Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és i) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

A rendelet célja, hogy szabályozza és meghatározza Vésztő város címerének, zászlajának (a továbbiakban együttesen: jelképeinek) pecsétjének és a település nevének jogszerű használatát.

A rendelet hatálya

2. §

A rendelet hatálya kiterjed azon természetes és jogi személyekre, más szervezetekre, tudományos, irodalmi, művészi vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet végzőkre akik (amelyek)

a) Vésztő város nevét megnevezésükben,

b) Vésztő város nevét, címerét, zászlaját

ba) tevékenységük során, vagy működésükkel összefüggésben,

bb) emblémán, jelvényen, kiadványon, dísz- vagy emléktárgyon, egyéb terméken használni kívánják.

II. Fejezet

A címer és a pecsét

A címer használatának köre és szabályai

3. §

(1)^[1] A városi címer kereskedelmi és reklámcélú előállítása, felhasználása és forgalomba hozatala engedélyhez kötött.

(2) A címer engedély nélkül megjeleníthető:

a) a város zászlaján és pecsétjén,

b)  a képviselő-testület által megjelentetett és kiadott emléklapokon, meghívókon, kiadványokon,

c)  az önkormányzati szervek és intézmények működésével kapcsolatosan keletkező dokumentumokon és az önkormányzat intézményeinek épületein, hivatalos helyiségeiben, továbbá honlapjain,

d) a képviselő-testület és szervei hagyományos és elektronikus levelezésein,

e) önkormányzati rendezvényeken és városi ünnepségeken,

f) az önkormányzat jelvényein,

g)^[2] természetes személy által kitűzőn, képeslapon, pólón, kiadványokon, amennyiben az nem sérti a város jó hírnevét és a megjelenítés nem kereskedelmi és reklám célokat szolgál.

(3) A címer hatósági tevékenység, eljárás során nem alkalmazható.

4. §

(1)^[3] A 3.§ (2) bekezdésében meghatározottakon kívül a címer használatát – a képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva – az Oktatási és Kulturális Bizottság engedélyezi.

(2)^[4] A címer használatára vonatkozó írásbeli kérelmet az Oktatási és Kulturális Bizottsághoz kell benyújtani.

(3) A kérelemnek - az Általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a kérelmező elektronikus levélcímét,

b) a címerhasználat célját, alkalmazásának módját,

c) a felhasználni kívánt példányszámot vagy mennyiséget,

d) a címer előállításának anyagát,

e) terjesztés vagy forgalomba hozatal esetén annak módját,

f) a használat kérelmezett - határozott vagy határozatlan - időtartamát,

g) a címerrel díszítendő tárgy mintapéldányát, mely történhet rajz, fénykép, fénymásolat benyújtásával, vagy megjelenítésre alkalmas egyéb hitelt érdemlő módon,

h) a felhasználásért felelős természetes személy nevét, elérhetőségét.

5. §

(1) A címert az ábrázolás hűségének, mértékarányainak, színeinek megtartásával lehet felhasználni vagy megjeleníteni.

(2) A címer a felhasznált anyag (fém, fa, kő, műanyag, stb.) színeiben is előállítható.

(3)^[5] A címer kereskedelmi és reklámcélú előállítása, felhasználása és forgalomba hozatala kizárólag abban az esetben engedélyezhető, ha a kérelem megfelel az (1) bekezdésben írtaknak és a kiadvány, tárgy, termék rendeltetése, esztétikai megjelenése alkalmas a város jó hírnevének öregbítésére.

6. §

(1) A címer használatára vonatkozó engedélynek - az Ákr. 81. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) az engedélyes elektronikus levélcímét,

b) az engedélyezett felhasználás célját,

c) az előállításra engedélyezett példányszámot, vagy mennyiséget,

d) az előállítás anyagát,

e) a terjesztés, a forgalomba-hozatal módjára vonatkozó kikötéseket, feltételeket,

f) a használat engedélyezett időtartamát, és

g) a címer felhasználásáért felelős természetes személy nevét, elérhetőségét.

(2) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A címer leírását és ábrázolását a jelen rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

A pecsét leírása és használata

7. §

(1) Vésztő város pecsétje negatív dombornyomással készül a település címeréről „VÉSZTŐ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA” felirattal.

(2)   A város pecsétjéről készített gumibélyegző az (1) bekezdésben leírtak pozitív képe.

(3) A pecsét a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester által kiadmányozott, önkormányzati ügyben keletkezett iratokon használható.

III. Fejezet

A város zászlaja

A zászló használatának köre és szabályai

8. §

(1) A város zászlaját a 2. §-ban meghatározott személyek, szervezetek tevékenységük során vagy működésükkel összefüggésben engedéllyel használhatják, így különösen az általuk készített kiadványokon vagy jellegzetes termékeken a zászló méltóságának megtartása mellett.

9. §

(1) A zászló engedély nélkül használható:

a) a képviselő-testület ülései és a város életében jelentős események alkalmával,

b)  a képviselő-testület által megjelentetett és kiadott emléklapokon, meghívókon, kiadványokon,

c)  az önkormányzati szervek és intézmények működésével kapcsolatosan keletkező dokumentumokon és az önkormányzat intézményeinek épületein, hivatalos helyiségeiben, továbbá honlapjain,

d) a képviselő-testület és szervei hagyományos és elektronikus levelezésein,

e) önkormányzati rendezvényeken és városi ünnepségeken,

f) az önkormányzat jelvényein.

10. §

(1) A zászló 9. § (1) bekezdésen kívüli esetekben történő felhasználását - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva - a polgármester engedélyezi.

(2) A zászló használatára vonatkozó írásbeli kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A kérelemnek - az Ákr. 36. (1) bekezdésében foglaltakon kívül - tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a kérelmező elektronikus levélcímét,

b) a használat célját,

c) az előállítás anyagát,

d) terjesztés vagy forgalomba hozatal esetén annak módját,

e) a használat kérelmezett - határozott vagy határozatlan - időtartamát,

f) a zászlóval díszítendő tárgy mintapéldányát, mely történhet rajz, fénykép, fénymásolat benyújtásával, vagy megjelenítésre alkalmas egyéb hitelt érdemlő módon, és

g) a felhasználásért felelős természetes személy nevét, elérhetőségét.

11. §

(1) A zászló használatára vonatkozó engedélynek - az Ákr. 81. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) az engedélyes elektronikus levélcímét,

b) az engedélyezett felhasználás célját,

c) az előállításra engedélyezett mennyiséget (darabszámot),

d) az előállítás anyagát,

e) a terjesztés, a forgalomba-hozatal módjára vonatkozó kikötést, feltételt,

f) a használat engedélyezett időtartamát, és

g) a felhasználásáért felelős természetes személy nevét, elérhetőségét.

(2) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A zászló leírását és ábrázolását a jelen rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

IV. Fejezet

A településnév

A településnév használatának köre és szabályai

12. §

(1) A „Vésztő” elnevezés, és ezek toldalékos, vagy ragozott nyelvtani formái (a továbbiakban: településnév) engedély nélkül használhatóak:

a)  az önkormányzati költségvetési szervek és az önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaságok, valamint

b) az önkormányzat területén működő közigazgatási szervek esetében.

(2) A településnév (1) bekezdésen kívüli esetekben történő felhasználását - a képviselő-testület által átruházott hatáskörében eljárva - a polgármester engedélyezi.

(3) A településnév használatára vonatkozó írásbeli kérelmet a polgármesterhez kell benyújtani.

(4) A kérelemnek - az Ákr. 36. § (1) bekezdésében foglaltakon kívül - tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) a kérelmező elektronikus levélcímét,

b) a használat célját, alkalmazásának módját,

c) a használat kérelmezett - határozott vagy határozatlan - időtartamát, és

d) a felhasználásért felelős természetes személy nevét, elérhetőségét.

(5) Abban az esetben, ha a településnév dísztárgy, embléma, kiadvány vagy termék megjelölését szolgálja, úgy annak tervét a kérelemhez csatolni kell.

13. §

(1) A településnév használati engedély kizárólag abban az esetben bocsátható ki, ha a benyújtott kérelemből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a településnév használata a közfigyelem felkeltésére és a város iránti megbecsülés fokozására alkalmas.

(2) A településnév használata csak olyan szervezeteknek és személyeknek engedélyezhető, amelyeknek székhelye, telephelye, fióktelepe, illetve lakó- vagy tartózkodási helye Vésztő város közigazgatási területén van.

(3) Nem adható ki engedély akkor, ha a kérelmezett településnév-használat a kérelem elbírálását megelőzően már engedélyezett névhasználattal azonos.

14. §

(1) A településnév használatára vonatkozó engedélynek - az Ákr. 81. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:

a) az engedélyes elektronikus levélcímét,

b) az engedélyezett használat céljának, és formájának meghatározását,

c) az engedély érvényességének időtartamát (határozott vagy határozatlan),

d) a felvétel és használat módjával kapcsolatos előírást, kikötést és feltételt,

e) a használat díjmentességre történő utalást,

f) az engedély visszavonhatóságára történő figyelmeztetést és ennek okait,

g) a használatért felelős természetes személy nevét, elérhetőségét.

(2) A kiadott engedélyekről a jegyző nyilvántartást vezet. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) Amely szervezet a település nevét e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen felvette és folyamatosan használja, utólagos engedélyezés iránti kérelem benyújtására nem kötelezett.

V. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

A jelképek és a településnév használatára vonatkozó közös szabályok

15. §

(1) Nem adható engedély a jelképek és a településnév használatára, amennyiben a tervezett felhasználás

a) jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik,

b) bizonyíthatóan az önkormányzat vagy a város lakosságának jogait, jogos érdekeit sértené vagy veszélyeztetné,

c) sértené a városnak az ország határain belüli és azon túli jó hírét.

(2) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedély jogosultja a felhasználást az engedélyben foglaltaktól eltérő módon vagy célra folytatja,

b)  az engedély jogosultja az engedélyben meghatározott feltételeket, kikötéseket, egyéb előírásokat megszegi, vagy

c) ha (1) bekezdésben meghatározott okok az engedély kiadását követően következnek be.

(3) Az engedély érvényessége szólhat:

1. a tevékenység folytatásának időpontjáig,
2. meghatározott időpontig,
3. egy alkalomra,
4. visszavonásig,

melyről a kiadott engedélyben rendelkezni kell.

(4) A jelképek és a településnév használatának ellenőrzéséről - átruházott hatáskörében eljárva - a polgármester gondoskodik.

(5) A jelképek és a településnév használata díjmentes.

A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése

16. §

(1) Aki Vésztő város címerét, zászlóját és a településnévét engedély nélkül vagy az engedélyben foglaltaktól eltérő mértékben, illetve módon használja a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartást követ el.

(2) E rendelet alkalmazásában a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartás az a cselekmény vagy mulasztás, amely szabálysértésnek vagy bűncselekménynek nem minősül, a tevékenységre vagy mulasztásra jogszabály közigazgatási bírság kiszabását nem rendeli, és azt e rendelet a közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartásnak minősíti.

(3) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása, megszegése miatt - amennyiben az nem minősül bűncselekménynek vagy szabálysértésnek - a 14. életévét betöltött természetes személy, valamint jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vonható felelősségre.

(4) Nem állapítható meg közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás, ha a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el.

(5) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás miatt a közigazgatási hatósági eljárás bejelentés vagy a hatóság részéről eljáró személy észlelése alapján hivatalból indul.

(6) A közösségi együttélés alapvető szabályaival ellentétes magatartással összefüggő önkormányzati hatósági eljárás lefolytatására és a közigazgatási bírság kiszabására a jegyzőjogosult.

(7) A közigazgatási hatósági eljárás

1. valamely cselekménnyel megvalósuló, a közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a cselekmény elkövetésétől,
2. mulasztásban megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogszerű teljesítésre nyitva álló határidő lejártától,
3. jogellenes állapot fenntartásában megnyilvánuló közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás esetén a jogellenes állapot észlelésétől számított 6 hónapon belül indítható meg.

(8) A közösségi együttélés alapvető szabályait sértő magatartás elkövetése miatt lefolytatott eljárás során az Ákr. rendelkezései alkalmazandók az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.

17. §

(1) A közösségi együttélés alapvető szabályai betartásának elmulasztása, megszegése esetén az elkövető

1. ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírsággal, vagy
2. százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) Fiatalkorúval szemben közigazgatási bírságot csak abban az esetben lehet kiszabni, ha önálló keresete (jövedelme) vagy megfelelő vagyona van.

(3) A helyszíni bírság kiszabására a közterület-felügyelő jogosult. Fiatalkorúval szemben helyszíni bírságot nem lehet kiszabni.

(4) A bírságot úgy kell megállapítani, hogy az igazodjék a cselekmény súlyához. Az elkövető személyi körülményeit annyiban kell figyelembe venni, amennyiben azok a hatóság rendelkezésére álló adatokból megállapíthatók.

(5) A közigazgatási bírság mértékének meghatározásakor érvényesíteni kell a fokozatosság követelményét.

(6) Pénzbírság kiszabása helyett a jogsértő állapot megszüntetése iránti felhívás is alkalmazható, amennyiben a hatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabály, illetve a hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével, vagy a jogszerű állapot helyreállításával is orvosolható.

(7) A helyszíni bírság összegét az erre szolgáló készpénz átutalási megbízás átvételének, vagy a közigazgatási bírság kiszabásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjától számított 15 napon belül a Vésztői Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési elszámolási számlájára kell befizetni.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet 2019. április 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Vésztő Város Önkormányzat Képviselő-testületének a Vésztő Város jelképeiről szóló 2/2006. (I. 31.) számú rendelete.

                 Molnár Sándor                                                                   Dr. Petri Béla

                  polgármester                                                                           jegyző

1. melléklet a Vésztő város címeréről, pecsétjéről, zászlajáról és a településnév használatáról szóló 6/2019. (III.28.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat címerének leírása és ábrázolása

Az önkormányzat címere álló háromszög pajzs, mezejét a pajzsköldök és pajzstalp között díszített hullámos aranypólya osztja meg. A felső, zöld mezőben hegyével felfelé, élével balra feketével árnyalt ezüst ekevas és kaszaél lebeg, a pajzsfő bal oldalában nyolcágú ezüstcsillag ragyog. Az aranypólya jobb oldalát vörös latin kereszt, a balt vörös, felülnézeti nyél lyukas kőbalta díszíti. A pajzstalp kék mezejét hat (3-2-1) stilizált ezüstzsombék tagolja. A pajzs felső élén ötágú (három zafírokkal és rubinnal lerakott levél között két gyöngy) nyitott, arany, abroncsán zafírokkal, rubinokkal és smaragddal díszített leveleskorona helyezkedik el. A foszlányok: jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst színűek. A zöld mező mutatja a rétekben gazdag határt, a hajdani szolgaerdőkkel szegélyezett, vízjárta legelőket, amelyekhez egykor a lakosság még a bélmegyeri határt is bérelte állatai tartására. Egyben a jövőbe vetett reményt is kifejezi.

Az ekevas a másik, évezredes megélhetési forrást, a földművelést jelképezi a kaszával együtt, melyhez külön értelmezés is fűződik. Egy aitiologikus népmonda beszéli el, hogy a tatárjárás idején a nép a lápos területre menekült, ám a gázló vizébe éles kaszákat rejtett, amelyek az utánuk nyomuló üldözők lovainak inait elmetszették, s így a lovak az ingoványba vesztek. Emléküket csak a Tatárvágás dűlő őrizte meg. Az ekevas és kasza már a település legkorábbi pecsétképén is szerepel. A csillag első jelentésében a zömében református vallású közösségre utal. Azt is kinyilvánítja e csillag, hogy az itt élők mindenkor készek voltak harcolni alávetésük ellen, szabadságukért, felemelkedésükért.

A díszített hullámos arany pólya a település "aranykorát" idézi fel, amikor is a 11. század első felében épült bizánci típusú templomát elpusztító Vata bűnbánó nemzetsége a 12. század elején új templomot emelt. A pólyát díszítő vörös kereszt e monostor romjának ásatása során előkerült keresztet idézi, a kőbalta pedig (melyet ugyanott találtak) bizonyítja, hogy e vidék az ősidők óta lakott volt.

A kék szín ezüst zsombékrajzolataival az egykori vízi világot hangsúlyozza. A vizek mozgása vízimalmok működtetését is lehetővé tette (az utolsót 1810-ben bontották le) a csatornázás előtt, ám később már a Sebes-Körös is csak ritkán, rendkívüli áradások idején (1925) látogatott ide.

A korona dús díszítései és a foszlányok azt a szorgalmas munkát, életerőt és törekvést jelzik, amellyel a közösség elnyerte és őrzi a korona által szimbolizált területi autonómiát, önkormányzatiságot.

2. melléklet a Vésztő város címeréről, pecsétjéről, zászlajáról és a településnév használatáról szóló 6/2019. (III.28.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat zászlójának leírása és ábrázolása

Vésztő város zászlója két, egyenlő szélességű sárga és zöld színű vízszintes sávból áll.