Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2008. (I. 29.) számú rendelete

a közterület-használatáról

Hatályos: 2020. 07. 01

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének

2/2008. (I. 29.) számú rendelete

a közterület-használatáról[1]


Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében és a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 1. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével - a közterület-használatáról az alábbi rendeletet alkotja:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. §

A rendelet célja


Jelen rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek városképi, városrendezési, környezetvédelmi, közegészségügyi, közlekedésbiztonsági és tulajdonosi szempontok figyelembevételével határozzák meg a közterület használatának, illetve igénybevételének a feltételeit.

2. §

A rendelet hatálya


(1) A rendelet hatálya Vésztő Város Önkormányzatának illetékességi területén lévő

a)   az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott (a továbbiakban: közterület) valamint

b)   a tulajdonviszonytól függetlenül, az ingatlan tulajdonosával kötött szerződés alapján az önkormányzat részére közterület céljára, közhasználatra átadott vagy az önkormányzat tulajdonában nem álló és közhasználat céljára szolgáló, az önkormányzat tulajdonában lévő közterülettel egységes műszaki, térbeli egységet képező belterületi földrészletre terjed ki.


(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed a közterületeken tartózkodó, tevékenykedő természetes személyekre, jogi személyekre valamint jogi személyiség nélküli szervezetekre  függetlenül a közterület-használatuk jellegétől. 


(3)[2] A Vésztő Város Önkormányzata tulajdonában lévő közterületeknek a mozgóképről szóló törvény szerinti filmalkotás forgatása céljából történő igénybevételére e rendelet a filmforgatási célú közterület-használatra vonatkozó szabályokról szóló rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.



II. Fejezet

A közterület használata


3. §

A közterület rendeltetésszerű használata


(1) A közterületet, azok építményeit, berendezéseit, felszereléseit és zöldterületét a városrendezési tervben meghatározott rendeltetésnek megfelelően, a jogszabályokban körülírt célra és módon - állagának sérelme nélkül és az általános magatartási szabályok betartásával - mindenki szabadon használhatja.



(2) A közterület, valamint a közterülethez tartozó eszközök rendeltetésszerű használata mindenki számára ingyenes. 

(3)[3] A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használatához - a jelen rendeletben meghatározott díjak megfizetésén túl - közterület-használati engedély szükséges.

(4)[4] A közterület-használat engedélyezése önkormányzati hatósági eljárás keretében történik. Az engedélyezési eljárásban átruházott hatáskörben első fokon a polgármester jár el. Az önkormányzati hatósági ügyben átruházott hatáskörben hozott elsőfokú döntéssel szembeni fellebbezés elbírálása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.


4. §

A közterület rendeltetéstől eltérő célú használata és annak formái


(1)[5]      A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatának minősülő és kizárólag közterület-használati engedély alapján végezhető tevékenységek:

  a) a közterületre nyíló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-            berendezés (fényreklám), továbbá a cég- és címtábla elhelyezése, ha az 20 cm-en túl nyúlik a közterületre;

  b) árusító és egyéb fülke (pl: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé,       pavilon) elhelyezése;

  c) kerékpártárolók kihelyezése;

  d) önálló hirdető-berendezés, hirdető, figyelmeztető és tájékoztató táblák, tartóoszlopok, elhelyezésére;

  e) az egyes létesítmények üzemeltetéséhez szükséges, a közút területén kívül eső személygépkocsi                                várakozóhelyek kialakítása;

  f) a postai és hírközlési létesítmények, berendezések valamint postai levélszekrények elhelyezésével és javításával       kapcsolatos munkálatok;

  g) építési munkával kapcsolatos állvány, építési terület kialakítása;

  h) mozgó árusítás;

  i)  alkalmi árusítás, mozgóbolt üzemeltetése, javító-, szolgáltató tevékenység;      

  j)  vendéglátó-ipari előkert kialakítása;

  k) kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, közterületi szabadtéri rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység                       gyakorlása esetén a létesítménnyel elfoglalt terület után;

 l) idényjellegű zöldség- és gyümölcs árusítására;

 m) tűzijáték gyakorlása;

 n) közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító vagy szolgáltató berendezés (pl: árusító automata) elhelyezése;

 o) reklámhordozó közút feletti átfeszítése;

 p) hangosító berendezéssel történő hirdetés, hangosító berendezés üzemeltetése;

 r)  építőanyagnak 72 órát meghaladó tárolása - legfeljebb 6 hónapos időtartamra - ha az ingatlanon nincs elegendő         tároláshoz szükséges hely;

 s) közterület felbontásával járó tevékenység;

 t) út és járdaépítéssel kapcsolatos munkálatok. 

u)[6] személy és tehergépjárművek, buszok, mezőgazdasági munkagépek, lassú járművek és járműszerelvények,              pótkocsik városközponton kívül történő tárolása.



   (2)[7] Nincs szükség közterület-használati engedélyre:

  a) az önkormányzat által megrendelt, vagy az önkormányzat bonyolításában végzett munkálatok és rendezvények          kapcsán szükségessé váló közterület igénybevétel esetén;

  b) a közterület, illetve annak tartozéka, valamint a zöldnövényzet gondozása érdekében végzendő munkákhoz               szükséges igénybevétel miatt;

   c) az úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

  d) az önkormányzati és országgyűlési képviselői választások jelöltjeinek a kampány időszaka alatti hirdetéseire;

  e) az Országos Területrendezési és Építésügyi Szabályzat által engedélyezhető, közterületbe nyúló épületrészek,            épülettartozékok (előlépcső, lejárat, korlát, stb.) létesítéséhez;

  f) a kötelező kommunális szilárd hulladékgyűjtés keretében a közterületre kihelyezett gyűjtőedény átmeneti                     közterületen tartásához; 

  g) közszolgáltatási szerződés keretében végzett kommunális és szelektív hulladékgyűjtést szolgáló gyűjtőedény              közterületen történő elhelyezéséhez;

  h) szilárd tüzelőanyag, építési törmelék és építési munka végzéséhez szükséges építőanyag legfeljebb 72 órát meg       nem haladó tárolásához;

  i) üzemképtelen gépjármű 72 órát meg nem haladó tárolására;

  j) üzlet, kereskedelmi létesítmény feltöltéséhez szükséges - 2 óránál nem hosszabb ideig tartó - áru és göngyöleg          közterületen történő tárolásra;

 k)  a közlekedést nem akadályozó személygépkocsiknak a tulajdonos utcai bejáróján történő tárolására.


(3)[8] Nem adható közterület-használati engedély:

  a) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (kivéve tűzijáték gyakorlása), közbotrányt              okozó és a lakosság éjszakai nyugalmát zavaró tevékenységre, illetve ilyen termék bemutatására, reklámozására        és értékesítésére;

  b) olyan gyalogos közlekedésre szolgáló felületre, ahol a tervezett közterület használat az  úttestre lépő gyalogos            észlelését akadályozná;

  c) tömegközlekedési járművek megállóiba;

  d) olyan zöldterületekre, ahol a tervezett használat az ott levő növényállomány rongálását, csonkítását, pusztítását          eredményezheti, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez szükséges nélkülözhetetlen          munkálatokat;

  e) város- és utcaképbe nem illeszkedő, valamint a közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok        elhelyezésére;

  f) üzlet, kereskedelmi létesítmény feltöltéséhez szükséges, 2 óránál hosszabb ideig tartó áru és göngyöleg                     közterületen történő tárolásra;

  g) szilárd tüzelőanyag és építési törmelék 72 órát meghaladó tárolására;

  h)[9] személy és tehergépjárművek, buszok, mezőgazdasági munkagépek, lassú járművek és járműszerelvények,          pótkocsik városközpontban történő tárolására.

  i)[10] mezőgazdaságban használatos egyéb eszközök közterületen történő tárolására.


5. §

A közterület felbontása helyreállítása


(1)[11] Közterület felbontásához közterület-használati engedély szükséges. A közterületen elhelyezett közművek, közműves berendezések illetve létesítmények halasztást nem tűrő hibaelhárítása érdekében végzett munkák esetében a bontási munkát a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal Műszaki Csoportjának (a továbbiakban: Műszaki Csoport) 24 órán belül, illetve a munkálatok megkezdését követő első munkanapon be kell jelenteni, és ezzel egy időben kérelmezni kell a közterület-használati engedély megadását. A bejelentésben közölni kell a bontási munka helyét, a helyreállítás időpontját, az élet- és vagyonbiztonság, valamint a balesetmentes közlekedésre vonatkozóan megtett intézkedéseket.


(2)   Amennyiben a közterületen folyó hibaelhárítás, útfelbontás a rendszeres gépjárműforgalmat korlátozza vagy akadályozza, úgy arról a munkavégzés megkezdése előtt a tűzoltóságot, a mentőket és a rendőrséget szóban és írásban tájékoztatni kell.


(3)  Út, gyalogút és járda felbontása során azonos nemű anyagból a technológiai előírásoknak megfelelően a felületet érintő

a) keresztirányú illetve pontszerű felbontás esetén az igénybevett rész eredeti állapotát kell helyreállítani. A helyreállításon túlmenően elkülönített számlára be kell fizetni a rendelet 1. mellékletében[12] megállapított útamortizációs díj összegét.         

 b) Hosszirányú illetve hosszirányú szakaszos felbontás esetén - függetlenül a felbontott felület nagyságától - az érintett szakasz eredeti rétegszerkezetének helyreállításán túl

  ba)  amennyiben az út burkolatának szélessége legfeljebb 3 méter, az útburkolat szélességének megfelelő teljes felületét új vékony rétegű (AB-12 jelű) aszfalttal kell ellátni,

  bb)  amennyiben az út burkolatának szélessége a 3 métert meghaladja úgy, az útkezelő döntése alapján:

-        vagy az útburkolat teljes szélességének 50 %-át (minden érintett forgalmi sávot, vagy parkolót) vékony rétegű (AB-12 jelű) aszfaltburkolattal kell ellátni, a régi aszfalt réteg lemarásával de legalább 4 cm vastagságban

-        vagy az 1./ pontban meghatározott paraméterek alapján az aszfaltozás és marás költségeinek megfelelő összeget - a rendelet mellékletben megállapított útamortizációs díjjal számolva - az önkormányzat elkülönített számlájára be kell fizetni.

  c)    50 %-nál nagyobb igénybevétel esetén a teljes felületet, az eredeti szerkezetnek és az eredeti szélességnek megfelelően kell helyreállítani.


(4)   Zöldterület felbontása, használata esetén a technológiai előírásoknak megfelelően

  a)    ha az igénybevett terület 1 - 40 %-a megrongálódott, akkor az igénybevevő a megrongált rész eredeti állapotát köteles helyreállítani;

  b)    ha az igénybevett terület 41 - 100 %-a megrongálódott, akkor az igénybevevő a teljes terület eredeti állapotát              köteles helyreállítani;

  c)    a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítást kell megkövetelni a végleges helyreállítás határidejének meghatározása mellett.

(5)   A közterület felbontása és helyreállítása esetén a beruházó illetve a kivitelező az alábbi előírásokat köteles betartani:

  a)    a felbontásért, helyreállításért, valamint a felbontott közterület környezetének rendjéért teljes körű felelősséggel           tartozik, továbbá a szakszerűtlen munkavégzésből eredő károkért a tulajdonosi hozzájárulás kiadását követő 5            éven belül felel;

  b)    abban az esetben, ha a közterület helyreállítását az arra kötelezett felszólítás és bírságolás ellenére sem                     teljesíti, Vésztő Város Önkormányzata a helyreállítást a kötelezett költségére elvégezteti;

  c)    a kivitelezés megkezdése előtt 3 nappal a Műszaki Csoport[13] értesíteni kell;

  d)    új burkolat készítése előtt, valamint közterület alatt húzódó vezetékrendszer építése esetén fel kell hívni az                   érintett ingatlan tulajdonosainak (kezelőinek, használóinak) figyelmét, hogy a megadott határidőn belül                        végeztessék el a közműbekötéseket és gondoskodjanak a szükséges védőcsövek elhelyezéséről;

  e)    az érintett terület lakóit a bontási munka megkezdése előtt 8 nappal korábban értesíteni kell a bontás                           megkezdésének és a helyreállítás várható befejezésének időpontjáról;

  f)    a közterület felbontása esetén a bontás és az ideiglenes helyreállítás teljes ideje alatt (a végleges helyreállításig)          a forgalom szabályozásáról,

        a balesetveszély elhárításáról a bontás teljes szakaszán piros-fehér sávozású korláttal, rossz látási viszonyok              esetén villogó sárga fénnyel, valamint a szükséges KRESZ-táblák kihelyezésével kell gondoskodni. A                            munkaterület elkészítését és annak előrejelzését a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint kell                 elvégezni;

  g)  a folyamatos munkavégzésről gondoskodni kell;

  h)  a munkahelyet és a felvonulási területet tisztán kell tartani;

   i)  a munka végzése során a növényzetet védeni kell;

   j)  a felesleges földet, törmeléket, hulladékot és szemetet folyamatosan el kell szállítani,

  k)    a munkálatok elvégzése után a végleges helyreállításig a nyomvonalat biztonságos közlekedésre alkalmas                  állapotban kell tartani, a keletkező süllyedéseket folyamatosan azonos szintbe kell feltölteni;

   l)    hosszirányú illetve hosszirányú szakaszos felbontás esetén a műszaki átadás-átvételi eljárás során a teherbírás          vizsgálatáról szóló mérések (jegyzőkönyvek) bemutatását a Műszaki Csoport[14] részére be kell mutatni. A föld             visszatöltését 10 napon belül tömörítéssel kell elvégezni (Tr 85 %-ra), melyről szintén be kell mutatni a készült             műbizonylatot;

  m) a kivitelezőt a helyreállítás szakszerűségéért - a végleges helyreállítást követően - a jogszabályban meghatározott időn belül, de minimum 3 évig felelősség terheli.

           

                                                                                                     

6. § [15]

A közterület-használati engedély iránti kérelem


(1)  A közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet használni ill. bontani kívánja. Ha a közterület használata az építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése, vagy építési terület kialakítása céljából szükséges, az engedélyt a kivitelezőnek kell kérnie.


(2)  A közterület-használati engedély iránti kérelmet a Városfejlesztési Osztályhoz kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell:

  a)  a kérelmező nevét és lakóhelyének (székhelyének) címét;

  b)  a közterület-használat célját és időtartamát;

  c)  a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását.


(3)  A kérelemhez mellékelni kell :

  a)[16]

  b)    nem önkormányzati út esetében a közúti forgalmat befolyásoló, érintő vagy azzal kapcsolatos közterület-használat esetén a közút kezelőjének hozzájárulását;

  c)    önálló hirdetőfelület elhelyezése esetén a hirdetőfelület helyszínrajzi elhelyezkedésének ábrázolását, a felirat, ábra rajzát a színek megjelölésével, a rögzítés módját;

  d)    mutatványos tevékenység folytatásához a mutatványos berendezés műszaki alkalmasságát igazoló tanúsítvány másolatát;

  e)    ha a közterület-használat a 2. § b) pont szerinti területre vonatkozik, a tulajdonossal (tulajdonosokkal) a terület használatára megkötött szerződést vagy a tulajdonos (tulajdonosok) hozzájárulását;

  f)    ha a közterület-használat valamely közmű tartozékának felhasználásával jár, a közmű tulajdonosának (kezelőjének) hozzájárulását;

 g)     műemléki szempontból védett épület közterületet érintő homlokzata előtti, illetőleg műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben történő közterület-használat esetén a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulását, természetvédelmi területen a természetvédelmi hatóság hozzájárulását.


7. § [17]

A közterület-használati engedély tartalma


(1) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell:

  a) az engedélyes nevét, címét, székhelyét;

  b) a közterület igénybevételének célját és időtartamát, vagy azt, hogy a közterület-használat milyen feltétel bekövetkezéséig tart;

  c) a közterület-használat helyének, használati módjának, mértékének és feltételeinek meghatározását;

  d) a közreműködő szakhatóságok hozzájárulásában foglaltakat;

  e) a fizetendő használati díj mértékét, fizetésének módját;

  f) a közterület-használat megszűnése esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség előírását;

  g) építési munkálatok, valamint építőanyagok és szerkezetek tárolása esetén, a munka-, baleset- és egészségvédelmi óvórendszabályok betartásának kötelezettségét, valamint azt, hogy a tárolt anyagok, eszközök nem akadályozhatják sem a gyalogos, sem a járműforgalmat;

  h) közlekedés korlátozásával használt közterületnél a használó költségére kialakított forgalom átterelését, a városképi követelményeket kielégítő palánk, vagy védőtetővel ellátott átjáró létesítését, annak elbontásának, és az eredeti állapot helyreállításának kötelezettségét;

  i) zöldterületet is érintő munkavégzés esetén a növényzet védelmének kötelezettségét és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítását;

  j) a munkahely és felvonulási terület tisztántartásának előírását, a felesleges föld, törmelék, hulladék, szemét saját költségen történő elszállításának kötelezettségét;

  k) a közterület felbontásával járó munkálatok esetén az 5. §-ban foglaltakat, valamint a munkálatok elvégzése után, a garanciális idő alatt keletkező süllyedések saját költségen történő azonnali helyreállítás kötelezettségét;

  l) a téli, illetve technológiailag alkalmatlan időben az ideiglenes helyreállítási, valamint határidő meghatározásával a végleges helyreállítási kötelezettséget;

 m) a kötelezettségek nem teljesítése esetére a beálló jogkövetkezményeket;

  n) a közterület-használattal összefüggő további feltételeket.


(2) Közterületen történő árusítás céljára szolgáló közterület-használati engedélyben azt is meg kell jelölni, hogy az árusítás meghatározott helyen vagy körzetben, kézből, vagy járműről történhet-e.


(3) A kiadott közterület-használati engedélyekről nyilvántartást kell vezetni.


(4)  A közterület-használati engedély nem mentesíti az engedélyest a jogszabályokban előírt egyéb kötelezettségek alól.


8. §[18]

A közterület-használati engedély érvénye


(1) A közterület-használati engedély határozott időre vagy meghatározott feltétel bekövetkeztéig adható, amelynek időtartama egyik esetben sem haladhatja meg az engedély megadásától számított egy évet.  


(2)  A közterület-használati engedély érvénye megszűnik:

  a)  az engedélyben meghatározott idő elteltével, amely az engedély megadásától számított egy évet nem                        haladhatja meg;

  b) az engedélyben meghatározott feltétel bekövetkeztével;

  c) a közterület használatát és rendjét érintő jogszabályok megváltozása miatt történő visszavonással;

  d) az engedélyes által történő felmondással, a felmondást követő hónap első napjával;

  e) a közterület-használatra, illetve az ezzel kapcsolatos tevékenységekre vonatkozó jogszabályokban foglaltak               megsértése miatt történő visszavonással;

  f) a közterület-használati díj meg nem fizetése miatt történő visszavonással;

  g) ha a közterület használatára jogosult jogutód nélkül megszűnik;

  h) ha a közterület használatára jogosultnak a végzett tevékenységéhez szükséges jogosultsága megszűnik.

  

(3)  Vissza kell vonni a közterület-használati engedélyt attól, aki a közterületet nem az előírt módon és célra használja.


(4)  Ha az engedélyes a közterület használatot meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát írásban bejelenteni.


(5)  Ha a közterület-használati engedély érvényét veszíti, a jogosult köteles a saját költségén - kártalanítási igény nélkül - a közterület eredeti állapotát azonnal helyreállítani. Amennyiben a közterület-használatára jogosult ezen kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a polgármester jogosult az igénybevevő költségére azt elvégeztetni.


(6)  A közterület kiürítésére, illetve az eredeti állapot helyreállítására halasztás adható.


(7)  Aki a közterület-használati engedélyben előírt kötelezettségeit nem teljesíti, annak 3 évig újabb közterület-használati engedély nem adható.


(8) Ha a közterület használata az építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, törmelék elhelyezése céljából szükséges, engedély csak az építési munka végzésének tartamára köthető maximum 6 hónap időtartamra, mely indokolt esetben ismételten meghosszabbítható.


9. §[19]

A közterület-használat díja


(1) A közterület-használatára jogosult - a pályázat útján megállapított díj kivételével - a jelen rendelet mellékletében meghatározott összegű közterület-használati díjat köteles megfizetni


(2) A közterület használatra jogosult a közterület-használati díjat minden esetben a közterület-használati engedély megadásáról rendelkező határozatban foglalt határidőn belül egyösszegben köteles megfizetni.


(3) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, illetve a közterületen lévő létesítmény üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.


(4) Ha a jogosult a közterület használatot az engedélyben foglalt határidőn belül megszünteti, az engedélyesnek az általa befizetett használati díj időarányos részét vissza kell téríteni. A visszajáró díj után kamatfizetési kötelezettség nem áll fenn.


(5) A visszajáró használati díj számításánál a töredék napot és töredék hónapot figyelmen kívül kell hagyni.


(6) A díjfizetési kötelezettség elmulasztása esetén a közterület-használati engedély visszavonásra kerül, azonban a használó ebben az esetben is köteles a közterület-használat tényleges idejére eső díjat utólagosan megfizetni.



10. §


(1) A díjkötelezettség megállapításánál minden töredék négyzetméter teljes négyzetméterként számítandó.


(2) A kézből történő árusítás céljára adott közterület-használat díjánál személyenként egy négyzetmétert kell alapul venni.


(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának meghatározásánál a létesítmény közterületen lévő terjedelmének vízszintes vetületét kell számításba venni. Függőleges terjedelmű közterület-használat (pl: a hirdetőtábla) esetén a hirdetési felületet kell alapul venni.


(4) A közterület-használati díj mértékét a képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal – minden év december 31. napjáig – felülvizsgálja. 


(5) A naptári éven átnyúló közterület-használat esetén a mindenkor hatályos díjszabás szerint kell a használati díjat megfizetni.


(6) A városközpontban (a Kossuth u. 29-33-tól a 63-ig, valamint a 34-től a 78-ig terjedő szakasza,  a Vörösmarty utcának az 1-től 17-ig terjedő szakasza, a Toldi utca és a Báthory utca által határolt belterületi rész, ide értve a Wesselényi utca 2-8-ig és 1-7-ig terjedő szakaszát) és városközponton kívüli egyéb területeken a közterület használatának a díja eltérő.


11. §

Mentesség a közterület-használati díj fizetése alól


(1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

  a) a fegyveres erőknek, a rendészeti szerveknek, továbbá az ár és belvízvédelmi szolgálatoknak a szabályszerű működésükhöz szükséges létesítményeik elhelyezése, javítási és fenntartási munkálatok végzése során;

  b) postai és hírközlési létesítmények, berendezések valamint postai levélszekrények elhelyezése és javítása esetén;   

  c) az országos közforgalmú vasútnak, a közforgalmú közúti és közlekedési vállalatoknak a feladatuk ellátását szolgáló létesítményei elhelyezése után;

  d) a szobrok, emlékművek, díszkutak, vízmedencék, szökőkutak, nem reklám célú alapzatos zászlórudak és köztárgyak elhelyezése esetén;

  e) ha a közterületet használó önkormányzati intézmény vagy civil szervezet;

  f) ha a közterület-használat önkormányzati érdeket szolgál;

  g) ha a közterületet közvetlen életveszély elhárításának céljából veszik igénybe.


(2) Kérelemre a díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése lehetséges az alábbi esetekben:

  a) művészeti és tudományos tevékenységet bemutató kiállítás esetében;

  b) egyházi szertartásokkal közvetlenül kapcsolatos közterület használat esetében;

  c) jótékonysági célokat szolgáló rendezvények után - beleértve az alkalmi árusítást is - ha a bevételt jótékonysági célra fordítják.

      

(3)[20]    Kérelemre a díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése a Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: bizottság) hatáskörébe tartozik.


(4)[21]A díj mérséklésére vagy elengedésére vonatkozó kedvezmény lehetősége nem alkalmazható abban az esetben, ha a közterület-használati engedély megadására pályázati eljárás alapján kerül sor.


(5)[22]    A díj méltányosságból történő mérséklése vagy elengedése nem mentesít a közterület eredeti állapotának helyreállítási kötelezettsége alól.


12. §[23]

Közterület használat pályáztatása


(1)  Ugyanazon közterületre vonatkozó, azonos térbeli-időbeli feltételekkel megjelölt, több közterület-használati kérelem esetén a közterület-használat jogát pályázati tárgyalás útján kell eldönteni. Ebben az esetben a rendelet mellékletben szereplő díjtételeket legalacsonyabb díjnak kell tekinteni.


(2)[24]  A közterület-használattal kapcsolatos pályázati eljárást a bizottság folytatja le.    


(3)  A közterület-használatával kapcsolatos ajánlatokat a Városfejlesztési Osztálynak kell írásban benyújtani a pályázati letét befizetése után. Az ajánlatnak tartalmaznia kell:

  a)  a pályázó nevét, címét, tevékenységét és az annak gyakorlására jogosító okirat másolatát;

  b)  a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a pályázati feltételeket elfogadja;

  c)  igazolást a pályázati letét összegének megfizetéséről.


(4)  A tárgyaláson csak az a pályázó vehet részt, aki a pályáztatás időpontjáig a pályázati biztosíték összegét, mely az igényelt területre és az igényelt időtartamra vonatkozó alapdíj 10 %-a - de legkevesebb 30.000.- Ft -, befizeti.


(5)  A pályázat nyertese az lesz, aki a pályázati feltételeknek megfelel, és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetésére vonatkozó ajánlatot tette.


(6)  Ha a pályázat nyertese az adott közterületet nem kívánja igénybe venni, akkor az általa megfizetett pályázati biztosíték visszatartásra kerül, és a pályázati tárgyaláson részt vett soron következő legmagasabb összegű közterület-használati díj fizetési ajánlatot tett pályázó lesz jogosult a közterület-használatra.


(7) Ha a pályázat nyertese a közterület használatát az engedélyben foglalt határidő lejártát megelőzően megszünteti, a megszűnés időpontjától számított időarányos közterület-használati díj a használónak nem jár vissza.


(8)  A pályázat nyertese által befizetett biztosítékot a közterület-használati díj részeként kell elszámolni, a további pályázók részére a pályázati tárgyalás napját követően visszafizetésre kerül.


13. §

Az engedély nélküli közterület-használat következményei


(1)[25]Aki közterületet engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő módon, illetve azt meghaladó mértékben használ, köteles a közterületet ellenőrző személy felhívására a jogellenes helyzetet haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül kötelezhető a közterület eredeti állapotának helyreállítására. E kötelezettség elmulasztása esetén a polgármester az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.


(2)[26]Az eredeti állapot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállítható, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár elhárítása érdekében vagy a közrend és közbiztonság helyreállítása vagy fenntartása érdekében egyébként indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.


(3) Azt, aki a közterületet engedélyhez kötött esetben engedély nélkül vagy az engedélyben foglalt feltételektől eltérő módon használ a szabálysértés jogkövetkezményein túlmenően az egyébként fizetendő közterület-használati díj megfizetésére kell kötelezni.


(4) Ha a közterületet engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel – kérelmére – a hatóság a közterület használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alól.


14. §


(1)[27] A városközpontban - a jelen rendelet 4. § (2) bekezdés k) pontjában foglaltak kivételével - valamint a Damjanich u. 1-től 9-ig és 2-től 10-ig terjedő szakaszán, a Rákóczi utcának a Kossuth és a Várkonyi utca közötti szakaszán, továbbá a Barátság utca teljes területén nem tárolható gépjármű az útpadkán és az egyéb közterületeken.


(2)[28]Amennyiben az üzemképtelen vagy az (1) bekezdésben foglaltak megszegésével tárolt gépjármű tulajdonosa (üzembentartója) a gépjárművet felszólításra sem távolítja el (vagy a tulajdonos kiléte nem állapítható meg), a polgármester elrendelheti az azzal megbízott szervezet útján a gépjármű kijelölt helyre történő elszállítását és tárolását a tulajdonos költségére.


(3) A gépjármű elszállításakor a közterület-felügyelőnek a gépjárműről fényképfelvételt, továbbá jegyzőkönyvet kell készítenie, amelynek tartalmaznia kell a gépjármű műszaki állapotának leírását, és a gépjárműben talált tárgyak felsorolását.


(4) Az elszállított dolgok őrizetére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény felelős őrzésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.


(5) A gépjármű tulajdonosának (üzembentartójának) csak akkor adható ki, ha a szállítás és a tárolás költségeit megfizette.


(6) Ha a gépjármű tulajdonosa (üzembentartója) az eltávolítást követő 3 hónapon belül nem jelentkezik, a gépjárművet értékesíteni lehet.



15. §

A közterület használatának ellenőrzése


(1) A jelen rendeletben foglalt előírások megtartását Vésztő Város Polgármesteri Hivatalának Közterület-felügyelői, valamint a jogszabályok szerint ellenőrzésre jogosult más szervek és személyek ellenőrizhetik.


(2)[29] A közterület-felügyelők munkájuk során jogosultak a közterület-használati engedélyben foglaltak betartását rendszeresen ellenőrizni, s amennyiben az engedélyben rögzítettektől eltérő használatot tapasztalnak, úgy kötelesek a szükséges intézkedéseket megtenni.


(3)[30] A közterület-használati engedélyt a jogosult köteles a helyszínen magánál tartani. Az engedély csak a jogosultat, bejelentett alkalmazottját, illetve bejegyzett tagját jogosítja a közterület használatára.




III. Fejezet

A közterület gondozására és tisztántartására vonatkozó szabályok


16. §

Az ingatlantulajdonosok kötelezettsége


(1)[31] Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles - az út szegélyéig vagy széléig - az ingatlan előtt, mellett és mögött elhelyezkedő - az ingatlannal közvetlenül határos - közterület részét képező járda, valamint pázsit és gyepfelület teljes területének folyamatos tisztán tartására, rendbetételére és az ott keletkezett hulladék elszállítására, – a rendelet 2. mellékletében meghatározott ingatlanok kivételével – továbbá, téli időszakban a járda síkosság-mentesítésére.

(2) A rendelet 2. mellékletében meghatározott ingatlanokkal közvetlenül határos közterület részét képező pázsit és gyepfelület teljes területének folyamatos tisztán tartását és rendbetételét, valamint az állami közutak mentén a sövény nyírását az önkormányzat végzi.

(3) A Wesselényi utca teljes szakaszán az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles a sövény és az ingatlan telekhatára között elhelyezkedő, a közterület részét képező pázsit és gyepfelület teljes területének folyamatos tisztán tartására, rendbetételére.”

(4) A közterületen keletkező hasznosítható hulladékot (gally, fűtermés, stb.) a közterülettel érintkező ingatlan tulajdonosa felhasználhatja.”

16/A. §[32]


(1) A város belterületén lévő, csapadékvíz elvezetésére szolgáló nyílt árkok rendszeres tisztán tartása annak az ingatlan tulajdonosnak, használóinak a kötelessége, akinek ingatlana előtt az árok húzódik. A tisztán tartás az árok iszaptól való megtisztítására, az abban felnövő növényzet rendszeres letakarítására, az árokba került hulladék rendszeres összegyűjtésére terjed ki.

(2) Az árok fenékszintjének önhatalmúlag történő megváltoztatása tilos.

(3) Az egyes ingatlanok utcai bejárója alatt az ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek az akadálytalan vízlefolyást biztosító, de legalább 20 cm belső átmérőjű átereszt létesíteni. Indokolt esetben ennél nagyobb belső átmérőjű áteresz létesítése is elrendelhető.

(4)  Az (5) bekezdés szerinti magánátereszeket az ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek rendszeres tisztán tartani, s biztosítani, hogy a csapadékvíz azokon akadálytalanul átfolyhasson.

(5) Az ingatlan tulajdonosa a közút szélétől 1,5 méterre nem helyezhet el, és nem telepíthet olyan tárgyat, berendezést, építményt, növényt, mely a parkolást vagy a közlekedést akadályozza, veszélyezteti



17. §

Növényzet telepítése közterületen


(1)  Közterületen fás szárú növény telepítése, gallyazása vagy kivágása csak a jegyző hozzájárulásával végezhető. Egynyári és évelő haszonnövény közterületen nem telepíthető.

      

(2)  A közterületen lévő növény a közlekedést nem akadályozhatja.


(3) A magánterületről a járdára kihajló, illetve a közterületre ültetett és a járdán való akadálytalan közlekedést gátló ágakat és egyéb növényzetet az ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek rendszeresen eltávolítani.


(4) A közterületre ültetett, ill. a magánterületen lévő gyümölcsfák közterületre hajló ágairól a járdára hulló gyümölcsöt a ingatlan tulajdonosa naponta köteles összegyűjteni, a járdát megtisztítani.


18. §

Állatok lábon hajtása, vezetése közterületen


(1) Közterületeken állatot szabadon engedni nem szabad. Az állat tulajdonosa köteles gondoskodni állatának kíséretéről.


(2) Az állatok lábon hajtó személy felelős azért, hogy az általa hajtott, ill. vezetett állat a közterületen telepített növényzetben kárt ne tehessen.


(3) Az állat által a közterületen okozott szennyezést annak kísérője, vezetője, ill. hajtója köteles haladéktalanul összegyűjteni, a közterület megtisztítani és a szennyezés megszüntetéséről gondoskodni.


(4) Az állatok közterületen történő hajtása, vezetése a közúti közlekedést és a közterületek rendeltetésszerű használatát nem akadályozhatja.


19. §

A közterületek tisztaságának megőrzése és védelme


(1) Közterületen szemetet, hulladékot elszórni, eldobni, szennyes vagy egészségre ártalmas folyadékot kiönteni, oda kivezetni tilos. Szemetet, hulladékot csak az utcai szemétgyűjtőbe szabad dobni.


(2) Az önkormányzat által elhelyezet közterületi hulladékgyűjtő edények a közterületen közlekedő magánszemélyek számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy a közlekedés időtartama alatt keletkező hulladékokat (elfogyasztott élelmiszer csomagolóanyagát, kiürült üdítős palackot, használt papírzsebkendőt, cigarettacsikket stb.) azokban elhelyezhessék.


(3) Az üzlethelyiségek és elárusítóhelyek előtti járdát, közterületet, a helyiség üzemeltetője, használója köteles tisztán tartani.


(4) Az utcai árusok kötelesek a részükre kijelölt helyet és annak közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.


(5) Ha bármilyen szállítmány le- és felrakásakor, illetőleg szállítása közben, valamint a mezőgazdasági munkagépek és más gépjárművek közúton történő elhaladása miatt a közterület beszennyeződne, illetőleg az sár felhordását eredményezné, a szennyeződés előidézője köteles a területet azonnal megtisztítani.


(6) Az állati hullák közterületről történő elszállításáról a polgármesteri hivatal bejelentés után haladéktalanul intézkedik.  


20. §

Hirdetések, plakátok és szórólapok közterületen történő elhelyezése


(1) A hirdető szervek hirdetést, plakátot közterületen csak saját hirdetőtáblájuk felhasználásával, a közterület-használatra egyébként vonatkozó szabályok szerint helyezhetnek el.


(2) A hirdetőtáblákat úgy kell elhelyezni, hogy azok a közterület rendeltetésszerű használatát ne gátolják és a közlekedés biztonságát ne veszélyeztessék. (pl. megfelelő oldaltávolság, kilátás biztosítása)


(3) Nem helyezhető el hirdetés, illetve plakát

  a) a Szabadság téri liget területén;

  b) az autóbuszváró helyiségek falán, kivéve az autóbusz-közlekedéssel kapcsolatos, utas-tájékoztatási célokat szolgáló hirdetményeket;

  c) a Vésztő-mágori Csolt-monostor területén és a hozzá tartozó természetvédelmi területen, kivéve az annak működésével, rendezvényeivel kapcsolatos programismertető hirdetményeket;

  d) a város műemlékein és műemlék jellegű épületein, objektumain;

  e)  az önkormányzat által fenntartott intézmények épületén;

  f)  élő fára, köztéri szoborra, padokra, elektromos- és világítóberendezések szekrényeire és oszlopaira, trafóházakra, közlekedési jelzőtáblára, illetőleg a forgalom szabályozására vagy védelmére szolgáló berendezésekre, úttartozékokra, telefonfülkékre, városi információs táblákra.


(4)[33]Közutak felett átfeszítve, illetve áthidalva, autóbuszvárókra, világítóberendezésekre, valamint a 3. §-ban nem kizárt közterületi objektumokra szerelt reklámhordozó, rögzített vagy hordozható hirdető-berendezés közterület-használati engedély birtokában telepíthető.


(5) Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, illetve kezelő írásos hozzájárulásával lehet.


(6) Az egyes naptári eseményekhez fűződő plakátokat az esemény vagy alkalom elmúltát követően, legkésőbb az azt követő második munkanap 08 órájáig a hirdető szerv köteles a közterületről eltávolítani.


(7)[34]Ha a hirdető szerv az aktualitását vesztett plakátot, hirdetőtáblát a (6) bekezdésben foglalt határidőre nem távolítja el, és az erre vonatkozó felhívásának a kézhezvételtől számított 3 napon belül nem tesz eleget, a polgármester intézkedik annak a hirdető szerv költségére és veszélyére történő eltávolíttatásáról.


(8) [35] A választással kapcsolatos hirdetmények elhelyezésére a választási eljárásról szóló jogszabályok rendelkezései az irányadók.


IV. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések


21. §[36]

(1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenységre vagy mulasztásra jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősíti.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.

(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.

(6) A közigazgatási hatósági eljárás

a)valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

b)mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c)jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.

(7) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.


21/A. §[37]


(1) A közösségi együttélés alapvető szabályai betartásának elmulasztása, megszegése esetén az elkövető

a)ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy

b)százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(3) A helyszíni bírság kiszabására a Közterület-felügyelő jogosult. Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.

(4) A bírságot úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(5) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.

(6) Pénzbírság kiszabása helyett a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívás is alkalmazható, amennyiben a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabály, illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével, vagy a jogszerű állapot helyreállításával is orvosolható.

(7) A helyszíni bírság összegét az erre szolgáló készpénz átutalási megbízás átvételének, vagy a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.


21/B. §[38]

Aki

  1. közterületet rendeltetésétől eltérő célra engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól nagyobb mértékben vesz használatba, vagy
  2. a közterületet nem az engedélyben meghatározott célra vagy nem a meghatározott időtartamban használ, vagy
  3. a közterület-használat megszűnését követően az eredeti állapotot nem állítja helyre, vagy      
  4. a közterületek, vízelvezető árkok és magánátereszek tisztán tartására /16. § (1), (3), (4) és (6) bekezdés; 19. § (1), (3), (4) és (5) bekezdés/ vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, vagy
  5. a közterületen történő tárgyak, berendezések, építmények és növények telepítésére /16/A. §, 17. § (1), (3) és (4) bekezdés/ vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, vagy
  6. az állatok közterületen történő lábon hajtására és vezetésére /18. § (1)-(4) bekezdés/ vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, vagy
  7. a járművek közterületen való tárolásának tilalmára /14. § (1) bekezdés/ vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be, vagy
  8. a hirdetések, plakátok és szórólapok közterületen történő elhelyezésére /20. § (1)-(6) bekezdés/ vonatkozó rendelkezéseket nem tartja be,

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.


22. §

Értelmező rendelkezések


E rendelet alkalmazása szempontjából:

a)   Gépjármű tárolás: gépjármű közterületen történő elhelyezése akkor, ha az nem a KRESZ szerinti megállásnak, illetve várakozásnak minősül.   


b)    Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló – az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt – része.


c)    Közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt gépjármű: azon 3500 kg megengedett össztömeget meghaladó gépjármű, mellyel díj ellenében személyszállítási, árufuvarozási, autómentési tevékenységet folytatnak.


d)    Közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére – az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között – a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

e)    Köztárgy: közterületen álló és közhasználatra szolgáló művészeti, kegyeleti szobor, emlékmű, díszkút, szökőkút, közvilágítási, közlekedésirányítási, hírközlési, postai, kertészeti műtárgyak illetőleg utcabútorok, köztisztasági létesítmények.


f)    Közúti közlekedési szolgáltatás: járművel díj ellenében végzett személyszállítás, árufuvarozás és autómentés. Nem minősül közúti közlekedési szolgáltatásnak, ha az üzemben tartó kizárólag a saját munkavállalója (tagja) részére végez közúti közlekedési szolgáltatást, vagy kizárólag a belföldön általa előállított (termelt) vagy forgalomba hozott terméket, terményt, illetőleg javított terméket továbbítja, illetőleg az áru továbbítása az általa végzett egyéb szolgáltatás elválaszthatatlan része.


g)    Létesítmény: a közterület és a rajta levő építmények együttese.


h)    Mozgóárusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl. kosár, tricikli, fagylaltos kocsi).


i)     Mozgóbolt: önjáró vagy gépjárművel vontatott, az üzlet feltételeinek megfelelő árusító hely.


j)     Önálló hirdetőfelület: épületen, homlokzaton, tetőzeten illetve támfalon a közterületbe beállóan elhelyezett, vagy a talajon, térburkolaton illetve köztéri berendezésen létesített, valamely szolgáltatásra, gyártmányra, termékre, eseményre történő figyelemfelhívás célját szolgáló objektum.


k)    Út: a gyalogosok és a járművek közlekedésére szolgáló közterület, illetőleg magánterület (közút, magánút). Az egyes útfajtáknak és az út részeinek a meghatározására a közúti közlekedés szabályairól szóló jogszabályban (KRESZ) foglaltak az irányadók.


l)     Út határa: az útnak – a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló – külső széle.


m)   Út területe: az út határai közötti terület.


n)    Út tartozéka: a várakozóhely, a vezetőoszlop, a korlát, az útfenntartási és közlekedésbiztonsági célokat szolgáló műszaki és egyéb létesítmény, berendezés,


o)    Zöldterület: közpark, közkert, díszkert, sétány, játszótér, utcai fasor és az azt kísérő zöldsáv.


p)   Üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező azon jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt; a baleset folytán megsérült és elhagyott jármű; továbbá műszaki állapotánál fogva közúti közlekedésre alkalmatlan roncs vagy sérült jármű.


r)   Keresztirányú felbontás: Az út tengelyére közel merőleges (45-90 fok között) irányú, teljes szélességében történő burkolatbontás.


s)   Hosszirányú felbontás: Az út tengelyével közel párhuzamos (0-45 fok között)  irányú burkolatbontás.


t)   Pontszerű felbontás: Derékszögű szabályos idomban felbontott burkolat (munkagödör)


u)   Szakaszos felbontás: Ugyanazon útszakaszon több kisebb burkolatbontás


v)   Útamortizációs díj: Burkolt útfelület, nem közlekedési célú igénybevétel (felbontás) miatti elhasználódás díja.


z)[39]  


23. §

Hatálybalépés


(1)  Jelen rendelet 2008. március 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közterület-használatról szóló 27/2005. (VIII. 30.) számú rendelete, a hirdetések, plakátok és szórólapok közterületen történő elhelyezéséről szóló 3/2006. (I. 31.) számú rendelete és az azt módosító 19/2006. (VI. 27.) rendelet, továbbá az árakról és díjakról szóló 38/2005. (XI. 29.) számú rendelet 2. számú melléklete és azt módosító 34/2007. (XII. 18.) számú rendelet 2. számú melléklete, valamint a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 19/2004. (V. 26.) számú rendelet 4.- 8. §-ai, a 14. §, valamit a 17. § (1) bekezdésének a), b), c), d) és h) pontjai hatályukat veszítik.         


(2)[40]E rendelet előírásait a hatálybalépése előtt indult és a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A rendelet hatálybalépése előtt visszavonásig kiadott engedélyek visszavonása ügyében a polgármester intézkedik.


(3)[41] E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.



Molnár Sándor                                                            Détárné Molnár Andrea

polgármester                                                                   jegyző




.

1. számú melléklet a 2/2008. (I. 29.) önkormányzati rendelethez [42]


Közterület-használati díjak



A

B

C

D

Ssz.

A közterület-használat célja

Dimenzió

Város-

központban

Egyéb területen

1.

a közterületre nyíló üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető-berendezés (fényreklám), továbbá a cég- és címtábla elhelyezése, ha az 20 cm-en túl nyúlik a közterületre. 4. § (1) a)

Ft/m2/hó


103


72

2.

árusító és egyéb fülke (pl: élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, könyv, hírlap, dohány árusítására szolgáló bódé, pavilon) elhelyezése. 4. § (1) b)


Ft/m2/hó


427


336

3.

kerékpártárolók kihelyezése. 4. § (1) c)


Ft/m2/év

341

330

4.

önálló hirdető-berendezés, hirdető, figyelmeztető és tájékoztató táblák, tartóoszlopok, elhelyezése. 4. § (1) d)

Ft/m2/nap

Ft/m2/hó

244

1218

244

975

5.

az   egyes létesítmények üzemeltetéséhez szükséges, a közút területén kívül eső személygépkocsi várakozóhelyek kialakítása. 4. § (1) e)



Ft/db/év


5651

3753

6.

építési munkával kapcsolatos állvány, építési terület kialakítása. 4. § (1) g)

Ft/m2/hó

73

61

7.

 mozgó árusítás. 4. § (1) h)


Ft/hó


1218


8.

mozgóbolt üzemeltetése 4. § (1) i)     



Ft/alkalom

Ft/hó



614

2435


9.

alkalmi árusítás, javító- és szolgáltató tevékenység 4. § (1) i)     


Ft/m2/nap


201


10.

vendéglátó-ipari előkert kialakítása 4. § (1) j)


Ft/m2/hó

201

189

11.

kiállítás, vásár, alkalmi vásár-, közterületi szabadtéri rendezvények, továbbá mutatványos tevékenység gyakorlása esetén a létesítménnyel elfoglalt terület után 4. § (1) k)

Ft/m2/nap


146


12.

idényjellegű zöldség- és gyümölcs árusítására

4. § (1) l)

Ft/m2/nap


244


13.

tűzijáték gyakorlása 4. § (1) m)


Ft/alkalom

5842

14.

közterületen lévő, vagy közterületbe nyúló árusító vagy szolgáltató berendezés (pl: árusító automata) elhelyezése 4. § (1) n)


Ft/m2/nap



97


15.

reklámhordozó közút feletti átfeszítése

4. § (1) o)

Ft/m2/nap

86

72

16.

hangosító berendezéssel történő hirdetés, hangosító berendezés üzemeltetése 4. § (1) p)

Ft/alkalom


1218


17.

építőanyagnak 72 órát meghaladó tárolása legfeljebb 6 hónapos időtartamra 4. § (1) r)

Ft/m2/hó


72


18.

közterület felbontásával járó tevékenység

4. § (1) s)

Ft/m2/nap

122

19.

út és járdaépítéssel kapcsolatos munkálatok

4. § (1) t)

Ft/m2/nap

122

20.

Útamortizációs díj

Ft/m2

12184

21.

személy és tehergépjárművek, buszok, mezőgazdasági munkagépek, lassú járművek és járműszerelvények, pótkocsik városközponton kívül történő tárolása 4. § (1) u)

Ft/m2/nap


-


608










Megjegyzés: az árak áfa nélkül értendők, melyek a mindenkori áfa változással módosulnak.





2. számú melléklet a 2/2008. (I. 29.) önkormányzati rendelethez[43]



Másfél méter fenékszint mélységet elérő vagy meghaladó árokkal érintett ingatlanok:

  • Vésztő, Kossuth Lajos u. 141.számtól a József Attila u. sarokig;
  • Vésztő, Békési u. 41. számtól a Békési u. 89.számig;
  • Vésztő, Kossuth Lajos u. 190. számtól Okányi u. sarokig












[1]

A rendeletet Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2008. január 28-i ülésén fogadta el.

[2]

Beiktatta a 23/2013. (XII. 18.) számú rendelet. Hatályos 2014. év január hó 1. napjától.  

[3]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.

[4]

Megállapította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.  

[5]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[6]

Beiktatta a 28/2009. (X. 27.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2009. év november 2. napjától.

[7]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[8]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[9]

Módosította a 28/2009. (X. 27.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2009. év november 2. napjától.

[10]

Beiktatta a 28/2009. (X. 27.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2009. év november 2. napjától.

[11]

Módosította a 7/2020. (VI. 8.) számú rendelet 1§-a. Hatályos 2020. július 01. napjától.

[12]

Módosította a 7/2020. (VI. 8.) számú rendelet 2§-a. Hatályos 2020. július 01. napjától.


[13]

 Módosította a 7/2020. (VI. 8.) számú rendelet 3 §. a) pontja. Hatályos 2020. július 01. napjától.

[14]

Módosította a 7/2020. (VI. 8.) számú rendelet 3 §. b) pontja. Hatályos 2020. július 01. napjától.

[15]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[16]

Hatályon kívül helyezte a 28/2009. (X. 27.) számú önkormányzati rendelet. Hatálytalan 2009. év november 2. napjától.

[17]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[18]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[19]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.

[20]

Módosította a 11/2011. (III. 30.) számú rendelet. Hatályos 2011. március 30. napjától.

[21]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[22]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.

[23]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[24]

Módosította a 11/2011. (III. 30.) számú rendelet. Hatályos 2011. március 30. napjától.

[25]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.

[26]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[27]

Módosította a 28/2009. (X. 27.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2009. év november 2. napjától.

[28]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[29]

Módosította a 13/2015. (X. 1.) számú rendelet. Hatályos 2015. október 1. napjától.


[30]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.

[31]

 Módosította a 7/2020. (VI. 8.) számú rendelet 4 §-a. Hatályos 2020. július 01. napjától.


[32]

Módosította a 7/2020. (VI. 8.) számú rendelet 5 §-a. Hatályos 2020. július 01. napjától.



[33]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[34]

Módosította a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet. Hatályos 2008. június 10. napjától.


[35]

Módosította a 7/2014. (II. 26.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. év február hó 27. napjától.

[36]

Módosította a 7/2014. (II. 26.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. év február hó 27. napjától.

[37]

Beiktatta a 7/2014. (II. 26.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. év február hó 27. napjától.

[38]

Beiktatta a 7/2014. (II. 26.) számú önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. év február hó 27. napjától.


[39]

Hatályon kívül helyezte a 20/2008. (VI. 10.) számú rendelet 2008. június 10. napjától.

[40]

Módosította a 17/2008. (V. 16.) számú rendelet. Hatályos 2008. május 16. napjától.

[41]

Beiktatta a 28/2009. (X. 27.) számú rendelet. Hatályos 2009. év november hó 2. napjától.

[42]

Módosította a 2/2014. (I. 29.) számú rendelet. Hatályos 2014. év február hó 1. napjától.  

[43]

 Beiktatta a 7/2020. (VI. 8.) számú rendelet 6 §-a. Hatályos 2020. július 01. napjától.


Mellékletek