Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2014 (II.26.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 04. 29

Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2014. (II.26.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelem helyi szabályairól[1]


Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában, a 48. § (1) bekezdésében, 48. § (4) bekezdés a-b) pontjaiban, a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 85. § (1) bekezdésének e) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) 5. és 13. § (1) 8. pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:


1. Általános rendelkezések


1. § (1) A rendelet célja, hogy a helyi körülményeket figyelembe véve meghatározza a város természeti örökségeinek, környezeti értékeinek, az élővilág és az itt élő emberek egészségének megőrzésére, védelmére, valamint az együttélés alapvető szabályaira vonatkozó rendelkezéseket.

(2) A rendelet hatálya kiterjed Vésztő Város közigazgatási területére, minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, akik állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, illetve tevékenykednek.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki

a)a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre, valamint a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlések során végzett tevékenységekre,

b)a vallási, hitéleti tevékenység végzésére, valamint

c)az egészségügyi, a tűzoltási, a katasztrófavédelmi, a műszaki mentési, polgári védelmi és a bűnüldözési tevékenység által keltett zajra.


2. Értelmező rendelkezések


2. § (1) E rendeletben alkalmazott fogalmakat - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel -

a)a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, továbbá a végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint

b)a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet

c)[2] a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet

irányadó rendelkezései szerint, azokkal összhangban kell megfelelően értelmezni.

(2) E rendelet alkalmazásában:

a)avar és kerti hulladék: a lehullott falomb, avar, gyökérmaradvány, szár, levél, kaszálék, nyesedék, és egyéb növényi maradvány;

b)ingatlantulajdonos: az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, vagy tulajdonközösség, aki az ingatlant ténylegesen használja, függetlenül attól, hogy tulajdonosa, haszonélvezője, birtokosa, kezelője, használója, avagy bérlője az ingatlannak;

c)közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni;

d)rendezvény: előre meghatározott célból, helyen és időben, valamint szervezett formában megtartandó összejövetel;

e)nappali időszak: a 06.00 és 22.00 óra közötti időszak;

f)éjszakai időszak: a 22.00 és 06.00 óra közötti időszak.

(3)[3] A június 1. és szeptember 15. közötti időszakban megrendezésre kerülő, egybefüggően több napon át tartó kulturális fesztiválok esetében a nappali időszakon a 6:00 és 23:00 közötti időszakot, éjjeli időszakon a 23:00 és 6:00 közötti időszakot kell érteni.


3. Hatásköri és eljárási rendelkezések


3. § (1) Az e rendeletben szabályozott önkormányzati feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület első fokon a Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottságára (a továbbiakban: Bizottság) és a Polgármesterre ruházza át a (2) és a (3) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) A polgármester dönt az e rendelet hatálya alá tartozó közterületi rendezvények megtartása során alkalmazni kívánt hangosító berendezések, valamint az élőzene vagy műsorszolgáltatás, és a mozgó zajforrás üzemeltetésének engedélyezése iránt indult hatósági ügyekben.

(3) A polgármester javaslata alapján a Bizottság dönt a környezetvédelmi alap felhasználásáról, és a döntés végrehajtását ellenőrzi.

(4) A hulladékgazdálkodási bírság kiszabására, összegére a mindenkori hatályos jogszabályok – jelenleg a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet – rendelkezései irányadóak.


4. Az avar és kerti hulladék égetése

4. § (1) A város területén az egészséges, kórokozóktól és kártevőktől mentes avart és a kerti hulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.

(2) A lakosság egészségének és a levegő tisztaságának védelme érdekében avar és kerti hulladék nyílttéri égetése csak napkeltétől napnyugtáig a szomszédok előzetes értesítése mellett megengedett.

(3) A nyílttéri égetés során a meteorológiai viszonyokra figyelemmel kell lenni. Égetni csak szélcsendes időben szabad. Tilos az avar és kerti hulladék égetése a (2) bekezdésben engedélyezett időszakon kívül, valamint szeles, párás, ködös, esős időben.

(4) Az avart és a kerti hulladékot égetni nagykorú, cselekvőképes személy folyamatos felügyelete mellett és csak olyan helyen és területen szabad, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.

(5) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg eloltható.

(6) A füstképződés csökkentése érdekében a nem komposztálható avart és kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell. Az eltüzelés csak olyan adagokban történhet, amely nem veszélyezteti a tűz környezetét. A nyers, megázott avar és kerti hulladék égetése tilos.

(7) Az égetendő növényi hulladék nem tartalmazhat semmilyen más kommunális vagy ipari eredetű, illetve veszélyes anyagot tartalmazó hulladékot.

5. § (1) Az égetés végén meg kell győződni arról, hogy a tűz elhamvadt. Amennyiben fennáll a tűz feléledésének veszélye, gondoskodni kell annak belocsolásáról vagy földréteggel történő lefedéséről.

(2)[4] A szabadban égő tüzet őrizetlenül hagyni tilos.

(3) A hatóságilag elrendelt általános tűzrakási tilalom alól jelen rendelet nem ad felmentést. Az avar és kerti hulladék nem égethető ezen tilalom időtartama alatt.


5. A háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabályok


6. § (1) Az egyedi fűtéssel rendelkező épületekben, építményekben a megfelelően karbantartott tüzelőberendezésekben csak az arra a berendezésre engedélyezett, a kereskedelmi forgalomban is megvásárolható tüzelőanyagot szabad elégetni.

(2) A tüzelőanyag ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékot, vagy állati eredetű hulladékot és egyéb, az egészségre ártalmas anyagokat nem tartalmazhat.


6. A közterületi rendezvények során működő zajforrásokra és mozgó zajforrásokra vonatkozó rendelkezések

7. § (1) Közterületen szervezendő, zenés szolgáltatást nyújtó rendezvényre előzetesen közterület-használati engedélyt kell kérni a Vésztő Város Önkormányzatának a közterület használatáról szóló rendeletében foglaltak szerint.

(2) Vésztő város belterületén a nappali időszakban 1 órát meghaladó időtartamú, valamint az éjszakai időszakban bármilyen időtartamú, e rendelet hatálya alá tartozó közterületi rendezvény megtartása során hangosító berendezést üzemeltetni, élőzenét, műsort szolgáltatni, valamint mozgó zajforrást üzemeltetni csak a polgármester engedélye alapján, és az abban előírt feltételek betartásával szabad. A polgármester határozatban dönt a kérelem elbírálásáról.

(3) A zajvédelmi engedélyt a jogosult köteles a tevékenység során magánál tartani és az ellenőrzése során felmutatni.

(4) A zajvédelmi engedély jogosultja kizárólag az engedélyben meghatározott módon, az engedélyező határozatban meghatározott feltételek teljesítése mellett folytathatja tevékenységét.

(5) Nincs szükség zajvédelmi engedélyre az önkormányzat által megrendelt, vagy az önkormányzat által szervezett rendezvények esetében.

(6) Az eljárás illetékét a hatályos illetékekről szóló törvény szabályozza.

8. § (1) A 7.§ (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet a zajforrás üzemeltetője a rendezvény, vagy mozgó zajforrás esetén a tevékenység tervezett megkezdése előtt legalább 15 nappal köteles benyújtani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez mellékelni kell:

a)az érvényes közterület-használati engedély másolatát;

b)helyszínrajzot, melyen ábrázolni kell a rendezvény által igénybe vett területet, a színpad és a hangszórók elhelyezését, valamint a zajforrás hatásterületét(a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló külön jogszabály szerint);

c)azokat a dokumentumokat, amelyekből megállapítható a zajforrás várható zajkibocsátása, illetve a hatásterületen várható zajterhelés;

d)mozgó zajforrások esetében: az üzemeltetni kívánt zajforrást, a zajforrás útvonalát és az üzemeltetés időtartamát és a sugározni kívánt műsortervet.

(3) A város területén hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezés nyári időszakban délelőtt 08:00 és délután 22:00 óra között, téli időszakban délelőtt 08:00 és délután 20:00 óra között üzemeltethető, ettől kizárólag közérdekű célok kihirdetése érdekében lehet eltérni.

(4) Szabadtéri rendezvény hangosításakor a hangosító berendezéseket úgy kell elhelyezni, tájolni, hogy az üzemelés során keletkező zaj ne okozzon indokolatlan mértékű többlet zajterhelést a védendő területen, és az arányban álljon a nézőtér nagyságával, illetve a nézőtér/hallgatóság várható számával.

(5) Az egyedi kérelem elbírálásakor a polgármester a kérelemben közölt adatok alapján mérlegel, amely során különösen az alábbi szempontokat veszi figyelembe:

a)a hangosítandó közterületi rendezvény lehetőleg ne sűrűn lakott, zárt sorú beépítésű terület védendő épületeinek közelében kerüljön megrendezésre;

b)hangosító berendezés lehetőleg ne kerüljön a védendő épületek közvetlen közelségébe;

c)az igénybe veendő közterületen más hangosított rendezvény egy időben ne kerüljön megrendezésre, illetőleg rövid követési időben - azonos hatásterületen belül;

d)az éjjeli időszakban megrendezésre kerülő rendezvények időtartama indokolatlan mértékben ne korlátozza a hatásterületen élők pihenését, éjszakai nyugalmát.

(6) Amennyiben a kérelemben és a mellékletekben közölt adatokból az állapítható meg, hogy az alkalmazni kívánt hangosító berendezés (zeneszolgáltatás, műsorforrás stb.) üzemeltetése során a zajkibocsátási határértékek nem lesznek betarthatók, illetve a berendezés üzemeltetése a környéken élők éjszakai nyugalmát indokolatlanul zavarná, akkor a polgármester a hangosító berendezés (zeneszolgáltatás, műsorforrás, stb.) üzemeltetésének időtartamára, teljesítményére vonatkozó korlátozást írhat elő, vagy az engedélyt megtagadhatja.

(7) Nem adható engedély éjszakai időszakra szabadban történő zajtkeltő rendezvényre, élőzene szolgáltatására, hangerősítő berendezés működtetésére. Kivételesen indokolt esetben – különösen kulturális, vagy családi rendezvény esetén - engedély adható, melyet az adott időszak és időtartam pontos megjelölésével kell megigényelni.


7. Magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységek végzése során működő zajforrásokra vonatkozó rendelkezések


9. § (1) Lakóingatlanban hangosító berendezést (rádió, televízió, magnetofon, CD-lejátszó, stb.) üzemeltetni mások nyugalmának megzavarása nélkül lehet.

(2) Éjszakai időszakban a szabadban, vagy közterületre irányuló nyitott ablakú helyiségben a csendet hangos énekléssel, zenével, hangszerrel, továbbá más, egyéb módon megzavarni tilos.

(3) Éjszakai időszakban tilos minden olyan zajt okozó tevékenység folytatása, amely a környék lakóinak nyugalmát szükségtelenül megzavarja, kivéve az azonnali hibaelhárítás érdekében szükségessé váló munkavégzést.      

(4) A város belterületén tilos a nehézgépjárművek motorjának indokolatlanul történő járatása, gépkocsik, motorkerékpárok motorjának túráztatása, feltúráztatott motorral való járatása.

(5) A város közigazgatási területén az e rendeletben nem szabályozott esetekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007.(X. 29.) Kormányrendeletben meghatározott rendelkezések az irányadóak.


8. A környezetvédelmi alap


10. § Vésztő Város Önkormányzata a környezetvédelmi feladatai megoldásának elősegítése érdekében Vésztői Környezetvédelmi Alap (továbbiakban: Alap) néven elkülönített helyi pénzalapot hoz létre.

11. § (1) Az Alap bevételi forrásai a következők:

a)az önkormányzat által jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság teljes összege;

b)a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80. § (4) bekezdés b) pontja alapján kiszabott, természetvédelemmel kapcsolatos bírság befolyt összege;

c)az illetékes környezetvédelmi hatóság által a város közigazgatási területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírságok összegének a 30%-a;

d)a környezetterhelési díjak és az igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része;

e)az önkormányzat bevételeiből – az éves költségvetési rendeletben meghatározott – környezetvédelmi célokra elkülönített összeg;

f)a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 58. § (6) bekezdése alapján az önkormányzatot arányosan megillető megosztott bevétel;

g)a környezet- és természetvédelmi pályázatokból származó bevételek;

h)egyes környezet- és természetvédelmi célú egyéb bevételek;

i)az Alap javára teljesített önkéntes befizetések és támogatások, valamint

j)az Alap lekötéséből származó bevételek.

12. § (1) Az Alap bevételeit kizárólag környezetvédelmi célokra lehet felhasználni. Külön vizsgálat nélkül környezetvédelmi célúnak minősül az Alap felhasználása, amennyiben

a)illegális szemétlerakók megszüntetésére,

b)a vállalatoknál, illetve a lakosságnál keletkezett veszélyes hulladékok nyilvántartására, kezelésére,

c)parlagfű elleni védelemre,

d)zöldterületek fenntartására,

e)környezetvédelmi vonatkozású pályázatok önrészének biztosítására,

f)a környezetvédelmi szempontból károsodott környezet javítására, helyreállítására,

g)levegőtisztaság-védelmi célokra,

h)vízminőség-védelemre,

i)talajvédelem céljaira, a talajszennyeződések megelőzésére, a szennyezett talajok feljavítására,

j)környezeti nevelésre, oktatásra, tájékoztatás céljaira,

k)környezetvédelmi felmérések, elemzések, tanulmányok finanszírozására,

l)a helyi természeti erőforrások és értékek megőrzésére, fenntartására,

m)környezetszennyezést megelőző és csökkentő beruházások támogatására,

n)környezetvédelmi célú rendezvények, szakmai programok költségeire,

o)a közterületen növő egészségre káros gyomnövények irtására,

p)az épített környezet és a város műemlékeinek védelmére

irányul.

(2) Az Alap az (1) bekezdéstől eltérő, más célra még ideiglenesen sem vonható el. 

(3) A Képviselő-testület évente a költségvetési rendelet megalkotásával, illetve a zárszámadás elfogadásával rendelkezik az Alap pénzösszegének nagyságáról.

 (4) A nyújtható támogatás mértékét minden esetben a pályázati kiírásban kell közzétenni.

13. § (1) Az Alap felhasználásáról a Bizottság évente egyszer beszámol a Képviselő-testületnek.

(2) Az Alap felhasználását az éves környezetvédelmi állapotjelentéssel egy időben nyilvánosságra kell hozni.

(3) Az Alapba történő befizetéseket a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal Pénzügyi Csoportja elkülönítetten kezeli.


9. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése esetén alkalmazandó eljárás és intézkedések


14. § (1) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenységre vagy mulasztásra jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősíti.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.

(3) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

15. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.

(2) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyző jogosult.

(3) A közigazgatási hatósági eljárás

a)valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,

b)mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,

c)jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.

(4) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

16. § (1) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése esetén az elkövető

a)ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy

b)százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(3) A helyszíni bírság kiszabására a Közterület-felügyelő jogosult. Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.

(4) A bírságot úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(5) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.

(6) Pénzbírság kiszabása helyett a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívás is alkalmazható, amennyiben a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabály, illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével, vagy a jogszerű állapot helyreállításával is orvosolható.

(7) A helyszíni bírság összegét az erre szolgáló készpénz átutalási megbízás átvételének, vagy a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

17. § (1) Aki

a)engedély nélkül szervez e rendelet hatálya alá tartozó közterületi rendezvényt, vagy

b)a közterületi rendezvény megrendezésével kapcsolatban kiadott engedélyben foglaltakat nem tartja be, vagy

c)a város területén hirdetési célokra alkalmazott hangosító berendezést nyári időszakban délelőtt 08:00 és délután 22:00 óra közötti, valamint téli időszakban délelőtt 08:00 és délután 20:00 óra közötti időtartamon kívül üzemeltet, vagy

d)a lakóingatlanában éjszakai időszakban olyan zajt okozó tevékenységet végez - kivéve a hibaelhárítással kapcsolatos tevékenységet - mellyel zavarja a szomszédságában élők nyugalmát, pihenését, vagy

e)avart és kerti hulladékot napkeltétől napnyugtái terjedő időtartamon kívül, a szomszédok előzetes értesítése nélkül, nyílt térben éget, vagy

f)ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festékmaradékot, veszélyes anyagokat tartalmazó hulladékot, vagy állati eredetű hulladékot és egyéb, az egészségre ártalmas anyagokat tüzelőanyagként használ, avagy bármely módon eléget, vagy

g)a zajkibocsátási engedélyben előírt műszeres mérési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

h)a kereskedelmi és vendéglátó egységben bejelentés vagy engedély nélkül zeneszolgáltatást végez, vagy

i)éjszakai időszakban a szabadban, vagy közterületre irányuló nyitott ablakú helyiségben folytatott hangos énekléssel, zenével, hangszerrel, továbbá más, egyéb módon mások nyugalmát megzavarja

a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.


10. Záró rendelkezések


18. § (1) A rendelet 2014. év március hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(3) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vésztő Város Önkormányzatának a környezetvédelem helyi szabályairól szóló 19/2004. (V. 26.) számú rendelete.       




Molnár Sándor                                                                         dr. Petri Béla

                                    Polgármester                                                                          Jegyző


[1]

A rendeletet Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 2014. február 25-i ülésén fogadta el.

[2]

Megállapította a 17/2014.(IV.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. április 29. napjától.

[3]

Megállapította a 17/2014.(IV.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. április 29. napjától.

[4]

Módosította a 17/2014.(IV.28.) önkormányzati rendelet. Hatályos 2014. április 29. napjától.