Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének 26/2012. (X.31.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól

Hatályos: 2012. 11. 01

Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


1. A rendelet hatálya


1. §


(1)  A rendelet tárgyi hatálya Vésztő Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) tulajdonából és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból álló törzsvagyonára és üzleti vagyonára (a továbbiakban együtt: önkormányzati vagyon) terjed ki.


(2) A rendelet személyi hatálya az önkormányzatra, az önkormányzati vagyon használóira terjed ki.


2. Az önkormányzat vagyona


2. §


(1) Az önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező forgalomképtelen törzsvagyon a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyon, mely vagyonelemeket az 1. melléklet tartalmazza.

             

(2) Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) az önkormányzati vagyonból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonná vagyonelemet nem minősít.


3. §


(1) Az önkormányzati törzsvagyon korlátozottan forgalomképes vagyonelemei:

  1. a közmű jellegű létesítmények,
  2. az önkormányzat által alapított költségvetési szervek használatában lévő vagyon,
  3. a sportcélú létesítmények,
  4.   mindazon vagyon, melyet törvény vagy a képviselő-testület rendeletével annak nyilvánít.


(2) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.


4. §


(1) Az önkormányzat üzleti vagyona a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint mindaz a vagyon, amely nem tartozik a törzsvagyonba. Az üzleti vagyon az önkormányzat eredményes, növekvő színvonalú működését, anyagi gyarapodását szolgáló vagyon.


(2) Az önkormányzat üzleti vagyonát képező ingatlanok vagyonelemei:

  1. a bérlakások, nem lakás céljára szolgáló helyiségek,
  2. építési telkek,
  3. mezőgazdasági földterületek
  4. egyéb vagyon.


(3) Az önkormányzat üzleti vagyonát képező ingóságok és vagyoni értékű jogok vagyonelemei:

  1. készpénz,
  2. egyéb pénzeszközök és követelések,
  3. értékpapírok,
  4. kötvények, részvények,
  5. vállalkozásban lévő üzletrész,
  6. használati és haszonélvezeti jog,
  7. szolgalmi jog,
  8. egyéb vagyoni értékű jogok.

                 i)     az önkormányzat tulajdonát képező ingóságok


(4) Az  önkormányzati üzleti vagyonhoz tartozó ingatlanok körét a 3. melléklet tartalmazza.


3. A vagyon minősítése


5. §


(1) A nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott vagyon minősítése,           átminősítése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik.

             

(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítést, átminősítést kezdeményezheti:

                          a) a polgármester,

                          b) a jegyző,

                          c) a Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság

             

(3) Az üzleti vagyonból a törzsvagyonba történő átminősítés akkor lehetséges, ha a vagyonelem kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását szolgáló funkciót tölt be, vagy az átminősítést követően ilyenné válik.

            

(4) A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem üzleti vagyonná történő átminősítése abban az esetben lehetséges, ha az a továbbiakban kötelező önkormányzati feladatkör ellátását, vagy hatáskör gyakorlását nem szolgálja, és a feladatkör ellátása, vagy a hatáskör gyakorlása az átminősítést követően az átminősítéssel érintett vagyonelem nélkül is megoldható.

4. A tulajdonosi jogok gyakorlása


6. §


(1)  A nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti tulajdonosi joggyakorló a képviselő-testület.


(2) Az önkormányzati vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(3) A tulajdonost megillető jognyilatkozatok megtétele - így különösen tulajdonosi hozzájárulás kiadása, építési eljárás kezdeményezése, megállapodáson alapuló szolgalmi jog létesítése, elidegenítési és terhelési tilalmak bejegyzésének kezdeményezése, elidegenítési és terhelési tilalmak törlésének engedélyezése, a további megterheléshez történő hozzájárulás megadása, megtagadása - a polgármester hatáskörébe tartozik.


5. Önkormányzati vagyon kezelése, hasznosítása


7. §


A képviselő-testület olyan vagyonelemet, amelyre vagyonkezelői jog létesíthető nem határoz meg.


8. §


Az önkormányzati vagyont a képviselő-testület döntésének megfelelően pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével lehet hasznosítani. A pályáztatást a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

                          

9. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában lévő vagyont a döntése vagy törvényi kötelezettsége alapján a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembe vételével adhatja ingyenes használatba.

             

(2) A képviselő-testület az ingyenes használatról szóló döntésében határozza meg a használót a vagyon rendeltetésszerű használatával kapcsolatosan esetlegesen terhelő kötelezettségeket.


6. Önkormányzati költségvetési szervek vagyongazdálkodása


10. §


(1) A képviselő-testület az önkormányzat által alapított költségvetési szervek (a továbbiakban: költségvetési szerv) részére a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja. A közös alapítású és fenntartású költségvetési szervek vagyona feletti rendelkezési jogot az alapítók és fenntartók között létrejött megállapodás szabályozza.

        

(2) A költségvetési szervek a használati joguknál fogva a tulajdonostól elvárható gondossággal jogosultak és kötelesek a vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, fenntartására, hasznosítására és a vagyonhoz fűződő közüzemi költségek viselésére.        

(3) A költségvetési szervek joga a használatukban lévő vagyon hasznosításával - az alaptevékenységet nem sértő, és kizárólag a költségvetési szerv bevételeit növelő, kötelező feladatok ellátását nem veszélyeztető - bevételszerző tevékenységet folytatni.

        

(4) A költségvetési szerv használatában lévő ingatlant a szerv vezetője maximum egy évig terjedő időtartamra jogosult bérbe, használatba adni. Az éven túli bérbe, használatba adáshoz a képviselő-testület hozzájárulása szükséges. A költségvetési szerv vezetője az általa használt ingatlant alkalmanként 30 napot meg nem haladó időtartamra adhatja térítésmentes használatba a nemzeti vagyonról szóló törvényben foglaltak figyelembe vételével. A bérbe, használatba adásra vonatkozó versenyeztetés lebonyolítására, valamint a szerződés megkötésére a költségvetési szerv vezetője köteles.

         

(5) A bevételszerző tevékenység eredményességéért és jogszerűségéért a költségvetési szerv vezetője felel.

       

(6) Ha a képviselő-testület másként nem rendelkezik, a költségvetési szerv a bevételszerző tevékenységből származó eredményeit köteles visszaforgatni az alaptevékenység ellátását szolgáló kifizetések teljesítésére.

       

(7) A vagyon bérbeadására, hasznosítására csak írásbeli szerződés alapján, a képviselő-testület döntései, valamint a költségvetési szervek belső szabályzataiban részletezett feltételekkel kerülhet sor. A több évre szóló szerződésekben meghatározott bérleti díjak értékállóságáról a szerződésben rendelkezni kell.

       

(8) A költségvetési szervek tulajdonát képező ingó vagyontárgyak értékesítésére vagy selejtezésére a költségvetési szerv vezetője 200.000.-Ft egyedi értékhatárig a polgármester,  200.001,- Ft-ot meghaladó egyedi érték esetén pedig a képviselő-testület előzetes hozzájárulásával jogosult. Az értékmegállapítás alapja az értékesítésre vagy selejtezésre kerülő vagyontárgy vagy vagyontárgyak bruttó forgalmi értéke. Az értékesítésből származó bevétel az önkormányzat érintett költségvetési szervének költségvetését illeti meg. A költségvetési szerv vezetőjének az értékesítésről és a selejtezésről a zárszámadáshoz kapcsolódóan számot kell adnia.


(9) A költségvetési szervet megillető követelésről az intézmény likviditásának megtartása mellett lemondani

  1. az 50.000,-Ft egyedi összeget meg nem haladó követelés esetében a költségvetési szerv vezetője a polgármester egyetértésével,
  2. az 50.000,-Ft egyedi összeget meghaladó követelés esetében a képviselő-testület engedélyével jogosult.


7. A vagyon értékének meghatározása


11. §


  (1) Az önkormányzati vagyon értékesítése esetén az adott vagyonelem forgalmi értékét meg kell határozni.

        

(2) Az önkormányzat

  1. ingatlan vagyonának értékét a számviteli nyilvántartás szerinti bruttó értékben vagy forgalmi értékbecslés alapján megállapított értéken,
  2.  az ingó vagyonának értékét nyilvántartási értéken,
  3. értékpapír vagyonának értékét névértéken kell megállapítani.

         

(3) Ingatlanvagyon tulajdonjogának Önkormányzat általi visszterhes megszerzését megelőzően az adott ingatlan forgalmi értékét meg kell állapítani. Ettől - a képviselő-testület egyedi döntésével - abban az esetben lehet eltérni, ha az ingatlanért kért érték az ingatlan lényegi jellemzőivel - így különösen: annak területével, elhelyezkedésével, természeti és környezeti adottságaival - azonos jellemzőkkel rendelkező ingatlan helyben szokásos forgalmi értékét nem haladja meg. Amennyiben a képviselő-testület a forgalmi értékbecslés beszerzésére vonatkozó főszabálytól való eltérésről határoz, úgy e határozat részeként az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséről is dönthet.

   

(4) Örökölt vagyon esetén - amennyiben az adó- és értékbizonyítvány 6 hónapnál nem régebbi - a hagyatéki eljárás során megállapított értéket kell a vagyon értékének tekinteni.

        

8. A vagyon elidegenítése


12. §


(1) Önkormányzati vagyont értékesíteni nettó 25 millió Ft értékhatár felett csak versenyeztetés útján lehet a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint. A versenyeztetést a rendelet 1. függelékét képező szabályzat alapján kell lebonyolítani.

         

(2) A nettó 25 millió Ft értékhatár alatti vagyon értékesítése a képviselő-testület döntése szerint pályázati eljárás lefolytatásával vagy annak mellőzésével történhet. A pályázatot a rendelet 1. függeléke szerinti versenyeztetési szabályzat előírásai szerint kell lebonyolítani.

        

(3) Az önkormányzat vagyonát ingyenesen átruházni a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározottak szerint lehet.


9. A vagyonszerzés szabályai


13. §


(1) Az önkormányzat visszterhes ingatlanvagyon szerzése és az önkormányzatot jogszabály vagy szerződés által megillető elővásárlási jog gyakorlása kizárólag a képviselő-testület döntése alapján történhet.

        

(2) Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyonelem forgalmi értékét a 11. § szerint kell meghatározni.


(3) Az ingatlanvagyon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeket, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.






14. §


(1) Ingyenes felajánlás révén akkor kerülhetnek az önkormányzat tulajdonába ingó és ingatlan vagyontárgyak, ha az önkormányzat képes a felajánlott vagyonnal való gazdálkodással járó kötelezettségek teljesítésére.


(2) A felajánlás elfogadásáról a polgármester dönt. A vagyonátadás során felmerült költségeket az önkormányzat viseli.


10. Az önkormányzat követeléseiről való lemondás


15. §


Az önkormányzat követeléseiről 50.000,-Ft egyedi értékhatárig a polgármester, 50.000,-Ft egyedi értékhatár feletti összegről a képviselő-testület jogosult lemondani. A követelésről való lemondás nem veszélyeztetheti a költségvetési gazdálkodás likviditását.


11. Önkormányzati forrásbevonás


16. §


  Az önkormányzati forrásbevonás – adósságot keletkeztető ügylet (hitelfelvétel, kötvény kibocsátás) – a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvény az Áht., valamint az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól szóló kormányrendelet vonatkozó rendelkezéseinek figyelembe vételével történhet.


12. Vagyonnyilvántartás és leltár


17. §


Az önkormányzat vagyonáról a nemzeti vagyonról szóló törvényben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott előírásoknak megfelelő számvitelei és kataszteri nyilvántartásokat kell vezetni.


13. Záró rendelkezések


18. §


(1) Ez a rendelet 2012. november 1. napján lép hatályba.

     

(2) Hatályát veszti Vésztő Város Önkormányzatának vagyonáról, és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 8/2004. (II.25.) önkormányzati rendelete.




Molnár Sándor                                               Détárné Molnár Andrea

 polgármester                                                              jegyző


Mellékletek