Kisfüzes Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2007. (III.27.) önkormányzati rendelete

az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról

Hatályos: 2014. 11. 22- 2015. 09. 16

Kisfüzes Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: Képviselőtestület) a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. § 1. és 2. pontjai alapján szervezeti és működési rendjére (a továbbiakban: SZMSZ) a következő rendeletet alkotja:


I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Hivatalos megnevezés

1. §

(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Kisfüzes Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 3256 Kisfüzes, Szabadság tér 2.

(3) A képviselőtestület megnevezése: Kisfüzes Község Önkormányzatának Képviselőtestülete (a továbbiakban: képviselőtestület).

[1](4) A képviselőtestület hivatalának megnevezése: Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal).

 (5) A hivatal címe: 3250 Pétervására, Szabadság tér 1.


JELKÉPEK

2. §

A község jelképei és azok használatának rendje a későbbiekben kerül meghatározásra.


BÉLYEGZŐHASZNÁLAT

[2]3. §

A polgármester és a jegyző hivatalos kör alakú pecsétjén középen a Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

Kisfüzes Község Önkormányzata,

Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője.


II.

Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei

4. §

(1) Az Önkormányzat feladat- és hatáskörei a képviselőtestületet illetik meg.

[3](2) A képviselőtestület az Mötv.-ben előírt kötelező feladatain túl önként nem vállalt feladatot.


[4]4/A. §

Kisfüzes Község Önkormányzatának kormányzati funkciói:

Kormányzati funkció             Tevékenység megnevezése

011130                                   Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011140                                   Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

011220                                   Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013210                                   Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

013320                                   Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350                                   Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok

051030                                   Hulladékgazdálkodás

052020                                   Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

064010                                   Közvilágítás

066020                                   Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

076062                                   Település-egészségügyi feladatok

107051                                   Szociális étkeztetés


III. fejezet

ALAKULÓ ÜLÉS

A Képviselőtestület megalakulása

5. §

[5](1) A Képviselőtestület tagjainak száma: 5 fő, a tagok névsorát e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A Képviselőtestület alakuló ülését a választást követő tizenöt napon belül tartja meg.

[6](3) Az alakuló ülést a polgármester hívja össze és vezeti.


6. §

[7](1) A polgármester felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a helyi önkormányzati képviselők választásáról.

(2) A képviselők esküt tesznek, és aláírják az esküokmányt, melynek szövegét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Elnöke olvassa elő.

(3) A polgármester a képviselőtestület előtt esküt tesz, és aláírja az esküokmányt. Az eskü szövegét a Helyi Választási Bizottság Vezetője olvassa elő.


7. §

A polgármester a programját az alakuló ülésen terjeszti a Képviselőtestület elé, amely a testület megbízatásának időtartamára a településfejlesztés, a helyi közszolgáltatások szervezésének főbb céljait, feladatait tartalmazza. A program azokat a helyi közügyeket, közszolgáltatásokat is rögzíti, amelyekben a feladatot vállaló önszerveződő közösségek és vállalkozások támogatást kapnak a testülettől.


A Képviselőtestület tisztségviselőinek megválasztása

8. §

(1) A Képviselőtestület dönt:

a) a polgármester javaslata alapján, titkos szavazással az alpolgármesteri;

b) a polgármester, bármely képviselő javaslata alapján – legkésőbb az alakuló ülést követő, soron következő ülésén – bizottság elnöki és bizottsági tagi tisztségek betöltéséről

[8](2) A választást háromtagú szavazatszámláló bizottság bonyolítja le, amelynek tagjai a jegyző, a helyi választási bizottság elnöke, és a jegyzőkönyvvezető. A választást az (1) bekezdésben meghatározott sorrendben kell végrehajtani. A választások eredményét a szavazatszámláló bizottság elnöke hirdeti ki.

(3) A tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A bizottságok tagjainak megválasztása

9. §

(1) A képviselőtestület legkésőbb a bizottsági elnökök megválasztását követő, soron következő ülésén megválasztja a bizottságok képviselő tagjait.

(2) A bizottság nem képviselő tagjainak személyére bármely képviselő javaslatot tehet, amelyről a képviselőtestület a soron következő ülésén dönt.


Juttatások meghatározása

10. §

A képviselőtestület alakuló ülésén, illetve a polgármester megválasztását követő első ülésén dönt a polgármester, az alpolgármester illetményéről illetve tiszteletdíjáról.


IV. fejezet

A KÉPVISELŐ

A képviselő jogai és kötelezettségei

11. §

(1) A képviselők jogai és kötelezettségei azonosak. Az Mötv.-ben meghatározottakon túl a képviselő:

a) köteles előzetesen bejelenteni a polgármesternek, ha a képviselőtestület vagy annak bizottsági ülésen való részvételében vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

b) a képviselőtestület vagy annak bizottsága, valamint a polgármester megbízása alapján a képviselő részt vesz a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott titkot megőrzi, amely kötelezettsége megbízatásának lejárta után is fennáll;

d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, illetve különböző önszerveződő lakossági közösségekkel;

e) olyan magatartást tanúsít, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

f) köteles részt venni a képviselőtestületek által tartott közmeghallgatáson és az egyéb lakossági fórumokon.

(2) A települési képviselő, a bizottság elnöke, tagja az Önkormányzat külön rendeletében foglaltak szerint tiszteletdíjban részesül.

[9](3) A képviselőtestület a képviselőtestületi – bizottsági tag esetén bizottsági – ülésről igazolatlanul távolmaradó képviselő tiszteletdíját 5 %-kal, 1 havi időtartamra csökkenti. Ismételt igazolatlan távolmaradás esetén a csökkentés, illetve a megvonás újra megállapítható.

(4) Az önkormányzati képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, valamint gyermekének a vagyonnyilatkozatát. [Ökjtv. 10/A. § (1) bek.]


A kizárás szabályai

[10]12. §

(1) A képviselőtestület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv.-ben meghatározott szabályok irányadóak.

[11](2) Ha megállapítást nyer, hogy a képviselő a személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettségét, egy adott napirendi pont tárgyalásánál elmulasztotta, akkor a polgármester a napirendi pont újbóli beterjesztéséről dönthet, és a felhívja a képviselő figyelmét arra, hogy a jövőben bejelentési kötelezettségének tegyen eleget. A képviselőtestület határozattal a kötelezettségét megszegő képviselő megállapított tiszteletdíját 1 hónap időtartamra 20 %-kal csökkentheti.


Képviselői juttatások

13. §

A Képviselőtestület tagjainak juttatásairól külön rendeletet alkot.


V. fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET MŰKÖDÉSE

Az ülések éves munkaterve

14. §

(1) A képviselőtestület éves munkatervének megfelelően ülésezik, ezen kívül szükség szerint rendkívüli ülést tart. Üléseit székhelyén tartja, de munkaterve alapján székhelyétől eltérő helyen is ülésezhet.

(2) A képviselőtestület évente július 1-től augusztus 15-ig munkaterv szerinti ülést nem tart.

(3) A munkaterv összeállításához javaslatot kell kérni:

a) a képviselőtestület tagjától;

b) a képviselőtestület bizottságától;

c) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökétől;

d) a jegyzőtől;

e) intézményvezetőtől.

(4) A beérkezett javaslatokról a polgármester az előterjesztésben akkor is tájékoztatja a képviselőtestületet, ha azokat a munkaterv tervezetének összeállításánál nem vették figyelembe.


15. §

(1) A munkaterv tervezetét a jegyző a hivatal közreműködésével előkészíti, és azt a polgármester terjeszti a képviselőtestület elé.

(2) A munkaterv tartalmazza:

a) a képviselőtestületi ülések tervezett időpontját, napirendjét;

b) az egyes napirendi pontoknál a közmeghallgatás, a lakossági fórum, valamint jogszabály által előírt kötelező egyeztetés szükségességét;

c) az előterjesztő, közreműködő megnevezését;

d) az egyes napirendi pontot előkészítő bizottság megnevezését.

(3) A jegyző gondoskodik arról, hogy a munkaterv a község polgárai számára megismerhető legyen.


Az ülés összehívása

16. §

(1) A képviselőtestület üléseinek időpontjáról, helyéről és napirendjéről a hivatal a lakosságot 5 nappal az ülés előtt tájékoztatja.

(2) A közmeghallgatást igénylő napirendi pontot tárgyaló ülés helyét és időpontját legalább 5 nappal az ülés előtt hirdetményen (plakáton) is közzé kell tenni.

[12](3) A képviselőtestület összehívását az illetékes kormányhivatal, valamint népi kezdeményezés is indítványozhatja. A nemzetiséget érintő ügyekben a nemzetiségi önkormányzat is indítványozhatja a képviselőtestület összehívását.


17. §

(1)  A képviselőtestület ülését a polgármester hívja össze.

(2) Az ülést nyolc napon belül össze kell hívni a képviselőtestület bizottságának, valamint a képviselők egynegyedének indítványára.

(3) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi- Összeférhetetlenségi Bizottság elnöke jogosult képviselőtestület ülésének összehívására, vezetésére.


A meghívó

18. §

(1) A képviselők és meghívottak az ülés előtt öt nappal megkapják az ülés meghívóját és írásos előterjesztéseit. Késedelem esetén a napirendi pont tárgyalásáról külön eljárásban a képviselőtestület dönt.

(2) A képviselőtestület rendkívüli esetben, rövid úton (távbeszélő, távmásoló, távirat stb.) is összehívható.

(3) A képviselőtestület elé kerülő napirendi pontok írásban és szóban is előterjeszthetők. A minősített többségű döntést igénylő napirendi pontot írásban kell előterjeszteni.

[13](4) A sürgősségi indítvány előterjesztésére a képviselőtestületi bizottság elnöke, a polgármester, legalább 3 képviselő, a jegyző és a nemzetiségi önkormányzat elnöke jogosult.

(5) Sürgősségi indítványt annak rövid indokolásával az önkormányzati ülést megelőző nap 11 óráig lehet benyújtani a polgármesternél.

19. §

(1) A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, a javasolt napirendet, valamint  a napirendi pontok előterjesztőit.

(2) A képviselőtestület minden ülésére meg kell hívni a képviselőtestület tagjai mellett:

a) a jegyzőt, aljegyzőt;

b) [14]a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét;

c) a napirendi pont tárgya szerint illetékes személyt vagy szerv vezetőjét;

d) valamint akiknek a jelenléte a napirendi pont alapos és körültekintő tárgyalásához elengedhetetlenül szükséges.

(3) A (2) bekezdés szerinti meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen.

(4) A (2) bekezdés c) – d) pontjaiban meghatározottak részére csak az őket érintő napirendi pont írásos anyagát kell megküldeni.

Az ülés vezetése

20. §

(1) A képviselőtestület ülését a polgármester, illetve akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) A képviselőtestület ülését vezető személy (ülésvezető):

a) megállapítja, hogy a képviselőtestület ülését e rendelet szabályai szerint hívták-e össze;

b) megállapítja az ülés határozatképességét;

c) előterjeszti az ülés napirendi javaslatát;

d) negyedévenként tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

e) előterjeszti a tanácskozási jogra irányuló kérelmeket,

f) előterjeszti a sürgősségi indítványt,

g) tájékoztatást ad a fontosabb tárgyalások eredményéről, valamint a lejárt határidejű képviselőtestületi határozatok végrehajtásáról,

h) napirendi pontonként megnyitja, vezeti, lezárja és összefoglalja a vitát,

i) napirendi pontonként szavazásra bocsátja a határozati javaslatot és kihirdeti a határozatokat,

j) biztosítja a képviselők interpellációs, kérdezési jogát,

k) bezárja az ülést.

(3) A képviselőtestület a napirendről és a napirend előtti felszólalásról vita nélkül határoz.

(4) A képviselőtestület napirendi pontjának előterjesztője lehet:

a) a képviselőtestület tagja;

b) a képviselőtestület bizottsága;

c) a jegyző (aljegyző);

d) [15]a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke;

e) a képviselőtestület által felkért személy vagy szervezet vezetője.

(5) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése a bizottság ügykörébe tartozik, az előterjesztés csak az érintett bizottság véleményével ellátva terjeszthető a képviselőtestület elé.


A vita

21. §

(1) Minden előterjesztés és a vele összefüggő döntési javaslat felett külön-külön kell vitát nyitni. Az előterjesztőhöz a képviselőtestület tagjai és a tanácskozási joggal rendelkezők kérdéseket intézhetnek, amelyekre még a vitát megelőzően válaszolni kell. A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselőtestület bármely tagja javaslatot tehet, amely felett a képviselőtestület vita nélkül határoz. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra.

(2) Az előterjesztéshez szóbeli kiegészítés csak akkor tehető, ha az új információt tartalmaz. A szóbeli kiegészítés időtartama: 3 perc.

(3) A jegyző jelzi a képviselőtestületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

(4) A hozzászólások időtartama legfeljebb 5 perc, melyet a képviselőtestület a képviselő kérésére 1 perccel meghosszabbíthat. Ügyrendi kérdésben, melynek ideje legfeljebb 3 perc, a polgármester soron kívül szót ad, és a javaslatot vita nélkül azonnal megszavaztatja.


22. §

A képviselőtestület ülésein jelenlevő választópolgároknak tanácskozási joguk nincs, kivéve, ha adott érdekközösség, lakókörzet megbízottja vagy az érdekelt személy a képviselőtestület előtt legalább két nappal azt írásban kéri. A tanácskozási jog megadása felől ilyen esetben a polgármester dönt.


23. §

(1) A polgármester a vita során minden felvilágosítást köteles megadni. Véleményét a vita során önálló hozzászólásban nyilváníthatja ki.

(2) Az ülésvezető először a módosító indítványokat bocsátja szavazásra, majd a határozati javaslat egészét. A módosító indítványról hozott döntés nem alakszerű határozat, de a képviselőtestületnek olyan arányban kell elfogadnia, mint az eredeti határozati javaslatot.

Az előterjesztés

24. §

Az előterjesztés két részből áll:

1.) Első rész:

a) a tárgy pontos meghatározása;

b)  témakör ismételt napirendre kerülése esetén a korábbi döntés végrehajtásának eredménye;

c) az előkészítés során felmerült vélemények;

d) az előkészítést készítők megnevezése.

2.) Második rész:

a) határozati javaslat;

b) a végrehajtásért felelős személy megnevezése;

c) a határidő megjelölése.


25. §

(1) Az előterjesztést minden esetben egyeztetni kell a jegyzővel, a jegyző által készített előterjesztést pedig a polgármesterrel. Az egyeztetésről az előterjesztés szövegében utalni kell.

(2) Az előterjesztés elkészítésére a munkatervben kötelezett a bizottsági ülések előtt legalább tíz nappal köteles bejelenteni a polgármesternek, hogy az előterjesztést alapos okkal és indokkal nem tudja elkészíteni.


Az ülés rendje

26. §

(1) A sértő kifejezést használó képviselő az egész tanácskozás során megkövetheti a testületet, illetve a megsértett személyt.

(2) Személyes megjegyzést tehet a képviselőtestület ülésén az, aki a vita során az őt méltatlanul ért támadást kívánja visszautasítani, illetve aki az álláspontjával összefüggésben keletkezett félreértéseket szeretné eloszlatni. Személyes megjegyzést 2 perc időtartamban a vita során bármikor lehet tenni.

(3) A polgármester gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, ennek során:

a) figyelmezteti azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

b) rendreutasítja azt a személyt, aki az ülés rendjéhez méltatlan magatartást tanúsít;

c) ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezi a rendbontót;

d) ismételt és súlyos rendbontás esetén a rendbontó eltávolításához karhatalom segítségét veszi igénybe;

(4) A (3) bekezdés c) és d) pontjaiban felsorolt intézkedések a képviselőtestület tagjával szemben nem alkalmazhatók.


[16]A képviselőtestület ülése, szabályai

27. §

(1) A képviselőtestület ülése nyilvános.

(2) A képviselőtestület zárt ülést tart:

a) önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi, méltatlansági, kitüntetési ügy tárgyalásakor,

b) fegyelmi büntetés kiszabása, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás esetén,

c) érintett kérésére választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, annak visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor.

(3) A képviselőtestület zárt ülést rendelhet el:

a) vagyonával való rendelkezés esetén,

b) az általa kiírt pályázat feltételeinek meghatározásakor,

c) a pályázat tárgyalásakor,

ha a nyilvános tárgyalás az önkormányzat vagy más érintett üzleti érdekét sértené.

(4) A zárt ülésen a képviselőtestület tagjai, az alpolgármester, a jegyző, aljegyző, meghívása esetén a közös önkormányzati hivatal ügyintézője, az érintett és a szakértő vesz részt. A nemzetiségi önkormányzat elnöke kizárólag az általa képviselt nemzetiséget érintő ügy napirendi tárgylásakor vehet részt a zárt ülésen. Törvény előírhatja, mely esetben kötelező az érintett meghívása.

(5) A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(6) A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.

28. §

(1) A zárt ülés anyagát kizárólag a következő személyeknek lehet átadni:

a) a képviselőtestület tagjainak;

b) a jegyzőnek (aljegyzőnek);

c) a napirendi pontot tárgyaló bizottságok tagjainak;

d) a polgármester döntése szerint az előterjesztés tárgyalására meghívott személyeknek;

e) [17]a kormányhivatal vezetőjének;

f) a testületi referensnek;

g) a napirendi pontot előkészítő, valamint végrehajtó személynek.

(2) A zárt ülés anyaga annyi példányban sokszorosítható, hogy az (1) bekezdésben felsorolt személyek egy példányt kaphassanak.

(3) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe a képviselőtestület tagja, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos megbízottja, a közigazgatási hivatal vezetője, továbbá a jegyző (aljegyző) tekinthet be.

(4) A zárt ülésen hozott határozatot a soron következő nyilvános képviselőtestületi ülésen ki kell hirdetni.


Döntéshozatal

29. §

(1) A képviselőtestület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több, mint a fele jelen van.  A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.

(2) Határozatképtelenség esetén a képviselőtestület ülését nyolc napon belül újra össze kell hívni.

[18](3) Minősített többség kell a következő ügyekben történő döntéshez:

a) rendeletalkotáshoz,

b) a szervezetének kialakításához és működésének meghatározásához, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, vezetői megbízáshoz,

c) önkormányzati társulás létrehozásához, megszüntetéséhez, abból történő kiváláshoz, a társulási megállapodás módosításához, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

d) külföldi önkormányzattal való együttműködésről szóló megállapodáshoz, nemzetközi önkormányzati szervezethez való csatlakozáshoz, abból történő kiváláshoz,

e) intézmény alapításához, átszervezéséhez, megszüntetéséhez.

f) a képviselő kizárásához, összeférhetetlenség, méltatlanság megállapításához,

g) képviselői megbízatás megszűnéséről való döntéshez,

h) zárt ülés elrendeléséhez,

i) képviselőtestület megbízásának lejárta előtti feloszlatáshoz,

j) a polgármester elleni kereset benyújtásához.

k) a képviselőtestület gazdasági programjának elfogadásához,

l) a városrendezési terv elfogadásához,

m) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezéshez,

n) alapítvány, egyesület támogatásához,

o) hitelfelvételhez,

p) kitüntetéshez (díszpolgári cím adományozása),

q) helyi népszavazás kiírásához,

r) képviselőtestület egyes hatásköreinek átruházásához, hatáskör visszavonásához."

[19](4) A törvényben meghatározott ügyek eldöntéséhez.

[20](5) A minősített többséget igénylő javaslat elfogadásához a megválasztott képviselők több, mint felének igen szavazata szükséges.


[21]29/A. §

(1) A képviselőtestület - a Mötv.-ben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

(2) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.

(3) A képviselő kezdeményezheti, hogy a képviselőtestület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a jegyzőnek, társulási tanácsnak - a képviselőtestület által átruházott önkormányzati ügyben hozott döntését.


30. §[22]

A képviselőtestület ülésein a szavazás kézfelemeléssel történik. Szavazni „igen”-nel, „nem”-mel, illetve „tartózkodom”-mal lehet.

31. §

(1) A képviselőtestület határozatait évenként 1-től kezdődően, folyamatos arab sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A határozat megjelölése a következő: Kisfüzes Község Önkormányzatának …/20….(hó, nap) határozata. A határozat rövidített jelölése: …/20…. (hó, nap) Kisfüzes Öh.

(2) A testületi határozatokról a hivatal betűrendes és határidős nyilvántartást vezet.


Szavazás

32. §


[23](1) A képviselőtestület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyíltszavazás során az ülést levezető elnök "igen", vagy "nem", vagy "tartózkodom" kérdésére a képviselők a kezük felemelésével szavaznak.

[24](2) Titkos szavazást tarthat mindazokban az ügyekben, amelyekben zárt ülést köteles tartani, illetve zárt ülést tarthat. Az ülést levezető elnök nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és ezzel kapcsolatos titoktartási kötelezettségére.

(3) A titkos szavazást a képviselőtestület Ügyrendi- Összeférhetetlenségi Bizottsága, mint szavazatszámláló bizottság bonyolítja le.

(4) A szavazás borítékba helyezett szavazólapon, urna igénybevételével történik. A szavazólapot el kell látni az Önkormányzat bélyegzőlenyomatával.

(5) A szavazásról jegyzőkönyv készül, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai írnak alá.


[25]Név szerinti szavazás

33. §

(1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt

a) a képviselők egynegyede indítványozza;

b) a törvény előírja;

c) a polgármester és a bizottsági elnökök többsége kéri.

(2) Ugyanazon döntési javaslat esetén esetében egy alkalommal lehet név szerinti szavazást tartani.

(3) Nem lehet név szerinti szavazást tartani

a) bizottság létszáma és összetétele tekintetében,

b) tanácskozások lefolytatásával összefüggő (ügyrendi javaslatot tartalmazó) kérdésekben.

(4) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző felolvassa a képviselők nevét, a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor "igen"-nel, vagy "nem"-mel, vagy "tarózkodom"-mal szavazhatnak. Külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

Az interpelláció

34. §

(1) Az interpelláció önkormányzati ügyben a képviselőtestület bizottságához, a polgármesterhez (alpolgármesterhez) és a jegyzőhöz címzett olyan felvilágosítás kérés, amely problémát tár fel, és arra kér választ, hogy az miként szüntethető meg, vagy valamilyen mulasztás, helytelen gyakorlat, panasz orvoslását kéri.

(2) Interpellálni a képviselőtestület vagy szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyben lehet. Interpellációt szóban és írásban lehet előterjeszteni.

(3) Ha az interpelláció benyújtására a képviselőtestület ülését megelőzően legalább három nappal sor kerül, úgy arra az ülésen érdemben válaszolni kell.

(4) A válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozata után a képviselőtestület dönt.


35. §

(1) Az interpellációra a képviselőtestület ülésén kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben tizenöt napon belül írásban is válaszolhat. Az írásbeli választ minden képviselőnek meg kell küldeni.

(2) Ha a választ a képviselőtestület nem fogadja el, dönt a további teendőkről. Az interpelláció alapján részletesebb vizsgálatot rendelhet el.

(3) Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni.

(4) Az interpellációról a jegyző nyilvántartást vezet.


A kérdés

36. §

(1) A kérdés önkormányzati hatáskörbe tartozó szervezeti, működési, döntési, előkészítési jellegű felvetés vagy tudakozódás.

(2) A települési képviselő a Képviselőtestület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet. Erre az ülésen vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban érdemi választ kell adni.

[26]Közmeghallgatás

36/A. §

(1) A képviselőtestület minden évben legalább egy alkalommal közmeghallgatást tart. A közmeghallgatáson a község polgárai és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

(2) A közmeghallgatás összehívására és lefolytatására a képviselőtestületi ülésre vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók.

(3) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatokra, kérdésekre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb 15 napon belül választ kell adni.

Az önkormányzati rendeletalkotás főbb szabályai

37. §

(1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a képviselőtestület tagja;

b) a képviselőtestület bizottsága;

c) a jegyző (aljegyző);

d) [27]a nemzetiségi önkormányzat elnöke.

(2) A képviselőtestület a lakosság szélesebb körét érintő rendelet előkészítésénél irányelveket állapít meg.

(3) A rendelettervezetet – ellenőrzését követően – a jegyző terjeszti a képviselőtestület elé, az Ügyrendi- Összeférhetetlenségi Bizottság véleményével.


38. §

(1) A rendeletek előkészítése során széles körű elemzésből kell kiindulni.

(2) A polgármester a jegyző véleményének meghallgatása után, egyes rendelettervezeteket az érdemi vita előtt közmeghallgatásra bocsáthat.


39. §

(1) Az SZMSZ-ről, a költségvetésről és a zárszámadásról, a rendezési tervekről szóló rendelettervezeteket a polgármester, az egyéb rendelettervezeteket pedig a jegyző terjeszti a képviselőtestület elé.

(2) A rendelettervezet előterjesztésében az előkészítés során tett javaslatokat szerepeltetni kell.

(3) A rendelet hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.

[28](4) A képviselőtestület rendeleteit évenként 1-től kezdődően, folyamatos arab sorszámmal kell ellátni és fel kell tüntetni az évszámot. Az évszámot követően zárójelben a kihirdetés hónapját (római számmal) és napját (arab számmal) kell feltüntetni. A rendelet megjelölése: Kisfüzes Község Önkormányzat Képviselőtestületének …/20… (kihirdetési hó, nap) rendelete. A rendelet rövid megjelölése: ...../20.... (kihirdetési hó, nap) Váraszó Ör.


A kihirdetés

40. §

(1) A rendeletet a hivatal hirdetőtáblájára történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. A hirdetményt tizenöt napra kell kifüggeszteni, és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napja.

[29](2) A kihirdetett rendeletet meg kell jelentetni a hivata honlapján, és egy példányát el kell helyezni az önkormányzat székhelyén is.

(3) A hatályos rendeletekről a jegyző külön nyilvántartást vezet.

(4) A jegyző gondoskodik arról, hogy a hatályos rendeletek egységes szerkezetben – kétévenként – gyűjteményes formában is megjelenjenek.

[30](5) Ha a rendelet kihirdetett szövege eltér a rendelet aláírt szövegétől, a polgármester vagy jegyző kezdeményezi az eltérés helyesbítését. A rendelet a hatálybalépését megelőzően, de legkésőbb a kihirdetést követő hatodik munkanapon helyesbíthető. Az eltérés megállapítása esetén a helyesbítés megjelentetéséről a jegyző a rendelet kihirdetésével azonos módon gondoskodik.


VI. fejezet

[31]A JEGYZŐKÖNYV

41. §

(1) A képviselőtestület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv tartalmazza:

a) a testületi ülés helyét;

b) időpontját;

c) a megjelent képviselők nevét;

d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét;

e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat;

f) az előterjesztéseket;

g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét;

h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát;

i) a döntéshozatalban résztvevők számát;

j) a döntésből kizárt képviselő nevét és a kizárás indokát;

k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését;

l) a szavazás számszerű eredményét;

m) a hozott döntéseket.

(2) A képviselőtestület ülésének jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá.

(3) A jegyzőkönyv elkészítéséről, és az illetékes kormányhivatalnak történő megküldéséről a jegyző gondoskodik. A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni.


42. §

(1)  A jegyzőkönyv eredeti példányát a mellékletekkel együtt a Hivatal kezeli, gondoskodik a jegyzőkönyvek évenkénti beköttetéséről, valamint megfelelő őrzéséről.

(2) A képviselőtestület nyilvános ülésein készült jegyzőkönyvbe bárki betekinthet.

(3) A zárt ülés anyagába kizárólag az SZMSZ 28. § (1) bekezdésében felsorolt személyek tekinthetnek be.

[32](4) A jegyzőkönyv elkészítéséről és az illetékes közigazgatási hivatalnak történő megküldéséről a jegyző gondoskodik.


VII. fejezet

A KÉPVISELŐTESTÜLET BIZOTTSÁGAI

43. §


[33](1) A Képviselőtestület 3 fős  Ügyrendi és Összeférhetetlenségi Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre. Nem lehet a bizottság elnöke és tagja a polgármester, alpolgármester.

(2) A bizottság tartja nyilván és ellenőrzi a polgármester és az önkormányzati képviselők vagyonnyilatkozatát. A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a bizottságnak adja át kivizsgálásra. A vagyonnyilatkozat nyilvántartásának, kezelésének és ellenőrzésének szabályait e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A bizottság főbb feladatait e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza.

[34](4) A képviselőtestület által a polgármesterre, illetve a bizottságra átruházott hatáskörök felsorolását e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza.

[35](5) A képviselőtestület a bizottságára minősített többséggel hozott döntésével hatáskört ruházhat át, azt visszavonhatja. Az átruházott hatáskörben eljáró bizottság határozata ellen jogorvoslattal a képviselőtestülethez lehet élni. Az I. fokú döntésben részt vett bizottsági tagok a II. fokú döntésben nem vehetnek részt.

[36](6) A bizottság dönt a települési képviselő, polgármester méltatlansági és a vagyonnyilatkozati eljárással kapcsolatos, továbbá összeférhetetlenségi ügyében.


44. §

(1) A bizottság ügyrendjében maga állapítja meg működésének részletes szabályait. A bizottság határozatképességére, a határozathozatal módjára és a zárt ülés tartása tekintetében a képviselőtestületre vonatkozó szabályok az irányadók.

(2) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.

(3) A bizottság éves munkaterv alapján működik, amelyet a képviselőtestület éves munkatervének meghatározását követően 30 napon belül készíti el.

(4) A bizottság munkáját a jegyző által – a hivatali dolgozók közül – kijelölt köztisztviselő segíti (testületi referens). A testületi referens ezzel kapcsolatos feladatai:

a) elkészíti a képviselőtestület munkaterve alapján a bizottság üléstervezetét;

b) gondoskodik az ülés meghívójának és előterjesztéseinek összeállításáról és kiküldéséről;

c) elkészíti a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, amelyet eljuttat a jegyzőnek törvényességi felülvizsgálat céljából;

d) [37]az átruházott hatáskörben hozott döntéseket a bizottság 3 napon belül átadja a jegyzőnek, aki a törvényességi ellenőrzés után megküldi azt a polgármesternek a felfüggesztési jogának gyakorlása végett, illetve az illetékes kormányhivatalnak;

e) az együttes biztonsági ülések megszervezésében az érintett bizottságok kijelölt köztisztviselői egymással együttműködnek.


45. §

(1) A bizottság ülésének összehívásáról a bizottság elnöke gondoskodik. A bizottsági ülés előterjesztéseit az ülés előtt 3 nappal kell a bizottság tagjainak megküldeni.

(2) A képviselőtestület és a bizottság egymás közötti zavartalan kapcsolatát a polgármester biztosítja.

(3) A bizottság albizottságot hozhat létre, melyek részletes feladatait a bizottság állapítja meg.

(4) A képviselőtestület eseti feladat ellátására ideiglenes bizottságot alakíthat.


[38]45/A.  §

(1) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról a bizottság dönt.

(2) A bizottság azokban az esetekben tart zárt ülést, amelyekben a törvény azt kötelezővé, vagy lehetővé teszi. A zárt ülésen hozott határozatot is nyilvános ülésen kell ismertetni.

(3) A polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit.

(4) A bizottsági jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és egy tagja írja alá.

(5) A bizottsági jegyzőkönyvet a jegyző az ülést követő 15 napon belül köteles megküldeni

az illetékes kormányhivatalnak.


VIII. fejezet

A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ ÉS AZ ALJEGYZŐ

[39]A polgármester

46. §

(1) A polgármester a képviselőtestület működésével összefüggő feladatai különösen:

a) segíti a képviselők munkáját,

b) összehívja és vezeti a testület üléseit,

c) képviseli az önkormányzatot,

d) szervezi a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

e) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat érvényesülését,

f) gondoskodik a kapcsolattartásról:

fa) felsőbb szintű szervekkel,

fb) a megyei közgyűléssel,

fc) más települések – különösen a társulások – önkormányzataival,

fd) helyi pártok és társadalmi szervezetek, egyesületek, alapítványok, civil szerveződések vezetőivel, a nemzetiségi önkormányzat képviselőtestületével.

g) amennyiben a képviselőtestület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben - önfeloszlatásról szóló döntés kivételével - egy alkalommal kezdeményezheti az ismételt tárgyalását;

h) amennyiben a képviselőtestület - határozatképtelensége vagy határozathozatal hiánya miatt - két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést - a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - döntést hozhat, amelyről a képviselőtestületet a következő ülésen tájékoztatja;

i) a képviselőtestület utólagos tájékoztatása mellett -  a képviselőtestület kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével - dönthet a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan a képviselőtestület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyekben;

j) gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester és az intézményvezetők tekintetében;

k) az önkormányzati költségvetési rendeletében meghatározott értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, és döntéséről tájékoztatja a képviselőtestületet;

l) a település fejlődésének elősegítése;

m) a helyi közszolgáltatásokról való gondoskodás;

n) az Önkormányzat vagyonának megőrzése és gyarapítása;

o) az Önkormányzat gazdálkodási feltételeinek megteremtése;

p) a nyilvánosság megteremtése, a helyi fórumok szervezése;

q) a lakosság önszerveződő közösségeinek a támogatása, a szükséges együttműködés kialakítása;

r) az önkormányzati intézmények működésének ellenőrzése, segítése;

s) az alpolgármester munkájának irányítása;

t) a képviselőtestület döntései szerint és saját önkormányzati jogkörében a hivatal irányítása;

u) maga vagy az általa megbízott személy útján ellátja a képviselőtestület tulajdonosi képviseletét az önkormányzat vállalkozásaiban, a külön rendeletben meghatározottak szerint;

v) a képviselőtestület működési feltételeinek megteremtése, munkájának megszervezése, segítése;

z) a képviselőtestület döntéseinek előkészítése, a döntések végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése, a képviselőtestület munkatervének előkészítése, benyújtása, végrehajtása.

(2) A polgármester az önkormányzati, államigazgatási, hatósági feladatait, hatásköreit a közös önkormányzati hivatal közreműködésével látja el.

47. §

(1)  A polgármester tekintetében a képviselőtestület gyakorolja a munkáltatói jogokat, ezzel összefüggésben:

a) a polgármester béréről és jutalmazásáról – a bizottság véleményének kikérése után –minősített többséggel határoz;

b) fegyelmi eljárást kezdeményezhet vele szemben bármely képviselő és a bizottság, az eljárás elrendeléséről a bizottság véleményének kikérése után minősített többséggel dönt;

c) a polgármester sorozatos törvénysértő tevékenysége, mulasztása miatt – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a Heves Megyei Bírósághoz a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

(2) A polgármester a jogszabályban megjelölt összeférhetetlenségi okot két napon belül jelzi a bizottság elnökének.

(3) A polgármester a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási tevékenységéért a közszolgálati szabályok szerint felel.

[40](4) A polgármester a megbízását főállásban látja el.

[41](5) A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselőtestület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából képviselőnek tekintendő. A polgármester megválasztását követően esküt tesz a képviselőtestület előtt. Az eskü szövegét a 2. számú melléklet tartalmazza.

[42](6) A polgármester jogai és kötelezettségei a megválasztásával keletkeznek, a megbízatása megszűnésével szűnnek meg.

[43](7) A polgármester a bizottságok működésével összefüggő főbb feladatai:

a) indítványozhatja a bizottság összehívását,

b) felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselőtestület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselőtestület a következő ülésen határoz.

[44](8) A közös önkormányzati hivatallal összefüggő jogosítványai:

a) a képviselőtestület döntései szerint és saját hatáskörében irányítja a közös önkormányzati hivatalt;

b) a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a közös önkormányzati hivatal feladatait az önkormányzat munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában;

c) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági hatáskörökben, egyes hatáskörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja az alpolgármesterre, a jegyzőre, a közös önkormányzati hivatal ügyintézőjére;

d) a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselőtestületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, létszámának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására;

e) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét;

f) az érintett települések polgármestereinek megállapodása alapján gyakorolhatja a munkáltatói jogokat a jegyző tekintetében.

[45](9)  A polgármester foglalkoztatási viszonyaival kapcsolatos szabályokat, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Mötv., a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (Kttv.), valamint a Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatala köztisztviselőinek Közszolgálati Szabályzatáról szóló jegyzői utasítás határozzák meg.


Az alpolgármester

48. §

(1) A Képviselőtestület saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a Képviselőtestület megbízatásának időtartamára, a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatát, hivatali munkarendjét a polgármester határozza meg.

(3) A képviselőtestület közvetlenül nem adhat feladat– és hatáskört az alpolgármesternek.


[46]A jegyző

49. §

(1) Az érintett települések polgármestereinek eltérő megállapodásának hiányában, Pétervására város polgármestere - pályázat alapján határozatlan időre - a jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki.

(2) A jegyző vezeti a közös önkormányzati hivatalt. Ennek keretében a jegyző:

a) dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben;

b) gyakorolja a munkáltatói jogokat a közös önkormányzati hivatal köztisztviselői és munkavállalói tekintetében, illetve az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében. A polgármester egyetértése szükséges - az általa meghatározott körben - a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője, alkalmazottja kinevezéséhez, bérezéséhez, vezetői kinevezéséhez, felmentéséhez és jutalmazásához.

c) gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról;

d) tanácskozási joggal részt vesz a képviselőtestület, a képviselőtestület bizottságának ülésén;

e) jelzi a képviselőtestületnek, a képviselőtestület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő;

f) évente beszámol a képviselőtestületnek a hivatal tevékenységéről;

g) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket;

h) dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át;

i) dönt a hatáskörébe utalt önkormányzati és önkormányzati hatósági ügyekben;

j) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

(3) A jegyző egyéb főbb feladatai:

a) szervezi a hivatal jogi felvilágosító munkáját;

b) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat;

c) eleget tesz a jegyzőkönyv és rendelet megküldési kötelezettségének.

(4) A jegyző minden kedden 8-12 óráig az önkormányzat székhelyén fogadónapot tart.


[47]50. §

(1) A polgármester  a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - kinevezhet aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatokat ellátására.

(2) A jegyzőt – távolléte esetén – teljes jogkörrel az aljegyző helyettesíti. Az aljegyző tekintetében az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző gyakorolja.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a polgármester a képesítési és alkalmazási feltételeknek megfelelő hivatali köztisztviselőt nevez ki a jegyzői feladatok ellátására. A kinevezés az új jegyző kinevezéséig tart.


IX. fejezet

[48]AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL

51. §

[49](1) A képviselőtestület a társult önkormányzatokkal közösen az önkormányzat működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására közös önkormányzati hivatalt hoz létre. A létrehozott közös önkormányzati hivatal elnevezése: Pétervásárai Közös Önkormányzati Hivatal.

(2) A hivatal belső szervezeti tagozódását, létszámát, munka- és ügyfélfogadási rendjét külön rendelet határozza meg.


X. fejezet

[50]A társulás

52. §

(1) A képviselőtestület más önkormányzatok képviselőtestületeivel megállapodhat abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, a polgármester és a jegyző államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hoz létre.

(2) Az önkormányzat a következő társulások tagja:

a) Pétervására város, Váraszó, Kisfüzes községek Társult Képviselőtestülete;

b) Pétervására város, Váraszó, Kisfüzes községek Intézményfenntartó Társulása

c) Pétervására város, Váraszó és Kisfüzes községek Társult Képviselőtestülete és Erdőkövesd, Ivád Községek Önkormányzatainak Egészségügyi Intézményfenntartó Társulása;

d) Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása;

e) Pétervására és Környéke Központi Orvosi Ügyeleti Társulás;

[51]f) Pétervására város, Szajla, Terpes, Váraszó és Kisfüzes község önkormányzatai Óvodafenntartó Társulása.


XI. fejezet

AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI

Az önkormányzat gazdálkodása

53. §

Az Önkormányzat gazdálkodásának biztonságáért a képviselőtestület, a gazdálkodás szabályszerűségéért a polgármester felelős.

[52]Tervezés, költségvetés

54. §

(1) Az önkormányzat meghatározza a hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazó gazdasági programját, fejlesztési tervét és költségvetését.

(2) A képviselőtestület a gazdasági programot, fejlesztési tervet - az alakuló ülését követő hat hónapon belül - a megbízatásának időtartamára fogadja el.

(3) Az önkormányzat gazdálkodásának alapja az éves költségvetése. Ebből finanszírozza és látja el a törvényben meghatározott kötelező, illetve a kötelező feladatait nem veszélyeztető önként vállalt feladatait.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásának forrásait és kiadásait a képviselőtestület által - legkésőbb március 15-ig - elfogadott egységes költségvetési rendelete elkülönítetten tartalmazza. A költségvetési rendeletben működési hiány nem tervezhető.

(5) Az adott évre vonatkozó költségvetési rendelet elfogadását megelőzően a jegyző - előző évben - a következő évre vonatkozó költségvetési koncepciót nyújt be a képviselőtestületnek.

(6) A költségvetési koncepció elemei:

a) a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelv;

b) az önkormányzat részére kötelezően előírt és önként vállalt feladatok körültekintő és alapos elemzése, helyzetfelmérése;

c) az elemzés és helyzetfelmérés során számításba veendő, a bevételi források, azok bővítésének lehetőségei;

d)  a kiadási szükségletek, azok gazdaságos, célszerű megoldásainak meghatározása;

e) az igények és célkitűzések egyeztetése;

f) a szükségletek kielégítési sorrendjének a meghatározása;

g) a várható döntések hatásainak előzetes felmérése.

(7) A költségvetésről szóló rendelettervezetet - a törvényben meghatározott időpontig - a jegyző készíti el, és a polgármester terjeszti be a képviselőtestületnek.

(8) A költségvetési rendelet tartalma:

a) költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat előirányzat- csoportokként, kiemelt előirányzatokat a kötelező-, önként vállalt, és államigazgatási feladatok szerinti bontásban;

b) az önkormányzat által fenntartott intézmények engedélyezett létszámát, illetve intézményenként az a) pontban meghatározottakat;

c) a költségvetési egyenleg összegét, működési és felhalmozási cél szerinti bontásban;

d) a költségvetési hiány belső finanszírozására szolgáló előző évek költségvetési maradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban;

e) a belső finanszírozást meghaladó költségvetési hiány külső finanszírozására vagy a költségvetési többlet felhasználására szolgáló finanszírozási bevételeket és kiadásokat működési és felhalmozási cél szerinti tagolásban;

f) a költségvetési év azon fejlesztési céljait, amelyek megvalósításához adósságot keletkeztető ügylet válik vagy válhat szükségessé, az adósságot keletkeztető ügyletek várható együttes összegével együtt;

g) adósságot keletkeztető ügyletekből és kezességvállalásokból fennálló kötelezettségeit az adósságot keletkeztető ügyletek futamidejének végéig, illetve a kezesség érvényesíthetőségéig, és a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerinti saját bevételeit;

h) a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos hatásköröket;

i) elkülönítetten az évközi többletigények, valamint az elmaradt bevételek pótlására szolgáló általános tartalékot és céltartalékot.

(9) Az önkormányzat költségvetési, a költségvetés teljesítési és szakmai tevékenységének bemutatására, értékelésére vonatkozó adatainak jogszabályban meghatározott körét a jegyző évente egyszer a www.petervasara.hu önkormányzati honlapon közzéteszi.

[53]Az önkormányzat vagyona

55. §

(1) Az önkormányzat vagyona törzsvagyonból (forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyonból) és üzleti vagyonból áll. A vagyontárgyakkal való gazdálkodás szabályait, illetve az önkormányzat vállalkozásával kapcsolatos előírásokat külön rendelet állapítja meg.

(2) Az önkormányzat a vagyoni helyzetéről folyamatosan elszámol. A közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.


[54]56. §

Az Önkormányzat a vagyonáról folyamatosan elszámol. A következő évet előkészítő közmeghallgatás egyik napirendjeként a polgármester tájékoztatást ad az önkormányzat vagyoni helyzetéről.


Az Önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése

57. §

(1) A képviselőtestület intézményei tekintetében a külön jogszabályokban meghatározott belső ellenőrzést az önálló jogi személyiségű Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulása – a továbbiakban: Társulás – látja el.

(2) A Társulás által főállásban foglalkoztatott, funkcionálisan független belső ellenőr tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenységet végez, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére.

[55](3) Az önkormányzat éves ellenőrzési tervét a képveselőtestület az előző év december 31-éig hagyja jóvá.


[56]Az önkormányzati intézmények gazdálkodásának ellenőrzése

58. §

Az önkormányzat által fenntartott intézmények pénzügyi ellenőrzését a belső ellenőrzés, és a közös önkormányzati hivatal látja el.

Cégszerű aláírás

59. §

(1) Azokban az esetekben, amikor jogszabály, pályázati kiírás, illetve egyéb előírás (a továbbiakban: előírás) cégszerű aláírást követel meg, akkor a képviselőtestület nevében cégszerű aláírásra a polgármester és a jegyző együttesen jogosult.

(2) Ha az előírás az önkormányzat intézményvezetőjének cégszerű aláírását írja elő feltételként, akkor cégszerűen a polgármester és az intézményvezető együttesen ír alá.

(3) Cégszerű aláírásra a polgármester akadályoztatása esetén az alpolgármester, a jegyző akadályoztatása esetén az aljegyző, az intézményvezető esetén az intézményvezető-helyettes jogosult.


XII. fejezet

[57]HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS

60. §

[58](1) A képviselőtestület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás rendjét.

(2) A képviselőtestület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre:

- a fontosabb döntések előkészítése során a véleménynyilvánításra;

- közvetlen tájékoztatásra;

- közérdekű bejelentésekre vagy javaslattételre.

(3) Fontosabb lakossági fórumok:

a) közmeghallgatás,

b) településrészi tanácskozás,

c) állampolgári közösségek rendezvényei,

d) érdekegyeztető fórum,

e) várospolitikai fórum.

(4) A lakossággal való élő és szorosabb kapcsolattartást szolgálja az önkormányzattal összefüggő híreknek az önkormányzat székhelyén, illetve a www.varaszo.hu weboldalon keresztül történő közzététele.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott fórumokon elhangzott állásfoglalásokról, kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselőtestületet.

                      XIII. fejezet

Záró rendelkezések

61. §


(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. A hatálybalépéssel egyidejűleg az Önkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról szóló 3/2003. (II. 11.) rendelet, és az azt módosító 4/2004. (III. 26.) rendelet, valamint a 12/2004. (IX. 13.) rendelet hatályát veszti.

(2) A rendelet kihirdetéséről a jegyző – az SZMSZ-ben meghatározott módon – gondoskodik.


Kisfüzes, 2007. március 26.

            Menyhárt Imre                                        Dr. Kadlott Csaba

                       polgármester                                                  jegyző

[1]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[2]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[3]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[4]

Módosította: a 9/2014. (IV. 29.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. április 30-tól.

[5]

Módosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[6]

Módosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[7]

Módosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[8]

Első mondatát mlső mondatát jegyzőkönyvvezető.ódosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[9]

Módosította a 6/2007. (IX. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2007. szeptember 12-től.

[10]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[11]

Módosította: a 11/2013. (XII. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. december 12-től.

[12]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[13]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[14]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[15]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[16]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[17]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[18]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[19]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[20]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[21]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[22]

Módosította a 6/2007. (IX. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2007. szeptember 12-től.

[23]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[24]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[25]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[26]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[27]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[28]

Módosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[29]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[30]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[31]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[32]

A „közigazgatási hivatalnak” szövegrésszel módosította a 6/2007. (IX. 11.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2007. szeptember 12-től.

[33]

Módosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[34]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[35]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[36]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[37]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[38]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[39]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[40]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[41]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[42]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[43]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[44]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[45]

Módosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[46]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[47]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[48]

Az elnevezést módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[49]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[50]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[51]

Kiegészítette: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.

[52]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[53]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[54]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[55]

Kiegészítette: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[56]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[57]

Módosította: a 3/2013. (IV. 25.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2013. április 26-tól.

[58]

Módosította: a 14/2014. (XI. 21.) önkormányzati rendelet. Hatályos: 2014. november 22-től.