Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.16.) önkormányzati rendelete

Nóráp község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2009. 04. 16 - 2018. 12. 10

N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
1
Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének
5/2008. (IV. 16.) sz. rendelete
Nóráp község Helyi Építési Szabályzatának,
valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról
Nóráp Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet
alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII.
törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló,
többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított
feladat- és jogkörében eljárva a mellékelt dokumentáció alapján az
alábbi rendeletet alkotja.
Általános előírások
Az előírások hatálya
1.§.
Jelen építési szabályzat hatálya Nóráp község (továbbiakban település)
igazgatási területére terjed ki.
Az előírások alkalmazása
2.§.
(1) Az előírásokat a City Plus Bt. tervezőirodája által készített R-2 jelű
külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási
tervvel együtt kell alkalmazni.
(2) Az 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni,
telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is),
tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani,
korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni,
valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások
mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési szabályzat
rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben
nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
2
A szabályozás elemei
3.§.
(1) Irányadó szabályozási elemek
a.)Irányadó telekhatár
Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást
rögzíti.
b.)Megszüntető jel
A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.
(2) Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem
irányadó.
(3) A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv módosításával
hajtható végre.
(4) Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek,
alkalmazásuk nem kötelező.
Telekalakítási rendelkezések
4.§.
(1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások
szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat
szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.
(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából
kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető,
ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett
volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az
övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m2-t, s a telek
beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(3) Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára
más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6 m szélességű területsávot
kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire
ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági
út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti
előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb
is lehet.
(4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban
rögzítettől kisebb telek is kialakítható.
(5) Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak
kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb
szélességénél.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
3
Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai
5.§.
(1) Azon új beépítésre szánt területek esetén, ahol új út létesül, építési
engedély csak abban az esetben adható ki, ha a feltáró közút közlekedés
hatósági engedély alapján, legalább mechanikai stabilizációval, illetve
csapadékvíz elvezetéssel kiépült.1
Építési telkek beépítési módjának meghatározása
6.§.
(1) Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti
előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi
területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani.
Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az
összes előírás azt lehetővé teszi.
(2) Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert
méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai
szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti
előírások rögzítik.
(3) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken
ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek
meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább
felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást
végezni:
a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak,
a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az
épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a
tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség
megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az
épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni
és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,
b.) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak,
akkor a telekméret – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi
határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthető, továbbá ha a
telekre vonatkozóan az építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,
c.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel
meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód
megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások
betartásával, az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők,
d.) ha a telken a meglévő építmény építménymagassága meghaladja az építési
előírásokban előírt értéket, a meglévő építmény bővíthető, de
a bővítmény építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg.
Ha a meglévő építmény lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek
kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat
kell érvényesíteni.
1 Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása szerint.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
4
(4) Az övezetek előírásai közt előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot
jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot
szerinti adatok meghaladják –
a.) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában
átépítés esetén a kialakult állapot tartható, az átépítés során keletkező
új épületrészekre is, újjáépítésnél a jelen előírásokat
kell betartani;
b.) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint
az épületek közötti távolság a tényleges építménymagasság értékénél
kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható, újjáépítésnél a
távolságokat a jelen előírások szerint biztosítani kell.
Az építményekre vonatkozó általános előírások
7.§
(1) A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes
- elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a
telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek,
az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.
(2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket)
úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek
és formai szempontból egységes építmény-együttes hatását keltsék.
(3) Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit
nem lépheti át az építmény
a.) a közterület felé néző,
b.) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló
homlokzatának magassága.
(4) Az épületek homlokzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt
részleges átalakítással vagy átfestéssel megbontani nem szabad.
(5) A szomszédos épületek utcai homlokzatának magassága maximum 0,5 méterrel
térhet el egymástól.
(6) Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:
a.) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják
építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok
illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.
b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet
ki a terepszintből.
c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉKban
rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre
előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.
d.) A terepszint alatti építmény alapterülete – jelen rendeletben rögzített
eltérő előírás hiányában - nem haladhatja meg az övezetben előírt
beépíthetőség mértékét.
(9) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását az épület
fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
5
Reklámfelületek kialakítása
9.§.
(1) A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép
vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata,
formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése
a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket
nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem
veszélyeztethet.
(2) A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére
saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat,
feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más
ingatlanon belül ilyeneket - a tulajdonos beleegyezésével - kialakíthatnak.
(3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg
megkomponált) részeként, építési telkeken önállóan, továbbá
közterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakításra. Hideg
színhőmérsékletű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényfényforrás),
vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.
Területfelhasználás
10.§.
(1) A település területe építési szempontból
a.)beépített és beépítésre szánt
b.)beépítésre nem szánt
területbe sorolt.
(2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:
a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános
jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint
- lakóterület:
- falusias lakóterület,
- gazdasági terület:
- ipari terület (egyéb terület),
- különleges terület
- temető terület.
b.) beépítésre nem szánt területek
- közlekedési- és közműterület,
- zöldterület,
- erdőterület,
- általános mezőgazdasági terület:
- vízgazdálkodási terület.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
6
Beépített és beépítésre szánt területek
11.§.
Beépítésre szánt területen az építés feltételeként a közművesítettséget
legalább az alábbi mértékben kell biztosítani:
a.)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos
energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-
elvezetés;
b.)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás,
egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés,
közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt
rendszerű csapadékvíz-elvezetés.
Lakóterületek
Falusias lakóterület
12.§.
(1) A falusias lakóterületen elhelyezhető:
a.) lakóépület,
b.) mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,
c.) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi,
szolgáltató, és kézműipari épület,
d.) vendéglátó épület,
e.) szálláshely szolgáltató épület,
f.) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális
épület,
g.) sportépítmény.
(2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá
telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból
eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az
övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(3) A lakóterületen a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi
kisipari tevékenységek nem helyezhetők el:
a.) autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó,
b.) fafűrészelő,
c.) galvanizáló,
d.) műanyagfeldolgozó,
e.) műanyag darálás, darabolás,
f.) öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó,
g.) vegyianyag készítő és előállító,
h.) vas- és fémszerkezeti lakatos,
i.) asztalos (javító-szolgáltatás kivételével),
j.) sírköves, műköves,
k.) tűzikovács.
(4) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek
beépíthetők, amennyiben területük eléri a 600 m2-t. A beépíthető telek
minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
7
(5) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők
el:
a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol
ez nem állapítható meg, 5,0 méter
b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, kialakult állapot esetén az előírt értéknél
kisebb oldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési
eljárásába bevont tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági
hozzájárulása alapján.
c.) az építési hely hátsókert felé eső határvonala, ahol a szabályozási
terv külön nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért
maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb
sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0
méternél.
(6) Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára
kell elhelyezni.
(7) Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe
vételével a meghatározott építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg
helyezhető el.
(8) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével
az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell
alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
Lf-1. jelű építési övezet
Beépítési mód K - oldalhatáron álló
Kialakítható telek területe min. 1200 m2
Kialakítható telek szélessége min. 18 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 25 %
Megengedett legkisebb építménymagasság 3,5 m
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 40 %
Az épületek az utcai homlokvonalon utcával párhuzamos szárnnyal is bővülhetnek.
(9) A lakóépületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően vakolt
homlokzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga,
barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki.
(10) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40-nál
alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként nem alkalmazható
mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez.
(11) A lakóépülettől különálló épület a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz
harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet. Az állattartó
épület a (8) pontban rögzített építménymagasságtól és a (10) pontban
rögzített tetőhajlásszögtől eltérően is épülhet.
(12) Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket
zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület
a telek területének maximum 20 %-a lehet.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
8
(13) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,20 méter magasságú, utcai kerítések
létesíthetők, melyek nyers beton felülettel nem jelenhetnek
meg.
Gazdasági terület
13.§.
(1) A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére
szolgál.
(2) A gazdasági terült lehet
- ipari terület
- egyéb terület.
(3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők,
amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek
minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(4) Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők.
A magastető hajlásszöge 15-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.
Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.
(5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 – 2,00 méter magasságú, utcai kerítések
létesíthetők. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket
elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni
tilos.
(6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét,
továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket fásítva,
parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok
mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A fákat a használatbavételi
engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély
csak ennek megléte esetén adható ki.
Ipari terület
(Egyéb terület)
14.§.
(1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás
és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.
(2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:
a. egyéb ipari terület - ipar /GIPe/
b. egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/
(3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:
a. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi
célú épület,
b. egyéb irodaépületek,
c. üzemanyagtöltő.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
9
(4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást
gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben
környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos
termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési
használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos
telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.
(5) A GIPe jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított
építési helyen belül helyezhetők el:
a. előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(6) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás,
a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.
(7) A GIPT. jelű építési övezetében a technológiai létesítmények a védelmi
és biztonsági előírások betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, oldal-
és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők
el.
(8) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével
az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell
alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
GIPe, GIPT. jelű építési övezet
Beépítési mód szabadon álló
Kialakítható telek területe min. 2000 m2
Kialakítható telek szélessége min. 20 m a telek homlokvonalán
Megengedett legnagyobb beépítettség 40 %
Megengedett legkisebb építménymagasság K
Megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 25 %
(9) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül
beépíthetők.
(10) A GIPe. jelű építési övezetben a (8) pontban rögzített megengedett legnagyobb
építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető,
ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
10
Különleges terület
15.§.
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk
elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős
hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső
hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt
területfelhasználású területektől eltérnek.
(2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:
- KTE övezeti jelű temető terület
(3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő,
valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.
(4) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők
el:
a. előkert mértéke minimum 5,0 méter,
b. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,
c. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott
legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.
(5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők,
amennyiben területük eléri a 2000 m2-t. A beépíthető telek
minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.
(6) A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és
beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:
KTE. jelű temető terület
Beépítési mód K - szabadon álló
Kialakítható telek területe 2000 m2
Kialakítható telek szélessége 50 m
Megengedett legnagyobb beépítettség 10 %
Megengedett legkisebb építménymagasság K
Megengedett legnagyobb építménymagasság 4,5 m
Megengedett legkisebb zöldfelület 50 %
Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében
a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől
eltérő is engedélyezhető.
A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
11
Beépítésre nem szánt területek
Közlekedési- és közműterület
17.§.
(1) A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak,
a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) – a közterületnek nem minősülő
telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak,
mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei,
továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére
szolgál.
(2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:
- KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.
(3) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető
a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.
(4) A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait,
szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.
(5) A közutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az
OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási
szélesség) kell biztosítani:
a.)országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,
b.)helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,
c.)kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,
d.)kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot.
(6) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket,
növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az
utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.
(7) A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen
lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon
belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint
helyezhető el.
(8) A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasor kell
telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának,
illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.
(9) Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló
helyrajzi számú telken kell elhelyezni.
18.§.
(1) A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban
előírt védőtávolságokat be kell tartani.
(2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására
és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű
üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
12
(3) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz
csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál,
illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.
(4) A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás)
a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A
ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok
kötelesek tisztítani, karbantartani.
(5) A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát
– a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani
kell.
(6) A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés
érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel.
(7) A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az
építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését
el kell végezni.
Zöldterületek
19.§.
(1) Zöld terület területfelhasználási kategóriájú területek:
- Z övezeti jelű területek.
(2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút,
pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület,
a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és
zöldfelületek, közművek helyezhetők el.
(3) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb
2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.
(4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a
kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. Közterületen történő fakivágás
esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor
iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.
(5) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vonatkozó kertépítészeti
tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez
alapján kell kivitelezni.
(6) A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról,
esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.
(7) Zöldterületeken elsősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és
fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található
fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten
a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló,
lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a
tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő.
(8) A parkosításnál, fa telepítéseknél a tájjeleg megőrzése mellett fokozott
gondot kell fordítani az allergiát nem okozó fafajok, cserjék,
dísznövények kiválasztására.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
13
Erdőterület
20.§.
(1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.
(2) Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók,
amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.
(3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem változtatható meg, kivéve a
termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket,
ahol az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az
erdőről más művelési ágra való átminősítés.
(4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:
a.) védelmi (Ev)
b.) gazdasági (Eg)
(5) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság
engedélyezi. Tájképvédelmi, védett vagy védő erdő esetében az illetékes
szakhatóság hozzájárulásával történik az elsődleges rendeltetés megváltoztatásának
engedélyezése.
(6) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.
(7) Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése
betöltésére nem alkalmas.
(8) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (11) bekezdésben rögzítetteken
túl egyéb létesítmény nem helyezhető el.
(9) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő
épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel
lehet elhelyezni.
(10) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű
erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni.
(11) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nyomvonalas létesítmény, távközlési
torony csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által
meghatározott feltételekkel engedélyezhető.
(12) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási,
illetve erdőgazdálkodási célból szabad.
(13) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés
lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés
során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.
(14) Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása
őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
14
Mezőgazdasági terület
21.§.
(1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az
ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá a
jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.
(2) A mezőgazdasági terült lehet
- általános mezőgazdasági terület,
- kertes mezőgazdasági terület.
(3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat
megléte.
(4) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű
földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően
a körzeti földhivatal más célú használatára vonatkozó engedélyét
minden esetben be kell szerezni.
(5) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról,
szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell. A szükséges pótlásokhoz
a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges
az 5. számú függelékben felsorolt fajlista felhasználásával.
(6) A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken
az fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi
művelési ágak megtartását biztosítani kell.
(7) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi
hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés
a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne
rontsa.
(8) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített
területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(9) Az épületek – a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a
kialakult állapot figyelembe vételével létesíthetők. A 8 méternél nagyobb
fesztávú csarnokszerkezetek kivételével tető hajlásszöge 40-45º
között lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni. A
nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, sík,
vagy bordáslemez fedéssel is építhetők.
(10) Mezőgazdasági területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt
adni egyedi, vagy közműves ivóvíz szolgáltatás, közüzemi villamos
energia szolgáltatás, továbbá amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára
történő csatlakozásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság
által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési
kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén
lehet.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
15
Általános mezőgazdasági terület
22.§.
(1) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület
nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára
kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályoszási elemek
végrehajtása során kialakuló földrészleteket.
(2) A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő
vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet
szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.
(3) Az Má0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban
a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a
tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.
(4) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése
– a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési
antennák kivételével – tilos.
(5) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás
szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban Terület)
az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:
a.) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb Területen, a Terület
rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő
épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át,
illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;
b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen, hagyományos,
almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület
építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az
1000 m2-t nem haladhatja meg;
c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb Területn a mezőgazdasági
termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is kielégítő
épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át,
illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.
(6) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben foglaltakon
túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével
elhelyezhető távközlési torony is.
(7) Az Má1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági
terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hogy az a megengedett
beépítettség felét nem haladhetja meg.
(8) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont
az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.
(9) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum
100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert,
és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési
helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.
(12) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú
épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága
legfeljebb 4,5 méter lehet.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
16
Kertes mezőgazdasági övezet
23.§.
(1) Kertes mezőgazdasági terület kialakítható földrészletek területe nem
lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 14 méternél.
(2) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők
el. Meglévő épület felújítható, átalakíthatók
(3) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek
legkisebb nagysága 2000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a
homlokvonalon 14 m.
(4) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:
a.) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert műveléssel
hasznosított telken, gazdasági épületet, illetve lakófunkciót
is kielégítő épületet lehet
b.) lakóépület csak a legalább 3000 m2 nagyságú telken alakítható ki,
c.) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel
helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja
meg a 120 m2-t, továbbá úgy hogy a lakóépület a megendegett
3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Terepszint alatti
beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,
d.) a legnagyobb építménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatának magassága
a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb
épületszélesség 6,0 m lehet.
(5) Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter
mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek
minimális mérete 6 méter.
(6) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített
területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.
(7) A szomszédos földrészlet területének 1500 m2-re történő kiegészítése
esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 1500 m2 területűnek
kell maradnia.
(8) Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó
beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.
(9) A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken
több meglévő épület is állhat.
(10) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal
és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben
mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
17
Vízgazdálkodási terület
24. §.
(1) A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:
a.) a folyóvizek medre és parti sávja,
b.) az állóvizek medre és parti sávja,
c.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.
(2) A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti
jellel kerültek feltüntetve.
(3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok
meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell
figyelembe venni.
(4) A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell
biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható,
fás szárú növényzet nem telepíthető.
(5) A vízmű kerítéssel lehatárolt belső védőterületén csak a víztermelést
szolgáló műtárgyak helyezhetők el, a területen csak a vízmű kezelőszemélyzete
és az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be.
(6) A vízműkutak 150 méteres sugarú védőterületén belül ipari, mezőgazdasági,
illetve lakóépület létesítése a területileg illetékes vízügyi felügyelőség
engedélyéhez kötött, szántóföldi művelés folytatható, de tilos
a szervestrágyázás és a legeltetés, valamint állattartás. Trágyázni
kizárólag műtrágyával szabad, tavasszal a növény igénye szerinti menynyiségben,
csak III. forgalmi kategóriájú növényvédőszerek használhatók.
(7) A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység
a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
18
Környezetszabályozás
Környezetvédelem
25.§.
(1) A föld védelme,
a.) Az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során
az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A
kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti
hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak
kárt.
(2) A levegő védelme
a) A település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban
meghatározott egészségügyi határértékeket.
b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése
esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait.
c) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést,
vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint
a környezeti levegő bűzzel való terhelése.
d) A légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak
meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott
levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak.
e) A szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni
nem szabad.
(3) Zaj és rezgés elleni védelem
a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek
szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és
tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen
csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak
a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias,
falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre
előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést.
b.) A közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású
zöldsávval kell betelepíteni.
(4) A vizek védelme
a.) Meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag
bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba
vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a
szükséges hatósági engedély birtokában.
b.) Tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy
lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen
bevezetése a felszín alatti vízbe.
c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél
(víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és
az ivóvízellátást szolgáló vizilétesítmények védelméről szóló jogszabály
vonatkozó előírásait figyelembe kell venni.
d.) Tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni,
vagy elhelyezni.
e.) Szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe
csak a külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott
minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. TiN
ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
19
los az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag
bevezetése (bebocsátása), amely
 a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük
ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkárosodást
okoz vagy okozhat
 a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű
üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti,
a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve
rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,
 a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezetkárosodást,
illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,
 a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő,
biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását
akadályozza
f.) Tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók
csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe
g.) Állatartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől
számított legalább 100 m-en belül.
h.) Új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak
megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.
(5) Hulladékgazdálkodás
a.) A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben,
illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló
berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további
kezelésnek megfelelő módon elkülönítve.
b.) A települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel,
az erre kijelölt helyre szabad szállítani.
c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését
biztosítani kell.
d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott
terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot
össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell
elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés
mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.
Természet- és tájvédelem
Természet- és tájvédelem általános előírásai
26. §
(1) A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és
használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.
(2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat
kell alkalmazni.
(3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú
építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti
adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.
(4) A településen a természetes terepfelszín megtartására kell törekedni.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
20
(5) Védett lápterületen mezőgazdasági tevékenység nem folytatható, építmény
nem helyezhető el.
Védett természeti terület védőövezete
27. §
(1) Védett természeti területek védőövezetében a védett természeti területet
veszélyeztető vagy zavaró tevékenység csak a természetvédelmi és a
környezetvédelmi hatóság határozatában foglaltak szerint folytatható.
Természeti terület
28. §
(1) A természeti területen a területileg illetékes természetvédelmi hatóság
engedélye szükséges a művelési ág megváltoztatásához, gyep, nádas égetéséhez,
valamint hozzájárulása szükséges a termőföld más célú hasznosításához
és a művelés alól kivett területek újrahasznosításához.
(2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény
nem helyezhető el.
(3) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők
el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás,
valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető.
(4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási
módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak
a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.
Ökológiai folyósok övezete
29. §
(1) Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-
felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható.
(2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő,
gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív
módból az extenzív irányba történhet.
(3) Minden építéssel járó műszaki beavatkozás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat
és létesítményeinek elhelyezése, fejlesztése) csak a természetvédelmi
hatóság hozzájárulásával lehetséges.
(4) A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés,
erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a
termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.
Egyedi tájértékek
30.§
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
21
(1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott
tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból
egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi
oltalom alatt.
(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos.
Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia,
környezetével együtt értelmezendő.
(3) A vonatkozó szabvány2 módszertani előírásai szerint szükséges az egyedi
tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a
folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének
rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.
(4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántatásba vétele a területileg
illetékes Nemzeti Park Igazgatóság feladata. Az egyedi tájértékeket
jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék aktualizálásáról
folyamatosan gondoskodni kell.
Kulturális örökség védelme
31.§.
(1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek
a bel- és a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és
jelen rendelet 1. sz. függelékében felsorolva.
(2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű
jogszabályok alapján kell eljárni.
(3) Nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében a területileg illetékes
Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el, ezért az elvi építési
engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásba be kell vonni.
Nyilvántartott régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését
a területileg illetékes Múzeumi Igazgatóságának és Örökségvédelmi
Hivatalnak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni.
(4) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatok esetében a területileg
illetékes Örökségvédelmi Hivatalt véleményező szervként kötelezően
be kell vonni még a tervezés fázisában.
(5) Ha nyilvántartott lelőhellyel érintett területeken kívül a területelőkészítési
és építési munkák során régészeti emlék kerül elő, a felfedező
(a munka felelős vezetője) köteles:
a. A tevékenységet azonnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg
illetékes múzeum nyilatkozatának kézhezvételéig.
b. A helyszín és a lelet őrzéséről – a felelős őrzés szabályai szerint
– a jegyző, vagy az illetékes múzeum, vagy az illetékes Örökségvédelmi
Hivatal intézkedéséig gondoskodni.
c. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkormányzat
jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg
értesíteni kell a területileg illetékes múzeumot és a területileg
illetékes Örökségvédelmi Hivatalt. E kötelezettség a felfedezőt,
2 Jóváhagyáskor MSZ 20381/1999 számú szabvány
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
22
az ingatlan tulajdonosát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt
terheli.
(6) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített
hatástanulmányban foglaltak az irányadók.
32.§.
(1) Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és
a külterületi szabályozási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet
2. sz. függelékében felsorolva.
(2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a
kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai betartandók.
Helyi építészeti értékvédelem
33.§.
(1) A helyi értékvédelem kiterjed:
- H épület, építmény egészére és részeire
(2) A védelemben részesített helyi építészeti értékek az 3. sz. függelékben
kerültek felsorolásra.
(3) A helyi védelemben részesített építészeti értékek építési engedélyezési
eljárásához a jogszabályban előírt mellékleteken kívül csatolni kell:
a.) fénykép-dokumentációt
b.) homlokzati színtervet.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
23
A H jelű helyi védett épület, építmény
34.§.
(1) A védett épületeket hagyományos építészeti tömegükben, tetőformájukban
kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagyományos homlokzati nyílásrendet,
és a nyílások osztásait, megőrizve a homlokzati tagozatokat és díszítéseket.
Az átalakított homlokzatok eredeti állapotukba visszaállítható.
(2) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a
védettség nem akadályozza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni
ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznosítását.
(3) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hogy az eredeti épület tömegformája,
homlokzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne változzon, illetve
a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület formálásával,
szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen.
(4) A védett épület bontására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság
beálltával kerülhet sor, a védettség megszüntetését követően. A védett
épület bontási engedélyéhez a jogszabályban előírt mellékleteken túl
fénykép-dokumentáció készítése is szükséges.
(5) A védett épület közvetlen szomszédságában lévő építkezés engedélyezési
dokumentációját ki kell egészíteni utcai fénykép-dokumentációval, amely
az adott építkezés két-két szomszédos épületének utcai homlokzatát, kerítését,
kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza.
Tűzvédelem
35.§.
(1)A tűzvédelmi előírásokat a mindenkor érvényben lévő, vonatkozó jogszabályok,
tűzvédelmi előírások figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi
szakhatóság állapítja meg
(2)Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű
jogszabállyal jóváhagyott Országos Tűzvédelmi Szabályzatban (továbbiakban
OTSZ) meghatározott oltóvíz-mennyiség biztosítása esetén lehetséges.
(3)A területen az OTSZ által meghatározott mennyiségben és módon föld feletti
tűzcsapokat kell kialakítani.
(4)A tűzoltóság vonulása és működése céljára olyan utat, illetőleg területet
kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltógépjárművek nem rendszeres
közlekedésére és működésére.
(5)Az építmények közötti legkisebb távolság szabályozása az OTÉK 36.§-a
szerint történik.
(6)Kialakult állapot esetén, amennyiben a jogszabályban előírt épületek közötti
legkisebb távolság nem tartható, a tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági
állásfoglalását kell figyelembe venni az elsőfokú építési engedélyezési
eljárásban.
(7)Az építmények közötti legkisebb távolság tovább nem csökkenthető, amenynyiben
az a kialakult állapot szerint nem éri el a 6,0 métert.
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
24
(8)A könnyen éghető anyagú (nád) tetőhéjazatok csak az I. fokú tűzvédelmi
hatóság külön egyedi esetekre vonatkozó engedélye alapján alkalmazható.
(9) A tisztán gázüzemű, a vegyes üzemű, illetve a kettősüzemű járműveket
talajszintnél mélyebb helyen tilos elhelyezni.
Záró rendelkezések
40.§.
(1) Jelen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
(2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett
ügyekben kell alkalmazni.
(3) Építési engedély, elvi építési engedély érvényét meghosszabbítani jelen
rendelet rendelkezéseinek figyelembe vételével, a magasabb szintű jogszabályban
rögzített módon lehet.
Nóráp, 2009.
Stankovics Ferenc
polgármester
Kissné Szántó Mária
Körjegyző
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
25
1. számú függelék
Régészeti lelőhelyek
1. 8749. KERTEKALJA: hrsz.: 32-34, 36-38, 74, 120/1-2, 125-138,
139/1-2, 141-144, 146, 147, 148/1-2, 149-152, 154, 155,
156/2, 157, 167-183, 202-228, 0102/6, 0103, 0104, 0105/5.
2. 8750. KELETI PITYER-MEZŐ: hrsz.: 067/3, 068, 071/2.
3. 8751. REKETTYEJÁRÓ: hrsz.: 016/4-6
4. 55982 KAPONYA hrsz: 037/7-9
2. számú függelék
Országos védelem alatt álló műemléki épületek
Sorszám
Véd.
kat. Cím Megnevezés
1 M 5087 Kossuth L. u. Hrsz: 37.
Műemléki környezet: 34., 36.,
38., 120/2., 125., 126/3., 74 út.
Római kat. tempolom
M –Műemléki védelem
3. számú függelék
Helyi védett épület, építmény
Sorszám
Véd.
kat. Cím Megnevezés
1. H Kossuth L. u. 34. Hrsz: 141. Református templom
2. H Kossuth L. u. 35. Hrsz: 24. Lakóház
3. H Kossuth L. u. 38. Hrsz: 138. Lakóház
4. H Kossuth L. u. 65. Hrsz: 49. Lakóház
5. H Kossuth L. u. 68. Hrsz:112. Lakóház
6. H Kossuth L. u. 36. Hrsz:139/2. Lakóház
H – Helyi értékvédelem (épület, építmény)
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
26
4. számú függelék
Egyedi tájérték /javaslat/
1. Feszület a temetőben
2. Terméskő sírkeresztek a temetőben
3. Idős hársfasor (Tilia sp.) a temetőben
4. Műkő feszület a belterület északi határában, az út mellett
5. Gólyafészek a Kossuth L. u. 41. előtt
6. Világháborús emlékmű a római katolikus templom északnyugati homlokzata
előtt
7. Feszület a római katolikus templom délkeleti homlokzata előtt
8. Műkő feszület és puszpángbokor (Buxus sempervirens) a Kossuth L u. 67.
előtt
9. Műkő feszület a Kupra, illetve a Pápakovácsira vezető utak kereszteződésénél
5. számú függelék
Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajok listája
Fák
Carpinus betulus Gyertyán
Juglans regia Közönséges dió
Platanus acerifolia Platán
Prunus amygdalus Mandula
Quercus robur Kocsányos tölgy
Tilia cordata Kislevelű hárs
Tilia tomentosa Ezüsthárs
Alacsony termetű fák Alacsony termetű gyümölcsfák (meggy, szilva)
Crataegus laevigata ’Paul’s Scarlet’
Bíborvirágú galagonya
Pyrus calleryana ’Chanticleer’
Kínai körte
Sorbus borbásii Borbás-madárberkenye
Tilia tomentosa ’Bori’ Ezüst hárs ’Bori’ fajtája
Cserjék
Berberis vulgaris Közönséges borbolya
Buxus sempervirens Puszpáng (temető!)
Cornus mas Húsos som
Cornus sanguinea Veresgyűrű som
Cotinus coggygria Cserszömörce
Crataegus monogyna Egybibés galagonya
Juniperus sabina ’Tamariscifolia’ (temető!)
Nehézszagú boróka
Hibiscus syriacus Mályvacserje
Hippophae rhamnoides Homoktövis
Kerria japonica 'Pleniflora'
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
27
Boglárkacserje
Kolkwitzia amabilis Kínailonc
Laburnum anagyroides Aranyeső
Ligustrum vulgare Vesszős fagyal
Philadelphus coronarius Jezsámen
Prunus spinosa Kökény
Prunus tenella Törpe mandula
Spiraea cinerea 'Grefsheim'
Hamvas gyöngyvessző
Spiraea vanhouttei Köz. gyöngyvessző
Syringa vulgaris Kerti orgona
Évelők
Aster sp. Őszirózsa
Bergenia cordifolia Szívlevelű bőrlevél
Calendula officinalis Körömvirág
Chrysanthemum sp. Krizantém
Convallaria majalis Májusi gyöngyvirág
Hemerocallis sp. Sásliliom fajok
Hosta sp. Árnyékliliom fajok
Iris pallida ’Variegata’ Dalmát nőszirom
Lavandula angustifolia Levendula
Rosa sp. Rózsa fajok
Salvia officinalis Orvosi zsálya
Sedum sp. Varjúháj
Sempervivum sp. Kövirózsa
Yucca filamentosa Fürtös pálmaliliom
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
28
6. számú függelék
Legfontosabb építésüggyel kapcsolatos jogszabályok
(A felsorolás a jogszabályalkotás függvényében változhat.)
TÖRVÉNYEK
o 1976. évi 24. tvr. a kisajátításról
o 1988. évi I. tv. a közúti közlekedésről
o 1990. évi LXV. tv. a helyi önkormányzatokról
o 1994. évi LV. tv. a termőföldről
o 1995. évi LIII. tv. a környezet védelmének általános szabályairól
o 1995. évi LVII tv. a vízgazdálkodásról
o 1996. évi LIII. tv. a természet védelméről
o 1996. évi LIV. tv. az erdőről és az erdő védelméről
o 1997. évi LXXVIII. tv. az épített környezet alakításáról és védelméről
o 2000. évi XXXV. tv. a növényvédelemről
o 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról
o 2001. évi XCVII. tv. a kulturális örökség védelméről
o 2003. évi C. tv. az elektrónikus hírközlésről
ORSZÁGOSAN ÉRVÉNYES RENDELETEK
o 72/1996. (V.22.) Korm. rendelet a vízgazdálkodási hatósági jogkör
gyakorlásáról
o 102/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról
o 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok,
valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
o 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az Országos Településrendezési és
Építési Követelményekről
o 98/2000.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok gyűjtése, tárolása
és elszállításáról
o 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató
kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről
o 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos
egyes szabályokról
o 49/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
o 50/2001.(IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági
felhasználásának és kezelésének szabályairól
o 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről
o 201/2001. (X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről
és az ellenőrzés rendjéről
o 203/2001. (X.26.) Korm. sz. rendelet a nyílt vízfolyásokba vezetett
felszíni vizek minőségi követelményeiről
o 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről
o 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről,
valamint kiszabásának és megállapításának módjáról
o 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek
részletes tartalmi követelményeiről
o 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási
és adatszolgáltatási kötelezettségekről
N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a
29
o 192/2003. (XI.26.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos
tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm.
rendelet módosításáról
o 47/2004 (III.18.) Korm. rendelet a levegőtisztaság védelméről
o 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
o 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének
szabályairól
o 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól
o 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet az egyes tervek, illetve programok
környezeti vizsgálatáról
o 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az
egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
o 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű
nitrátszennyezéssel szembeni védelméről
o 35/1996. (XII.29.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat)
o 41/2000. (XII.20.) EüM-KöM együttes rendelet az egyes veszélyes anyagokkal,
illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes tevékenységek
korlátozásáról
o 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal
kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
o 10/2000. (VI.2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet a felszín alatti
víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
o 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi
határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
o 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet a légszennyezettségi
határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási
határértékeiről
o 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről
o 17/2001. (VIII.3.) KöM rendelet a légszennyezettség és a helyhez kötött
légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével,
értékelésével kapcsolatos szabályokról
o 22/2001. (X.10.) KöM rendelet a hulldéklerakás, valamint a hulladéklerakók
lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről
o 7/2002. (III.1.) KöM rendelet a használt és szennyvizek kibocsátásának
méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési
bírság sajátos szabályairól
o 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet a zaj-és rezgésterhelési
határértékek megállapításáról
o 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és
zónák kijelöléséről
o 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére
szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének
részletes műszaki szabályairól
o 7/2003. (V.16.) KvVM-GKM együttes rendelet az egyes levegőszennyező
anyagok összkibocsátási határértékeiről
o 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából
érzékeny területeken levő települések besorolásáról
o 12/1983. (V.12.) MT rendelet a zaj- és rezgésvédelemről
o 2/1983. (V.25.) OKTH rendelkezés a zaj- és rezgésbírságról