Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 2. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a Vésztő Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonában lévő, Vésztő külterület

a) 0289/194 helyrajzi számú, mindösszesen 4 ha 7390 m2 alapterületű köztemetőre,

b) 0289/12 helyrajzi számú, mindösszesen 1075m2 alapterületű, és a 0289/14 helyrajzi számú, mindösszesen 1015m2 alapterületű, valamint a 0289/11 helyrajzi számú terület mellett húzódó, a temetőhöz tartozó bekerített utakra, továbbá

c) a Vésztői Református Egyházközség a tulajdonát képező, de megállapodás alapján az Önkormányzat kezelésébe adott 0289/203 helyrajzi számú, mindösszesen 7915 m2 alapterületű, a 0289/239 helyrajzi számú, mindösszesen 4 ha 1801 m2 alapterületű, és a 0289/237 helyrajzi számú 2464 m2 alapterületű temetőkre

(a továbbiakban az a)-b)-c) pontokban megnevezett területek együtt: köztemető), valamint a köztemető fenntartásával, üzemeltetésével és a temetésekkel kapcsolatos összes tevékenységre.

(2) A (1) bekezdésben megjelölt, és az Önkormányzat kezelésébe adott egyházi tulajdonú temetők is köztemetőnek minősülnek. A temetkezés céljára közvetlenül szolgáló ingatlanok együttes alapterülete mindösszesen 9 ha 9570 m2, az utakkal együtt pedig mindösszesen 10 ha 1660 m2.

2. § E rendeletet és a benne alkalmazott fogalmakat a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Törvény), valamint a végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) irányadó rendelkezései szerint, azokkal összhangban kell megfelelően értelmezni.

3. § (1) A sírhelytáblák, a sorok, és az egyes temetési helyek kialakítása, számozása, megjelölése és nyilvántartása, továbbá a köztemető üzemeltetése során szükséges valamennyi nyilvántartás vezetése során a Törvény és a Kormányrendelet szabályait kell alkalmazni. A nyilvántartások vezetése az üzemeltető feladata.

(2) Az egyes sírhelytáblákat, parcellákat és egyéb temetkezési helyeket táblával első ízben a fenntartó jelöli meg. A jelölések megőrzéséről, karbantartásáról, azok szükség szerinti cseréjéről, és pótlásáról az üzemeltető gondoskodik.

(3) A köztemető kerítésén lévő kapukat - a helyi közlekedési szokások és igények figyelembe vételével - a fenntartó létesíti, és karbantartásukról az üzemeltető gondoskodik.

2. A kegyeleti közszolgáltatási szerződés

4. § (1) A köztemető fenntartására, üzemeltetésére vonatkozó kötelezettségéről az Önkormányzat kegyeleti közszolgáltatási szerződés keretében, és saját intézményei útján gondoskodik a jelen rendeletben, valamint a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon.

(2) Az Önkormányzat pályázati eljárás keretében választja ki azt, akivel a Törvény szerinti kegyeleti közszolgáltatási szerződést megköti. A pályázati felhívás tartalmát a képviselő-testület állapítja meg.

(3) A pályázatokat a polgármesterhez kell benyújtani, aki a határidőben beérkezett, és a jogszabályi feltételeknek megfelelő pályázatokat - a Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság véleményével együtt - a képviselő-testület soron következő ülése elé terjeszti.

(4) A pályázatokat a képviselő-testület bírálja el. A nyertes pályázóval a közszolgáltatási szerződést az elbírálást követő 30 napon belül kell megkötni. A köztemető területén kegyeleti közszolgáltatást kizárólag az végezhet, akivel az Önkormányzat ilyen tartalmú szerződést kötött.

(5) A temetőfenntartással kapcsolatban szükséges közüzemi szerződéseket a fenntartó a saját nevében köti meg, és a felmerülő közüzemi díjak is - az 5. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott helyiségcsoporttal kapcsolatos közüzemi díjak kivételével - a fenntartót terhelik.

3. A köztemető rendeltetésszerű használatához szükséges egyéb helyi tárgyi és infrastrukturális feltételek

5. § (1) A köztemető rendeltetésszerű használatához kötelezően biztosítandó tárgyi feltételeken túl az alábbi egyéb helyi tárgyi feltételek állnak rendelkezésre:

a) a ravatalozó épülete mellett 1 db melegedő és tartózkodó helyiség a temetéseknél közreműködő személyzet számára;

b) a ravatalozó előtt a temetési és egyéb gyász-szertartásokon megjelenők részére kihelyezett padok;

c) pihenőpadok a gyűjtőutak mentén;

d) kerékpártároló;

e) hirdetőtábla;

f) 2 db kijelölt parkoló a temető területén kívül;

g) temetkezési kegyeleti cikkek árusítására, valamint a temetkezési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos üzleti tevékenység céljára létesített helyiségcsoport a temető területén kívül;

(2) A gépjárművek várakozására

a) ravatalozó épületéhez a Vésztő-Szeghalom közötti út felől vezető bekötőút temető felőli  végén, valamint

b) a ravatalozó épületéhez a Dobó utca felől vezető út temető felőli végén

a temető területén kívül kijelölt területek szolgálnak.

(3) A fenntartó tulajdonában álló, a temetkezési kegyeleti cikkek árusítására, valamint a temetkezési szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos üzleti tevékenység céljára létesített temető melletti helyiségcsoportot - amennyiben arra igény van - temetkezési szolgáltatások nyújtására jogosult vállalkozónak kell bérbe adni.

(4) A fenntartó - köztemető kiterjedésére tekintettel - a köztemetőben lévő két legnagyobb forgalmú közlekedési út (gyűjtőút) mentén 200 méterenként pihenőpadokat létesít.

4. A temetési szolgáltatások és a temetői létesítmények használatának rendje

6. § (1) A köztemetőben polgári, valamint egyházi szertartással történő temetés - felekezethez való tartozásra, vagy bárminemű egyéb megkülönböztetésre tekintet nélkül - egyaránt lebonyolítható.

(2) A temetkezési szolgáltatások teljes körű ellátása az eltemettető által e feladatok elvégzésére megbízott temetkezési szolgáltató feladatkörébe tartozik.

(3) Az (2) bekezdés szerinti szolgáltatás nyújtása érdekében az üzemeltető köteles lehetővé tenni a ravatalozó, valamint az ahhoz tartozó berendezések, és egyéb kellékek térítés ellenében történő használatát.

(4) Temetkezési szolgáltatást kizárólag e tevékenység végzésére jogszabályban meghatározott szolgáltatói engedéllyel rendelkező szolgáltató végezhet.

(5) A temetői létesítmények használatáért valamennyi szolgáltatónak a jelen rendelet 1. számú melléklete szerinti igénybevételi díjat kell megfizetnie.

7. § (1) A temetési szolgáltatást, valamint bármilyen egyéb vállalkozói tevékenységet - feltéve, hogy azt nem az üzemeltető végzi - a temető üzemeltetője részére előzetesen be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a temetési szolgáltatás pontos megnevezését, időpontját;

b) a végezni kívánt egyéb vállalkozási tevékenység pontos megnevezését;

c) a temetőn belüli helyszínét;

d) a munkavégzés várható időtartamát.

 (2) Az üzemeltető köteles tájékoztatni a bejelentőt a bejelentett tevékenység időtartama alatti esetleges temetések és egyéb kegyeleti szertartások időpontjáról.

(3) Az üzemeltető a bejelentés alapján köteles gondoskodni arról, hogy a temetési szertartás megkezdéséhez szükséges feltételek időben rendelkezésre álljanak, mint ahogyan arról is, hogy az egyes szertartások időben ne ütközzenek.

5. Az üzemeltető által biztosított szolgáltatás

8. § Köztemetőn belül az elhunyt hűtése, a sírhelynyitás (sírásás, sírnyitás) az üzemeltető kizárólagos joga és kötelessége.

6. A temetőhasználat rendje

9. § (1^[1]) A temető nyitva tartása:

1. április 1-től - október 19-ig 06.00 – 19.00 óráig
2. október 20-tól november 10-ig 00.00 – 24.00 óráig
3. november 11-től március 31-ig 07.00 – 17.00 óráig

 (2) A köztemető rendjére és a nyitvatartási időre vonatkozó hirdetményeket a temető bejáratainál jól látható helyen ki kell függeszteni.

(3) A köztemető rendjére vonatkozó alábbi tartalmú hirdetmények kihelyezéséről a fenntartó gondoskodik:

a) a temető nyitva tartása;

b) arra vonatkozó tájékoztatás, hogy 14 éven aluli gyermekek a temetőben kizárólag szülői felügyelet mellett tartózkodhatnak;

c) a mindenkor érvényes temetési hely megváltási árak;

d) a temető-fenntartási hozzájárulási díj mértéke;

e) az átmenő forgalom tiltására vonatkozó tábla;

f) a köztemető üzemeltetőjének, megbízottjának neve, lakcíme (székhelye);

g) a köztemető térképe.

(4) A temető területén - a fenntartó és az üzemeltető hivatalos hirdetményein kívül - tilos bárminemű reklámot, vagy hirdetést elhelyezni.

10. § (1) A temetőben tilos járművel közlekedni, kivéve a temető fenntartásával kapcsolatos járműveket, a halottszállító járműveket, a vállalkozásszerűen temetőben munkát végzők tevékenységéhez szükséges járműveket, a mozgáskorlátozott és a mozgásában korlátozott személy járművét, vagy a mozgáskorlátozottat, mozgásában korlátozott személyt szállító járművet.

(2) A temetőbe háziállatot bevinni - a vakvezető kutya kivételével - tilos.

(3) Mindenki köteles a temető csendjét, nyugalmát biztosítani és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely ellentétes a kegyelet általánosan elfogadott szokásaival, értékeivel.

(4) A sírokat, az azokon lévő tárgyakat, síremlékeket, a tájékoztató táblákat, az épületeket, bárminemű egyéb kegyeleti tárgyat megrongálni, beszennyezni, illetéktelenül eltulajdonítani, valamint a növényzetet, virágokat letépni, elvinni tilos.

(5) A temetőben elhelyezett sírok, síremlékek, valamint egyéb tárgyak tekintetében őrzési és kártérítési felelősség sem a fenntartót, sem pedig üzemeltetőt nem terheli.

11. § (1) A temető folyamatos tisztán tartásáról, a rendezett környezet biztosításáról, a növényzet és a közösségi helyek gondozásáról a fenntartó gondoskodik. A sírok, síremlékek, temetési helyek gondozása és tisztán tartása a hozzátartozók, a temetési hellyel rendelkezni jogosultak feladata.

(2) A temető területén lévő vízvételi helyről csak a temetési helyek gondozásához szükséges víz vehető igénybe térítésmentesen.

(3) A temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felásni és bárhová elvinni tilos.

(4) A temetési helyen kívüli területre csak a fenntartó és az üzemeltető vagy az általuk megbízott személy, vagy szervezet ültethet növényt.

(5) A temetőben jogellenesen, vagy engedély nélkül elhelyezett tárgyakat, létesítményeket, növényzetet az üzemeltető - a temetési hellyel rendelkezni jogosult költségére - eltávolítja.

6/A.^[2]  A temetőben lévő fák nyilvántartásának, telepítésének és kivágásának szabályai

11/A. §^[3] (1) A temető területén lévő fák felmérése és nyilvántartása érdekében az önkormányzat fakatasztert állít fel, amelynek vezetéséről az üzemeltető folyamatosan gondoskodik.

(2) A temetői fakataszter adatbázisa tartalmazza az egyes fák nyilvántartásához szükséges és a fák azonosítására alkalmas alábbi azonosítókat:

a) fafajta megnevezése

b) törzs körmérete

c) fa magassága

d) felvételezés dátuma

(3) A kataszter alapján a fák a nyilvántartásban azonosító számot kapnak.

(4) A temető területén fatelepítést és fakivágást az önkormányzat, vagy az önkormányzat engedélyével az üzemeltető végezhet.

(5) A temető területén fa telepítésére vagy kivágására csak tervszerűen, természet- és környezetvédelmi érdekek sérelme nélkül, a már meglévő növényzethez és az érintett környezethez illeszkedő módon kerülhet sor.

(6) A temető területén lévő fák védelme érdekében a temető üzemeltetője és a sírhelyet megváltó személy közötti megállapodásban rögzíteni kell, hogy a sírhely megváltását vagy a rátemetést megelőzően telepített fák élő egyedei nem vághatóak ki és a sírhely megváltója nem támaszt utólagos igényt, amennyiben a fák gyökerei a síremlékben kárt okoznának.

(7) A temetőben telepítésre kerülő fák fajtájának és mennyiségének meghatározásáról, valamint a temető területén lévő fa kivágásáról Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága dönt.

7. A sírgondozás szabályai

12. § (1) A temetőben csak síremlékek, és a sírok, síremlékek díszítésére szolgáló tárgyak, növények, és egyéb kegyeleti kellékek (koszorúk, vázák, virágok, mécsesek, gyertyák stb.) helyezhetők el.

(2) A temetőben síremléken kívül más tartós építmény nem létesíthető. A szokásos kegyeleti tárgyak körébe nem sorolható - különösen más személy kegyeleti jogát sértő - egyéb tárgy nem helyezhető el.

(3) A sírok és a sírboltok - beleértve az urnák elhelyezésére szolgálókat is - kerítéssel nem határolhatók körül. Padok és ülőalkalmatosságok kizárólag a temető üzemeltetőjének hozzájárulásával létesíthetők. 

(4) A tűzveszély elkerüléséhez szükséges intézkedéseket annak kell megtennie, aki a gyertyát, vagy a mécsest meggyújtotta.

(5) Fát, cserjét a temető területén magánszemély nem ültethet. Ez alól kivételt képez a sírra ültetett olyan növény, amely teljes kifejlettségében a megváltott temetési helyen nem terjeszkedik túl.

(6) A sírhelyen létesített síremlékek, valamint az ott elhelyezett tárgyak, vagy az ültetett növények nem nyúlhatnak túl a sírhely határvonalain.

(7) Sírfeltöltésre kizárólag az üzemeltető által e célra biztosított föld használható.

13. § A temetési helyek gondozása során kellő figyelemmel eljárva biztosítani kell, hogy a tevékenység

a) mások kegyeleti érzéseit ne sértse;

b) mások sírgondozási tevékenységét, közlekedését ne akadályozza;

c) temetés alatt a szertartást ne zavarja;

d) más sírhelyeket ne rongáljon meg, és ne szennyezzen be.

8. A temetőben keletkező hulladék elhelyezése

14. § (1) A sírhelyek gondozása során keletkezett hulladékot és szemetet, a gondozást végző személy köteles eltakarítani. Az így keletkezett hulladékot, elszáradt koszorút, virágot, szemetet csak szelektíven válogatva, a fenntartó által erre a célra kihelyezett hulladékgyűjtő edényekbe, konténerekbe szabad elhelyezni.

(2) A hulladékgyűjtő edényekben kő, beton, háztartási hulladék, vagy bárminemű egyéb, nem a temetőből származó hulladék elhelyezése tilos.

(3) A temető területén a hulladék lerakására szolgáló helyeket - a temető méreteire, úthálózatára és egyéb adottságaira tekintettel - az üzemeltető jelöli ki, és látja el táblákkal.

(4) Az (1) bekezdés szerint keletkezett, valamint a temető területének gondozásával, tisztán tartásával egyébként keletkező hulladék rendszeres időközönkénti elszállításáról a fenntartó gondoskodik.

9. A temetési helyek

15. § (1) A köztemetőben az alábbi temetési helyekre szerezhető használati jog:

a) egyes sírhely és kettes sírhely koporsós földbetemetésre;

b) urnasírhely;

c) sírboltra;

d) urnafülke;

e) urnasírbolt;

f) csonkolt emberi testrészek, szervmaradványok, valamint természetes, vagy művi vetélés során távozó magzat eltemetésére.

(2) Az (1) bekezdés

a) a) - c) és e) pontjában meghatározott temetésre a sírhelytáblák és az azokhoz tartozó sorok szolgálnak;

b) a d) pontjában meghatározott urnafülke elhelyezésére a temető Wesselényi utcai kiskapubejárója és a ravatalozó közötti szilárd burkolatú út jobb oldalán, a ravatalozó közelében létesített urnatemető szolgál;

c) az f) pontjában meghatározott temetkezésre a b) pont szerinti urnatemető, az ott meghatározott út és a temetőnek az északi oldalát határoló kerítés közötti, az urnatemető végpontjától mért 50 m hosszúságú terület szolgál.    

16. § (1) Az egyes temetkezési helyek méretei:

a) egyes sírhely: 240 cm hosszú és 120 cm széles;

b) kettes sírhely: 240 cm hosszú és 230 cm széles;

c) urnasírhely: 100 cm hosszú és 70 cm széles;

d) a sírbolt al- és felépítménye egybefüggő függőleges falszerkezettel építhető, befoglaló mérete akkora lehet, hogy a temető területéből legfeljebb 10 m2-t foglalhat el;

e) az urnafülke belső mérete legalább 30 x 30 cm;

f) az urnasírbolt mérete: legfeljebb 150 x 100 cm;

(2) Az egyes temetkezési helyek (sírhelyek) közötti távolság 60 cm, a sorok közötti távolság 80 cm. A sírgödör mélysége 200 cm. Koporsós rátemetés esetén a sírgödröt úgy kell mélyíteni, hogy a felülre kerülő koporsó aljzata legalább 160 cm mélységbe kerüljön. A sírgödröt csak a talajban lebomló anyaggal lehet burkolni.         

(3) A hamvakat tartalmazó urnát

a) urnafülkébe,

b) urnasírba,

c) urnasírboltba, vagy

d) koporsós temetési helyre

lehet eltemetni. Rátemetésnél az urna elhelyezése a koporsós temetési hely használati idejét nem hosszabbítja meg.

10. A díszsírhely

17. § (1) Az Önkormányzat díjmentes díszsírhelyet biztosíthat azon elhunytak részére, akiket a kitüntető címek adományozásáról szóló önkormányzati rendelete alapján - a „város halottjává” nyilvánított. 

(2) A díszsírhely egyes vagy kettes sírhely, melynek használati ideje a temető fennállásáig tart és használata díjtalan.

(3) A díszsírhelybe - a sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartásával és költségeinek viselése mellett - az elhunyt házastársa vagy élettársa és gyermeke is eltemethető.

(4) A díszsírhelyek gondozásáról az elhunytak hozzátartozói, ennek hiányában a temető fenntartója köteles gondoskodni.

(5) A díszsírhely biztosításáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét értesíteni kell.

(6) A díszsírhelyen történő temetkezés valamint az azon felállított síremlék költsége a hozzátartozót, vagy az eltemettetőt terheli, amely költségekhez a képviselő-testület egyedi döntése alapján támogatást nyújthat.

18. § (1) A köztemetőben a ravatalozó épülete, az urnatemető és a temető kerítése által határolt íves terület a Vésztői Református Egyházközség díszsírhelyei céljára szolgál.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt területet a Vésztői Református Egyházközség szabadon használhatja, azonban a díszsírhelyek kialakítására szolgáló terület nem érintheti a 15. § (2) bekezdés c) pontjában megjelölt célra fenntartott területet.  

11. Az adományozott sírhely

19. § (1) A Képviselő-testület a polgármester javaslatára 50 éves időtartamra egyes vagy kettes sírhelyet adományozhat azon elhunytak részére, akik a haza, a település javára, a közélet valamely területén, valamint a település életében, vagy annak érdekében kiemelkedő társadalmi, tudományos, kulturális, művészeti, oktatási, vagy sporttevékenységet végeztek, és tevékenységükkel hozzájárultak a település fejlődéséhez, megismeréséhez, jó hírnevének öregbítéséhez.

(2) Az adományozott sírhely használata az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül ingyenes.

(3) Az adományozott sírhelybe - a sírnyitás és a rátemetés szabályainak megtartásával és költségeinek viselése mellett - az elhunyt hozzátartozóinak döntése alapján más is eltemethető.

(4) Az adományozott sírhelyek gondozásáról az elhunyt hozzátartozói kötelesek gondoskodni. 

(5) Adományozott sírhely biztosításáról az elhunyt legközelebbi hozzátartozóját és a temető üzemeltetőjét értesíteni kell.

(6) Az adományozott sírhelyen történő temetkezés valamint az azon létesítendő síremlék költsége a hozzátartozót, vagy az eltemettetőt terheli.

12. Kegyeleti emlékpark

20. § (1) A köztemető Wesselényi utca felőli bejáratától a ravatalozóhoz vezető út bal oldalán, az üzlethelyiség mögött, a katonasírok és a temető határának kerítése, valamint az e területet határoló parcella első sora közötti szabad terület kegyeleti emlékpark céljára szolgál.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kegyeleti emlékparkba a megváltatlan, gondozatlan, ugyanakkor a sírjel, illetve az azt övező kerítés jellegzetessége miatt kegyeleti emléknek minősülő sírjeleket lehet elhelyezni.  

(3) A sírjelek beszállításáról, az emlékpark rendszeres gyomtalanításáról, a sírjelek karbantartásáról a Városüzemeltetési Iroda gondoskodik. Az emlékpark gondozására a polgármester társadalmi szervezettel is megállapodást köthet.

13. A temetési hely feletti rendelkezési jog

21. § (1) Az eltemettetőnek jelen rendelet 2. számú melléklete szerinti temetési hely megváltási díjat kell a temetés, vagy rátemetés időpontja előtt megfizetnie.

(2) A temetési hely megváltási díjak

a) a koporsós betemetés, illetve rátemetés napjától számított 25 évi,

b) sírbolt esetén 60 évi,

c) urnafülke és urnasírhely esetén 10 évi,

d) urnasírbolt esetén 20 évi,

temetkezési hely feletti rendelkezési jogot biztosítanak.

(3) Az újraváltás díjai azonosak az (1) bekezdés szerint megfizetett díjakkal.

(4) A sírhely feletti rendelkezési jogosultságot a sírhely megváltási díj befizetője, örököse, vagy az a személy gyakorolhatja, akinek jogosultságát a nyilvántartásba bejegyezték.

(5) A temetési hely újraváltásában elsőbbséget élvez az eltemettető, halála esetén a törvényes öröklés rendje szerinti hozzátartozója.

(6) A temetési helyek forgalomképtelenek, magánforgalomban adás-vétel tárgyát nem képezhetik. Ha a temetési hely felett rendelkezni jogosult bejelenti, hogy a temetési helyet nem kívánja igénybe venni, úgy a használati díj időarányos részét - a visszatérítéskor érvényben lévő díjtételek alapul vételével - vissza kell számára téríteni. A megváltott, de fel nem használt temetési helyről érvényesen csak az üzemeltetőnél tett nyilatkozattal lehet lemondani.

14. A temetőben végzett munkák

22. § (1) A köztemetőben végzendő minden munkát - a hozzátartozók részéről történő sírgondozás kivételével - a munka megkezdése előtt írásban be kell jelenteni az üzemeltetőnek. Síremléket csak a nyilvántartásba bejegyzett, a sírhely felett rendelkezni jogosult, vagy az általa meghatalmazott személy állíttathat vagy távolítathat el.

(2) A síremlék felállításához, felújításához, építéséhez eltávolításához a sírhely felett rendelkezni jogosult írásbeli nyilatkozata, hozzájárulása szükséges.

(3) A temetőben történő munkavégzés bejelentésével kapcsolatos eljárás során jelen rendelet 7. § (1) bekezdésének és a kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Síremlék a megváltott sírhelynél nagyobb területet nem foglalhat el.

(5) A köztemető területére csak kész síremlék, vagy a létesítendő síremlék, sírbolt és sírkeret készítéséhez szükséges építőanyag vihető be. Az anyag tárolási helyét és módját az üzemeltető jelöli ki. Ezt meghaladóan építőanyag a köztemető területén nem tárolható.

(6) A temetési helyen túlterjeszkedő, vagy az általános közízlést sértő, a temetőbe nem illő felirattal ellátott síremléket a temetőben elhelyezni tilos. Ezt a rendelkezést a meglévő síremlékek felújításakor is megfelelően alkalmazni kell.

23. § (1) A sírhely kijelölését az üzemeltető megbízottja végzi el a munkálatok megkezdése előtt.

(2) A javítás, felújítás céljából megbontott sírhelyet a lehető legrövidebb időn belül helyre kell állítani. A megbontott síremlék, valamint a munkavégzéshez használt anyagok és szerszámok egyes darabjait idegen sírokra helyezni tilos.

(3) A síremlék felállításakor, javításakor, felújításakor keletkezett hulladékot, törmeléket, szétbontott anyagot a kivitelező a munkálatok befejezését követően köteles a saját költségén elszállítani.

(4) A temetőben munkát végezni munkanapokon a temető nyitva tartási ideje alatt lehet. Hétvégén és a napi nyitvatartási időn túl munkát végezni csak az üzemeltető írásbeli engedélyével lehet. Ezt meghaladóan ünnepnapokon, valamint temetés és egyéb kegyeleti szertartás ideje alatt bárminemű munkavégzés tilos.

(5) A síremléken minden esetben fel kell tüntetni az elhunyt nevét, születésének és halálának évszámát.

24. § (1) Az üzemeltető hozzájárulása nélkül, vagy nem az előírt módon épített síremléket a fenntartó a sírhely felett rendelkezni jogosult költségére, kárára és veszélyére eltávolíttathatja, elbontathatja, amennyiben a sírhely felett rendelkezni jogosult személy az eltávolításra vonatkozó írásbeli felhívásnak 30 napon belül nem tesz eleget.

(2) Az erősen megrongálódott, balesetveszélyessé vált síremlék helyreállítására az üzemeltető - megfelelő határidő tűzése mellett - a sírhely felett rendelkezni jogosult személyt felszólítja. Amennyiben a sírhely felett rendelkezni jogosult személy a felhívásnak 30 napon belül nem tesz eleget, az üzemeltető a síremléket eltávolíttathatja, elbontathatja.

15. A hulladékkezelési díj, a temető-fenntartási hozzájárulás, és a közüzemi átalánydíj^[4]

25. § (1) Az eltemettető - a közköltségen történő temetés kivételével - a jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti egyszeri hulladékkezelési díjat köteles a temetés, vagy rátemetés időpontja előtt megfizetni.

(2) A temetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók - a temetkezési szolgáltatók kivételével - megkezdett naponként a jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti temető-fenntartási hozzájárulási díjat kötelesek fizetni.

(3) A temetőben építési, felújítási munkát végző vállalkozók - a temetkezési szolgáltatók kivételével – víz és az elektromos áram használatáért naponta a jelen rendelet 3. számú melléklete szerinti átalánydíjat kötelesek fizetni.

(4) A temető-fenntartási hozzájárulás, valamint a hulladékkezelési díj, a víz és az elektromos áram használatáért fizetendő átalánydíj az Önkormányzat bevétele.

16. Az egyes díjtételek megfizetése és az elszámolás rendje

26. § A fenntartó a vele szerződéses jogviszonyban álló üzemeltetőt bízza meg a jelen rendelet szerint fizetendő valamennyi díjtétel - ideértve az egyes temetkezési helyek megváltási díjait, valamint a temetői létesítmények, és az üzemeltető által biztosított szolgáltatások igénybe vételéért fizetendő díjakat is - beszedésével. Az elszámolás, ellenőrzés szabályait a kegyeleti közszolgáltatási szerződésben kell rögzíteni.

16/A^[5]  A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése esetén alkalmazandó eljárás és intézkedések

26/A §^[6] (1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenységre vagy mulasztásra jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősíti.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.

(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

26/B. §^[7] (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.

(3) A közigazgatási hatósági eljárás

a) valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

b) mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c) jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárásra vonatkozó mindenkori törvényi rendelkezések alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

26/C §^[8] (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén az elkövető

a) ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy

b) százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(3) A helyszíni bírság kiszabására a Közterület-felügyelő jogosult. Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.

(4) A bírságot úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(5) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.

(6) Pénzbírság kiszabása helyett a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívás is alkalmazható, amennyiben a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabály, illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével, vagy a jogszerű állapot helyreállításával is orvosolható.

(7) A helyszíni bírság összegét az erre szolgáló készpénz átutalási megbízás átvételének, vagy a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

16/B^[9]  A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartások

26/D. §^[10] (1) Aki

a) a temető területén a talajt és a gyepet engedély nélkül felássa, máshova viszi, vagy

b) a temetési helyet kerítéssel határolja körül, vagy

c) a sírhely körül padot, ülőalkalmatosságot az üzemeltető engedélye nélkül létesít, vagy

d) a temetési helyen kívül – az üzemeltető vagy az önkormányzat által történő temető parkosítás kivételével – növényt ültet,

vagy

e) a temető területére – a vakvezető kutya kivételével – állatot bevisz, vagy

f) a temető területén a 10. § (1) bekezdésében meghatározott gépjármű kivételével – gépjárművel közlekedik, vagy

g) a temető területén – a fenntartó és az üzemeltető hivatalos hirdetményei kivételével – reklámot, hirdetést elhelyez, vagy

h) a sírhelyek gondozása során keletkezett hulladékot és szemetet nem az erre a célra kihelyezett hulladékgyűjtő edényben, konténerben helyezi el, vagy a hulladékgyűjtő edényekben kő, beton, háztartási hulladék, vagy bárminemű egyéb, nem a temetőből származó hulladékot helyez el, vagy

i) a temetőben temetési szolgáltatást, valamint bármilyen egyéb vállalkozói tevékenységet a temető üzemeltetője részére előzetesen nem jelent be, vagy

j) a temetőben végzendő minden munkát – a hozzátartozók részéről történő sírgondozás kivételével – a temető üzemeltetője részére a munka megkezdése előtt írásban nem jelenti be, vagy

k) a temetőben ünnepnapokon, valamint temetés és egyéb kegyeleti szertartás ideje alatt munkát végez, vagy a munkálatokat, hétvégén és a napi nyitvatartási időn túl az üzemeltető írásbeli engedélye nélkül végzi,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

17. Záró rendelkezések

27. § (1) A rendelet 2016. év június hó 1. napján lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vésztő Város Önkormányzatának a temetőről és a temetkezésről szóló 31/2005. (IX. 26.) számú rendelete.       

                Molnár Sándor                                                                                      dr. Petri Béla

                Polgármester                                                                                            Jegyző

1. számú melléklet a 17/2016. (V. 26.) számú önkormányzati rendelethez.^[11]

A temetői létesítmények idénybevételi díja

2. számú melléklet a 17/2016. (V. 26.) számú önkormányzati rendelethez.^[12]

Az egyes temetkezési helyekért fizetendő nettó megváltási díjak

3. számú melléklet a 17/2016. (V. 26.) számú önkormányzati rendelethez.^[13]

A hulladékkezelési díj, a temető-fenntartási hozzájárulás, és a közüzemi átalánydíj

1. Az eltemettető által fizetendő hulladékkezelési díj összege nettó: 4.900,- Ft/temetés.
2. Az építési, felújítási munkát végző vállalkozók által munkánként fizetendő temető-fenntartási hozzájárulási díj összege nettó: 1.760,- Ft/nap.
3. Az építési, felújítási munkát végző vállalkozók által a víz használatáért fizetendő átalánydíj összege nettó: 1.500,- Ft/nap.
4. Az építési, felújítási munkát végző vállalkozók által az elektromos áram használata után fizetendő átalánydíj összege nettó: 2.000,- Ft/nap.

​

​