Alsóörs Község Önkormányzat Képviselő-testületének

14/2014.(XI.28) önkormányzati rendelete

a helyi adókról

Alsóörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény   5. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feladatkörben eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1.§ A Képviselőtestület határozatlan időre építményadót, telekadót, idegenforgalmi adót és helyi iparűzési adót vezet be.

2.§ A rendelet hatálya az Önkormányzat illetékességi területén a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) 3.§-ában meghatározott adóalanyokra terjed ki.

3.§ A Htv. adókötelezettségre, adómentességre vonatkozó szabályait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni.

2. Építményadó

4.§ Az adó alapja az építmény m²-ben számított hasznos alapterülete.

5.§(1) Az évi adó mértéke: 780 Ft/m².

(2) Az (1) bekezdés szerinti adómérték 25 %-ával csökkentett összegével kell az adót megállapítani, ha az adóévben az építmény a közüzemi csatornahálózatba nem köthető be, 55 %-ával csökkentett összegével kell az adót megállapítani, ha sem közüzemi ivóvíz-hálózatba, sem csatornahálózatba nem köthető be.

6.§(1) A Htv. 13.§-ában foglaltakon felül mentes az adó alól:

a) 100 m2 adóköteles hasznos alapterületig az a magánszemély tulajdonában levő lakás, amelyet a tulajdonos, vagy haszonélvező,vagy azok egyenes ágbeli hozzátartozója legalább 10 éve lakás céljára használ,

b) a magánszemély tulajdonában levő olyan építmény, amelyet a tulajdonos vagy haszonélvező, illetve ezek közeli hozzátartozója lakás céljára használ, személyenként 25 m² adóköteles alapterületet figyelembe véve

c) a lakáshoz tartozó garázs alapterületéből 16 m²

d) a lakás kiegészítő helyiségei, valamint a közlekedő helyiségei alapterületéből 10 m²

e) vállalkozás üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze , valamint azok kiegészítő helyisége, garázsa után a mentesség nem állapítható meg

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szempontjából:

a) kiegészítő helyiségek: kazánház, tüzelőtér, tüzelő és salaktároló, pince, be nem épített

padlástér, mosó-, szárítóhelyiség, szerszámtároló, zöldség-,gyümölcstároló

b) közlekedő-helyiség: a folyosó, átjáró, belépő, belső lépcsőház és lépcsőfeljáró.

(3) Lakás céljára használt épület: ha az épületet (lakás, üdülő), az ingatlan tulajdonosa vagy

egyenesági hozzátartozója lakás céljára használ. Az épület használata nem rendszertelen, nem idényjellegű, nem a pihenés, üdülés, nyaralás célját szolgálja.

Az épület rendszeres, éven át tartó használata közüzemi számlákkal is alátámasztható (víz, csatorna, villany, gáz, szemétszállítás).

7.§(1)^[1] Adókedvezmény illeti meg az adózót az építményadóból az ivóvíz-, szennyvízcsatorna-, elektromos hálózat bővítése (együttesen: közmű) céljára befizetett önkéntes közműfejlesztési hozzájárulás után.

(2) A kedvezmény mértéke a befizetett hozzájárulás támogatással csökkentett összegének 50 %-a, amelyet a befizetést követő év adójának előírásakor kell figyelembe venni, a befizetés teljesítésének igazolása alapján.

(3) Amennyiben az éves adó összege nem éri el a megállapított adókedvezmény összegét, úgy a kedvezményt a megállapítását követő, maximum 4 naptári évben esedékes adó előírásánál lehet érvényesíteni.

(4) Vállalkozás üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze után a kedvezmény nem állapítható meg.

3. Telekadó

8.§(1) Az adó alapja: a telek m²-ben számított területe.

(2) Az évi adó mértéke: 130 Ft/m².

9.§(1) A Htv. 19.§-ában foglaltakon felül mentes az adó alól:

a) az a telek, amelynek tulajdonosa jogerős építési engedély vagy az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvény 33/A § (1) bekezdése szerinti egyszerű bejelentés birtokában, nyilatkozatban vállalja a telek beépítését, lakóépület építése esetén az építési engedély kiadását vagy az egyszerű bejelentés megtételét követő év január 1-től számított 4 éven belül, üdülőépület építése esetén 3 éven belül. A kedvezmény ugyanazon ingatlanra egy alkalommal vehető igénybe.^[2]

b) vállalkozás üzleti célt szolgáló telke után a mentesség nem állapítható meg

(2) Az (1) bekezdésben biztosított mentességek esetén az adózó a mentességi idő lejárta előtt 15 nappal jogerős használatbavételi engedéllyel vagy az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997 évi LXXVIII. törvény 33/A § (2) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni a beépítési kötelezettség teljesítését. Ennek elmulasztása esetén az adót visszamenőleg köteles megfizetni az adóhatóság kivetése alapján.^[3]

10.§(1) Adókedvezmény illeti meg az adózót a telekadóból az ivóvíz-, szennyvízcsatorna-, elektromos hálózat bővítése (együttesen: közmű) céljára befizetett önkéntes közműfejlesztési hozzájárulás után.^[4]

(2) A kedvezmény mértéke a befizetett hozzájárulás támogatással csökkentett összegének 50 %-a, amelyet a befizetést követő év adójának előírásakor kell figyelembe venni, a befizetés teljesítésének igazolása  alapján.

(3) Amennyiben az éves adó összege nem éri el a megállapított adókedvezmény összegét, úgy a kedvezményt a megállapítását követő, maximum 4 naptári évben esedékes adó előírásánál lehet érvényesíteni.

(4) Vállalkozás üzleti célt szolgáló telke után a kedvezmény nem állapítható meg.

4. Idegenforgalmi adó

11.§ A tartózkodás utáni idegenforgalmi adó mértéke: 500 Ft/fő/vendégéjszaka.^[5]

5. Helyi iparűzési adó

12.§(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke: az adóalap 1.9 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén az adó mértéke: naptári naponként 5.000 Ft/nap

(3) Mentes a helyi iparűzési adó megfizetése alól a háziorvos, védőnő vállalkozó, amennyiben annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott adókedvezmény formájában nyújtott támogatás csekély összegű támogatásnak minősül, amelyet kizárólag az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352, 2013. 12.24. 1.o) (a továbbiakban 1407/2013/EU bizottsági rendelet) szabályai alapján lehet nyújtani.

(5) A kedvezményezett az adókedvezmény következtében megszerzett előnyt – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikke (2) bekezdésének kivételével –  nem használhatja az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerinti célokra, továbbá – az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően – közúti kereskedelmi árufuvarozás ellenszolgáltatás fejében történő végzése céljából teherszállító jármű vásárlására.

(6) A kedvezményezettnek az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(7) A kedvezményezett és az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak  megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (8) és (9) bekezdését is. [Az átváltásnál az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 35. §-a alapján kell eljárni.]

(8) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek  (HL L 114., 2012.4.26., 8. o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható.

(9) A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi bármely csoportmentességi rendeletben vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális intenzitást vagy összeget.

(10) A kedvezményezettnek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őriznie, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

(11) A csekély összegű támogatásról szóló nyilatkozatot a rendelet 1. melléklete tartalmazza.. Az 1. melléklet szerinti nyilatkozatot első alkalommal a 2016.évről benyújtott iparűzési adóbevallás mellékleteként 2017. május 31.-ig  kell a vállalkozónak  az önkormányzati adóhatósághoz benyújtania. A nyilatkozat kitöltési útmutatóját az 1. függelék tartalmaza.

(12) Állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás. Egy és ugyanazon vállalkozás: az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti vállalkozás.

6. Záró rendelkezések

13.§(1) Ez a rendelet a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Alsóőrs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 9/2005 (XII.16) önkormányzati rendelete.

                              Hebling Zsolt                                                                                         Báró Béla 

                              polgármester                                                                                            jegyző

Kihirdetés dátuma: 2014. november 28.

1. melléklet a helyi adókról szóló 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelethez^[6]

Igazolás csekély összegű támogatásról

Alulírott … a … mint támogatást nyújtó képviseletében eljárva ezúton igazolom, hogy a … mint kedvezményezett …. bizottsági rendelet (HL …, dátum, oldal) (a továbbiakban: … bizottsági rendelet) alapján a következő csekély összegű támogatásban részesül:

Projekt megnevezése:

Támogatást nyújtó döntésének száma:

Támogatás odaítélésének időpontja:

A támogatás bruttó támogatástartalma jelenértéken:

A jelen támogatással érintett célra a(z) … bizottsági rendelet alapján …. eurónak megfelelő forintösszeg nyújtható.

Jelen igazolást a(z) … bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján állítottam ki.

Kelt, …

…………………………………………………………..                 

Támogatást nyújtó szervezet (aláírás, pecsét) 

 1. függelék a helyi adókról szóló 14/2014.(XI.28.) önkormányzati rendelethez^[7]

1. Útmutató

   
   

   Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet^[8] szerinti, egy és ugyanazon vállalkozás részére a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalma tagállamonként nem haladhatja meg a 200.000 eurónak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszeget^[9], figyelemmel az egyesülésre valamint a szétválásra vonatkozó szabályokra^[10] is.

• Mi a bruttó támogatástartalom?
  • A több részletben, éven átnyúlóan fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni az odaítélés idején érvényes referencia ráta alkalmazásával.
• Milyen esetekben tekintendő a támogatást igénylő egy másik vállalkozással egy és ugyanazon vállalkozásnak?
  • Egyik a másikban a részvényesek vagy tagok szavazati jogának többségével rendelkezik, vagy
  • Egyik a másik igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testülete tagjainak többségét jogosult kinevezni vagy elmozdítani, vagy
  • Egyik a másik felett szerződés, vagy alapító okiratban vagy társasági szerződés alapján meghatározó befolyást gyakorolhat, vagy
  • Egyik a másik részvényese vagy tagja, a többi részvényessel vagy taggal kötött megállapodás alapján egyedül birtokolja a szavazati jogok többségét
  • Amennyiben a támogatást igénylő a fenti kapcsolatok bármelyikével egy vagy több másik vállalkozáson keresztül rendelkezik, úgy azok vonatkozásában is egy és ugyanazon vállalkozásnak kell tekinteni.
• Milyen esetben kell alkalmazni a támogatást igénylőre az egyesülés, illetve a szétválás szabályait?
  • Abban az esetben, ha az egyesülésre vagy szétválásra a folyó pénzügyi évben, valamint az azt megelőző két pénzügyi év során került sor.
  •  Az egyesülés által érintett vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást bele kell számítani az egyesülés révén létrejövő, vagy jogutód támogatást igénylő csekély összegű támogatási keretébe. Az egyesülést megelőzően jogszerűen odaítélt csekély összegű támogatás később is jogszerű marad.
  • Ha egy vállalkozás két vagy több vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő azon vállalkozásnak kell betudni, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységet átvállalta. Ha ennek meghatározására nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást a saját tőkének a szétválás tényleges időpontjában érvényes könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani a szétválás által érintett vállalkozások között.
  • Annak meghatározásához, hogy az újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt, figyelembe kell venni az azon vállalkozások részére nyújtott csekély összegű támogatásokat is, amelyek a kedvezményezettel egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülnek.

Halmozódás:

• Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással [pl. az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 9. o.) alapján nyújtott mezőgazdasági csekély összegű támogatással]  az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

• Például:

Ha egy kizárólag mezőgazdasági és közúti árufuvarozási tevékenységet végző vállalkozás mezőgazdasági de minimis támogatásnak minősülő 15.000 euró támogatásban részesül, részére a közúti árufuvarozási tevékenységéhez az alacsonyabb 100.000 eurós értékhatárra figyelemmel, 85.000 euró támogatás nyújtható. Amennyiben ez a vállalkozás egyéb tevékenységet (pl. könyvvizsgálat) is végez, úgy rá, már az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 200.000 eurós értékhatára vonatkozik, így részére 185.000 euró de minimis támogatás nyújtható.

• Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.) (a továbbiakban: 360/2012/EU bizottsági rendelet) megfelelően nyújtott közszolgáltatási csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott 500.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

• Amennyiben a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra- ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek (HL L 190., 2014.06.28., 45.o.) megfelelően nyújtott halászati csekély összegű támogatás az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatással az 1407/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott 200.000 eurónak, a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében a 100.000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható.

Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó^[11].

A feleknek a támogatáshoz kapcsolódó iratokat az odaítélést követő 10 évig meg kell őrizniük, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A csekély összegű támogatási jogcímen nyújtott támogatásokról az Európai Bizottság kérésére 20 munkanapon belül információt kell szolgáltatni.