés javára történő módosítását a jogutódlás tényének jogerős megállapítását követő 15 napon belül.

29. § (1) A Képviselő-testület által elidegenítésre kijelölt, önkormányzat tulajdonú, nem lakás céljára szolgáló helyiséget az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendeletében foglaltak és az Ltv. rendelkezései szerint lehet értékesíteni.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiség induló licitára az ingatlan forgalmi értéke.

30. § Az elidegenítésre kerülő önkormányzati helyiség forgalmi értékét a 17. §-ban foglaltak alapján kell meghatározni.

40. § (1) A hivatal kezeli a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek a nyilvántartáshoz szükséges adatait.

(2) Az adatszolgáltatásra kötelezett nem hívható fel olyan adat igazolására, amely a hivatal saját nyilvántartásában szerepel.

(3) A nyilvántartásban vezetett adatokról más személynek, szervnek adatot szolgáltatni tilos, az kizárólag a rendeletben szabályozott – a bérbeadáshoz szükséges – vizsgálathoz használható fel.

41. § (1) Ezen rendelet 2008. augusztus 1-jén lép hatályba.

(2) Ezen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyírtelek Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2002. (II.14.) számú, valamint 30/2004. (XII.21.) Kt. számú rendelete.