Hajós Város Önkormányzat Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1. § E rendelet célja Hajós város településképének védelme és alakítása a közösség bevonásával:

a) a helyi védelem (a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelme) meghatározásával, a védelem elrendelésének és megszűntetésének szabályozásával;

b) a településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásával;

c) a településképi követelmények meghatározásával;

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával;

2. § E rendelet Hajós város teljes közigazgatási területére terjed ki.

3. § E rendelet alkalmazásában:

a) Védett érték: helyi területi vagy egyedi védelem alatt álló terület, építmény, építményrész, táji vagy egyéb elem.

b) Helyi védett épület: helyi egyedi védelem alatt álló épület, építmény.

c) Pasztell szín: a kis telítettségű színek gyűjtőneve, a szín mellett csak fehértartalma van.

d) Illeszkedés: a kialakult természeti- és épített környezethez való igazodás. Illeszkedés vizsgálata során a szomszédos 3-3 épületet, illetve az ezekkel szemben található épületeket kell figyelembe venni. Ha a környezetben helyi védett épület is található, elsősorban hozzá szükséges igazodni.

II. FEJEZET

HELYI VÉDELEM

4. § A helyi védelem feladata

1. A helyi védelem feladata a védelmet igénylő építészeti örökség meghatározása, dokumentálása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, megőrzése, megőriztetése, illetve a lakossággal való megismertetése.
   
   
2. A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.
   
   
3. A helyi védelem lehet egyedi vagy területi védelem.

5. § A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszűnésének részletes szabályai

1. A helyi védelem alá helyezést vagy annak megszüntetését bármely természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kezdeményezheti írásban a polgármesternél.
   
   
2. A helyi védelem alá helyezés kezdeményezésének tartalmaznia kell:
   
   

1. Helyi egyedi védelem esetén:

aa) a védelemre javasolt épület megnevezését, pontos címét és helyrajzi számát;

ab) a kezdeményezés indoklását;

ac) a védelemre javasolt érték részletes szöveges- és fotódokumentációját;

ad) a kérelmező megnevezését, elérhetőségét.

2. Helyi területi védelem esetén

ba) a védelemre javasolt terület egyértelmű lehatárolását az áttekintéshez szükséges léptékű térképen;

bb) a kezdeményezés indoklását;

bc) a kérelmező megnevezését, elérhetőségét.

3. A helyi védelem megszüntetése kezdeményezésének tartalmaznia kell:

1. a védett épület megnevezését, pontos címét és helyrajzi számát;
2. a kezdeményezés indoklását;
3. a védelem megszüntetésének szakszerű indoklását, fotódokumentációt;
4. a kérelmező megnevezését, elérhetőségét.

4. A helyi védelem alá helyezésben illetve a megszüntetésében érdekeltté kell tenni:

1. az ingatlan vagy földrészlet tulajdonosát, haszonélvezőjét;
2. műalkotás esetén az alkotót vagy a szerzői jog tulajdonosát;
3. a kérelmezőt.

5. A helyi védelem alá helyezéssel, illetve megszüntetéssel kapcsolatos eljárás megindítását Hajós Város Önkormányzata a honlapján közzéteszi, az érdekelteket 30 napon belül írásban értesíti.
   
   
6. Az érdekeltek a kézhezvételtől számított 30 napon belül írásban észrevétel tehetnek.
   
   
7. A helyi védelem alá helyezésről vagy a helyi védelem megszüntetéséről a Képviselő-testület dönt.
   
   
8. A Képviselő-testület döntéséről az érdekelteket a jegyző 15 napon belül írásban értesíti.

9. A helyi védelem megszüntetésének feltételei:

1. a védett érték megsemmisül;
2. védelem alapjául szolgáló érték helyreállíthatatlanul sérült;
3. a Képviselő-testület a védelmet megszünteti;
4. a helyi védelem alatt álló érték országos védelmet kap.
   
   

10. Helyi egyedi védelem alá helyezett épület, építmény csak erre vonatkozó tartószerkezeti szakvélemény birtokában bontható el.

11. A helyi védett értékekről az önkormányzat nyilvántartást vezet, melybe bárki betekinthet. A nyilvántartás tartalmazza a védett érték:

1. megnevezését;
2. nyilvántartási számát;
3. pontos címét, helyrajzi számát;
4. a védelem típusát;
5. állapotfelmérésének adatait;
6. helyreállítási javaslatokat.

12. A nyilvántartás aktualizálásáról a főépítész, illetve a polgármester gondoskodik.
    
    
13. A helyi védelem alatt álló épületet egységes táblával kell megjelölni, melynek kihelyezése önkormányzati feladat. A táblát a tulajdonos tűrni köteles.

6. § A helyi védelem meghatározása

A helyi egyedi védelem alá tartozó építmények felsorolását az 1. és 2. számú melléklet tartalmazza.

7. § Az egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

A helyi egyedi védelem alatt álló építészeti örökséget a tulajdonos köteles jókarbantartani, állapotát megóvni, a használattal nem veszélyeztetheti az adott építészei örökség fennmaradását.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. § A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

1. A településképi szempontból meghatározó területek a 3. számú melléklet tartalmazza.
   
   
2. A területek az alábbiak:

1. Városközpont
2. Hagyományos lakóterületek
3. Új lakóterületek
4. Kisvárosias lakóterületek
5. Gazdasági területek
6. Pincefalu
7. Különleges területek
8. Egyéb, beépítésre nem szánt területek (zöldterület, erdő, mezőgazdasági terület)

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. § Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

1. A Gazdasági területek kivételével a város területére vonatkozó anyaghasználati követelmények a következők:

1. Homlokzatszínezés során nem alkalmazhatók harsány, kontrasztos színek.
2. Az építményeken az adott környezethez nem illeszkedő homlokzati kialakítás, tetőfedés, anyaghasználat nem megengedett.
3. Utcai homlokzaton gépészeti berendezések, légkondícionáló berendezések nem helyezhetők el.

10. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

1. A beépítés, telepítés módja tekintetében a környező beépítési módhoz illeszkedni kell.
   
   
2. Az épületek tömegformálását, arányait, gerinc- és párkánymagasságát, tetőformáját, tetőhajlásszögét, anyaghasználatát a környező épületeket figyelembe véve kell kialakítani.
   
   
3. Kerti építményeket az épülettel és növényzettel összhangban kell kialakítani.
   
   
4. Az utcai kerítések megjelenésüket, anyaghasználatukat, karakterüket az épülethez illeszkedően kell megválasztani.
   
   
5. Lehetőség szerint fasorokat kell telepíteni, a meglévőket megőrizni, gondozni. A meglévő fasorok kiegészítésénél, pótlásánál a meglévővel azonos fafajtát kell.

11. § A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények

1. A Hagyományos lakóterületekre, az Új lakóterületekre és a Kisvárosias lakóterületek vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. Homlokzati színezés során a természetes anyagok színei, illetve pasztell színek javasoltak. Az épület színeinek összeállításakor az egymással harmonizáló színek választására kell törekedni!
2. A tetőhajlásszöget a környezethez illeszkedve kell kialakítani. A melléképület hajlásszögével a főépület tetőszerkezetének jellemző hajlásszögéhez igazodjon.
   
   

2. A Városközpontra vonatkozó egyedi építészeti követelmények:

1. A környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, szürkével tört fehér,

világos okker árnyalatai, homok- és agyagszín, tégla- és terrakotta vörös

színek, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei javasoltak.

Az épület színeinek összeállításakor törekedni kell az egymással harmonizáló

színek választására!

2. Nem megengedettek a kiselemes, cserépszerű homlokzatburkolatok.
3. Műanyag hullámlemez, előregyártott kiselemes fémlemez, bitumenes zsindely tetőhéjalásként, épületburkolatként nem alkalmazható.
4. Cégéreket úgy kell elhelyezni, hogy a homlokzat vízszintes és függőleges tagolásához illeszkedjen.
5. A tető hajlásszöge 9 -25°között, illetve 50°felett nem megengedett.
6. Lakóépületnél, intézményi épületeknél tetőhéjazatként a hagyományos égetett kerámiacseréptől eltérő bitumenzsindely, műanyaglemezes anyag alkalmazása nem megengedett.
7. Intézményi rendeltetésű épületeken – az (2,a) bekezdésben megfogalmazott követelményektől eltérően – sötét tónusú színek, valamint kis felületen, kiegészítésként élénk színek is használhatók.

(3) A Pincefalura vonatkozó egyedi építészeti követelmények:
a) A pincefaluban a homlokzatok csak fehér meszelésűek vagy festésűek lehetnek.

b) A homlokzatokon megjelenő nyers téglaburkolatok nem festhetők, legfeljebb fehérre meszelhetők.

c) Nyílászárók csak kávában helyezhetők el.

d) Az ablaktáblák kivételével a szárnyak csak befelé nyílhatnak.

e) Redőny elhelyezése tiltott.

f) Nyílászárók a saroktól legalább 0,80 méterre helyezhetők el, pinceajtó esetében maximum 1,40 méteres szélességben, ablak esetében maximum 1,2 nm felülettel.

g) A nyílászárók anyaga barna, olajzöld, szürke festett vagy natúr fa lehet.

h) Csak nyeregtetős tetőkialakítás megengedett 38°és 44°közé eső tetőhajlásszöggel.

i) A tetőfedés anyaga égetett agyagcserép barna vagy vörös színben,

helyreállításképp betoncserép (csak hódfarkú max 22x40 cm nagyságú elemekből), illetve nád lehet.

10. Tetőfelépítményként maximum egy kémény helyezhető el.
11. Tetőfelépítmény, tetősíkból kiemelkedő tetőablak nem alkalmazható.
12. Szellőző maximum 20/20cm-es méretben helyezhető el.
13. Térdfal nem építhető, erkély, loggia nem helyezhető el.
14. Előtető nem építhető.

12. § A helyi védelemben részesülő területekre és elemekre vonatkozó építészeti követelmények

1. A helyi védelemben részesülő épületekre a 11.§ (1), (2), (3) fejezetekben meghatározottakon túl az 1. és 2. számú mellékeltekben meghatározott védendő elemek nem módosíthatók.

13. § Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

1. A 11.§ -ban meghatározott területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

2. A 11.§ -ban meghatározott területek kivételével a fennmaradó területek alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.

3. A település ellátásához szükséges közmű műtárgyak takartan, környezetbe illeszkedően helyezhetők el.
   
   
4. A közvilágítás elemeit egységes arculattal, a fényszennyezést kerülendően kell kialakítani.

14. § A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

1. Reklám, reklámhordozó berendezés közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon az ott elhelyezett alább felsorolt utcabútorokon lehet elhelyezni: közművelődési és egyéb célú hirdetőoszlopon, utas várón, kioszkon, közérdekű molinón, reklámzászlón, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen és információs vagy más célú berendezésen helyezhető el.
   
   
2. Reklám villany-, illetve telefonoszlopon és a közvilágítás oszlopain nem helyezhető el.
   
   
3. Üzlethelyiségenként és csakis a hivatalos nyitvatartási idő alatt legfeljebb egy darab álló A1-es méretű kétoldalas mobil megállító tábla helyezhető el közterületen, mely az üzlet bejáratától maximum 5 méterre állhat a gyalogosforgalmat nem akadályozó módon.
   
   
4. Műemléki épületen reklám, reklámhordozó berendezés nem helyezhető el.
   
   
5. Helyi védelem alatt álló épületen reklám, reklámhordozó nem helyezhető el, kivéve az épületnek otthont adó tevékenység felirata, legfeljebb 0,8nm méretben az épület építészeti karakteréhez igazodva.
   
   
6. A település szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében – az esemény előtt és annak időtartama alatt – időszakosan, de legfeljebb összesen 12 hétig molinó, plakát, egyéb hirdetés elhelyezhető.
   
   
7. A település területén az építési tevékenység idejének végzése alatt építési reklámháló kihelyezése megengedett az építés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

15. § A kötelező szakmai konzultáció esetei

1. Kötelező szakmai konzultáció lefolytatása az építés megkezdése előtt az alábbi esetekben szükséges:
   a) új lakóépület építése;

b) lakóépület bővítése;

c) helyi védett érték felújítása, bővítése átalakítása, homlokzatának színezése;

d) településképi szempontból meghatározó területen álló üres telek beépítése;

e) településképi szempontból meghatározó területen álló épület utcai homlokzatának teljes felújítása vagy átalakítása;

f) pincefaluban új épület építése, meglévő épület bővítése, utcai homlokzatának átalakítása.

16. § A szakmai konzultáció részletes szabályai

1. Az építtető vagy megbízottja a szakmai konzultációt az önkormányzatnál írásban kezdeményezheti.
   
   
2. A kérelemnek tartalmaznia kell az építtető vagy kérelmező nevét és címét, elérhetőségét, valamint a tervezett építési tevékenység helyét, az érintett telek helyrajzi számát, az építési tevékenység rövid leírását.
   
   
3. A szakmai konzultáció szóban történik, a polgármester vagy a főépítész folytatja le.
   
   
4. A szakmai konzultációról emlékeztető készül, melyet a konzultáción résztvevők aláírnak.
   
   
5. A szakmai konzultáció helyszíne ügyfélfogadási időben az önkormányzat épületében, illetve az érintett telken történhet.
   
   
6. A tervezés során több szakmai konzultáció is kezdeményezhető.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

17. § A kötelező településképi véleményezési eljárás esetei

1. Településképi véleményezési eljárást kell folytatni minden olyan építmény tervdokumentációjáról, melyek építési munkáinak megkezdése építési engedélyezéshez, illetve egyszerű bejelentéshez kötöttek.
   
   

18. § A véleményezési eljárás részletes szabályai

1. A polgármester a véleményét a főépítész szakmai álláspontja alapján alakítja ki.
   
   
2. A véleményezés során az illeszkedés szabályainak, a településképi követelményeknek kell megfelelni.
   
   
3. A véleményezési eljárás jelen rendelet 4.számú melléklet szerinti nyomtatvány benyújtásával kezdhető meg.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

19. § A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók, rendeltetésváltozások köre

1. Településképi bejelentési eljárás kezdeményezése kötelező az alábbi esetekben (építési engedélyezési eljárás vagy egyszerű bejelentés nélkül végezhető építési tevékenység ) -  312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján
   
   

1. Építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetén, ha e tevékenységek a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét is érintik.
2. Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.
3. Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
4. Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.
5. Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet.
6. Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, átalakítása, felújítása, valamint bővítése, amelynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 100 m3térfogatot és 4,5 m gerincmagasságot.
7. Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása.
8. Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással – vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal – rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.
9. Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
10. Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása.
11. Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése.
12. Elő- vagy oldalkertben elhelyezkedő kerti építmény építése esetén.

(2) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni meglévő építmények rendeltetésének – részleges vagy teljes – megváltoztatása esetén.

(3) Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a település területén önálló reklámtartó építmény építése esetén.

20. § A bejelentési eljárás részletes szabályai

1. A településképi bejelentési eljárást a bejelentő e rendelet 5. számú mellékelte alapján adhatja be az önkormányzathoz.
   
   
2. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.
   
   
3. Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a tartalmi követelményeknek, a polgármester 1 alkalommal hiánypótlást írhat ki.
   
   
4. A hiánytalanul összeállított dokumentációt a polgármester véleményezi. A bejelentést a polgármester feltétellel vagy anélkül tudomásul veheti, illetve megtilthatja. Határozatát a főépítész szakmai véleménye támasztja alá.
   
   
5. A bejelentési eljárás során azt vizsgálják, hogy a benyújtott tervdokumentáció megfelel-e a településképi rendeletben meghatározott követelményeknek.

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

21. § A településképi kötelezési eljárás részletes szabályai

1. A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le, e rendelet 11. §, valamint 12. §  és 14.§ bekezdéseiben meghatározott településképi követelmények megsértése esetén és az érintett ingatlan tulajdonosát maximálisan 90 napos határidővel az építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására kötelezi.
   
   
2. A kiszabott településképi bírságot az ingatlantulajdonos a településképi kötelezésben meghatározott teljesítési határidő eredménytelen elteltét követő 15 napon belül köteles megfizetni az önkormányzat számlaszámára.
   
   
3. A településképi kötelezésben megállapított határidő eredménytelen leteltét követően az ingatlan tulajdonosával szemben 10 000 forinttól 100 000 forintig terjedő településképi bírság szabható ki.
   
   
4. A bírság kiszabásánál figyelembe kell venni a jogellenes magatartás súlyát.
   
   
5. A településképi bírságot az önkormányzat számlájára kell megfizetni.
   
   
6. A településképi birság az önkormányzat bevételét képezi.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

22. § Hatálybalépés

1. E rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

23. § Hatályon kívül helyező rendelkezések

1. Hatályát veszti Hajós Város Képviselő-testületének a helyi építési szabályokról szóló 15/2000.(XI.30.) Ö.R. sz. számú rendeletének 28 § (4)-(6) bekezdése.