Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alap- törvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a település-rendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 41. § (2) bekezdés b) pontja szerint a 9. mellékletben biztosított véleményezési jogkörében eljáró Békés Megyei Kormányhivatal Állami Főépítész,a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§ (1)    A rendelet célja Vésztő Város építészeti, településképi, illetve természeti értékeinek védelme és igényes alakítása érdekében, a település történeti múltját, építészeti kultúráját és polgárjainak önbecsülését, identitását elősegítő épületek, épületrészek, építmények, illetve az azok által létrehozott utcák, terek, szobrok egészben vagy részben történő megőrzése, minőségi fejlesztése a jövő nemzedékek számára, az építészeti illeszkedéssel és a településfejlesztési célokkal összefüggő követelmények érvényesítése, összességében az épített környezet esztétikus kialakítása.

(2)   Vésztő Város településkép védelméről szóló rendelete (továbbiakban: Rendelet) meghatározza Vésztő Város sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelmét és alakítását:

a)  a helyi építészeti örökség védelmének (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás, illetve a védelem megszüntetés szabályozásával,

b)  a településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával,

c)  a településképi követelmények szabályozásával,

d) a településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával.

(3)   A rendelet hatálya kiterjed minden természetes személyre, jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, vagy amely város közigazgatási területén különösen

a)  jogszabályban meghatározott építési tevékenységet végez, vagy azzal összefüggő építészeti-műszaki tervdokumentációt készít,

b)  reklámfeliratot, illetve hirdető-berendezést helyez el vagy tart fenn, valamint ilyen céllal felületet alakít ki,

c)  az épület külső megjelenésén a rendeletben meghatározott változtatást végez, feltéve, hogy tevékenysége az e rendeletben meghatározott településképet, vagy annak védelmét érinti, vagy befolyásolja.

(4)   E rendelet elválaszthatatlan részét képezik az alábbi mellékletek:

1. melléklet:    Vésztő Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

2. melléklet:    Vésztő Város településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolása

3. melléklet:    régészeti lelőhelyek területe

4. melléklet:    védett természetvédelmi értékek térképi ábrázolása.

(5)   E rendelet alkalmazásában:

1. áttört kerítés: a legalább 50 %-os átláthatóságot biztosító kerítés

2. molinó: építményen kifeszített, illetve építmények vagy más tartószerkezetek között átfeszített, textil vagy textil-jellegű egyéb anyagból készült reklámhordozó

3. óriás plakát: 12 m2 (504 x 238 cm), vagy ezt meghaladó méretű reklámtábla

4. cégtábla: kereskedelmi-, szolgáltató-, vagy vendéglátó létesítmény nevét és az ott folytatott tevékenységet a bejáratnál feltüntető tábla, illetve felirat

5. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla

6. egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – hirdető berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt

7. kirakat: kereskedelmi vagy szolgáltató létesítmény, műhely helyiségével közvetlen kapcsolatban lévő, elsősorban árubemutatásra szolgáló, közterületre, vagy közhasználatra átadott területre nyíló, üvegezett felület

8. eredeti állapot: az eredeti építéskori állapot vagy az a későbbi állapot, amelyet a védelem elrendelésekor védendő értékként határoztak meg.

9. értékvizsgálat: az előírt szakképzettséggel rendelkező személyek, szervezetek által készített olyan szakvizsgálat, amely feltárja és meghatározza a ténylegesen meglévő, illetve a település szempontjából védelemre érdemes értéket. A vizsgálatnak tartalmaznia kell a védelemre javasolt érték esztétikai, történeti, valamint műszaki, illetve természeti jellemzőit.

10. területi védelem: e rendelet szempontjából a településszerkezet, a településkép, valamint beépítési mód védelmével érintett területek.

11. védett épület, építmény: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszaki-ipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. A rendelet alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, amelyen a védett épület, építmény áll.

12. védett épületrész: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete.

13. védett értékek károsodása: minden olyan esemény, amely a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez.

14. védett műtárgy: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, e) és f) pontok alatt fel nem sorolt építmény, műtárgy, különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés, kapu.

15. védett településkarakter: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított, a településépítészet jellegzetes elemeinek, valamint szerkezeteinek, formáinak, anyagainak, színvilágának együttese.

16. védett településszerkezet: a Képviselő-testület által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód.

2. Illeszkedésre vonatkozó rendelkezések

2.§ (1) Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni minden e rendelettel nem szabályozott esetben.

(2)   Illeszkedőnek tekinthető az épület, amennyiben a vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével az alábbi kritériumoknak együttesen eleget tesz:

a)  környezetéhez igazodik;

b)  a településrész építészeti karakterét megőrzi;

c)  a meglévő formakultúrát megtartja;

d) léptékhelyes épülettömeget eredményez; továbbá

e)  a környezetét figyelembe vevő építési anyagot és színezést alkalmaz.

II. FEJEZET

A HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

3. A helyi értékvédelem feladatai

3.§ (1)    A helyi értékvédelem feladatai:

a)  a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, műszaki-ipari-agrár szempontból védelemre érdemes

aa) településszerkezetek,

ab) épületegyüttesek,

ac) épületek és épületrészek, építmények,

ad) utcaképek és látványok,

ae) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek felkutatása,

b)  a védett értékek körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése,

c)  a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2)   Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok érvényesítése érdekében Vésztő Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a megóvandó épített értékeit helyi védettség alá helyezi.

(3)   A helyi védettség alá tartozó és javasolt értékek felsorolását a rendelet 1. melléklet tartalmazza.

4. Helyi védetté nyilvánítás és annak megszüntetése

4. § (1)   A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről a Képviselő-testület rendelettel dönt.

(2)   A helyi védetté nyilvánítást és annak megszüntetését bármely természetes vagy jogi személy írásban kezdeményezheti.

(3)   A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

     a) egyedi építmények, épületek esetén:

     aa)  a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását,

     ab)  pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület-illetve telekrész),

     ac)  a védendő érték rövid leírását, dokumentálását (fotók, irodalom),

     ad)  a kezdeményezés indokolását,

     b) településszerkezet, településkép, karakter, védelemre javasolt együttes esetén:

     ba)  az együttes megnevezését,

     bb)  körülhatárolását,

     bc)  a védendő érték rövid leírását, dokumentálását,

     bd)  a kezdeményezés indokolását.

5.§ (1)    A védetté nyilvánításhoz vagy annak megszüntetéséhez előzetes értékvizsgálatot kell készíteni, a kérelem érkeztetésétől számított 90 napon belül.

(2)   A helyi védetté nyilvánítási, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket– az erről szóló döntést megelőzően – 15 napon belül tájékoztatni kell.

(3)   A helyi védetté nyilvánításról és annak megszüntetéséről 15 napon belül értesíteni kell az érdekelteket:

     a) a helyi védettség kezdeményezőjét,

     b) a helyi védelem alá helyezett ingatlan tulajdonosát,

     c) a helyi védelem alá helyezett ingatlan kezelőjét, ha az nem azonos a tulajdonossal.

5. Védett értékek megszüntetése

6. § (1)   A megszüntetésre:

a)    műszaki indokok alapján, vagy

b)    életveszély-elhárítása miatt, vagy

c)    a védett elem országos védelmi kategóriába történő beemelése miatt kerülhet sor.

(2)   A védelem megszüntetésére vonatkozó eljárást e Rendelet 5-6. §-ainak megfelelő alkalmazásával kell lefolytatni, a helyi védett elem teljes körű műszaki felmérését (alaprajzok, metszetek, homlokzatok, minden irányú fényképes dokumentálás – ha releváns – történeti kutatás) követően.

(3)   Védett építmény teljes bontása csak a védelem megszüntetése után engedélyezhető.

(4)   A bontás engedélyezésének feltételeként az egyes épületrészeknek, tartozékoknak az új épületbe történő beépítése vagy részleges bontás esetén azok megőrzése indokolt esetben előírható a kérelmező számára.

6. A védett értékek fenntartása, hasznosítása

7. §   Az egyedi védelem alatt álló helyi építészeti örökség mindenkori tulajdonosát az alábbi kötelezettség terheli:

a)  A védett elem/elemrészlet használata nem veszélyeztetheti az örökség fennmaradását;

b)  A védett elem/elemrészlet jó karbantartásáról, állapotának megőrzéséről gondoskodni kell;

c)  A védett elemen végzett építési tevékenység során a védett elem értékóvó átalakítására, karakterének megőrzésére, anyag- és színhasználatában a védett állapot megtartására kell törekedni.

7. A védett értékek nyilvántartása

8. § (1)   A helyi védetté nyilvánított értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2)   A nyilvántartás tartalmazza:

a)  a védett érték megnevezését,

b)  a védett érték pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c)  a helyszínrajzot,

d) a rendeltetés és használati mód megnevezését,

e)  az eredeti tervdokumentáció másolatát, ha az rendelkezésre áll,

f)  a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztés és döntés másolatát, a védettségi kategória meghatározását,

g)  a védett érték felmérési terveit, amennyiben beszerezhetők, illetve előállíthatók,

h)  a védett érték fotódokumentációját,

i)   minden egyéb adatot, amelyet a megőrzendő érték szempontjából a védelemmel összefüggésben a nyilvántartást vezető indokoltnak tart.

(3)   A nyilvántartás vezetéséről a jegyző gondoskodik.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL KIEMELT ÉS MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

8. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

9. § (1)   A településkép védelme szempontjából Vésztő Város közigazgatási területén kiemelt területnek minősül:

a)  a régészeti lelőhely területe,

b)  a helyi jelentőségű védett érték területe,

c)  a Nemzeti Park terület, az Ex Lege kunhalmok, a NATURA 2000 terület, az országos ökológiai hálózat - ökológiai folyosó területe, tájképvédelmi terület övezete

d) a helyi jelentőségű természetvédelmi terület.

(2)   Vésztő Város településképi szempontból meghatározó területei az alábbiakban felsorolt településrészek:

 a településkép védelme szempontjából a 2. melléklet szerint lehatárolt városközponti településrész területei

(3)   A településképi szempontból meghatározó területein:

a)  a homlokzatkialakítások egymáshoz való illeszkedését;

b)  az épületek összhangot mutató elhelyezését;

c)  a védett környezetre jellemző minőségi anyaghasználatot;

d) a harmóniát tükröző színezést;

e)  az előkertek rendezettségét;

f)  a kerítések összhangját;

g)  az utcafásítások utcaszakaszonként való összehangolását

h)  a rendezett, rendben tartott műszaki állapotot

el kell érni.

(4)   A településképi szempontból kiemelt terület táji, természeti elemekkel érintett részén:

a)  a tájkarakter megőrzését;

b)  a kilátás és rálátásvédelem szempontjainak figyelembevételét;

c)  az építmények tájba illeszkedését;

d) az építmények környezetükkel összhangot mutató elhelyezését;

e)  a minőségi és természetes anyaghasználatot;

f)  a visszafogott színezést;

g)  a táji hagyományokat tükröző növényállomány ültetését;

h)  a tájidegen, agresszíven gyomosító, invazív növények telepítésének elkerülését

el kell érni.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

9. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

10. §      A település teljes területén, az adott szerkezet felújítása, átépítése során, az alábbi általános építészeti követelményeket kell betartani:

a)  a homlokzatképzésnél nem alkalmazhatók az alábbiak:

aa)       erős, élénk, kontrasztos színű anyagok használatát,

ab)       ipari terület, kereskedelmi, szolgáltató terület kivételével, a település történelmi anyaghasználatától                    idegen (pl. fém, műanyag) homlokzati használatát,

ac)       túlzottan tagolt, elaprózott homlokzatképző elemek használatát.

10. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

11. § (1) A településképi szempontból meghatározó – jelen Rendelet 2. melléklete szerint lehatárolt – területekre vonatkozó területi építészeti követelmények az alábbiak:

a) kerítés kialakítás tekintetében:

aa)       a területen áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:

1. forgalmi terhelések mérséklésére;

2. történeti hagyományok megtartására;

3. utcaképi illeszkedés biztosítására;

tömör kerítés is kialakítható.

ab)       a közterület felőli kerítést az alábbi előírások együttes figyelembevételével kell kialakítani, illetve                        fenntartani:

1. az épülettel összhangot mutató anyag- és színhasználat alkalmazása;

2. időtálló, minőségi anyaghasználat;

3. élénk színek kerülése, harmonikus, telítetlen földszínek, vagy fehér szín alkalmazása;

4. elsősorban természetes anyagok (pl. tégla, fa) használata;

5. növényzet alkotta kerítés lehetősége;

6. balesetveszélyt okozó kialakítás (törtüveg, szögesdrót, stb.) nem építhető;

7. élénk színű fémlemez kerítés nem építhető.

b) közterület alakítási terv tekintetében:

 közterület-alakítási tervet a településkép szempontjából meghatározó terület legalább az érintett ingatlan előtti  szakaszra, útszegélyig kell készíteni.  A közterület-alakítási tervben, legalább utca szakaszonként egységes megjelenést biztosító fajösszetételű fasorokat kell alkalmazni.

c) az anyaghasználat tekintetében természetes (pl. tégla, vakolat, fa) nem telített és környezetétől nem elütő színű; valamint, árnyalatában földszínű, vagy fehér anyag használható

d) a tömegformálás tekintetében bármely építészeti minőséget tükröző, arányos, összhangot mutató tömegformálás használható, az épületeken legalább 15 fok hajlásszögű utcával párhuzamos gerincű magastető építendő.

e) a homlokzatkialakítás tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő homlokzat kialakítható, a homlokzattagolást arányosan alkalmazó, tagozatokat visszafogottan használó, díszítésében egyszerűségre törekvő, pasztellszíneket, vagy fehér színt alkalmazó, nyílásrendszerében rendezett, természetes anyagokat (pl. vakolat, tégla, fa) alkalmazó.

f) a zöldfelületek kialakítása tekintetében bármely, az alábbi szempontoknak együttesen eleget tevő növényzet telepíthető:

fa)        a fás szárú növények esetén, a terület nagyságát, a földben és levegőben lévő közműveket figyelembe vevő, megfelelő gyökérzetet és lombkoronát növesztő fákat kell  alkalmazni;

fb)       az épületek, vagy tartózkodási helyek árnyékolására alkalmas;

fc)        a művi értékekkel egységben kezelt;

fd)       a táji jellegzetességet, termőhelyi adottságokat visszatükröző;

fe)        nem allergén és nem invazív fajokat alkalmazó; valamint

ff)        közterületen, utca szakaszonként egységes megjelenésre törekvő.

(2)   A településképi szempontból meghatározó – e Rendelet 2. melléklete szerinti lehatárolt – területen kívüli lakóterületekre vonatkozó egyedi építészeti követelmények az alábbiak:

a)  területén a 2.§-ban előírt illeszkedési,

b)  az épületek elhelyezésére vonatkozó egyéb jogszabályokban előírt szabályokat be kell tartani,

c)  területén áttört kerítést kell létesíteni az alábbi kivételek figyelembevételével:

1. forgalmi terhelések mérséklésére;

2. történeti hagyományok megtartására;

3. utcaképi illeszkedés biztosítására; valamint

4. építészeti koncepció érvényesítésére tömör kerítés is kialakítható.

V. FEJEZET

REKLÁMOK ÉS REKLÁMHORDOZÓK ELHELYEZÉSÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

11. Általános előírások

12. § (1) Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület építése, elhelyezése, áthelyezése, átalakítása és bővítése az országos jogszabályok, a helyi építési szabályzat, és e rendelet betartásával végezhető.

(2)   Reklám-, illetve hirdető berendezés, felület közterületen, valamint közterületről látható magánterületen a településrész jellegzetes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatához illeszkedő formai kialakítással, színhasználattal létesíthető.

(3)   Reklám-, illetve hirdetés elhelyezése közterületen csak utcabútoron - utasváró, kioszk, információs vagy más célú berendezés – lehetséges.

(4)   Utasváró hát-, vagy oldalfalának felhasználásával, egyedileg kialakított zárt üvegvitrinben helyezhető el hirdetés, a vitrin méretéhez igazodó méretben.

(5)   Sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, hideg-meleg étel és ital árusítására, virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló árusító pavilon, kioszk üvegvitrinében helyezhető el csak a hirdetés. A kioszk homlokzatát, tömegét az adott településrészre vonatkozó településképi előírások szerint kell kialakítani, murália (ragasztás, falfestés) elhelyezése nem megengedett.

(6)   Építményeken, kerítésen az adott épületben működő szervezettel, céggel, tevékenységgel kapcsolatban a következők hirdető-felületek, - berendezések helyezhetők el:

a)  cégtábla,

b)  cégér,

c)  címtábla

(7)   A (6) bekezdésben felsoroltakon felül reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése magánterületen nem megengedett.

13. § (1) Világító felületű vagy megvilágított hirdető-berendezés csak cégér, cég-, címtábla, kirakat lehet a közlekedés biztonságát nem veszélyeztető módon.

(2)   Saját vállalkozást népszerűsítő berendezés, felület tulajdonosa köteles gondoskodni annak rendszeres karbantartásáról.

(3)   Ha a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés tulajdonosa a (2) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget és azt felszólításra sem teljesíti, úgy a polgármester településképi kötelezés keretében előírhatja a berendezés leszerelését, a felület megszüntetését.

(4) A tevékenység megszűnését követően a reklámokat, egyéb berendezéseket 15 napon belül a volt üzemeltetőnek el kell távolítani.

12. Az épületportálok kialakítására, a cég- és címtáblák elhelyezésére vonatkozó egyes szabályok

14. § (1) A kereskedelmi-, szolgáltató- és vendéglátó rendeltetési egységet, valamint közforgalmú irodát, illetve bemutatótermet magába foglaló új épület engedélyezési tervének, továbbá meglévő épület esetén az ilyen rendeltetés-változásra vonatkozó bejelentés mellékletének tartalmazni kell az épület közterületről látható felületén (a homlokzaton, a kapualjban, az épület előtti kerítésen, illetve támfalon) elhelyezendő cég- és címtáblák, valamint a saját vállalkozást népszerűsítő berendezés és az egyéb épületszerkezetek (pl. esővédő tetők és kirakatszekrények), továbbá a homlokzat érintett szakasza megvilágításának megoldását.

(2)   A terven az esetben is fel kell tüntetni valamennyi lehetséges cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés elhelyezését, méretét, tartó-, illetve hordozó felületét és szerkezeti megoldását, ha azok megvalósítása több ütemben történik.

(3)   Amennyiben a már meglévő cég- és címtábla, valamint saját vállalkozást népszerűsítő berendezés megjelenése, kialakítása ellentétes az e rendeletben megfogalmazott településképi elvárásokkal, illetve elhelyezésük bejelentés nélkül történt, az önkormányzat kezdeményezheti azok átalakítását, megszüntetését.

13. Hirdetmények elhelyezése építmények közterületről látható felületén

15. § (1) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítés kapuján és támfalán – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó saját vállalkozást népszerűsítő berendezés (cég- és címtábla, cégér és ilyen célú fényreklám) létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el a településképre vonatkozó előírások betartásával.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közművelődési intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítés kapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(3)   Védett épületen, valamint a hozzátartozó telken, a telek kerítésén, kerítéskapuján cégér, cég-, címtábla kivételével saját vállalkozást népszerűsítő berendezés nem helyezhető el.

(4)   Az (1)-(3) bekezdés szerint tervezett saját vállalkozást népszerűsítő berendezések tartó-, illetve hordozó szerkezeteit, felületeit úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény) építészeti megoldásaihoz, illetve a településképi környezethez.

14. A közterületi információs hirdető-berendezések létesítésének általános szabályai

16. § (1)  Közterületen információs hirdető-berendezést – függetlenül annak méretétől és szerkezetétől – a jogszabályi tilalmakra is figyelemmel úgy kell elhelyezni, hogy az ne akadályozza a közterület más részei és a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű használatát, valamint ne sértse a szomszédok jogait és törvényes érdekeit.

(2)   Legfeljebb 11 m² nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés az alábbi helyeken létesíthető:

a)  Országos közutak külterületi szakaszain a kezelő hozzájárulásával

(3)   Legfeljebb 2,0 m² nagyságú közterületi információs hirdető-berendezés az alábbi helyeken létesíthető:

a)  Országos közutak külterületi szakaszain a kezelő hozzájárulásával,

b)  Belterületen a településképi szempontból meghatározó területeken kívüli területeken.

(4)   Apróhirdetések, hirdetmények közzétételére alkalmas, legfeljebb 2,0 m² területű, információs hirdető-berendezés-, közművelődési célú hirdetőoszlop a település teljes igazgatási területén elhelyezhető.

VI. FEJEZET

A TELJES TELEPÜLÉS ELLÁTÁSÁT BIZTOSÍTÓ FELSZÍNI ENERGIAELLÁTÁSI ÉS ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉSI SAJÁTOS ÉPÍTMÉNYEK, MŰTÁRGYAK ELHELYEZÉSE

15. Általános előírások

17. § (1) A településképi szempontból meghatározó területeken új vezetékes energiaellátási és elektronikus hírközlési hálózatokat földalatti elhelyezéssel kell építeni.

(2)   Belterület már beépített területén, valamint külterület beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új energiaellátási elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózatot csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(3)   Új elektronikus hírközlési hálózatokat beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(4)   Már beépített területen üzemelő föld feletti hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is

a)    helyi védettségű területen,

b)    közparkokban csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

16. Teljes település ellátását biztosító vezeték nélküli elektronikus hírközlés

18. § (1) Új antenna csak a településképi szempontok érvényesítésével és a környezethez illeszkedően helyezhető el.

(2)   Belterületen belül, valamint a külterület beépítésre szánt területein az antennák elhelyezésénél a következő követelményeknek kell megfelelni:

a)    Antenna csak már meglevő építményre telepíthető a gazdasági övezetek kivételével.

b)    Ha meglévő épület, építmény tetejére valamely okból nem lenne telepíthető az új antenna, akkor - gazdasági övezetek kivételével - az antenna önállóan csak multifunkcionális (pl. sportpálya térvilágítás, vendéglátó egységgel együtt építve, kilátó, stb.) kialakítással telepíthető.

c)    Antenna templomtoronyra nem helyezhető el.

d)    Helyi védettséggel érintett építményen, területen, közparkban, lakóépítési övezetben antenna nem telepíthető.

e)    Gazdasági övezetekben önálló tartószerkezettel telepített antenna lakóépületektől csak legalább az antenna magasságánál nagyobb távolságra helyezhető el.

17. Felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére vonatkozó egyedi előírások

19. § (1) Teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek:

a)  mezőgazdasági,

b)  gazdasági,

c)  különleges területek.

(2)   A helyi védettség alatt álló területek, terek, parkok területén a sajátos építményekkel, műtárgyakkal kapcsolatos anyaghasználatra vonatkozó követelmények:

a)  építmények esetében is elsődlegesen földalatti elhelyezés preferált,

b)  föld feletti kialakítás esetén tégla- vagy vakolt homlokzat, korcolt fémlemezfedés megengedett.

VII. FEJEZET

Településképi érvényesítési eszközök

18. Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció

20. § (1) A településkép védelme érdekében a polgármester tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció kötelező:

a) új épület építése esetén,

b) meglévő épület átalakítása, bővítése, fejújítása, korszerűsítése során, ha az a településkép szempontjából változást okoz,

c) új kerítés építése, vagy a meglévő kerítés jelentős átalakítása esetén.

(3) A szakmai konzultációról emlékeztetőt kell felvenni, amelyben az üggyel kapcsolatos lényeges információkat kell rögzíteni.

(4) A szakmai konzultáció emlékeztetőjét az egyszerű bejelentések és az építési engedélykérelmek dokumentációjához kell csatolni.

19. Településképi véleményezési eljárás

21. § A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le.

19.1. A településképi véleményezési eljárás alkalmazási köre

22. § Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni

a) a településképi szempontból meghatározó területeken 

b) közterületről látható épületrész kialakításával, megváltoztatásával járó építési tevékenység kivételével minden I. fokú építésügyi hatósági eljárást megelőzően.

19.2. A településképi véleményezés szempontjai

23. § (1) A településképi véleményezési eljárás során vizsgálni kell, hogy az építészeti-műszaki tervdokumentáció

a) figyelembe veszi-e a településkép-védelmi tájékoztatás, szakmai konzultáció során készült emlékeztető szerinti javaslatokat,

b) az a) pont szerinti javaslatoktól eltérő megoldás azokkal egyenértékű vagy kedvezőbb beépítést, településképi megjelenést eredményez-e.

(2) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

a) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, vagy az átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit, több építési ütemben megvalósuló új beépítés, vagy meglévő építmények bővítése esetén,

b) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága,

c) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(3) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell különösen, hogy

a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e az elvárt településképi követelményekhez,

b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása, az alkalmazott homlokzatburkoló szerkezetek anyaga és színe összhangban van-e a környező utcai térfallal,

c) a terv javaslatot ad-e a rendeltetéssel összefüggő reklám- és információs berendezések elhelyezésére és kialakítására,

d) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére,

e) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a kialakult környezet adottságaihoz.

(4) Közterületen folytatott építési tevékenység végzése esetén a közterület burkolatának, műtárgyainak, köztárgyainak, növényzetének, továbbá a díszvilágító és hirdető-berendezések kialakítási módjával és feltételeivel kapcsolatosan vizsgálni kell, hogy

a) milyen módon viszonyul a már megújult utcák, terek közterületi minőségéhez,

b) növényalkalmazások során figyelembe veszi-e a környező épületek rendeltetését vagy a környezetében korábban telepített növényzetet.

19.3. A településképi véleményezési eljárás lefolytatása

24. § (1) A településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmező (építtető) az 5. melléklet szerinti kérelmet nyújtja be. Az építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikusan, digitális formában, a papíralapú kérelem benyújtásával egyidőben.

(2) Amennyiben a benyújtott építészeti-műszaki tervdokumentáció nem felel meg a tartalmi követelményeknek, a polgármester a tervezett építési tevékenységet nem javasolja.

(3) A polgármester a véleményt papír alapon és elektronikusan (amennyiben a kérelmező rendelkezik e-mail címmel) megküldi a kérelmezőnek.

20. Településképi bejelentési eljárás

25. § A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan.

20.1. A településképi bejelentéshez kötött eljárások

26. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni a reklámok és reklámhordozók elhelyezésénél, valamint a cégjelzések, reklám- és hirdető-berendezések közül a következő esetekben:

a) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített

aa) kirakat kialakítása,

ab) reklám-felületet is tartalmazó előtető, napvédő ponyva elhelyezése,

b) az építmények homlokzatára, tetőfelületére, az építési telek előkerti kerítésére, kerítéskapujára vagy támfalára rögzített, az építési telek előkertjében álló cégjelzés, reklám- és hirdető berendezés elhelyezése;

c) közterületen vagy közhasználatra nyitva álló magánterületen reklám- és hirdető berendezés elhelyezése esetén.

20.2. A településképi bejelentési eljárás lefolytatása

27. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez benyújtott bejelentésre indul, a bejelentési kérelem nyomtatvány jelen rendelet 6. melléklete. A bejelentéshez papír alapú dokumentációt vagy a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni a bejelentés tárgyához igazodó tartalommal, mely az elvégzendő tevékenység tekintetében elegendő információt nyújt az elbírálásához.

(2) Amennyiben a benyújtott dokumentáció nem felel meg a tartalmi követelményeknek, a polgármester az eljárást megszünteti.

(3) Amennyiben a benyújtott dokumentáció hiánytalan, a polgármester tudomásul veszi a bejelentést, illetve, - ha az nem felel meg a meghatározott követelményeknek vagy nem illeszkedik a településképbe - megtiltja.

(4) Amennyiben a településképi bejelentési eljárás lefolytatásához kötött tevékenység közterület használati hozzájáruláshoz is kötött, a közterület-használati hozzájárulás kiadására csak a településképi bejelentési eljárás lefolytatását követően, a megengedő határozat birtokában és az abban meghatározott kikötések figyelembevételével kerülhet sor.

28. § (1) A településképi bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását a polgármester ellenőrzi.

(2) Amennyiben a bejelentés elmulasztását vagy eltérő végrehajtást tapasztal, akkor a 21. alcím szerinti kötelezési eljárás lefolytatja.

21. Településképi kötelezés

29. § (1) A településképi követelmények teljesítése érdekében a polgármester településképi kötelezési eljárást folytathat le és településkép-védelmi bírságot szabhat ki a településképi bejelentési kötelezettség

- elmulasztása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntéstől eltérő végrehajtása,

- alapján lefolytatott eljárásban hozott döntés végre nem hajtása esetén.

(2) A kötelezési eljárás (ellenőrzési tevékenység) szabályai:

A polgármester az észleléstől számított 15 napon belül megindítja az eljárást, az ingatlan tulajdonosát értesíti az eljárás megindításáról.

(3) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén településkép-védelmi bírság szabható ki, amelynek összege:

a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 10.000,- - 100.000 forint,

b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 100.000,- - 200.000 forint,

c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés

mértékétől függően legalább 200.000 forint, legfeljebb 500.000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100.000 forint, legfeljebb 1.000.000 forint.

(4) Az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:

a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, illetve a jogsértéssel elért előny mértékét,

b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,

c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,

d) a jogsértő állapot időtartamát,

e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,

f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint

g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.

(5) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép-védelmi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

(6) A településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása esetén a mérlegelés szempontjai az önkormányzati településkép-védelmi bírság kiszabásánál arányos a mulasztással okozott jogsértő magatartás következményeivel, illetve a jogkövető magatartás megszegésének súlyával.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

32. § (1) E rendelet kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(2)   A hatálybalépésekor már folyamatban lévő ügyekben kizárólag az építtető, vagy a tulajdonos kérésére alkalmazhatók a rendelet előírásai.

23. Hatályon kívül helyező rendelkezések

33. § A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a reklámok és reklámhordozók elhelyezéséről szóló 26/2017. (XI. 30.) önkormányzati rendelet, valamint Vésztő város helyi építési szabályzatáról szóló 31/2004. (IX.28.) önkormányzati rendelet 7.§ k) pontja, 8.§ k) pontja, 9.§ k) pontja, valamint a 10.§ l) pontja.

Vésztő, 2019. szeptember 23.

Molnár Sándor                                                          Dr. Petri Béla

                polgármester                                                              jegyző

1. melléklet a 17/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelethez

Vésztő Város egyedi védelem alatt álló helyi építészeti öröksége

Helyi területi védelem

1.   Városháza (az óvodai és rendőrségi szárnnyal együtt)           Vésztő, Kossuth u.      62. szám

2.   Kertmegi Vadászház és parkja            Vésztő, Kertmeg

3.   Kovacsicsfalva (Táncsics, Sinka, Akácos, Vasút, Úttörő és Bem utcák)

4.  Kossuth Lajos utca 67. és 81. szám közötti utcakép, illetve a Kossuth Lajos utca 76. szám alatti épület

5.  A református templom környezete (Bartók tér 8. szám, Református Szeretetotthon, Múzeumi Kiállítóhely)

6.   Katolikus templom és környezete (Wesselényi u. 14. és 15. szám alatti iskolák)

Helyi egyedi védelem

1. A Vésztő Báthori u. 2. szám alatti lakóépület;
2. Zsebengő utcai volt malom;
3. Móra iskola (5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 124.)
4. Lakóház-Tájház (5530 Vésztő, Rózsa u. 3.)
5. Mesterségek háza - Tájház (5530 Vésztő, Kossuth Lajos u. 14.)
6. Metykó-ház (5530 Vésztő, Kossuth Lajos utca 76.)
7. Múzeumi kiállítóhely és Képtár (5530 Vésztő, Kossuth Lajos utca 39.)
8. Sinka-ház (5530 Vésztő, Sinka utca 10.)

2. melléklet a 17/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelethez

Vésztő Város településképi szempontból meghatározó területeinek térképi lehatárolása

3. melléklet a 17/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelethez

Régészeti lelőhelyek területe

Vésztő város közigazgatási területén műemlék, műemléki terület, egyedileg védett régészeti lelőhely, valamint nyilvántartott régészeti lelőhely található az alábbi számban:

1.  bírságkategóriájú műemlék (tartozékokkal együtt): 2 db, az alábbiakban felsoroltak szerint:

•  a Vésztő, 0183/4 hrsz.-ú telken a Csolt monostor romjai (műemléki törzsszáma: 8801, azonosítója: 2622);
•  a Vésztő, Wesselényi Miklós u. 30. számú, 3420/2 hrsz.-ú telken álló gazdaház épülete (műemléki törzsszáma: 9123, azonosítója: 2623).

2.  bírságkategóriájú műemlék (tartozékokkal együtt): 5 db, az alábbiakban felsoroltak szerint:

•  a Vésztő, Bartók Béla u. 1. számú, 1186 hrsz.-ú telken álló boronafalú villa (műemléki törzsszáma: 9457, azonosítója: 2621);
•  a Vésztő, Kossuth Lajos u. 81. számú, 3302 hrsz.-ú telken álló népi lakóépület (műemléki törzsszáma: 11089, azonosítója: 16393), és annak tartozékait képező melléképületek (műemléki törzsszáma: 11089, azonosítója: 11511), a népi lakóépület füstölője (műemléki törzsszáma: 11089, azonosítója: 16394), a népi kocsiszínje (műemléki törzsszáma: 11089, azonosítója: 16395), magtára (műemléki törzsszáma: 11089, azonosítója: 16392) és óljai (műemléki törzsszáma: 11089, azonosítója: 16396);
•  a Vésztő, Bartók Béla tér, 2 hrsz.-ú telken álló református templom épülete (műemléki törzsszáma: 11479, azonosítója: 16393);
•  a Vésztő, Bartók Béla tér 6. számú, 19 hrsz.-ú telken álló református parókia épülete (műemléki törzsszáma: 11479, azonosítója: 16393);
•  a Vésztő, Kossuth Lajos u. 62. számú, 1471, 1473/1, 1473/2, 1474 hrsz.-ú telken álló városháza épülete (műemléki törzsszáma: 11212, azonosítója: 11375).

Műemléki környezet: 7 db, az alábbiakban felsoroltak szerint:

•  a Vésztő, 369, 434, 576, 577, 613/1, 613/3, 613/6, 1185, 1187, 1258/1, 1258/2, 1261 hrsz.-ú telkeken a műemlékként védett boronafalú villa ex-lege műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 9457, azonosítója: 21846);
•  a Vésztő, 0170/2, 0179/1, 0180, 0183/6, 0183/8, 0184 hrsz.-ú telkeken a műemlékként védett Csőit monostor romjainak ex-lege műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 8801, azonosítója: 21847);
•  a Vésztő, 82, 81/1, 100/1, 100/2, 100/3, 3420/1, 3421, 3444, 3465 hrsz.-ú telkeken a műemlékként védett gazdaház ex-lege műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 9123, azonosítója: 21848);
•  a Vésztő, 1442/1, 1442/2, 1442/3, 1442/4, 1550, 1551, 1552, 1553, 3299, 3303, 3306, 3307 hrsz.-ú telkeken a műemlékként védett népi lakóépület és melléképületek műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 11089, azonosítója^ 3102);
•  a Vésztő, 3, 4, 8, 13, 18, 19, 20/3, 20/4, 31, 35, 1442/1, 1442/2, 1442/3, 1460, 1464, 1465, 1466, 1470 hrsz.-ú telkeken a műemlékként védett református templom ex-lege műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 846, azonosítója: 23588);
•  a Vésztő, 2, 3, 18, 20/2, 20/3, 20/4 hrsz.-ú telkeken a műemlékként védett református parókia műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 11108, azonosítója^ 3103);
•  a Vésztő, 1470 hrsz.-ú telken a műemlékként védett városháza műemléki környezete (műemléki törzsszáma: 11212, azonosítója: 13104).

Régészeti lelőhelyek:

- kiemelten védett régészeti lelőhely: 1 db; (Mágori Domb; védési jogi aktus: 46996/1974. MM)

- nyilvántartott régészeti lelőhely: 168 db a mellékelt táblázatban részletezettek szerint:

4. melléklet a 17/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelethez

Védett természetvédelmi értékek térképi ábrázolása

A Körös-Maros Nemzeti Park térképén a Kunhalmokat látjuk és a Natura 2000 területet, a Sebes-Körös mentén, amely tájképvédelmi terület is.

Tájképvédelemmel érintett terület

5. melléklet a 17/2019. (IX.26.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNY KIADÁSA IRÁNT

Alulírott ........................................................ (név) településképi véleményt kérek, a következők szerint:

A kérelmező adatai:

neve:……………………………………………..

címe/székhelye:……………..(ir.szám)……………………...........(település)

…………………………………(utca)……..(hsz.)…………(em/aj)

A kérelmező elérhetőségei (megadása nem kötelező):

e-mail címe:.................................................................

telefonszáma: .....................................................

A kérelemmel érintett ingatlan:

címe: ……....(ir. szám)……………....(település)

…………………..(utca)………(hsz.)…....(em/aj)

helyrajzi száma: .......................................................

A közreműködő tervező:

neve:.…………………………………………………………………………….

e-mail címe:.............................................................................................

tervezői névjegyzék száma: ....................................................................

A tervezett beavatkozás:

....................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

MELLÉKLETEK:

a) helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása,

terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,

b) településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet

makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),

c) reklámelhelyezés ábrázolása,

d) rendeltetés meghatározása, valamint

e) rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.

Egyéb: ………………………………………………………………

..................................., 20 . ....................

............................................................

aláírás

6. melléklet a 17/2019. (IX.26.)  önkormányzati rendelethez

BEJELENTÉSI KÉRELEM

TELEPÜLÉSKÉPI IGAZOLÁS KIADÁSÁHOZ

Alulírott ........................................................ (név) településképi igazolást kérek az alábbi

ingatlanon a településkép védelméről szóló rendeletben meghatározott tevékenység elvégzésére:

A kérelmező adatai:

neve:……………………………………………..

címe/székhelye:……………..(ir.szám)……………………...........(település)

…………………………………(utca)……..(hsz.)…………(em/aj)

A kérelmező elérhetőségei (megadása nem kötelező):

e-mail címe:.................................................................

telefonszáma: .....................................................

A kérelemmel érintett ingatlan:

címe: ……....(ir. szám)……………....(település)

…………………..(utca)………(hsz.)…....(em/aj)

helyrajzi száma: .......................................................

A közreműködő tervező:

neve:.…………………………………………………………………………….

e-mail címe:.............................................................................................

tervezői névjegyzék száma: ....................................................................

A tervezett beavatkozás:

....................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

....................................................................................................................................................

..................................................................................................................................................

MELLÉKLETEK:

- műszaki leírás, a telepítésről és az építészeti kialakításról,

- helyszínrajz a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

- alaprajz,

- homlokzat,

- utcaképi vázlat, színterv, látványterv.

Egyéb: ………………………………………………………………

Az igazolást (a megfelelő rész aláhúzandó):

- személyesen kívánom átvenni

- a következő címre kérem megküldeni:...........................................................................................

..................................., 20 . ....................

............................................................

aláírás