VÉSZTŐ VÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK

18/2002. (IX. 24.) önk. számú

R E N D E L E T E

az építészeti örökség helyi védelméről

Vésztő Városi Önkormányzat Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendeletének 1. § (1) bekezdése alapján az építészeti örökség helyi védelmének szabályairól az alábbi rendeletet alkotja:

A helyi értékek fogalma, a helyi védelem célja

1. § (1) A rendelet hatálya a helyi értékek mindazon elemére kiterjed, amely külön jogszabályok alapján nem áll védelem alatt és települési, táji, természeti, építészeti, néprajzi, képző- vagy iparművészeti, régészeti értékként a város történeti folytonosságát bizonyítja és az itt élők önbecsülését, városszeretetét segíti elő.

(2) A helyi védelem célja a településnek és környezetének, valamint az ott található értékes építészeti, táji, az épített környezettel összefüggő természeti elemek jellegzetességének, hagyományos megjelenésének megőrzése.

A rendelet hatálya

2. § A rendelet hatálya Vésztő város közigazgatási területén lévő, e rendelet mellékletében védetté nyilvánított és védelemre kijelölt értékekre terjed ki, a rendelet 9. §-ában meghatározott támogatási rendszer a műemlékekre, a műemléki környezetben lévő, illetve a helyi nyilvántartásba vett épületekre (értékekre) is.

A helyi védelem fajtái

3. § (1) A helyi védelem a település és környezetének egészére vagy összefüggő részére (a továbbiakban: helyi területi védelem), valamint egyes építményeire, ezek részleteire (a továbbiakban: helyi egyedi védelem) terjed ki.

(2) A helyi területi védelem (1. sz. melléklet):

a) a településszerkezet (utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód, az építési vonal,  településszerkezeti szempontból jelentős zöldterület vagy növényzet),

b) a településkép (külső településkép, belső településkép, utcakép),

c) a település táji környezete (a település megjelenése a tájban, hagyományos művelési mód, növényzet és természetes környezet),

d) településkarakter (a településszerkezet, a településkép elemei, formái, anyagai, színvilága együttesen)

védelmére terjed ki.

(3) A helyi egyedi védelem (2. sz. melléklet):

a) az építmény (épület és műtárgy) vagy ezek együttese egészére vagy valamely részletére (anyaghasználat, szerkezet, színezés stb.),

b) az építményhez tartozó földrészletre és annak jellegzetes növényzetére,

c) szobor, képzőművészeti alkotás, utcabútor védelmére,

d) az egyedi tájérték védelmére

terjed ki.

Védetté nyilvánítás és megszüntetés

4. § (1) Védetté nyilvánításra, számbavételre (nyilvántartásba vételre), illetve annak megszüntetésére bárki javaslatot tehet. A javaslatnak tartalmaznia kell a vonatkozó adatokat (utca, házszám, helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő, használó) valamint rövid indoklást.

(2) A helyi védetté nyilvánítás szakmai előkészítése az önkormányzati főépítész feladata.

(3)^[1] A védetté nyilvánítás és a számbavétel előkészítését (szakterületek szakvéleményeinek, kutatásoknak, dokumentációknak stb. összegyűjtése) a Városfejlesztési Osztály folytatja le és javaslatot tesz a védetté nyilvánításra, amelyet a Pénzügyi, Ügyrendi, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság (a továbbiakban: bizottság) az érintett civil szervezetek bevonásával véleményez, majd előterjeszti a képviselőtestület elé.

(4) A pénzügyi és városfejlesztési  bizottság részére elkészített javaslatnak tartalmaznia kell:

a) a védetté nyilvánított, védelemre kijelölt vagy arra méltó érték megnevezését (utca, házszám, helyrajzi szám, tulajdonos, kezelő, használó nevét (továbbiakban: tulajdonos), a tárgyban illetékes szakvéleményt (építészeti, régészeti, kultúrtörténeti, művészeti, néprajzi, műemléki, ha szükséges statikai, tájesztétikai stb.), szakvéleményt,

b) az értékre vonatkozó térkép, fotó és egyéb dokumentációkat,

c) a főépítész véleményét, a szabályozási (rendezési) tervek előírásainak és az esetlegesen felmerülő speciális szakterületek szakvéleményeinek építészeti értékvizsgálati munkarészeknek a figyelembevételével.

(5) A helyi értékek védetté nyilvánítása, megszüntetése a képviselőtestület hatáskörébe tartozik.

(6) A képviselőtestület döntéséről tájékoztatni kell:

        a) a tulajdonost,

        b) a területen található közművek és egyéb létesítmények tulajdonosait,

        c) a megyei önkormányzatot,

        d) a területileg illetékes építésügyi hatóságot,

        e) más jogszabály alapján is védett védendő érték esetében a hatáskörrel bíró,                   területileg illetékes hatóságot (pl. a természetvédelmi hatóságot, múzeumok                  igazgatóságát stb.),

        f) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét, valamint

        g) hirdetmény útján a lakosságot.

(7) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben az egyedi műemléki védettség alatt nem álló ingatlanok tulajdonosait a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításáról az önkormányzat a helyben szokásos módon (hirdetmény útján) értesíti.

(8) Ha az épített örökség védettségének megszüntetésére kerül sor, a főépítész gondoskodik:

- az épület és telek felmérési és fotódokumentációjának elkészíttetéséről és a megyei   levéltárban történő elhelyezéséről,

- az értékes építészeti, szerkezeti elemek és tárgyak megmentéséről, elhelyezéséről.

(9) Amennyiben a védelemre javasolt érték nem éri el a területi vagy helyi védettség szintjét, nyilvántartásba vehető. A nyilvántartás a műszaki iroda feladata, a nyilvántartás ténye a tulajdonosra kötelezettséget nem ró, azonban az iroda a nyilvántartásba vételről értesíti a tulajdonost. A nyilvántartásnak az 5. § (1) bekezdésében megfogalmazottakat kell értelemszerűen tartalmazni.

5. § (1) A helyi védelem alatt álló értékekről érték-katasztert kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a védelem szakszerű, rövid indoklását, az érintett szakterület szakvéleményét,

b) a helyszínrajzot,

c) a helyi védelem védettségi kategóriáját,

d) a helyrajzi számot.

(2) Egyedi védettség esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell:

a) a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

b) a helyszínrajzot,

c) a védett érték rendeltetését és használatának módját,

d) a tulajdonos, illetve a használó nevét.

(3) Területi védelem esetén az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül a nyilvántartásnak tartalmaznia kell a terület méretétől függően az áttekintéshez szükséges léptékű, a szabályozási tervvel azonosítható, a védett terület határát egyértelműen rögzítő helyszínrajzot, digitális és/vagy nyomtatott térképi nyilvántartást.

(4) A nyilvántartás céljára készült helyszínrajzot olyan méretarányban kell elkészíteni, hogy a helyi védelemmel kapcsolatos megállapítások az egyes telkekre, építési területekre és közterületekre egyértelműen értelmezhetőek legyenek.

6. § (1) A helyileg védett értékké nyilvánítás, illetőleg a megszüntetés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

(2) Az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés végett az illetékes földhivatalt a műszaki iroda  keresi meg.

A védett épületek, helyi értékek megjelölése

7. § A védelem megjelöléséről a műszaki iroda gondoskodik.

A védett érték használata, fenntartása

8. § (1) A tulajdonos köteles a helyileg védett építmény vagy épület karbantartásáról, rendeltetésszerű használatáról gondoskodni és a védett érték állapotát a hatályos építési törvényben foglaltak szerint meghatározott módon és időszakonként felülvizsgálni.

(2) A használat a védett értékeket nem veszélyezteti.

(3) A védett építmény vagy épület, terület fenntartásának költségei a tulajdonost terhelik.

9. § (1) A védett érték megóvása, állagának megőrzése érdekében a képviselőtestület értékvédelmi alapot hoz létre.

(2) Az alapból a tulajdonos kérelmére, pályázat útján visszatérítendő vagy vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás csak a fenntartás és állagmegóvás tulajdonosi kötelezettségét, illetve az ingatlan rendeltetésszerű használatához szükséges mértéket meghaladó költségeire adható (értékkülönbözet). A kérelemhez olyan költségvetést kell becsatolni, amelyből az értékkülönbözet megállapítható.

(3) Az alapban felhasználható összeget minden évben a költségvetési rendeletben elkülönítve kell meghatározni.

(4) A pályázatok kiírásáról és döntésre történő előkészítéséről - a főépítész közreműködésével - a pénzügyi és városfejlesztési bizottság gondoskodik.

(5) A pályázatokat minden évben a költségvetés elfogadását követő 30 napon belül kell kiírni. A pályázatokat a képviselőtestület bírálja el a pályázati határidő leteltét követő ülésén.

(6) A döntésnek tartalmaznia kell a támogatásban részesítettek megnevezését, a támogatás mértékét, a védett érték és az azon végzett munkák megjelölését, a munkák igazolt költségét, visszatérítendő támogatás esetén a visszatérítés időtartamát.

(7) A konkrét támogatás feltételeit, folyósításának, elszámolásának módját, az elvégzett munkák bizonylatolásának rendjét a támogatásban részesített tulajdonossal kötött szerződésben kell rögzíteni.

(8) A szerződésben foglaltak végrehajtásának ellenőrzése a főépítész feladata.

(9) Az alapot az önkormányzat vásárlásra is felhasználhatja.

9/A.^[2] § A 9. § (2) bekezdése alapján nyújtott visszatérítendő támogatást a jogosultnak kamatmentesen, legfeljebb 10 év alatt kell visszafizetni úgy, hogy a havi törlesztő részlet nem lehet kevesebb ötezer forintnál.

A helyileg védett értékek hasznosítására, fenntartására, átalakítására, bővítésére és bontására vonatkozó általános előírások

10. § (1) A helyileg védett építészeti értékek fennmaradásának feltétele, megőrzésének módja elsősorban a rendeltetésnek megfelelő használat.

(2) Helyi védelem alatt álló építményt, építményrészt csak a helyi védettség megszüntetését követően lehet lebontani. Bontás előtt felmérési és fotódokumentációt kell készíteni.

(3) Az épületek felújítása, bővítése esetén a védett részértékeket meg kell őrizni, esetleges bontás után az értékes részeket új épület létesítése esetén az épületbe lehetőleg vissza kell építeni.

Vegyes és hatályba léptető rendelkezések

11. § (1) A helyi építészeti értékek vizsgálatáról készült dokumentációk egy-egy példányát a Megyei Levéltárban kell elhelyezni.

(2) E rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni az általános rendezési terv szabályozási előírásairól, valamint a környezetvédelemről szóló mindenkor hatályos helyi rendeleteket is.

(3) E rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott értékvédelmi alapot első alkalommal a 2003. évi költségvetés elfogadása során kell létrehozni.

(4) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti az építészeti értékek helyi védelméről szóló 17/1991 (VII. 17.) önk. számú rendelet.

(5) E rendelet hatálybalépése után a szabályozási tervek felülvizsgálatánál vagy készítésénél kötelező munkarészként kell az építészeti értékvizsgálatot elkészíttetni.

                                Molnár Sándor sk.                             Dr. Petri Béla sk.

                                 polgármester                                           jegyző      

1. számú melléklet

Helyi területi védelem

1.)       Városháza (az óvodai és rendőrségi szárnnyal együtt)        Vésztő, Kossuth u.     62. szám

2.)       Kertmegi Vadászház és parkja          Vésztő, Kertmeg

3.)       Kovacsicsfalva (Táncsics, Sinka, Akácos, Vasút, Úttörő és Bem utcák)

4.)       Kossuth Lajos utca 67. és 81. szám közötti utcakép, illetve a Kossuth Lajos utca 76. szám alatti épület

5.)       A református templom környezete (Bartók tér 8. szám, Református Szeretetotthon, Múzeumi Kiállítóhely)

6.)       Katolikus templom és környezete (Wesselényi u. 14. és 15. szám alatti iskolák)

2. számú melléklet^[3]

Helyi egyedi védelem

1. a Vésztő Báthori u. 2. szám alatti lakóépület;
2. Zsebengő utcai volt malom;
3. Móra iskola (5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 124.)
4. Lakóház-Tájház (5530 Vésztő, Rózsa u. 3.)
5. Mesterségek háza - Tájház (5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 14.)
6. Metykó-ház (5530 Vésztő, Kossuth Lajos utca 76.)
7. Múzeumi kiállítóhely és Képtár (5530 Vésztő, Kossuth Lajos utca 39.)
8. Sinka-ház (5530 Vésztő, Sinka utca 10.)