Hajós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete - a továbbiakban képviselő-testület – Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 43. §. (3) bekezdésében, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 9. §.-ban, a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 26. §. (7) bekezdésében, a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. §. (1) bekezdésében, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 32. §. (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - szervezeti és működési rendjére - a továbbiakban SZMSZ - a következőket rendeli el:

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

Az önkormányzat, a képviselő-testület és szervei elnevezése,

székhelye, bélyegzői és jelképei

1. §. A képviselő-testület és szervei számára az önkormányzati törvényben és más jogszabályokban meghatározott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat az  SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

2. §. (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Hajós Város Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.

Pontos címe: Hajós Város Önkormányzata 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.

Illetékességi területe: Hajós Város közigazgatási területe

(3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Hajós Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

(4) A képviselő-testület bizottságai:

      Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének Pénzügyi Bizottsága (továbbiakban

      Pénzügyi Bizottság)

      Székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.

      Hajós Város Önkormányzata Képviselő- testületének Kulturális, Rendezvényszervező és

     Turisztikai Bizottsága(továbbiakban Kulturális Bizottság)

      Székhelye:6344 Hajós,Rákóczi u.12.

(5) A képviselő-testület hivatalának elnevezése:

      Hajósi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Önkormányzati Hivatal)

      Székhelye: 6344 Hajós, Rákóczi u. 12.

(6) Az Önkormányzat körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az önkormányzat elnevezését, megye nevét és sorszámát.

(7) A Képviselő-testület körbélyegzője középen tartalmazza a Magyarország címerét, körben az képviselő-testület elnevezését, megye nevét.

3. §. (1) Az Önkormányzat címere téglalap alakú, a téglalap alsó végén csúcsban végződik. A címer két végén domb, mindkét oldalán fenyőfával. A dombok között folyó, amelyen vitorlás hajó úszik. A hajó feletti felhőben a hajósi római katolikus templom főoltárában lévő Szűz Mária látható, karján gyermekével.

(2) Az önkormányzat zászlaja középkék színű, szegély nélküli, alsó részén sárga rojtsorral. Alakja: végére állított téglalap. A zászló alsó felébe kerül a város címere, alatta Hajós felirattal.

(3.) A polgármester gondoskodik arról, hogy a lakosság a nemzeti és helyi ünnepeket méltóképpen megünnepelje. A település ünnepei: Orbán Napi Borünnep május utolsó hétvégéjén, és a Városnap augusztus 20. előtti szombat.

(4) Hajós Város nemzetközi kapcsolatai az alábbi testvértelepülésekkel állnak fenn:

- Hirrlingen /Németország/

- Lengenfeld /Ausztria/

- Minerbio /Olaszország/

- Nagymácséd /Szlovákia/

4. §. (1) Az önkormányzat a helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására külön rendeletet alkot.

(2) Hajós Város Önkormányzata elismeri a községben élő nemzetiségek jogait és egyben lehetővé teszi, hogy a közszolgáltatást nyújtó intézmények feliratait nemzetiségi nyelven is el lehet helyezni. Hajós Város Önkormányzata elismeri a városban megválasztott Nemzetiségi Önkormányzatokat, és vállalja a kölcsönös együttműködést.

5. §. A helyi önkormányzat - a törvény keretei között - önállóan szabályozhatja, illetőleg egyedi ügyekben szabadon igazgathatja a feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Döntését az Alkotmánybíróság, illetve bíróság és kizárólag jogszabálysértés esetén bírálhatja felül.

6. §. (1) A képviselő-testület véleményt nyilvánít és kezdeményez a feladat- és hatáskörébe nem tartozó, de a helyi közösséget érintő ügyekben. E jogával különösen abban az esetben él, ha az ügy a településfejlesztéssel és üzemeltetéssel, a lakossági közszolgáltatások fejlesztésével áll szoros kapcsolatban. Ilyen ügyekben - a polgármester indítványára - a képviselő-testület csak a közvetlenül érintett lakossági réteg, érdekképviseleti szerv, vagy társadalmi szervezet meghallgatása után nyilvánít véleményt, illetve tesz kezdeményezést.

(2) Önkormányzati döntést a helyi önkormányzat:

     a./ képviselő-testülete,

     b./ a polgármester,

     c./ a helyi népszavazás hozhat.

7. §. A képviselő-testület a helyi közszolgáltatások szervezésében, a helyi társadalom- és gazdaságszervező munkában - ezek fejlesztése érdekében - együttműködik a megyei önkormányzattal.

II. fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

8. §. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök fő szabályként a képviselő-testületet illetik meg, melyeket a jelen rendeletben, vagy más önkormányzati rendeletben megállapított jogszabályok szerint a polgármesterre átruházhat. A polgármesterre átruházott hatáskörök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

9. §. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:

1. településfejlesztés, településrendezés;

2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);

3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;

4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;

5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);

6. óvodai ellátás;

7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;

8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások;

9. lakás- és helyiséggazdálkodás;

10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;

11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás;

12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;

13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;

14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;

15. sport, ifjúsági ügyek;

16. nemzetiségi ügyek;

17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;

18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;

19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás;

21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.

(2) Hajós Város Önkormányzata önként vállalt feladatai közé sorolja a borturizmus,vallási turizmus és zarándokturizmus támogatását, valamint a zarándokmozgalom segítését, a zarándokút fejlesztésében való közreműködést.

(3.)  Az önként vállalat feladatok tárgyában az éves költségvetésben, a gazdálkodást meghatározó pénzügyi tervben – a fedezet biztosításával egyidőben – kell állást foglalni a Képviselőtestületnek.

10. §. (1) A helyi önkormányzat - a választott képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit.

11. §. (1) Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskör a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület a településfejlesztéssel, a helyi közszolgáltatásokkal, az alapvető intézményhálózat létrehozásával és működtetésével szorosan összefüggő hatásköreinek gyakorlását nem ruházhatja át. Ennek megfelelően a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át:

 1. a rendeletalkotás;

 2. szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, a törvény által hatáskörébe utalt         választás, kinevezés, vezetői megbízás;

 3. a helyi népszavazás elrendelése, kitüntetések és elismerő címek alapítása;

 4. a gazdasági program, a hitelfelvétel, a kötvénykibocsátás, a kölcsönfelvétel vagy más

     adósságot keletkeztető kötelezettségvállalás, alapítványi forrás átvétele és átadása;

 5. önkormányzati társulás létrehozása, megszüntetése, abból történő kiválás, a társulási

    megállapodás módosítása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás,

    abból történő kiválás;

 6. megállapodás külföldi önkormányzattal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati         szervezethez való csatlakozás, abból történő kiválás;

 7. intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése;

 8. közterület elnevezése, köztéri szobor, műalkotás állítása;

 9. eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál;

 10. a bíróságok ülnökeinek megválasztása;

 11. állásfoglalás intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási

      körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti;

 12. a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással

      kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében való döntés;

 13. az önkormányzati képviselői megbízatás megszűnéséről való döntés, ha a képviselő egy          éven át nem vesz részt a képviselő-testület ülésén;

 14. a településfejlesztési eszközök és a településszerkezeti terv jóváhagyása;

 15. területszervezési kezdeményezés;

 16. amit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal.

12. §. A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt az Mötv. 55. §. (1) bekezdésében meghatározott feltételek alapján mondhatja ki feloszlását.

13. §. (1) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(2) A képviselő-testület az átruházott hatáskör gyakorlójának utasításokat adhat, döntését megsemmisítheti és megváltoztathatja, illetőleg a gyakorló szervet beszámoltathatja.

(3) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

III. fejezet

A képviselő-testület működése

14. §. (1) Hajós Város képviselő-testülete tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 6 ülést tart.

(3) A képviselő-testület összehívását a Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal vezetője is indítványozhatja.

(4) A képviselő-testület üléseit általában az önkormányzat székhelyén (Hajós, Rákóczi utca 12. alatt) tartja.

(5) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

      - a képviselőket,

      - a jegyzőt,

      - a napirend szerint illetékes személyt,

      - akit a polgármester megjelöl.

(6) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt, amely magában      foglalja a tanácskozás jogát is.

(7) A meghívottak közül valamennyi meghívottat tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.

(8) Az ülés előterjesztését a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 5 munkanappal megkapják.

(9) A helyben szokásos módon közzé kell tenni: a testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét.

15. §. (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.

(2) A képviselő-testület

     a) zárt ülést tart önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési              ügy tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén;

     b) zárt ülést tart az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor;

     c) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai, a nem a képviselő-testület tagjai közül választott alpolgármester és a jegyző, aljegyző, aljegyzők, továbbá meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgyalásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény vagy önkormányzati rendelet előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(4) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti.

(5) A polgármester a testületi ülés vezetése során:

     a./ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze,

     b./ megállapítja az ülés határozatképességét,

     c./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző képviselő-testületi ülés óta tett intézkedéseiről,

     e./ tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,     

     f./ előterjeszti az ülés napirendjét,

     g./ napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja a vitát, majd szavazásra bocsátja a döntési javaslatokat.

(6) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van.

16. §. (1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban kerül benyújtásra. Döntést csak napirendre tűzött kérdésben hoz a képviselő- testület.

17. §. (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során:

      a./ az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

      b./ az előadóhoz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó köteles rövid választ adni.

(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.

(3) Az előterjesztő a javaslatot, a települési képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt vissza is vonhatja.

(4) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok      törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(5) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület az elhangzás sorrendjében, majd az eredeti határozati javaslatról.

(6) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.

(7) A képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett települési képviselő kezdeményezésére, vagy bármely települési képviselő javaslatára a képviselő-testület dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. A személyes érintettség bejelentésének elmulasztása egyhavi képviselői-tiszteletdíj megvonását vonja maga után, ez ügyben a képviselő-testület határozattal dönt.

(8) Minősített többség szükséges

       a./ önkormányzati rendeletalkotáshoz,

       b./ az önkormányzat szervezetének kialakítása és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

       c./ önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz

       d./ külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodáshoz, nemzetközi             önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz

       e./ intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez,

       f./ önkormányzati képviselő kizárásához,

       g./ az összeférhetetlenség, valamint a méltatlanság megállapításához,

       h./ képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

       i./ vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek

           meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat            vagy más érintett üzleti érdekét sértené esetekben zárt ülés elrendeléséhez.

(9) A képviselő-testületi döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza (Mötv. 48. §.        (1) bekezdés). Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést        köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat.

(10) Zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni, úgy hogy az személyiségi jogokat ne sértsen.

(13) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

       a./ önkormányzati képviselők egynegyedének indítványára

       b./ azt a törvény írja elő.

      Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(14) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a tagok nevét, a jelenlévő        tagok pedig a nevük felolvasásakor igennel, vagy nemmel szavaznak, illetőleg tartózkod-       nak a szavazástól.

(15) A név szerinti szavazásról mindig kötelező jegyzőkönyvet készíteni. A külön hitelesített        névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

(16) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredmé-        nye felől kétség merül fel, vagy ha azt valamelyik képviselő kéri, az elnök a szavazást         köteles megismételni.

18. §. (1) Titkos szavazást tarthat a képviselő-testület:     

   a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy

        tárgyalásakor, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint vagyonnyilatkozattal kapcsolatos              eljárás esetén;

   b) az érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak

         visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy

         tárgyalásakor;

   c) a vagyonával való rendelkezés esetén, továbbá az általa kiírt pályázat feltételeinek

        meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat            vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(2) Titkos szavazás eljárása: borítékban elhelyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna       igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartal-      mazza:

      a./ a szavazás helyét, napját,

      b./ a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

      c./ a szavazás során felmerült körülményeket,

      d./ a titkos szavazás eredményét.

19. §.(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, ennek során:

        a./ figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem           illő sértő kifejezéseket használ,

      b./ rendre utasítja azt a személyt, aki a képviselői megbízatással össze nem férő magatartást           tanúsít,

      c./ ismétlődő rendzavarás esetén javaslatot tehet a testületnek arra, hogy a rendbontó képvi-          selő tiszteletdíját csökkentse a testület.

(2) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A ta-      nácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendre utasítja a rendzavarót, is-      métlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.

(3) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat       visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.

20. §.(1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a testületi ülés helyét;időpontját; a megjelent önkormányzati képviselők nevét; a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; az előterjesztéseket; az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; a döntéshozatalban résztvevők számát; a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; a szavazás számszerű eredményét; a hozott döntéseket tartalmazza.

(2) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyzőkönyv közokirat, amelynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az ülést követő tizenöt napon belül a jegyző köteles megküldeni a kormányhivatalnak,és Hajós város honlapján közzétenni.

(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

(4) A képviselő-testület bármely képviselő indítványára egyszerű szótöbbséggel dönthet arról,          hogy:

         - valamely hozzászólás, vagy

         - a határozathozatal során a kisebbségben maradt képviselői vélemény szó szerint kerüljön            jegyzőkönyvbe.

(5) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a képviselő-testület

      előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános       adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell. A zárt ülésen       hozott képviselő-testületi döntés is nyilvános.

IV. fejezet

Az önkormányzati rendeletalkotás, határozathozatal

21. §.A képviselő-testület – az Alaptörvényben kapott felhatalmazás alapján - feladatkörében

      eljárva a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve       törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.

   (2) Rendeletet kell alkotni a következő ügyekben:

         a./ a szervezeti és működési szabályzatról,

         b./ a települési képviselőknek - törvény keretei között történő - tiszteletdíj, természetbeni               juttatás megállapításáról,

         c./ a helyi népszavazás feltételeinek, eljárási rendjének a megállapításáról.

   (3) Rendeletet alkot továbbá más törvényekben és jogszabályokban meghatározott feladatok          végzésére.

22. §.(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

      a./ a települési képviselők,

      b./ a polgármester, jegyző,

      c./ a település társadalmi, érdekképviseleti és más civil szervezetei vezetőik útján,

(2) A képviselő-testület a rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapíthat meg, mely után a jegyző elkészíti a rendelet-tervezetet.

(3) A jegyző az előkészítést és véleményezést követően a rendelet-tervezetet a képviselő-      testület elé terjeszti.

(4) A képviselő-testület által elfogadott rendelet hiteles, végleges szövegét a polgármester és a       jegyző írja alá.

(5) A megalkotott önkormányzati rendeleteket külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően -       folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

      Hajós Város Önkormányzata Képviselő-testületének ....../20....(.......hó......nap)

      önkormányzati rendelete.

(6) Az önkormányzati rendeletet a helyben szokásos módon ki kell hirdetni.

(7) A megalkotott rendeletek nyilvántartásáról, a hatályos rendeletek naprakészen tartásáról a       jegyző köteles gondoskodni és Hajós város honlapján közzétenni.

23. §.(1) A képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyama-      tos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint:

      ....../20....(.......hó......nap) Képviselő-testületi határozat.

1. A testületi határozatokról a közös önkormányzati hivatal sorszámozott és határidős nyilvántartást vezet.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 3 napon belül meg kell küldeni az érin-     tett személyeknek.

V. fejezet

Települési képviselő

24. §.A képviselőt az Mötv-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

25. §. A képviselő - tevékenysége során - hivatalos személyként jár el.

26. §.A képviselő főbb jogai és kötelezettségei:

1. a képviselő-testület ülésén - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott

      módon - kezdeményezheti rendelet megalkotását vagy határozat meghozatalát;

      b) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság               elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy               legkésőbb harminc napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

      c) kérésére az írásban is benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, vagy              kérésére a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben;

    d) tanácskozási joggal részt vehet a képviselő-testület bármely bizottságának nyilvános vagy            zárt ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy

       megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására           az önkormányzati képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület           vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek - a képviselőtestület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

   e) megbízás alapján képviselheti a képviselő-testületet;

   f) a polgármestertől igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást. Közérdekű           ügyben kezdeményezheti a polgármester intézkedését, amelyre annak harminc napon belül           érdemi választ kell adni;

   g) a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartam alatt a munkahelyén

       felmentést élvez a munkavégzés alól. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület

       téríti meg, melynek alapján az önkormányzati képviselő társadalombiztosítási ellátásra is           jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat;

  h) a képviselő-testület és a képviselő-testület bizottságának ülésén a magyar jelnyelvet vagy           az általa választott speciális kommunikációs rendszert használhatja. A magyar jelnyelv,           valamint a választott speciális kommunikációs rendszer használatának valamennyi

       költségét az önkormányzat biztosítja;

   i) köteles a testületi üléseken megjelenni, a képviselő-testület munkájában és döntéshozatali           eljárásában részt venni;

   j) eskütételét követően három hónapon belül köteles részt venni a kormányhivatal által

      szervezett képzésen;

  k) köteles kapcsolatot tartani a választópolgárokkal, akiknek évente legalább egy alkalommal           tájékoztatást nyújt képviselői tevékenységéről.

 (2) Az önkormányzati képviselő megválasztásától, majd ezt követően minden év január 1-jétől       számított harminc napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önkormányzati

      képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-       vagy élettársának, valamint gyermekének a melléklet szerinti vagyonnyilatkozatát. A

      vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén - annak benyújtásáig - az önkormányzati       képviselő e tisztségéből fakadó jogait nem gyakorolhatja, tiszteletdíjat, természetbeni

      juttatást, költségtérítést nem kaphat.

27. §.(1) A képviselő-testület meghatározott önkormányzati feladatok ellátására állandó, vagy         ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre:

     Pénzügyi Bizottság                       létszáma: 3 fő

(3) Az Pénzügyi Bizottság által ellátandó feladatok részletes jegyzékét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza

(4) A bizottság belső működési szabályait az Mötv. és az SZMSZ keretei között maga állapítja      meg.

(5) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti.

(6) A bizottság ülése nyilvános. Zárt ülést a képviselő-testületre vonatkozó szabályok szerint       tarthat.

(7) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a felszólalások rövid ismertetését       s a hozott döntéseket tartalmazza. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá.

(8) A jegyzőkönyv készítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályo-      kat kell megfelelően alkalmazni.

VI. fejezet

A polgármester, az alpolgármester, a tanácsnok, és a jegyző

28. §.(1) A polgármester a választópolgárok által megválasztott tisztségviselő, aki megbízatását       főállásban látja el.

(2) A képviselő-testület elnöke a polgármester. A polgármester összehívja és vezeti a

      képviselő-testület ülését, valamint képviseli a képviselő-testületet.

(3) A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége,                döntéshozatala, működése szempontjából önkormányzati képviselőnek tekintendő. A        polgármester a megválasztását követően esküt tesz a képviselő-testület előtt. A polgármester        megválasztásakor, majd azt követően évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni a helyi        önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

4. A polgármester, amennyiben a képviselő-testület döntését a helyi önkormányzat érdekei-       re nézve sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - a képviselő-testület önfeloszlatásáról szóló, valamint a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatti ügyben hozott döntése kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalást. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül minősített többséggel dönt. A döntést addig végrehatani nem lehet, amíg arról a képviselő-testület a megismételt tárgyalás alapján nem dönt.

(5) A polgármester feladatai:

  a) a képviselő-testület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati           hivatalt;

  b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati

      hivatalnak feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések           

      előkészítésében és végrehajtásában;

 c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági                    

     hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a         jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

 d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti         tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének         meghatározására;

 e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

 f) gyakorolja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében;

 g) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az önkormányzati             

     intézményvezetők tekintetében.

(6) A polgármester a jogszabályban és SZMSZ-ben már meghatározott hatáskörén túlmenően:

      a./ dönt a képviselő-testület által átruházott szociális ügyekben (az átruházott hatáskörök            jegyzéke az SZMSZ 1. számú mellékletét képezi),

      b./ dönt a költségvetési tartaléknak a mindenkori éves költségvetési rendeletben meghatározott összeg erejéig terjedő felhasználásáról,

      c./ fogadja az önkormányzattal kapcsolatban álló külföldi partnerek képviselőit és ápolja a            nemzetközi kapcsolatokat,

      d./ véleményt nyilvánít a település életét érintő kérdésekben, nyilatkozik a sajtónak, a hír-           közlő szerveknek.

   e./ A polgármester a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, az át nem ruházható            hatáskörök kivételével dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan - a            szervezeti és működési szabályzatban meghatározott - a képviselő-testület hatáskörébe            tartozó önkormányzati ügyekben.

       A fent meghatározott feladatának végrehajtásához szükséges költségek és kiadások fede-       zetét a helyi költségvetésben kell biztosítani.

29. §. A képviselő-testület a polgármester javaslatára, titkos szavazással, minősített többséggel a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy alpolgármestert választ, több alpolgármestert választhat. A képviselő-testület legalább egy alpolgármestert saját tagjai közül választ meg. Az alpolgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatás megszűnésével szűnnek meg.

(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait. Több alpolgármester esetén     a polgármester bízza meg általános helyettesét.

30. §.A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós

      akadályoztatása esetén a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére       vonatkozóan a hatáskört a korelnök gyakorolja.

(2) Tartós akadályoztatásnak minősül:

      a./ 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat,

      b./ büntető, vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés,

      c./ 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.

31. §. (1) A Képviselő-testület a települési képviselők közül település külterületével és a bel és külterületi utak karbantartásával kapcsolatos ügyek, valamint a belterületi csapadékvíz elvezetési munkálatok koordinálására tanácsnokot választ. A tanácsnok feladatkörében javaslataival, előkészítő tevékenységével segíti a Képviselő-testület, valamint a tisztségviselők döntéshozó munkáját.

(2) A tanácsnok – képviselői tiszteletdíján felül – a képviselői tiszteletdíjjal azonos mértékű tiszteletdíjra jogosult.

32. § (1)  A polgármester - pályázat alapján határozatlan időre - nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes         lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester - a jegyzőre         vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára - kinevezheti, más önkormányzatnál,         közös önkormányzati hivatalnál kinevezi az aljegyzőt. A jegyzői és az aljegyzői kinevezés         vezetői munkakörnek minősül, a jegyzőre, aljegyzőre alkalmazni kell a közszolgálati        tisztviselőkről szóló törvény vonatkozó rendelkezéseit.

(2) A jegyzőre vonatkozó rendelkezéseket a közös önkormányzati hivatal jegyzőjére is           

      alkalmazni kell az alábbi eltérésekkel:

  a) valamennyi érintett településen ellátja a jegyző feladatait;

  b) kinevezéséhez, felmentéséhez az érintett települések polgármestereinek lakosságszám           arányos, többségi döntése szükséges. Eltérő megállapodás hiányában az egyéb munkáltatói           jogokat a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti település polgármestere           gyakorolja. Többségi a döntés akkor, ha - a közös önkormányzati hivatalt létrehozó           települések összlakosságát 100%-nak tekintve - a polgármesterek által leadott azonos           nemű szavazatok alapján az adott településekre vonatkoztatott százalékarány összesítve           meghaladja az 50%-ot;

(3) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. A jegyző

  a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

  b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és            munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző            tekintetében;

  c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

  d) tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának           ülésén;

  e) jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a          döntésük, működésük jogszabálysértő;

  f) évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről;

 g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

 h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

 i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

 j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

 k) rögzíti a talált dolgok nyilvántartásába a talált idegen dologgal kapcsolatos a körözési          nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló          törvény szerinti adatokat, valamint a talált idegen dolog tulajdonosnak történő átadást          követően törli azokat.

     l) szakmai segítséget nyújt a nemzetiségi önkormányzatok törvényes működéséhez.

(4) A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a közös

      önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői       kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

(5) A polgármester a jegyzői tisztség tartós akadályoztatása esetére, az önkormányzati hivatal    

      köztisztviselői közül, 1 fő köztisztviselőt kijelöl a jegyző helyettesítésére.

VII. fejezet

A közös önkormányzati hivatal

33. §(1) A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző       feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával       kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A hivatal           

      közreműködik az önkormányzatok egymás közötti, valamint az állami szervekkel történő       együttműködésének összehangolásában.

1. A polgármesteri hivatal, a közös önkormányzati hivatal hivatalos elnevezését a              

képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában feltünteti.

 (3) A hivatal működési költségét az állam - az adott évi központi költségvetésről szóló          törvényben meghatározott mértékben, és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban -         finanszírozza, amelyet a székhelytelepülés, e célra elkülönített számlájára folyósít.

(4) A közös önkormányzati hivatal hivatalos megnevezése:

  Hajósi Közös Önkormányzati Hivatal.

 (5) Az önkormányzat hivatalát a jegyző vezeti.

(6) Az önkormányzat hivatala önálló gazdálkodási szerv. A költségvetés határozza meg a hi-      vatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket

 (7) A közös önkormányzati hivatal - szervezeti és működési szabályzatában meghatározott       módon - köteles a helyi nemzetiségi önkormányzatok munkáját segíteni.

      Hajós Városban a Nemzetiségi Önkormányzatok munkájának segítése az  alábbiak         szerint történik:

       a./ a hivatal dolgozói részt vesznek a nemzetiségi önkormányzat üléseinek előkészítésében,           a jegyzőkönyvek előkészítésében és a hozott határozatok végrehajtásában,

       b./ a hivatal dolgozói a nemzetiségi képviselő kérésére tájékoztatást adnak a nemzetiségeket             is érintő közügyekben,

       c./ a hivatal dolgozói a nemzetiségi képviselőnek tájékoztatást adnak a nemzetiségeket             érintő hatályos jogszabályokról és azok módosulásáról.

(8) A hivatali szervezet dolgozóját a tudomására jutott állami, szolgálati és üzleti (magán)       titok tekintetében titoktartási kötelezettség terheli. E titoktartási kötelezettség - az adatvé-      delemről szóló törvény rendelkezéseinek alapulvételével - kiterjed az ügyfél személyiségi       jogainak a védelmére is.

VIII. fejezet

A társulások

34. §.(1) A helyi önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több        önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester és a jegyző államigazgatási       feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező       társulást hoznak létre.

IX. fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák,

lakossági fórumok

35. §.(1) A képviselő-testület évente legalább egyszer, minden év november hónapjában előre meghirdetett közmeghallgatást tart az önkormányzati hivatal dísztermében,  amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a  közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.

(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az esetleges ismertetésre, vagy tárgyalásra kerülő tárgy-körökről a lakosságot a helyben szokásos módon és a háztartásokba eljuttatott szórólapok útján tájékoztatja a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(3) A közmeghallgatást a polgármester vezeti. A közmeghallgatásra a testületi ülés szabályai       az irányadók.

(4) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok.

X. fejezet

Az önkormányzat vagyona, költségvetése és gazdálkodása

36. §. (1) A képviselő-testület az önkormányzat vagyontárgyak számbavételére, elidegenítésére,      megterhelésére, vállalkozásba vitelére, illetőleg más célú hasznosítására, a vagyonnal való      gazdálkodásra külön rendeletet alkot.

(2) A polgármester saját hatáskörben az önkormányzat vagyonát, vagy tulajdonát érintő      ügyekben a mindenkor hatályos vagyonrendeletben meghatározott értékhatárig köthet szer-     ződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. Az általa kötött szer-     ződések a képviselő-testület utólagos jóváhagyásával válnak érvényessé.

37. §. (1) A képviselő-testület az éves költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A      költségvetés összeállításának részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, a

     finanszírozás rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvényhatározza meg.

(2) A képviselő-testület a költségvetés végrehajtását zárszámadási rendelettel fogadja el.

(3) A költségvetési rendelet és a zárszámadási rendelet tervezetét a jegyző készíti elő és a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé.

38. §.(1) A helyi önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselő-testület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

(2) A veszteséges gazdálkodás következményei az önkormányzatot terhelik, kötelezettségeiért a központi költségvetés nem tartozik felelősséggel.

(3) Az önkormányzat gazdálkodási feladatait a közös önkormányzati hivatal látja el.

(4) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények önállóan működnek, illetve önállóan működnek és gazdálkodnak.

(5) A közös önkormányzati hivatal és az önkormányzat által működtetett intézmények vezetői

      készpénz kifizetéseiket a házi pénztárukból - a pénzkezelési szabályzatuk szerint - teljesítik.

39. §.(1) Az önkormányzat gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

(2) A saját intézmények pénzügyi ellenőrzését a helyi önkormányzat látja el. A helyi önkor-     mányzat gazdálkodásának belső ellenőrzését helyi önkormányzat külsős szakemberrel látja     el.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

40. §.(1) Az SZMSZ a kihirdetést követő napon lép hatályba.

     Az SZMSZ kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

2. A jelen SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az SZMSZ  megalkotásával összefüggő valamennyi korábban megalkotott rendelet, így az 11/2008.(IX.25.) számú rendelete önkormányzati rendelet és annak módosításai.

(3) Az SZMSZ mellékleteinek folyamatos vezetéséről, és kiegészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) Az SZMSZ mellékletei:

     1. számú: Átruházott hatáskörök jegyzéke

     2. számú: Pénzügyi bizottság elnöke, tagjai, feladatköre