Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009.(IV.16.) önkormányzati rendelete

Nóráp község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

Hatályos: 2018. 12. 11



N ó r á p k ö z s é g h e l y i é p í t é s i s z a b á l y z a t a

Nóráp Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2009. (IV. 16.) sz. rendelete

Nóráp község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról


Nóráp Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8.§. (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva a mellékelt dokumentáció alapján az alábbi rendeletet alkotja.



Általános előírások


Az előírások hatálya


1.§.1



Az előírások alkalmazása


2.§.


  1. Az előírásokat a City Plus Bt. tervezőirodája által készített R-2 jelű külterületi szabályozási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályozási tervvel együtt kell alkalmazni.

  2. Az 1.§-ban meghatározott település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű elő- írások mellett csak a szabályozási terv és a jelen helyi építési sza- bályzat rendelkezéseiben foglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni.


A szabályozás elemei


3.§.


  1. Irányadó szabályozási elemek

a.) Irányadó telekhatár

Az irányadó telekhatár a szabályozási terv által javasolt telekkialakítást rögzíti.

b.) Megszüntető jel

A szabályozási terv által megszüntetendő telekhatárokat jelöli.

  1. Kötelező szabályozási elem az összes olyan szabályozási elem, mely nem irányadó.

  2. A kötelező szabályozási elemek módosítása csak a szabályozási terv dosításával hajtható végre.

  3. Az irányadó szabályozási elemek csak telekalakítási javaslatot rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező.



Telekalakítási rendelkezések


4.§.


  1. Telekalakítás a meglévő telekstruktúrához igazodva az övezeti előírások szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat szabályozási vonalainak figyelembevételével engedélyezhető.

  2. Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sor, a telekalakítás és a beépítés akkor is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett volna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m2-t, s a telek beépítése a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

  3. Közforgalom elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, legalább 6 m szélességű területsávot kell biztosítani. Közforgalom elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakított telek területe a vonatkozó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet.

  4. Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.

  5. Az új saroktelkek előkerti határvonal-hosszának legalább 3,0 m-rel nagyobbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél.



Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai


5.§.


(1)2



Építési telkek beépítési módjának meghatározása


6.§.


  1. Az építési telkek épület elhelyezésére szolgáló területrészét az övezeti előírásokban meghatározott építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatok beépítési korlátozásai alapján kell megállapítani. Épület az adott építési telken belül ott építhető, ahol azt az összes előírás azt lehetővé teszi.

  2. Az építési helyet meghatározó minimális elő-, oldal- és a hátsókert méreteket általában az adott beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előírásokat az övezeti előírások rögzítik.

  3. A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni:

a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előírásokat kell alkalmazni,

b.) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásoknak, akkor a telekméret a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve tovább nem csökkenthető, továbbá ha a telekre vonatkozóan az építési előírások betarthatók, a telek beépíthető,

c.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó építési előírások betartásával, az előírások szerinti építési helyen belül víthetők,

d.) ha a telken a meglévő építmény építménymagassága meghaladja az építési előírásokban előírt értéket, a meglévő építmény bővíthető, de a bővítmény építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmény lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vonatkozó építménymagassági előírásokat kell érvényesíteni.


  1. Az övezetek előírásai közt előforduló „K” betűjelzés kialakult állapotot jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapot szerinti adatok meghaladják

a.) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vonatkozásában átépítés esetén a kialakult állapot tartható, az átépítés során keletkező új épületrészekre is, újjáépítésnél a jelen előírásokat kell betartani;

b.) oldal- és hátsókert vonatkozásában, ha a kialakult állapot szerint az épületek közötti távolság a tényleges építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható, újjáépítésnél a távolságokat a jelen előírások szerint biztosítani kell.



Az építményekre vonatkozó általános előírások


7.§


  1. A településen csak olyan településképi és építészeti szempontból igényes - elsősorban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adottságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagok sajátosságainak megfelelően alakítottak ki.

  2. Az egy telken lévő építmények tömegeit és homlokzatait (homlokzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hogy azok egymással összhangban legyenek és formai szempontból egyéges építmény-együttes hatását keltsék.

  3. Az építési övezetekre megengedett legnagyobb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény

a.) a közterület felé néző,

b.) a szomszédos telekhatártól 3 m-en belül álló homlokzatának magassága.

  1. 3

  2. 4

  3. Terepszint alatti építményekre vonatkozó előírások:

a.) Terepszint alatti építmény bárhol létesíthető, ahol nem gátolják építéshidrológiai, mérnökgeológiai vagy más geotechnikai adottságok illetve nem veszélyeztet más építményeket és nyomvonalas létesítményeket.

b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből.

c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉK- ban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe.

d.) A terepszint alatti építmény alapterülete jelen rendeletben rögzített eltérő előírás hiányában - nem haladhatja meg az övezetben elő- írt beépíthetőség mértékét.


(9) Klímaberendezés, turbókazán, központi porszívó szellőzőnyílását az épület fő (utcai) homlokzatára nem lehet elhelyezni.



Reklámfelületek kialakítása


9.§.


  1. A lakosság általános tájékoztatását szolgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadon elhelyezhető. Kialakítása, anyag- használata, formavilága a helyi hagyományokhoz alkalmazkodjon. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bonthatja meg, jogos érdeket nem sérthet, közforgalmat nem akadályozhat és a közbiztonságot nem veszélyeztethet.

  2. A helyi termelő, szolgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukon belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratokat stb. (továbbiakban reklámot) helyezhetnek el, illetve más ingatlanon belül ilyeneket – a tulajdonos beleegyezésével – kialakíthatnak.

  3. Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület homlokzatának szerves (építészetileg megkomponált) részeként, építrési telkeken önállóan, továbbá közterületi korlátokon, közműoszlopokon kerülhet kialakítára. Hideg színhőmérsékletű megvilágítás (neon, halogén, lézer fényforrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható.





Területfelhasználás


10.§.


  1. A település területe építési szempontból

a.)beépített és beépítésre szánt

b.)beépítésre nem szánt

területbe sorolt.

  1. 5 A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagozódik:

a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint

aa) lakóterület:

aaa)falusias lakóterület,

ab)gazdasági terület:

aba) ipari terület (egyéb terület),

ac)különleges terület

aca)temető terület.

b.) beépítésre nem szánt területek

ba)közlekedési- és közműterület,

bb)zöldterület,

bc)erdőterület,

bd)általános mezőgazdasági terület:

be)vízgazdálkodási terület.




Beépített és beépítésre szánt területek

11.§.


Beépítésre szánt területen az építés feltételeként a közművesítettséget legalább az alábbi mértékben kell biztosítani:

a.)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és –tisztítás, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés;

b.)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szolgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villamos energia szolgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés.




Lakóterületek


Falusias lakóterület

12.§.

  1. A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a.) lakóépület,

b.) mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület,

c.) a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, és kézműipari épület,

d.) vendéglátó épület,

e.) szálláshely szolgáltató épület,

f.) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g.) sportépítmény.

  1. Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkor folytatható, továbbá telephely csak akkor alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajátos hatások nem korlátozzák a szomszédos telkeknek az övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

  2. A lakóterületen a számított környezeti terheléstől függetlenül az alábbi kisipari tevékenységek nem helyezhetők el:

a.) autófényező, karosszéria lakatos, autóbontó,

b.) fafűrészelő,

c.) galvanizáló,

d.) műanyagfeldolgozó,

e.) műanyag darálás, darabolás,

f.) öntő, ónozó, ólmozó, ólomöntő, mártó,

g.) vegyianyag készítő és előállító,

h.) vas- és fémszerkezeti lakatos,

i.) asztalos (javító-szolgáltatás kivételével), j.) sírköves, műköves,

k.) tűzikovács.


  1. A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 600 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 12 m.



  1. Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

a.) az építési hely előkerti vonala a kialakult építési vonal, ahol ez nem állapítható meg, 5,0 méter

b.)6

c.) az építési hely hátsókert felé eső határvonala, ahol a szabályozási terv külön nem tünteti fel, a szabályozási vonaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 6,0 méternél.

  1. Az épületek utcai homlokvonalát az építési hely utcai határvonalára kell elhelyezni.

  2. Az építési telkeken a hagyományos, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatározott építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el.

  3. 7A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:


a.) Lf-1. jelű építési övezet:

aa) Beépítési mód: K – oldalhatáron álló

ab) Kialakítható telek területe: min. 1200 m2



ac) Kialakítható telek szélessége: min. 18 m a telek homlokvonalán

ad) Megengedett legnagyobb beépítettség:25 %

ae) Megengedett legkisebb építménymagasság: 3,5 m

af) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

ag) Megengedett legkisebb zöldterül

ah) Az épületek az utcai homlokvonalon utcával párhuzamos szárnnyal is bővülhetnek.


  1. 9

(11) 9aA lakóépülettől különálló épület a lakóépülettel összhangban lévő, ahhoz harmonikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet. Az állattartó épület a (8) pontban rögzített építménymagasságtól eltérően is épülhet.

(12)Építési telkeken a be nem épített, és burkolattal el nem látott területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burkolt felület a telek területének maximum 20 %-a lehet.


(13)10



Gazdasági terület


13.§.


  1. A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

  2. 11A gazdasági terült lehet

a) ipari terület

aa) egyéb terület.

  1. A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

  2. Gazdasági területen az épületek lapos, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 150-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók.

  3. A telkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakozásoknál a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos.

  4. 12A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított szét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.



Ipari terület

(Egyéb terület)


14.§.


  1. Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el.

  2. Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

    1. egyéb ipari terület - ipar /GIPe/

    2. egyéb ipari terület településgazdálkodás /GIPT/


  1. A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető:

    1. mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

    2. egyéb irodaépületek,

    3. üzemanyagtöltő.



  1. A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.

  2. A GIPe jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

    1. előkert mértéke minimum 5,0 méter,

    2. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

    3. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

  3. A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás, a településgazdálkodás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el.

  4. A GIPT. jelű építési övezetében a technológiai létesítmények a védelmi és biztonsági előírások betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, oldal- és hátsókert elhagyásával kialakított építési helyen belül helyezhetők el.

  5. 13Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:


a.) GIPe, GIPT. jelű építési övezet:

aa) Beépítési mód: szabadon álló

ab) Kialakítható telek területe: 2000 m2

ac) Kialakítható telek szélessége: min 20 m a telek homlokvonalán

ad) Megengedett legnagyobb beépítettség: 40 %

ae) Megengedett legkisebb építménymagasság: K

af) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

ag Megengedett legkisebb zöldfelület: 25 %”

  1. A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők.

(10)A GIPe. jelű építési övezetben a (8) pontban rögzített megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.


Különleges terület


15.§.


  1. A különleges területbe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakorolnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek.

  2. 14Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek:

a)KTE övezeti jelű temető terület

  1. A különleges területen az építési övezetek rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

  2. Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

    1. előkert mértéke minimum 5,0 méter,

    2. oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél,

    3. a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél.

  3. A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 2000 m2-t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m.

  4. 15A különleges terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vonatkozóan:

a.) KTE. jelű temető terület

aa) Beépítési mód: K- szabadon álló

ab) Kialakítható telek területe: 2000 m2

ac) Kialakítható telek szélessége: 50 m

ad) Megengedett legnagyobb beépítettség: 10 %

ae) Megengedett legkisebb építménymagasság: K

af) Megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

ag) Megengedett legkisebb zöldfelület: 50 %

ah) Harangláb, harangtorony esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető.

ai) A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.KTE. jelű temető terület





Beépítésre nem szánt területek


Közlekedési- és közműterület


17.§.


  1. A közlekedési és közműterület az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi tesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.


  1. 16Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek:

a) KÖu. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület.

  1. A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben foglaltakon túl elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmény is.

  2. A közlekedési és közműterületbe tartozó közterületek telekhatárait, szabályozási szélességét és védőtávolságait a szabályozási terv ábrázolja.

  3. A közutak elhelyezése céljára más jogszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályozási szélesség) kell biztosítani:

a.)országos mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapot,

b.)helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapot,

c.)kiszolgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapot,

d.)kerékpárút, gyalogút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapot.


  1. A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hogy azok a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakozások beláthatóságát ne akadályozza.

  2. A meglévő és tervezett országos közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számított 50 méter távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

  3. A település utcái mentén, ahol nincs akadályozó tényező, fasort kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gyommentesítését tulajdonosának, illetve kezelőjének folyamatosan el kell végezni.

  4. Önálló gyalogutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás során önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni.



18.§.


  1. A közművezetékek védelme érdekében a vonatkozó jogszabályokban és szabványokban előírt védőtávolságokat be kell tartani.

  2. Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható.


  1. A település csapadékvíz elvezetését nyílt árokhálózatban, csapadékvíz csatornahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkokat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni.

  2. A nyílt árkos vízelvezető rendszerek kialakításához (kapubejáró, csatornázás) a közútkezelői hozzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlanok előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkokat az ingatlantulajdonosok kötelesek tisztítani, karbantartani.

  3. A meglévő elektromos légvezetékek szabad megközelítését, védőtávolságát

a vonatkozó szabvány és magasabb szintű jogszabály szerint - biztosítani kell.

  1. A tervezett közművezetékek építésekor az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nyomvonalát egyeztetni kell a közmű-üzemeltetőkkel.

  2. A tervlapokon feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák során a közművezetékek feltárását és pontos bemérését el kell végezni.




Zöldterületek


19.§.


    1. 17Zöld terület területfelhasználási kategóriájú területek:

a.) Z övezeti jelű területek.

    1. A zöldterületen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (séta- út, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület, továbbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el.

    2. A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-os beépítettséggel helyezhetők el.

    3. A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hogy a kivágott fákat, növényzetet pótolni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhonos, lombhullató min. 3-szor iskolázott példány telepítésével kell végrehajtani.

    4. 18

    5. A meglévő és az újonnan létesítendő zöldterületek folyamatos fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gondoskodni kell.

    6. Zöldterületeken elősorban a tájra jellemző, lombhullató cserje- és fafajok telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylisra bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lombhullató fajok alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek doinanciája kerülendő.

    7. A parkosításnál, fa telepítéseknél a tájjeleg megőrzése mellett fokozott gondot kell fordítani az allergiát nem okozó fafajok, cserjék, dísznövények kiválasztására.



Erdőterület


20.§.


  1. A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet.

  2. Az erdőterületen csak olyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek folytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják.

  3. 19

  4. Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint:

a.) védelmi (Ev)

b.) gazdasági (Eg)

  1. 20

  2. Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad.

  3. Védelmi erdőket kivágni csak akkor lehet, ha állapota miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas.

  4. A védelmi rendeltetésű erdő területen a (11) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb létesítmény nem helyezhető el.

  5. Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagyobb telken, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel lehet elhelyezni.

  6. 21

  7. 22

  8. Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

(13)A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat folytatható. Erdőtelepítés során természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni.

(14)Az erdőterületek, illetve erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyárfák).


Mezőgazdasági terület


21.§.


  1. A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és -tárolás építményei, továbbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el.


  1. 23A mezőgazdasági terület lehet

a.) általános mezőgazdasági terület,

b.) kertes mezőgazdasági terület.

  1. A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcsolat megléte.

  2. 24

  3. Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

  4. A mozaikos tájszerkezet megőrzése és ökológiai szerepe miatt a gyepterületeken a fás-cserjés foltok, erdő-gyep mozaikok megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztosítani kell.

  5. Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa.

  6. A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

  7. Az épületek a földdel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapot figyelembe vételével létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével tető hajlásszöge 40--45º között lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy bordáslemez fedéssel is építhetők.

  8. 25



Általános mezőgazdasági terület


22.§.


  1. Általános mezőgazdasági területen telekosztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályozási elemek végrehajtása során kialakuló földrészleteket.

  2. A településen korlátozott vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés folytatható, és a természetvédelmet szolgáló vadállomány-kezelés engedélyezhető.

  3. Az 0 jelű mezőgazdasági övezetbe a szabályozási terv szerint, elsősorban a gyep, rét, nádas, mocsár művelési ágú területek, továbbá a tájképi szempontból érzékeny mezőgazdasági rendeltetésű területek tartoznak.

  4. Az 0 jelű általános mezőgazdasági övezetben épületek, építmények elhelyezése a kilátók, hidak, víztározók és védelmi célú, álcázott távközlési antennák kivételével tilos.

  5. Az 1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a továbbiakban Terület) az alábbi előírások szerint lehet építményt elhelyezni:

a.) szántóföldi művelés esetén, 10 ha-nál nagyobb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szolgáló és a lakófunkciót is kielégí épület építhető, és a beépített alapterület a telek a 0,2%-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagyobb Területen, hagyományos, almos állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 1 %-át, illetve az 1000 m2-t nem haladhatja meg;

c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagyobb Területen a mező- gazdasági termelést, feldolgozást szolgáló és a lakófunkciót is ki- elégítő épület építhető, és a beépített alapterület a telek 2%-át, illetve az 500 m2-t nem haladhatja meg.


  1. Az 1 jelű általános mezőgazdasági övezetben az (5) bekezdésben foglaltakon túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével elhelyezhető távközlési torony is.

  2. Az 1 jelű általános mezőgazdasági övezetben a lakófunkció a gazdasági terület részeként, vagy önállón úgy helyezhető el, hogy az a megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg.

  3. Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben birtoktest, illetve birtokközpont az OTÉK vonatkozó előírásai szerint alakítható ki.

  4. Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és 10-10 méter széles oldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadon álló beépítési móddal lehet elhelyezni.

(12)Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet.


Kertes mezőgazdasági övezet


23.§.


  1. Kertes mezőgazdasági terület kialakítható földrészletek területe nem lehet kisebb 2000 m2-nél, szélessége nem lehet kevesebb 14 méternél.

  2. Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el. Meglévő épület felújítható, átalakíthatók

  3. Az Mk jelű kertes mezőgazdasági terület övezeteiben a beépíthető telek legkisebb nagysága 2000 m2. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 14 m.

  4. Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben:

a.) építeni csak a legalább 80 %-ban szőlő, gyümölcs, illetve kert veléssel hasznosított telken, gazdasági épületet, illetve lakófunkciót is kielégítő épületet lehet

b.) lakóépület csak a legalább 3000 m2 nagyságú telken alakítható ki,

c.) épületek oldalhatáron álló beépítési móddal, maximum 3 %-os beépítettséggel helyezhető el úgy, hogy az épület alapterülete nem haladhatja meg a 120 m2-t, továbbá úgy hogy a lakóépület a megendegett 3 %-os beépítettség felét nem haladhatja meg. Terepszint alatti beépítés, vagy földi pince 3 %-os beépítettséggel létesíthető,

d.) a legnagyobb építménymagasság 4,0 m, legnagyobb homlokzatának magassága a természetes terepszinttől 6,0 méter lehet, a legnagyobb épületszélesség 6,0 m lehet.

  1. Az építési hely az utak tengelyétől 10 méterre mért, maximum 40 méter mély területsáv, a minimális 10 méter hátsókert betartása mellett. Oldalkertek minimális mérete 6 méter.

  2. A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznosított, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani.

  3. A szomszédos földrészlet területének 1500 m2-re történő kiegészítése esetén a csökkenő területű földrészletnek is legalább 1500 m2 területűnek kell maradnia.

  4. Beépített földrészlet osztása csak úgy engedélyezhető, hogy a visszamaradó beépített földrészlet beépítettsége a 3 %-ot nem haladhatja meg.

  5. A beépített ingatlanok összevonhatók, az így kialakuló földrészleteken több meglévő épület is állhat.

  6. Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.



Vízgazdálkodási terület


24. §.


  1. A vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő terület:

  2. a.) a folyóvizek medre és parti sávja,

b.) az állóvizek medre és parti sávja,

c.) a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja.

  1. A szabályozási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve.

  2. A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vonatkozó feladatok meghatározásánál a vonatkozó magasabb szintű jogszabályokat kell figyelembe venni.

  3. A vízpartok mentén kétoldali, 6-6 méter széles fenntartási sávot kell biztosítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkodás folytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető.

  4. A vízmű kerítéssel lehatárolt belső védőterületén csak a víztermelést szolgáló műtárgyak helyezhetők el, a területen csak a vízmű kezelőszemélyzete és az ellenőrzésre jogosultak léphetnek be.

  5. A vízműkutak 150 méteres sugarú védőterületén belül ipari, mezőgazdasági, illetve lakóépület létesítése a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyéhez kötött, szántóföldi művelés folytatható, de tilos a szervestrágyázás és a legeltetés, valamint állattartás. Trágyázni kizárólag műtrágyával szabad, tavasszal a növény igénye szerinti mennyiségben, csak III. forgalmi kategóriájú növényvédőszerek használhatók.

  6. A vízgazdálkodási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével gezhető.


Környezetszabályozás


Környezetvédelem


25.§.



  1. A föld védelme érdekében az építmények kivitelezése során a kivitelező, üzemeltetés során az üzemeltető köteles gondoskodni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termőföld minőségében ne okozzanak kárt

  2. A levegő védelme érdekében:

a) a település területén be kell tartani a hatályos jogszabályokban meghatározott egészségügyi határértékeket,

    1. bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pontforrás létesítése esetén be kell tartani a vonatkozó jogszabályok előírásait,

    2. tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése,

    3. a légszennyező források létesítése során megvalósított műszaki megoldásnak meg kell felelni az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak,

e) a szolgáltató tevékenység körében légszennyező forrásokat üzemeltetni nem szabad.

  1. Zaj és rezgés elleni védelem érdekében:

a.) a zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vonatkozó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibocsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem folytatható. A településen csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem okoznak a vonatkozó jogszabályban a lakóterület (kisvárosias, kertvárosias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést,

b.) a közlekedési területeken szabadon maradó sávokat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni.

  1. A vizek védelme érdekében:

a.) meg kell akadályozni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízfolyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtokában,

b.) tilos kockázatos anyag, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe,

c.) a földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisok, a távlati vízbázisok és az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló jogszabály vonatkozó előírásait figyelembe kell venni,

d.) tilos a szennyvizet felhagyott kutakba, árkokba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni,

e.)28 szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jogszabályban vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyező anyag bevezetése (bebocsátása), amely

a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egész- ségkárosodást okoz vagy okozhat

b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszé- lyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

c) a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibocsátva környezet- károsodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfele- lő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhaszná- lását akadályozza,

f.)tilos hígtrágya, trágyalé, továbbá a trágyatárolók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe,

g.) állattartó telephez trágyatároló nem létesíthető felszíni víztől számított legalább 100 m-en belül,

h.) új állattartó telepek építése során a hatályos jogszabályoknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait.

  1. Hulladékgazdálkodás tekintetében:

a.) a települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtő-edényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (a továbbiakban: gyűjtőedény) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve,

b.) a települési szilárd hulladékot csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani,

c.) az állati tetemek környezet-higiéniás szempontból megfelelő elhelyezését biztosítani kell,

d.) az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számolni az adott terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékot össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást folyamatos ellenőrzés mellett önkormányzati szabályozással is korlátozni kell.




Természet- és tájvédelem


Természet- és tájvédelem általános előírásai


26. §


  1. A településen az ingatlanok és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata során a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni.

  2. Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megoldásokat kell alkalmazni.

  3. A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú építményeket a környezethez (a domborzati és növényzeti adottságokhoz) illeszkedően kell elhelyezni.




  1. A településen a természetes terepfelszín megtartására kell törekedni. Védett lápterületen mezőgazdasági tevékenység nem folytatható, építmény nem helyezhető el.



Védett természeti terület védőövezete


27. §


(1)29


Természeti terület


28. §


(1)30

(2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el.

(3) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltoztató domborzati beavatkozás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem gezhető.

(4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatot megváltoztatni csak a természetes állapothoz közelítés érdekében szabad.


Ökológiai folyósok övezete


29. §


  1. Az ökológiai folyosók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javasolható.

  2. Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet.

  3. 31

  4. A szárazföldi ökológiai folyosók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshonos fafajokkal, természetkímélő módon a termőhelytípusra jellemző elegyarányoknak megfelelően végezhető.






Egyedi tájértékek


30.§



  1. Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.

  2. Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

  3. A vonatkozó szabvány módszertani előírásai szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gondoskodni a folyamatos állapot-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hozzátartozik ehhez a tevékenységhez.

  4. Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántatásba vétele a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság feladata. Az egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.


Kulturális örökség védelme


31.§.32



32.§.


  1. Az országos védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és