Vésztő Város Önkormányzatának Polgármestere – Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének feladat- és hatáskörében a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 46. § (4) bekezdése alapján eljárva, a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) kormányrendelettel kihirdetett veszélyhelyzetben - az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdés a) pontjában meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Vésztő Város Önkormányzatra (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint az irányítása alá tartozó valamennyi költségvetési szervre.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzati adóhatóság által nyilvántartott adókra és az adók módjára behajtható követelésekre.

A követelésekről való lemondás, követelések elengedése

2. §

(1) A Képviselő-testület az Önkormányzatot és az irányítása alá tartozó költségvetési szerveit illető követelésről történő lemondás eseteit az alábbiakban határozza meg:

a) a követelés - a számviteli előírásoknak megfelelő kritériumok alapján - behajthatatlannak minősül,

b) amennyiben az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (azonban nem tekinthető behajthatatlannak az a követelés, amelynél a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik),

c) csődegyezségi megállapodás esetén,

d) bírói egyezség keretében,

e) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján a követelés várhatóan nem térül meg,

f) az adósnál olyan méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel, amelyre tekintettel a követelésről való lemondás indokolt, így különösen pl. egészégi állapota, szociális helyzete miatt képtelen a követelés teljesítésére, és helyzete miatt a jövőben kedvező változás nem várható, vagy olyan rendkívüli esemény, káresemény következik be a kötelezettnél, amely a követelésről méltányosságból történő lemondást indokolttá teszi,

g) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kisösszegű követelések esetében, ha az önkéntes teljesítésre történő felhívás nem vezetett eredményre, vagy a behajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

h) amennyiben az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

i) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

j)  a Képviselő-testület a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény és más jogszabályok által megfogalmazott közérdekű cél esetében, ha a lemondása közérdekű cél megvalósítását szolgálja és nem ellentétes az Államháztartásról szóló törvény. rendelkezéseivel,

k) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

(2) A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

(3) A követelés elengedésére jogosult eljárása során alaposan mérlegelni kell az adós (kötelezett) pénzügyi helyzetét, személyi körülményeit, az Önkormányzattal és a költségvetési szervvel fenntartott üzleti és egyéb kapcsolatait, tartós kapcsolat esetén a megállapodás és kötelezettség betartásával kapcsolatos magatartását, teljesítési készségét és képességét, az elengedés esetleges előnyét, valamint hátrányát. A követelés jellegével és az adós (kötelezett) helyzetével összefüggően az alapos döntéshez szükséges minden iratot kötelesek beszerezni, így különösen: jövedelemigazolás, az üggyel kapcsolatos szerződések, számlák, pénzügyi mérlegek, más hatóságok, szervek határozatai, ítéletei, döntései, tulajdoni lapok, együtt élő személyek megállapítása, ellátásra szoruló közös háztartásban élő hozzátartozók megállapítása, stb.

3. §

(1) A követelésről részben vagy egészben lehet lemondani. Részben vagy egészben el lehet tekinteni a késedelmi kamatok megfizetésétől is.

(2) A 2. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben követelésről részben vagy egészben lemondani

a)  a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester; az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetője;

b)  a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott kisösszegű értékhatárt meghaladóan 500.000,- Ft értékhatárig az Önkormányzat esetében a Polgármester; az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetőjének írásos kérelme alapján a Polgármester;

c)  500.001,- Ft és 1.000.000,- Ft értékhatár között az Önkormányzat esetében a Polgármester írásos kérelme alapján, az Önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetében a költségvetési szerv vezetőjének írásos kérelme alapján az önkormányzat Gazdasági, Mezőgazdasági, Vállalkozásfejlesztési, Pénzügyi, Közbeszerzési és Ügyrendi Bizottsága;

d)  1.000.000,- Ft felett minden esetben a Képviselő-testület jogosult.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott hatáskör ugyanazon adós (kötelezett) tekintetében 5 éven belül csak egy alkalommal gyakorolható.

4. §

A követelés elengedésének jelen rendeletben meghatározott eljárását az Önkormányzat követelései esetében az önkormányzati hivatal pénzügyi csoportja, az önkormányzat irányítása alá tartozó költségvetési szervek követelései esetében a költségvetési szerv vezetője kezdeményezheti.

Záró rendelkezés

5. §

E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

         Karakas Anikó                                                                                    dr. Petri Béla

         polgármester                                                                                       jegyző