Kisfüzes község Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) Képviselő-testülete a szociális biztonság megteremtésére és megőrzése érdekében – az önhibájukon kívül – szociális segítségre szoruló polgárokért érzett felelősségtől indíttatva a – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szól többször módosított 1993. évi III. tv. (a továbbiakban: „Sztv.”) 32. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy meghatározza a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében biztosított egyes szociális ellátások rendszerét, igénybevételük feltételeit és módját.

A rendelet hatálya

2.§

A rendelet hatálya kiterjed Kisfüzes község közigazgatási területén élő, Sztv. 36. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott személyekre. 

^[1]3.§

(1) Az e rendeletben meghatározott szociális feladat- és hatásköröket a Képviselő-testület az Sztv. 50. § (4) bekezdésében foglalt méltányossági közgyógyellátás jogosultságra vonatkozóan a jegyzőre ruházza át.

(2) Az e rendelet 20. § (1) bekezdés b)-d) pontjai szerinti személyes gondoskodást nyújtó szociális alapellátások biztosítása a Pétervásárai Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Aranykapu Intézmény útján történik (a továbbiakban: kijelölt szerv).

II. Fejezet

Eljárási rendelkezések

4. §

E rendelet alkalmazása során a szociális ellátásra jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására, továbbá a hatósági ellenőrzésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló, 2004. évi CXL tv. (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni, az Sztv.-ben meghatározott eltérésekkel.

^[2]5. §

A szociális ellátásban részesülő a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények - pld. anyagi, jövedelmi helyzetének - megváltozásáról köteles - a változást követő 15 napon belül – a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatalnál (a továbbiakban: “Hivatal”) bejelenteni.

6. §

(1) A szociális ellátások iránti - a 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet melléklete szerinti, az igényelt ellátás típusának megfelelő - kérelmet, valamint vagyonnyilatkozatot, és egyéb iratot, a jövedelem-igazolással együtt – a Hivatalnál kell benyújtani, de az ellátások hivatalból is megállapíthatóak.

         Az e rendelet 20. § b.) – d.) pontjaiban meghatározott szociális alapszolgáltatás iránti kérelmet az Aranykapu Intézmény vezetőjéhez lehet szóban vagy írásban előterjeszteni, a jogszabály által előírt formanyomtatványon.

(2)     A szociális ellátásra való jogosultság elbírálásához a kérelmezőnek igazolnia kell:

a.)     a kérelmező által igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat,

b.)     az Szt. 18. § a.) - k.) pontjában szereplő adatait, továbbá

c.)     a jövedelmet igazoló dokumentumokat.

(3)     Halaszthatatlan, rendkívüli körülmény bekövetkezése, fennállása esetén a kérelmező az igazolásokat utólag is benyújthatja.

(4)     A jogosultság megállapításakor a jövedelemvizsgálat során az Sztv. 10. § (2) – (5) bekezdéseiben foglaltak szerint kell eljárni.

(5)     A Hivatal, illetve a 20. § b.) –d.) pontjaiban meghatározott szociális alapszolgáltatások tekintetében a kijelölt szerv a beadott kérelmeket gyűjti, döntésre előkészíti, mely során az igazolások, a nyilatkozatok szabályszerűségét ellenőrzi.

7. §

(1) A szociális ellátások biztosítását megelőzően a kérelmező vagyoni, szociális és lakáskörülményeiről - szükség esetén - a Hivatal, illetve a 20. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatások tekintetében az Aranykapu Intézmény környezettanulmányt készít.

(2)     Nem kell környezettanulmányt felvenni, ha a kérelmező életkörülményei a Hivatal, illetve a 20. §-ban meghatározott szociális alapszolgáltatások tekintetében az Aranykapu Intézmény előtt ismertek.

(3)     Amennyiben a kérelmező a 6. §-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget a megadott határidőre, a szükséges környezettanulmány felvételét nem teszi lehetővé, kérelmét el kell utasítani.

8.§

(1) Ha a pénzbeli és természetben nyújtott ellátásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás a kérelem benyújtásától esedékes, kivétel azon ellátások esetében, ahol törvény vagy Kormányrendelet e rendelettől eltérően mást ír elő.

(2)     A megállapított pénzbeli ellátások 15 napon belül kerülnek kifizetésre, míg a rendszeres szociális támogatásokat - havonta utólag - minden hónap 5. napjáig kell kifizetni a jogosult részére, melyről a jegyző gondoskodik.

(3)     A Képviselő-testület a szociális ellátások igénylése során az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja.

Jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése

9. §

A jogosulatlanul igénybe vett, e rendeletben meghatározott szociális ellátás megszüntetése és visszafizetése tekintetében az Sztv. 17. §-ban meghatározott rendelkezések az irányadóak azzal, hogy a Képviselő-testület – méltányosságból – csak annak az összegnek a megtérítését engedheti el, illetőleg csökkentheti, amelyet saját pénzalapja terhére fedezett. E méltányosság csak akkor gyakorolható, ha a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyeztetné a teljes mértékű visszafizetési kötelezettség teljesítése.

III. Fejezet

A pénzbeli ellátások formái

10. §

^[3](1) Az e rendelet 3.§-ában arra felhatalmazott szerv szociális rászorultság esetén - a szociális alapellátás keretében - a jogosult számára jövedelme kiegészítésére, pótlására az alábbi szociális ellátásokat nyújthatja:

a) ápolási díj,

b) önkormányzati segély.

(2)     A pénzbeli ellátások felhasználását a Hivatal ellenőrizheti.

(3)     A gyermekvédelemmel és gyermekjóléti szolgáltatással kapcsolatos eljárások és rendelkezések külön rendeletben kerülnek meghatározásra.

Aktív korúak ellátása

11. §

(1) A bérpótló juttatás és a rendszeres szociális segély folyósításának feltétele – a Sztv.-ben meghatározottakon túl -, hogy a nem foglalkoztatott személy együttműködjön:

^[4]a) foglalkoztatást helyettesítő támogatás esetén az önkormányzattal és a Heves Megyei Kormányhivatal Pétervásárai Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltségével (a továbbiakban: Munkaügyi szerv).

b) rendszeres szociális segély esetén az önkormányzattal valamint az Aranykapu Intézménnyel.

(2)     A határozat meghozatalára jogosult szerv a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatja a kijelölt szervet.  A Munkaügyi szervet elektronikus úton értesíti.

(3)     Az együttműködési kötelezettség tartalma:

a.)     a nem foglalkoztatott személy köteles a határozat meghozatalára jogosult szerv által meghatározott – az aktív korúak ellátását megállapító határozat jogerőre  emelkedését követő 15 napon belüli – időpontban a kijelölt szervvel történő személyes kapcsolatfelvétel céljából megjelenni,

b.)     a nem foglalkoztatott személy az első megjelenést követő (nyilvántartásba vétel) 60 napon belül köteles a kijelölt szervvel az Sztv.-ben meghatározott beilleszkedési programról írásbeli megállapodást kötni.

(4)     Amennyiben az aktív korúak ellátásában részesülő együttműködési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy

a.)     a kijelölt szervnél a számára előre meghatározott időpontban igazolatlanul nem jelenik meg,

b.)     az Önkormányzat vagy a Munkaügyi szerv által számára felkínált megfelelő munkát nem fogadja el, az általuk meghatározott időben nem jelenik meg, a munkaviszony neki felróható okból nem jön létre,

c.)     a határozat jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nem tesz eleget a 11. § (3) bekezdésében foglaltaknak,

d.)     a beilleszkedési programban meghatározottakat nem teljesíti,

e.)     a kijelölt szerv által előírt időközönként nem keresi fel a kijelölt szervet,

f.)     az együttműködési felhívásra, valamint a munkavégzésre meg nem jelent személy az akadályoztatásáról, a távolmaradásának okáról szóló igazolást a felhívás kézhezvételétől, illetve a munkakezdésre megjelölt naptól számított 3 napon belül nem mutatja be,

g.)     a támogatásra való jogosultság vizsgálatakor, valamint a jogosultság  felülvizsgálatakor megállapításra kerül, hogy a kérelmező az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget.

(5)     Amennyiben az aktív korúak ellátásában részesülő

a.)     az Önkormányzat vagy a Munkaügyi Szerv által számára felkínált megfelelő munkát elfogadja, de a nyilatkozatban meghatározott időpontban és helyen a munkavégzést nem kezdi meg, vagy a munkáltató a foglalkoztatást rendkívüli felmondással megszünteti,

b.)     a munkaviszonya a személyében rejlő ok miatt, önhibájából szűnik meg,

c.)     a képzést önhibájából nem fejezi be,

d.)     a 11. § (4) bekezdésben meghatározottak szerint ismételten nem jelenik meg a kijelölt szervnél az előre meghatározott időpontban, mely az ellátás megszüntetését vonja maga után.

(6)   Amennyiben a nem foglalkoztatott a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nem jelenik meg a kijelölt szervnél, valamint az ellátást megállapító határozatában foglalt együttműködési kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a kijelölt szerv 8 napon belül írásban felszólítja a mulasztás 8 napon belül történő pótlására.

Aki a határidőt önhibáján kívül mulasztotta el, vagy akinek a mulasztás ténye később jutott tudomására, mulasztását a tudomására jutástól, illetve akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől számított 8 napon belül igazolhatja, s egyidejűleg pótolnia kell az elmulasztott cselekményt is.

A kijelölt szerv legkésőbb a mulasztástól vagy az együttműködés megszegésétől számított 30 napon belül jelzi a döntéshozó felé, ha a nem foglalkoztatott személy együttműködési kötelezettségének a felhívás ellenére sem tesz eleget.

         A kijelölt szerv éves értékelés megküldésével tájékoztatja a jegyzőt a beilleszkedést segítő programok végrehajtásáról.

^[5](7)     A nem foglalkoztatott személy beilleszkedését segítő programok a következők:

a.) kapcsolattartás,

b.) munkavégzésre történő felkészítés,

c.) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel

   d.) a munkaügyi szervvel való együttműködés - ha a beilleszkedési program erre   irányul, akkor a munkaügyi szerv szakemberét is be kell vonni."

 (8)    A kijelölt szerv az aktív korúak ellátásának folyósítása időtartama alatt az együttműködés keretében:

a.)     figyelemmel kíséri az ellátás megállapításáról szóló határozatban megjelölt határidő betartását és annak megszegése esetén megvizsgálja a mulasztás okát, továbbá a nem foglalkoztatott személyt a jogerős határozat alapján – a szervnél történő megjelenésekor – nyilvántartásba veszi,

b.)     a nyilvántartásba vételtől számított 60 napon belül a nem foglalkoztatott személy bevonásával kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó beilleszkedést elősegítő programot és arról a segélyben részesülő személlyel írásban megállapodást köt,

c.)     folyamatosan kapcsolatot tart a nem foglalkoztatott személlyel és legalább 3 havonta személyes találkozás útján figyelemmel kíséri a beilleszkedést segítő programban foglaltak betartását,

d.)     legalább évente írásos értékelést készít a beilleszkedést segítő program végrehajtásáról és amennyiben szükséges – a nem foglalkoztatott személy bevonásával – módosítja a programot.

^[6](9)   

^[7](10) 

^[8](11)

Lakásfenntartási támogatás

12. §

(1) Az e rendelet 3. §-ában meghatározott, hatáskörrel rendelkező szerv - a szociálisan rászorult személyeknek, családoknak az általuk lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez - a helyi lakásfenntartási támogatást önálló ellátásként nyújtja a település közigazgatási területén annak a tulajdonosnak vagy bérlőnek, aki

^[9]a.)   

^[10]b.)   háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegének 250 %-át, továbbá

^[11]c.)  

d.)     a lakáshasznosításból származó jövedelemmel nem rendelkezik.

^[12](2)  A helyi lakásfenntartási támogatás megállapítása során az elismert lakás nagyság mértéke, továbbá az egy négyzetméterre jutó havi lakásfenntartási költség megegyezik az Sztv. 38. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott lakásnagysággal valamint költséggel.

(3)     A helyi lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összegét az Sztv. 38. § (6) bekezdés b.) pontjában, valamint a (7) bekezdésben foglaltak szerint kell kiszámolni, illetve megállapítani azzal, hogy annak minimális összege 2.500,- Ft, maximális összege 15.000.- Ft.

^[13](4)   A normatív és a méltányossági lakásfenntartási támogatás iránti kérelmeket a Hivatalnál évente két alkalommal lehet benyújtani, a lakásfenntartási kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelezettség felmerülése esetén, a lakásfenntartási támogatás összege alkalmanként 15.000.-Ft.

13. §

(1)     A lakásfenntartási támogatást egy évre kell megállapítani.

(2)     A lakásfenntartási támogatás a kérelmezőt a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

(3)     A lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától.

(4)     A (3) bekezdés alkalmazásában külön lakásnak kell tekintetni a társbérletet, az albérletet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás részeit. 

Ápolási díj

14. §

^[14](1) Az e rendelet 3. §-ában arra  felhatalmazott, hatáskörrel rendelkező szerv ápolási díjat állapít meg annak a hozzátartozónak,

            - aki az Sztv. 43. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, és

            - aki az ápolás előtt minimum 3 hónappal megelőzően az (1/a) bekezdében meghatározott tevékenységet folytatott, és az ápolás miatt a keresőfoglalkozását nem tudja folytatni, valamint

            - a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum összegét, egyedülélő esetén annak 150 %-át, feltéve ha az ápolási díjat ezek megszüntetésétől számított 3 hónapon belül igényli a kérelmező.

(2)     Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell a háziorvos

a)      igazolását arról, hogy az ápolt tartósan beteg és

b)      szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt állandó és tartós gondozásra szorul.

(3)     Az ápolási díj összege a nyugdíjminimum 80 %-a.

(4)    Az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti, ha az ellátott rendszeres étkeztetéséről, ápolásáról nem gondoskodik, az ellátott és lakókörnyezet higiéniás körülményeinek megtartásában nem működik közre.

^[15]Önkormányzati segély

15. §

(1) Önkormányzati segélyben részesülhet,

a) aki önmaga, illetve családja létfenntartásáról más módon gondoskodni nem tud, vagy

b) aki alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul, vagy

c) aki gyermeke(i) hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorul.

(2) Az önkormányzati segély adható alkalmanként vagy havi rendszerességgel, ha a kérelmező családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg

a) egyedülélő esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át;

b) két vagy több fős háztartásban az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. 

(3) A (2) bekezdésben meghatározott jövedelem vizsgálata nélkül adható önkormányzati segély az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben.

Többletkiadások különösen:

- betegség;

- haláleset;

- elemi kár bekövetkezése;

- válsághelyzetben lévő várandós anya gyermeke megtartása érdekében történt kiadások;

- iskoláztatás biztosítása;

- gyermek fogadásának előkészítése;

- nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartása;

- a gyermek családba való visszakerülésének elősegítéséhez kapcsolódó kiadások.

(4)  Az önkormányzati segély alkalmankénti egyszeri összege nem haladhatja meg a 20.000.- Ft-ot.

(5) Az önkormányzati segély utalvány formájában is kiadható.

(6)  Önkormányzati segély 1 naptári éven belül egy háztartásban élő családnak legfeljebb 2 alkalommal adható.

(7) A tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyek részére a segélyt megállapító határozat az év során folyósítandó többszöri segély kifizetéséről is dönthet, meghatározva az alkalmanként kifizetésre kerülő összegeket.

(8) Az önkormányzati segély természetbeni (különösen az élelmiszer, a tankönyv, a tüzelő segély, a közüzemi díjak, illetve a gyermekintézmények térítési díjának kifizetése, valamint a családi szükségletek kielégítését szolgáló, gazdálkodást segítő támogatás) szociális ellátásként is megállapítható. Ilyenkor az igénybe vett szolgáltatás díjának, illetve támogatás megfizetését vállalja az Önkormányzat.

 (9) A (8) bekezdésben megállapított tüzelési segély (tűzifavásárláshoz kapcsolódó támogatás) megítélésénél előnyben kell részesíteni azon igénylőt aki,

a) aktív korúak ellátására, vagy

b) időskorúak járadékára, vagy

c) lakásfenntartási támogatásra jogosult.

(10) Tüzelési segély esetén háztartásonként legfeljebb 5 m tűzifa adható.

(11) Az e rendelet 3. §-ában arra felhatalmazott, hatáskörrel rendelkező szerv önkormányzati segélyt állapít meg annak a Pétervására-i állandó lakhellyel rendelkező személynek,

a) aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, vagy

b) az a közeli hozzátartozó, aki az elhunyt személy eltemetésére köteles, de a temetési költség viselése a saját, vagy a családja létfenntartását veszélyezteti és a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át. A jövedelem számítás során az Sztv. 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak szerint kell eljárni.

(12) A segély mértéke egyszeri vissza nem térítendő támogatás, melyet a kérelem benyújtását követő 15 napon belül kell az igénylőnek jogosultsága esetén kifizetni.

(13) A segély maximális összege az 1. mellékletben meghatározott helyben szokásos legolcsóbb temetés 15 %-a.

^[16]Temetési segély

16. §

^[17]BURSA HUNGARICA Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat

16/A. §

(1) Kisfüzes Község Önkormányzata a Nemzeti Erőforrás Minisztériummal együttműködve a hátrányos helyzetű szociálisan rászoruló felsőoktatási hallgatók és felsőoktatási tanulmányokat kezdő fiatalok részére ösztöndíj támogatást nyújt. Hátrányos helyzetű szociálisan rászorultnak minősül az a tanulmányokat kezdő és folytató fiatal, akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

(2) Az ösztöndíj elbírálásának további szempontjai: a pályázó

a) árva vagy félárva,

b) családjában lévő eltartottak száma három, vagy annál több,

c) gyermeket nevel,

d) egyedül neveli gyermekét,

e) valamilyen betegségben szenved, rokkant, vagy a családban folyamatos ellátást igénylő beteg vagy rokkant van,

f) eltartója/szülője munkanélküli, vagy öregségi nyugdíjban részesül,

g) állandó lakhelyén kívüli intézményben tanul,

h) nem részesül kollégiumi ellátásban.

(3) Az önkormányzat a támogatás összegét 3.000,- Ft hallgató / hó összegben állapítja meg.

^[18]16/B. §

^[19](1) Az ösztöndíjat pályázati eljárás keretében lehet igénybe venni.

(2) A pályázatokat www.eper.hu honlapon kell feltölteni, és a kinyomtatott pályázati lapot a hozzátartozó mellékletekkel együtt a Hivatalban kell benyújtani.

(3) A pályázati hirdetmény a www.eper.hu és a www.petervasara.hu honlapon található.

(4) A pályázatokat a Bizottság bírálja el. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

(5) A Bizottság döntéséről a pályázókat a jegyző írásban értesíti. A nem nyert pályázók részére a pályázathoz csatolt iratok az értesítéssel együtt visszaküldésre kerülnek.

(6) A megítélt ösztöndíjat a támogatott pályázó számlájára történő utalása érdekében, a Hivatal Pénzügyi Osztálya utalja át a Emberi Erőforrás Támogatáskezelő számlaszámára.

IV. Fejezet

Természetben nyújtott szociális ellátások

17. §

^[20](1) Az e rendelet 3. §-ában meghatározott, hatáskörrel rendelkező szerv döntése alapján meghozott olyan pénzbeli ellátások, melyek egészben vagy részben természetbeni szociális ellátási formában is nyújthatók.

Természetben szociális ellátásként nyújthatók az Sztv. 47. § (1) bekezdés b) és c) pontjai szerinti ellátások.

 (2)    A természetbeni ellátás megállapítása különösen akkor indokolt, ha a kérelmező szociális körülményei vagy az eljáró szerv hivatalos tudomása alapján valószínűsíthető, hogy a támogatás vagy segély pénzben történő juttatása nem kívánt célra kerülne felhasználásra.

^[21](3)  

^[22]Köztemetés

18. §

A Polgármester köteles gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a halálesetről való tudomásszerzést követő 21 napon belül, amennyiben a haláleset helyszíne Kisfüzes község közigazgatási területe és ha az Sztv. 48. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak.

Közgyógyellátás méltányosságból

19. §

(1)   Az Sztv. 50.§(3) bekezdése alapján méltányosságból közgyógyellátási igazolvány adható:

a.)     akinek a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő esetén a 250 %-át.

b.)     a havi rendszeres gyógyító ellátásának a költségének mértéke eléri a nyugdíjminimum 25 %-át.

c.)     az a.) pont estén az is jogosult közgyógy ellátásra akinek a jövedelme az ott meghatározott határokat a nyugdíjminimum 5 %-val meghaladja.

^[23](2) A közgyógyellátási igazolványt a jegyző határozata alapján a Heves Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási szerve állítja ki.

V. Fejezet

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

Az ellátások formái

20. §

Az Önkormányzat a személyes gondoskodás keretében az alábbi szociális alapellátási formákat biztosítja:

a.)     étkeztetés,

b)      házi segítségnyújtás,

c.)     családsegítés,

d.)     jelzőrendszeres házi segítségnyújtás,

Étkeztetés

21. §

(1) Az étkeztetés keretében az Sztv. 62. § (1) bekezdésében megjelölt jogosultakról kell gondoskodni.

^[24](2)   Étkeztetésben kell részesíteni azt a 70. életévét betöltött igénylőt, illetve általa eltartottat is, aki kora miatt nem képes az (1) bekezdés szerinti étkezésről más módon gondoskodni.

 (3)    Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti jogosultsági feltételek részletes szabályait a következőkben állapítja meg.

          a.) szociálisan rászorultak, akik betöltötték a 70. életévüket,

          b.)állandó orvosi felügyelet alatt állnak, gyógyszerfogyasztásuk mértéke eléri a közgyógyellátottak egyéni gyógyszerkeretét, amit a háziorvos igazol,

          c.) a fogyatékos vagy pszichiátriai betegek ellátásában részesül amit szakorvos igazol részükre,

          d.) szenvedélybetegségben szenvednek (alkohol, drog, játékgép, stb.), amiről szakorvosi igazolást kell becsatolni

          e.) hajléktalanok, a hajléktalanságot lakcímnyilvántartást vezető szerv igazolja.

Házi segítségnyújtás

22. §

(1) Az Önkormányzat a házi segítségnyújtást a kijelölt szerven keresztül látja el, az Sztv. 63. §-ban meghatározottak szerint.

Családsegítés

23. §

(1) Az Önkormányzat az Sztv. 64. § (1) bekezdésében rögzített családsegítés feladatait a kijelölt szerven keresztül látja el.    

Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás

24. §

(1)  Az Önkormányzat a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a kijelölt szerven keresztül nyújtja, az Sztv. 65. §-ában meghatározott feltételek szerint.

(2) A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - szociálisan nem rászoruló esetén - térítési díja 100.- Ft/nap. 

Záró rendelkezések

25. §

(1)   E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályban, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, amennyiben az a jogosultakra nézve kedvezőbb. Kihirdetéséről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel a jegyző gondoskodik.

(2)     E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Sztv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)     E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról helyi szabályozásáról szóló 5/1993. (VIII.9.) rendelet.

Kisfüzes, 2011. május 10.

                      Menyhárt Imre s.k.                                                     Dr. Benkár József s. k.

                                  polgármester                                                                         jegyző