Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) és e) pontjaiban, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésének 2. pontjában, a 13. alcím tekintetében a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. § (4) bekezdésében  meghatározott feladatkörében eljárva a Képviselő-testület szervezeti és működési szabályzatáról szóló 18/2014. (XI. 27.) önkormányzati rendelet 107. § (1) bekezdés j) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottsága véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. A rendelet célja és hatálya

1.§ A rendelet célja azoknak a helyi szabályoknak a megállapítása, amelyek településrendezési, településképi, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági, közbiztonsági, közegészségügyi és tulajdonosi szempontok figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetésszerű és rendeltetéstől eltérő használatának rendjét és feltételeit.

2. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed Ságvár község közigazgatási területén

a) minden olyan közhasználatra szolgáló önkormányzati tulajdonban álló ingatlanra, amelyet a rendeltetésének megfelelően bárki használhat, és az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván, továbbá

b) egyéb ingatlanok közhasználat céljára átadott területrészére

(a továbbiakban együtt: közterület).

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden természetes vagy jogi személyre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, amely közterületet használ.

(3) A rendelet hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvényben szabályozott választási plakát elhelyezésére.

2. Értelmező rendelkezések

3. § E rendelet alkalmazásában:

1. alkalmi árusítás: közterületi értékesítés keretében a húsvéti, adventi, karácsonyi és szilveszteri ünnepeken, valamint évente egy alkalommal, kizárólag az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 5. mellékletében meghatározott termékeken túl az adott ünneppel, illetve az adott alkalomhoz kapcsolódó helyi hagyománnyal összefüggő termékek, továbbá nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk és egyéb tárgyak forgalmazása,

2. árusító automata: bármikor könnyen szétszerelhető szerkezetekből készült, illetve könnyen eltávolítható, szabadon álló vagy telepített építmény,

3. büfékocsi: a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott büfétermékek értékesítése céljából kialakított jármű,

4. cégér: valamely mesterség, tevékenység, jelvényként használt, rendszerint a műhely, üzlet bejárata fölé kifüggesztett tárgy, vagy címerszerű ábra. Cégér az üzlet tevékenységét jelképező, a tulajdonos foglalkozására utaló, a homlokzati síkban vagy abból kinyúlóan, a homlokzatra merőlegesen elhelyezett figurális épülettartozék, mely tartalmazhatja az üzlet vagy a cég nevét,

5. cégtábla: gazdálkodó szervezet azonosítására szolgáló, a gazdálkodó szervezet nevét és az adott helységben folyó tevékenységét, - jogszabályban előírt adattartalmú, a gazdálkodó szervezet székhelyének, telephelyének bejáratánál elhelyezett, többnyire falhoz rögzített, annak síkjához alkalmazkodó egyéb reklámot nem tartalmazó tábla,

6. címtábla: a cégtábláéval azonos formájú és tartalmú, de nem gazdasági tevékenységgel kapcsolatos, hanem közérdekű információt megjelenítő jelzés, beleértve az ezekkel egybefüggően vagy külön elhelyezett közérdekű tájékoztatást. A telephelyre utaló tábla azt jelzi, hogy a megjelölt cég, vállalkozás telephelye milyen irányban érhető el. Fehér alapon, fekete keretben, fekete felirattal, a telephely irányába mutató, fekete nyílhegyben végződő megjelenésű tábla. A tábla kizárólag a cég, telephely nevét tartalmazhatja, távolságot, címet, logót stb. nem,

7. folyamatos járműtárolás: a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról  szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 7. § (4) bekezdésében meghatározott jármű közúton való tárolása,

8. hangos hirdetés: a hangosító berendezés használatával történő reklámcélú közterület-használat, járművel is;

9. ^[1]

10. idényjellegű árusítás: az árusítás időtartamára a közterületre kihelyezett árusító helyen végzett, időszakonként megismétlődő, esetenként legfeljebb egy szezonra, eseményre szóló árusító, javító, szolgáltató tevékenység.

11. kereskedelmi vagy szolgáltatási célú ideiglenes árusítóhely: szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló kereskedelmi, vagy szolgáltatási tevékenység céljából elhelyezett építmény (pavilon, fülke, stb.) szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára tekintet nélkül,

12. mozgó árusítás: a kereskedő vagy megbízottja olyan eszköz segítségével viszi magával az eladásra kínált árut, amely nem minősül mozgóboltnak (pl.: tricikli, fagylaltos kocsi stb.)

13. mutatványos tevékenység: nagy területigényű alkalmi szórakoztató tevékenység, mely a célt szolgáló eszközök, sátrak, konténerek, lakókocsik felállításával jár együtt (pl.: cirkusz, vursli) 

14. ^[2]

15. üzemképtelen jármű: a hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott jármű, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült stb.) jármű,

16. üzleti tevékenységgel kapcsolatos kirakodás: a közterülettel határos üzletek közterületen történő árusítása, mely árusító hely az üzlet homlokzati síkjától mért 1 méter széles területnagyságot nem haladhatja meg,

17. vendéglátó-ipari terasz: a közterületen kialakított, vendéglátó üzlethez tartozó fogyasztótér.

II. Fejezet

A közterület használatának szabályai

3. A közterület használata 

4. § (1)  A közterületet a rendeltetésének megfelelő célra, e rendelet és a vonatkozó általános érvényű jogszabályok keretei között – a zöldterületekben, valamint a közterületen álló építményekben, berendezésekben, műtárgyakban állagsérelmet nem okozva, az általánosan elvárható magatartási szabályok betartásával – bárki igénybe veheti, és szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetése

a) a telkek térbeli kapcsolatának, megközelítésének,

b) a közúti és gyalogos közlekedés (út, járda stb.),

c) a kikapcsolódás, a szórakozás, a sporttevékenység, a szabadidő-eltöltés,

d) a felvonulás, a gyülekezés, a közösségi megnyilvánulás,

e) szobor elhelyezésének, emlékhely kialakításának, művészeti alkotások elhelyezésének,

f) a közművek elhelyezésének,

g) zöldfelületek kialakításának

biztosítása.

(3) A közterület rendeltetéstől eltérő használatához (a továbbiakban: közterület-használat) közterület-használati engedély szükséges.

(4)  A közterületet használók kötelesek

a) az igénybe vett közterületet és közvetlen környezetét tisztán tartani, gondozni;

b) a közterületet kizárólag az engedélyben megadott célra és módon használni;

c) a közterület-használat befejezését követően a közterület eredeti állapotát helyreállítani;

d) a közterület használatáért – az e rendeletben előírtak szerint – díjat fizetni.

4. A közterület-használat engedélyezése

5. § (1) Közterület-használati engedélyt kell beszerezni közterületen

a) építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenes építmény, a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök, építőanyag és építési hulladék, valamint a hulladék gyűjtésére szolgáló nyitott konténer 3 napon túli elhelyezésére;

b) tüzelőanyag 3 napon túli tárolására;

c) kereskedelmi vagy szolgáltatási célú ideiglenes árusítóhely elhelyezéséhez,

d) büfékocsi elhelyezéséhez;

e) mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenységre,

f) mozgó árusítára,

g) alkalmi árusításra,

h) idényjellegű árusításra,

i) árusító automata elhelyezéséhez,

j) hangos hirdetésre,

k) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló kirakatszekrény, üzleti védőtető (előtető), ernyőszerkezet, hirdető berendezés, cég- és címtábla elhelyezéséhez;

l) a kereskedőnek, ha az üzlete homlokzatával érintkező közterületet ideiglenesen vagy idényjelleggel árusításra kívánja használni,

m) vendéglátó-ipari előkert, kerthelyiség, terasz kialakítására,

n) önálló hirdető-berendezés és reklámhordozó, függetlenül attól, hogy fix vagy mozgatható kivitelű, beleértve a közterület légterében kifeszített önálló hirdető berendezéseket is,

o) üzleti tevékenységgel kapcsolatos kirakodáshoz;

p) kiállítás, sport- és kulturális rendezvények, továbbá mutatványos, cirkuszi tevékenység céljára;

q) filmforgatáshoz,

r) üzemen kívül helyezett és üzemképtelen jármű maximum 30 napos tárolására 5 t maximális össztömegig,

s) a folyamatos járműtárolásra,

t) a köztárgyak elhelyezéséhez, a köztisztasággal kapcsolatos tárgyak kivételével;

u) a gyülekezési törvény hatálya alá nem tartozó közterületi rendezvény, esemény megrendezéséhez,

v) a közterületek fentiekben fel nem sorolt, rendeltetéstől eltérő használatához.

(2)  Ha a közterület használat célja az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységek, használati célok közé nem sorolható be, és az adott tevékenység, használati cél nem tartozik a rendeletben felsorolt tilalmak és korlátozások közé, egyedi megegyezés alapján kell az engedélyt megadni és a használati-díj nagyságát megállapítani.

(3)  Nem kell közterület-használati engedélyt kérni

a) az élet- és balesetveszélyelhárítási munkák végzéséhez,

b) közút, járda építésével, javításával, fenntartásával kapcsolatban a közút, járda elfoglalásához;

c) a közterületen, az alatt vagy felett elhelyezett közművek azonnali hibaelhárítása érdekben végzett munkához;

d) úttartozékok és a közúti közlekedés irányításának célját szolgáló berendezések elhelyezéséhez;

e) Ságvár Község Önkormányzata, annak szervei, és intézményei által kezdeményezett közterület-használatra;

f) a köztisztasággal kapcsolatos építmények és tárgyak elhelyezéséhez,

g) lakókocsi, valamint 1000 kilogrammnál kisebb tengelyterhelésű utánfutó maximum 2 napig tartó tárolására,

h) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekhez,

i) a háztartások szokásos életviteléhez kapcsolódó anyagok, tárgyak (pl.: tüzelőanyag, termőföld, bútor, lakás felszerelési cikk, stb.) és 4 m²-t meg nem haladó építőanyag közterületen történő tárolásához, rakodásához, ha annak időtartama nem haladja meg a  2 napot és a közlekedést nem akadályozza,

j) a műszaki meghibásodás, baleset, karambol miatt üzemképtelenné vált jármű közterületen történő tárolásához a jármű meghibásodásától számított 48 óra időtartamra,

k) cég-és címtábla elhelyezésére, ha az 10 cm-nél jobban nem nyúlik ki a falsíkból,

l) üzletenként, vállalkozásonként egy darab, a közterületbe 10 cm-en túl benyúló cégér, címtábla hirdető-berendezés elhelyezéséhez, ha annak összes reklámfelülete a 2 m²-t nem haladja meg,

m) a közterületbe 10 cm-en túl benyúló, de 25 cm-t nem meghaladó cégtábla hirdető-berendezés esetében, amennyiben az kizárólag a helyiség, helyiség-együttes nevét, és az ott folyó tevékenységet tartalmazza,

n) az építési munkával kapcsolatos állvány ideiglenes építmény, a munkavégzéshez szükséges munkaeszközök, építőanyag és építési hulladék, valamint a hulladék gyűjtésére szolgáló nyitott konténer 3 napig történő, elhelyezésére,

o) tüzelőanyag 3 napig történő elhelyezésére,

p) a gyülekezési törvény hatálya alá tartozó közterületi rendezvény, esemény megrendezéséhez.

(4) Nem adható közterület-használati engedély

a) tűz- és robbanásveszélyes, zajos és bűzös tevékenység gyakorlására, bemutatására és ilyen termékek értékesítésére;

b) közlekedés biztonságát veszélyeztető berendezések és anyagok elhelyezésére;

c) szeszesital forgalmazására, kivéve a 20. §-ban meghatározott eseteket;

d) a környezetre káros hatású, a közbiztonságot vagy az egészséget veszélyeztető, a közerkölcsöt sértő tevékenység végzésére;

e) veszélyes hulladéknak számító anyagok, tárgyak elhelyezésére,

f) vendéglátóipari létesítményre, kivéve vendéglátóipari előkert kialakítása,

g) végleges jellegű pavilon létesítésére,

h) sátorgarázs létesítésére, lakókocsi, barakk jellegű létesítmény elhelyezésére,

i) járda, útpálya területére hirdetési célú mobil tábla elhelyezésére,

j) közterületen nem árusítható termékek forgalmazásához,

k) elárusítóhelyek, üzletek környékén áru- és göngyöleg folyamatos tárolására,

l) jármű javítására,

m) érvényes műszaki vizsgával nem rendelkező, forgalomból véglegesen kivont bármilyen típusú jármű 10 napot meghaladó tárolására, tekintet nélkül arra, hogy rendszámmal rendelkezik, vagy nem

n) lakókocsi, valamint 1000 kilogrammnál kisebb tengelyterhelésű utánfutó 2 napot meghaladó tárolására,

o) bármilyen munkagép, erőgép, vontató, és tartozékaik, 1000 kilogrammnál nagyobb tengelyterhelésű utánfutó, pótkocsi közterületen történő folyamatos tárolására,

p) zöldterületekre, ha a tervezett használat az ott levő növényállományt maradandóan károsítja és a helyreállítása nem lehetséges, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat,

q) annak, akinek egy éven belül a hozzájárulást szabálytalan közterület-használat vagy díjfizetési hátralék miatt visszavonták, vagy díjfizetési hátraléka van,

r) akit egy éven belül közterület-használati hozzájárulás hiányában bármilyen közigazgatási szankcióval sújtottak.

6. § (1)  Közterület-használati engedélyt annak kell kérnie, aki a közterületet a rendeltetéstőleltérő módon kívánja használni.

(2) Az engedély iránti kérelmet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani, a közterület használat megkezdése előtt legalább 8 nappal, ettől eltérő esetben a kérelem indokolás nélkül elutasítható.

(3) A közterület-használat engedélyezésével kapcsolatos eljárást az önkormányzat képviselő-testülete hatósági üggyé nyilvánítja és az eljárás lefolytatását a polgármesterre ruházza át, a döntés-előkészítő feladatokat a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal látja el.

(4) A kérelem önkormányzati hatósági ügyként kerül elbírálására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény előírásai alapján.

(5) Mentes az általános eljárási illeték megfizetése alól az Önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő rendezvény iránti kérelem.

(6)  A közterület-használati engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) az engedélyt kérő nevét és állandó lakó- (telep) - helyének címét, adószámát vagy adóazonosító számát,

b) a közterület-használat célját és időtartamát,

c) a közterület-használat helyének, módjának és mértékének pontos meghatározását,

d) az engedélyben előírtak betartásáért és az elfoglalt terület helyreállításáért felelős személy nevét, címét.

(7) A kérelemhez csatolni kell:

a) közterületen történő árusításhoz a szükséges hatósági, szakhatósági engedélyeket, vagy azok hiteles másolatát,

b) a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat hiteles másolatát,

c) mutatványos tevékenység esetében az eszközök és berendezések érvényes műszaki vizsgáját bizonyító okirat hiteles másolatát,

d) rendezvény esetében a szükséges hatósági engedélyeket, hozzájárulásokat, zajszint-határérték meghatározásról határozatot,

e) a terület helyreállítására, takarítására vonatkozó nyilatkozat, vagy szerződés 1 példányát, ha a közterület károsodása, szennyeződése várható,

f) ha a közterület használata építési munka végzésével kapcsolatos; helyszínrajzot M=1:1000, vagy M=1:500 léptékben az építmény helyének pontos megjelölésével,

g) a jogszabály szerint kötelező szakhatósági hozzájárulásokat,

h) az igénybevétel miatt szükséges forgalomszabályozás (korlátozás, forgalomterelés) tervét.

7. § (1) Az Önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő rendezvények helyszínén történő alkalmi árusítás iránti közterület-használati engedély iránti kérelmek elutasításáról a polgármester jogosult indokolás nélküli döntést hozni

a) biztonsági okokból,

b) a rendezvény helyszínének korlátozott befogadóképessége, vagy

c) ugyanazon vagy hasonló jellegű alkalmi árusító tevékenységekre vonatkozó kérelmek elbírálása esetén.

(2) Az Önkormányzat szervezésében megrendezésre kerülő rendezvény ideje alatt, a rendezvénnyel érintett területre benyújtott közterület-használati engedély iránti kérelmek elbírálása során a településen székhellyel, telephellyel rendelkezők előnyt élveznek.

8. §  (1) A közterület-használati engedély érvényes:

a) meghatározott idő elteltéig,

b) a megállapított feltétel bekövetkeztéig,

c) visszavonásig.

(2) Az engedélyes közterület használati joga megszűnik, és azzal a közterület-használati engedély érvényét veszti, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(3) Ha a közterület-használati engedély érvényét veszti, az engedélyes a saját költségén köteles az eredeti állapotot – minden kártalanítási igény nélkül –, legkésőbb 5 napon belül helyreállítani.

(4) A közterület használat közérdekből bármikor megszüntethető, elhelyezési és kártalanítási kötelezettség nélkül.

(5) A már esedékessé vált és befizetett közterület használati díjat visszakövetelni nem lehet.

(6) A közterület használatának felhagyása esetén a közterület-használati engedély visszavonását írásban kell kérelmezni, egyébként a közterület-használati engedély a benne foglalt időtartamig érvényes.

9. § (1) A közterület-használati engedély megszerzése nem mentesíti az engedélyest a kérelem szerinti létesítéshez vagy tevékenységhez szükséges egyéb engedélyek megszerzése alól.

(2) A közterület-használati engedély megadása során figyelembe kell venni a helyi építésügyi szabályzatot, a településrendezési terveket, a településképre és műemlékvédelemre, továbbá a köztisztaságra vonatkozó előírásokat, rendeleteket, valamint a közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához kiadott a szakhatósági hozzájárulásokban előírt követelményeket, s ellenőrizni kell az egyéb feltételek fennállását is.

(3) A települési úthálózathoz tartozó közutak mentén, a műemléki, vagy más szempontból védett területen közterület-használati engedély csak akkor adható, ha a közterület-használatot különösen fontos érdek teszi szükségessé.

10. § (1)  A közterület-használati engedély csak abban az esetben adható, ha a vonatkozó jogszabályok szakhatósági előírások és az e rendeletben foglalt feltételek ezt lehetővé teszik.

(2) A közterület-használati engedélynek tartalmaznia kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény hatósági döntésre vonatkozó kötelező tartalmi elemeit.

(3)   Az engedély a megjelölt határidő utolsó napján érvényét veszti. A hosszabbítást 15 nappal az engedély érvényességi idejének lejárta előtt kell megkérni. A meghatározott időre történő szüneteltetést 15 nappal előbb írásban be kell jelenteni.

(4)  Ha az engedélyes a közterület használatát meg kívánja szüntetni, köteles ezt a szándékát az engedély egyidejű visszaadásával írásban bejelenteni.

(5)   Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes a közterületet nem az engedélyezett célra és módon használja, vagy díjfizetési kötelezettségének az esedékes időpontig nem tesz eleget.

(6) A közterületet az érvényes határidő utolsó napjáig fel kell szabadítani, ezzel egyidejűleg az eredeti állapotnak megfelelően helyre kell állítani és a szennyeződéstől meg kell tisztítani. A helyreállítást be kell jelenteni és a területet a helyszínen a 6. § (3) bekezdésben meghatározott szerv képviselőjének át kell adni.

(7)  Az anyagok és szerkezetek tárolásával kapcsolatos közterület-használati engedélyben azt is ki kell kötni, hogy a tárolás csak a munka-, baleset-, egészségvédelmi és környezetvédelmi óvórendszabályokban előírt módon történhet.

(8)  A közterület-használati engedély másra át nem ruházható.

5. A közterület-használati díj

11. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő használatáért a rendelet 5. § (1) bekezdésében felsorolt esetekben az engedélyes az 1. mellékletben meghatározott díjat köteles fizetni, amely Ságvár Község Önkormányzatát illeti meg.

(2) A fizetendő díj meghatározása szempontjából minden megkezdett hónap, hét, nap, m² egésznek számít.

(3) A létesítménnyel elfoglalt közterület nagyságának megállapításánál a létesítmény négyzetméterekben számított alapterületét vagy területét, továbbá a hozzá tartozó - az alapterületén túlnyúló - szerkezet (ponyva, tető, előtető) területének vetületét együttesen kell figyelembe venni.

(4) Hirdetőtábla, reklámtábla, cég- és címtábla esetén annak hirdetőfelületét kell számításbavenni, kétoldalú táblának mindkét felületét számítani kell.

(5) A kézből történő utcai árusítással elfoglalt közterületet a fizetendő díj szempontjából  egységesen egy négyzetméternek kell tekinteni.

12. § (1) A közterület-használati díjat

a) az 1 évet meg nem haladó közterület-használat esetén a közterület-használati engedély kézhezvételét követően, a közterület használatának megkezdése előtt egy összegben;

b) az egy évet meghaladó közterület-használat esetén részletekben – a tárgyévi részletet a közterület-használati engedély kézhezvételét követően, a közterület használatának megkezdése előtt, azt követően pedig az éves díjat január 31-ig teljesítve – kell megfizetni Ságvár Község Önkormányzatának költségvetési elszámolási számlájára.

(2) Az engedélyes a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára, a közterületen lévő létesítmény tényleges üzemeltetésére tekintet nélkül köteles megfizetni.

(3) Késedelmes díjfizetés esetén késedelmi kamat számolható fel a polgári törvénykönyv vonatkozó rendelkezései alapján.

(4) Aki a közterület használati díjfizetési kötelezettségének felszólítás ellenére nem tett eleget, közterület-használati engedélyét vissza kell vonni, és ismételt kérelmét el kell utasítani a hátralék rendezéséig.

(5) Indokolt kérelem alapján a polgármester a díj megfizetésére méltányosságból részletfizetést engedélyezhet, a közterület használati díj összegére figyelemmel.

(6) Egy évnél hosszabb időtartamra szóló közterület-használati engedélyben rendelkezni kell arról, hogy a díj mértékének változása esetén az engedélyes vagy szerződő fél vállalja, hogy az új díj esedékességének időpontjától a megváltozott mértékű díjat fizeti meg az Önkormányzatnak.

13. § (1) Nem kell közterület-használati díjat fizetni:

a) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, a rendészeti szervek, a mentők, a tűzoltóság és a vízügyi szolgálat közterületi létesítményeiért,     

b) közművek (elektromos-, gáz-, víz- és csatornázási művek), valamint a köztisztasági szervek feladatellátását szolgáló létesítményeinek elhelyezéséért,

c) a postai és távközlési tevékenységgel kapcsolatos létesítmények és berendezések elhelyezéséért,

d) szobrok, emlékművek, vízkutak, vízmedencék, alapzatos zászlótartók és egyéb köztárgyak elhelyezéséért, 

e) azokért a létesítményekért, tárgyakért és eszközökért, amelyek közvetlen élet- vagy balesetveszély elhárítását szolgálják,

f) a közterületi rendezvényeken egészségügyi és köztisztasági célokat szolgáló létesítményekért és tárgyakért,

g) az épület homlokzatán falsíkban elhelyezett, egy rendeltetési egységhez tartozó reklám-, cég- és címtábla után,

h) kerékpártároló elhelyezésére, ha nincs összefüggésben a reklámozással,

i) köztisztasággal kapcsolatos tárgyak elhelyezésére,

j) önkormányzat és intézményei által elhelyezett cég- és címtábla, tájékoztató, eligazító táblák után,

k) a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó társtelepülések közterülethasználata után.

 (2)  Kérelemre a polgármester

a) méltányosságból mentességet adhat a díj megfizetése alól abban az esetben, ha az engedélyezhető közterület-használat

aa) karitatív célt szolgál

ab) közhasznú célt szolgál, vagy

ac) tulajdonosi érdek indokolja;

b) kedvezményt adhat a közterület-használati díjból annak, aki írásban igazolja, hogy valamely közterületi ingatlanrész felújításához anyagilag (pl. alapanyag beszerzésével) hozzájárult. A kedvezmény egy közterület-használatra vonatkozó engedély keretei között, legfeljebb az anyagi hozzájárulás értékének 50 %-a erejéig, a hozzájárulás teljesítését követő évtől díjbeszámítással érvényesíthető.

14. § Ságvár Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a közterület-használati díjak mértékét évente felülvizsgálja.

6. Engedély nélküli vagy engedélytől eltérő közterület-használat,

a közterület szabálytalan használatának jogkövetkezményei

15. § (1)  A rendelet betartásának ellenőrzésére a Polgármester által erre felhatalmazott köztisztviselő jogosult.

(2)  A közterület engedély nélküli használata esetén a használó – az (1) bekezdésben foglalt személyek felhívására – köteles a használatot haladéktalanul megszüntetni, és a közterületet – saját költségén, bárminemű kártalanítási igény nélkül – az eredeti állapotának megfelelően helyreállítani.

(3) Ha az engedélyes a közterületet írásbeli felszólítás ellenére sem az engedélyezett célra és módon használja, abban maradandó kárt okoz, beszennyezi, vagy a díjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az engedélyt vissza kell vonni. Az engedélyes a közterületet ez esetben is köteles a (2) bekezdésben foglaltak szerint helyreállítani.

16. § (1) Aki a közterületet hozzájárulás nélkül vagy a hozzájárulástól eltérő módon, különösen a hozzájárulásban rögzített céltól vagy tevékenységtől eltérő más tevékenység kifejtésére, vagy a hozzájárulásban meghatározott mértéket meghaladó alapterületben használ, köteles az Önkormányzat vagy megbízottja felhívására a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni, továbbá kártalanítás nélkül köteles a közterület eredeti állapotának helyreállítására. Ezen kötelezettség elmulasztása esetén az Önkormányzat az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetheti, amennyiben a helyreállításra vonatkozó felhívásnak az érintett 8 napon belül nem tesz eleget.

(2) Az Önkormányzat az eredeti állapotot az erre irányuló felhívás mellőzésével és az (1) bekezdésben megszabott határidő elteltére való tekintet nélkül azonnal helyreállíthatja, ha az élet- és balesetveszély vagy jelentős anyagi kár, a közrend, közbiztonság, illetve a közterület rendje, rendeltetésszerű használata súlyos sérelmének elhárítása érdekében vagy jelentős közérdekből indokolt. Az eredeti állapot helyreállításának költségeit ebben az esetben is a jogosulatlan közterület-használó köteles viselni.

(3) Arra, aki közterületet hozzájárulás nélkül, vagy a hozzájárulásban foglaltaktól eltérően használja az e rendeletben meghatározott használati díj háromszorosa szabható ki.

(4)  A (3) bekezdés szerint megállapított használati díjat a jogellenes közterület-használatról rendelkező határozat véglegessé válását megelőzően benyújtott kérelemre, az első fokú eljárás során a polgármester mérsékelheti, ha a kérelmező a hozzájárulás nélküli vagy hozzájárulástól eltérő közterület-használatot megszüntette, és a (3) bekezdésben megállapított használati díj megfizetése számára – különös tekintettel jövedelmi, vagyoni viszonyaira – aránytalanul nagy vagyoni hátrányt jelentene. A mérsékelt használati díj összege nem lehet kevesebb, mint az egyébként irányadó közterület-használati díj másfélszerese.

III. Fejezet

Különös rendelkezések

7. Közterületre vonatkozó tilalmak

17. §  (1)  Ságvár Község teljes területén a közparkokat, köztárgyak környezetében lévő díszburkolatokat, zöldterületeket, sétányokat, játszótereket rendeltetéstől eltérő módon vagy céllal – gépkocsival, motorkerékpárral és egyéb járművekkel - használni tilos.

(2) Járművel megállni és várakozni, illetve járművet tárolni az úttesten kívül lévő, zöldterületen és díszburkolattal ellátott területeken – kivéve az útburkolat és árok között lévő útpadkán, ha azt jelzőtábla nem tiltja – tilos.

18. § (1) Tilos a közterületen járművek szerelése, javítása, karbantartása, mosása. E rendelkezés nem vonatkozik a menetközben keletkezett műszaki hiba elhárítására.

(2) A rendeletben tiltott módon tárolt járművet a jármű tulajdonosa vagy üzembentartója köteles saját költségén a közterületről eltávolítani.

19. § Közterületen szeszes italt fogyasztani és forgalmazni tilos, kivéve:

a) az engedélyezett alkalmi rendezvények idejére ideiglenesen kitelepülő árusítóhelyek közvetlen környékén;

b) a vásárokról, piacokról és bevásárlóközpontokról szóló kormányrendeletrendelkezései szerint engedélyezett, vagy bejelentett vásár, piac, helyi termelői piac területén történő szeszes ital fogyasztására,

c) az önkormányzat által szervezett rendezvényen,

d) vendéglátó-ipari teraszon,

e) minden év december 31-én 20:00 órától következő év január 1-jén 6:00 óráig terjedő időszakban.

8. A játszóterek használata

20. § (1) A játszótéri eszközök, sporteszközök kizárólag a rendeltetésüknek megfelelően, az állaguk megóvása mellett használhatóak, szülői, kísérői felügyelettel vagy anélkül, de a szülő, gondviselő felelőssége mellett.

(2) A játszótéri játékokat, eszközöket 14 éven aluli gyermekek használhatják azzal, hogy használatuk során figyelembe kell venni a játszótéri eszközön vagy e célból kihelyezett táblán feltüntetett súlykorlátozó előírásokat.

(3)  A játszótérre üveget, illetve sérüléseket, balesetet okozó tárgyat, vagy oda nem illő eszközt bevinni tilos.

(4) A játszótéren dohányozni, alkoholt vagy más bódító hatású anyagot fogyasztani, szemetelni, valamint a játszótéri eszközöket beszennyezni tilos.

9. A kereskedelmi és ipari tevékenységgel kapcsolatos szabályok

21. § (1)  A vendéglátóegység kerthelyiség jellegű kitelepülése, valamint árubemutatás céljáró szolgáló bútor közterületen való elhelyezése akkor engedélyezhető, ha a kitelepülés és az árubemutatás a gyalogosforgalmat nem akadályozza.

(2) A közterületen tartott rendezvények szervezői kötelesek gondoskodni a rendezvény befejezését követően az eredeti állapot visszaállításáról.

(3) Tilos a közterületen – a közvetlen szállítási előkészületet kivéve – a göngyöleget tárolni.

22. § (1)  Közterületen építési anyag tárolására – amennyiben az építési telken belül erre nincs lehetőség – kérelemre, a műszakilag indokolt  területre és időtartamra közterület-használati engedély adható.

(2) Közterületen az építési és felújítási munkákat úgy szabad végezni, hogy a por és egyéb szennyeződés a közterületen ne maradjon, illetve az ideiglenes építmény víz- és szennyvíz elvezetése biztosítva legyen.

10. Járművek közterületen tárolásának szabályai

23. § (1) Közúton, vagy más közterületen személygépkocsi kivételével jármű nem tárolható, kivéve az 5. § (1) bekezdés r) és s) pontjai alapján közterület használati engedélyt kapott járművek.

(2) Az engedélyező hatóság határozza meg azokat a helyeket, amelyeken az 5.§ (1) bekezdés r) és s) pontjai alapján a járműtárolás engedélyezhető.

(3) A forgalomból kivont, hatósági jelzés nélküli, műszaki érvényességgel nem rendelkező

vagy üzemképtelen járműveket közterületen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendeletben meghatározott 10 nap leteltét követően nem lehet tárolni.

(4) Az úton e rendelkezések megszegésével tárolt járművet az Önkormányzat a tulajdonos költségére eltávolíthatja.

24. § (1) Amennyiben a jármű rendszáma, vagy a járművön található más azonosító hely alapján a jármű üzembentartója megállapítható, az elszállítás előtt fel kell szólítani a jármű közterületről való eltávolítására. Amennyiben a felszólításnak 5 munkanapon belül nem tesz eleget, úgy az önkormányzat jogosult az e rendeletben foglaltak szerint a további intézkedések megtételére

(2) Ha a jármű üzembentartója nem állapítható meg, a közterületről történő elszállítást azonnal el lehet rendelni.

(3) A jármű műszaki állapotáról – szükség esetén szakértő bevonásával – jegyzőkönyvet kell felvenni, melyekhez fényképfelvételeket kell csatolni. Ha a jármű felnyitására is sor kerül, a jegyzőkönyvben fel kell sorolni a járműben található tárgyakat is.

(4) A jogellenesen tárolt járműveket az erre a célra kijelölt telephelyre kell szállítani és ott az üzembentartó veszélyére tárolni.

(5) A kényszerszállítással és tárolással együtt járó minden költség az üzembentartót, hatósági engedéllyel nem rendelkező jármű esetében a tulajdonost terhelik.

(6) Amennyiben az üzembentartó, vagy a tulajdonos kiléte megállapítható, a beszállítás napjától számított 15 napon belül írásban fel kell szólítani a jármű 30 napon belüli elszállítására.

(7) Amennyiben a tulajdonos kilétének megállapítására a jármű felnyitását igényli, úgy a beszállítást követő 15. és 30. nap között két tanú jelenlétében, jegyzőkönyv felvétele mellett a járművet fel kell nyitni, és a szükséges adatok megállapítását követően le kell zárni. A jegyzőkönyvben a felnyitás és a lezárás tényén felül rögzíteni kell az azonosításhoz szükséges adatokat, a járműben talált tárgyak felsorolását és a felnyitás során tapasztalt, beszállításkor nem rögzített sérüléseket. Az üzembentartó kilétének megállapítását követő 15 napon belül őt írásban fel kell szólítani a jármű 30 napon belüli elszállítására.

(8) A felszólítás ellenére ki nem váltott üzemképtelen járművek értékesítését, vagy ha ez nem lehetséges, megsemmisítését az önkormányzat a határidő eredménytelen elteltét követő 30. naptól engedélyezheti.

25.§ (1) Amennyiben az üzembentartó, vagy tulajdonos kiléte nem állapítható meg, az üzemképtelen járművet 3 hónapig kell tárolni. Ha a járművet az arra jogosult nem váltja ki, ezt követően lehet értékesíteni, vagy ennek eredménytelensége esetén megsemmisíteni.

(2) Az értékesítésre a talált dolgok értékesítésére és megsemmisítésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.

(3) Az értékesítés során befolyt összeg az Önkormányzatot illeti meg, de ki kell az összegből egyenlíteni a szállítással és tárolással, valamint az értékesítéssel felmerült költségeket.

(4) Az üzembentartó, vagy tulajdonos a polgári jog elévülési idején belül az értékesítés során befolyt – kényszerszállítással és tárolással felmerült költségekkel csökkentett – összegre igényét érvényesítheti, amennyiben jogosultságát hitelt érdemlően igazolja

(5) Az üzemképtelen járművekkel kapcsolatos hatósági jogkört a képviselő-testület a polgármesterre ruházza.

11. Reklámok, hirdetmények, plakátok elhelyezése.^[3]

26-27.§

12. A közterületek filmforgatási célú igénybevétele

28. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény (a továbbiakban: Mktv.) szerinti filmalkotás forgatása céljából történő közterület-használat (a továbbiakban: filmforgatás célú közterület-használat) vonatkozásában a rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A filmforgatás célú közterület-használattal összefüggő, Mktv.-ben meghatározott képviselő-testületi hatásköröket a polgármester gyakorolja.      

(3) A közterület használati díj alóli mentesség kizárólag közérdekű célokat szolgáló filmalkotások forgatása esetén adható. Közérdekű célokat szolgálnak különösen az oktatási, a tudományos és az ismeretterjesztő témájú filmalkotások.

(4) A filmforgatás célú közterület-használat nem haladhatja meg a 30 nap időtartamot, mely indokolt esetben legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.

(5) Vasárnapra és ünnepnapra vonatkozó közterület-használat csak különösen indokolt esetben hagyható jóvá. A közterület-használat naponta 7 és 20 óra közötti időtartamra vonatkozhat. Indokolt esetben kivételesen, a minimálisan szükségszerű időtartamra vonatkozóan engedélyezhető az éjszakai forgatás.

(6) A forgatást akadályozó, de a kérelmezőnek nem felróható, valamint a rendkívüli természeti események esetén a közterület-használati engedélyt olyan időtartamban kell meghosszabbítani és a közterület-használatot engedélyezni, ameddig a filmforgatás akadályozott volt. A közterület-használatot ilyen esemény esetén az akadály elhárulása után azonnal, természeti esemény esetén az esetleges kárelhárítást és helyreállítást követően legfeljebb 30 napon belül újra biztosítani kell.

29. § (1) Turisztikailag kiemelt terület: Ságvár, Fő utca és Petőfi Sándor utca.

(2) A turisztikailag kiemelt területeken a közterület-használat együttesen (forgatási helyszín, technikai kiszolgálás, stáb-parkolás) nem haladhatja meg a 200 m² területet.

30. § (1) A filmforgatás céljából történő közterület-használat során a kérelmező az alábbi egyéb feltételeket köteles betartani:

a) a használat teljes időtartama alatt köteles a használt közterület tisztán és rendben tartásáról folyamatosan gondoskodni,

b) zöldfelületet köteles kíméletesen használni,

c) a kérelmező a tevékenysége gyakorlása során köteles tartózkodni a közterület más használóinak szükségtelen zavarásától,

d) a filmforgatás során a szomszédos lakóingatlanok gyalogos vagy gépkocsival történő megközelítését a közterületet használó köteles folyamatosan biztosítani,

e) a használat megszűnését követően a területet eredeti állapotával legalább egyenértékűen helyreállítani, az esetlegesen okozott környezetszennyezést megszüntetni, a területet kiürített állapotban az önkormányzat részére visszaadni.

(2) Ha az Mktv. szerinti hatósági szerződés megküldésének időpontjában a közterületre vonatkozóan érvényes közterület-használati engedély van, a közterület-használat jóváhagyását meg kell tagadni.

(3)  Közmű üzemzavara elhárításának szükségessége, helyre nem hozható károsodással fenyegető helyzet, vészhelyzet (a továbbiakban együtt: kárral fenyegető helyzet) esetén önkormányzati döntés alapján a kérelmező a közterület, vagy annak a kárral fenyegetett helyzettel érintett része igénybevételét a döntés kézbesítésétől számított legkésőbb három órán belül megszünteti. A kárral fenyegető helyzet elhárítását követően legkésőbb öt napon belül a közterület használatot biztosítani kell.

13. A közösségi együttélés alapvető szabályainak megsértése

31. § (1)  A rendelet alkalmazásában Ságvár község közigazgatási területén a közösségi együttélés alapvető szabályai megsértésének minősül, ha természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki/amely a rendelet

a) 9. § (1) bekezdésében,

b) 10. § (8) bekezdésében,

c) 11. § (1) bekezdésében,

d) 12. § (1) bekezdésében,

e) 15. §-ában,

f) 17. § (1) bekezdésében,

g) 18. § (1) bekezdésében,

h) 20. § (1)-(3) bekezdéseiben,

i) 21. §-ában,

j) 22. §-ában,

11. ^[4]
12. ^[5]
    

m) 30. § (1) bekezdésében,

előírt kötelezettségek teljesítését elmulasztja, vagy a körülírt tilalmakat megszegi, és ezen magatartása nem minősül szabálysértésnek vagy bűncselekménynek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek elmulasztójával, vagy a tilalmak megszegőjével szemben Ságvár Község Önkormányzata Képviselő-testületének a közösségi együttélés alapvető szabályairól és ezek elmulasztásának jogkövetkezményeiről szóló önkormányzati rendeletében meghatározott közigazgatási szankciók szabhatók ki, a hivatkozott önkormányzati rendelet rendelkezéseinek megfelelően.

(3) A közigazgatási szankció kiszabása miatt lefolytatott eljárás nem mentesíti az elkövetőt a közterület használati díj fizetési és helyreállítási kötelezettség alól.

IV. Fejezet

 Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet 2020. április 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a közterület-használat, hirdetési, reklámcélú építmények, táblák elhelyezésének szabályozásáról szóló 7/2011. (II. 11.) önkormányzati rendelet.

33. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.

                          Kecskés Gábor                                                        Budainé Vajk Ildikó

                           polgármester                                                                     jegyző

Kihirdetési záradék:

A rendelet a Ságvári Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel 2020. február 25. napján kihirdetésre került. A kihirdetés időtartama 30 nap.

Ságvár, 2020. február 25.

                                                                                                         Budainé Vajk Ildikó

                                                                                                                    jegyző