Alsóörs Község Önkormányzat Képviselőtestületének

3/2009.(II. 13.) számú önkormányzati rendelete a

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról

és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról

a 17/2009.(XI.27.), az 1/2010.(I.29.), a 6/2010.(IV.2.), a 3/2011.(III.25.), a 10/2011.(V.27.), a 16/2011.(X.11.), a 3/2012.(II.17.), a 8/2013. (IV.19.),  a 15/2013. (XII.18), és a 3/2014.(II.14.) számú önkormányzati rendeletekkel egységes szerkezetben. 

Alsóörs Község Önkormányzat Képviselőtestülete az 1990. évi LXV. törvény 16.§ (1) bekez-dése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (tovább-iakban Gyvt.) 18.§ (1)-(2) és (5) bekezdésében, a 21.§ (1) bekezdésében, 131.§ (1) bekez-dés, a 148.§ (7) bekezdésében, a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban Sztv.) 1.§ (2) bekezdésében, a 10.§ (1) bekezdésében,  25.§ (3) bekezdésé-ben, 26.§-ban, 32.§ (1) bekezdés b) pontjában és  (3) bekezdésében, 37/B.§ (2) bekezdé-sében, 37/D.§, 37/F.§.(1), 38.§ (9) bekezdésében, 43/B.§ (1) és (3) bekezdésében, 45.§ (1) bekezdésében, 46.§ (1) bekezdésében, 50.§ (3)bekezdésében, a lakások és helyiségek bérletére valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 34.§ (3)bekezdésében, továbbá a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 19.§ (2) bekezdésében, 33.§ (1) bekezdésében, 71.§ (3) bekezdésében,112.§ (2) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról a következő rendeletet alkotja.

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§.

E rendelet célja, hogy a helyi sajátosságnak megfelelően meghatározza Alsóörs Község Önkormányzat (továbbiakban Önkormányzat) által a pénzbeli és természetben biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátások formáit, a jogosultság feltételeit, igénybevételének módját, a kifizetésének, folyósításának, valamint ellenőrzésének szabályait.

A rendelet hatálya

2.§.

(1)[1] A rendelet hatálya kiterjed a Szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993.

     évi III. törvényben, valamint a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló

     1997. évi XXXI. törvényben meghatározott személyekre.

(2)[2]

(3)[3]

(4)[4]   

 (5)[5] E rendelet személyi hatályára tekintet nélkül gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatás , rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra  való hivatkozással kérelmezett önkormányzati segélyt kell nyújtani az arra rászorulónak, ha ennek hiányában a késedelem életét, testi épségét veszélyeztetné.

.

3.§.

(1)[6] A képviselőtestület e rendeletben szabályozza az alábbi pénzbeli és természetben

     nyújtott szociális ellátásokat:

     a./ aktív korúak ellátása

     b/ ápolási díj

     c./ önkormányzati segély

     d./ közgyógyellátás

(2) A személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás keretében az     

     önkormányzat intézményein keresztül a rászorultaknak biztosítja

     a./ étkeztetés.

(3) A Balatonalmádi Szociális és Gyermekjóléti Intézményfenntartó Társuláson keresztül  

     biztosítja:

     a./ Családsegítés

     b./ Gyermekjóléti szolgáltatás

     c./ Házi segítségnyújtás[7]

     d./[8] Időskorúak nappali ellátása

(4) [9]

Eljárási rendelkezések

4.§

(1) Az ellátás iránti kérelmet a Polgármesteri Hivatal szociális és igazgatási csoportjánál

      ügyfélfogadási napon lehet benyújtani. A kérelem postai küldeményként a Polgármesteri

      Hivatal címére is feladható.

(2) A rendeletben meghatározott ellátásokat a Polgármesteri Hivatal Igazgatási

     Csoportjánál rendelkezésre álló formanyomtatványon is lehet kérelmezni.

5.§[10]

(1) A Ket. 71.§ (3) bekezdésében meghatározott esetben az önkormányzati segély, az   

     ápolási  díj megállapítása ügyben egyszerűsített határozat hozható.

(2) Az önkormányzati segély, az ápolási díj megállapítása, a rendszeres szociális segély 

     megállapítása, ezen ellátások módosítása, megszüntetése  ügyében újrafelvételi kérelem  

     nem nyújtható be.

(3) Az önkormányzati segély ügyekben az ügyintézési határidő 15 nap.

6.§

Az e rendeletben meghatározott pénzbeli ellátásokat – ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik – a kérelmező lakcímére kell utalni. Ettől eltérően kérelemre a rendszeres ellátás bankszámlára is utalható. Az átmeneti segély hajléktalan személy esetében pénztári napon (szerda) személyesen is átvehető a polgármesteri hivatal pénzügyi csoportjánál.

7.§

(1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit

     érintő lényeges tények, körülmények (pl. jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi álla-

     pota, lakhelye stb.) megváltozását a változást követő 15 napon belül köteles

     bejelenteni a Polgármesteri Hivatal szociális és igazgatási csoportjánál.

     E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat.

(2) Az e rendeletben foglalt feltételek hiányában, vagy megsértésével nyújtott ellátást

     meg kell szüntetni.

     Ha a kérelmező az (1) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, vagy a rendeletben

     foglalt ellátások igénybevételére irányuló kérelme során jövedelmi vagy  vagyoni viszo-

     nyairól valótlan adatot közöl, az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe

     vevőnek minősül.

     Az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevőt kötelezni kell a pénzbeli

     ellátás visszafizetésre, illetve a természetben nyújtott ellátásnak megfelelő  pénz-

     egyenérték megfizetésére, a szociális ellátás tekintetében a Sztv. 17.§-ban illetve a

     gyermekvédelmi ellátások tekintetében a Gyvt. 133.§ (2)-(5) bekezdésében

     meghatározottak szerint.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre

     emelkedését követő 30 napon belül benyújtott kérelemre méltányosságból a

     képviselőtestület, a polgármester a hatáskörébe tartozó ellátásokra vonatkozóan    

     engedélyezhet:

     a) részletfizetést, ha a kötelezett

         aa) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori

               legkisebb összegének 250 %-át nem éri el, vagy

         ab) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj

                mindenkori legkisebb összegének 200 %-át nem éri el;

     b) csökkentést, ha a kötelezett

         ba) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori

               legkisebb összegének 200 %-t nem éri el, vagy

         bb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj

               mindenkori legkisebb összegének 150 %-át nem éri el;

    c) elengedést, ha a kötelezett

        ca) egyedül élő és havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori

              legkisebb összegének 150 %-át nem éri el, vagy

        cb) családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj

              mindenkori legkisebb összegét nem éri el.

(4) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A

     fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama

     nem haladhatja meg a hat hónapot.

8.§

(1) E rendeletben foglalt ellátások iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek büntető-

     jogi felelőssége tudatában nyilatkoznia kell a saját, valamint – ellátási formától függően-

     a családjában/háztartásában élő személyek jövedelmi és vagyoni viszonyairól.

(2) a) a havi rendszerességgel járó – nem vállalkozásból – származó jövedelmekről,

          valamint a kapott gyermektartásdíjról, egyéb, szerződés alapján járó tartásdíjról,

          életjáradékról, az Sztv. 4. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott rendszeres    

           pénzellátásokról, a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény által

           szabályozott családtámogatási ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző     

           hónapban folyósított nettó összegről a kifizető igazolását vagy a folyósítási

           szelvényt, kivéve ha az ellátás a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt,

        b) a nem havi rendszerességgel szerzett, vállalkozásból, őstermelői tevékenységből    

            - amennyiben adóbevallásra kötelezett – származó jövedelem esetén a kérelem  

            benyújtását megelőző évben szerzett jövedelemről és a jövedelmet csökkentő  

            elismert költségekről és a befizetési kötelezettségekről az APEH által kiállított

            igazolást, kivéve ha a vállalkozás, őstermelői tevékenység a kérelem benyújtását   

            megelőzően megszűnt,

       c) a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató személy részéről az

           ösztöndíjról, felsőoktatási intézményi hallgatók szociális és egyéb juttatásairól az  

           intézmény igazolását, ha a nagykorú személy adóbevallásra kötelezett, az APEH

           igazolását,

       d) a fizetett, levont gyermektartásdíjról a kifizető igazolását, a postai feladóvevényt,

           a jogosult átvételi elismervényét, az önálló bírósági végrehajtó igazolását,

       e) a kérelem benyújtását megelőzően megszűnt havi rendszerességgel járó

           jövedelem megszűnéséről az okiratot,

        f) vállalkozási, őstermelői tevékenység megszűnéséről az illetékes hatóság határo-

           zatát, társas vállalkozás esetén a cégbíróságdöntését a cégjegyzékből való

           törlésről.

      Szociális ellátások esetén csatolni kell továbbá a pénzbeli és természetbeni szociális      

      ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabá-

      lyairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendeletben meghatározott egyéb igazolásokat.

(3) A nyilatkozatban szereplő jövedelemből csak a gyermektartásdíj címén levont

     vagy kifizetett összeg vehető figyelembe csökkentő tényezőként.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a munkaviszonyban álló

     személy keresőképtelenség miatt 30 napot meghaladóan táppénzes ellátásban

     részesül. A munkabér helyett a táppénzt akkor lehet figyelembe venni, ha a kereső-

     képtelenség előreláthatóan a 30 napot meghaladja. Ha a keresőképtelenség a

     30 napot nem haladja meg, a táppénzes állományba kerülést megelőző hónapra járó

     munkabért kell figyelembe venni.

(5) Amennyiben a jövedelem kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját

     nyilatkozattal vagy alkalmi munkavállalói könyvvel kell igazolni a kérelem benyújtását     

     megelőző 3 hónapra vonatkozóan.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben szükséges továbbá az illetékes állami foglalkoz-

     tatási szerv igazolását csatolni arról, hogy az állami foglalkoztatási szervvel együtt-

     működik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(7) A jövedelemmel nem rendelkező, 16. életévét betöltött, nem tanköteles, nappali

     tagozaton tanulmányokat nem folytató, aktív korú személy részéről csatolni kell az

     illetékes állami foglalkoztatási szerv igazolását arról, hogy az állami foglalkoztatási

     szervvel együttműködik, annak nyilvántartásában regisztrált álláskeresőként szerepel.

(8) Családi pótlékra nem jogosult, 18. életévét betöltött, nappali oktatás munkarendje

      szerint tanulmányokat folytató felnőtt részéről igazolás szükséges a tanulói, illetve

      hallgatói jogviszonyról.

(9) Csatolni kell a gyermek elhelyezésére, illetve a gyámrendelés, családba fogadás

     tárgyában hozott határozatot, a gyermektartásdíjról szóló jogerős bírói ítéletet,

     egyezséget jóváhagyó bírói végzést. Ezek hiányában a tartásdíjat fizető fél írásbeli

     nyilatkozatát az általa fizetett tartásdíj összegéről.

9.§

(1) Nem lehet megállapítani az e rendeletben meghatározott támogatásokat – kivéve az

     ápolási díjat, és a közgyógyellátást – amennyiben a kérelmező és a  vele  közös

     háztartásban élő családtagok jogszabályban meghatározott mértéknél  nagyobb

     vagyonnal rendelkeznek.

(2)[11] (2) Az (1) bekezdés alkalmazásánál a jogszabályban meghatározott vagyonon a  

    gyermek és  fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra  

    tekintetében a Gyvt. 19.§ (7) bekezdésében meghatározott vagyont, a szociális ellátások  

    tekintetében az a Sztv.  4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyont kell érteni.

10.§

(1) A kérelmező lakásán környezettanulmányt akkor kell készíteni, ha az érdemi döntés

     meghozatalához - a tényállás tisztázása céljából - szükséges, vagy a kérelemben

     benyújtott nyilatkozatban és igazolásokban szereplő adatok valódiságát vagy a

     jogosultság feltételeinek meglétét környezettanulmány útján kell ellenőrizni.

(2) A környezettanulmány mellőzhető, ha a kérelem benyújtását megelőző 2 éven

     belül már készült környezettanulmány, kivéve ha a kérelmező körülményeiben

     időközben változás következett be.

A támogatások együtt folyósításának szabályai

11.§

(1)[12] A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli  

     támogatásra  igényelt, vagy rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való  

     hivatkozással kérelmezett önkormányzati segély ugyanazon családban élők részére évente legfeljebb 4 alkalommal lehet megállapítani..

(2)[13] A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra  

     igényelt , vagy rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással  

     kérelmezett önkormányzati segélyt csak akkor lehet megállapítani, ha az előző támogatás 

     megállapítása óta 90 nap eltelt, kivéve ha a késedelem elháríthatatlan kárral vagy 

     veszéllyel járna.

(3)[14] A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra 

     igényelt , vagy rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való hivatkozással 

     kérelmezett önkormányzati segély jövedelmi helyzettől függetlenül is megállapítható

     alkalmanként max. 15.000 Ft összegben, ha a kérelmező vagy a kérelmező családjában 

     létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet áll elő.

(4) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül, ha a kérelmező

      vagy a kérelmező családjában:

       a) tartós betegség vagy rokkantság miatt jelentős jövedelem-kiesés

           következett be, illetve egyszeri kiadásra kényszerülnek,

       b) elemi kár, vagy baleset következett be, vagy bűntény áldozata lett,

       c) legfeljebb 3 havi közüzemi díjhátralék, lakbérhátralék van és önerőből

           kiegyenlíteni nem tudja,

       d) nyugdíj vagy egyéb rendszeres pénzellátás kifizetése a jogosultság

           megállapításának elhúzódása miatt késik.

           (Ilyen esetben a kérelemhez csatolni kell a rendkívüli élethelyzetről szóló

           igazolást, pl. orvosi igazolást, rendőrségi jegyzőkönyvet, társadalombiztosítási

           szerv igazolását, bírósági végzést, díjhátralékról szóló igazolást.)

       e) alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul.

Gyermekvédelmi ellátás

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

12.§[15]

13.§[16]

14.§[17]

15.§[18]

16.§.[19]

SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK

Lakásfenntartási támogatás

17.§[20]

18.§[21]

19.§[22]

20.§[23]

21.§[24]

A normatív, a helyi lakásfenntartási támogatás megállapításának,

 folyósításának, megszüntetésének közös szabályai

22.§[25]

23.§[26]

Pénzbeli és természetbeni ellátások

Önkormányzati segély[27]

24.§[28]

(1) A Képviselő-testület az e rendeletben meghatározottak szerint nyújt önkormányzati  

    segélyt eseti jelleggel a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, 

    valamint időszakosan vagy tartós gondokkal küzdő családok, illetve személyek részére.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül a 11.§ (4) bekezdésben 

     meghatározottak.

(3) A kérelmező akkor tekinthető létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha a családjában

     az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg

     a/ egyedülálló személy esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének       

        250 %-át,

      b/ családban élő esetén 200 %-át.

(4) A segély alkalmankénti összege személyenként legalább 2.000,- Ft, de nem lehet több, 

     mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 65 %-a; egyedülélő,  

     jövedelemmel nem rendelkező esetében pedig az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb 

     összegének 100 %-a.

(5) Az önkormányzati segély pénzben vagy természetbeni ellátás formájában (közüzemi

      díj tartozás közvetlen átutalása a szolgáltató szervezet felé, térítési díj átvállalása

      tüzelő megvásárlása, gyógyszer kiváltása stb.) lehet megállapítani.

(6) Ha az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a kérelmező a 

     támogatást nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, kötelezni kell, hogy a  

     támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül minden külön felhívás nélkül névre szóló számlákkal számoljon el, vagy a segély összegét a  

     családgondozó, szociális gondozó részére kell folyósítani.

     A családgondozó, szociális gondozó a támogatás felhasználásáról minden esetben

     számlákkal köteles elszámolni. Az elszámolási kötelezettségről a határozatban rendelkezni kell.

(7) Amennyiben a segélyezett az általa kézhez vett segéllyel kapcsolatos elszámolási

     kötelezettségének maradéktalanul nem tesz eleget, az elszámolásra nyitva álló határidő 

     leteltétől számított 6 hónapon belül átmeneti segélyben nem részesülhet.

     Az elszámolási kötelezettségről rendelkező határozatban az elszámolás elmaradása

     esetére kilátásba kell helyezni a joghátrány alkalmazását.

(8) A (7) bekezdésben foglaltakat minden külön felszólítás nélkül alkalmazni kell.

(9) A segélyezett a 15 napos határidő elmulasztása esetén, amennyiben ez neki fel nem  

     róható, igazolást nyújthat be.

(10) A (7) bekezdés rendelkezéseit nem lehet alkalmazni, ha az önkormányzati segély  

     elmaradása a kérelmező életét veszélyeztetné, vagy életét aránytalanul megnehezítené.

(11) Nem állapítható meg rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való  

     hivatkozással segély annak a személynek, akivel szemben a Képviselő-testület vagy a   

     polgármester, a jegyző, illetve a Közös Önkormányzati Hivatal ügyintézője

     államigazgatási hatósági hatáskörében eljárva a Ket. szabályainak alkalmazásával bírságot szabott ki, vagy akit szabálysértési ügyben született határozattal pénzbírság megfizetésére  köteleztek, mindaddig, amíg a bírságot meg nem fizeti, vagy a bírság végrehajthatósága vele szemben el nem évül.

(12) Nem állapítható meg rendkívüli élethelyzetre vagy létfenntartási gondra való

     hivatkozással segély annak a személynek

 a) aki az önkormányzattal szemben fennálló érvényes szerződésből fakadó fizetési

     kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

 b) ha a rendszeres szociális segélyezett együttműködési kötelezettségének nem tett eleget,  

     vagy a rendszeres szociális segélyre való jogosultság felülvizsgálatánál nem működött  

     együtt, és ezért kellett a rendszeres szociális segélyét megszüntetni, vagy

c) akit az önkormányzat, a polgármester, a jegyző rendszeres szociális ellátás visszafizetésére kötelezett, de fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, mindaddig amíg a felsorolt kötelezettségeknek eleget nem tesz.

(13) Nem részesíthető önkormányzati segélyben az a személy, akinek álláskeresési

    támogatását, foglalkoztatást helyettesítő támogatást azért szüntették meg, mert a felajánlott,  a foglalkoztatási törvény szerint megfelelőnek minősülő munkahelyet nem  fogadta el, vagy az álláskeresési támogatásban nem részesülő személy a kiközvetített munkahelyet nem fogadta el.

(14) Az (11),(12),(13), bekezdés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a segély elmaradása

     a kérelmező életét veszélyeztetné, vagy életét aránytalanul megnehezítené.

(15) Az (14) bekezdés alkalmazása esetén a segélyt csak természetbeni ellátás formájában  

     lehet megállapítani, vagy kiutalásra családgondozó, szociális munkás közvetítésével   

     kerülhet sor.

25.§[29]

(1) Elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt  

     önkormányzati segély állapítható meg annak az eltemettetőnek, aki életvitelszerűen 

     Alsóörsön élő állandó lakos, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak 

     ellenére, hogy arra nem volt köteles vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a 

     temetési költségek viselése a saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti és 

     családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori 

     legkisebb összegének 300 %-át.

(2) A kérelmet az elhalálozást követő 2 hónapon belül kell benyújtani, az ezt követően  

     benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásra igényelt  

      önkormányzati segély összege:

    a) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj  

        mindenkori legkisebb összegének háromszorosát, 15.000.-Ft,

    b) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj   

        mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, 25.000.-Ft,

    c) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj

        mindenkori legkisebb összegének másfélszeresét, 35.000.-Ft,

    d) ha a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj   

        mindenkori legkisebb összegét, 55.000.-Ft,

       de nem lehet kevesebb az Sztv.45 § (6) pontjában megállapított összegnél.

(4) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás igényelt  

      önkormányzati  segély nem állapítható  meg:

     a) ha az elhunyt olyan életbiztosítással rendelkezett, melynek kedvezményezettje  az 

         eltemettető, és a biztosítás összeg meghaladja a temetés költségét.

     b) annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16.§-a alapján  temetési

         hozzájárulásban részesült.

26.§[30]

(1) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra   

     igényelt önkormányzati segély állapítható meg a gyermek fiatal felnőtt részére ha a

     a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető   

     rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) A család akkor tekinthető időszakosan létfenntartási gondokkal küzdőnek, ha az egy főre   

      jutó elismert költségekkel és befizetési kötelezettségekkel csökkentett jövedelem nem 

      haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át.

(3) Időszakosan létfenntartási gondnak kell tekinteni azt a helyzetet, ha a család a bevételeire,  valamint fizetési kötelezettségeire tekintettel nem tudja fedezni azokat a  szükségleteit, amelyek a társadalom tagjai részéről elfogadottak, és amely szükségleteik kielégítésének elmaradása rövid vagy hosszú távon fizikai vagy mentális károsodáshoz, a hátrányos helyzet újratermelődéséhez, társadalmi kirekesztődéséhez, hajléktalansághoz vezethet.  

     Létfenntartási gondoknak tekintendő különösen a megfelelő élelmezés hiánya, a lakhatás  

     elvesztésének veszélye, a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye, a megfelelő  

     ruházkodás hiánya, ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, 

     tankönyv, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására.

(4) Nem lehet létfenntartási gondnak tekinteti azt a helyzetet, ha a kérelmező az állampolgári  

     jogon, ingyenesen, vagy a számára megfizethető térítés mellett igénybe vehető szolgáltatás helyett magasabb színvonalú szolgáltatást kíván igénybe venni, és ahhoz támogatást igényel.

(5) A fogyatékosságra, betegségre, súlyos mozgáskorlátozottságra vonatkozóan a kérelemhez csatolni kell a háziorvos, házi gyermekorvos igazolását. Kétség esetén a kérelmezőt kötelezni kell arra, hogy maga vagy hozzátartozója fogyatékossága, betegsége, mozgás- korlátozottsága tekintetében szerezze be erre vonatkozóan az  illetékes járó beteg szakrendelés igazolását.

(6) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzeten a 11.§ (4) bekezdésben

     meghatározottakat kell érteni.

(7) Az alkalmanként megállapított  gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel  

     nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély összege gyermekenként nem  lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 15 %-nál.

(8) Az alkalmanként megállapított  gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel  

      nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt önkormányzati segély összege gyermekenként nem lehet több az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 50 %-nál.

(9) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra 

      igényelt önkormányzati támogatás formája lehet készpénz, ellátás, szolgáltatás térítési   

      díjának átvállalása.

(10) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra  

     igényelt önkormányzati támogatást természetbeni ellátás formájában kell biztosítani 

     különösen védelembe vett gyermek esetében, ha a család életvitelének, a szülők  

     magatartásának ismeretében félő, hogy a pénzbeli támogatást nem társadalmilag elfogadott célra fordítják.

(11) Amennyiben az ügy összes körülményeit mérlegelve attól lehet tartani, hogy a szülő a 

     támogatás összegét nem a kérelemben meghatározott célra használná fel, a szülőt kötelezni  kell, hogy a támogatás felhasználásáról a készpénz felvételétől számított 15 napon belül, minden külön felhívás nélkül, névre szóló számlákkal számoljon el.

(12) Az elszámolási határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem benyújtásával

      egyidőben az elszámolást is be kell nyújtani.

(13) A gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra   

     igényelt önkormányzati támogatás nagyszülőnek, nagykorú testvérnek, a szülő testvérének, a szülő házastársának, szülő élettársának, a korlátozottan  cselekvőképes gyermeknek, a családgondozónak, szociális munkásnak, ifjúság-  védelmi felelősnek is ki lehet fizetni, ha az ügy összes körülményét mérlegelve attól  lehet tartani, hogy a szülő a támogatást nem a  gyermek érdekeinek megfelelően  használná fel.

(14) Ha a szülő az elszámolási kötelezettségnek nem tesz eleget, gyermeke részére a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra igényelt    

     önkormányzati támogatást csak természetbeni ellátás formájában, vagy a (10) és (13) 

     bekezdés szabályainak kötelező alkalmazásával lehet megállapítani.

(15) Ha a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra   

      igényelt önkormányzati támogatást a nevelésbe vett gyermekkel való kapcsolattartás  

      elősegítése céljából kérik, a kérelemhez csatolni kell a családgondozó javaslatát.

Temetési segély[31]

27.§.[32]

(1) Gyermekintézményi térítési díj továbbiakban étkezési térítési díj megfizetéséhez   

      a gyermek és fiatal felnőtt rászorultságára tekintettel nyújtott pénzbeli támogatásra  

      igényelt önkormányzati támogatás  állapítható meg :

a) az étkezési térítési díj 25 %-ának erejéig abban az esetben, ha a gyermek családjában az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 160 %-át,

b) az étkezési térítési díj 50 %-ának erejéig abban az esetben, ha a gyermek családjában az 1 főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíjminimum 150 %-át.

(2) Nem lehet térítési díj támogatást megalapítani, ha a gyermek a Gyvt. 148 §.(5) bek. a./  

      pontja alapján 100 %-os normatív étkezési kedvezményre jogosult.

(3) A térítési díj kedvezményt egy tanévre kell megállapítani, a kérelmet a szülőnek      törvényes képviselőnek adott tanév megkezdése előtt kell előterjeszteni

Ápolási díj

28.§

(1) Ápolási díjra jogosult - a jegyes kivételével - a Ptk. 685.§ d) pontja szerinti nagykorú

      hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását

      végzi.

(2)[33] Nem állapítható meg az (1) bek. szerinti ápolási díj,

1. ha kérelmező családjában az 1 főre jutó jövedelem  meghaladja családban élő esetén az öregségi  nyugdíjminimum 200 %-át,

      b) egyedül élő esetén az öregségi nyugdíjminimum 250 %-át,

     c)[34]

     d) ha kérelmező rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja az

         ápolási díj összegét ide nem értve a (4) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a    

         táppénzt,amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett

         keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján – keresőképtelenné

         válása esetén – folyósítanak.

(3)[35] Az (1) bek. szerint megállapított ápolási díj összege megegyezik az éves központi

        költségvetési törvényben meghatározott alapösszeg 80 %-ával.

(4) Az ápolást végző személy az ápolási kötelezettségét akkor nem teljesíti, ha

     a) több egymást követő napon az ápolt személy alapvető gondozási, ápolási

         igényének kielégítéséről,

     b) az ellátott lakókörnyezete megfelelő higiénés körülményének biztosításáról,

     c) az esetleges vészhelyzetek kialakulásának megelőzéséről nem gondoskodik.

(5) Az ápolási díjra való jogosultságot szükség szerint, de kétévente legalább egy

     alkalommal felül kell vizsgálni. Az ápolási feladatok teljesítésének ellenőrzésére

     felkérés alapján a házi segítségnyújtást biztosító intézmények is jogosultak.

(6) A felülvizsgálat eredményéről határozatot kell hozni.

(7) Az ápolási díjat határozatlan időre kell megállapítani.

(8) Az ápolási díjat a Sztv. 42.§-ának rendelkezésein túl meg kell szüntetni akkor

     is, ha

     a) az e rendeletben foglaltak már nem állnak fenn

     b) az ápoló vagy az ápolt ezt kéri,

     c) a felülvizsgálat során az ápoló nem működik együtt a hivatallal.

(9) Az ápolási díjra vonatkozó egyéb szabályokat az Sztv. 25.§-a és 40 - 44.§-a

      tartalmazza.

29.§

Aktív korúak ellátása

(1)  Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek      

      és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való

      jogosultságot állapít meg annak az aktív korú személynek,

      a)[36] aki munkaképességét legalább 67 %-ban elvesztette, illetve legalább  50 %-os

            mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a

            rehabilitációs hatóság komplex minősítése  alapján nem haladja meg az 50 %-os

            mértéket, vagy

      b) aki vakok személyi járadékában részesül, vagy                                                                            

      c) aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a

           továbbiakban együtt: egészségkárosodott személy], vagy

      d) akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési

          segély, vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás)

          folyósítási időtartama lejárt, vagy

      e) akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység      

          folytatása miatt a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a

          keresőtevékenységet követően az Flt. alapján álláskeresési támogatásra nem

          szerez jogosultságot, vagy

       f) aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az

          állami foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy

      g)[37] akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési  

           támogatás, a rendszeres  szociális járadék, a bányász dolgozók 

           egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék, a  rehabilitációs járadék, a

           rokkantsági nyugdíj, a  baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi

           nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a

           társadalombiztosítási  nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 52. §-ának

           (3) bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását

           megelőzően az állami foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig

           együttműködött, feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon

           nem biztosított, és  keresőtevékenységet - ide nem értve a  közfoglalkoztatást, az

           egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony

           keretében  végzett, valamint a háztartási munkát - nem folytat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a      

      családnak az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az  

      öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs.

(3)[38] Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának

      számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó     

      személy által ezen időtartam alatt folytatott kereső tevékenység időtartamát is figyelembe

      kell venni.

(4) Az aktív korúak ellátására való jogosultság

     a) az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított

         álláskeresési támogatás időtartamának kimerítésétől,

    b) az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység

        megszűnésétől,

    c)[39] az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres  pénzellátás folyósításának

          megszűnésétől számított  tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján

          állapítható meg.

      Az aktív korúak támogatása iránti kérelmek elbírálásánál és a segélyek összegének    

      kiszámításánál az Sztv. 33.§-37.§ -it kell alkalmazni.

30.§.

Rendszeres szociális segély

1. A jegyző rendszeres szociális segélyt állapít meg annak az aktív korú nem   

      foglalkoztatott személynek, aki

      a.) egészségkárosodott,

      b.)[40] aki a rá irányadó nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betölti

      c.)[41] aki 14 éven aluli kisgyermeket nevel, feltéve hogy a családban élő gyermekek

            valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Családok támogatásáról

            szóló 1998. évi LXXXIV. tv. szerinti gyermekgondozási támogatásban,

            gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a

            gyermek ellátása napközbeni ellátást biztosító intézményben nem biztosított.

     d)[42] A b) és c) pont szerinti személyek esetében a rendszeres szociális segély

           megállapításának feltétele, hogy vállalja a Balatonalmádi Szociális

            Alapszolgáltatási Központtal az együttműködést, beilleszkedését segítő programban

            való részvételt.

             Rendszeres szociális segélyre egy családban egyidejűleg csak egy személy jogosult.

 (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak   

      az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyug-

      díj mindenkori legkisebb összegének 90 %-át és vagyona nincs.

      [1993. évi III. törvény 33.§ (2) bek.]

 (3)[43] A rendszeres szociális segély iránti kérelmek elbírálásánál és a segély összegé-

       nek megállapításánál egyéb tekintetben az Sztv. 37/C.§.(4) -t kell alkalmazni.

 (4) A nem foglalkoztatott személy köteles együttműködni a rendszeres szociális

      segély folyósításának időtartama alatt a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási  

      Központtal az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint.

 (5) Az együttműködési kötelezettség a rendszeres szociális segély folyósításának

      feltétele, amely magában foglalja:

      - a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést,

      - nyilvántartásba vételt,

      - az előzetes együttműködési megállapodás megkötését,

      - a beilleszkedési program kidolgozásában való részvételt,

      - a beilleszkedési programban foglaltak végrehajtását,

      - rendszeres kapcsolattartást a kijelölt intézményi munkatárssal,

      - a segítő programokon való részvételt.

 (6) A Balatonalmádi Szociális és Alapszolgáltatási Központ által szervezett   

        beilleszkedést nyújtó programok típusai:

        -  az ügyfél erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok

        -  munkaképesség fenntartására, javítására irányuló foglalkozások

        -  képességfejlesztő és életmódformáló foglalkozások,

        -  nyugdíjas évekre irányuló felkészítő programok

  (7) A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központtal történő együttműködés    

        eljárási szabályai:

        - Az ellátásban részesülő a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül     

          köteles megjelenni a Polgármesteri hivatalban, ügyfélfogadási időben és  

          megállapodást kell kötnie  a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központtal

        - A rendszeres szociális segély megállapításáról és az együttműködési kötelezett-

          ségről a határozat egy példányával értesül a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltató   

          Központ. A határozat alapján nyilvántartásba veszi az ellátásban részesülőt.

       -  A Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ évente egy alkalommal írásos  

          tájékoztatót készít a rendszeres szociális segélyezettek  együttműködési  

          kötelezettségének teljesítéséről.

       - Az ellátásban részesülőnek – korára, szociális helyzetére, mentális és egészségi

         állapotára tekintettel – egyénre szabott beilleszkedési programot határoz meg

         írásos megállapodás keretében.

 - Teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat.

 - Az ellátásban részesülő köteles 3 havonta megjelenni a Balatonalmádi Szociális   

    Alapszolgáltatási Központ ügyintézőjénél a megjelölt időpontokban.

(8) Az együttműködési kötelezettséget a nem foglalkoztatott személy a segély

      folyósításának időtartama alatt megszegi, ha:

      a) rendszeres kapcsolattartás céljából megadott időpontban nem jelenik meg,

      b) az előirt időpontokban nem jelenik meg,

      c) az előírt időpontban – igazoltan – három alkalommal nem jelenik meg,

      d) a vállalt programot 2 hónapon keresztül önhibájából nem teljesíti.

      e) az együttműködési megállapodást nem írja alá,

      f) a rendszeres szociális segélyre vonatkozó jogosultság felülvizsgálata során

         az ügyfél részére küldött megkeresést hitelt érdemlő módon, bizonyíthatóan

         átveszi,ennek ellenére az előirt kötelezettségének a megadott határidőn belül

         nem tesz eleget,

 (9) A megjelenési kötelezettség elmulasztása csak házi- vagy szakorvosi i igazolással   

       igazolható.

(10) A Balatonalmádi Szociális és Alapszolgáltatási Központ az együttműködési  

       Kötelezettség megszegéséről 15 napon belül tájékoztatja a Szociális és Igazgatási   

       csoportot, melyről írásos feljegyzés készül.

(11)[44] Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának

        időtartama alatt együttműködési kötelezettségét megszegi,  akkor az Sztv. 

        34.§(2)bek.a,-e, pontjait kell alkalmazni.

Természetbeni ellátási formák

Közgyógyellátás

31.§

(1)[45],[46] A képviselő-testület méltányosságból közgyógyellátásra jogosultságot állapít meg  

     annak a szociálisan rászorult személynek, akinek esetében a havi rendszeres gyógyító

     ellátásnak az egészségbiztosítási szerv által elismert térítési díja meghaladja az

     öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 20 %-át és családjában az

     egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb

     összegének 150 %-át, egyedül élő esetén 200 %-át, feltéve, hogy közgyógyellátásra

     az Sztv. 50.§ (1), (2) bekezdése alapján nem jogosult.

(2) A közgyógyellátás egyéb szabályait az Sztv. 49.§, 50.§ (3)-(6) bekezdései,

     50/A.-50/D.§-ai, és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és     

     megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006.

     (III.27.) Korm. rendelet 35.§-49.§-ai tartalmazzák.

Köztemetés

32. §

(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormány-

     zati hatáskörben - a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül – gon-

     doskodik az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről, ha

     a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

     b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

         [Sztv. 48. § (1) bekezdés]

(2) Az elhunyt személy utolsó lakhelye szerinti települési önkormányzat

      a) a költségeket hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél bejelenti,

          vagy

      b) az eltemettetésre köteles személyt a köztemetés költségeinek megtérítésére

          kötelezi. [Sztv. 48. § (3) bekezdése]

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megtérítési kötelezettség alól különös

     méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén részben vagy egészben       

     mentesíthető az eltemettetésre köteles személy.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásakor a rendelet 7. § (3) bekezdés b) és c) pontjában és

     7. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

Személyes gondoskodást nyújtó ellátások

33.§

(1)[47]  A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó szociális   

        alapszolgáltatásokat a 3.§ szerint: a szociális étkeztetést Alsóörs Község

        Önkormányzata által fenntartott Napközi Otthonos Óvoda, a házi segítségnyújtást, az

        időskorúak nappali   ellátását, a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást a Kelet-

        Balatoni Kistérség Többcélú Társulása keretein belül a Szociális és Gyermekjóléti

        Intézményfenntartó Társulással a Társulási Megállapodásban kötött feladat ellátási

        szerződés alapján  a Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ biztosítja.

(2) Az étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri

      meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére

      tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, különösen

      a.) koruk

      b.) egészségi állapotuk

      c.) fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük

      d.) szenvedélybetegségük, vagy

      e.) hajléktalanságuk miatt

(3)[48]

(4)[49]

(5)[50]

(6)[51]

(7)[52]

(8)[53]

(9)[54]

(10)[55] Az Önkormányzat a Balatonalmádi Alapszolgáltatási Központ (továbbiakban Központ)

          által biztosítja:

         a) szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást,

         b) az anyagi nehézségekkel küzdők számára pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz,       

             továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezését,

         c) a családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok     

             megoldásának elősegítését,

         d) közösségfejlesztő, valamint egyéni és csoportos terápiás programok szervezését,

         e) a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási    

             problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élők, krónikus betegek, a szenvedély-   

             betegek,  a pszichiátriai betegek, a kábítószer-problémákkal küzdők, illetve egyéb    

             szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását,

         f) a családokon belüli kapcsolaterősítést szolgáló közösségépítő családterápiás,    

             konfliktuskezelő mediációs programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz    

             élethelyzetben élő családokat segítő szolgáltatásokat.

(11)[56]

(12)[57]

(13)[58]

(14)[59]

Az ellátások igénybevételének módja

34.§

(1)[60] A személyes gondoskodást nyújtó ellátások iránti kérelmet étkeztetés esetén  a

      Polgármesteri Hivatal szociális ügyintézőjének, házi segítségnyújtás, idősek nappali    

      ellátása iránti kérelmet a   Balatonalmádi Szociális Alapszolgáltatási Központ vezetőjéhez

      kell írásban benyújtani,aki  a kérelem átvételekor tájékoztatja a kérelmezőt az ellátás   

      feltételeiről.

(2)[61] A szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának

        megállapításánál 

1. a szolgáltatást igénybevevő személy rendszeres havi jövedelmét
2. kiskorú igénybevevő esetén a családban az 1 főre jutó rendszeres havi jövedelmet kell figyelembe venni.”

(3)[62]

(4) [63]

(5) [64]

(6) [65]

(7) [66]

(8) [67]

Az intézményi jogviszony megszűnése

35.§

(1) Az alapellátás megszűnik, ha az igénylő

     a.) a térítési díjat két hónapon keresztül nem fizeti ki,

     b.) a szolgáltatást két hónapon keresztül nem veszi igénybe,

     c.) kéri az ellátás megszüntetését,

     d.) jogosult halála esetén,

     e.) az intézmény jogutód nélküli megszűnése esetén,

      f.) ha nem jogosult az ellátásra.

2. [68]

Intézményi térítési díj

36.§

(1) A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (továbbiakban:    

      intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás

      különbözete.

(2) [69]Az étkeztetés intézményi térítési díja aszerint differenciált, hogy a ételt a helyszínen

     fogyasztják el vagy az igénybevétel helyére szállítják. A kiosztó helyen, illetve a lakáson

     történő étkeztetés térítési díja a kiszállítás költségét is tartalmazza. Ha az étel lakásra  

     történő kiszállítása közös háztartásban élő személyek részére történik, a kiszállításért

     fizetendő személyi térítési díjat csak egy személyre lehet megállapítani.

(3) [70] A házi segítségnyújtás gondozási óradíja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó

         szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy ellátási

         órára jutó összegét.

(4) [71]A személyi térítési díj nem haladhatja meg a szolgáltatást igénybevevő személy

        rendszeres havi jövedelmének

        a) 30 %-át étkeztetés

        b) 25 %-át házi segítségnyújtás

        c) 30 %-át ha a házi segítségnyújtás mellett ékezést is biztosítanak, 

       illetve támogató szolgáltatást

(5)[72] Az étkeztetés alapszolgáltatás intézményi térítési díját  az önkormányzat a rendelet

        1. számú mellékletében állapítja meg

(6)[73]

(7)[74]

Személyi térítési díj

37.§

.

(1)[75] Az étel helyben fogyasztásáért vagy elviteléért fizetendő személyi térítési díj a napi

         személyi térítési díj és az adott hónapban igénybevett étkezési napok szorzata. Az étel

         kiszállítása esetén a személyi térítési díj a kiszállításra számított térítési díjnak és az

         adott hónapban kiszállítással igénybevett étkezési napok szorzatának összegével

         növekszik

(2) A személyi térítési díj összege nem haladhatja meg az intézményi térítési díjat.

(3) A gyermekélelmezésért fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díjnak az     

     általános forgalmi adóval növelt összege és az igénybe vett étkezések számának

     szorzata.

(4) Gyermekétkeztetés esetén

      a) a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő 

          aa) bölcsődés,

          ab) óvodás,

          ac)[76] 1-8. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő,

          ad) fogyatékos gyermekek számára nappali ellátást nyújtó, az Szt. hatálya alá tartozó

                intézményben elhelyezett, aa)-ac) alpont szerinti életkorú gyermek után az

                intézményi térítési díj 100%-át,

     b) az a) pont alá nem tartozó, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő      

         gyermek és tanuló után az intézményi térítési díj 50%-át, 

     c) három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként az intézményi térítési

         díj 50%-át,

     d) az ad) alpont alá nem tartozó, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, tanuló után    

         az intézményi térítési díj 50%-át  kedvezményként kell biztosítani (az a)-e) pont a

         továbbiakban együtt: normatív kedvezmény).  A normatív kedvezmény csak egy

         jogcímen vehető igénybe.

38.§

(1)[77] A Képviselőtestület az e rendeletben szabályozott szociális ellátások közül saját

        hatáskörében jár el az alábbi ügyekben:

        a) helyi ápolási díj megállapítása.

(2)[78] A Képvisel- testület az alábbi ellátásokkal kapcsolatos hatáskörének gyakorlását a

      polgármesterre ruházza át:

        a) önkormányzati segély  (egészségügyi-szociális tanácsnokkal egyeztetve)

        b) szociális étkeztetésre való jogosultság,

        c) valamint térítési díj-kedvezményre jogosultság megállapítása,

        d) házi segítségnyújtás,

        e) közgyógyellátásra való jogosultság megállapítása

(3) Az ügyek döntésre való előkészítése a jegyző ill. a Polgármesteri Hivatal kijelölt     

     ügyintézője feladatát képezi.

(4) A rendszeres pénzbeli ellátásokra való jogosultságot évente legalább 1 alkalommal

     az adott ellátás megállapítására hatáskörrel rendelkező szervnek felül kell vizsgálni.

39.§

(1) E rendelet 2009. március 1. napján lép hatályba.

(2)A rendeletet a hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

3. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: 6/2004.(IV.9.), 4/2005.(II.22.),  4/2006.(IV.28.),    5/2006.(IV.28.), 7/2007.(IV:27.), 8/2007.(IX:5.) sz. rendeletek.

 (4) A rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik.

40.§.[79]

E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvének figyelembevételével készült és azzal összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Alsóörs, 2009. február 13.

                              Hebling Zsolt                                                      Báró Béla

                           polgármester                                                   jegyző

A rendelet kihirdetésének napja: 2009. február 13.

Egységes szerkezetbe foglalva: 2014. február 14.

1. számú melléklet a 3/2009. (II.13.) rendelethez[80],[81][82]

A szociális étkezésben részesülők 2014. március 1-től

alkalmazandó térítési díja: