Kisfüzes Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisfüzes Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3256 Kisfüzes, Szabadság tér 2.

(3) Az Önkormányzat hivatalos bélyegzője kör alakú, közepén Magyarország címere látható, körfeliratát pedig „KISFÜZES KÖZSÉG Önkormányzati Képviselőtestülete” képezi.

(4) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

(5) A (3) bekezdésben meghatározott pecsétet kell használni

a) a képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyveken hitelesítésre,

b) a képviselő-testület által adományozott okleveleken,

c) az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait rögzítő dokumentumokon,

d) önkormányzati ügyekben.

(6) A jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

„Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője”.

(7) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.kisfuzes.hu.

II. Fejezet

A települési önkormányzat feladata, hatásköre

2. §

(1) Az Önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.

(2) Az Önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységek kormányzati funkciók szerinti felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(3) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) civil szerveződések támogatása,

b) községi rendezvények megtartása,

     c) labor fenntartása intézmnényfenntartó társulás keretében.

(4) A képviselő-testület által átruházott hatáskörök felsorolását a 5. melléklet tartalmazza.

(5) A polgármester, a bizottság és a jegyző az átruházott hatáskörben hozott döntésekről - eltérő rendelkezés hiányában - a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni kötelesek.

III. Fejezet

A képviselő-testület működése

A képviselő-testület üléseinek száma

3. §

(1) A képviselő-testület rendes, szükség szerint rendkívüli ülést és közmeghallgatást tart.

(2) A képviselő-testület az általa elfogadott éves munkaterv szerint, de minimum évente 6 alkalommal ülést tart, mely a képviselő-testület működésének alapja.

(3) A munkatervi javaslatot legkésőbb a tárgyév első üléséig a polgármester terjeszti a képviselő-testület elé, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző - a gazdasági programot figyelembe véve - állít össze.

(4) A munkaterv elkészítéséhez javaslatot kell kérni

a) a képviselő-testület bizottságától,

b) az önkormányzati intézmény vezetőjétől,

c) a jegyzőtől,

d) települési önkormányzati képviselőtől.

(5) A munkatervnek tartalmaznia kell

a) az ülések tervezett időpontját, napirendjét, az előterjesztés módját (írásbeli, szóbeli), és az előterjesztő(k), közreműködő(k) megnevezését,

b) a közmeghallgatás vagy lakossági fórum témáját, annak időpontját,

c) jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét,

d) az egyes napirandi pontot véleményező bizottság megnevezését.

4. §

(1) A képviselő-testületi ülés a hónap utolsó hetében, keddi napon, 15 órakor kezdődik. A rendkívüli testületi ülés időpontja ettől eltérhet.

(2) A képviselő-testület ülését határozatképtelenség esetén, 8 napon belül újra össze kell hívni. Ismételt határozatképtelenség esetén a polgármester a rendkívüli ülés összehívásának szabálya szerint intézkedik.

Gazdasági program

5. §

(1) A polgármester a gazdasági program elkészítéséhez az előkészítés során javaslatot kér a képviselőktől, a bizottságtól, a jegyzőtől, az önkormányzati intézmény vezetőjétől.

(2) A gazdasági programot a polgármester állítja össze és terjeszti elő.

(3) A program időarányos teljesítését a ciklus végén át kell tekinteni, és a végrehajtását értékelni kell.

Előterjesztések

6. §

(1) A testületi ülésre, napirendi pontjának előterjesztésére a polgármester, a bizottság, a jegyző, továbbá az éves munkatervben erre kijelölt személy jogosult.

(2) Az éves munkaterven kívüli tárgykörben előterjesztésre akkor jogosult valamely, az (1) bekezdésben megjelölt személy, ha a napirendi pont képviselő-testületi ülésre bocsátását a polgármester előzetesen engedélyezte.

7. §

(1) A képviselő-testület vagy a bizottság elé kerülő előterjesztés lehet:

a) az éves munkatervben előirányzott napirendi pontból vagy aktuális feladatból következő, érdemi döntést igénylő javaslat,

b) tájékoztató vagy beszámoló jellegű anyag.

(2) Az érdemi döntést igénylő javaslat irányulhat:

a) önkormányzati rendelet megalkotására,

b) határozat meghozatalára.

8. §

(1) A képviselő-testület vagy bizottsága ülésére előterjesztést szóban vagy írásban lehet tenni. Az ülésre szóló meghívóban írt napirendi pontnál erre utalni kell.

(2) Csak írásos előterjesztés készíthető a képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható ügyekben.

Az írásos előterjesztés benyújtása

9. §

Az előterjesztést - annak fejrészén - a képviselő-testületnek kell címezni, kivéve az átruházott hatáskörben eljáró bizottság elé kerülő előterjesztéseket, az ülés időpontjának, a napirendi pont tárgyának és számának megjelölésével.

Az írásos előterjesztés tartalmi és formai követelményei

10. §

(1) A képviselő-testület, illetve a bizottság elé kerülő előterjesztés két részből áll:

a) tárgy- és helyzetelemzésből, előzmények ismertetéséből, a döntési javaslat indokolásából, az ezekhez csatolt mellékletekből, és

b) döntési javaslatból (rendelet-tervezet vagy határozati javaslat).

(2) A határozati javaslat tartalmazza a végrehajtási határidő és a végrehajtásért felelős személy megnevezését. Pontonként meg kell jelölni a végrehajtásért felelős személyeket. Több felelős esetén - ha maga a határozat eltérően nem rendelkezik - az elsőként megnevezett köteles a végrehajtást megszervezni. Felelősként megjelölt személy: a polgármester, a bizottság elnöke, a jegyző, valamint intézményvezető lehet.

(3) A végrehajtás határidejét naptári napban vagy - egy éven túli folyamatos feladat meghatározásakor - folyamatos jelöléssel kell előírni. Folyamatos határidő esetén meg kell jelölni a végrehajtásról szóló végső és esetleges időközönkénti jelentés határidejét. Egy határozatban előírt több határidő esetén ugyanaz a felelős összevontan, az utolsó határidő lejártakor adhat jelentést a végrehajtásról. Amennyiben a végrehajtásra rendelkezésre álló időtartam, vagy határnap a határozati javaslat szövegébe beépítésre került, a határidő megjelöléseként az „értelem szerint” kifejezés is használható.

(4) A felelős és határidő megjelölés elhagyása csak abban az esetben lehetséges, ha tájékoztató jellegű, további intézkedést nem igénylő napirendi pontról van szó.

(5) Amennyiben az önkormányzat vagyonával való rendelkezés esetén, vagy az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor, a pályázat tárgyalásakor tartani lehet attól, hogy a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené, a napirend előterjesztője - a polgármester egyetértésével - az előterjesztés végén indokolt javaslatot tehet a zárt ülés tartására.

11. §

(1) Az előterjesztést A/4-es nagyságban, normál sortávú, 12-es betűnagysággal kell készíteni.

(2) Az előterjesztésen az aláírás s. k. jelölésű is lehet, bélyegzőnyomatot nem kell alkalmazni.

(3) Az előterjesztést elektronikus formában kell leadni.

(4) Amennyiben a polgármester, illetve a jegyző nem maga készíti és adja elő az előterjesztést, aláíróként a nevükben a tényleges kidolgozó szerepel. Ez esetben őt a napirend tárgyalásakor előadóként kell feltüntetni.

A határozatok végrehajtásának rendje

12. §

(1) Az elfogadott képviselő-testületi határozatokat a felelősként megjelölt személy köteles végrehajtani. A folyamatos intézkedést igénylő határozatok végrehajtásával kapcsolatos teendőket a 10. § (2) bekezdésében meghatározott személyek kötelesek meghatározni.

(2) A határozatok végrehajtásáról azok határidejének lejártát követő testületi ülésen kell jelentést tenni. Ha a lejárt határidő és a legközelebbi ülés között 8 napnál kevesebb idő áll rendelkezésre, a jelentés a határidőt követő második ülésen esedékes.

(3) A végrehajtásról szóló jelentést a jegyzőnek kell összeállítani. A jelentéseket a határozat számának megjelölésével röviden kell megszövegezni. Bevezetőként utalni kell a határozat rendelkezésére. Be kell számolni a végrehajtás eredményéről, a szükséges mértékben módjáról is. Ha a végrehajtás akadályba ütközik, ismertetni kell, hogy azt miért nem lehet elhárítani, továbbá javaslatot kell tenni a határozat módosítására vagy kiegészítésére, és a képviselő-testülettől kérni kell a határidő módosítását. A jelentésnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a testület a végrehajtást érdemben értékelhesse.

(4) A jelentést a lejárt határidőtől számított 5 napon belül kell eljuttatni a jegyzőhöz. A jelentést a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(5) A határozatok naprakész nyilvántartásáért a jegyző a felelős.

(6) A határozatot - a képviselő-testületi ülést követő 3 napon belül - a jegyző küldi meg a végrehajtásért felelősnek.

13. §

A bizottság által átruházott hatáskörben hozott döntések végrehajtására a 12. §-ban foglalt szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy képviselő-testület helyett bizottságot, a jegyző helyett pedig a jegyző által megbízott felelőst kell érteni.

Egyes előterjesztésekre vonatkozó

külön szabályok

14. §

(1) A képviselő-testület bizottsága által készített előterjesztésnél a bizottság elnöke a felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőre elkészüljön. A bizottság elnöke köteles az előterjesztések készítése során a jelen rendeletben foglaltakat figyelembe venni.

(2) Önkormányzati intézmény előterjesztése (beszámoltatása) esetén az intézmény vezetője felelős azért, hogy az előterjesztés az előírt határidőben elkészüljön. Az előterjesztés elkészítésénél a jelen rendeletben foglalt követelményeket figyelembe kell venni.

A képviselő-testületi ülések összehívása

15. §

A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti, akadályoztatása esetén e hatáskörét az alpolgármester gyakorolja. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetében az Ügyrendi-Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.

A rendes ülés összehívása

16. §

(1) A képviselő-testület ülését írásbeli meghívóval kell összehívni, amelynek tartalma:

a) az ülés helye és időpontja,

b) a javasolt napirendi pontok,

c) a napirend előterjesztőjének vagy előadójának neve és beosztása,

d) utalás az előterjesztés szóbeli vagy írásbeli jellegére,

e) utalás a döntéshozatal módjára (egyszerű vagy minősített többség),

e) utalás arra, hogy a meghívott tanácskozási joggal vagy anélkül vehet részt a képviselő-testület ülésén.

(2) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt papír alapon úgy kell kézbesíteni, hogy azt az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják a képviselők és a meghívottak.

A rendkívüli ülés összehívása

17. §

(1) Bármely települési képviselő, illetve a képviselő-testület bizottsága indítványozhatja rendkívüli testületi ülés összehívását. Az indítványt – amely tartalmazza az összehívás indokát is - a polgármesternél kell előterjeszteni.

(2) A polgármester indokolt esetben összehívhat rendkívüli képviselő-testületi ülést.

(3) A polgármester az indítványban megjelölt időpontban, de legkésőbb az indítvány benyújtását követő 5 napon belül köteles a képviselő-testület ülését összehívni. A meghívóban meg kell jelölni a soron kívüli ülés összehívásának indokát.

(4) A meghívót a napirendek írásos anyagaival együtt legalább az ülés megkezdése előtt 2 nappal kell papír alapon kézbesíteni. Indokolt esetben a meghívó és a napirendek írásos anyaga a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt is kiosztható. Rendkívüli esetben a meghívás rövidebb úton is történhet (pl.: telefon, e-mail stb.).

Fórumok rendje

18. §

(1) A lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása, valamint a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása érdekében lakossági fórumokat lehet szervezni.

(2) A lakossági fórum lehet

a) a lakosság egészét vagy jelentős részét érintő feladat megvitatását szolgáló település politikai fórum, továbbá

b) a lakosság szerveződéseivel, a jelentősebb civil szervezetekkel lefolytatandó érdekegyeztető tanácskozás.

(3) A közös önkormányzati hivatal dolgozója a lakossági fórumokról emlékeztetőt készít, amely tartalmazza a fontosabb megállapításokat, észrevételeket és a kisebbségi véleményeket.

(4) A polgármester a lakossági fórumokon elhangzottakról a soron következő képviselő-testületi ülésen tájékoztatást ad.

Közmeghallgatás

19. §

(1) A közmeghallgatás helyét, idejét és az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgyköröket a képviselő-testület éves munkatervében kell meghatározni.

(2) A közmeghallgatáson részt vesznek:

a) a képviselő-testület tagjai;

b) a jegyző, az aljegyző;

d) a közös önkormányzati hivatal osztályvezetői;

e) az önkormányzati intézmény vezetője.

(3) A munkatervben meghatározottakon túl közmeghallgatást kell tartani, ha a helyi képviselők legalább fele azt indítványozza.

(4) A közmeghallgatás helyéről, idejéről, az ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről az önkormányzat hirdetőtábláján, a hivatalos honlap útján, és szórólap formájában kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.

(5) Közmeghallgatás fóruma elé elsősorban a lakosság széles körét érintő kérdéseket kell terjeszteni (pl. egyes önkormányzati rendeletek, helyi adók, rendezési terv, beruházások stb.).

(6) A közmeghallgatáson a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 5 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

(7) A közmeghallgatáson elhangzott javaslat, kérdés írásbeli megválaszolásáról a soron következő képviselő-testületi ülésen a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet.

(8) A közmeghallgatásra egyebekben a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az ülések nyilvánossága

20. §

(1) A képviselő-testületi ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot az önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel hirdetmény és a község hivatalos honlapja útján tájékoztatni kell.

(2) Az ülésen megjelent állampolgárok az ülésteremben részükre kijelölt helyet foglalhatják el.

(3) Az állampolgároknak az ülést levezető kérdést, hozzászólást engedélyezhet, a felszólalás időtartama személyenként legfeljebb 3 perc, ismételt felszólalás esetén 1 perc.

A képviselő-testület üléseire meghívandók köre

21. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésére tagjain, a jegyzőn és az aljegyzőn kívül meg kell hívni

adott napirendre vonatkozó tanácskozási joggal:

            a) a hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit;

            b) az érintett társadalmi szervezetek képviselőjét;

         c) azt a személyt, szervezet, intézmény vezetőjét, képviselőjét, akinek jelenléte a napirend tárgyalásához szükséges.

(2) Tanácskozási joggal meg kell hívni azokat is, akiknek az ülésen való részvételét a polgármester szükségesnek tartja.

(3) A meghívót és a napirendek írásos anyagát minden esetben elektronikus formában is meg kell megküldeni az (1) - (2) bekezdésben meghatározott személyek részére.

A képviselő-testület ülésének napirendje

22. §

(1) A képviselő-testület ülésének napirendjére és a tárgyalás sorrendjére a levezető elnök tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendi pontokat a képviselő-testület az általa elfogadott sorrend szerint tárgyalja.

(2) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.

(3) A napirendi pont elhalasztását bármely települési képviselő indítványozhatja, amelyről a képviselő-testület - az elhalasztás indokolását követően - vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz, egyidejűleg a polgármester javaslatára meghatározza a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

Rendkívüli előterjesztés

23. §

(1) Rendkívüli előterjesztésnek minősül minden olyan előterjesztés, amelynek szükségessége az adott képviselő-testületi ülést megelőzően merült fel és a szoros határidő, az önkormányzat halasztást nem tűrő érdeke, vagy más különösen nyomós indok miatt az előterjesztésekre egyébként vonatkozó eljárási rend szabályait nem lehetett megtartani.

(2) A rendkívüli előterjesztés a képviselő-testületi ülés megkezdésig papír alapon kiküldhető vagy az ülésen kiosztható.

(3) A polgármester, vagy az előterjesztő szóbeli indoklását követően a képviselő-testület egyszerű többséget igénylő döntésével felveheti a napirendek közé a rendkívüli előterjesztést. Amennyiben a rendkívüliség indokoltságát a képviselő-testület nem fogadja el, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni és meg kell határozni napirendre tűzésének időpontját.

24. §

(1) A napirend tárgyalásának megkezdése előtt a polgármester tájékoztatást ad az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről és az utolsó ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről, beszámol a lejárt határidejű önkormányzati határozatok végrehajtásáról. A tájékoztató írásban is kiadható az ülés megkezdéséig.

(2) A tájékoztató elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. A tájékoztatást a képviselők az általuk tudott eseményekkel kiegészíthetik, illetve a polgármesterhez az elhangzottak vonatkozásában kérdéseket tehetnek fel.

A tanácskozás rendje

25. §

(1) Az ülést az ülést vezető nyitja meg, majd ezt követően tájékoztatja a képviselő-testületet a távollévőkről és a távollét okáról, majd megállapítja a határozatképességet, amelyet az egész ülés tartama alatt folyamatosan ellenőriz. Határozatképesség esetén javaslatot tesz az ülés napirendjére.

(2) Minden jelenlevő köteles a tanácskozás rendjét tiszteletben tartani és a részére kijelölt helyen tartózkodni.

(3) Bármely képviselő javaslatára a polgármester vagy a képviselő-testület 10 perc időtartamú tárgyalási szünetet rendelhet el.

(4) A tanácskozás rendjének fenntartása az ülést vezető feladata. Az ülést vezető:

a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától, valamint aki a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ;

b) megvonja a szót a hozzászólótól, ha a második felszólítás is eredménytelen volt, akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra;

c) rendre utasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít;

d) ismétlődő rendzavarás esetén, figyelmeztetés után a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót, és a testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz arról, hogy az érintett személy a továbbiakban részt vehet-e a tanácskozáson.

(5) Az (4) bekezdés d) pontja képviselővel szemben nem alkalmazható. A polgármester azonban kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület a képviselőt jegyzőkönyvben rója meg. Erről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(6) A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülés vezetője rendreutasítja a nyilvános ülésen megjelent állampolgárokat. Ismétlődő rendzavarás esetén, vagy ha olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülés vezetője az ülést határozott időre félbeszakíthatja, illetve bezárhatja.

(7) Az ülést vezetőnek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott - intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

A felszólalások típusai

26. §

A képviselő-testületi ülésen elhangzó felszólalások típusai:

a) a napirendhez kapcsolódó kérdés és hozzászólás,

b) közérdekű kérdés, bejelentés, javaslat,

c) személyes megjegyzés.

Napirendek megtárgyalásának szabályai

27. §

(1) Az ülést vezető minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, de javasolhatja egyes napirendek összevont tárgyalását is.

(2) Napirendenként elsőként a napirendi pont előterjesztője, vagy előadója ismerteti a szóbeli előterjesztést, illetve az írásbeli előterjesztést kiegészítheti.

(3) Az első hozzászólás joga az előterjesztést előzetesen véleményező illetékes bizottságok elnökeit illeti meg, legfeljebb 5 perc időtartamban.

(4) Az előadóhoz a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak kérdést intézhetnek, amelyre a vita előtt kell választ adni.

(5) A válaszadást követően az ülést vezető megnyitja a napirend felett a vitát. A vita során a testület tagjai és a tanácskozási joggal meghívottak véleményüket vagy javaslatukat magában foglaló hozzászólásra jogosultak. Egy hozzászólás ideje legfeljebb 3 perc, a másodszori hozzászólásé 2 perc, ismételt szó kérés esetén a képviselő-testület egyszerű többséggel, vita nélkül hozott döntésével engedélyezhet még egyszeri 1 perces hozzászólást.

(6) A hozzászólások időbeni megtartatására bármely képviselő javaslatot tehet, illetve javasolhatja a vita lezárását. Erről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz.

(7) Ha a napirendhez már több felszólaló nincs, a polgármester lehetőséget ad az előadónak - legfeljebb 3 perc időtartamban - az elhangzottak véleményezésére, majd a vitát lezárja.

28. §

(1) A polgármester a vita lezárását követően összefoglalja az elhangzottakat.

(2) A döntési javaslatot az előterjesztő a vita bezárásáig megváltoztathatja, a módosító javaslatot a képviselő a szavazás megkezdéséig bármikor visszavonhatja.

(3) A szavazás előtt a jegyzőnek szót kell adni, amennyiben törvényességi észrevételt kíván tenni.

Közérdekű kérdés, bejelentés, javaslat

29. §

(1) A települési képviselő a képviselő-testületi ülés napirendjének megtárgyalása után - 2 perc időtartamban szóban vagy írásban - a polgármesterhez, jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez önkormányzati ügyben, - az Mötv.-ben 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás kérésen kívül - közérdekű kérdést intézhet, amelyre az ülésen szóban - vagy legkésőbb 30 napon belül írásban - érdemi választ kell adni. Az írásban adott válaszról a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(2) Közérdekű kérdésnek minősül minden olyan önkormányzati ügy, amely a képviselő-testületi hatáskörbe tartozó szervezetre, annak működésére, pályázat előkészítésére, vagy lebonyolítására stb. vonatkozó tudakozódás, amely nem kapcsolódik az ülés napirendjének témaköreihez.

(3) A képviselők a közérdekű kérdések elhangzása után közérdekű bejelentést, javaslatot tehetnek 2 perces időtartamban.

Személyes megjegyzés

30. §

(1) A képviselő-testület ülésén az a képviselő és tanácskozási joggal résztvevő tehet személyes megjegyzést, aki a vita során az őt méltatlanul ért kritikát kívánja kivédeni, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. A személyes megjegyzést - legfeljebb 2 perces időtartamban - a vita lezárását megelőzően lehet megtenni.

(2) Személyes megjegyzést ugyanaz a személy - ugyanazon napirend kapcsán és ugyanabban a tárgyban - az ülésen csak egy alkalommal tehet.

A döntéshozatal szabályai

31. §

(1) Ha a képviselő-testület ülése az ülésezés folyamán válik határozatképtelenné, úgy az ülésvezető legfeljebb 30 percre az ülést a határozatképessé válásig felfüggeszti. Ha a határozatképesség az előzőkben meghatározott ideig nem áll helyre a további napirendi pontokat elnapolja és az ülést bezárja.  

(2) Minősített többség szükséges a Mötv-ben meghatározott ügyeken kívül:

a) a képviselő-testület munka- és gazdasági programjának elfogadásához;

b) kötvénykibocsátáshoz, hitelfelvételhez;

c) az önkormányzati kitüntetések és elismerő címek adományozásához;

d) a képviselő-testület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához.

A szavazás módjai

Nyílt szavazás

32. §

(1) A nyílt szavazás során az ülést levezető „igen”, vagy „nem”, vagy „tartózkodom” kérdésére a képviselők kézfelemeléssel szavaznak.

(2) Az ülésvezető a vita lezárása után elsőként elhangzásuk sorrendjében a támogatott módosító indítványokkal módosított javaslatokat teszi fel szavazásra. Ha nincs módosító javaslat az eredeti javaslatot teszi fel szavazásra. Először az igen szerinti válaszra kér szavazást, majd a nem szavazatokra, végül a tartózkodom szavazatra. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel, az ülést vezető a szavazást köteles megismételni.

(3) Az ülésvezető megállapítja és kihirdeti a javaslat mellett, majd az ellene szavazók, számát. Az ellenszavazat tényét név szerint rögzíteni kell a jegyzőkönyvben, ha azt az érintett képviselő kéri.

Név szerinti szavazás

33. §

(1) Az ülést vezető név szerinti szavazást rendel el, ha azt bármely képviselő indítványozza.

(2) Név szerinti szavazást egyébként a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, a Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.

(3) A név szerinti szavazásnál a jegyző felolvassa a képviselő-testületi tagok névjegyzékét, akik nevük elhangzása után „igen”-nel, vagy „nem”-mel, vagy „tartózkodom”-mal szavaznak. A jegyző a képviselő által adott választ a névjegyzéken rögzíti. A szavazás a névjegyzék felolvasása és a válaszok megadása után befejeződik.

(4) A név szerinti szavazás eredményét tartalmazó névjegyzéket - az ülés elnöke és a jegyző aláírásával hitelesítve - az eldöntött kérdésre utalással a képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv első példányához kell csatolni.

Titkos szavazás

34. §

 (1) A Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott az ügyekben titkos szavazás tartható. A titkos szavazást kezdeményezheti a polgármester vagy bármelyik települési képviselő. A titkos szavazás elrendeléséről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel dönt.

(2) A titkos szavazást az Ügyrendi-Összeférhetetlenségi Bizottság 2 képviselő tagjából, és a jegyzőből álló szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(3) A szavazás borítékba zárt szavazólapon (esetleg szavazóhelyiségben) és urna igénybevételével történik.

(4) A szavazatszámláló bizottság összeszámolja a szavazatokat, megállapítja az érvényes és érvénytelen szavazatok számát, arányát, majd a szavazásról jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza:

a) a szavazás helyét és idejét,

b) a bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás eredményét,

d) a jegyzőkönyvvezető nevét,

e) a bizottság minden tagja és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

(5) A szavazás eredményéről a bizottság elnöke a testületnek jelentést tesz.

35. §

(1) A képviselő, ha a napirendi pont tárgyában személyes érintettsége van, köteles a Mötv. 49. §-ában foglaltak szerint eljárni.

(2) A személyesen érintett képviselő érintettségének jelzése mellett bejelentheti, hogy az adott döntéshozatalban nem kíván részt venni.

(3) A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának kivizsgálására - annak ismertté válását követően azonnal - a képviselő-testület vizsgálat lefolytatását rendeli el. A vizsgálat lefolytatása az Ügyrendi-Összeférhetetlenségi Bizottság hatáskörébe tartozik.

(4) A bizottság eljárása során biztosítja az érintett képviselő személyes meghallgatását, bizonyítékai előterjesztését.

(5) A bizottság eljárásának lefolytatása után a vizsgálat eredményét a képviselő-testület soron következő ülésén előterjeszti. Amennyiben a képviselő-testület megállapítja, hogy a képviselő a személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, a képviselő tiszteletdíját, illetve természetbeni juttatását legfeljebb 20 %-kal, maximum 1 havi időtartamra csökkentheti.

(6) A képviselő-testület külön határozattal dönt a személyesen érintett képviselő részvételével hozott határozat érvényben tartásáról.

Az önkormányzati döntések

36. §

A képviselő-testület döntése:

a) önkormányzati rendelet,

b) határozat.

A rendeletalkotás

37. §

(1) A rendelet alkotását (módosítását, hatályon kívül helyezését) kezdeményezheti

a) a polgármester,

b) a képviselő,

c) a képviselő-testület bizottsága

d) a jegyző.

(2) A képviselő és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtják be. A polgármesternek, vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjeszteniük.

(3) A rendelet-tervezet szakmai előkészítése a jegyző feladata.

38. §

A rendeletalkotást kezdeményező előterjesztés rendelet-tervezetből, indokolásból és előzetes hatásvizsgálati lapból áll. Az indokolás elkészítésekor a 10. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

39. §

(1) A rendeleteket a polgármester és a jegyző írja alá.

(2) A rendeletet a hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

(3) A kihirdetett rendelet egy-egy példányát a hivatalban és a www.kisfuzes.hu honlapon el kell helyezni.

(4) A hatályos rendeletekről a jegyző külön nyilvántartást vezet.

(5) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek egységes szerkezetben az önkormányzat honlapjára is felkerüljenek.

(6) Az önkormányzati rendelet végrehajtására kötelezettek – a polgármester indítványára – tájékoztatást adnak a végrehajtás, a rendelet hatályosulása helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(7) Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. A rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.

Határozathozatal

40. §

(1) Határozat meghozatalát kezdeményezheti

a) a polgármester;

b) a képviselő;

c) a képviselő-testület bizottsága;

d) a jegyző.

(2) A képviselő, a nemzetiségi önkormányzat elnöke és a bizottság az indítványt a polgármesterhez nyújtja be. A polgármesternek vagy a jegyzőnek az indítványt közvetlenül a képviselő-testülethez kell előterjesztenie.

(3) A határozati javaslat szakmai előkészítése a jegyző feladata.

41. §

(1) Az ülést vezető az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra úgy, hogy először elhangzásuk sorrendjében a módosító javaslatokról kell dönteni.

(2) A képviselő-testület határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, valamint a végrehajtás határidejét, ha a testület indokoltnak tartja a végrehajtásról való beszámolás idejét, továbbá a végrehajtásért felelős megnevezését.

(3) Az elfogadott határozat szövegét az ülés vezetője kihirdeti.

(4) A képviselő-testület az ülésről készült jegyzőkönyvben történő rögzítéssel, külön határozat meghozatala nélkül dönt:

a) ügyrendi kérdésekben, napirenddel kapcsolatos kérdésekben;

b) feladat-meghatározást nem tartalmazó előterjesztésben;

c) a határozati javaslat vagy rendelet-tervezet módosítására, kiegészítésére tett javaslat, kiegészítő, módosító indítványok esetén.

42. §

A lakosság tájékoztatása céljából a határozatokat - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezések figyelembevételével – az önkormányzat hivatalos honlapján közzé kell tenni.

A képviselő-testületi döntések jelzése, nyilvántartása

43. §

(1) A képviselőtestület határozatait évenként 1-től kezdődően, folyamatos arab sorszámmal kell ellátni, és fel kell tüntetni az évszámot is. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A határozat megjelölése a következő: Kisfüzes Község Önkormányzat Képviselőtestületének …/ 20… (kihirdetési hó, nap) határozata.

(2) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő 8 napon belül kell megküldeni a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek.

(3) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző készíti elő és terjeszti a képviselőtestület elé.

44. §

(1) A költségvetésről, a zárszámadásról, és a rendezési tervekről szóló rendelettervezeteket a polgármester, az egyéb rendelettervezeteket pedig a jegyző terjeszti a képviselő-testület elé.

(2) A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(3) A rendeletekről és az alakszerű határozatokról nyilvántartást kell vezetni, amelyekről a jegyző gondoskodik.

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyvezése

45. §

(1) A képviselő-testület nyilvános ülésein elhangzottakat hangfelvételen kell rögzíteni. A hangfelvételeket 3 hónapig kell megőrizni.

(2) A képviselő-testületi ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, ebből:

a) egy példányt a jegyző kezel, melyet évente be kell köttetni,

b) egy példányt - a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével - a községi könyvtár részére kell megküldeni. A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet az ülést követő 6 hónapon belül fel kell tenni  az önkormányzat hivatalos honlapjára is.

(3) A jegyzőkönyv a Mötv-ben meghatározottakon túl tartalmazza:

a) a bejelentéssel és bejelentés nélkül távollévők nevét,

b) az előadók nevét és beosztását,

c) a polgármester esetleges intézkedéseit.

(4) A képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel bármely képviselő indítványára dönthet arról, hogy valamely hozzászólás szó szerint kerüljön a jegyzőkönyvbe. A szó szerinti jegyzőkönyv elkészítéséért a jegyző felel.

(5) A hozzászóló és indítványtevő - a testület hozzájárulása nélkül - kérheti az általa elmondottak szó szerinti jegyzőkönyvbe foglalását.

(6) A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell:

a) a meghívót,

b) a jelenléti ívet,

c) a névszerinti szavazásról készült névsort,

d) az írásbeli előterjesztéseket,

e) az írásban benyújtott kérdéseket, bejelentéseket, javaslatokat,

f) a testületi ülésen utólag kiosztott – döntést igénylő - anyagokat,

g) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó észrevételét,

h) az elfogadott és aláírt rendeleteket,

i) a hozott döntéseket.

(7) Jelen paragrafus rendelkezéseit a (2) bekezdés kivételével a bizottsági ülések jegyzőkönyveinek elkészítésére is értelemszerűen alkalmazni kell.

IV. Fejezet

A települési képviselő

Összeférhetetlenség

46. §

Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat ellátó bizottság: az Ügyrendi-Összeférhetetlenségi Bizottság.

A polgármester és a települési képviselő vagyonnyilatkozata

47. §

(1) A polgármester és az önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozatát az Ügyrendi-Összeférhetetlenségi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Ügyrendi-Összeférhetetlenségi Bizottság adja át kivizsgálásra.

(2) A képviselőtestület tagjai és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának kezeléséről, nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló részletes szabályokat a 7. melléklet tartalmazza.

A képviselők jogai és kötelességei

48. §

(1) A képviselőt az Mötv.-ben és az SZMSZ-ben rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztást követő ülésen az Mötv.  szerint esküt tesz. Az eskü szövegét a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A képviselő évente egy esetben beszámolót tarthat a település lakossága érdekében végzett tevékenységéről, és a képviselő-testület közérdeklődésre számottartó döntéseiről.

(4) A képviselő a települést érintő ügyben - egyedül vagy több képviselő közösen - a lakosság tájékoztatása illetve véleményének kikérése céljából fórumot szervezhet.

A képviselők díjazása, költségtérítése

49. §

(1) A külön rendeletben megállapított havi tiszteletdíj egésze a képviselőt abban az esetben illeti meg, ha az adott hónapban tartott rendes képviselő-testületi ülésen, a bizottsági tagot pedig, ha a bizottság rendes ülésén részt vet.

(2) A képviselőtestület a képviselőtestületi – bizottsági tag esetén bizottsági – ülésről igazolatlanul távolmaradó képviselő tiszteletdíját 20 % -kal, 1 havi időtartamra csökkentheti. Ismételt igazolatlan távolmaradás esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

(3) A képviselő és bizottsági tag írásban, vagy szóban köteles előre a polgármesternek vagy a bizottság elnökének bejelenteni, hogy a képviselőtestület, vagy valamely bizottság ülésén való részvételben, illetőleg egyéb megbízatása teljesítésében akadályoztatva van.

(4) Igazolt távollétnek kell tekinteni annak a képviselőnek a távollétét, aki

a) a távollétét előzetesen bejelentette, vagy

b) utólag igazolta.

V. Fejezet

A képviselő-testület szervei

A képviselő-testület bizottsága, a bizottság jogállása, megválasztása

50. §

(1) A bizottság elnökének és tagjainak személyére vagy visszahívására bármelyik képviselő és a polgármester tehetnek javaslatot.

(2) A bizottság elnökét és tagjait - a polgármester írásbeli előterjesztése alapján - a képviselő-testület választja meg legkésőbb az alakuló ülését követő első ülésén.

(3) Egy képviselő több bizottságnak is tagja lehet, de elnöke csak egynek.

(4) A bizottságból vissza kell hívni azt a tagot, aki a bizottság üléseiről egy naptári éven belül 3 alkalommal, alapos indok nélkül távol marad.

51. §

(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hoz létre a megjelölt képviselő tagok összetétellel: Ügyrendi-Összeférhetetlenségi Bizottság, tagjainak száma: 3 fő képviselő tag.

(2) A bizottság összetételét a 4. melléklet, a feladatait az 6. melléklet tartalmazza.

(3) A 5. melléklet tartalmazza a bizottságra, polgármesterre, és a jegyzőre átruházott hatásköröket.

A bizottság ülései

52. §

(1) A bizottság szükség szerint tart ülést. A bizottság ülésére meg kell hívni a polgármestert, a jegyzőt és tanácskozási joggal a képviselőket. A bizottság ülésére - az előzőeken kívül - meg kell hívni mindazokat, akiknek részvételét a bizottság elnöke, illetve együttes ülés esetén az érintett bizottságok elnökei szükségesnek tartanak.

(2) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Akadályoztatás esetén az elnök teendőit az általa megbízott képviselő veszi át.

53. §

A képviselő-testület a bizottságára minősített többséggel hozott döntésével hatáskört ruházhat át, és azt visszavonhatja.

54. §

(1) A bizottság elnöke köteles összehívni a bizottságot a Mötv-ben meghatározottakon túl

a)     a képviselő-testület határozatára,

b)    a bizottsági tagok legalább felének indítványára.

(2) A képviselőket értesíteni kell a bizottság ülésének időpontjáról és napirendjéről.

55. §

A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és az ülés napjának megfelelő dátumozással kell ellátni.

A polgármester

56. §

(1) A polgármester megbízatását társadalmi megbízatásban látja el.

(2) A polgármester hétfői napon 17-18 óráig tartja ügyfélfogadását a kisfüzesi hivatal épületében.

Alpolgármester

57. §

(1) A képviselő-testület a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére 1 fő társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) A képviselő-testület közvetlenül nem adhat feladat- és hatáskört az alpolgármesternek.

(3) Az alpolgármester jutalmáról, valamint illetményének, költségtérítésének mértékéről a képviselő-testület dönt.

A jegyző, aljegyző

58. §

(1) Az érintett települések polgármestereinek eltérő megállapodásának hiányában, Pétervására város polgármestere - pályázat alapján határozatlan időre - a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű tartós akadályoztatása esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által, a jegyző javaslatára írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő -, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra – a polgármester által írásban ezzel megbízott, a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő -, a Hivatal állományába tartozó köztisztviselő bízható meg a jegyzői feladatok ellátásával.

(4) A polgármester a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kinevezhet aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatokat ellátására.

A Közös Önkormányzati Hivatal

59. §

(1) A képviselő-testület az Mötv. alapján Közös Önkormányzati Hivatalt hoz létre.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hivatal neve: Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal.

(3) A Hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, ügyrendjét külön rendelet határozza meg.

A társulások

60. §

(1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

a) Pétervására város, Váraszó és Kisfüzes községek Társult Képviselőtestülete és Erdőkövesd, Ivád Községek Önkormányzatainak Egészségügyi Intézményfenntartó Társulása;

b) Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása;

c) Pétervására és Környéke Központi Orvosi Ügyeleti Társulás;

d) Pétervására város, Váraszó és Kisfüzes község önkormányzatai Óvodafenntartó Társulása.

(2) A társulások által ellátandó feladat és hatásköröket a 9. melléklet tartalmazza.

VI. Fejezet

Együttműködés a civil szervezetekkel

és a nemzetiségi önkormányzatokkal

61. §

(1) A képviselő-testület a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és együttműködik a lakosság olyan önszerveződő közösségeivel (társulásaival), amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok, közügyek megoldására törekednek.

(2) A 8. mellékletben felsorolt önszerveződő közösségeket, civil szervezeteket és egyesületeket - a tevékenységi körük szerinti napirend tárgyalásakor - tanácskozási joggal a képviselő-testületi ülésre meg kell hívni.

VII. Fejezet

Önkormányzat gazdálkodása

62. §

A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert, hogy átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséről vagy befektetéséről – a képviselőtestület folyamatos tájékoztatása mellett – saját hatáskörben döntsön.

Az önkormányzat vagyona

63. §

Az önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló szabályokat külön rendelet állapítja meg.

Belső ellenőrzés

64. §

A képviselő-testület intézményei tekintetében a külön jogszabályokban meghatározott belső ellenőrzést az önálló jogi személyiségű Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása – a továbbiakban: Társulás – látja el.

Cégszerű aláírás

65. §

(1) Azokban az esetekben, amikor jogszabály, pályázati kiírás, illetve egyéb előírás (a továbbiakban: előírás) cégszerű aláírást követel meg, akkor a képviselő-testület nevében cégszerű aláírásra a polgármester és a jegyző együttesen jogosult.

(2) Ha az előírás az önkormányzat intézményvezetőjének cégszerű aláírását írja elő feltételként, akkor cégszerűen a polgármester és az intézményvezető együttesen ír alá.

(3) Cégszerű aláírásra a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a jegyző akadályoztatása esetén az aljegyző, az intézményvezető esetén az intézményvezető-helyettes jogosult.

VIII. Fejezet

Záró rendelkezések

66. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Kisfüzes Község Önkormányzata Képviselő-testületének a szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2007.(III.27.) önkormányzati rendelete és az azt módosító 6/2007. (IX.11.) önkormányzati rendelet, 3/2013. (IV.25.) önkormányzati rendelet, 11/2013. (XII.11.) önkormányzati rendelet, 9/2014. (IV.29.) önkormányzati rendelet, 14/2014. (XI.21.) önkormányzati rendelet.

Kisfüzes, 2015. szeptember 15.

                  

                  

     Menyhárt Balázs                                                                  Dr. Varga Attila

        polgármester                                                                            jegyző