Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelete
NYÍRTELEK VÁROS
Hatályos: 2011. 04. 28- 2022. 02. 23
Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelete
NYÍRTELEK VÁROS
2011.04.28.
HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL
Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testülete
az alábbi rendeletet alkotja:
I. Fejezet
(1) E rendelet hatálya Nyírtelek Város közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az illetékességi területen területet felhasználni, építési telket, telket, építési területet, közterületet kialakítani, az építési telken építési tevékenységet folytatni és arra hatósági engedélyt adni, valamint kötelezést előírni a Környezet védelmének általános szabályairól szóló
1995. évi LIII. törvény, (továbbiakban: Ktv.) és az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított
1997. évi LXXVIII. törvény, (továbbiakban: Étv.), valamint e törvény alapján meghatározott, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásai, illetőleg a HÉSZ előírásainak, valamint az ezeket a törvényeket és rendeleteket módosító jogszabályok együttes figyelembevételével lehet.
(1) A Szabályozási Terv elemei:
a) Közigazgatási határvonal;
b) Tervezett belterületi határvonal;
c) A beépített és beépítésre szánt, illetőleg beépítésre nem szánt területek határa;
d) A közterületek és egyéb funkciójú területek határvonala (tervezett szabályozási vonal);
e) Szabályozási szélesség – a tervezett szabályozási vonalak közötti közterület legkisebb szélesség;
f) Az építési övezet, az övezet határa, valamint jele;
g) Az övezeti előírások, ezen belül:
1. Az övezetben elhelyezhető építmények rendeltetése;
2. A beépítés feltételei;
3. A beépítési mód;
4. A legnagyobb beépítettség mértéke;
5. A kialakítandó telek területének és utcai homlokvonalának minimális mérete – ha azt az övezeti előírás meghatározza;
6. A telken belüli zöldterület minimális mértéke;
7. Az építménymagasság megengedett legnagyobb, - és ha az övezeti előírás tartalmazza - az építménymagasság minimális mérete;
h) A területre, az építményekre, a természetre és az objektumokra vonatkozó védelmi előírások;
i) Az elő-, hátsó- és oldalkertek minimális méretei, valamint a kötelező építési vonal, az építési hely, az építési terület, - ha azt az övezeti előírás külön meghatározza;
j) A lakótelkek zónái;
k) A közművesítés minimális előírásai;
l) A terepszint alatti építmények előírásai;
m) A környezetvédelmi előírások.
(2) Az
(1) bekezdés szerinti szabályozási elemek, illetőleg a településszerkezet kialakítását érintő változások módosítása csak a Településszerkezeti Terv, a Szabályozási Terv és a HÉSZ egyidejű módosításával változtatható.
II. Fejezet
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK
A területek felhasználása
(1) 1 A belterület Szabályozási Tervét az 1/1., , a külterület Szabályozási Tervét a 1/2. sz. melléklet és 1/3 sz. melléklet tartalmazza.
a.) Beépítésre szánt területek:
A területfelhasználás és az építési övezet megnevezése |
Jele |
Lakóterületek |
|
Kertvárosias lakóterület |
Lke |
Falusias lakóterület |
Lf |
Vegyes területek |
|
Településközponti vegyes terület |
Vt |
Gazdasági területek |
|
Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület |
Gksz |
Ipari gazdasági terület |
Gip |
1. Különleges területek |
|
Nagy kiterjedésű sportolási célú területek |
|
Szabadidőközpont területe |
K/szp |
Sportterület |
K/sp |
Temetők területei |
|
Temető területe |
K/te |
Hulladékkezelők és lerakók területei |
|
Szennyvíztisztító területe |
K/szt |
Honvédelmi és katonai építmények területei |
|
Honvédelmi terület |
K/ho |
b) 2 Beépítésre nem szánt területek:
A területfelhasználás megnevezése |
Jele |
Közlekedési és közműterületek |
|
Közutak területe |
Köu |
Vasút területe |
Kök |
2. Zöldterületek |
|
Közpark terület |
Z |
3. Erdőterületek |
|
Véderdő |
Ev |
Gazdasági erdő |
Eg |
Mezőgazdasági területek |
|
Általános mezőgazdasági területek |
Má |
Kertes mezőgazdasági területek |
Mk |
Vízgazdálkodási területek |
|
Állandó vízfelületek |
V/áv |
Ideiglenes vízfelületek |
V/i |
Vízbeszerzési-, vízmű területek |
V/m |
(3) A területek építési övezeti és övezeti határvonalait, valamint övezeti besorolásukat a Szabályozási Terv jelöli és határozza meg.
A belterületi határ módosítása
(1) A belterület határvonala a rendelet kihirdetése napján érvényes ingatlan-nyilvántartás szerinti állapot. A belterületi határvonal lehetséges módosításainak helyét és területét, valamint a beépítésre szánt terület határvonalát az 1/1. sz. melléklet: Szabályozási Terv-Belterület tünteti fel.
(2) A tervezett területhasználat szerinti közmű- és közlekedési kapcsolatok kiépítéséről, ill. egyéb terület-előkészítési tervi feladatok végrehajtásáról a belterületbe vonással egyidejűleg kell dönteni.
A településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos
(1) A települési területek rendeltetésszerű felhasználásának biztosítása érdekében az 5.számú melléklet: Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények felhatalmazása alapján kell eljárni.
a) Építési tilalmat kell elrendelni az új közterületek kialakítása érdekében.
b) Beültetési kötelezettséget kell elrendelni a környezet védelme érdekében.
(2) Az önkormányzat a közérdekű célok megvalósítása érdekében a rendezett településfejlődés biztosítása érdekében Nyírtelek Város Önkormányzata javára elővásárlási jogot állapíthat meg.
A telekalakítás helyi szabályai
(1) A település területeinek övezetein és építési övezetein belül a telekalakítás jelen előírás, a Szabályozási Terv és a telekalakításról szóló rendelet alapján engedélyezhető.
(2) Kialakult telekhatár-vonalak esetén telekalakítás – a telekösszevonás kivételével – akkor engedélyezhető, ha a telekalakítással létrejövő ingatlanok jelen előírás feltételeinek betartásával beépíthetővé is válnak.
(3) Az övezetre előírt legkisebb telekméretet el nem érő kialakult ingatlan csak akkor minősíthető építési telekké, ha az engedélyezési eljárás lefolytatása során az ingatlan az övezeti szabályoknak megfelelően beépíthető, és az épület kialakítására vonatkozó szabályok és egyéb jogszabályok betarthatók.
(1) Új kialakítású nyúlványos telek beépítésre szánt területen nem alakítható ki.
(2) Nyúlványos telekalakítás beépítésre nem szánt területen csak akkor engedélyezhető, ha az a ingatlan terv szerinti használatát célozza, és a közterületi kapcsolat más módon nem biztosítható.
(3) A tervezett területhasználattól és a szabályozási tervtől eltérő kialakult használat, - a terv szerinti igénybevétel időpontjáig - a 8. § vonatkozó rendelkezésein túl csak a kialakult használat megtartásával, és csak telekegyesítés és telekhatár-rendezés céljára engedélyezhető.
(4) Közterületbe sorolt földrészlet közterületbe nem sorolt földrészlettel nem vonható össze.
(5) Út céljára telek az övezeti, ill. építési övezeti előírásokban meghatározott telek méretére vonatkozó előírásoktól eltérően is kialakítható.
A telkek beépítésének feltételei
(1) A szabályozási terven jelölt megváltozott területhasználatú és övezetű területeken az építés csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.
(2) Beépítésre szánt területen építmény csak az
(1) bekezdés szerint kialakított építési telken helyezhető el.
(3) Építmény csak építési helyen helyezhető el.
(4) A jelen előírás szerinti beépítettség mértékét meghaladó, de a korábbi előírásoknak megfelelő jogerős építési vagy fennmaradási engedély alapján kialakult állapot az eredeti beépítettség megtartásával csak a tömbre engedélyezhető szintterület-növelés mértékéig bővíthető.
(5) Beépítésre szánt területen épület rendeltetésszerű használatára vonatkozó engedélyt adni közműves szennyvízelvezetés kiépítettség esetén csak a szennyvíz közműhálózat igénybevételével lehet.
(1) Beépítésre nem szánt területen építési engedély az országos érvényű rendelkezések és jelen rendelet vonatkozó előírásai szerint adható.
(2) Beépítésre szánt területen a már kialakult telek – amennyiben az épület elhelyezésére alkalmas - méretétől függetlenül beépíthető a vonatkozó egyéb előírások megtartása mellett.
(1) Építési engedély csak az övezetre, építési övezetre vonatkozó előírásoknak megfelelően kialakított telkekre adható.
(2) Állattartó épület építése, és a tevékenységhez kapcsolódó építmények létesítése az övezeti előírások és a vonatkozó jogszabályok együttes alkalmazásával engedélyezhető.
(1) A településközponti vegyes területen az építési engedély kérelemhez a harmonikus településkép, utcakép kialakításához M=1:200-as léptékben utcaképet, vagy fotódokumentációt kell készíteni, melyen a tervezett épület mellett 2-2 szomszédos ingatlan épített, tervezett vagy lehetségesen tervezhető városépítészeti együttesét kell ábrázolni, melyhez a közterület felőli kerítés terveit is csatolni kell.
(2) Mezőgazdasági üzemi területek beépítésre szánt területen, és Szekeres-bokor, valamint Gyulatanya térségének külterületén alakítható ki.
(3) A 38. számú országos főút tengelyétől mindkét oldalon 1000 m távolságon belül mezőgazdasági birtokközpont nem létesíthető.
III. Fejezet
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
A védőtávolsággal érintett ingatlanok jegyzékét a 6. számú melléklet: Védőtávolságokkal érintett ingatlanok tartalmazza.
(1) A kiemelt termőhelyi adottságú szántóterület csak árutermelő mezőgazdasági területként használható. A területen építmény nem helyezhető el.
(3) Mély fekvésű területek csak nem szennyezett anyaggal tölthetők fel.
(1) A IX. számú főfolyás mindkét oldali partvonala mentén 6-6 m-es parti sávot kell szabadon hagyni. A fenntartási területre építési engedély nem adható ki.
(5) A település vízellátását biztosító vízmű telep üzemelő kútjainak védőterületét a szabályozási terv a vízjogi üzemeltetési engedély alapján jelöli.
(6) A felszín alatti vizek védelme érdekében a használaton kívül helyezett kútba hulladékot betölteni, szenny- és csapadékvizet bevezetni tilos!
Zaj és rezgés elleni védelem
(1) A védelemre tervezett természeti területek övezete zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny területek. A területen az élővilágot tartósan zavaró létesítmények nem telepíthetők.
(2) A szórakoztató és sportlétesítmények környezetében az intézményhez kapcsolhatóan védőterületet kell kijelölni.
(1) Az 1W-nál nagyobb adóteljesítményű, kereskedelmi frekvencián üzemelő nagyfrekvenciás mikrohullámú átjátszók és adóvevők, valamint ezek tartószerkezetei a város beépítésre szánt területén – a településközpont vegyes területfelhasználású területek kivételével - nem kívül helyezhetők el.
(2) A településközpont vegyes területfelhasználású területeken az alábbi feltételekkel helyezhető el hírközlési létesítmény:
a) a terület tulajdonosának és az önkormányzatnak az együttes hozzájárulásával,
b) amennyiben az adótorony 50 m sugarú körzetében lakóépület található, a lakástulajdonos írásos hozzájárulásával,
c) ha az adótorony 50 m sugarú körzetében védett épület nem található.
d) ha az adótorony 50 m sugarú körzetében gyermekintézmény nem található.
IV. Fejezet
A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMI ELŐÍRÁSAI
A táj,- természet értékeinek védelme
(1) A tervezett természeti területek lehatárolását a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága (továbbiakban: HNPI) jegyzéke szerint a 1. függelék: Tervezett természetvédelmi területek állapítja meg.
(2) A védelemre tervezett természeti területek övezetében a kezelési előírásokban rögzített szabályokat kell betartani. A kezelési előírás szabályainak készítéséről és közzétételéről a HNPI gondoskodik.
(3) Az övezet területét korlátozott használatú mezőgazdasági területként kell kezelni.
(4) Az övezet területén
e) ásványvagyon nyilvántartásba nem vehető,
f) bányászati tevékenység nem folytatható, illetve
g) hulladéklerakó és kezelőtelep
h) szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíziszap tároló, hígtrágya tároló
i) dögkút, dögtér, dögtemető
j) veszélyes hulladéktároló
k) 10
l) szélerőmű, szélkerék
m) adótorony, távközlési magas-építmény nem építhető
n) 11
(1) Az ökológiai folyosók területét a szabályozási terv állapítja meg. A területek csak beépítetlen, korlátozott funkciójú mezőgazdasági területként használhatók.
(4) A helyi táji- és természeti értékek védelmét, a területek kezelését az Önkormányzat külön rendeletben szabályozza.
Védett természeti területek (ex-lege védett területek)
(1) Védett területen új külszíni bánya nem létesíthető.
(2) Nem természetvédelmi célú beépítések és tájképzavaró építmények létesítése nem megengedhető.
(3) Területhasználat-változtatás, illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet. A területen szántó művelési ágú terület nem jelölhető ki.
Természeti területek övezete
(1) Természeti területek övezete: a természetközeli állapotú területek, amelyek művelési ága erdő, gyep vagy nádas, illetve erdő és mezőgazdasági hasznosításra alkalmatlan földterületek.
(3) Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható.
(4) Az övezetben csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók.
(5) Természeti területen területhasználat változtatás illetve művelési ág váltás csak a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával történhet.
(6) A természetközeli gyepet feltörni nem szabad.
V. Fejezet
A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELMÉNEK ELŐÍRÁSAI
Régészeti örökség védelme
(1) A település nyilvántartott régészeti lelőhelyeit a 4. sz. függelék Nyilvántartott régészeti lelőhelyek tartalmazza.
(2) Földmunkákkal járó beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket a kulturális örökség védelméről szóló törvény alapján el kell kerülni.
(3) A beépítésre szánt, de még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.
(4) A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek állapotromlását eredményezheti tilos. A régészeti területen az építkezés, földmozgatás megkezdését a munkák megindítása előtt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatóságához kell bejelenteni.
(5) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.
(1) A régészeti emlékek és leletek előkerülése esetén a leletmentést a kulturális örökség védelméről szóló törvény és vonatkozó rendeletek alapján kell biztosítani.
(2) A régészeti terepbejárást a területileg illetékes múzeumi adattárára és gyűjteményére, valamint a vonatkozó szakirodalomra kiterjedő régészeti kutatást a terület-felhasználás változására kijelölt, beépítésre szánt területen a változással érintett ingatlan tulajdonosa köteles elvégeztetni.
VI. Fejezet
TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK ÖVEZETI SZABÁLYOZÁSA
BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK
A beépítésre szánt területre vonatkozó általános előírások
(1) Épületek - az utcaképet meghatározó épületek kivételével - az építési helyen belül a kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával szabadon elhelyezhetők. Az építési hely – amennyiben a szabályozási terv másképp nem rendelkezik – az elő- oldal- és hátsókerttel csökkentett telekméret. Az utcaképet meghatározó épületek csak az építési vonalon helyezhetők el. Kialakult állapot esetén az építési vonal helyét az utcakép alapján a beépítésre jellemző előkert szerint kell megállapítani, de az nem lehet a szomszédos 2-2 ingatlanon kialakult előkert méretének átlagától 0,5 m-t meghaladó mértékben eltérő. Az ingatlanon épület az építési helyen belül a kialakult beépítésnek megfelelően, a vonatkozó egyéb előírások szerint helyezhető el.
(2) A lakóövezetek építési telkein az épületek az alábbiak figyelembe vételével kerülhetnek elhelyezésre:
a) A Szabályozási Terv alapján előírt építési helyen belül a max. beépítettségnek megfelelő nagyságú telekterület építhető be, de ez az érték nem lehet több 500 m2-nél.
b) Az utcai telekhatártól számított 40 méteren túli telekrész lakóépülettel egyik övezetben sem építhető be.
(3) A település területén az előírt beépítési magasságtól eltérő magasságú tornyok, ill. nagyméretű kémények csak az igényelt technológia függvényében az alábbi övezetekben létesíthetők:
a) Településközpont vegyes terület (Vt)
b) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)
c) Ipari gazdasági terület (Gip)
d) Különleges terület (K)
(4) Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósítása mellett engedélyezhető. Terepszint alatti építmények kialakításával az ingatlan telekhatárvonalaitól számított 3 m-en belüli eredeti terepszint nem változtatható.
(5) Az épületek és építmények rendeltetésszerű használatához a jogszabályban megállapított parkolót kell létesíteni. Ettől eltérő parkolószámot csak külön önkormányzati parkolási rendeletben meghatározottak szerint lehet kialakítani. A parkolókat saját területen belül kell elhelyezni.
(6) 19 Az építési telken kötelezően zöldfelületi célra használandó területet a szabályozási tervlapon jelölt helyeken, az alábbiak szerint kell kialakítani:
a) Az építési telken belüli kötelező zöldfelületet, háromszintes növényállomány telepítésével, kell kialakítani ipari gazdasági területek esetén. Kereskedelmi, gazdasági szolgáltató területek esetén legalább kétsoros fasor telepítését jelenti.
b) A nem egy ütemben megvalósuló beépítés esetén, a telek kötelező zöldfelületének megvalósított területe a beépítésre igénybe vett terület arányában megosztható.
c) A telek kötelező zöldfelülete közműsávokkal és úttal keresztezhető a legrövidebb úton.
d) A vegyes építési övezetek építési telkein kötelezően zöldfelületi célra használandó területen, elhelyezhető sportpálya és játszótér (vízáteresztő burkolattal és/vagy füvesített felülettel), illetve a működtetésükhöz szükséges műtárgyak felszínen és felszín alatt.”
(1) Az építési telken - a telek beépített területébe beszámításra nem kerülő módon - az alábbi építmények helyezhetők el:
- közmű-csatlakozási műtárgy
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
b) oldalkertben:
- közmű-csatlakozási műtárgy
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő padlószintű lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
c) hátsókertben:
- közmű-csatlakozási műtárgy
- hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal),
- kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel),
- kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabb padlószintű lefedés nélküli terasz),
- kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,
- kerti épített tűzrakó hely, lugas,
- kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel,
- kerti szabadlépcső és lejtő,
- szabadon álló és legfeljebb 6 m magas szélkerék, antennaoszlop.
(2) Az elő-, oldal- és hátsókertek kialakításának szabályai:
a) Előkertek:
- Új beépítésű területeken az előkert méretét az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani.
- Kialakult beépítésű területeken a meglévő, vagy a környezetben kialakult értéket kell alkalmazni.
- Ipari-gazdasági területen az előkert minimális mérete 15,00 m.
b) Oldalkertek:
- Az oldalkert méretét az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani.
- Ipari-gazdasági területen az oldalkertek minimális mérete 10,00 m.
c) Hátsókertek:
- A hátsókert méretét az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani.
(3) A lakóövezetek oldalhatáron álló építési hellyel szabályozott építési területein a minimum 20 méter szélességű telkek szabadonálló beépítési módnak megfelelően is beépíthetőek.
Állattartó épületek elhelyezési szabályai
(1) A kertvárosias lakóövezet építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 5,0 m2-t és a 2,5 m építménymagasságot.
(2) A falusias lakóövezet építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület bruttó alapterülete nem haladhatja meg az 20,0 m2-t és a 2,5 m építménymagasságot.
(3) A településközponti vegyes építési övezetben állattartás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.
(4 ) Az állattartó épületekre vonatkozó egyéb előírásokat a rendelet 7. melléklete tartalmazza.
Kertvárosias lakóterületek (Lke)
(1) A szabályozási terven Lke jellel jelölt kertvárosias lakóterület laza beépítésű, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A kertvárosias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
a) legfeljebb kétlakásos társasház;
b) helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület;
c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású, max. 100 m2 bruttó alapterületű – nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló - gazdasági épület;
e) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény;
f) sportépítmény;
g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb mezőgazdasági építmény.
(4) A kertvárosias lakóterület építési telkein nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás;
b) négynél több önálló rendeltetési egységet és kettőnél több lakást tartalmazó épület;
c) négynél több vendégszobát tartalmazó szálláshely szolgáltató épület;
d) közösségi szórakoztató, kulturális épület;
e) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ezeket szállító járművek számára;
f) termelő kertészeti építmény.
Falusias lakóterületek (Lf)
(1) A szabályozási terven Lf jellel jelölt falusias lakóterület gazdasági funkciókat is betöltő, falusias karakterű, 6,00 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakó-épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A falusias lakóterületen belül elhelyezhető épületek és funkciók:
a) a lakóépületben legfeljebb két önálló lakó funkciójú rendeltetési egység helyezhető el;
b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény;
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület;
d) 22 a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású,– nem huzamos emberi tartózkodásra szolgáló - gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény
e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
f) sportépítmény;
g) termelő kertészeti építmények.
h) kézműipari építmény
(4) 23 Az építési övezetben a
20. § (2) bekezdés előírásait nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a kialakított építési telek területe legalább 5000m
2 és külterületen helyezkedik el.
(5) Állattartó épületek védőtávolságait a szomszédos telkek építési helyének a lakóépület elhelyezésére szolgáló építési határától is meg kell tartani.
(6) A falusias lakóterületen nem helyezhető el:
a) üzemanyagtöltő állomás
A vegyes terület lakó, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál.
Településközponti vegyes területek (Vt)
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
a) parkolóház;
b) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;
c) termelő kertészeti építmény;
d) üzemanyagtöltő állomás;
e) önálló parkoló terület a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,
f) önálló gépkocsitároló épület.
Településközponti vegyes területek Vt-1 jelű építési övezete
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
a) lakóépület,
b) igazgatási épület,
c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
d) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
f) sportépítmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
a) parkolóház;
b) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;
c) termelő kertészeti építmény;
d) üzemanyagtöltő állomás;
e) önálló parkoló terület a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
(5) Oldalhatáron álló beépítési módú építési övezetben, saroktelken szabadon álló épület elhelyezés is megengedhető, ha a telek legalább 20,0 m széles és a kötelező oldalkerti méretek betarthatóak. Közbenső telken, szabadon álló épület elhelyezés akkor lehetséges, ha a telek legalább 18,0 m széles és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.
(6) Amennyiben az elhelyezni kívánt épület építménymagassága nem haladja meg az 5,0 métert, úgy az oldalkert mérete min. 5,0 méter.
(7) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az épületet az építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteren belül kell elhelyezni.
(8) Az építési övezetben az építési helyen belül pinceszint és terepszint alatti építmény elhelyezhető.
(9) Az építési övezet építési telkein belül összesen 8 lakó rendeltetésű egység helyezhető el.
(10) A sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:”
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépítési mód |
Az építési telek |
Megengedett max építmény
magasság |
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
3. |
településközponti vegyes terület |
Vt-1 |
oldal határon álló |
500 |
- |
30 |
60 |
7,5 |
Településközponti vegyes területek Vt-2 jelű építési övezete
(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, melyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A településközponti vegyes területen elhelyezhető:
g) lakóépület,
h) igazgatási épület,
i) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,
j) egyéb közösségi szórakoztató épület, a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az elsődleges,
k) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,
l) sportépítmény.
(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:
f) parkolóház;
g) zavaró hatású egyéb gazdasági építmény;
h) termelő kertészeti építmény;
i) üzemanyagtöltő állomás;
j) önálló parkoló terület a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.
k) A sajátos használat szerinti építési övezeti előírások normatív értékei az alábbiak szerint:
|
A |
B |
C |
D |
E |
F |
G |
H |
1. |
Sajátos használat szerinti terület |
Építési övezet jele |
Beépí-tési mód |
Az építési telek |
Megengedett max építmény
magasság |
2. |
Legkisebb terület (m2) |
Legkisebb szélesség (m) |
Legkisebb zöldfelület (%) |
Legnagyobb beépítettség (%) |
3. |
település-központi vegyes terület |
Vt-2 |
szaba-donálló |
700 |
- |
40 |
50 |
7,5 |
A település gazdasági területei sajátos használatuk szerint kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz) és ipari területek (Gip).
Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek (Gksz)
(1) A kereskedelmi-, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:
a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület;
b) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások;
c) igazgatási és egyéb irodaépület;
d) sportépítmény;
e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület;
f) egyéb közösségi szórakoztató épület;
g) üzemanyagtöltő állomás.
(3a) 26 (4) Gksz kereskedelmi, szolgáltató zóna építési övezetében
a) A telek legkisebb zöldfelületének számítása során a zöldfelület 3 szintesnek minősül, ha a telek minden figyelembe vett 150 m2-ére legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa és legalább 40 lombhullató vagy örökzöld cserje és a további nem burkolt felület gyep vagy talajtakaró növényzet fedi.
b) Lélegző burkolatú v. útfelületű utakat a nagyobb zöldfelületi borítottság elérése érdekében gyephézagos vagy szilárdított burkolattal – pl. gyephézagos betonburkolat, kavics stb. kell ellátni. Az így kialakított parkoló-felület a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.
c) A parkolók fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombhullató fa telepítendő. A 12 férőhelynél nagyobb parkolók esetén a fák kedvezőbb életfeltételeinek biztosítása miatt legalább 1,5 m széles zöld sáv létesítendő.
d) A beültetési kötelezettségű területeken és a telekhatárok mentén kizárólag honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő fa- és cserjefajok telepítendők.
e) A szabályozási tervlapon kötelező fásítással jelölt ingatlanokon az épület használatbavételi engedély megadásának feltétele az előnevelt telepített fasor megléte.
(1) Az ipari terület olyan gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál, amelyek más beépítésre szánt területen nem helyezhetők el.
(2) A terhelhetőségi szintnél nagyobb mértékben környezetszennyező üzemek építésére vagy bővítésére csak úgy adható építési engedély, ha a fejlesztés együtt jár a környezetszennyező hatás csökkentésével, illetve ha a megvalósuló létesítmény üzembe helyezése után az éves levegőszennyezési kibocsátás nem haladja meg a környezetvédelmi hatóság által meghatározott határértéket.
(3) Azoknál az üzemi létesítményeknél, amelyek környezetszennyezést okoznak, de védőerdő hely hiányában nem alakítható ki, a védőfásításról, saját telken belül kell gondoskodni. A védőerdő legkisebb szélessége 10 m. Iparterületek lakóterületek felé eső oldalánál is minimum 10 m széles telken belüli védőfásítás telepítendő.
(4) Az ipari területek besorolása a településen:
a) Gip/1 – jelentős mértékű zavaró hatású ipari terület
b) Gip/2 – egyéb ipari terület
(5) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(1) Az egyéb ipari terület elsősorban a környezetére kis mértékben zavaró hatású ipari létesítmények, ill. az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményeinek elhelyezésére szolgál.
(2) Az egyéb ipari terület nem zavaró hatású, elsősorban könnyűipari gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál, jelentős zöldterületi környezetbe helyezve.
(3) Gip-2 övezetben kivételesen elhelyezhető:
a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások.
(4)28 Az ipari területek övezetén a technológiához kapcsolódó környezetvédelmi berendezéseket meg kell valósítani.
(1) A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre, vagy a környezetük külső hatásaitól is védelmet igényelnek.
(2) A szabályozási tervben alkalmazott építési övezetek övezeti jeleit és a jelek magyarázatát a 3. sz. melléklet tartalmazza.
(3) A sportterületen sportépítmények, ezek kiszolgáló létesítményei, a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmények helyezhetők el. A parkolást és a megfelelő szociális kiszolgáló épületeket biztosítani kell.
(4) A különleges területeken építési engedély csak elvi építési engedély alapján készült engedélyezési terv alapján adható ki, melyben meghatározandó a funkció, a várható forgalom nagysága és intenzitása, a működés környezetterhelése.
(5) A temetőterületen a temetéssel összefüggő építményeken kívül csak a szertartáshoz kapcsolódó kiszolgáló, ravatalozó és egyházi épület építhetők.
(6) A szennyvíztisztító telep területén csak kiszolgáló épület építhető.
(1) A honvédelmi területen csak a honvédelemmel kapcsolatos és azt kiszolgáló, működéséhez szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK
Közterületek kialakítása, nyilvántartása és használata
(1) A rendelet hatálya alá eső területen lévő közterületeket a szabályozási terv határozza meg.
(2) A közterületeket rendeltetésének megfelelő célra bárki szabadon használhatja, azonban a használat mások hasonló célú jogait nem korlátozhatja.
(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához az önkormányzat, mint tulajdonos hozzájárulása szükséges.
(5) A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet:
a) 32
b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények,
c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak),
d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése,
e) távbeszélő fülke elhelyezése,
f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése), építőanyag-tárolás,
g) zöldfelületek, fasorok,
h) közművek felépítményei,
i) egyéb, önkormányzati rendeletben engedélyezett funkciók.
(6) A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterület-használat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját a közterület tulajdonosa esetenként, - esetleg a tulajdonosi elvárásokat és az engedély nélküli használat szankcióit is tartalmazó - külön rendeletben szabályozza.
(1) Új építési telkek közművesítését közterületről vagy közforgalom számára átadott magánútról kell megoldani.
(2) A közterületen a szintkülönbség rámpával történő áthidalását biztosítani kell.
Közlekedési és közmű területek (KÖ)
(1) A település közlekedési területei a terven szabályozási vonalak által meghatározott közterületek, melyek közlekedési és közműlétesítmények elhelyezésére szolgálnak.
(2) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a közterületi parkolók, járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és hírközlés - kivétel a toronyjellegű - építményeinek elhelyezésére szolgál.
(3) A közlekedési közműterületek részletes felsorolását és előírásait a 10. számú melléklet: Közlekedési területek tartalmazza.
(4) A területigényes közmű létesítmények felsorolását a 5. számú függelék: Területigényes közműterületek tartalmazza.
(5) A rendelet hatálya alá tartozó területet teljes közművesítéssel kell ellátni. A területek és telek beépítésének feltétele a közműhálózat kialakítása.
(6) A településen ahol nincs szennyvízcsatorna hálózat, ott a teljes közművesítettség helyett a részleges közművesítettség is megengedhető, a csatornázás hiányának megszűntéig, kivéve ipari gazdasági építési övezet esetén.
(7) Részleges közművesítésnél zárt rendszerű szennyvíztározó létesítése szükséges. Ahol szennyvízcsatorna van az utcában a csatornára való rákötés kötelező.
(8) A meglévő és tervezett közüzemi vízellátás, szenny- és csapadékvíz elvezetés, energia ellátás valamint az elektronikus hírközlés hálózatai, létesítményei és biztonsági védőtávolsága számára közterületen, vagy közműterületen kell elsődlegesen helyet biztosítani.
(2) A közlekedési területeken a csapadékvíz elvezetést legalább egyoldali árokkal kell kialakítani. A településközponti országos fő- és mellékutak településközponti szakaszain zárt, csapadékvíz csatornát kell létesíteni. A közlekedési területeken a csapadékvíz csatornát kell létesíteni. A csapadékvíz a szennyvízcsatornába nem köthető, a szennyvízcsatorna csak elválasztott rendszerű lehet.
(1) A zöldterületnek az állandóan növényzettel fedett közterületek minősülnek.
(2) A zöldterületnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.
(3) A zöldterületnek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőnek és használhatónak kell lennie.
(4) A zöldterületen az előírás szerinti létesítmények 2%-os beépítettséggel helyezhetők el.
(5) A belterületi zöldterületek funkcionális besorolása a tervben:
- Z/1 – Közpark
(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.
(2) Az erdőterület az erdő elsődleges rendeltetése szerint:
a) Ev – védelmi, ill. védőerdő
b) Eg – gazdasági erdő lehet.
(3) Az erdő egyes rendeltetései egymástól elválaszthatatlanok, ezért az erdő-gazdálkodási tevékenység során e rendeltetésekre egyidejűleg kell tekintettel lenni.
(5) Az erdők elsődleges rendeltetésének megváltoztatását az erdészeti hatóság engedélyezi, megváltoztatása az erdőgazdasági üzemtervekben történik, melynek kialakításában a Településszerkezeti és Szabályozási Tervben meghatározott elsődleges rendeltetéseket figyelembe kell venni, azokat az erdőgazdasági ütem-tervekben fokozatosan át kell vezetni. Az elsődleges rendeltetés megváltoztatásakor kizárólag az új elsődleges rendeltetés szerinti szabályozási előírások alkalmazhatók.
(3) Az erdőterületen az övezeti előírások betartása mellett elhelyezhetők:
a) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak, közterek és gépjármű-parkolók,
b) közművek (szennyvíztisztító és komposztáló telepek kivételével),
c) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között),
d) geodéziai, turisztikai jelek,
e) köztárgyak,
f) nyilvános illemhelyek, hulladékgyűjtők,
g) kutatás és az ismeretterjesztés építményei,
h) vadgazdálkodás célját szolgáló létesítmények,
i) termékvezeték és műtárgyai.
(1) A védelmi célú erdők elsődleges rendeltetése a lakott területek védelme. A védelmi rendeltetésű erdőterületen épület nem helyezhető el.
(3) Védelmi rendeltetésű erdő – amennyiben a védelmi funkció indoka megszűnik – egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésűvé minősíthető át.
(4) Elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdő másodlagosan egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű lehet. Ebben az esetben, az erdőben az egészségügyi-szociális, turisztikai erdő rendeltetésszerű használathoz és fenntartáshoz szükséges építmény elhelyezhető.
(5) Védelmi célú erdőben tilos tarvágást végezni!
(1) Gazdasági rendeltetésű erdőnek minősül az az erdő, amelyben a gazdálkodás elsődleges célja az erdei termékek előállítása és hasznosítása.
(2) Gazdasági erdő esetében a 100.000 m2-t meghaladó területnagyságú telken 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el.
Mezőgazdasági területek (M)
Mezőgazdasági területek előírásai
(1) Általános mezőgazdasági területek (Má)
a) Az övezetben a növénytermesztés, az állattartás és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei valamint a tevékenységhez szükséges gépek elhelyezésére, kiszolgálására, karbantartására szolgáló épületek helyezhetőek el. Az övezetbe, ha a hatósági előírások az ott folytatott tevékenység védőtávolsága miatt egyébként nem tiltják meg, a tulajdonos, vagy az ott dolgozók részére lakóépület helyezhető el. Az övezetben birtokközpont kialakítható. Nádas, vízállásos terület művelési ág területén épület nem helyezhető el.
b) Az övezetben saját mezőgazdasági termék feldolgozó, tároló, árusító rendeltetésű épületet, építményt elhelyezni lehet.
c) Épületeket elhelyezni a legalább 6.000 m2 nagyságot elérő területen, szabadon álló beépítési móddal, maximum 9,5 m építménymagasságú épülettel, a telekterület maximum 3 %-os beépítésével lehet.
d) Különálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de legfeljebb 300m2 alapterülettel építhető be, maximum 6,0 m építménymagasságú épülettel. Gazdasági épület hiányában lakóépület önállóan nem létesíthető.
e) A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter elő-, oldal- és hátsókert által meghatározott telekrészen belül kell elhelyezni.
f) A szabályozási tervlapokon alkalmazott Má/sz (Szántó), Má/sz1 (Kistelkes szántó) Má/sz2 (Nagytelkes szántó), Má/gy (Gyep, rét, legelő), Má/n (Nádas), Má/gyü (Gyümölcsös) övezeti jelölések, Általános mezőgazdasági területek (Má) övezeteként értelmezendőek.
(2) Kertes mezőgazdasági területek (Mk)
a) Az övezetben a volt zártkertek más célra fel nem használt területei tartoznak.
b) Az övezet területén a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei helyezhetők el az alábbi feltételekkel:
ba) a 720 m2 –t el nem érő területű telken építmény nem helyezhető el.
bb) A 720-1500 m2 között területnagyságú és legalább 12 m szélességű telken egy gazdasági épület és egy terepszint alatti építmény (pince) helyezhető el, de csak akkor, ha a telek szőlő, gyümölcs, vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.
bc) Az 1500 m2-t meghaladó területű és legalább 12 m szélességű telken legfeljebb 2 gazdasági épület (épület vagy pince) helyezhető el, ha a telek szőlő, gyümölcsös vagy kertművelési ágban van nyilvántartva.
bd) Szántó, gyep, nádas művelési ágú telek, vagy telekrész nem építhető be.
c) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot, és a beépített terület a 400 m2-t.
d) Az épületeket a telken, az oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül kell elhelyezni, az övezetben kialakult építési oldalt képező telekhatártól számított 1,0 méteres távolságra, 10 m-es előkerttel.
e) Újonnan legfeljebb 6,0 m építménymagasságú gazdasági épület helyezhető el.
f) Az övezetben lakóépület és birtokközpont nem alakítható ki.
g) A szabályozási tervlapokon alkalmazott Mk/k (Kertgazdasági terület) övezeti jelölés, Kertes mezőgazdasági területek (Mk) övezeteként értelmezendőek.
(3) Birtokközpont kialakításának feltételei:
a) A birtoktest esetében a 3%-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is kihasználható (birtokközpont), ha a telek területe legalább a 10.000m2-t eléri, és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, vagy azt nem veszélyezteti. Ebben az esetben a birtokközpont beépítettségének meghatározásakor beszámításra került telkeken épületet elhelyezni nem lehet. A birtokközpont telkén a beépítettség a 45%-ot nem haladhatja meg.
b) A gépjármű várakozóhelyeket telken belül kell kialakítani.
c) Birtokközpont területén a tulajdonos(ok), vagy a használó(k) részére legfeljebb 2 lakás, létesíthető. Gazdasági rendeltetés nélkül lakóépület önmagában nem építhető. A közvetlen lakás célját szolgáló helyiségek bruttó alapterülete nem haladhatja meg sem a gazdasági célú helyiségek bruttó összes alapterületét, sem pedig a lakásonkénti bruttó 300 m2-t.
d) Birtokközpont területén szabadon álló épület elhelyezés megengedett, legalább 10,0 m-es elő-, oldal-, és hátsókert figyelembe vételével. A megengedett építménymagasság 9,0 m, lakóépület esetén 6,0 méter. A birtokközpont területét – amennyiben természetvédelmi előírás nem tiltja – élő sövénnyel és fasorral, vagy kettős fasorral kell körbevenni.”
(2) A csatornahálózatba nem bekapcsolható mezőgazdasági területen bármely szennyvizet eredményező létesítmény csak akkor üzemeltethető, ha a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik. Szippantott szennyvíz csak a kijelölt szennyvíztisztító-telepre szállítható.
(2) A szántóterületek között húzódó dűlőutak mentén fasor telepítendő.
(3) A nádas területén belül épület nem építhető. Kutatás, oktatás célját szolgáló építmény a természetvédelmi hatóság hozzájárulásával elhelyezhető.
Vízgazdálkodási területek (V)
(1) A vízgazdálkodási terület övezeti besorolása:
a) állandó vízfelületek területe - V/1
b) ideiglenes vízfelületek területe - V/2
c) vízmű, vízbeszerzési terület - V/3
(2) A területen csak a vízkárelhárítás célját szolgáló építmények és kiszolgáló épületek helyezhetők el.
VII. Fejezet
(1) Jelen rendelet 2011. április 28. napján lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg Nyírtelek Város 31/2004. (XII.21.) számú rendelete hatályát veszti.
(3) A rendelet mellékletei:
- 1/1 sz. melléklet: Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve
- 1/2 sz. melléklet: Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve
- 471/3 melléklet: Beépítésre szánt területek Szabályozási Fedvénytervei
- 2. sz. melléklet: Szabályozási jelek összefoglaló táblázata
- 3. sz. melléklet: A terv távlatán túli beépítésre szánt területek
- 4. sz. melléklet: Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
- 5. sz. melléklet: Védőtávolságokkal érintett ingatlanok
- 6. sz. melléklet: Közlekedési területek
(4) A rendelet függelékei:
- 1. sz. függelék: Tervezett természetvédelmi területek
- 2. sz. függelék: Helyi építészeti örökségvédelmi terület
- 3. sz. függelék: Helyi építészeti értékvédelem egyedi létesítményei
- 4. sz. függelék: Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
- 5. sz. függelék: Területigényes közműterületek
1. melléklet a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Beépítésre szánt területek Szabályozási Terve
M=1:4000
Nyírtelek Város Önkormányzata
8/2011. (III.29.) rendeletéhez
Beépítésre nem szánt területek Szabályozási Terve
M=1:10.000
Nyírtelek Város Önkormányzata
8/2011 (III. 29.) rendeletéhez
Szabályozási Fedvénytervek:
a) 4/2012, T-3.a jelű és 21/2012. T-3b jelű, T-2b. jelű tervlapfedvények terv érvényességi határával módosítják az 1/1 mellékletben szereplő szabályozási tervlapot. M=1:4000
b) a T-06/2016 munkaszámú 1/A-C jelű szabályozási tervlapfedvények terv érvényességi határával módosítják az 1/1 mellékletben szereplő szabályozási tervlapot. M=1:4000
c) az NYT-2016/63 munkaszámú T-3.b-I-m, T-3.b-II.1, T-3.b-II.2, jelű szabályozási tervlapfedvények terv érvényességi határával módosítják az 1/1 mellékletben szereplő szabályozási tervlapot. M=1:4000 és M=1:6000
d) a T-02/2017 munkaszámú S-2 jelű szabályozási tervlapfedvények terv érvényességi határával módosítják az 1/1 mellékletben szereplő szabályozási tervlapot, valamint a NYT-2016/63 törzsszámú T-3.b-I-m jelű szabályozási tervlapfedvényt M=1:4000”
2. melléklet a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Szabályozási jelek összefoglaló táblázata
Nyírtelek Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2011. (III.29.) számú rendelete 2.sz. melléklete – Szabályozási jelek összefoglaló táblázata – az alábbiak szerint módosul:
Sajátos használat szerint
|
Alkalmazható |
Telekre vonatkoztatott |
Építési övezet jele
|
Beép.
mód |
Min. telek‐
terület |
Min. utcai homlok‐
vonal |
Min.zöld‐
felület |
Max. építmény magas. |
Max. Beépítés |
Közmű-vesítés |
|
|
|
m2 |
m |
% |
m |
% |
|
Kertvárosias
|
Lke O 30/4,50 600 |
O |
600 |
14,00 |
50 |
4,50 |
30 |
T |
Lke O 30/6,00 600 |
O |
600 |
14,00 |
50 |
6,00 |
30 |
T |
Lke O 30/6,00 800 |
O |
800 |
14,00 |
50 |
6,00 |
30 |
T |
Lke SZ 30/4,50 1000 |
SZ |
1000 |
16,00 |
50 |
4,50 |
30 |
T |
Lke SZ 30/6,00 1000 |
SZ |
1000 |
16,00 |
50 |
6,00 |
30 |
T |
Lke Z 30/6,00 500 |
Z |
500 |
12,00 |
50 |
6,00 |
30 |
T |
Lke Z 30/6,00 600 |
Z |
600 |
12,00 |
50 |
6,00 |
30 |
T |
Falusias
|
Lf O 30/4,50 600 |
O |
600 |
14,00 |
40 |
4,50 |
30 |
T |
Lf O 30/4,50 800 |
O |
800 |
14,00 |
40 |
4,50 |
30 |
T |
Lf O 30/4,50 900 |
O |
900 |
16,00 |
40 |
4,50 |
30 |
T |
Lf O 30/4,50 1000 |
O |
1000 |
16,00 |
40 |
4,50 |
30 |
T |
Lf O 30/6,00 1000 |
O |
1000 |
16,00 |
40 |
6,00 |
30 |
T |
Lf O 30/K K |
O |
K |
K |
40 |
K |
30 |
T |
Lf SZ 30/4,50 1000 |
SZ |
1000 |
16,00 |
40 |
4,50 |
30 |
T |
Település-központ vegyes terület
|
Vt O 50/7,50 800 |
O |
800 |
16,00 |
40 |
7,50 |
50 |
T |
Vt SZ 30/7,50 1500 |
SZ |
1500 |
20,00 |
40 |
7,50 |
30 |
T |
Vt SZ 40/6,00 600 |
SZ |
600 |
14,00 |
40 |
6,00 |
40 |
T |
Vt SZ 30/6,00/700 |
SZ |
700 |
16,00 |
40 |
6,00 |
30 |
T |
Vt SZ 50/7,50 700 |
SZ |
700 |
16,00 |
40 |
7,50 |
50 |
T |
Vt SZ 50/7,5 1000 |
SZ |
1000 |
K |
40 |
7,50 |
50 |
T |
Vt SZ 50/12,0 1000 |
SZ |
1000 |
18,00 |
40 |
12,00 |
50 |
T |
Vt SZ 50/7,50 1500 |
SZ |
1500 |
20,00 |
40 |
7,50 |
50 |
T |
Vt Z 40/6,50 360 |
Z |
360 |
9,00 |
30 |
6,50 |
40 |
T |
Vt IKR 30/6,00 700 |
IKR |
700 |
16,00 |
40 |
6,00 |
30 |
T |
48Vt -1 O 60 /7,5 /500 |
O |
500 |
- |
30 |
7,50 |
60 |
T |
49Vt -2 SZ 50 /7,5 /700 |
SZ |
700 |
- |
40 |
7,50 |
50 |
T |
Kereskedelmi
Szolg. terület |
Gksz SZ 50/ 6,00 1000 |
SZ |
1000 |
- |
20 |
6,00 |
50 |
T |
Gksz SZ 50/ 6,00 2000 |
SZ |
2000 |
- |
20 |
6,00 |
50 |
T |
Ipari terület
|
Gip-1 SZ 50/6,00 1000 |
SZ |
1000 |
- |
40 |
6,00 |
50 |
R |
Gip-1 SZ 50/7,50 1000 |
SZ |
2000 |
- |
40 |
7,50 |
50 |
R |
Gip-1 SZ 50/15,00 5000 |
SZ |
5000 |
- |
40 |
15,00 |
50 |
R |
Gip-1 SZ 30/6,00 K |
SZ |
K |
- |
40 |
6,00 |
50 |
R |
Gip-1 SZ 25/K K |
SZ |
K |
- |
40 |
K |
50 |
R |
Egyéb ipari terület |
Gip-2 SZ 50/7,50 2000 |
SZ |
2000 |
- |
25 |
7,50 |
50 |
R |
Szabadidő központ |
Kszk SZ 5/7,50 K |
SZ |
K |
- |
40 |
7,50 |
5 |
H |
Sport terület |
Ksp SZ 5/4,50 5000 |
SZ |
5000 |
- |
40 |
4,50 |
5 |
H |
Temető |
Kte SZ 5/3,50 K |
SZ |
K |
- |
70 |
3,50 |
5 |
H |
Szennyvíztisztító |
Kszvt SZ 10/4,50 K |
SZ |
K |
- |
40 |
4,50 |
10 |
- |
Honvédelmi terület |
Kho SZ 10/7,50 2000 |
SZ |
2000 |
- |
40 |
7,50 |
10 |
T |
Beépítési mód: SZ – szabadonálló, O – oldalhatáron álló; Z – zártsorú; IKR – ikres; K – kialakult
Közművesítés: T – teljes (vezetékes ivóvíz, szennyvízcsatorna rákötés, elektromos energia ellátás, vezetékes gáz); R – részleges (vezetékes ivóvíz, elektromos ellátás, zárt szennyvíztárolás); H – hiányos (fúrt kút, zárt szennyvíztárolás, elektromos ellátás)
3. melléklet a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
A terv távlatán túli beépítésre szánt területek
Honvédségi terület – funkcióváltás esetén tervezett ipari park
4. melléklet a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények
Építési tilalom
Hely |
Cél |
Határidő |
02/142 |
útépítés |
folyamatos |
015/119 |
útépítés |
folyamatos |
02/19 |
útépítés |
folyamatos |
444 |
útépítés |
folyamatos |
0169/16-18 |
Görögszállás olajvezeték nyomvonala miatti tilalom. |
folyamatos |
0169/22 |
folyamatos |
0169/203 |
folyamatos |
0169/205 |
folyamatos |
Építési korlátozás
Hely |
Korlátozás |
Határidő |
064/14 |
- Belvízzel érintett területen pince csak talajvíznyomás elleni méretezéssel épülhet.
- Nyílt garázs- és pincelejáró nem építhető. |
Folyamatos. |
Beültetési kötelezettség
Hely |
Cél |
Határidő |
Nyíregyháza igazgatási területével határos gazdasági területek telken belüli 10 m-es beültetési kötelezettsége |
Nyíregyháza
területének védelme. |
Folyamatos. |
Gyula-tanya gazdasági környezetében telken belüli 10 m-es beültetési kötelezettsége |
Gyula-tanya védelme. |
Folyamatos. |
5. melléklet a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Védőtávolságokkal érintett ingatlanok
A 63, 64, 65, 66, 67, 68, 69, 70, 71, 72, 73, 74, 75, 76, 77, 78, 79, 80, 81, 82 hrsz-ú ingatlanok telekvégei a szennyvíztisztító 300 méteres védőtávolsága miatt.
6. melléklet a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Közlekedési területek
A közlekedési területek besorolása
A közúti közlekedési területek besorolása és belterületi szakaszainak szabályozási szélessége:
- Országos főutak - meglévő
- 38. sz. főközlekedési út szab. szél: 40 m
- Országos mellékutak - meglévő
- 3636. sz., (Petőfi u.) szab. szél: 18 m
- 3635. sz., (Görögszállás felé) szab. szél: 18 m
- 36127. sz., (Ferenctanya felé) szab. szél: 22 m
- 36121. sz., (Szekeresbokor felé) szab. szél: 22 m
- 36132. sz., (Dankóbokor felé) szab. szél: 16 m
- 38132. sz., (Gyulatanya felé) szab. szél: 22 m
- 38133. sz., (Szent Isván út eleje) szab. szél: 22 m
- 38146. sz. (Szent Isván út eleje) szab. szél: 22 m
- Országos mellékutak - tervezett
- Bethlen Gábor út szab. szél: 22 m
- Települési főutak - meglévő
- Dózsa György út szab. szél: 16 m
- Települési főutak - tervezett
- 3636. sz. és 38146. sz. utak összekötése szab. szél: 22 m
- Települési mellékutak (gyűjtő utak) tervezett
- Deák F. út szab. szél: 16 m
- 513 hrsz-ú út (Toldi út) szab. szél: 16 m
- 653 hrsz-ú út (Toldi út folytatása) szab. szél: 16 m
- Deák út É-i meghosszabbítása, szab. szél: 16 m
- Madách utca szab. szél: 12 m
- Kiemelt külterületi kiszolgáló utak
- 3635. sz. és 3636. sz. országos közutakat összekötő Ferenc tanyai bekötőút meghosszabbítása, szab. szél: 12 m
- Kerékpárutak tervezett
- 38-as úttal párhuzamosan.
- Közterek
- Új településközponti területen.
Tervezett és meglévő jelentősebb csomópontok
- Különszintű csomópont
-
- Szintbeni csomópont
- Új településközpont területén
Tervezett és meglévő jelentősebb hidak
-
A vasúthálózat elemei és hierarchiája
- Országos vasúti fővonal meglévő
- 100-as számú
- Országos vasúti mellékvonal meglévő
- 117-es számú
7. melléklet a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
TARTÁS
MÉRTÉKE |
VÉDŐTÁVOLSÁGOK* |
LAKÓ, ÜDÜ-
LŐ ÉP., KIS-
KER.ÜZLET
(min. m) |
ÁSOTT
KÚT
(min. m) |
FÚROTT
KÚT
(min. m) |
CSATLAKO-ZÓ VÍZ-
VEZETÉK
(min. m) |
VÍZVEZE-
TÉKEK,
KERTICSAP
(min. m) |
SAJÁT SZÜK- SÉGLETNEK
MEGFELELŐ |
6 |
15 |
5 |
2 |
3 |
K
I
S
T
E
R
M
E
L
Ő
I |
15 |
15 |
5 |
2 |
3 |
20 |
20 |
5 |
2 |
3 |
30 |
25 |
5 |
2 |
3 |
50 |
30 |
5 |
2 |
3 |
20 |
30 |
5 |
2 |
3 |
35 |
40 |
5 |
2 |
3 |
50 |
50 |
5 |
2 |
3 |
10 |
15 |
5 |
2 |
3 |
20 |
20 |
5 |
2 |
3 |
30 |
25 |
5 |
2 |
3 |
* Védőtávolság alatt az állattartó épület legközelebbi nyílászárójának, szellőzőjének, vagy kifutójának a védendő építménytől való távolsága értendő (a védőtávolság a szomszéd telekre nem nyúlhat át!).”
1. függelék a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Tervezett természetvédelmi területek
Országos jelentőségű ex-lege védett természeti területek
A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) felmérte a területen az ex-lege védett területeket, melyek az alábbi területeken találhatók:
Lápkataszter – Királytelek-tó |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
c |
1,2169 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
h |
2,0479 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
f |
16,0279 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
d |
19,3186 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
g |
20,4345 |
Szikesek– Királytelek-tó |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
a |
2,5294 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
b |
0,3866 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
c |
1,2169 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
d |
19,3186 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
f |
16,0279 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
g |
20,4345 |
Nyírtelek |
0377 |
5 |
h |
2,0479 |
Tervezett természeti területek
3511141 |
Nyírtelek |
0377/5a |
Kivett |
3511157 |
Nyírtelek |
0144/8 |
Gyep |
3511158 |
Nyírtelek |
064/59a |
Gyep |
3511158 |
Nyírtelek |
064/60 |
Erdő |
4009129 |
Nyírtelek |
017/130 |
Gyep |
4009129 |
Nyírtelek |
017/131 |
Gyep |
4009128 |
Nyírtelek |
057/113a |
Gyep |
4009128 |
Nyírtelek |
057/40b |
Gyep |
4009128 |
Nyírtelek |
057/41b |
Gyep |
4009127 |
Nyírtelek |
041/46b |
Kivett |
4009127 |
Nyírtelek |
041/13b |
Kivett |
4009124 |
Nyírtelek |
074/10a |
Nádas |
4009124 |
Nyírtelek |
074/10b |
Gyep |
4009131 |
Nyírtelek |
017/140a |
Nádas |
4009131 |
Nyírtelek |
017/140b |
Gyep |
4009131 |
Nyírtelek |
017/134 |
Gyep |
4009131 |
Nyírtelek |
025 |
Kivett |
4009131 |
Nyírtelek |
017/139 |
Nádas |
4009131 |
Nyírtelek |
017/146a |
Nádas |
4009131 |
Nyírtelek |
017/146b |
Gyep |
4009131 |
Nyírtelek |
017/142b |
Nádas |
4009131 |
Nyírtelek |
017/142a |
Gyep |
4009131 |
Nyírtelek |
017/149 |
Nádas |
4009131 |
Nyírtelek |
017/150 |
Nádas |
4009131 |
Nyírtelek |
017/137 |
Gyep |
3499103 |
Nyírtelek |
0350/4a |
Gyep |
3499103 |
Nyírtelek |
0350/4c |
Kivett |
3499103 |
Nyírtelek |
0350/3 |
Gyep |
3499103 |
Nyírtelek |
0350/2 |
Kivett |
3499103 |
Nyírtelek |
0350/1 |
Gyep |
3499103 |
Nyírtelek |
0350/4b |
Gyep |
3499103 |
Nyírtelek |
0350/5 |
Erdő |
3499101 |
Nyírtelek |
09 |
Kivett |
3499101 |
Nyírtelek |
08/1 |
Gyep |
3499101 |
Nyírtelek |
08/16 |
Gyep |
3499102 |
Nyírtelek |
015/73a |
Nádas |
3499102 |
Nyírtelek |
015/73b |
Gyep |
3499102 |
Nyírtelek |
015/73c |
Gyep |
3499102 |
Nyírtelek |
015/124b |
Gyep |
3499105 |
Nyírtelek |
0334/3a |
Gyep |
3499105 |
Nyírtelek |
0333 |
Kivett |
3499105 |
Nyírtelek |
0334/3b |
Erdő |
3499105 |
Nyírtelek |
0317 |
Kivett |
3499105 |
Nyírtelek |
0334/2a |
Gyep |
3499105 |
Nyírtelek |
0334/2b |
Erdő |
3499105 |
Nyírtelek |
0334/2c |
Erdő |
3499105 |
Nyírtelek |
0337 |
Kivett |
3499105 |
Nyírtelek |
0335 |
Kivett |
349002 |
Nyírtelek |
08/9A |
Gyep |
351001 |
Nyírtelek |
0377/5A |
Kivett |
351001 |
Nyírtelek |
0377/5B |
Erdő |
351001 |
Nyírtelek |
0377/5C |
Erdő |
351001 |
Nyírtelek |
0377/5D |
Rét |
351001 |
Nyírtelek |
0377/5F |
Nádas |
351001 |
Nyírtelek |
0377/5H |
Kivett |
351001 |
Nyírtelek |
0377/6H |
Kivett |
351001 |
Nyírtelek |
0368/3 |
Gyep |
351002 |
Nyírtelek |
0186/2A |
Gyep |
351002 |
Nyírtelek |
0186/4A |
Gyep |
351002 |
Nyírtelek |
0186/6A |
Gyep |
351002 |
Nyírtelek |
0186/12D |
Gyep |
351002 |
Nyírtelek |
0186/12G |
Gyep |
351002 |
Nyírtelek |
0186/6B |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/8B |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/9B |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/10B |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/10C |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/10D |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/11B |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/11C |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/12B |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/12C |
Erdő |
351002 |
Nyírtelek |
0186/5 |
Kivett |
351006 |
Nyírtelek |
0106/A |
Erdő |
351006 |
Nyírtelek |
0106/B |
Legelő |
349004 |
Nyírtelek |
0326 |
Erdő |
349004 |
Nyírtelek |
0339/1 |
Erdő |
349004 |
Nyírtelek |
0345 |
Erdő |
2. függelék a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
3. függelék a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
4. függelék a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Nyilvántartott régészeti lelőhelyek
Jegyzéke a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal adatszolgáltatása szerinti nyilvántartás, valamint a Régészeti hatásvizsgálat (Tompa György régész, 2009.) alapján került megállapításra:
(1) Bethlen G. u. 15.
(2) Pénzes-dűlő I.
(3) Kunlapos
(4) Pénzes-dűlő II:
(5) Gulyatanya, Sertéskombinát
(6) József A. u. 1.
(7) Kancajárás
(8) Tokaji út
(9) Királytelek
(10) Királyteleki csárda
(11) Rózsás tanya
(12) Azonosítatlan - Nyírtelek, gyümölcsös területén (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal meghatározása szerint)
(13) Kancajárás 1. lelőhely
X (ÉD): 300350; Y (KNY): 842950; Z: 101,1 m; 200 m hosszú és 200 m széles
(14) Kancajárás 2. lelőhely
X (ÉD): 300430; Y (KNY): 842450; Z: 106,7 m; 150 m hosszú és 100 m széles
(15) Temető és 38-as út szöglete 3. lelőhely
X (ÉD): 300100; Y (KNY): 842150; Z: 108,1 m; 150 m hosszú és 50 m széles
(16) Dózsa TSZ-től északra 7. lelőhely
X (ÉD): 298550; Y (KNY): 843650; Z: 103,6 m; 100 m hosszú és 30 m széles
(17) Alsósóskúttól délre 9. lelőhely
X (ÉD): 298700; Y (KNY): 843750; Z: 111,3 m; 300 m hosszú és 180 m széles
(18) Felsősóskúttal párhuzamosan 4/A lelőhely
X (ÉD): 300300; Y (KNY): 845750; Z: 101 m; 200 m hosszú és 100 m széles
(19) Felsősóskúttal párhuzamosan 4/B lelőhely
X (ÉD): 300250; Y (KNY): 845950; Z: 103 m; 200 m hosszú és 100 m széles
(20) Felsősóskúttal párhuzamosan 6 lelőhely
X (ÉD): 299600; Y (KNY): 846050; Z: 108 m; 100 m hosszú és 80 m széles
(21) Dózsa TSZ 10 lelőhely
X (ÉD): 296100; Y (KNY): 845100; Z: 106,8 m; 300 m hosszú és 100 m széles
(22) Dózsa TSZ-től délre párhuzamosan 8 lelőhely
X (ÉD): 296550; Y (KNY): 845550; Z: 104 m; 200 m hosszú és 100 m széles
5. függelék a 8/2011. (III. 29.) önkormányzati rendelethez
Területigényes közműterületek
Területigényes közműlétesítmények felsorolása
Közműlétesítmény
megnevezése |
Helye |
Védőtávolsága (m) |
Vízellátás |
|
|
Vízmű területek – belső |
Terv szerint |
Vízmű területek – külső |
Terv szerinti hidrogeológiai védőidom. |
Védőidom lehatárolás szerint. |
Szennyvízelvezetés |
|
|
Szennyvíztisztító |
04/15 hrsz |
300 m |
Csapadékvíz-elvezetés |
|
|
IX. sz. főfolyás |
09 hrsz (Felsősóskút) |
6-6 m |
Utak mentén |
Nyílt szikkasztó árkok |
|
Elektromos energia ellátás |
Légvezetékes |
|
Transzformátor állomások |
|
|
Gázellátás |
|
|
Gázátadó állomás |
053/4 hrsz-en (38. sz. főút mellett) |
|
Gázfogadó állomás |
759/2 hrsz-en (38. sz. főút mellett) |
5 m |
Hírközlés |
|
|
Adótorony |
0348/1 |
|
A település közigazgatási területén áthaladó földgázszállító és termékvezetékek felsorolása
A MOL Rt. Földgázszállítás kezelésében: Testvériség, védőtávolsága: 20-20 m
A MOL Rt. Termékszállítás kezelésében: Barátság II., védőtávolsága: 20-20 m