Kisfüzes Község Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 109. § (4) bekezdésében, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 5. §-ban kapott felhatalmazás alapján - az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed az önkormányzat tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlanokra,

b) ingó vagyontárgyakra,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) társasági részesedésekre.

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya

a) a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó közbeszerzésekre,

b) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületek tulajdonjogot nem érintő hasznosítására, amelyet külön önkormányzati rendelet szabályoz.

Az önkormányzat vagyona

2. §

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból és üzleti vagyonból áll.

(2) A törzsvagyon körébe tartozó vagyon forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes. A törzsvagyonhoz nem tartozó üzleti vagyon forgalomképes.

Törzsvagyon

3. §

(1) Forgalomképtelen törzsvagyon:

a) az Nvtv. 5. § (4) bekezdésében megjelölt vagyon, valamint

b) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy az önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló forgalomképtelen vagyontárgyak:

a) a helyi közutak és műtárgyaik,

b) járdák, terek és parkok,

c) a vizek, közcélú vizi létesítmények, ide nem értve a vizi közműveket,

d) a levéltári anyagok, tervtárak terv- és iratanyagai,

e) mindaz a vagyon, amelyet törvény vagy az önkormányzat képviselőtestülete rendeletével annak nyilvánít.

(3) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos önkormányzat csak az Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(4) Az ingatlan forgalomképtelensége megszűnik, amennyiben a külön jogszabály alapján lefolytatott telekrendezési eljárásban megváltozik az ingatlan jellege, vagy a telekrendezési határozat végrehajtása érdekében, a tulajdonosok megállapodnak.

(5) A forgalomképtelenség megszüntetéséhez az önkormányzat képviselőtestületének döntése szükséges.

(6) Az önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyait a rendelet 1. melléklete néhány jellemző ismérv (helyrajzi szám, cím, hossz- és területmérték, rendeltetés, a használó vagyonkezelő neve, a vagyont terhelő kötelezettségek, stb.) feltüntetésével tartalmazza.

Korlátozottan forgalomképes vagyon

4. §

(1) Az önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezik az Nvtv.-ben meghatározott vagyonelemek.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak:

a) a műemlékek, műemlék jellegű ingatlanok,

b) muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek,

c) a közművek,

d) az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon,

e) középületek,

f) közüzemi tevékenységet ellátó önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságban vagy közhasznú társaságban, valamint az elsődlegesen nem közüzemi jellegű, önkormányzati gazdasági társaság(ok)ban lévő önkormányzati részesedések (tagsági jogok),

g) sportpályák és sportcélú létesítmények.

(3) A korlátozottan forgalomképes vagyon önkormányzati hitelfelvétel és kötvénykibocsátás esetén annak fedezetéül nem szolgálhat, és kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el.

(4) A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon csak az önkormányzat képviselőtestülete egyedi döntése alapján minősíthető át, illetve idegeníthető el, és csak akkor ha ahhoz a jogszabályban megjelölt jogosult hozzájárul.

(5) A korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat a rendelet 2. melléklete néhány jellemző ismérv (helyrajzi szám, cím, hossz- és területmérték, rendeltetés, a használó vagyonkezelő neve, a vagyont terhelő kötelezettségek, stb.) feltüntetésével tartalmazza.

Üzleti vagyon

5. §

(1) Üzleti vagyon mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe.

(2) Az üzleti vagyon a vonatkozó törvények és a jelen rendeletben foglalt szabályok szerint elidegeníthető.

(3) Az üzleti vagyonba tartozó önkormányzati vagyontárgyakat a rendelet 3. melléklete néhány jellemző ismérv (helyrajzi szám, cím, hossz- és területmérték, vagyont terhelő kötelezettségek, stb.) feltüntetésével tartalmazza.

Vagyonkimutatás, a vagyon nyilvántartása

6. §

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő vagyontárgyakról a külön jogszabályokban meghatározott módon folyamatos nyilvántartást, ingatlanvagyon katasztert vezet a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) útján.

(2) A vagyonkimutatás az önkormányzat tulajdonában - a költségvetési év zárónapján - meglévő vagyoni állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak tételes kimutatása.

(3) A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell, az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is.

(4) A vagyonkimutatás az önkormányzati vagyont törzsvagyon, ezen belül forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyon, valamint üzleti vagyonbontásban, az egyes vagyoncsoportokon belül:

a) az ingatlanokat és a vagyoni értékű jogokat tételesen, beszerzés (bruttó) értéken,

b) ingó vagyontárgyakat (gépek, berendezések) vagyonkezelőként összesített mérleg szerinti (nettó) értéken,

c) ha jogszabály eltérően nem rendelkezik az értékpapír vagyont tételesen és mérleg szerinti értéken.

(5) A vagyonkimutatást az éves költségvetési beszámolóhoz (zárszámadási rendelethez) csatolva, az önkormányzat képviselőtestületének be kell mutatni.

7. §

(1) A vagyonkimutatás alapját képező nyilvántartás(ok) elkészítéséről és folyamatos vezetéséről, valamint a vagyonkimutatás összeállításáról, az ingatlanok esetében a vagyonkataszterben szereplő adatok egyezőségéről - az önkormányzati vagyonkezelő szervek közreműködésével - a jegyző gondoskodik.

(2) Az önkormányzati vagyon elidegenítése, hasznosítása tárgyában, e rendelet alapján kötött szerződéseket, a szerződéskötésre feljogosított személy vagy szervezet (képviselője) a szerződés megkötését követően, legkésőbb 30 napon belül köteles a jegyző részére megküldeni.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő eszközök - kivéve az immateriális javakat, a követeléseket (ideértve az adott kölcsönöket, a beruházási előleget és az aktív pénzügyi elszámolásokat) - leltározását mennyiségi felvétellel, a csak értékben kimutatott eszközök (az immateriális javak, a követeléseket) és a források leltározását egyeztetéssel kell végrehajtani.

(4) Az önkormányzat eszközeit és forrásait évente leltározza.

Vagyonnal való rendelkezés

8. §

(1) A rendelet alkalmazásában a vagyonnal való rendelkezés általában a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti tulajdonosi jog(ok) gyakorlása, különösen:

a) az elidegenítés, csere,

b) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba apportként történő bevitele,

c) vagyonhasznosítás, ideértve a vagyon használatba, bérbe, haszonbérbe, kezelésbe, üzemeltetésbe adását, osztott tulajdon létesítését, megszüntetést,

d) a vagyon megterhelése, ideértve a vagyon biztosítékul adását, zálog- és jelzálogjog, illetve szolgalmi és egyéb használati jog alapítását, használat jogának biztosítását, jelzálogjog ranghelyéről történő rendelkezést, elidegenítési és terhelési tilalom, valamint kezesség vállalását, az önkormányzat tulajdonán fennálló vagyoni értékű jog gazdasági társaság rendelkezésre bocsátásához való hozzájárulást,

e) az önkormányzatot megillető elővásárlási-, vételi- és visszavásárlási jog gyakorlása,

f) üzletrésszel, részvénnyel való rendelkezés, gazdasági és közhasznú társaságokban üzletrész, részvény alapján az önkormányzatot megillető jog gyakorlása,

g) a c) és d) pontokban meghatározott, az önkormányzat javára más személy tulajdonában lévő vagyonon fennálló jogokkal, illetve azok alapján való rendelkezés,

h) a vagyon kezelésbe- és üzemeltetésbe adása, illetve onnan való kivonása,

i) értékpapírral, pénzeszközökkel a költségvetési, államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján való gazdálkodás,

j) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása,

k) közérdekű célra kötelezettségvállalásként vagyon felajánlása,

l) öröklés, lemondás esetén vagyon elfogadása, ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, vagy önkéntesen felajánlott, térítés nélküli átadás, átvétele (ideértve a magánutak átadását is),

m) behajthatatlan követelés törlése.

(2) A vagyonnal való rendelkezésre vonatkozó szabályokat a vagyont érintő megállapodások módosítása, kiegészítése és megszüntetése esetén is alkalmazni kell.

(3) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan értékesítése esetén - a 17. § (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az államot minden más jogosultat megelőző elővásárlási jog illeti meg. Az elővásárlási jog gyakorolására külön törvényben meghatározott szerv - amennyiben törvény a nyilatkozattételi határidőre vonatkozóan eltérően nem rendelkezik - az átruházás valamennyi lényeges elemét tartalmazó ajánlat vagy az elővásárlási jog jogosultjával szemben még hatályba nem lépett az ingatlan vagyon értékesítésére irányuló szerződés részére történő kézbesítésétől számított 30 napon belül nyilatkozik, hogy kíván-e élni az elővásárlási joggal az állam nevében. A határidő elmulasztása jogvesztő.

Az önkormányzati vagyon hasznosítása

9. §

(1) Az önkormányzati vagyon hasznosításának célja az önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak hatékony és eredményes ellátása.

(2) Hasznosítás alatt az egyes vagyontárgyak használatba-, bérbe-, haszonbérbe- vagyonkezelésbe adása, apportálása, valamint a kötelező önkormányzati feladatok ellátáshoz nem szükséges vagyon elidegenítése értendő.

(3) Az önkormányzati vagyon hasznosításának előkészítésekor a tulajdonosi jog gyakorlója részére írásbeli előterjesztést kell készíteni. Ebben számba kell venni a vagyonhasznosítás feltételeit az alábbiak szerint.

- vizsgálni kell a vagyonhasznosítás jövedelmezőségét,

- javaslatot kell tenni alternatívákra, ezen belül a legmegfelelőbb hasznosítási formára.

10. §

Az önkormányzat nevében az arra jogosult a következő esetekben mondhat le részben, vagy egészben a követelésről:

a) csődegyezségi megállapodásban,

b) bírói egyezség keretében,

c) felszámolási eljárás során, ha a felszámoló által írásban adott nyilatkozat alapján az várhatóan nem térül meg,

d) ha a követelés bizonyíthatóan csak veszteséggel, vagy aránytalanul nagy költségráfordítással érvényesíthető,

e) a kötelezett bizonyíthatóan nem lelhető fel.

f) ha az adós meghalt és hagyatéka nem maradt,

g) az adósnak nincs lefoglalható vagyona, illetőleg a lefoglalt vagyontárgy értékesítése sikertelen maradt, és erről a végrehajtó értesítette az önkormányzatot,

h) a bíróság behajthatatlanságra vonatkozó jogerős határozatot hozott.

11. §

(1) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege 50.000 Ft-ig terjed, a követelésről lemondani a polgármester engedélyével lehet, melyről a polgármesternek, a képviselőtestületet, a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

(2) Amennyiben a követelés behajthatatlan és összege az 50.000 Ft-ot meghaladja, úgy a követelésről való lemondásról kizárólag a képviselőtestület dönthet.

Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása

12. §

(1) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére, apportálására és megterhelésére irányuló döntést megelőzően - kivéve az ingatlan bérbe-, haszonbérbe adása útján történő hasznosítása esetét - az adott vagyontárgy forgalmi (piaci) értékét az alábbiak szerint kell meghatározni:

a) ingatlan vagyon esetén forgalmi értékbecslés alapján,

b) ingó vagyon esetén értékbecslés alapján.

(2) Ha az értékbecslés tól-ig értéken van meghatározva akkor vagyongyarapítás esetén az alacsonyabb, elidegenítés esetén a magasabb értéket kell figyelembe venni.

(3) A Képviselőtestület a polgármester javaslata alapján jogosult a vagyontárgy értékét az értékbecsléstől eltérően megállapítani.

A tulajdonosi jogok gyakorlása

13. §

(1) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a Képviselőtestület jogosult rendelkezni a következő esetekben:

a) a vagyon gazdasági társaságokba, alapítványokba apportként történő bevitele,

b) az önkormányzati vagyon tulajdonjogának törvényben meghatározott esetekben és feltételekkel való ingyenes átruházása,

c) gazdasági társaság, intézmény alapítása esetén,

d) önkormányzati vagyontárgyak kezelésbe, üzemeltetésbe, használatba esetén.

(2) Az önkormányzati vagyonnal értékre való tekintet nélkül a polgármester jogosult rendelkezni a következő esetekben:

a) a költségvetési és az államháztartási törvény és önkormányzati rendelet alapján értékpapírral, pénzeszközökkel való gazdálkodás esetén,

b) önkormányzati vagyont érintő hatósági eljárásban az önkormányzatot megillető jogok gyakorlása (pl. tulajdonosi hozzájárulás) esetén,

c) ingatlan tulajdonjogának jogszabályon alapuló, térítés nélküli átadása, átvétele esetén,

d) leselejtezett tárgyi eszköz(ök) tulajdonjogának ingyenes átruházása, amennyiben az a közfeladat ellátásához nem szükséges,

e) az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken közművek, valamint nyomvonal jellegű építmények és ezekkel összefüggő egyéb építmények létesítéséhez, bővítéséhez és áthelyezéséhez - amennyiben ahhoz építési engedély szükséges - a tulajdonosi hozzájárulás megadása esetén.

14. §

(1) A forgalomképtelen törzsvagyonnal a tulajdonos önkormányzat csak a Nvtv.-ben meghatározott korlátozásokkal rendelkezhet.

(2) A korlátozottan forgalomképes és az üzleti vagyon feletti rendelkezés jogát - a 12. § szerint

a) bruttó 50.000 Ft-ot meghaladó érték esetén a Képviselőtestület,

b) bruttó 50.000 Ft értékig a polgármester gyakorolja.

(3) Mindazokban az esetekben, amelyek során külön jogszabályok értelmében, az illetékes miniszter hozzájárulása, vagy hatósági hozzájárulás szükséges, azt a tulajdonosi jogot gyakorló köteles beszerezni.

(4) A polgármester köteles tájékoztatni a soron következő testületi ülésen a képviselőtestületet a tulajdonosi jogok átruházott hatásörében általa történt gyakorlásáról.

Önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságokkal kapcsolatos szabályok

15. §

(1) A részben vagy egészben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság működése során az önkormányzati tag nem hozhat, illetve kezdeményezhet, fogadhat el olyan határozatot, amellyel felelőssége meghaladja a vagyoni hozzájárulása mértékét, vagy kötelező feladatainak ellátását veszélyezteti.

(2) Az önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaságban az önkormányzatot a polgármester vagy az alpolgármester képviseli.

Az önkormányzati tulajdonú és fenntartású intézmények használatában lévő vagyonnal való gazdálkodás szabályai

16. §

(1) Az önkormányzati intézmények annak a törzsvagyonnak a használati jogát gyakorolhatják, amely adott intézmény Alapító Okiratában vagy vagyonkimutatásában szerepel. Az intézmények kötelesek a vagyontárgyakkal a jó gazda módjára bánni, állagmegóvásukról, karbantartásukról és felújításukról.

(2) Az önkormányzati intézményeknél feladatváltozás miatt feleslegessé vált ingatlanok hasznosításáról, a Képviselőtestület dönt.

(3) Az intézmények feleslegessé vált ingatlanjainak értékesítésére vonatkozó döntését megelőzően gondoskodni kell az adott ingatlannak a korlátozottan forgalomképes vagyoni körből való kivonása és üzleti vagyonná történő átminősítése iránt. Ugyanígy kell eljárni az intézményi ingatlanok hasznosítása esetén, ha az ingatlannal/ingatlanrésszel kapcsolatos önkormányzat által meghatározott közszolgálati igény, megszűnik.

Az önkormányzati vagyon ingyenes és kedvezményes átengedése, a felajánlott vagyon elfogadásának szabályai

17. §

(1) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát kedvezményesen, vagy használatát - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ingyenesen vagy kedvezményesen lehet átruházni:

a) ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, alapítvány javára alapítványrendelés és alapítvány hozzájárulás jogcímén,

b) más önkormányzat részére, feladat- és hatáskör átszállása, ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán,

c) önkormányzat költségvetési szerve részére,

d) gazdálkodó szervezet részére, településrendezési szempontból jelentős beruházás megvalósítása érdekében.

(2) Az önkormányzati vagyon ingyenes vagy kedvezményes megszerzéséről és az önkormányzati vagyon átruházásáról a Képviselőtestület dönt.

(3) Az önkormányzati vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző fél, az ingyenesen tulajdonba adott ingatlant, a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni, és az átruházott vagyon hasznosításáról, évente köteles beszámolni, a vagyont átadó önkormányzat felé.

(4) Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon, 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak, az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az önkormányzat kérelmezi.

(5) Amennyiben törvény az önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot önkormányzati feladatként állapítja meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik.

18. §

(1)  Versenytárgyalás útján történik e rendelet hatálya alá tartozó 5 millió Ft forgalmi értéket meghaladó ingatlanok, vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítási jogának átengedése. A képviselő-testület – egyedi döntés alapján – 5 millió Ft forgalmi érték alatti ingatlanok, vagyontárgyak elidegenítése, hasznosítási jogának átengedése esetén is írhat elő versenytárgyalást.

(2) A versenyeztetési szabályzat tartalmi előírásait a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

Egyéb rendelkezések

19. §

(1) Az adás-vételi szerződés kötése esetén a fizetési határidő általában a szerződés aláírását követő 15 nap. Ezt a fizetési határidőt 15 nappal a polgármester illetve a Képviselőtestület indokolt esetben meghosszabbíthatja.

(2) Részletfizetés engedélyezésekor és fizetési késedelem esetén a szerződésben rögzített kamatot kell felszámítani, amelynek mértéke legalább a Ptk. szerinti kamattal egyező.

(3) A forgalmi érték a rendelet szempontjából bruttó módon értendő, azaz az érték tartalmazza az általános forgalmi adót is.

(4) Mezőgazdasági művelés céljára az önkormányzat tulajdonában lévő külterületi ingatlan (termőföld) legfeljebb 10 éves időtartamra adható haszonbérbe, belterületi ingatlan legfeljebb 5 éves időtartamra adható bérbe, vagy haszonbérbe. A mezőgazdasági művelés céljára bérbe adott ingatlanon évelő növényzetet és ültetvényt csak az önkormányzat előzetes hozzájárulásával lehet telepíteni.

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezései nem érintik a hatályba lépése előtt megkötött jogügyletek, szerződések érvényességét. Rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a tulajdonosi jogkör gyakorlója a döntését még nem hozta meg.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló 7/2004. (V. 25.) önkormányzati rendelet hatályát veszti.

(3) A rendelet kihirdetéséről a jegyző – az SZMSZ-ben meghatározott módon – gondoskodik.

Kisfüzes, 2013. július 9.